Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

Kedd, 196t. jtmius 6. ESZAKMAGYARORSZAG A mezőgazdaság napi kérdései A* anyagi érdekeltség fokozásának módszerei és formái HA A VEZETŐSÉG a helyi adott­ságoknak legmegfelelőbb brigád­szervezetet létrehozta, majd kialakí­totta és megszervezte a gazdaság tervszerű munkaerőgazdálkodási rendszerét, következő lépésként szükséges kidolgoznia a gazdaság adottságainak leginkább megfelelő elosztási és díjazási formát. A pre­mizálással és az eredményességi dí­jazással egybekapcsolt javadalmazás ugyanis a tsz-tagságot jobban ér­dekeltté teszi a termelésben, egyéni érdeküket összekapcsolja a közösség érdekeivel, növeli a tagok felelős­ségérzetét, segíti a szilárd munkafe­gyelem megteremtését. A termelőszövetkezetek üzemi jö­vedelme egyrészt a tagok személyi jövedelméből, másrészt a közös ala­pok növelésére fordított jövedelem­hői tevődik össze. A tagok személyi jövedelme több részből tevődik ösz- sze: 1. A munkaegységre jutó részese­dés. 2. Prémium. 3. Földjáradék. A munkaegységre jutó részesedés az elért eredményektől függ. Ha az Eredményt fokozni akarjuk, a tagok érdekeltségét is növelni kell. Ennek tocgval ósítására országszerte külön­böző jövedelemelosztási és díjazási tormák terjedtek él. A PREMIZÁLÁSSAL összekap­csolt díjazási formát az elmúlt év­ben megyénkben is sok termelőszö- 'tetkezetben alkalmazták. E premizá- tosi forrna a terven felül elért termék- mennyiség után történő díjazás alap­tón valósul meg. Ezt nagyon sok ter­melőszövetkezet alkalmazza. A pre­mizálás azonban csak reális terve­zés esetén hozhat jó eredményt. Ál- tolában a terven felül termelt meny- Pyiség 20—30 százalékát szokták ter­mészetben, vagy pénzben prémium­ként kiadni. Ez jobbminőségű mun­kára ösztönzi a tagoltat, segíti a ter­melés fokozását. Termelőszövetke­zeteink a premizálásnak több for­máját alkalmazzák a gazdaság sa­játosságainak megfelelően. Leghelye­sebb már a közgyűlésen határozni a Premizálás formájáról és azt — ha 3 közgyűlés jóváhagyta — követke­zetesen alkalmazni is kell. Megyénkben, a terven felüli, pre­mizálással összekapcsolt munkaegy­ség díjazási forma alkalmazása ter­jedt el, országosan azonban ettől el­térő részesedési rendszert is alkal­maznak. Leginkább két elterjedt és Oltalmazásra javasolt forma van: az m'ochn ény ess égi részesedés és a köz­útién pónzbeni díjazás. Alkalmaz­tok a kettőnek egyesített módozatát is. ■ Az eredményességi részesedés ?topja: a tagoltnak kizárólag a mun­kájukkal előállított termékmennyiség alapján állapítják meg az egyéni ja­vadalmazást. Ennél a módszernél a tagoknak közvetlen érdeke a minél nagyobb termés elérése, az, hogy a munkákat olyan minőségben és alt­kor végezzék el, amikor legnagyobb annak termésfokozó hatása. A közvetlen díjazáson alapuló ré­szesedésről akkor beszélünk, amikor a tag az elvégzett munkáért előre meghatározott pénzösszeget kap. Például 1200 négyszögöl lucerna ka­szálásáért 60 forint stb. Ha a mun­ka díjazásán felül marad tiszta jö­vedelem, azt az év végén — az üze­mi nyereségrészesedéshez hasonlóan — osztják szét. Ezt a módszert csak anyagilag megerősödött tsz-ekben le­het alkalmazni, ahol megfelelő tar­talékkal rendelkeznek ahhoz, hogy a tervezettnél kisebb, termés esetén is ki tudják fizetni a munkáért járó dijakat. A gazdaságilag megerősödött tsz- ekben alkalmazható a garantált mun­kaegység részesedés is. Ennek lénye­ge az, hogy a tsz előre garantál munkaegységenként egy meghatáro­zott pénzösszeget, például 40 forintot. Ez utóbbi módszeréle alkalmazása esetén növekszik a tagok anyagi biz­tonságérzete, de növekszik a munka- fegyelem, a családtagok is fokozot­tabban bevonhatók a közös munkába. Szőlő és dohány megművelésénél, valamint köztes növényeknél külön­böző formákat lehet alkalmazni. A szőlő sóik helyen parcellákban van. Ilyen helyeken a szőlőt kiosztják a szőlősgazdák között és előre megha­tározzák az elvégzendő munkák utáni munkaegységet. Dohánynál alkalmaz­ható az a megoldás is, hogy a do­hányterületet kiosztják a dohánypaj­tával rendelkező tagok között. Ez olyan esetben és ott indokolt, ami­kor és ahol pajtahiány van. A mun­kadíjazás címén pedig az átadott do­hány mennyisége, vagy az 1 holdon előállított termelési érték után előre meghatározott munkaegységet írnak jóvá. Több tsz-ben kiosztják a tagoknak a köztes növényt is és munkadíjként a bab termésmennyiségének, vagy ér­tékének meghatározott részét adják (50 százalék, de lehetséges 100 száza­lék is). A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének befejezésével a ré­szesedés új formáinak keresése és al­kalmazása kialakulóban van. A kü­lönböző módszereknek bármilyen for­máját is választja és alkalmazza a termelőszövetkezet, a legfontosabb, hogy az megfeleljen a jövedelem el­osztás szocialista elvének, mozgósítsa a tsz-tagokat a közös munkában való részvételre, szilárdítsa a munka- fegyelmet, tegye lehetővé a többter- meíést, a munka termelékenységének növelését. Babtik Bajos Mezőgazdasági építéstudományi kutatócsoport alakult Az Agrártudományi Egyetemen hattagú kutatócsoportot szerveztek a mezőgazdasági építéstudomány idő­szerű feladatainak megoldására. A kutatócsoportban építészmérnökök, állattenyésztők és gyakorlati szak­emberek kaptak helyet. A kutatócsoport legközvetlenebb terveiben szerepel: újtípusú hizlal­dák tervezése és építése a tangazda­ságokban. Ezenkívül ötszáz férőhe­lyes tehenészet és egy nagy baromfi- kombinát létrehozása. A kutatócsoport foglalkozik az is­tálló- és kifutó-burkoló anyagokkal is, továbbá egyszerű épületszerkeze­tek kialakításával. Az építési feladatokat a gépesítés lehetőségeinek messzemenő figye­lembevételével oldják meg, hogy azok a szövetkezetek, amelyek je­lenleg még nem tudják beszerezni a különböző gépeket, később korszerű­sített formában használhassák most épülő istállóikat Kádár János elvtárs cikke a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről A Népszabadság június 4-i, vasár­napi száma közli Kádár János elv­társ cikkét, amely a Béke és Szo­cializmus 1961. júniusi számában jelenik meg A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése Magyarországon címen. A cikk leszögezi: „A szocia­lista forradalom fejlődésének, új ha­tárköve, nagy győzelme az, hogy a Magyar Népköztársaságban az Ipar után immár a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok. Hosszú harci ta­pasztalatokban gazdag út vezetett idáig. Nem érdektelen a megtett út áttekintése, s néhány tapasztalat számbavétele”. Erre kerül sor a hat részre osztott rendkívül fontos megállapításokat tartalmazó cikkben, amelynek beha­tó, alapos tanulmányozására felhív­juk a figyelmet A csehszlovák küldöttség Sárospatakon Az Inz. Záhoran Ján elvtárs veze­tésével megyénkben tartózkodó cseh­szlovák küldöttség tegnap látogatást tett a sárospataki Kossuth Termelő- szövetkezetben cs a Tolcsvai Állami Gazdaságban. A Kossuth Termelőszövetkezet Séta Tapolcán Néha még be-bek8sz8nt az eső, de azért mégis nyár a nyár; Miskolc-Tapolca még sétaképpen is felüdülést jelent az üdülőknek, a kirándulóknak. vezetősége és tagsága őszinte öröm­mel cs köszönettel fogadta a kedves vendégek látogatását és a munka, a gazdaság eredményeire és hiányos­ságaira tett megállapításait. A Tolcsvai Állami Gazdaságban tett látogatás alkalmával vendégeink megtekintették a gazdaság szőlőte­rületét. az anyatelepet és a híres tolcsvai pincészetet. Javult a zöldség­es gyümölcsellátás Bánrévén Bánrévén nem is olyan régen nagy probléma volt a zöldség- és gyü­mölcsáru beszerzése. A túlnyomó- részt ipari és vasutas dolgozókból álló lakosság más városokból sze­rezte be a zöldség- és gyümölcsszük­ségletét is. Amióta azonban a MÉK 95. sz. boltja, Farkas Jánosné veze­tésével községünkben működik, ez a probléma megszűnt. Úgy a zöldség­áru, mint a déligyümölcs vagy a ko­rai gyümölcs minden szezonban kap­ható. Az üzletben állandóan nagy a rend, a tisztaság, az áruk frissek, választékosak. A bánrévei dolgozók örülnek a jó ellátásnak, s további jó, gondoskodást kémek a MÉK Vál­lalattól. Murányi Tibor, Bánréve Úttörő-találkozó Edelényben Járási úttörő-találkozót tartanak június U-én Edelényben. A járás út­törő csapatainak küldöttei egész na­pon át szerepelnek, szórakoznak, is­merkednek egymással. Labdarúgó-, asztalitenisz- és kézilabda mérkőzé­seken kívül kultúrműsort is rendez­nek a pajtások. A rajok jelenetekkel, szavalatokkal, népi táncokkal, énck- és zeneszámokkal készülnek a ta­lálkozóra. Ezen a napon mutatják he az úttörő mozgalom fennállásának 15 évében összegyűjtött fontosabb dokumentumokat (úttörő kiadványo­kat, jelvényeket, stb.) és a nyom- •Ivasó munka legérdekesebb anya­gait is. Takarékosság az anyaggazdálkodásban Ankét as elfekvő készletek értékesítéséről A TAKARÉKOSSÁG fontos törvé­nye vonatkozik a vállalatok anyag­gazdálkodására is. Igen sok kárt okoz a népgazdaságnak, ha az üze­meknél, vállalatoknál, különböző hi­bák következtében felesleges készle­tek halmozódnak fel, miközben ezek­ből az anyagokból hiányok mutat­koznak más vállalatoknál. Az ilyen elfekvő készletek kárt okoznak az illető vállalatnak is, mert lekötik pénzeszközeik egy részét. A Magyar Nemzeti Bank jelentős kamatot szá­JSyolc óra már nem 312 pere .Kissé furcsán hangzik a cikk címe, j‘82on 8 óra nem is lehet 312 perc, az pontosan — legalábbis a ma- kai törvényszerűségek szerint 480 perc. Néhány hónappal ezelőtt toonban — jónéhány hozzáértő szak- "hber véleménye, s a statisztikai ki­mutatások alapján — nyolc óra mégis \2 perc vo]-t a Miskolci Bányaüzem )'fiáiban. A bányaüzem munkahe- jtoin ugyanis a szeptember 13-i ha- 3tozat alapján — mint sok más kittiben — munkanap fényképezést 6egeztek, s így derült ki. hogy egy- j to’ műszakon átlagosan 168 percnyi esett ki a termelésből. Ez rész- a dolgozók, részben az üzem hí­rfából, s részben (legalábbis egye- - to) meg nem szüntethető okok ntott következett be. ^ bánya kollektívája megvitatta, , °Syan, s miből adódnak a kieső ■ fk, hogyan lehet azokat megszűn­őn1- Részletes • intézkedési tervek . aP.1án azóta sokat tettek, hogy a 8 to ne 312 perc legyen. Legutóbb, kg 2 hete, pártbizottsági ülésen ér- f/to]ték, hogy a terveket, az elképze- toeket mennyire valósították meg, és Jk a további teendők. És hogy nem j Sóztak rosszul, mi sem igazolja . “tote, aZj hogy eddig több 14 ezer tonna szenet termeitek terven felül milyen intézkedéseket tettek? István elvtárs,' a bányaüzem ^titkára ezt mondotta: t-to" A legtöbb időkiesést a füstre vá- az üresre várás idézte elő. Az in- ési tervek alapján gondoskod- W5 ~ légvágatok építésével, rend- ^tozásával, nagyteljesítményű ven­tillátorok beépítésével — a megfelelő levegőellátásról. A dolgozókkal pedig megértettük, hogy a munkaidő és a berendezések jobb kihasználása a társadalom és az egyén érdeke is. A Baross-aknában végzett munka­fényképezés azt mutatta, hogy a frontfejtésen dolgozók munkaidejé­ből egy műszak alatt meglepően sok idő, 218 perc esett ki. Kristóf János elvtárs, az akna bányamestere így számol be az intézüeedésekről: — Van egy 80 méteres frontunk. Régebben mindkét szárnyon egyszer­re termeltünk. A munkát átszervez­tük. Most a front egyik felén terme­lünk, a másik felén szerelést vég­zünk. Ennek az az eredménye, hogy egyenletessé vált a termelés, így elegendő csillét tudunk biztosítani a szén elszállításához. Sok — 20—25 perc — volt a füstre-várási idő. Volt egy faácsolatú légvágatunk. Az ácso- latok helyenként összeroppantak úgy, hogy legfeljebb hasoncsúszva lehetett rajta közlekedni. A vágatokat kor­szerű TH-gy űr ükkel kiépítettük, így jó a levegőellátás, a füstre-várási idő a szükségesre csökkent. Az ered­mény: egy dolgozó műszakonként! termelése 10 mázsával nőtt. (Most már mindössze 30—35 perc a műszakon­kénti kieső idői Ez a be- és kiszállás­ból adódik, mert munkahelyeink elég messze vannak.) A Pálinkás I. akna frontfejtésén — a megállapítás szerint — műszakon­ként 278 percet tett 3d a végzett munka. Itt is egy sereg intézkedést hajtottak végre. — Többek között —> mondja Almai Vilmos frontmester —, két hónappal ezelőtt két, nagyteljesítményű ventillátort építettünk be a frontok légvágatába. A füstre-vá­rási idő 20—25 percről a minimálisra csökkent. A végzett munka ideje most már 422 percre nőtt. (58 perc a be- és kiszállással megy el.) Az Anna-aknában — mint Novak István bányamester elmondotta — kijavították a légvágatokat, átszerel­ték a szellőztető gépeket, itt is le­csökkent a füstre-várási idő, ami nemcsak a termelés, hanem a dol­gozó egészsége szempontjából is je­lentős. A bánya vezetői továbbra is szív­ügyüknek tartják a munkafeltételek, a jó levegőellátás biztosítását. A Lyukóbánya Adriányi-aknában falaz­zák a III. sikló légvágatát. Itt metán is akad, ezért itt még fontosabb a jó szellőztetés. Ezért a perecesi újaknán nagyteljesítményű ventillátort, állíta­nak üzembe. Az alapozással elkészül­tek. s mint erről a bánya igazgatója, Dozsnyák János elvtárs is tájékozta­tott, e hónapban megkezdik a gépi berendezések szerelését. A perecesi újaknán keresztül biztosítják majd a lyuk ói akna szellőztetését. A bányaüzem vezetői elmondották, hogy még mindig sóik a kieső idő, sok a tennivaló. A veszteségidők zöme abból adódik, hogy a MÁV nem biz­tosit (vagy nem tud biztosítani) ele­gendő üres vagont. Emiatt áprilisban 5095 tonna szén esett ki a termelés­ből. Pálinkáson például naponta 6— 7 órát várnak vagonra. A MÁV két­ségtelenül sok nehézséggel küzd, azonban jobb szervezéssel talán töb­bel tehetne a termelt szénmennyiség gyorsabb elszállításáért. Ez a gond a II. félévben részben megoldódik. Megkezdi munkáját a Lyukóbányáról Berentére vezető drótkötélpálya, amely a lyukói altnak szenét közvet­lenül a béren Lei osztályozóhoz viszi. A drótkötélpálya működésével egy- dőben megkezdi munkáját a lyukói Szíkip-akna is. Ez több okból jelen­tős. Mindenesetre megszűnik a szál­lítási „szűk keresztmetszet”. Jelenleg a kasos akna szállítja ki a szenet, de ez szállítja ki és be a dolgozókat is. A személyszállítás műszakonként kb. háromnegyed órát vesz igénybe, s így ennyi ideig szünetel a szénszállítás. A Szkip-akna egyszerre 5,6 tonna sze­net húz fel, a ki- és beszállítás alatt is szállíthatja a szenet, ezen túlme­nően csille nélkül hozza felszínre a „fekete gyémántot”, ami azt eredmé­nyezi, hogy a csilleforduló felére csökken, kevesebb gondot okoz a csilleellátás, kevesebb idő esik ki csillehiány miatt a termelésből. Igen nagy gondot okoz és erősen befolyásolja a termelést az erenvői építkezés érthetetlenül hosszúra nyúló ideje. Ezt a jelentős beruházást csak 1963-ban ad ják át rendeltetésé­nek. Ez az akna hivatott arra, hogy kiszállítsa Anna és Márta bánya szenét. Üzembe állítása megnöveli a két akna termelését. Az építkezés befejezése sürgős, azért is. mert a két akna osztályozna öreg, korszerűtlen, kis kapacitású, ami nehezíti a termelést. Fontos lenne azért is, mert az említett ak­náknál igen szegényes a szociális el­látás (se fürdő, se öltöző nincs), vi­szont az erenyői akna ezeket az igé­nyeket kielégítené. íme. ilyen és nem is kis gondok megoldása szükséges a 480 perc még jobb kihasználásához. Csorba Barna mit a használaton kívüli anyagokra és gépekre, s időközönként vizsgála­tot rendez a vállalatoknál a be nem jelentett elfekvő készletek felkuta­tására. A Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei fiókjától kapott értesülése­ink szerint még mindig igen sok az elfekvő anyagokkal kapcsolatos probléma. Megtörtént az is, hogy a vállalat egy használaton kívüli gépre bizonyos idő alatt már több kamatot fizetett ki, mint amennyit a gép egy­általán megért. Az elfekvő készletek értéke^’tésé- re létesült több mint hét évvel ez­előtt a Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat. Az elfekvő kész­letek szervezett felkutatása és érté­kesítése már eddig is sikerrel járt, a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat szakosított üzlethálózata sokmillió heverő forintot kapcsolt be a népgazdaság vérkeringésébe. A még mindig meglévő hibák meg­szüntetésére, s a még mindig felde­rítetlen, elfekvő készletek felkutatá­sára és értékesítésére június 21-én, szerdán délelőtt. 10 órai kezdettel az SZMT székházában a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­lat ankétet rendez. A megbeszélésen részt vesznek a Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank képvise­lői, a megyei irányító szervek, vál­lalatok, üzemek, állami gazdaságok, gépállomások vezetői, illetve megbí­zottai. A résztvevő vállalatok és in­tézmények az ankétra már kész ja­vaslatokkal és az elfekvő készletek­ről szóló tájékoztatóval mennek. Az ankéton megbeszélik a használaton kívüli műszaki cikkek értékesítésé­nek lehetőségeit, a raktározási és anyaggazdálkodási problémákat A vállalatok képviselői a megbeszélé­sen nemcsak elfekvő készleteikről, hanem anyag- és gépszükségleteikről is beszámolnak. így lehetővé válik, hogy a Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat szakemberei a helyszínen közvetlen tárgyalásokat kezdhessenek az eladó, illetve a vá­sárló felekkel. AZ ANKÉT természetesen nem oldja meg mindazokat a problémá­kat, amelyek az anyaggazdálkodás­ban még mutatkoznak. Az Országos Tente! vatal 11/1958. O. T. számú ha­tározata kimondja, hogy az elfekvő készletek gyors értékesítése nem kampányfeladat, hanem állandó kö­telesség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom