Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

eszakmagyarorszäg Szombat, 1961. Június 10. W Újabb véres összetűzések Angolában Pénteken délelőtt ismét összeült a Biztonsági Tanács Nyugat-Németország — a magyar fasiszták eldorádója • Luanda (MTI) Angolában újabb véres összetűzé­sekre került sor a felkelők és a por­tugál gyarmati csapatok között. Mint a UPI jelenti, nem tért vissza a tá­maszpontjára az a portugál katonai repülőgép, amely csütörtökön szállt fel Dambából és négy katonát, va­lamint hadianyagot szállított. A Reuter szerint Észak-Angolában a szabadságharcosok több helyütt összpontosították erőiket. Az AFP arról ad hírt, hogy az utóbbi 24 órá­ban gyakoribbá váltak a felkelők támadásai. AFP-jelentés szerint a felkelők csaknem teljesen elvágták a külvi­lágtól Santa Cruz város portugál helyőrségét. A katonaság utánpótlá­sát most már csak repülőgépekkel tudják biztosítani. Az AP-hírügynökség elismeri, hogy a portugálok a terror fokozásával próbálják elfojtani a mozgalmat. Rámutat, hogy a portugál hatóságok a szó szoros értelmében minden 'egyes néger falut feldúltak. Elszán­ták magukat rá, hogy kitépik az elé­gedetlenség gyökereit és fizikailag megsemmisítik azokat, akik önkor­mányzatot merészelnek követelni. A jelentésből az is kitűnik, hogy a gyarmatosítók nem elégszenek meg az egyszerű gyilkosságokkal, nekik már kevés a gyors és „olcsó” halál. Nem lehet többé kételkedni a ke­gyetlenkedésekről szóló hírek való­diságában, — írja a hírügynökség. A foglyok élve eltemetése, a tömeges lefejezések, a borzalmas megcsonkí­tások mindennapi jelenséggé váltak a portugál gyarmaton. Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, pénteken délelőtt — magyar idő szerint 15,55 órakor — összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa az angolai helyzet vitáját. Az első felszólaló, sir Patrick Dean angol küldött hangoztatta ugyan, hogy „kormánya együttérez az afri­kai népekkel”, sietve hozzátette azonban, „más dolog valakivel együttérezni és ismét más dolog böl csen cselekedni”. Nagy-Britannia képviselője ezután „komoly kétségét” fejezte ki aziránt, hogy— mint mondotta — „ezidősze­Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozott a Hruscsov-Kennedy találkozóról New York (TASZSZ) . A Worker közzétette Gus Halinak, áz Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkárának nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov és J. Kennedy találko­zásáról. Számunkra, az Egyesült Államok népe számára — hangzik a nyilatko­zat — ennek a találkozónak azt kell demonstrálnia, hogy országunk előtt ' új' út nyílt meg. Nem kell feltétle­nül a feszültség fokozásának életve­szélyes politikáját folytatni, ahogyan azt „a nagyiparosok és tábornokok” elvetemült koalíciója hirdeti. Minden ország előtt megnyílt a lehetőség a békés együttműködésre és a haladásra. Bécsbe való elutazása előtt — foly­tatódik a nyilatkozat —• Kennedy el­nök megemlítette, hogy a világban új erőviszonyok alakultak ki. Ebről azonban nem elég beszélni. Uj uta­sításokat kell adni a laoszi értekez­leten résztvevő küldötteinknek és át kell, értékelni országunk politiká­ját a berlini kérdésben. Ha Kennedy és Hruscsov találko­zója elősegítette énie alapvető’ vitás kérdések békés rendezését, ez igen lényeges eredmény. A demokratikus és békeszerető erőknek állandóan ébereknek kell lenniök. Meg kell védeni a demok­ráciát a hidegháború bajnokainak támadásaitól. A feladat nem az, hogy megnyer­jük a hidegháborút, mert ez a fe­szültség kiéleződéséhez és a háború kirobbanásának veszélyéhez vezet. Az Egyesült Államok és az egész emberiség léte és biztonsága azt kö­veteli, hogy a békéért folytatott csa­tát nyerjük meg, a szocialista világ­gal való békés együttműködésért, a be nem avatkozás politikájáért, a nukleáris és általános leszerelésért. rint helyes-e megvitatni az angola kérdést a Biztonsági Tanácsban” majd Portugália „igen tisztelt kép viselőjére” hivatkozva, azt állította hogy „az angolai eseményeket kívül ről szítják”. Az angol küldött végül felhívta ; tanács figyelmét az állítólagos „be avatkozásra Portugália belügyeibe’ és bejelentette, hogy küldöttség« nem hajlandó a három afro-ázsiai or­szág határozati javaslata mellet szavazni. Ez a határozati javasla Dean szerint „nem kielégítő, mer nem tartalmaz utalást az Angol« ügyeibe való külső beavatkozásra”. A következő felszólaló, Leopolc Benites ecuadori küldött hangoztató ugyan, hogy az angolai helyzet ve­szélyezteti a nemzetközi békét, de ugyanakkor igyekezett mentséget ta­lálni Portugália magatartására. A portugál küldött felszólalásával vi­tába szállva, egyrészről kijelentette „nehezen hisszük el, hogy mindazoli az országok, amelyek az angolai kér­dés ismételt megvitatását kérték, * nemzetközi kommunizmus engedel­mes eszközei lennének”, másrészről viszont hangoztatta, „nem szabad le­becsülni Portugáliának azt az állítá­sát, hogy kommunista befolyás érvé­nyesül Angolában”. Benites sürgette ugyan a gyarmati rendszer felszámolását, de csak azért, hogy — mint mondotta — „elkerül­hető legyen a kommunizmus elter­jedése a gyarmati országokban”. Az ecuadori küldött végül felszólí­totta Portugáliát, hogy vessen véget az angolai vérontásnak és működjék együtt az Egyesült Nemzetek Szerve­zetével a kérdés megoldásában. * Az AP jelentette, hogy pénteken a chilei küldöttség módosítási indít­ványt terjesztett be az ENSZ titkár­ságához a Biztonsági Tanács előtt fekvő afro-ázsiai határozati javas­lattal kapcsolatban. Az indítvány ja­vasolja, hogy a Biztonsági Tanács követelje az angolai kérdésnek az ENSZ alapokmányával összhangban álló békés megol«iását. Walter Lippmann Kennedy televíziós beszédéről A New York Herald Tribune kö­zölte Walter Lippmann cikkét Ken­nedy június 7-i rádió- és televíziós beszédéről. Lippmann felhívja a fi­gyelmet az amerikai elnöknek azok­ra a szavaira, amelyek szerint ő és Hruscsov azért ment Bécsbe, mert megértették, hogy mindkét ország kolosszális károkat okozhat a másik­nak, hogy „az ilyen háborút el kell kerülni, ha az ilyen háború egyálta­lán lehetséges, minthogy az nem old meg semmiféle vitát és nem szolgál­tat bizonyítékot egyik doktrína mel­lett sém”. Általános sztrájkra készülnek Bolíviában La Paz (MTI) A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint mintegy hatvan főre emelkedett azoknak a személyeknek száma, akiket a bolíviai kormány az erőszakkal elfojtott kormányellenes megmozdulás után két nap alatt le­tartóztatott. A letartóztatottak csak­nem mind baloldali, haladó szellemű személyek, köztük Angel Leyton és Jorgé Kolle, a Bolíviai Kommunista Párt országos titkárságának tagjai. A kormány a rendkívüli intézke­désekről kiadott közleménye kom­II Német Kommunista Párt nyilatkozata a bécsi találkozóról A Német Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága csütörtökön kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy Hruscsov és Kennedy bécsi találko­zója lépés a népek békés együttélé­sének megteremtéséhez. A Német Kommunista Párt ugyan­akkor üdvözölte Walter Ulbricht- nak, az NDK államtanácsa elnöké­nek indítványát, amely az NDK és Nyugat-Németország államférfiainak tárgyalásait szorgalmazza. (MTI) ---------oOo--------­Suka rno és Hruscsov visszautazott Moszkvába Leningrád (TASZSZ) Sukarno indonéz köztársasági el­nök és Hruscsov szovjet kormányfő csütörtökön este Leningrádból visz- szautazsott Moszkvába. (MTI) munistáknak minősíti a letartózta­tottakat Párhuzamosan kiadott ren­deletében a kormány „mihden tá­mogatóját mozgósítja”. A letartóztatások ellen tiltakozá­sul a szakszervezetek péntekre álta­lános sztrájkra szólítottak fel. Ez — állapítja meg Lippmann — „igen fontos igazság, amely azon a tényen alapul, hogy a bécsi találkozó két résztvevője közül egyik sem dik­tálhat döntést a másiknak, nem té­rítheti meg a másikat és nem bírhat­ja rá saját érdekeinek sutbadobá- sára”. Az elnök — folytatja az ismert amerikai szemleíró — világosan meg­látta, hogy a legdöntőbb kérdés a német probléma és a berlini kérdés. „Éppen itt rejlik a háború főveszé­lye, és az államférfiak legfőbb fela­data az, hagy kidolgozzák e problé­ma elfogadható és méltányos meg­oldását. „Az elnök rádióbeszédéből egész világosnak tartom — mutat rá Lipp­mann —, hogy Hruscsov semmiféle ultimátumot nem tűzött ki a berlini kérdés megoldásának időpontjára és jellegére vonatkozóan, másrészt Kennedy sem tűzött ki olyan értel­mű ultimátumot, hogy Berlin jogál­lásának és jövőjének kérdése nem lehet megbeszélések tárgya.’* Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlőtávirata az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságához A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és párttagsága nevében harcos testvéri üdvözletün­ket küldjük kongresszusuk minden résztvevőjének és az Ausztráliai Kommunista Párt egész tagságának. Az Önök XIX. kongresszusa olyan időben ül össze, amikor a világon egyre erősebben és eredményesebben bontakozik ki a függetlenségért és a békéért harcoló milliók küzdelme az agresszív imperializmus ellen. Meg­győződésünk, hogy az Önök harced­zett pártja is leleplezi és visszaveri a béke és a munkásosztály ellenségei­nek hidegháborús provokációit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Habib Burgiba távirata Dobi Istvánhoz Habib Burgiba, a Tunéziai Köz­társaság elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) Ülésezett a KISZ Borsod megyei bizottsága Péntek délelőtt kibővített ülésen tárgyalta meg a KISZ Borsod me­gyei bizottsága megyénk parasztifjú- ságának helyzetét és a további fel­adatokat a KISZ Központi Bizottság irányelvei alapján. Az ülésen részt vett Kukucska Já­nos, az MSZMP Borsod megyei bi­zottságának titkára, Gácsi Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Bialis József, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a me­gyei KISZ-bizottság titkára, Luterán István szervező és Németh László ágit. prop. titkár. Egy érdekes miskolci röpirat 1918-ból Luterán István megnyitó szarai után a parasztifjúság helyzetéről és a további feladatokról Dudás Ele­mér, a KISZ-bizottság mezőgazdasá­gi felelőse tartott beszámolót. Sukarno elnök látogatása a moszkvai egyetemen Moszkva (TASZSZ) Sukamo indonéz köztársasági elnök pénteken a moszkvai egyetem taná­rainak és diákjainak vendége volt. Sukarno 1956. óta az egyetem tisz­teletbeli tanára. A látogatás alkalmából az egyete­men gyűlést tartottak, amelyen Pet- rovszkij akadémikus, Barnaszov pro­fesszor és Kosztyin egyetemi hall­gató köszöntötték Sukamo elnököt. (MTI)- —oOo ■— ■ A legifjabb Trujillo nyomtalan eltűnésének háttere Saint Luis (MTI) A Post-Dispatch című amerikai lapban közölt tudósítás, melyet a nyugati hírügynökségek átvettek, fényt derít a meggyilkolt dominikai diktátor legifjabb fiának titokzatos eltűnésére. A 22 éves Rhadames Trujitlo, á dominikai hadsereg kapitánya apja meggyilkolásának híréne azonnal ha­zautazott. Feltűnést keltett, hogy 3 temetésen nem volt jelen. A hírek szerint megérkezése után az Isidor-i légitámaszponton „idegrohamot” ka­pott, megkaparintott egy géppuskát <5s lövéssorozatot adott le az átmene­tileg ott egybegyűjtött védtelen poli­tikai foglyokra. Hogy hányán estek áldozatul a mészárlásnak, senki ser® tudja. A dühöngőt állítólag bátyja, aZ ifjabb Rafael Trujillo, az egyes ítélt fegyveres erők új vezérkari főnök® nyomban letartóztatta. (Tudósítónktól.) Karl Werkmeister. ^Bizonyosan jól ismerik ezt a nevet. & Werkmeister náci követ volt Buda- IJpesten. Segítségével követségi kocsin lógtak meg Németországba az újvi- ’Sjdéki vérengzés után olyan hétpróbás ..«magyar fasiszták, mint Kovarcz '[{Emil, dr. Zöldi Márton, dr. Rothen ’^Ferenc. 1944. március 19-én, az or- -/Pszág hitlerista megszállásakor tértek ä vissza, és a Sztójai-kormány idején, 1 l.méginkább a Szálasi-féle banditiz- -f’mus napjaiban a legmagasabb po- ’»zíciókba kerültek. !J Karl Werkmeister, a magyar fa- -fsiszták pártfogója Adenaueréknál is tíjmagas állásokba kerülhetett. Ami- “okor Jeruzsálemben megkezdődött az Eichmann-pör. nevezte ki a bonni 1 j)kormány a Német Szövetségi Köz- í?társaság stockholmi követének. Nincs l&ezen különösebb csodálkozni való, O'ha meggondoljuk, hogy a nyugatné- ‘(Pmet diplomaták 75—80 százaléka • -Ribbentrop külügyminisztériumában •^teljesített szolgálatot. • ' És dr. Rothen, az egykori védenc? J)A magyarországi Volksbund hírhedt «(vezére is biztos rejtekhelyre talált 'vAdenauer, az atomkancellár orszá­gában. («3 Nemrégiben egy hannoveri lap kö­Í zölt újabb leleplezéseket „Magyar fasiszták Németországban” című cikkében. A cikk számos adattal bi­zonyítja, hogy a Magyar Népköztár­saság, a népi demokratikus rend erő­szakos megdöntésére képeznek ki magyar fasisztákat. A katonai ki­képzés az Adenauer-kormány tudtá­val, beleegyezésével és védelmével folyik. A magyar fasiszták két. egy­mással szoros kapcsolatban álló és együttműködő csoportba tömörültek. v.Az első Magyarországról, származó tsS-ekből és a Volksbund egykori ^tagjaiból áll. Fő szervezőjük dr. Ro­then Ferenc, aki Magyarország fel­szabadítása után megszökött a nép­bírósági eljárás elől. A második cso­port tagjai Szálasi nyilas banditái­ból rekrutálódnak. Felső-Bajoror- szágban megvásárolták a teisingi kastélyt, amelynek 40 termében mű­ködik az ún. „újleori történelmet és társadalmat kutató intézet”. Ez a hangzatos elnevezés természetszerű­en csak álcázza az intézet valóságos hivatását; a Magyar Népköztársaság ellen szervezkedő fasiszták támoga­tását. A nyugat-németországi dolgozók már több ízben tiltakoztak a magyar fasiszták veszélyes ténykedése miatt, de a müncheni főállamügyészség minden alkalommal visszautasította a tiltakozást, mondván: „Ezek a fa­siszták nem akarnak Németország­ban maradni, hanem Magyarorszá­gon akarják visszaállítani a fasiszta uralmat.” Érdemes még azt is megemlíteni; hogy legutóbb pünkösdkor tartották meg uszító összejöveteleiket a kü­lönböző revansista szervezetek. A „dunai svábok” Karlsruheban talál­koztak. Nekik a Baden-würtembergi tartományi kormány államtitkára, Sepp Schwarz tartott gyűlölettől fröccskölő beszédet, amelyben „Ke­let és a régi haza felszabadítására” uszított. Á ma szabadon acsarkodó Sepp Schwarz a tömeggyilkos Eich- mann hírhedt kommandójához tar­tozott és többek között számos görög állampolgár meggyilkolásáért fele­lős. Ilyen szervezkedésekhez, szabad­ság- és békeellenes összeesküvésekhez nyújt segédkezet a bonni kancellár, aki kereszténynek nevezi magát és nem feledkezik meg arról, hogy na­ponta imádkozzék istenéhez. E rich-Peter-Trog Kartársak! Ti is ezt érzitek... Jöj­jetek össze, félre az elválasztó falak­kal, nézzetek egymás szemébe, nyújtsatok kezet egymásnak minden városban, minden faluban. Kössétek meg négy héten belül ti is a maga­tok Szövetségéi! Értesítsetek határo­zatotokról, hogy június végén össze­hívhassuk Magyarország összes ne­velő munkásainak Kongresszusát! A magyar kultúrát■ pusztulással fenye­gető veszedelem elhárítására, anyagi és társadalmi helyzetünk orvoslásá­ra a. szükséges tennivalókat ott ha­tározzuk el. A vasutasok megteremtették új, munkásokat és tisztviselőket egyesí­tő országos szervezetüket, helyzetük javítását máris elértek és reménytel­jesnek látják jövőjüket. Lássuk mi is a jövőnket! Kar tár­sak, nyújtsatok testvéri jobbot! Aki nincs velünk, az ellenünk! Miskolc, 1918. május 10-én. A Miskolci Nevelő Munká sok Szövetsége. (AlUimi felső kereskedelmi iskola épületj.”­dolgoztunk egytől-egyig. Nem értet­tük egymást, pedig közös volt a ba­junk. Megpróbáltuk, hogy struccpoli­tikával boldoguljunk. Már vége lett a széthúzásnak. Kö­zös, elviselhetetlen nyomorúságunk összehozott mindannyiunkat, óvónő­ket, tanítókat, tanárokat, államiakat, felekezetieket, Miskolcon, egy aka­rattal. Hármat akarunk: Enni, hogy dolgozhassunk; öltöz­ködni, hogy taníthassunk; tömörülni, hogy sorsunk intézésében részünk legyen. Nem kívánunk dúsan terített asz­talt, csak a betevő falatunkat. Elfo­gadjuk a darócruhát is, de rongyok­ban nem járhatunk. Testvéri, bajtársi kezet nyújtottunk egymásnak. Kéz a kézben dolgozzunk, hogy elfoglaltságainkat, szétdara- boltságainkat ne játszhassa ki sen­ki ellenünk. Eddig szétforgácsolt és kizsákmányolt erőinket összegezzük, hogy az egység hatalmát és öntuda­tát, 50 000 ember számbeli és szelle­mi erejét politikai tényezőként érvé­nyesítsük a magyar nemzeti kultúra jövője érdekében. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy június hónapban jelenik meg megyénk tudományos folyóiratának, a Borsodi Szemlének 3. száma. A 3. szám többek között közli Deák Gá­bor írását a Miskolci Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatá­ról, amely ez évben ünnepli fennál­lásának 75. évfordulóját. A cikk, amely bemutatja az iskola történetét, egy érdekes röpiratot is ismertet. A röpiratot nemrégen kap­ta a szerző egy hasonló jellegű ro­mániai iskolától. Az első világhábo­rú befejezése után győzelemre ju­tott őszirózsás forradalomban meg­alakult a Miskolci Nevelő Munkások Szövetsége, amely székházául és köz­pontjául az akkori kereskedelmi is­kolát választotta. Ez a szövetség ad­ta ki a röpiratot, amelynek teljes szövegét az alábbiakban ismertet­jük: „Kartársak! Kasztokba különülten éltünk ed­dig. Cím. felekezet, iskolatípus el­választottak egymástól, holott egy feladat, a közoktatás szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom