Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

2 ESZAKM AG YAKOKSZAG Kedd, 1961. június 13. A Szovjetunió emlékiratai Kennedyhes (Folytatás az 1. oldalról.) elfogadni a nyugati hatalmak mindennemű ellenőrzési javas­latát. A szovjet kormány újból leszögezi ezt a készségét és hajlandó ebben az esetben aláírni egy olyan okmányt, amely mágában foglalja ai nyugati 'hatalmaknak, a nukleáris i'egyyerkí- •sérletek megszüntetésére vonatkozó javaslatait is. Meghetjük ezt a lépést, mert az általános és teljes leszerelés esetén az államok biztonságának kérdése egészen másként fest: nem lesznek hadseregek, nem áll majd fenn az a veszély, hogy valamely állam meg­támad egy másikat. Ha az államók fenntartják fegyve­res erőiiket, akkor semmiféle ellen­őrzést nem lehet elválasztani a fel­derítéstől. Az ellenőrzés csak akkor nem kapcsolódik majd össze a kém­kedéssel, amikor majd felszámolják a fegyveres erőket, a fegyvereket pedig megsemmisítik. Akikor valóban egyetemes ellenőrzésre lesz szükség ahhoz, hogy egyetlen állami egyetlen államcsoport se készíthessen titok­ban fegyvereket, vagy fegyverkezzék és agresszióra készüljön más államok ellen. Szigorú és hatékony ellenőrzés nélkül nem lehet megakadályozni az államok fegyverkezését. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a jelenlegi körülmények között az ellenőrzés korántsem bizto­sítja, hogy valamely országot nem ér támadás egy másik or­szág részéről, mert a fegyverze­tet és a fegyveres erőket nem­csak fenntartják, hanem növelik is, különösen a nukleáris fegy­verek területén, amit maga az Egyesült Államok elnöke is el­ismert. Ilyen körülmények között minden állam joggal gyanakodhat, hogy el­lenőrzés lepte alatt felderítő szerve­ket akarnak létrehozni. Az általános és teljes leszerelés megvalósulása cselén az államok bir­tokában csupán a megegyezés alap­ján fenntartandó korlátozott lét­számú milícia, vagy rendőrség ma­radna, amelyre a belső rend fenntar­tásához és az állampolgárok szemé­lyes biztonságának megóvásához van szükség. Ezek az erők nem veszélyez­tethetnek azzal, hogy megtámadnak más országokat. Szükség esetén eze­ket az alakulatokat a Biztonsági Ta­nács felhasználhatná, ha valamely állam mégis agresszív cselekmények­hez folyamodna. A szovjet kormány kifejezi remé­nyét, hogy az Egyesült Államok kor­mánya figyelembe veszi a jelen em­lékiratban kifejtett elgondolásokat és a maga részéről előmozdítja az álta­lános és teljes leszerelés kérdésének megoldását, s ezen belül az összes nukleáris fegyverkísérletek végérvé­nyes megszüntetését. A német békeszerződés megkötése megoldaná a nyugat-berlini helyzet normalizálását is A Szovjetunió javaslatai a német kérdés békés megoldására _ A. német kérdés békés rendezé- Q senek hosszú éveken át történő elhúzódása jelentős mértékben már eleve meghatározta az európai ese­mények alakulását, a háború utáni időszakban. A németországi miiita- rizmus felszámolására vonatkozó nagyjelentőségű szövetséges határo­zatokat, amelyeket .^z Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kormánya an­nakidején a tartós béke zálogának te- kintett, csak részben hajtották végre, ma pedig a német terület nagyobb részén gyakorlatilag nem tartják meg. A háború után kialakult két német állam kormányai közül csak _a Német Demokratikus Köztársaság .kormánya Ismeri el ezeket az egyez­ményeket és tartja magát hozzzájuk. .A Nemet Szövetségi.Köztársaság kor­mánya, nyiltan kijelenti, hogy ezeket -az egyezményeiket nem tartja magára nézve kötelezőnek. Igyekszik erős katonai bázist kialakítani a maga ’ agresszív tervei számára, német föl­dön veszélyes konfliktusok tűzfészkét leiszítani és szembefordítani egymás­sal a Hitler-eiien.es koalícióban részt- ' vett szövetségeseket. A nyugati hatalmak lehetővé tettek a Német Szövetségi Köztársaság szá­mára, , hogy., megkezdje a fegyverze- ‘ tek felhalmozását és hadserege kiépí­tését, messze túlmenően, a védelmi szükségleteken. A NATO-hatalmak újabb veszedelmes lépéseket tettek ‘ azzal, hogy megengedték az NSZK- ' nak hatezer tonnát is elérő vízkiszo- rítású hadihajók építését, valamint azt, hogy katonai támaszpontok szá­mára használja Anglia, Francia- ország, Olaszország területét. j-. a szovjet kormány őszintén tö- rekszik arra, hogy megszün­tesse a Szovjetunió és az Egyesült .Államok'.között fennálló feszültség okait és áttérjen az építő, baráti együttműködésre. A német békeszer­ződés megkötése nagymértékben kö­zelebb hozná mindkét országot ehhez a célhoz. A Szovjetunió és az Egye-. , sült Államok együtt harcolt a hitleri Németország ellen. Közös kötelessé- . gük megkötni a német béke?zerzö- . dést és ezzel szilárd biztosítékot te­remteni arra, hogy német földről , soha többé nem támadnak fel azok , az erők, amelyek a világot újabb, ,még pusztítóbb háborúba taszít ha t- . nák. A helyzet reális felméréséből ÍU kiindulva a szovjet kormány a rémet békeszerződés haladéktalan megkötését kívánja. A békeszerződés kérdése egyúttal a Szovjetunió és sok más állam nemzetbiztonságának a kérdése is. Elmúlt már az az idő, amikor lehetséges volt változatlanul fenntartani a németországi helyzetet. A békeszerződés megkötésének összeg feltételei régóta megérettek és ezt a szerződést meg kell kötni. A lényeg az, hogy kivel és hogyan kötik meg. © Ä szovjet kormány nem akar kárt okozni az Egyesült Alla- • moknak, vagy más nyugati hatalmak érdekeinek Európában. Nem javasol olyan változást Németországban, vagy Nyugat-Berlinben, ✓amely csak valamely államnak, vagy államok csoportjának javát szolgálja. A Szovjetunió a béke megszilárdítása érdekében szükségesnek tartja a há­ború után kialakult európai helyzet rögzítését, jogilag biztosítani és megszilárdítani a fennálló német ha- ' tárok sérthetetlenségét, az összes fe­lek érdekeinek ésszerű számbavéte­le alapján rendezni a nyugat-berlini helyzetet. A békeszerződésre vonatkozó meg­egyezés elérése érdekében a Szov­jetunió nem ragaszkodik ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság azonnal lépjen ki a NATO-ból. Ha az Egyesült Államok nem haj­landó aláírni egy egységes békeszer- TSSést a két német állammal, ak­kor meg lehet ejteni a békekötést két szerződés alapján. Ebben az esetben a Hitler-ellenes koalíció volt tagál­lamai békeszerződést írnának alá saját belátásuk szerint vagy mind a két, vagy az egyik német állammal. E szerződéseknek szöveg szempont­jából nem feltétlenül kell megegyez­niük, de a békekötés legfontosabb kérdéseit illetően egyező rendelkezé­seket kell tartalmazniok. ^ A német békeszerződés meg­fő kötése megoldaná a nyugat- benini helyzet normalizálásának feladatát is. Miután nincs szilárd nemzetközi státusza, Nyugat-Berlin ma olyan hely, ahol a bonni re- vansvágyó körök állandóan rendkí­vül nagy feszültséget tartanak fenn és mindennemű, a békére nézve rendkívül veszélyes provokációkat rendeznek. A szovjet kormány a nyugat-berlini kérdés megoldására jelenleg nem lát jobb módot, mint azt, hogy vál­toztassák Nyugat-Berlint demilitari- zált szabad várossá. A megszállási jogok a német bé­keszerződés. megkötésével természe­tesen megszűnnének, akár mind a két német állammal írják alá a bé­keszerződést. akár csak a Német De­mokratikus Köztársasággal, amely­nek területén Nyugat-Berlin fekszik. Természetesen nem szabad meg­engedni. hogy Nyugat-Berlint to­vábbra is támaszpontként használják fel ellenséges tevékenység szítására a Szovjetunió, az NDK, vagy bár­mely más állam ellen és ez a város­rész továbbra is nemzetközi konflik­tusok veszélygóca maradjon. A Szovjetunió javasolja, hogy a leghatékonyabb garanciákat állapít­sák meg annak megakadályozására, hogy bármely állam beavatkozzék a szabad város ügyeibe. A szabad vá­ros garanciájaként áz Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió jelképes csapatokat tart­hatna Nyugat-Berlinben. Mindamellett, a nyugat-berlini kér­dés rendezése során természetesen számolni kell azzal is, hogy szigo­rúan tiszteletben kell tartant a Né­met Demokratikus Köztársaság szu­verén jogait. Mint ismeretes, az NDK kijelentette, hogy kész csatla­kozni egy ilyen egyezményhez és hallandó azt tiszteletben tartani. _ A szovjet, kormány már most © javasolja, hogy minden huza­vona nélkül hívják össze a békeérte­kezletet, kössék meg a német béke­szerződést és ennek alapján oldják meg Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak a kérdését. Ha az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak kormányai valamilyen okból kifo­lyólag az adott pillanatban még nem hajlandók erre, akkor szó lehetne meghatározott időre közbeeső megol­dást találni. A négy hatalom forduljon a német államokhoz azzal a felhívással, hogy valamilyen, számukra elfogadható formában egyezzenek meg a német kérdés békés rendezésével és az or­szág egyesítésével összefüggő kérdé­sekben. Az NDK és az NSZK közötti tárgya­lások pozitív kimenetele esetén az­után megegyezés jöhetne létre az egységes német békeszerződés alá­írására. Ha azonban a német álla­mok nem tudnak megegyezni a fent említett kérdésekben, akkor gondos­kodás történik a békeszerződés megkötéséről a két német állammal, vagy az egyikkel az érdekelt orszá­gok belátása szerint. • • Annak érdekében, hogy a békekö­tés ne húzódjék el, határidőt kell kitűzni ameddig a németednek ke­resniük kell a lehetőségei a . meg­egyezésre’ a rájuk tartozó belső kér­désekben. A szovjet kormány ezek­re a tárgyalásokra elegendőnek tart legfeljebb hat hónapot.. © A szovjet kormány kész meg­vizsgálni az Egyesült Államok kormányának a német békeszerző­désre és a nyugat-berlini helyzet ren­dezésére vonatkozó bármilyen kon­struktív javaslatát. A szovjet kor­mányt a legnagyobb jóakarat hatja át annak érdekében, hogy a német békeszerződés' kérdése a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és a töb­bi érdekelt állam kölcsönös meg­egyezése alapján oldódjék meg. Ha azonban az Egyesült Államok nem értené meg a békeszerződés megkö­tésének szükségességét, akkor ezt mi sajnálattal vennénk tudomásul, mi­vel a békeszerződést, amelyet to­vább halasztani lehetetlen és veszé­lyes, nem az összes államokkal kel­lene aláírnunk, hanem csak azok­kal, amelyek ezt óhajtják. © A német békeszerződés meg­kötése a háború utáni végle­ges európai rendezés fontos lépése lenne, s ezért ez változatlanul célja a Szovjetuniónak. (MTI) Adenauer, Strauss és Willy Brandt elutasítja a német kérdés rendezését Bamberg (ADN, Reuter) Adenauer nyugatnémet kancellár vasárnap délután újabb uszító beszé­det mondott. Egy bambergi nagygyű­lésen hitet tett az „erőpolitika” mel­lett, sürgette Nyugat-Németország atomfel’fegyverzését. Hangoztatta, hogy csak a NATO- ra támaszkodó, állig frlfegyver- zett Nyugat-Németország folytat­hat hatékony tárgyalásokat a Szovjetunióval az általános le­szerelésről. A kancellár demagóg módon han­goztatta, hogy Nyugat-Némelország- nak atomfegyvereket kell kapnia, mert különbén nincs értelmük a le­szerelési tárgyalásoknak. A továbbiakban a kancellár meg­jegyezte, azért is szükséges .Nyugat- Németország katonai megerősíté­se. mert így „vissza lehet szerezni a szovjet övezetet” (értsd rajta a Né­met Demokratikus Köztársaságot) és „ilymódon megteremthetjük Német­ország egységét”. A bonni kormányfő ismét kereken elutasította a szovjet emlékiratban foglalt javaslatokat és hevesen tá­madta a Szovjetuniót. Vasárnap beszédet mondott Bambergben Strauss nyugatné­met hadügyminiszter is, Felszó­lította Nyugat-Németország la­kosságát, legyen „áldozatkész”, fáradozzék Nyugat-Németország felfegyverzésén. A bonni minisz­ter ismét emlegette a „kommu­nista, veszélyt”, amely ellen Nyu­gat-Németország csak a legkor­szerűbb atomfegyverekkel véde­kezhet. Mint a Reuter közli, Brand! nyu­gat-berlini polgármester rádióbeszé­dében szintén foglalkozott a nénié! kérdéssel. Hangoztatta, hogy Német­ország egyesítése előtt nem szabad aláírni a békeszerződést. Felszólítot­ta a nyugati hatalmakat, ne fogad­ják el a szovjet emlékiratban fog­lalt javaslatokat. Szembehelyezke­dett azzal a szovjet indítvánnyal is, hogy a két német állam képviselői üljenek le közös tárgyalóasztalhoz. Végül arra kérte a Nyugatot, ne en­gedje, hogy Nyugat-Berlint szabad várossá nyilvánítsák. (MTI) fi párthatározatok vcgrehajfásáról, az elmúlt oktatási év eredményeiről és a feladatokról tanácskozott Miskolc város párttitkárainak értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc Városi Bizottsága tegnap délelőtt a Papírgyár művelődési ter­mében értekezletre hívta össze a nagyüzemi pártbizottságok és az alapszervezetek titkárait, valamint a tömegszervezetek vezetőit. A tit­kári értekezleten megjelent és fel­szólalt 'Prieszol József elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára. A tanácskozás első napirendi pont­jaként Viskevits Elemér elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályú­nak vezetője tájékoztatta a résztve­vőket a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága 1960. szep­tember 13-i határozatának végre­hajtásáról, majd Koval Pál elvtárs ismertette a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeket. Felszólalá­sa második részében az ideológia és az elmélet néhány fontosabb kérdé­séről adott tájékoztatót. Prieszol József elvtárs a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága nevében köszönetét és elismerését fejezte ki Miskolc város kommunis­táinak és dolgozóinak azért a nagy­szerű munkáért, amelyet a mezőgaz­daság szocialista átszervezésében gs a termelőszövetkezetek megszilárdí­tásában kifejtettek. További nagy sikereket kíván a város kommunis­táinak és dolgozóinak a felemelkedé­sünket, holnapunk távlatait megva­lósító második ötéves tervünk és az 1961. évi terv teljesítéséhez, a szo­cializmust építő munka meggyorsí­tásához. Az I960—61-es pártoktatási év ta­pasztalatairól, eredményeiről és az elkövetkezendő oktatási időszak fel­adatairól Amriskó Gusztáv elvtárs, a városi pártbizottság művelődési felelőse számolt be az értekezlet résztvevőinek. A beszámolót élénk vita követte. A titkári értekezlet Józsa XAszló elvtársnak, a városi pártbizottság' titkárának szervezeti tájékoztatójá­val ért véget. Az értekezlet befejezése után a városi pártbizottság szalonnasülés- sel egybekötött baráti beszélgetésre hívta meg a tanácskozás résztvevőit a festői Köpüs-völgybe. Elutazott Moszkvából Sukarno indonéz elnök Moszkva (MTI) Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársa­ság elnöke és miniszterelnöke, aki a Szovjetunió kormányának meghívá­sára egy hetet töltött a Szovjetunió­ban. hétfő délután elutazott Moszk­vából. Sukarno búcsúztatására . a vnuko- vói repülőtéren megjelent Brezs- nyev, Jgnatpv, Mikojan, Muhitgyi- nov, Szuszlov, Hruscsov, jelen volt Organov, a Szovjetunió számos mi­nisztere, a szovjet hadsereg táborno­ki karának több tagja. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek vezetői. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke beszédében elmondotta: A Szovjetunió és Indonézia ba­ráti együttműködése Sukarno el­nök látogatásának eredménye­ként még jobban megerősödött. A Legfelsőbb Tanács . Elnökségé­nek elnöke arra kérte Sukarnot, hogy tolmácsolja az indonéz népnek a szovjet nép, a szovjet kormány szívélyes üdvözletét, legjobb kíván­ságait. Sukarno válaszbeszédében köszö­netét mondott a szovjet kormány­nak. az egész szovjet népnek az őszinte, baráti vendéglátásért, a sze­retetteljes fogadtatásért. Rámutatott arra. hogy a Szov­jetunió az elmúlt években rend­kívül nagy eredményeket ért el. s ma olyán erős nagyhatalom, hogy soha senki nem győzheti le. Indonézia népe büszke arra, hogy olyan barátja van, mint a szovjet nép. Az Indonéz Köztársaság elnöke szívélyes, baráti öleléssel vett bú­csút Hruscsov miniszterelnöktől és Brezsnyevtől, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökétől, majd helyet foglalt a rendelkezésére bocsátott TU-114 típusú különrepülőgépen­A szovjet emlékiratok visszhaugja Éppen ezért a békeszerződés meg­BERLIN. A szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötésével és az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetésével foglalkozó emlék­iratai, amelyeket a bécsi találkozón N. Sz.N Hruscsov szovjet miniszter­elnök nyújtott át Kennedyneik, az Egyesült Államok elnökének, a Né­met Demcikratikus Köztársaság köz­véleményének értékelése szerint olyan kontsruktív programot képvi­selnek, amelyek megvalósítása meg­felel minden becsületes német jogos igényeinek. Magdeburgban a munkásfesztivá­lon mintegy ezer nyugatnémet szer­vezett dolgozó vett részt a szovjet emlékiratok megvitatásában, s üdvö­zölte a német békeszerződés megkö­tésére vonatkozó javaslatot. A Wernigerodban megtartott össz- német találkozón alsószászországi munkások síkraszálltak a nyugat­berlini kérdés végleges megoldása mellett. Kijelentették, nem akarnak résztvenni azokban a katonai akciók­ban, amelyeket a nyugatnémet mili­taristák Nyugat-Berlinből kiindulva akarnak elindítani. A Neues Deutschland részletesen kommentálja a szovjet emlékiratokat és címében is hangsúlyozza, hogy „nem szabad tpvább halogatni a bé­keszerződés megkötését” és még ide­jében meg kell akadályozni az atom­háborút, amelyre Adenauer rendszere készül. Akkor már késó lesz bármit is tenni, amikor a háború kirobbant. kötése halaszthatatlanul sürgős. PRÁGA. A Rudé Právo berlini tudósítója utal a bonni hatóságok nyugat-berlini provokációs cselekedeteire és hang­súlyozza a szovjet emlékiratokban foglalt javaslatok rendkívüli fontos­ságát és időszerűségét. VARSÓ. A lengyel sajtó is behatóan elemzi a bécsi találkozó alkalmával átnyúj­tott szovjet emlékiratokat. A Glos Pracy kommentárjában hangsúlyozza, hogy a Lengyel Nép- köztársaság feltétlenül támogatja a szovjet kormány javaslatait és úgy véli, ha e javaslatokat a Nyugat, az Amerikai Egyesült Államok elfo­gadná, akkor lehetővé válnék a né­met kérdés gyors megoldása a világ­béke javára. Ha az Egyesült Államok nem hajlandó megkötni Németország­gal a békeszerződést, akkor bele kell nyugodnia abba, hogy megkötik azt azok az államok, amelyek viszont jónak látják. SZÓíTA. A Rabotnicseszko Delo a szovjet emlékiratokkal kapcsolatban meg­jegyzi, hogy bennük ismét világosan kifejezésre jut a Szovjetunió követ­kezetes lenini békepolitikája, az a törhetetlen akarata, hogy mindörökre megszabadítsa az emberiséget a há­ború rémségeitől, hogy megtalálja az utat a nemzetközi problémák meg­oldására, a béke megszilárdítására. fi magyar parlamenti küldöttség látogatása az NDK-ban Berlin (MTI) Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, a Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodó kilenctagú magyar parlamenti küldöttség veze­tője. hétfőn délelőtt a demokratikus Berlinben megkoszorúzta a szocialis­ta mártírok emlékművét és a szovjet hősök ÍTrcptow-parki emlékművét. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lap­ja hétfőn első oldalon közölte Rónai Sándor fényképét, valamint a ma­gyar delegáció meleg fogadtatásáról szóló tudósítást. Dr. Johannes Dieck­mann, az NDK népi kamarájának elnöke a Neues Deutschland hasáb­jain terjedelmes cikkben üdvözölte a magyar vendégeket, majd méltatta a Magyar Népköztársaság és az NDK közötti szoros baráti kapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a német fasiz­mus a második világháború idején a magj'ar népnek is tengernyi szenve­dést okozott. Éppen ezért — foly­tatta — a magyar- nép is jól tudja, milyen nagy veszélyt jelent, számá­ra az egyre erősödő nyugatnémet militarizmus és imperializmus. A Magyar Népköztársaság kormánya immár számtalan esetben kinyilvání­totta, hogy szolidáris az NDK kor­mányával és kifejezte azt is, hogy amennyiben a nyugati hatalmak és Nyugat-Németország magatartása miatt nem sikerülne békeszerződést kötni mind a két német állammal, úgy a Magyar Nénköztársaság külön- békeszerzödést fog kötni a Nőne! Demokratikus Köztársasággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom