Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

Kedd, 19(51. július II. BSÍAK1WAGTARORSZAO 3 A Hegyköz és a Szárazvölgy holnapja Á közelmúltban hat szocialista brigád vezetőjével beszélgettünk la­punk szerkesztőségében. A brigádve­zetők — Breitenbach Géza a Lenin Kohászati Műveik, Lengyel András a Miskolci Bányaüzem, P. Tóth Lajos a Tiszai Pályaudvar, Csépány Erzsébet a Miskolci Pamutfonoda, Perge Tibor és Balogh Béla az ÉM. Borsod me­gyei Építőipari Vállalat dolgozói — nagyon érdekes, tanulságos dolgokat mondottak el e kis, de nagyszerű emberi közösségek munkájáról, cél­járól, életéről. Az elmondottakat — csaknem szószerint — közöljük. Úgy érezzük, e tapasztalatok közreadásá­val is segítünk a népi talajból ki­nőtt és egyre terebélyesedő mozga­lom fejlesztésében. nem könnyű dolog. Csaknem minden emberre más és másféleképpen lehet és kell hatni. Vannak, akikre egye­lőre az anyagi érdekek vannak vonzó hatással. Vannak, akik azért küzde­nek, hogy kiérdemeljék a Kiváló dol­gozó címet. Van akire inkább a pénzjutalom, van, akire az elismerés van hatással. Van brigádtag, akinél a baráti szóval mindent el lehet érni, s van. akire a kollektíva ítélete hat Régebben az öntödében elég sűrű volt a kimaradás. Bevezettük azt a módszert, hogy prémiumból egyszeri késésért 3 százalékot levontunk. Meg­tettük azt is, hogy megbeszéltük egy-egy dolgozóval: te közel laksz ehhez meg ehhez, ő el szokott késni, szólj be hozzá, ha jössz a munkába. Neked is érdeked, hogy a másik ne késsen el. Volt, akinek brigádérte­kezleten olvastuk fejére bűnét, s megfogadtattuk vele, hogy nem fog késni. Ilymódon elértük, hogy bri­gádunkban ez év első felében mind­össze egyetlen (késés fordult elő. Kicsit furcsa, de foglalkozunk csa­ládi gondokkal is. Nem mindegy, hogy a brigádtag hogyan, milyen körülmények között él, nyugalom, vagy családi zűrzavar várja, otthon, Egyik dolgozónk például letérten járt munkába. Látszott rajta, hogy valami nagyon bántja. Beszélgettünk vele, kiderült, felborult otthon csa­ládi élete, s már a válásnál tartanak. Mi az oka? — kérdeztük. A félté­kenység — hangzott a válasz. Be­szélgettünk az asszonnyal is. Eleinte furcsának tartotta, hogy mi ilyesmi­vel foglalkozunk, de amikor látta, hogy segíteni akarunk, megenyhült. Nagyon jól esett neki. hogy törődünk a család ügyeivel. Tekintve, hogy a féltékenységnek nem volt komoly oka, ezt a felbomlóban lévő családi életet sikerült elrendeznünk. Azóta nincs semmi baj. Munkatársunk vi­dáman, jókedvűen dolgozik. A brigádtagok fontos célkitűzése a szakmai és a politikai tudás meg­szerzése. Jelenleg ketten járnak tech­nikumba, s ősszel újabb három dol­gozó akar beiratkozni. Bekapcsolód­tak a „szakma ifjú mestere” moz­galomba. Részt vesznek politikai oktatásban, s egyre jobban megsze­retik a könyvet. Az öntöde dolgozói nagyon szeretik a társas összejöveteleiket, kirándulá­sokat. Jártunk például Egerben, meg­tekintettük a város nevezetességeit, télen bankettet, közös vacsorákat is rendezünk. Elmegyünk színházba, moziba. Az emberek ilyenkor köze­lebb kerülnek egymáshoz, megisme­rik egymás örömeit, gondjait, bajait. A brigádtagok igen rendes embe­rek. Szívesen vállalkoznak társa­dalmi munkára is. Elhatároztuk pél­dául. hogy építünk egy kultúrtermet. Ebben a munkában brigádunk élen járt. Volt fásítási kampány. Abban is részt vettünk. Mindent összevetve: 1959 óta nagyon sokat fejlődtünk. A brigádtagok szocialista emberhez il­lően igyekeznek dolgozni, élni, műve­lődni. szórakozni. Magatartásunkkal sikerült kivívnunk az öntöde többi brigádjának, azok dolgozóinak elis­merését. És ez nem kis dolog. Cs. B. (Folytatjuk.) irányban szántják a domboldalt, s egy terményféleségből nem alakíta­nak ki hatalmas táblákat, hanem a búzatábla közé harántirányban mondjuk lóhere-, lucemasávokat vetnek. S ime,. a fancsali határban összehasonlíthatatlanul jobbak a terméshozamok, szebbek a kapások, mint a környék bármely termelő- szövetkezetében. Tehát a fancsali példa már csupán gyakorlati meg­valósításra vár az egész Hegyközben és Szárazvölgyben. Ez azonban még csak félmegoldás. Állattenyésztés, krumpli, gyümölcs A miniszter elvtárs és kísérete el­látogatott Csenyéte községbe, a já­rásnak jóformán legkisebb községé­be. A termelőszövetkezet földterü­lete talán a legjellemzőbb az egész északi területre. A miniszter elvtárs megnézte a határt. Az őszi kalászo­sok le voltak aratva, a termésátlag jobb, mint átlagosan lenni szokott. A kapások azonban semmit sem ígérnek. Illetve egyetlen kapásféle­ség kiváló, jobb mint a déli része­ken. s ez a krumpli. És dúsak, sze- metgyönyörködtetőek a lóhere- és a lucernatáblák. A cukorrépa viszont csaknem teljesen kipusztult, ritka, kilátástalan. Annál több termést Ígérnek a kertekben és a dombolda­lakon szétszórtan ültetett gyümölcs­fák, különösen a szilva és az alma. Érdekes, sok megfigyelést igénylő megállapítás ez? Nem, hiszen ki-ki észreveheti, megláthatja. Éppen ezért nagy kár, hogy a megfigyelés alapján maguk a csenyéteiek — és az egész északi rész dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei — nem építet­tek erre a megfigyelésre. Azonban ami jó és nem tette az ember eddig, annál inkább tenni kell ezután, a boldogulás érdekében. Világos dolog, hogy az északi ré­szeken néhány speciális terméket kell előállítani. Gyümölcsösöket ül­tetni, takarmányt termelni. Minél több juhot, szarvasmarhát nevelni, hizlalni és ott van az értékes étkezé­si és takarmányozási növény: a krumpli. A művelésben természete­sen meg kell valósítani a fancsali módszert, ez elengedhetetlen. Éppen ezért érdekes, hogy Csenyétén, de más helyeken is olyasféle nézet ter­jedt el, hogy túl kell adni a juho- kon, sőt a szarvasmarhán is. Aki így gondolkodik, az nem a boldogulás mellett foglal állást, hanem ellene Ami feltétlenül szükséges Losonczi elvtárs a tapasztaltak alapján teljesen egyetértett ezekkel a megállapításokkal. A terv megvalósí­tásához azonban jelénleg több min­den szükséges. Elsősorban az új ter­melőszövetkezetek szakszerű irányí­tása. Megfelelő tettrekészség, megfe­lelő vezetés és hozzáértés kell, mind helyi, mind járási viszonylatban. És feltétlenül megfelelő gépek kellenek. Olyan gépek, amelyek jól bírják a hegyi munkát. Vannak és egyre in­kább lesznek ilyen gépeink. A másik fontos feltétel: legyen műtrágya és — különösen amíg ki nem alakul a megfelelő munkaszer­vezet, a munkafegyelem — szükség lenne az annyira óhajtott, annyira megkedvelt Simazin-ra. Fenn, a leg­északibb lészen, Büttös mellett az állami gazdaságok derékon felül érő, haragoszöld, kukoricatáblája készteti csodálkozásra a termelőszövetkeze­tek tagságát. Pedig egyszer sem ka­pálták. Azonban kapott Simazint, mely a gyomot teljesen elpusztítja, egyúttal a talajt is nagyszerűvé te­szi. Ez lenne hát a megoldás, a Hegyköz és a Szárazvölgy boldogu­lásának útja. Losonczi elvtárs maga fogalmazta meg mindazt, ami szük­séges, s a minisztérium fontolóra ve­szi megyénk északi részének ügyét. Addig azonban itt, helyben kell megtenni a szükséges intézkedéseket, hozzálátni saját erőből ahhoz, amit meg lehet valósítani. így: a termény­féleségek kiválasztását, a sávos mű­velést és a megfelelő munkaszerve­zet kialakítását. Barcsa Sándor Több mint egymillió pár textilcipő — Ezerötszáz variálható hangiiíaHarniíiira — Készülnek a választékbővítés új cikkei a könnyűiparban Hírt adtunk róla, hogy az elmúlt héten megyénkbe látogatott Losonczi Pál elvtárs, földművelésügyi minisz­ter és megtekintette a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetet, va­lamint megyénk északi részét: a Hegyközt és a Szárazvölgyet. Losonczi elvtárs, akit Kukucska János, Csege Géza és Busznyák And­rás elvtársak kísértek, megállapítot­ta, hogy a déli részen, így a kesznyé­teni termelőszövetkezetben sincs már különösebb probléma a termelő­szövetkezetek erősödése, a termésho­zam egészséges növelése tekinteté­ben. Akad ugyan néhány gazosabb kukorica-, cukorrépa tábla, azonban már megmutatkozik a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Magasabb ter­méshozam várható, jó a munkához való viszony. Ami hiányosság még mutatkozik, az egyedül a még nem teljesen kialakult szervezettségnek tudható be. Azonban jelen időszakban más á helyzet megyénk északi részén, de különösen a Hegyköz és a Száraz­völgy körzetében; az abnújszántói, az encsi és az edelényi járás terüle­tén. Itt egyedül az őszi kalászosok­ból várható a szokottnál jobb ter­més. A kapások — a kukorica, a cu­korrépa — gyengék. És ez nem írha­tó elsősorban a még kialakulatlan munkaszervezés, az új szövetkeze­tekben megmutatkozó „gyermekbe­tegség” rovására. Nem, mert az egész északi részen szorgalmasan aratnak. A kapások nagy része gyommentes, ennek ellenére alig nőtt- néhány cen­timéter magasra s az eső hiányában alig remélhető, hogy a terméshozam eléri a gyenge közepest. Az ilyen ter­més viszont nem biztosítja a terme­lőszövetkezeti tagság jövedelmének növelését. A fancsali példa Mi hát a teendő, milyen intézke­déseket kell tenni, hogy az északi vidék — amely megyénk szántóterü­letének 25—30 százalékát teszi ki —, megfelelő hasznot nyújtson, bizto­sítsa a termelőszövetkezeti tagság gyarapodását és hozzájáruljon az or­szág élelmiszerellátásához. Erről ta­nácskozott Losonczi elvtárs megyénk párt- és tanácsi vezetőiveL Az encsi járás egy részén későn kezdtek hozzá a kapások művelésé­hez. Voltak szervezési hibák. Azon­ban az időben végzett munka sem segített volna a kukoricák, cukorré­pák állapotán. Illetve nem sokat se­gített volna. Tehát máshol kell ke­resni a megoldást. Azaz túlságosan keresni sem kell. Csupán.a már kész elméletet kell gyakorlatban megva­lósítani. Az erősen dombos szántóterületek egyik régi átka volt maga a műve­lés. Mindenütt lentről felfelé művel­ték a talajt, s a ló- és tehenesfoga- tokkal csupán 10—12 centiméteres mélységben forgatták meg a földet, így a vékony termőréteg kifáradt, : ugyanakkor az esők következtében nagy volt a talajerózió. A víz lassan, de biztosan vitte el, vékn.vította a termőréteget. Ennek felismerésekor kezdtek a fancsali termelőszövetke­zetben új módon gazdálkodni és va­lósították meg az úgynevezett sávos­művelést. A dolog egyszerű. Haránt­kutatást is végeztek és a tapasztala­tok alapján az idén a férfiöltönyöket 27 helyett 54 méretben, a férfiinge­ket 9 helyett 17-ben, a női ruhákat, kabátokat pedig 8 helyett 27 méret­ben készítik. A második félévben kis mennyi­ségben ugyan, de már találkozhat­nak a vásárlók többek között példá­ul az úgynevezett terjedelmesített, buklé-hatású kelmével, amely szin- tétikfts fonálból készül. Ugyancsak megjelenik az üzletekben a dralan- gyapjú-mohair fonalból készült boly­hos, szőrős, gyapjúhatású kelme, amelyből pulóvereket, kardigánokat, ruhákat készítenek. A bútoripar újdonsága a kis bú­tordarabokból összeállítható, variál­ható hangulat-garnitúra, amelynek első darabjai nemrégen kerültek for­galomba és az Újpesti Asztalosáru- gyárban az idén 1500-at készítenek belőle. Évadzáró társulati ülés a színházban Óriás autó VASÁRNAP, július 9-én délelőtt benépesült — a most záruló évadban utoljára — a Miskolci Nemzeti Színház. Évadzáró társulati ülésre jöttek össze a szín­ház tagjai, hogy rövid visszapillantással búcsúzzanak az 1960/61-es színházi évadtól. Eljöttek az évadzáró társulati ülésre Fekete László elvtársnak, a városi ta­nács vb. elnökének vezetésével a pártbizottság és a városi tanács képviselői és nagy számban vettek részt a közönség (képviselői, a nagyüzemek küldöttei is. Ünnepi díszt öltött ez alkalomra az emeleti tár­salgó. Ünnepi hangulat érződött a levegőben, ez jel­lemezte az egész ülés menetét.' Fehér Tibor Jászai-díjas színművésznek, a szín­házi pártalapszervezet titkárának megnyitója után Salamon Ferenc, a színház szakszervezeti bizottságának titkára adott számot a szakszervezeti bizottság mun­kájáról. arról /az előrehaladásról, amely a színház dol­gozóinak kollektív életében, a különböző szakkörök mun­kájában, általában a mozgalmi munkának a művészeti munkára gyakorolt hatásában megmutatkozott. AZ ELMÚLT ÉVAD művészeti munkájára Jákó Pál színházigazgató lett visszapillantást. Beszámolója nem volt. részletes, inkább elvi oldaláról boncolgatta az I960/öl-es évad eredményeit és kevés fogyatékosságát, igen helyesen kiemelve, hogy az elmúlt évad sikerei a korábbi három év nehéz, előkészítő munkáján alapul- ta-K. A városi pártbizottság és a városi tanács nevében Fekete I,ászló elvtárs köszöntötte a színház tagjait, mél­tatta az 1960/61-es évadban végzett munkájúkat, majd igen meleg hangon emlékezett meg a város vezetői szervei és közönsége nevében a négy ért vezetés ulán! távozó Jákó Pál igazgató tevékenységéről, kiemelve, hogy a színház az ő vezetése alatt érte el mai biztató! állapotát, lett az ellenforradalom okozta eszmei zűr­zavarral telített intézményből a szocialista színház út­ján haladó, magas mű viszi színvonalú intézménnyé,! olyan színházzá, amelyre büszke lehet Miskolc közön-I sége. A színházi pártszervezet nevében Fehér Tibori Jászai-díjas. a szakszervezeti bizottság nevében Né-t methy Ferenc Jászai-díjas. szb. elnök, a színház tagságai nevében Somló Ferenc Jászai-díjas búcsúzott Jákó Pál-J{ tói, méltatva a színház újjáteremtése érdekében végzett p] kiemelkedő munkásságát. pj AZ ÉVADZÁRÓ társulati ülésen osztották lei aÓj pénzjutalmakat a kiemelkedő munkát végzett tagok kö-S zött. összesen 104’színházi dolgozó — színész, zenész. In énekkari, tánckari tag. műszaki és adminisztratív alkal-r mázott —, a színház tagságának 52 százaléka kapott pénzjutalmat mintegy 66 ezer forint értékben. Ugyan­ekkor adták át a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a nagyüzemek nívódfjait is. Az SZMT 2000 forintos díját [ Gál Imre, az SZMT kulturális osztályának vezetője!)! adta át Szekeres Ilonának, a Lenin Kohászati Művek Qj 2000 forintos díját Kováts György’, a Bartók Béla Műve-[ lődési Ház igazgatója nyújtotta át Ruttikai Ottó Jászai-[ díjasnak, míg a Pamutfonoda 2000 forintos díját Erősj] József né üzemi kultúrfelelős juttatta el Molnár Tibor,) Kossuth-díjasnak. Solenn megcsodálják Miskolcon a 31. A KÖV óriás autóit, melyekre 1 vagon árut lehfct felrakni. Az. óriás autó neve: c'sepel-dicsel nyerges vontató, önsúly* •1HÜ0 kilogramm, hasznos terhelése 12 ooo kilogramm. A nagy raksűlyű kocsik igen jól beváltak a szállításnál. Összesen hármat kapott belőle a 31-es AKÖV A képen: az egyik óriás autó a Gomüri Pályaudvaron, rakodás előtt. Mint földben a gyökér... Beszélgetés szocialista brigádvezetőkkel ■— a Lenin Kohászati Műveik acélöntödéjében — kezdte Breiten­bach Géza, egy nyúlánk, vígkedélyű [fiatalember — 1959-ben szerveztük meg a szocialista brigádot. Az első időikben célkitűzéseink szerint inkább a termeléssel foglalkoztunk behatób­ban, az utóbbi időben nagyobb fi­gyelmet fordítunk a szocialista em­ber nevelésére, a családi élet harmó­niájára, a művelődésre. A brigádról talán annyit: ötödször ■ akarunk most szocialista brigád lenni. A brigád 22 tagú. Valamennyi tag jól ismeri a termelési feladato­kat, a technológiát, ismeri az ered­ményeket. Minden 10 napban brigád­megbeszélést tartunk. Ilyenkor érté­keljük egy dekád alatt végzett mun­kánkat, megbeszéljük a következő 10 napi, vagy hónapi tennivalókat? A termelésben nagyon szép eredménye­ket érünk el. Különösen nagy figyel­met fordítunk gz exportfeladatok el­végzésére. Igyekszünk betartani a technológiai utasításokat, aminek eredményeiképpen mindössze 0,9 szá­zalék volt a selejtünk, s van hónap* amikor teljesen selejtmentesen dol­gozunk. Ezt úgy érjük el, hogy nem­csak azzal a munkafolyamattal törő­dünk, amit mi végzünk, hanem figye­lemmel kísérünk valamennyi mun­kafolyamatot, s ha selejtes öntés tör­ténik. akkor megbeszéljük, ez miből adódott, s hogyan lehet ezt elkerülni. A brigád olyan, mint egy nagy csa­lád. Nálunk 2—3 ember végez egy munkát. Kialakult szokás, hogy ha ez a kis csoport elvégzi a maga felada­tát, akkor odamegy és segít a másik csoportnak. A termelési eredmények, termelési feladatok elvégzése szoros összefüg­gésben van a szocialista emberneve­léssel. Szocialista emberré nevelés Az idén a könnyűiparban nem ke­rül sor nagyarányú választékbővítés­re. Erre jelenleg nincs is szükség. A könnyűipar inkább arra törekszik, hogy a már kipróbált, bevált és megkedvelt új cikkekből javítsa az ellátást. Ilyenek a tartós plisszé, a terylén szövetek, az őrlőn és a dra- lon pulóverek, a varrás nélküli ha­risnya, a Neva-ingek és más ruháza­ti cikkek, készülnek újdonságok is, amelyek ugyan karakterükben nem teljesen újak, mégis újszerűén hat­nak. \ Selyemszövetekből 1959-ben húsz huszonöt új fajtájú készült, tavaly’ tijbb mint ötven új gyártmányt bo­csátottak ki. Az idén megduplázzák a selyemszövetek választékát. A választékbővítés a konfekció- iparban a legnagyobb. 1960-ban 1817 új modellt mutattak be a kereske­delemnek, az idén negyedévenként 700—800 új modellt készítenek. Az igények jobb kielégítésére mérték-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom