Észak-Magyarország, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

Vasárnap, 1961. július 23. GSZAKMAGYARORSZAG 5 Egy áj művelődési ház jelépüléséhez — Tctrcali jegyzet — Hogy megváltozzék a borsodi falvak képe Hozzászólás a Tájkutatás feladatairól című cikkbe* NÉHÁNY rövid szóban napirendre lehetne térni a dolog fölött, mondjuk így: a napokban műszakilag átadták sz építők Tárcái község vezetőinek az új művelődési házat. A község dolgozói augusztus 20-án tartják a bensőséges avatási ünnepséget. E né­hány sor is híven tükrözné; ismét egy új kultúrlétesítménnyel gazda­godott a falu, amelyben ezrek és ez­rek szórakoznak, tanulnak, művelőd­nek majd. S mindez kézzelfoghatóan bizonyítja az új falu születését, erő­södését ... Azonban hadd fűzzünk néhány szót a tarcali Művelődési Ház felépüléséhez. Mint általában minden új, ez sem zökkenők nélkül született. Idegen, aW járja a modern, már külsőségé­ben is szemnek tetsző épületet, a hatalmas — városinak is beillő — színpadot, a világos, tágas csarnokot, a kényelmes szobákat, egyszerűen Több mint egymillió forintot fizet viharkárért az Állami Biztosító Az utóbbi napokban mintegy 107 községből érkezet az Állami Bizto­sító Borsod megyei igazgatóságához 415 viharkár. A vihar többnyire ma­gántulajdonosok épületében, kisebb részben termelőszövetkezetek épüle­teiben tett kárt. A vihar által oko­zott pusztítás értéke meghaladja az egy millió forintot, s ezt most teljes egészében megtéríti az Állami Biz­tosító. azt mondja; valóban impozáns, való­ban szép. Ritkán talál ilyet az em­ber, ha a megyét járja. Valóban így van, s minden dicséret megilleti az építőket, a Borsod megyei Építő- és Tatarozó Vállalat dolgozóit, akik nem sajnálták a fáradságot, nem saj­nálták az időt. Szépet, nagyot alkot­lak. S a többször átdolgozott tervek kivitelezésében alig-alig talált a nagyszámú és hozzáértő bizottság ja­vítani valót. Természetesen azt mondja az em­ber: no, hiszen ez követelmény. Ha rosszul csinálták volna . . ■ Nem illő ugyan, de úgy hisszük nem ront, nem csorbít a vállalat tekintélyén, ha megemlítjük, hogy bizony az a figyelő tekintetek össztüzében épült palota az elmúlt év novemberében éppen a csarnoknál anyaghiba miatt leszakadt. Volt nagy futkosás, — még az újság is írt róla, — s a fiatal 2.5 millió forint megtakarítás újításokból A Borsodnádasdi Lemezgyárban az idén 135 újítási javaslatot valósí­tottak meg. Az újítások gazdasági értéke eléri a 2,5 millió forintot. Az újítások gazdaságossági javulását bizonyítja, hogy az elmúlt év első felében egy bevezetett javaslat hasz­na 125 ezer forint volt. az idén pe* djg 181 ezer. Az újítások 57 százalékát fizikai dolgozók nyújtották be. Az újítók részére 236 ezer forintot fizettek ki. építésvezető talán túlságosan is szi­vére vette a történteket. Azonban a történtek után olyan munkát és olyan magatartást tanúsítottak, amely példaképe annak: hogyan le­het és hogyan kell az objektív oko­kon alapuló hibát is jóvátenni. Még így. a közbejött apró konfliktus mellett is jóval határidő előtt ké­szültek el a munkával és ember le­gyen. aki bárhol is hibát, s nem csak tartóssági. de szépséghibát talál. Ennyit talán az építőkről. Az építők építenek, ha kész a terv, ha megvan a pénz. Azonban az anyag, a pénz. — az a nem csekély egymillió és négyszázezer forint — egyedül a község gondja, a község lakosságának gond.ia volt, Csupán százezer forinttal, a szükséges összeg tizennegyedrészével segített az ál­lam. Ez is szép pénz. Azonban a jó­val több mint egymilliót adta a köz­ség. a maga nem sok községfejlesz­tési hozzájárulásából és részben sa­ját önfeláldozásából — társadalmi munkával. De kellett. Követelte a fiatalság, követelte a kultúrát any- nyira igénylő felnőtt lakosság, s ta- nácsülésről-tanácsülésre más sem volt az állandó téma: mikor lesz kultúrházunk, mikor készül le. S most, hét-nyolc évi tervezgetés, munka után ime áll az épület. All, szilárdan, biztosan. Már csak az ülő­helyek, a függönyök hiányzanak és már felgördülhet a függöny, elkez­dődhet az első előadás. Amelyet nem százan, de többszázan figyelhetnek, tapsolhatnak egyszerre. Tapsolhat­nak azok. akik annakidején öröm­mel szállították, rakták az építő­anyagot, hordták a téglát, a kavicsot, s azok ig, akik bizony legyintve há­ta tfordítottak. mondván: nem lesz abból semmi. Lett. Válaszként mindazoknak, akik nem bíztak, akik nem hittek a társadalom, az összefogás határtalan erejében. Akik megijedtek, amikor szóba került a hatalmas szám: a másfélmillió. Ugye meglett? S ugye nem is volt nehéz, — különösen a visszahúzódóknak. — S ha nehéz is volt azoknak, akik nem tágítottak, akik nem féltek, akik bíztak, annál naevobb öröm most. amikor — egy­előre csak csendesen, csodálkozva — végigmennek a hatalmas előadóter­men, feltekintenek, a távoli mennye­zetre, végigjárják a színpadot, amely sok-sok értékes előadás színhelye lesz majd az elkövetkezendő hóna­pokban. években. Igen, elkészült. •. S ez a kis, impozáns kultúrpalota valószínűleg megfelelő válasz a teg­nap még bizonytalankodóknak, s egyben biztatás a község egész lakos­ságának: további még nagyobb tet­tekhez. még nagyobb építkezésekhez is. Mert ha akarja az ember, mert ha megvannak hozzá a megfelelő adottságok, semmi sem nehéz, sem­mi sem lehetetlen. S EGY HÖNAP múlva mindezt szóban is elmondják majd azok. akik átveszik a párját ritkító kis palotát, a kultúra, a művelődés palotáját. Tárcái község lakossága, fiatalsága. Barcs» Sándor 11 o irczli 3 ff öl icSTicS iTgTiTcp fíc te a mamát, hogy' olyan jó kávét főz­zön reggelire, mint odaát azok a bá­csik. .. CSAK AZ A.JTÚ ÁLLT csendben, méltóságteljesen, csupán az éjjeli csendben reccsent meg néha, mintha dicső múltjára emlékezne. — Azután a paragrafus következet, mint, két el­lentétes pólus unszimpátiájának egyenes következménye, A villamos­ságban rövidzárlatnak hívjak ezt. a fázist, a hétköznapi életben — bíró­ságnak. Előbb a szomszéd perelte a hivatalt, aztán a hivatal a szomszé­dot. és végtére a bíróság elítélte — az ajtói. Befalazásra, azaz halálra ítélte, mégpedig közös költségen, hogy a feleket ilvmódon serkentse összeférhetőségre. Az ajtó tehát az emberek perlekedésének lett marta­léka. Ám a sors kifürkészhetetlen: egyik kezével sújt, másikkal simogat. Pont azon a napon, amikor a feleik megkapták a bírósági végzést, az ut­ca másik oldalán, az üres teliken új lakóház alapjait kezdték ásni, tehát a dudvával benőtt „grund”, az egész­séges utca fekélye, szintén halálra lett ítélve. A bírósági végzés úgy szólt, hogy a hivatal köteles gondoskodni az ajtó befalaztatásáról. csupán a költségek fizetendók közösen. Igv a szomszéd- asszonynak a következő hetekben al­kalma nyílt hallania, ahogy a hiva- talfőnök nap mint nap különböző építészcégekkel folytat elkeseredett telefonbeszélgetéseket. Végre, hetek múltán, ezt az érthető és megnyug­tató mondatot hallotta: ..Tehát hol­nap biztosan jönnek, úgy-e? Na jó. köszönöm!” — Talán abban a perc­Az Északmagyarország július 21-i számában olvastam a tájkutatás fel­adatairól szóló cikket. Ez az időszerű probléma nagyon sok mezőgazdasági szakembert foglalkoztat. Természe­tesen ez a gond nemcsak a borsodiak, hanem a hevesiek, nógrádiak gondja is. Az egész ország gondja. A mezőkövesdi és a mezöcsáti já­rásokban az Északkelet-Magyaror­szági Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet kompoiti üzemgazdasági csoportja már megkezdte a tájkutatási munká­latokat. Az intézet évente legfeljebb három járást tud feldolgozni, így gyakorlatilag csak négy év múlva fe­jeződne be megyénkben ez a munka. Borsod sajátos területén a tájkuta­tási munka mielőbbi elvégzése rend­kívül jelentős. Változatos itt a táj, az éghajlat. Megyénk mezőgazdaságilag művelt területének (a legelőt is bele­értve) 70 százaléka lejtős, dimbes- dombos terület, ahol az alapkutatási munkák mielőbbi elvégzésének olyan gyakorlati jelentősége van, hogy az abba befektetett összegek már a kö­vetkező termésnél bőségesen vissza­térülnek. De ugyanez áll fenn a sík területeken is. Más a Bodrogköz, más a Bodrogzug, a Taktaköz, más a Her- nád, a Sajó völgye, a dél-borsodi te­rület éghajlata, talajszerkezete, víz- gazdálkodása, amely a talajéletre más és más kihatással van. Megyénkben az őszre már minden termelőszövetkezet táblás gazdál­kodást folytat. A táblák kialakításá­nál is nagy szerepe van a tájkutatás­nak. Figyelembe kell venni sok té­nyezőt (szélhatást, a legalkalmasabb alakzatot stb.), hogy a talajművelés, vetés, növényápolás és betakarítás költségei a legkedvezőbbek legyenek. A kisparcellás gazdálkodásnál a víz és a szél által okozott talajpusztulás ellen nem lehet védekezni. Szocia­lista nagyüzemeinkben azonban már megfékezhetjük a talaj romboló erő­ket. A jól elvégzett táblásítás eleve megakadályozza, vagy legalább is csökkenti az erózió pusztítását. Akadnak, akik azt mondják; kár kiadni a sok pénzt a tájkutatásra, elegendő Kreybig professzor talaj­térképe. Maga Kreybig professzor ír­ja: „Az új vázlatos térkép mind me­zőgazdasági, mind talajtani szem­pontból tökéletesebb, de sajnos, messze áll még attól, hogy céljának megfelelő legyen.” Bemard Géza me­zőgazdasági mérnök a Hazafias Nép­front mezőgazdasági akeióbizottsága ülésén elmondotta, hogy a talaj tér­képezésre, a „Kreybig-lapok" rekon­strukciójára nagy szükség van. A térképek elavultak, a beazonosítás lehetetlen. A térképek elkészítése óta megváltozott a talajok szerkezete és kémiai felépítése Is, de vannak a ta­lajtanban ma már olyan fontos vizs­gálatok is, amelyeket Kreybig pro­fesszor és társai annak idején még nem ismertek. 5> ll cS IIÖ ii C5 fi g> ílfl TTpTTp ff O ben, mikor a főnök letette a hallga­tót. odaát a túloldalon az első téglá­kat rakták a kőművesek az új ház alapjaiba. — Azután elmúlt a hol­nap, meg a holnapután és az ördög tudja, hány nap múlt el. Az iratszek­rény redőnye millióskor felhördüli, az ajtó felső x'észén repedések kelet­keztek a piszkavastól, a rádió ordí­tásától odaát az agyak és a viílany- lcöidék repedeztek, a hivatal direkt e célra bűzlő spiritusz-sokszorosító gépet vásárolt, az élet tehát teljes tarkaságában virágzott tovább, míg végre — három ember érkezett a kommunális üzemből. Megvizsgálták az ajtót innen is, onnan is, beható és titokzatos megbeszélést folytattak a hivatalban is, meg a szomszéddal is. Ott is, itt is sokatmondóan bólogat­tak. hümmögtek és — elmentek. ODAAT MAR ÁLLT az új lakóház földszinti része. Hosszú idő múlva a hivatal is. meg a szomszéd is új látogatást kaptak a kommunális üzemből, Kalkulánsok jöttek, collostokkokat hoztak maguk­kal. Számadásokat végeztek ajtón in- nen-ajtón túl. Udvariasan megkér­dezték a felekpt, hogyan kívánják a falazást — az ajtó rámájába, vágj- a ráma eltávolításával? -*A szomszéd rámás falazást akart, mert az olcsóbb, a hb-atal ráma nélkülit, mert az ál­lamnak semmi sem drága. A kalku­lánsok türelmesen kalkuláltak (gv is. meg úgy is. de miután a felek fél nap alatt sem kerültek közös nevezőre, eltávoztak és meghagyták, ha majd egyszer megegyeznek, üzenjenek, ők szívesen visszatérnek. A felek újfent utálattal beszögezték a megbontott S hozzátartozik még ehhez az is, hogy közben történt egy kis változás me­zőgazdaságunkban, mégpedig az, hogy a kapitalista viszonyokat fel­váltotta a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság hazánkban és megyénk­ben is. Ahhoz, hogy mezőgazdasá­gunk fejlesztését töretlenül vigyük előre, új tájkutatásra, új módszerek­re van szükség. A munkás- és pa- rasztszövetség megbonthatatlan ere­je, a párt és a kormány helyes és célirányos mezőgazdasági politikája, kísérletek és kutatások a fejlett ag­rotechnikai eljárások alkalmazásá­val minőségileg jobb és magasabb terméshozamokat érhetünk el min­den eddiginél, — mert erre lehetősé­günk van, csak élni kell vele. A tájkutatáson alapuló talajvizsgá­latokat — népiesen földkóstolást — minden szocializmust építő ország­ban nyomban végrehajtották, amint a mezőgazdaság szocialista átalaku­lása megtörtént. A Szovjetunióban a harmincas évek elején, a szomszédos Csehszlovákiában ez év elején, de olyan erőteljes munkával, hogy már a befejezés előtt tartanak. Itt a szo­cialista gazdaságok zöme már birto­kában van a „használati utasítás­nak”, amely a talaj- és éghajlati vi­szonyok elemzése alapján részletes javaslatot tartalmaz a legelőnyösebb növények termesztésére, a szükséges talajjavításra, trágyázásra, talajerő visszapótlására stb., agrotechnikai eljárásokra. Hazánkban már előrehaladott ez a munka. Helyes tehát a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának állás­foglalása a munka meggyorsítását il­letően. Második ötéves tervünk me­zőgazdasági részében előirányzott termelési feltételek teljesítése min­den mezőgazdaságban dolgozó em­ber becsületbeli ügye. Hazank talaj- es éghajlati viszonyai rendkívül ked­vezőek mezőgazdasági gazdálkodá­sunk számára. Segítséget nyújt eh­hez a talajkutatáson alapuló talaj­vizsgálatok mielőbbi befejezése is. Segíteni kell tehát mindenkinek a munka gyorsítását. A helyi tanácsok, a termelőszövetkezetek vezeiói nyújtsanak maximális segítséget a tájkutatást végző szakembereknek, hogy munkájukat mielőbb jól elvé­gezhessék. Mindazon felül, amit me­zőgazdaságunk termelésnövelése, jö­vedelmezősége szempontjából nyújt a tájkutatás, még az a nagy előny is megvalósul, hogy nem kell az irányí­tó szervekkel hadakozni a vetéstervi irányszámok miatt, mert a Földmű­velésügyi Minisztérium illetékes szervei ismerni fogják a megye adott­ságait és annak megfelelően adják le az irányszámokat. Németh Imre országgyűlési képviselő nonoiiQiicr. tsuucaigmgü ajtót, mindkét részről eltorlaszolták es kölcsönös megértéssel úji'a hozzá­látták a tej- és spirituszbüzgyartás- hoz. Észre sem vették, hogy amott, a túloldalon felhúzták az új ház első emeletét és vidáman húzzák a máso­dikat. És miután a kommunális emberek önmaguktól nem jelentkeztek, a hi­vatal főnöke egy szép vasárnap dél­után — se szó, se beszéd, elhatáro­zás — személyesen tette tiszteletét a szomszédéknál és — halljad, óh, vi­lág! — békésen megegyeztek. Nem fognak többé perleikedni, nem és nem! A két frontot egyesítik és egye­sített erővel előre, a bíróságra — be­perelni a kommunális üzemet! Egy szó. mint száz, két hét múlva idéze­tet kapott a kommunális üzem. Meg a felek is. Az ügy a szembesítés után a felek javára dőlt el és a kommuná­lis üzem azonmód fellebbezéssel élt. Ellenségesen váltak szét, mint a víz, meg a tűz. A hivatalfőnök a szom­széddal jobbra, a kommunális üzem képviselője balra. A szomszédnál többé nem futott ki a tej. a spiritusz-sokszorosítót a rak­tárba hajították. És aznap, midőn a kőművesek befejezték a szembeniévé új lakóház harmadik emeletét és hozzáláttak az ácsok a tetőszerkezet építéséhez, egyszercsak. mint bontil égből a nap, bekopogott az állami f«* hérneműeég hivatalába a kommuná­lis üzem két munkása. Valami bíró­sági végzést mutattak, aztán a rak­tárban átöltöztek ós az ajtót nem egész tél nap alatt — befalazták. Rá­ma nélkül és vesződ és nélkül. AZ AJTÓ TEHAT mégis hősi ha­lált halt. En személyszerint csak ab­ban találok vigaszt, hogy míg itt egy vén. kiszolgált ajtó elpusztult, addfig amott, az utca másik oldalán, száz­húsz új született. A munka dandárjában is építkeznek A ssendrői határ lás, a behordós. Idő? szünk. még a nyáron — mintha filmfelvevögép Az meg éppenséggel mondja Abodi elvtárs lencséje ele készülöd- még kevesebb. Még há- elnökhelyettes. Utána ne, oly mozgalmas, itt rom hét sincs hátra, s sem pihen épitöbrigá- a zabot aratják, fenn, már költöztetni akar- dunk, mert egy újabb, a domboldalban ' már a jók a szarvasmarhákat száz férőhelyes tehénis- későnérelt árpát kötik az új istállóba. Szóval tálló építéséhez fo­kévébe, Egy harmadik alaposan meg kell fog- gunk hozzá. Van mun- helyen kukoricát ka- ni a munkál. kánje bőven, de szive­Pálnak, másiltt a Sza- As egyik honvédségi sen csináljuk, mert azt bad Föld Tsz állatai alakulat katonái, akik akarjuk, hogy az ősszel legelnek. nyárt munkára jöttek a létszámban megnö­Az ötödik helyen fo- a tsz-be, most itt se- vekedetf tsz a jövő iyik talán a legna- gédkeznek, Egyikük a őszre anyagiakban is gyabb munka. A tsz lovakat serkenti, má- gyarapodjék, épitöbrigádja Fazekas sikuk a maltert keveri, Jól jött — nagyon Lajos bácsi vezetésé- a harmadik pedig a jól, hogy a megyei tá­véi,, és a markos kato- falat rakja. nács. látva a tsz szor­naf'iuk segítségével A tsz helyettes veze- gossápát, rövid úton építi a 60 férőhelyes, tője, meg Molnár elintézte, hogy kétmil- korsserü tehénislállot, elvtárs ismét szó- lió forintos gyors hitelt A falak percenként nő- molgatnak. Ha befeje- kapjon a tsz. A* állam nek, a tervrajzot egyre zik itt a tehénistálló adta, hossz ti törleszlés- sűrűbben tanulmányoz- építését, rögtön, hozzá- re s most ime a tsz za Abodi János, a tsz kezdenek a szomszéd- .. ( . ’ * elnökhelyettese, meg ságban a 200 férőhelyes m’ \,n topja azon dol- Molnár elvtárs, a köz- sertéshizlalda építésé- P°mk, hogy mihama- ségi tanács vb.’ elnöke, hez. Több mint száz rabb végezzenek az Számolgatnak. hopu sertés várja már az új, aratással, behord ássál, állnak ember. s idő kényelmes szállást, s , ,, id6ben ké_ dolgában. Ember kevés még több fogyasztó a de eme lett időben ké van, mart mégig csak zsíros hízott sertéseket, sze* legyen mtndhá- legfontosabb az ara- Ezzel is készen le- rom épület iSi >3 rrs t> oiT^TTSTOiiO u aucaitöiüoiho i r—iu—nr—>ii—m EL TUDJ'UK KÉPZELNI az; életet házak nélkül? Nem, ugyebár. Es el tudjuk képzelni az életet a házakban éj tök nélkül? Világos, hogy nem. Ér­demes tehát néha az ajtókkal is be­hatóan foglalkozni. Itt ugyan csupán e8yetlen ajtóról tesz szó. ám képvi­selje ez az egy ezer és ezer más ajtó sorsát. Az ajtó, amelyről Itt. szó esik, 'alaha szintén hűségesen teljesítette fontos és nemes hivatását. Később azonban mostoha végzet áldozatává lett: — befalazták, Valami furcsa szomorúság fogja el az embert, egy ilyen befalazott négyszög láttán. Mintha valami erőszakosság történt, volna, mintha virágjáéban kiirtot­tak volna valamit... Az ajtó valaha az ebédlőt válasz­totta el a vendégszobától, egy forgal­mas utcán lévő emeletes házban. Nagy, luxuslakás volt valaha, de ab­lakai a szemben lévő üres telekre nyíltak. Ez az üres telek kitartóan szomorította az utca túloldalát, mint egészséges fogsorban egy hézag. Ahányszor arra jártam, mindig vala­mi rossz sejtelem fogott el. Ügy érez­tem. itt egyszer valami rossznak kell történnie. Elóérzetem beteljesült: a szemközti házban befalaztak egy aj­tót. Igaz, azóta az üres telken már egy háromemeletes bérház épült és ez határozottan megnyugtat, de mé­gis úgy érzem. írnom kell az ajtó utolsó napjairól. Ennek az ajtónak szomorú sorsa akkor teljesült be, midőn az érzékeny lakáshiány miatt elosztották a luxus­lakást. Két szoba egy sokgyermekes esaléd lakosztálya maradt, a vendég­szobákból annak az állami fehérne­mű-cégnek lettek hivatalhelyiségei, melynek üzlete a ház földszintjén székelt. Az egyik oldalon tehát reg- Kwiől estig gyermekek sivalkodtak. a háziasszony fehérneműt mosott, sü- tött-főzötl, veszekedés és szerelmi Vladimir Kalylcuk: AZ AJTÓ turbélkolás tarkította a napi műsort. A másik oldalon a cég adminisztrá­ciós élete zajlott, írógépek kopogá­sával, állandó telefonálással, hangos —- és még hangosabb reklamációk mo­nológjaival, a főnök basszushangjá- val, a titkárnő csicsergésével, stb., stb. És a két front között hősiesen állta helyét az "ajtó. Előbb csak beszögez­ték. később uz egyik oldalról vitrin­nel, a másikról rollós regállal barikó- dozták el. Reggelenként, ha a hiva­tali részben felberregett az iratszek­rény rollóju, a túloldalon felébredtek a gyerekek és ijedt bőgősbe kezdtek. A szomszédasszony piszkavassal zör- gött az ajtó felső, fedetlen részén és átkiáltott: „Csendesebben, az isten szakítsa magukra az eget...!!” — Azok ott, a másik oldalon csendesen vihoglak és azértis. ötször-hatszor le­húzták és felengedték az iratszekrény redőnyét. A redőny pedig szolgálat- készen berregett, hiszen a cég szol­gálatában állt. Ezzel szemben, ha a másik oldalon elkezdték a szokásos reggeli lapszemlét, a szomszédasz- szony teljes erőre csavarta a hat plusz háromcsöves rádiót és ha ama­zok csendre utasították, a reggeli zenéw hez saját koloratúrszólójéval is hoz­zájárult. Megengedhette magának a saiát lakásában, nemde? Hosszú hónapokon ót folytatódott ez a fenkölt társasjáték, oly részletek­kel tarkítva, hogy például a kifutott tej bűze tűrhetetlenné tette a leve­gőt a hivatalban, viszont a hivatalból állandóan átszűrendő feketekávé-bűz­től gyakori szédülést kaplak a gyere­kek. aztán megszokták és Samu. a legidősebb fiúcska, egyszer arra kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom