Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

BSZAKMAGTARORSZAO Szerda, 1961. július 8. püknél fogva védelemre szorulnak. Ilyen például a Tanácsház tér északi oldalának házsora a tanácsháztól az Avas-szállóig bezárólag, vagy a vil­lanyrendőrtől keleti irányba húzó­dó házsor a Széchenyi utca északi ol­dalán stb. Itt különösen bántóak az architektúrát elcsúfító, applikált, el­avult portálok. A régi portálok el­bontása és új, korszerű városképbe jobban beillő portálok készítése pld. olyan feladat, melynél kis összegek­kel, lépésről lépésre haladva, vi­szonylag nagy eredményt lehetne el­érni. Korszerű fémportálok, színes, modern fényreklámok igen emelik a belvárosok összképét, s fokozzák a központi szerepkör fontosságát és vonzerejét. 17 ger példáján okulva, fokozzuk mi is városszépítő tevékenysé­günket. Ilyen gondolatokkal zárom le beszámolómat az építészek kétnapos egri tanácskozásáról. Klie Zoltán építész, a MÉSZ miskolci csoportjának titkára. Több mini fi ezer dolgozó bőyítetle isoiereleií munkásakadémiákon megyénkben A Borsod megyei Tanács művelő­désügyi osztálya értékelte az üzemi dolgozók 1;őrében végzett ismeretter­jesztést. Megállapították, hogy a TIT és a szakszervezetek jó munká­ja nyomán az őszi és a téli hóna­pokban — az előző évekhez viszo­nyítva — duplájára emelkedett az ismeretterjesztő előadások száma. Amíg 1959-ben az üzemi dblgozók részére 2500 előadást tartottak, ad­dig 1960-ban 4910 előadás hangzott el és az érdeklődők száma megha­ladta a 38 ezret. Ezenkívül a mun­kásszállásokon, művelődési otthonok­ban, klubokban és a gyárrészlegek­ben különböző témájú előadássoroza­tokat rendeztek. Egy-egy ilyen előadáson átlag 78 dolgozó vett részt. A nagy ipari me­gyében igeit népszerűvé váltak az ismeretterjesztés fejlettebb formái: a munkásakadémiák. Ezeket, több ta­gozattal a bányákban, a kohászat­ban, a vas-, az építő, és a villamos­iparban szervezték meg. Az özdi Kohászati Üzemekben a munkás- akadémiák 12 tagozatán csaknem ezer dolgozó tanult, a Borsodi Szén- bányászati Tröszt üzemeiben pedig 24 munkásakadémia működött. A többségükben három éves akadé­miákon 70 százalékban műszaki és közgazdasági témájú anyaggal. 30 százalékban világnézeti, politikai, irodalmi és történelmi kérdésekkel foglalkoztak a hallgatók. így I960— 61-ben a megyében 76 munkásaka­démián több mint hatezer dolgozó növelte tudását és gyarapította is­mereteit. Rendelet magyaríthatunk Bírói ítélettel pótoiható-e lakáscsereszcrződésnél a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata? Igen, de csak abban az esetben, ha a tulajdonos, vagy tulajdonosok Va­lamelyike kellő indok nélkül ta­gadja meg a cseréhez a hozzájáru­lást, vagy a hozzájáruláshoz csak pénzfizetés ellenében lenne hajlandó. Ez esetben a törvény joggal való visszaélésnek tekinti a tulajdonosi magatartást, s bírói ítéletiéi pótolja. Kellő indok p];\ ha a tulajdonos a maga Vagy egyenesági rokonai (gyer­mek, szülő) számára akarja a meg­üresedett lakrészt biztosítani. A gépkocsiszín tartozéka-e a lakásnak ? Nem. mert a gépkocsiszín a lakás­nak nem szükséges és nem szokásos mellékhelyisége, az nem lakás cél­jára, hanem gépkocsi tárolására szol­gáló, külön célú, külön rendeltetésű helyiség, amit — ha kellően kihasz­nálva nincs — az illetékes hatóság igénybe is vehet. Ki köteles gondoskodni...? a vízvezetéki csapok tömítéséről, — a nyílászáró szerkezetek (ajtók, ab­lakok) zárainak használható állapot­ban tartásáról, — a villamossági berendezések (kap­csolók, konnektorok, lámpahelyek) állandó használhatóságának biztosí­tásáról, — a tüzelőberendezés (cserépkályha, vaskályha, takaréktűzhely) használ­hatóságáról. — a WC, a mosdó, a fürdőszoba, a zuhanyozóberendezés, valamint azok tartozékainak használható állapot­ban tartásától- — a gáz- és villanytűzhely, a vízme­legítő, a víztároló üzemképes álla­potban tartásáról, — a fal festésének és vakolatának, a meleg- és hidegpadló épségben és tisztán tartásáról, — Ezekről minden esetben a bérlő tartozik gondoskodni. Házastársi különvagyonnak tekinthető-e az újítási díj, az esetenkénti pénzjutalom ? Nem, mert a törvény csak a kitün-, tetesse] kapcsolatos juttatást tekinti különvagyonnak. Az újítási jutalom szellemi munkateljesítményért jog­szabály szerint járó ellenérték, s ugyanígy, a Hunivá Törvénykönyve értelmében, a jó munkáért adott el­lenőriek áz esetenkénti pénzjutalom is, ezért szerzeményt vagyonnak kell tekinteni. A tulajdonos, a bérbeadó köteles gondoskodni... az épület állagának jókarbantartá­sáról, a központi berendezések ál­landó üzemképes állapotáról, a falon belül keletkezett hiba kijavításáról — kjvéve, ha az a bérlő, vagy a ve­le együtt lakó személyeknek felróha­tó gondatlanságból, vagy rendeltetés ellenes használatából keletkezett. A tulajdonos köteles gondoskodni aj járda, az udvar. ;t kapualj, a folyo­sók, a padlás, a pince, a mosókonyhaj a lépcsőhöz stb. tisztántartásáról is, ha a bérlő a munkákat magára nemi vállalta. Ha magara vállalja, akkor a bérösszeget arányosan csökkenteni lehet. A gyermektartásdij megállapításánál az átlagkeresetbe beszámítható-e a találmányi és újítási dij ? Igen, de csak akkor, ha rendsze­resnek" minősülő, jövedelemszerű be­vételt biztosítanak. Ha a feltaláló, vaéy újító egyszeres juttatásként kapja, nem vehető figyelembe az át­lagkereset megállapításánál. Lakás bérbeadásával is lehet bűncselekményt elkövetni, ha a bérbeadó a törvényben meg­határozott mértékű bérösszegen fe­lüli díjat követel, köt ki, vagy fo­gad el, s cselekménye nem minősül szabálysértésnek. Ez esetben cselek­ménye ártúllépés bűntettének szá­mít, s 5 évig terjedhető börtönnel büntethető. Szabálysértésnek akkor minősül a cselekmény, ha a köve­telt, kikötött, vagy elfogadott díj összegé csak csekély mértékben ha­ladja meg a megszabott értéket, és első ízben követi el cselekményét az elkövető, de megvalósul a szabály- sértés akkor is, ha a bérlő vagy a tulajdonos bejelentési, kiszámítási kötelezettségének nem, vagy nem .•» valóságnak megfelelően tesz eleget. A szabálysértés büntetése 3000 forin­tig terjedhet. Július 9: A „Slask" Együttes miskolci vendégfellépése A Magyar Állami Népi Együttes cS a Román Néphadsereg Művészegyüt­tese nagysikerű vendégszereplései után a közeli napokban ismét nagy­szerű élménnyel gazdagodhatnak a népi művészet miskolci kedvelői. Már korábban hírt adtunk arról, hogy hazánkba érkezik a világhírű Slask Lengyel Állami Népi Ének- és Táncegyüttes és előreláthatólag Mis­kolcon is fellép. Az együttes megér­kezett és július 9-én, vasárnap est« a miskolci Népkcrtí Szabadtéri Szín­padon mutatja he műsorát. Az együttes 1953 óta — akkor afav kult — mintegy 700 előadást tartott és összesen öt és félmillió néző tajv- solta végig műsorait a hazai fellépés seken kívül a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Franciaországban, Bel­giumban, a Német Demokratikn* Köztársaságban, Finnországban? Svédországban, Norvégiában. Dániá­ban és az Amerikai Egyesült Álla-, mnkhan. Kiváló művészeti munkás­ságáért 1955-ben díjat nyert az együt­tes, 1959-ben pedig a Munka Érdem­éremmel és a Béke-Világtanáe- aranyérmével tüntették ki. CyUJZU. Jic/uxlcf- lycozjt Karoly (eqioniiúX­XLVIII. * Néhány nap múlva Pantenier ka- , pitány dühösen sétált fel, s alá iro­dájában. A délceg tiszt arca most piros volt a haragtól, s lábával tü­relmetlenül dobbantott. — Mi van a tiszt urakkal? — ordí­totta hirtelen az előszoba felé for­dulva, ahol írnoka, a francia Mor- teau szorongva, kissé nyugtalanul rendezgette az iratokat, a dossziékat. A kapitány szavára felugrott és főnöke elé vágódott. — Már itt is vannak kapitány úr, valamennyien. — Kéretem őket. Egymás után bevonultak a tisztek; elől az orvoskapitány, mint a kór­ház vezetője, utána négy hadnagy, a négy szárny parancsnoka. Ugyan­is minden erődszárnynak külön pa­rancsnoka volt, végül minden egy­ségtől egy-egy őrmester, éspedig a legmegbízhatóbb, azaz a legkegyet­lenebb. Helyet foglaltak a különbö­ző szobákból összehordott székeken, aztán szótlanul figyelték a még min­dig fel, s alá járkáló kapitányt. Pantenier mélyen gondolkozott, aztán megállt az asztal végénél. Nem ült le, csak úgy állva fordult beosztottjai felé. , — Uraim, bizonyára sejtik, miért kérettem önöket. Az elmúlt oaook­„ ban, t-; szöktek meg. Ti áztaly j n * .v-'^nleg . .^ttőnek norP | n gyen!... Négy nap alatt tizenkét ember próbálkozott átmenni a benn­szülöttekhez. Az olasz Belloni és a magyar Török kezdte meg a sort. A 36 580-as és a 41 045-ös!... Ugye Mozel hadnagy úr, így volt?... Az ön körzetében kezdődött. A követke­ző napon az az őrült lengyel, Sawa ment át a kettes őrhelyről fegyve­restől, mindenestől... A következő napon már csak a legmegbízhatób- bakat osztottuk őrségbe és meghá­romszoroztuk számukat... Nos, ezen az estén négyen próbálkoztak... Kettőt őreink leterítettek, de a má­sik kettőnek sikerült... Önök is tud­ják, hogy a felhívás óta a légiósok háromnegyed része, nem mehetett ki az erődből. Csak a megbízhatók me­hettek be a faluba, napok óta. Nos, az általunk „megbízhatóknak” el­könyveltek közül kettő tegnap dél­előtt nem tért vissza, s mondanom sem kell, hiába kéressük pket bár­hol — A faluban senki sem tud ró­luk semmit. S végezetül az éjszaka hárman tűntek el, úgy, hogy a negy­ven egynéhány őr közül senki sem vette észre. Mit szól ehhez Yonni hadnagy, mint- őrparancsnok? ... Yonni felállt és bátortalanul je­lentette; — Kapitány úr ... ez valami téve­dés ... Az éjszaka folyamán senki sem távozott el az erődből... — Nem? — nézett rá gúnyosan a kapitány. — Hát akkor hol vannak? v*te még lefeküdtek szobájukban,­és reggelre hült helyük maradt. Ne­kem 7 órakor jelentették, és most 8 óra. Szökésük hírével tele van az erőd, de az őrparancsnok és az őr­ség nem tudja! Üljön le. kérem! Yonni kelletlenül leült, behúzta nyakát és hallgatott. — Uraim — folytatta a parancs­nok —, azért hívattam önöket, hogy megbeszéljük, mit tegyünk! Mert ez így nem mehet tovább! Elhatároz­tam, hogy parancsba adom: a mai naptól kezdve tiszten és tiszthelyet­tesen kívül, bizonytalan ideig, senki nem mehet ki az erődből. Továbbá parancsba adom azt is, hogy az őr­séget éjszakára ötszörözzék meg. A falak mentén minden három méte­ren fegyveres őr álljon! De ez csak az intézkedések egyik oldala. A má­sik része önökre vár, uraim ... Győzzék meg a katonákat, hogy oda­át halál vár rájuk... Meséljenek nekik élményeikről, tapasztalataik­ról, vigyázva persze, mert közülük többen már régóta vannak Távol- Keleten, s nem lehet őket könnyen félrevezetni, ök is ismerik Vietna­mot, ők is ismerik a bennszülötte­ket ------ Mégis, mindenképpen meg k ell győznünk őket... Colonel Si­montól olyan újságokat kértem, amelyek az átszökött légiósok sor­sáról cikkeznek ... Ezek a cikkek minden bizonnyal elveszik majd ka­tonáink kedvét a szökéstől... Ezen­kívül képeket küld. „eredeti” fény­képeket... Ezeken levágott fejű lé­giósok láthatók, akiket átszökésük után végeztek ‘ki a vietnamiak ... Gondolom, ez lesz a leghatásosabb érv... — De hogy jutott el a fényképész » vietnami harcosokhoz és hogyan csinálta meg ezeket a, felvételeket? — kérdezte az egyik őrmester. — Marha! — mondta bosszúsan a «parancsnok.-T- Világos, hogy nem ment át. A fénykép a mi közpon­tunkban készült. Néhány meghalt légiósnak a temetés előtt levágták a fejét, aztán a holttestet megfelelő környezetben lefényképezték. Ennyi az egész... El kell tehát hitetni, hogy ezeket a vietnamiak végezték ki, miután elcsalták magukhoz ... És ön, őrmester!... Ha megkérdezik, hogy hogyan készült a fénykép, ne­hogy zavarba jöjjön; találjon ki va­jamit! ... Hivatkozzék élelmes új­ságíróinkra, kiváló felderitöinkre! Érti?... — Igenis, kapitány úr!... — Ezenkívül van-e még valakinek valamilyen javaslata? — kérdezte a kapitány, s körülhordozta tekintetét. Mindenki hallgatott. — Akkor uraim, végeztünk. A részletes utasítást mindenki meg­kapja még a mai napon. Künn, az előszobában Morteau, az írnok elugroti az ajtótól. Mire az el­ső tiszt belépett a kapitány szobájá­ból, ő'már az asztalnál ült és iratai­ba mélyedt... * Délben az ebednél Ti-ti Gazsó elé állt. , — Nem küldesz most „szennyest”? — De hiszen tegnapelőtt vittél. — Kár, hogy most nincs. Ugyanis a mai naptól senki sem léphet ki az erődből a tiszteken és az altiszteken kívül. Az őrséget megötszörözik. A szökések miatt szigorú intézkedése­ket léptetnek életbe. Most azonnal, ebéd után talán még ki tudnám vin­ni a hajózsákot, de lehet, hogy hol­nap már abba is belenéznek. — Mit beszélsz? — A valót. Hatalmas elleno; ;pa- ganda kezdődik. Agitációval, cilikek-4 kel, fényképekkel igyekeznek Jót giósok kedvét elvenni a szőkéi től. — Honnan tudod le mindezt? A lány titokzatosan mosolygott. — Tudom... 1< — Nem mondod meg? ... ^Nem Wí zol bennem? .* — Bízom... nagyonis “bízom,.* Mégsem mondhatom meg -r . Vannak parancsok, amelyeket ;iem lehet megszegni... Ha szükséges lesz* úgyis megtudod... { Gazsó valamennyire / megnyugo^ dett, de azért mindig azon gondolkc*» zott, lei lehet az, akivel Ti-ti, mint hírszerző kapcsolatban van? Szalaij a tolmács? ... Nem, az nem lehet... Az igaz, hogy Szalai s,ok mindenről tud, ami az erődben történik, d« könnyelmű, felelőtlen ember. Ez bi­zonyos tekintetben ugyan jó, naei-t könnyen elkotyog dolgokat, de ve­szélyes is, hiszen pontosan felelőt­lensége miatt nem lehet rá építeni - Azaz; alkalmi hírekét lehet tőle sze­rezni, de beszervezni és vele dolgoz­ni nem lehet... Különben sem szív­lelik egymást Ti-tivel túlságosat*... De hát altkor ki lehet?... Komo­lyabb, hajlíthala/lanahb embernek kell lennie... De ki az?... Az or­vos?... Ti-tit tulajdonképpen ö hoz-j ta az erődbe. É» a lány lényegéboa csakxaz orvossal beszél, csak tőle fo­gad el utasításokat... Nem ... Ő sem lehet... Az orvoskapitány tud­ja, hogy gazember érdekeket szolgálj de azt zsivány becsű lettel teszi.. * Hatalmas pén;t, mintegy negyven­ezer frankot vág zsebre havonta). (ugyanakkor, amikor egy közlegény 180 frankot iaP). s ezért igyekszik is! megdolgozni... Nem, az elképzelhet teilen,, hogy »' orvos legyen. De háé akkor ka .. • vagy kik? ... _ tioivíatjuk.) . ; 1 II17? iir-I TiiBir-mr T örténeti városközpontjaink kalános városépítési problémái Beszámoló a Magyar Építőművészek Szövetsége kibővített vezetőségi üléséről II. p?s cLVatkozás és szabályozás utaz« Do,!o rgalom (analógiában a víz- ®fniég) csökkentése; ..vekvő keresztmetszetek bizto- ■reg . ^jcldigi vizsgálatok szerint Eger­jeidig évenként 30 százalékkal a edett a forgalom. Ez a tézis áfként érvényes valamennyi ma- , városra: a városi forgalom j/iér.t 30i—40 százalékos emelke- 7?el kell számolni, egállapítást nyert az is, hogy a kerékpár forgalom hazánkban lágszerte is lassan, de állandó- aelkedik, ezzel szemben a foga- •círmű forgalom fokozatosan ki- >an van világszerte, közlekedésben 30—40 év a távla- rvezés időtartama. Eger vasúti ”ilyaudvara megmarad a távlat- : “ átmenő forgalma növekedni fog. - ^Inmel hallottuk az előadásból, *y egy hónappal ezelőtt alakult .$ az Országos Közúthálózat Fej- Ytési Csoport. Ez a szervezet a re- bális tervezéssel karöltve foglal­ok majd országos szinten az út- lózati problémákkal. ? forgalom 97 százaléka Egerbe, Ke Eger közvetlen környékére irá- sz. A település nagysága és az át- láő forgalom között külföldön ösz- Oíüggés állapítható meg. Nálunk, ! a gépjárművek 50 százaléka Bu- pesten van, ilyen összefüggés nem fakult ki. A személyautók hazai vi­szonylatban 40—50 km-es hatósugár­ban mozognak. Hazánkban tehát az át- nenő forgalom sokkal kisebb, mint tjlföldön és városaink egy ideig /jf!g a saját forgalmukkal lesznek {.foglalva. Megállapítható már most is, hogy Egerben a Líceum előtt csúcsidő- szakban a forgalom 3—6 év múlva olyan hatalmas lesz, hogy problémát okoz majd. Előadása végén megemlítette, hogy szerinte tervpályázatok nem alkal­masak útkérdések megoldására, mert itt elsősorban nem ötletekről van szó, hanem több évi elmélyült tudo­mányos munkálkodásról, s csak en­nek eredményét lehet tervként a jö­vő elé állítani. A vonalvezetéseknél az illető vá­ros jellegéhez kell alkalmazkodni. Egernél pl.: a főútvonalak nyílegye­nesek, a mellékutcák zeg-zugosak és még nyerges közlekedésre sem alkal­masak. Bizonyos méreteknél már nem sza­bad az útvonalaknak fákat, házakat kerülgetnie. Ha át kell vágni a töm­böket, akkor nem számít 50 év múl­va, hogy 10, vagy 18 házat bontot­tunk el az út kedvéért. Az itt a kér­dés, hogy meddig megyünk el a kompromisszumokkal? A „gyalog-belváros” létesítésével vigyázni kell. Egy városrész — ha a járműveket végleg kiiktatjuk — s könnyen el is halhat, mint a táplá­ló erektől elvágott végtag. Esetié*- Sopron az a hely, ahol a gyalog-bel­várost még lehetne valósítani. Ezután dr.' Gerő László Ybl-díja: műtörténész tartotta meg hozzászóld­- sát, melynek az volt a lényege, hogj i a figyelem napjainkban egyre job- s ban a műemléki együttesek felé irá­- nyúl és nem egyes emlékek felé. Ha- 1 zánkban 11 várost tartanak nyilvár- védendő történelmi városmaggal Eger, 57 műemlékével a negyedül f helyen áll az országban. Ezen műem- 1 lékek zárt, szűk helyen vannak. Sze­- rinte a meglévő értékeket mindenütt- meghagyják a maguk zártságában, í- nem vágják át városszerkezetből nerr következő utcákkal. A vitához hozzászóltak még: Dúl i Dezső, dr. Rados Jenő, Márki László- és Hoffer Miklós építészek, majd . Granasztói Pál összefoglalta a két- , napos ankét anyagát, s a vitaindító t előadását kiegészítette egy-két gon­- dolattal. ]V| iskolcon a „város-mag” nem úgy 1 él bennünk, mint Egerben. Itt ■ nem hívják fel figyelmünket olyan szép műemléki együttesek a központ­. ra, itt nem uralkodott ötven éven át • egy építészeti stílus, mint Egerben. ■ Nálunk lehet, hogy helyenként csu­pán az utak vonalvezetése, az átkelő­, helyek, városkapuk nyomai és a kü­lönleges telekosztások őrzik zömmel 1 a múlt emlékeit. Ránk nem hagyott a múlt olyan gazdag örökséget, mint Egerre. Ezért nagyobb intenzitással kell a jelen, illetve a jövő felé fordul­nunk, mert sok a tennivalónk. Ko- ; runk feladatait a szociális problé­mák építészeti megoldásai határoz­zák meg világszerte és az emberi la­kás tömeges, olcsó és korszerű kivite­lezésének kényszere. Nekünk, miskolciaknak, nincs annyi műemlékünk, mint Eser vá­rosának, mégis jó, ha az előadások anyagából azt a gondolatot megje­gyezzük, amit Leon Battista Alberti építész jegyzett fel évszázadokkal ezelőtt: az épületek pusztulását álta­lában nem a tűz, vagy ellenség okoz­za, hanem a polgárok nemtörődömsé­ge. Ahogyan az államférfiak beszá­molnak hazáiuk polgárainak fontos tárgyalásaikról és jövőbeni terveik­ről. úgy nekünk, építészeknek is meg kel! találni a módot a város polgárai­nak tniókoztatáséra saitóban. rádió­ban, előadásokban, kiállításokon egy­aránt. Lássa és tudja mindenki a vá­rosban. hogyan • gondolkodunk az esves énijlptekről. sok épületről ösz- szefü íreései ben. Miskolc kelet-nyugati irányú főut­cáján vannak műemlékileg védett házsorok, ahol az egyes épületek, külőn-kulön nagvbbb értéket nem képviselnek, azonban együttesen, ?ö- meehatá su kkal, vakol at-arch itekturá - lukkal, beépítésüknél és térfal-szere-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom