Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

yaWbraa-P. 19«. jntlHs 9. ESZAKMAGYARORSZAG 7 j A legújabb építészeti törekvések a Szovjetunióban Gondolatok egy tanulmányút befejeztével JUHÁSZ JÓZSEF: Bicska a fűben A penge,je iveltrc kopott, fordulójához beszorult a csillogó homok. „Nem ragyoghatok, borítanak a rozsdák rózsái s nyelik színükkel az Őszi napot.' Mellette még látszik a nyoma annak, aki itt felejtette. Lágy teknő, hova a vir. terül szét k itatja a humusz szivébe tanyákról hordott szalonnák izét. Félig-nyitott görbületében kifúrta magát a lándzsás útifű. Szemétdomb szélen bűzzé bőrözött hagymaillatok kergetoznek bunkóvá aszott kontyai között. El nem szelt cipók meleg paraja ingert illegct a horpadt nyelén. Nyirkos ágyára bögöly rsorda jár, s ráejti csőréből csípett magját a déli tűzben felröppent madár. MpatmlrtuL és méS‘s mindig újként hatnak a cjjíumuh Szovjetunióról szóló ismertetések. Az egykor megközelíthetetlen városok — a technika XX. századi fejlődése révén — ma 2 óra 20 perc alatt elérhetők. Kevéssé használjuk ki a lehetőségeket:' a Szovjetunió művészeti, történelmi, munkásmozgalmi értékének gazdag tárházát jobban is ismerhetnénk. Korábban öt évvel ezelőtt jártam Moszkvában és Leningrádban. ha itt-ott otthonosan is mozogtam, nézelődésem, figyelmem az öt év fejlődését is igyeke­zett leszűrni. A korábban látottak kiegészítését is célul tűzve, tudatosan kívántam tanulmányaimat bővíteni, nem mondva le a későbbi visszatérés lehetőségéről, hiszen a nyolcmilliós Moszkva mindig tartogat valami újat az építész, a városrendező számára. Oda haitik a ,„Hó-rukk” kiáltás s elszáll fölötte, mint a nyáru' Az erdőn túl más rímeket ütnek: Sínt szabályoz a geometria, s csákánykattogás ritmusa lüktet. Leningrad, a Finn pályaudvar, a Néva partján 1956 májusa és 1961 májusa (a két út időpontja) bennem mégis forradalmat teremtett. Akkor csak elmé­leti indítását ismertem az SZKP XX. kongresszusa alapján kibontakozó lehetőségeknek. 1954 november 30-án ült össze a Kreml nagytermében az építészek, építőanyagipari, építőipari és útépítő dolgozók, tervező és tudományos kutató intézetek, a SZKP KB és a Szov­jetunió Minisztertanácsa által összehívott értekezlete. Napvilágot látott a Krokodilnak az a száma, amely a túlzottan tagolt, erősen dekoratív építészetet bírálta és valami mást, szebbet és olcsóbbat várt a Szovjetunió építészeitől és építőipari dolgozóitól. Érthető tehát, ha akkor — alig másfél év után — az új hang és építészeti formaképzés lerakására még nem volt lehetőség. Cso­dálattal álltam azonban már akkor meg az épített lakóépületek csaknem csillagászati számokban kifejez­hető tömege előtt, melyről szovjet kollegák úgy nyilat­koztak. hogy ez még mindig kevés, és tovább kell fo- kozniok az építés ütemét. Láttam az egyik Moszkva környéki épületelemgyár futószalagját, melynél a most látott leningrádi 2. sz. házgyár műhelye korszerűbbnek és fejlettebbnek hatott. A gyártott szerkezetek köny- nyebbé váltak annak ellenére, hogy a Szovjetunió klimatikus viszonyai mellett ennek az elvnek érvényre- jutlatása sokkal nehezebb feladatot jelent. Látogatásunk időpontjában tartotta újabb tanács­kozását a Szovjet Építőművészek Szövetsége az 1954. évihez hásonlóan.' A referátumok és viták ez alkalom­mal is a Kreml nagytermében hangzottak el, azon a Szovjetunió párt és állami vezetői nagy számban vettek részt és felszólaltak, ezzel is aláhúzva az építés és építészet nagy jelentőségét a szocializmusban, meg­jelölve a soronkövetkező feladatokat. A lá* ___ Moszkva és Leningrád vá­k et nagy varos, rosképi ^ városrBendezési kérdéséi nem hasonlíthatók össze. Míg Moszkva sze­münk láttára nyeri új arculatát, melynek máris igen hatásos és biztos pontjaiként a magasházakat tekint­jük. addig Leningrád városszerkezete a XVIII.—XIX. században alakult ki. Az építészek számára jelentős élményt jelentenek azok a városképi hangsúlyok, amelyek a harminc-negyven emelet magas épületekből származnak és megerősítettek bennünket abban a véle­ményünkben, hogy megfelelő léptékkülönbséggel (6—8 emelet) ezek hazai építése a meglévő városszerkezet fejlesztése során a helyes technológia megválasztásával (pl. öntött-ház) mennyire szükséges. ____________________________________________________________________... , örömmel láttuk a műemléki együttesek további terv­Z erü helyreállitását, azt a törekvést, mellyel a Szovjet­Barczl Pál rajza dított rá ravaszul Juhász Pista —, de Darázs Gáspár se nem. hallott, se nem látott, csak evett, evett... És amikor végzett a tarhonyával, arra gondolt, hogy bizony enne ő még, mert neki három tányérral is kevés volna az immár két hete nélkülözött ételből. fiA ég este is, amikor hazatért a munkából, olyan nagyon kívánta a pásztortarhonyát, hogy elhatározta: főz magának. Hiszen az elha­tározás még csak könnyen ment, hanem a határozat végrehajtásával baj volt. Azt ugyan tudta, mi minden szükségeltetik a pásztortarhonyába, de a főzésnek sorrendje van és azt be kell tartani, különben mit sem ér az egész. Hát. hogy is kezdjük — dörmögte magában. Először is kikészítem a krumplit és a tarhonyát... Aztán... aztán a sót. meg a paprikát... Az­tán a szalonnát... No, persze a hagymát is. Aztán, aszongya. hogy meg­főzöm a krumplit, de meghámozva. És megpirítom a tarhonyát. Hanem várjunk' csak, nem jól van ez így. No, hogy a fenébe... Hiszen a sza­lonna zsírjában kell pirítani a tarhonyát. No és a hagymával... azzal mit is kell csinálni? Akárhogy is töprengett Darázs Gáspár, megállt a főzőludománya. De minél tovább gondolkozott és minél tovább szemlélte a szakácsköltemény kikészített nyers kellékeit, annál inkább kétségbe esett és annál inkább gyötörte a kínzó éhség. Valakitől meg kellene kérdezni, hogyan kell főzni a pásztortarhonyát. De kitől? A szomszédba nem mehet, — mit szólná­nak? Valamelyik lányától? Hát hogyan utazna utánuk a városba? Ta­lán.. . talán az asszonytól. .. Miért ne! Elvégre, ha nem is főz neki, a felesége, egy fedél alatt élnek . .. Igaz, komiszul bánt vele az utóbbi idő­ben, dehát. .. Végül döntött. Kiment a feleségéhez a nyári konyhába, megállt a kü­szöbön amolyan se kint, se bent módra, és így szólt: — Hm... Izé... csak azt akarom kérdezni, Erzsi, ...hm ...hogy szoktad főzni a pásztortarhonyát? E rzsi néni ránézett, hunyorgott egy pillanatig, mintha a nap sütne a szemébe, majd határozottan a tűzhelyhez lépett, a sütőből lá­bast vett elő és az asztalra tette. — Én így szoktam — azzal leemelte a fedőt, s hirtelen ezernyi pi- rosló tarhonyaszem mosolygott az úszkáló szalonnadarabkák közül Darázs Gáspárra, aki megbűvölten nézte és azt sem tudta, miként jutott kezébe a kanál, csak mohón nekiesett az ételnek és evett, evett a lábasból mind­addig. amíg az utolsó falat is elfogyott. Akkor lehajtotta a harmadik po­hár vizet is. a jóllakottság kába érzésével hátradőlt a széken és azt mondta: — Jó. hű de jó volt. Ilyet még nem ettem! Erzsi néni arcára fiatalos mosolyt csalt az öröm. [ — Tudom. Mondtad már. , — Én!? — meresztette szemét Darázs Gáspár. • [ — Igen. Délben a J.uhász Pistának. Mert... én küldtee pász- i tortarhonyát, hogy felezze meg veled. 1 I- ■ i- [/.-■;. '-í 4" f I •. s>pv * ' Körmozi a Szovjetunió népgazdasági kiállításán, ' »unió ápolja az építészeti hagyományok megbecsülését | [azon lenini nyilatkozat alapján, melyet a forradalom < telső napjaiban tett. ] [ Az orosz történelmi múlt emlékeinek ismételt tanul- i [mány ozása közelebb vitt alkotóikhoz is: Dzsakomó ] iKvárengi (1744—1817) a Szmolnij épülete Leningrád- ijban, K. I. Kosszi (1775—1849) színháza, az egykori '(vezérkar íves beépítési konturú épülete, középen az át- ! [járóval. Á. D. Zassarov (1761—1811) admiralitása, V. V. '(Rasztelli (1700—1771) Téli palotája és Szmolnij kolos- ] [tora. f A felsoroltak az. egyetemes építészettörténet jelentős állomásai, melyeknek szépségét Petrodvoretz festői ([parkja és szökőkútjai, a nyári lak tovább fokoznak. ' i A leningrádi Izsák és Kazán templomok, illetve mú- i jzeumok. Moszkvában a Vörös teret a Moszkva folyó ' (felől lezáró Vaszilij Blazsenij, a Kreml épületei, köztük [ [az Arhangelszkij, Blagovesenszkij és Uszpenszkij szé- < [kesegyházak, Nagy Iván harangto'rnya, a Novogyevi- Jcsij-i kolostormúzeum és épületcsoportja, az építészeti ?múzeum, — olyan gyöngyszemek, melyek mindig visz- Jszavárják a tanulni vágyó idegent. '( Az építészeti múzeum ~ tudomásom szerint (\ r — a világ egyetlen ha­j [sonló jellegű intézménye, melyet a Szovjetunió Tudo- I [mányos Akadémiájának Építészeti Osztálya tart fenn. "(Hazánkban az építészet a műszaki és művészeti osztá­lyokhoz is tartozik, ott helyesen, önálló tudományágát képvisel.) A munkák még folynak, a restauráció és rendezés befejezés előtti állapotából mégis fogalmat alkothatunk a múlt és jelen építészetéről, a gépesítési és technológiai folyamatokról. A múzeumban kapott helyet több száz modell, amely bemutatja a Szovjet­unió legnevezetesebb műemlékeit. A múzeum mellett jelentős építészeti vonatkozásban az Össz-szövetségi Építészeti Kiállítás a Moszkva folyó bal partja mellett. Itt mindazt tanulmányozhatja a lá­togató, ami az építőanyag, technológia, építés, gépesítés területére jellemző. Ez a kiállítás teljességre törekszik, megtekintése átfogó képet nyújt a Szovjetunió építési tevékenységéről. Bármennyire is csiszolja arány- éff formaérzékünket, alkotókészségünket a múlt építészete — tanulmányo­zását ismereteink bővítése mellett elsősorban ez indo­kolja. Figyelmünket nem kerülhették el az új, a jelen­kor feladatai. Az út során megtekintettük a Szovjet­unió Építőművész Szövetsége A. W. Schtschussew utcai (az utca elnevezését az ismert szovjet építésztől kapta, aki a Lenin-mauzoleumot tervezte 1930-ban) székházá­ban azt a kiállítást, melyet az építészek kongresszusa alkalmából rendeztek. Leningrád két éve elkészült új épülete a Finn pálya­udvar a Néva partja mentén. Jó arányú, egyenletes homlokzati ritmus mögött hatalmas héjszerkezetű csar­nok. Szépnek tartjuk a homlokzat síkja mögött meg­jelenő toronykiépítést is. Az épületbelső nemes anya­gokban bővelkedik, a vázszerkezet nélküli üvegajtók tetszetősek, funkciójában nem tudunk mindennel egyet érteni az előtér és nagycsarnok, a várók, csarnok és jegyváltás kapcsolatában. Szerényebb, de figyelemre­méltó alkotás a Mojka csatorna menti körzeti rendelő- intézet új tömege. városrészén többszintes Leningrad délkeleti garázst létesítenek elő­regyártott szerkezetekből. A lakóépületek építési üteme és mennyisége jelentős mértékben növekedett, a nagy városokban csaknem teljes az előregyártás. Ügy látjuk azonban előző útjaink tapasztalatai alapján, hogy a mennyiségi növekedés e téren minőségi romlással járt, melyre a fent hivatkozott tanácskozáson is rá­mutattak. A Moszkvában felépült vagy építés alatt álló új épít­mények közül a Kreml kongresszusi csarnokát, a város délnyugati részén (a Moszkva folyó balpartján) épülő szállodát, a népgazdasági kiállítás rádió- és távközlő pavilonját, a körmozit kell megemlítenünk. Ezek az Lakóépület előregyártó« elemei a leningrádi 2. sz. házgyárban. Fürdőszoba alkotások, ha itt-ott még érződik a bírálat előtti torma- nyelv visszacsengése, többségükben és helyes törekvé­seikkel egy kibontakozó korszerű építészet alapját jelentik. Rövid ismertetésünk ^ nem térnénk vissza a kiállításra. Itt bontakozott ki előttünk a jövő rajzok­ban és modellekben, bíráló karikatúrákban, új búto­rokban és iparművészeti alkotásokban. A szputnyik- vagy bolygóvárosok (értsd a meglévő városszerkezettől távolabb felépülő, csak a lakosság elhelyezését és köz­vetlen igényét kielégítő lakóegységeket) telepítési ter­vei és rendszere, a forgalom követelményeinek fokozott figyelembevétele, az eltolt szintű keresztezések alkal­mazása, az igényesség, a kultúrált megjelenítés szép példáit tárták elénk. Az úttörők új központi épületcsoportja, ennek ki­egyensúlyozott tömegjelölése, funkcióinak tisztasága, az ipari formatervezés egyre fokozódó elterjedése arra utal, hogy a szovjet tervezők megértették a kritikát, és ha a látogató szovjet emberek nem is értenek minden­ben egyet a kiáliítottakkal, tudják, hogy e nagy munka és erőfeszítés, melyet az alkotó tervezők végeznek, a jobb, a még kulturáltabb közösségi és lakóépületekért folyik és csak eredménnyel zárulhat. A cárok hatalmas egykori lovardájának épületében rendezett iparművészeti kiállítás porcelán, kerámia, bútortextil és bútor tárgyai mutatták azt a csaknem korlátlan lehetőséget, mely teljességgel az elkövetkező években bontakozik ki. A látogatók arckifejezése sokat elárult; érdemes volt elvégezni a hatalmas munkát és bízunk benne, hogy a bemutatás után meginduló tömeg- gyártást teljes siker kíséri. Kívánjuk, hogy szovjet kol­legáink mielőbb elérjék céljaikat. ifj. Horváth Béla. az ÉM Miskolci Tervező Vállalat igazgatója Szeretettel üdvözöljük Miskolcon a lengyel Slask együttest A „Slask” Lengyel Állami Ének- és Táncegyüttes ma este vendégszerepei a miskolci népkerti szabadtéri színpadon. A ma már világhírű népi együttes 1953-ban alakult. Vezetői egész Sziléziát bejárva, húszezernél több tehetséges fiatal meghallgatása, kiválogatása után hozták létre az együttest. Első nyilvános szereplésük 1954-ben volt. Azóta hét- 'izáz előadást tartottak, abból 222-t külföldön, összesen öt és félmillió néző tapsolta eddig végig nagyszerű műsoraikat. Az együttes vendégszerepeit már a Szov­jetunióban, Csehszlovákiában, Franciaországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Belgiumban, Finnországban, Svédországban. Norvégiában, Dániá­ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban. Kiváló művészeti' munkájáért — főbb ma­gas hazai kitüntetés mellett — a Béke-Világtanács aranyérmét is elnyerte. Örömmel köszöntjük a nagyszerű együttest Miskol­con és hisszük, hogy ma esti szereplésük után igen értékes művészi élménnyel leszünk gazdagabbak. IRODALOM —MŰVÉSZET «**•* r.* o * s •••••••■•* t « *.*• Kittre *•***«■■•»« ■»•••* i **»*» ■* teát* •«■••«•■•••»* »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom