Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
41 BSZAKMAGTARORSJ5ÄG Csütörtök, IMI. Jtrníns t. ' Fogynak a könyvek Ä VAROS különböző pontjain itt Is, ott is könyvsátrak csalogatják magukhoz sokszínű portékájukkal az embereket. A legsietösebbeknek is van néhány percük, hogy legalább úgy futólag megtekintsék a pulton, polcokon sorakozó műveket. Aztán, ha már megállnak, bizony nehéz otthagyni a könyveket. Ezt is jó lenne megvenni, azt is. Bő a választék, gazdagok a sátrak. Természetesen nemcsak a sátrakat, hanem a könyvesboltokat is látogatják, ahol még nagyobb a választék, több a látnivaló. A Magyar Könyv boltjában a pultnál egy idősebb asz- szony válogat a meséskönyvek, ifjúsági regények között. *— Bemehetek a polcokhoz is? — kérdi. — Kérem, tessék — válaszolja Szauerwald Lajos boltvezető. A nénike a polcokról is leszedi, amire szüksége van, és a pult szélén egymásra rákja. Körülbelül négy-öt könyvet választott már ki. KÖZBEN egy barnahajú, pelyhedző bajszú fiatalember lép a boltba, és Lörincze Lajos Édes anyanyelvűnk című művét kéri. — Legyen szíves leblokkolni — mondja gyorsan, amint elébe teszik. — Ismer már valamit a kötetből? — Igen. A rádióban gyakran hallgattam eddig is Lörincze előadásait, örülök, hogy megjelent ez a könyv. Nagy hasznát veszem majd, hiszen diák vagyok. Szauerwald Lajos boltvezető arról beszél, hogy a könyvhét megnyitó napján Darvas József Kossuth-díjas író a könyvnap programjának megfelelően délelőtt itt dedikált. Később vidékre ment. Délután azonban — most már programon kívül — újra felkereste ezt a boltot. A 180-as könyvesboltban Soós Irén boltvezetővel beszélgetünk. — Milyen műveket keresnek leginkább? — Igen széles a skála. Most azonban a magyar könyv ünnepén elsősorban a magyar írók műveit veszik. Darvas József, Széchenyi Zsigmond, Garai Gábor, Németh László, Jókai Mór, Ady nevét említik a legtöbben. Sokan kérik az Édes anyanyelvűnk című kötetet, Thurzó Gábor József é« Putifárné című műve pedig már el is fogyott. Sokan vásárolják Kende István Jóreggelt Afrikáját. — A külföldiek közül? 1— Thackeray, Dreiser, Romain Roland műveit kérik ... De nemcsak könyveket, hanem könyvsorsjegyet is sokan vesznek. A 179-es boltot is sokan látogatják. — Sok az ismerősünk — mondja Eózendorf Ferencné, a bolt vezetője. — Legalábbis arcra, „látásból” «ok, hiszen nemcsak most. a könyvhét ideje alatt, hanem egyébként is nagy a vásárló közönségünk. AZ ÍZLÉSES, csaknem teljesen szabadpolcos helyiségben könnyű a válogatás. A könyvbolt dolgozói azonban még ezen is igyekeznek könnyíteni. Az újdonság-polc is ezt a célt szolgálja. A „törzsvásárlók” elsőként mindig ezt a polcot böngészik. — Az ifjúsági könyveket keresik-e? — Keresik, de sajnos nem nagy a választék. Főleg a „Pöttyös könyveket” kérik, és most — érthetően — Verne Gyula Utazás a Holdba című művét. Kedvelt Fekete Gyulának A kék sziget-e is. Magas, barnaruhás férfi iép az üzletbe, és az Operák könyvét kéri. Újra nyílik az ajtó, mások is jönnek. A boltvezető siet. Sok a vásárló. Fogynak a könyvek. (Pt) RIASZTÓ! Michelangelo nem alkotott Miskolcon és Rembrandt-müveket sem árulnak utcasarkon. Ez kétségtelen. De!... A „de” mögött egy egész sereg olyan gondolat sorakozik, amelyeket a kritikuskedvű idegen ugyan nem átalt hangosan elmormolni a bajusza alatt, amelyekre azonban mégsem áldoz nyomdafestéket a jómodorú magyar újságírás. Miközben zord gondolatai sokasodnak, tekintete az átellenben levő fal bizar festésű síkján legel és igyekszik megemészteni az elébe táruló látványt. A látvány nem mindennapi. Az avatott kezű „művész”, aki a Miskolc, II., Marx Károly utcai „BÜKK” Étterem falait ékítette, nem sajnálta sem a fáradtságot, sem a vállalat pénzét és bárom riasztó tájképet alkotott. Borsodi részletek: a Lillafüredi Palota Szálló sosem látott színben és teljesen valószerűtlen szögből ábrázolva... Odább a Molnárszikla fehérük romlott parajszínű erdők és piszkosszürke köd fölött. Ez a kép is sajátos művészi látásmód eredménye, így még soha emberfia nem pillantotta meg a Molnár-sziklát, mely a valóságban ennek a tájrésznek épp az ellenkező oldalán van! A harmadik falrészleten hegyormokat átívelő viadukton hipermodern motorvonat halad. A felületes (vagy a környező hegyeket ismerő) szemlélő sosem jönne rá, hogy ez azonos a közkedvelt kis hegyi vasúttal. Szín, forma, tartalom: sivár, riasztó, lélektelen és mégis gőgösen pompázó GICCS! A Bükk Étterem sűrű forgalmú főútvonal mellett van. A gépkocsijukból egy pohár üdítő italra kiszálló turisták nem érdemlik meg az ilyen, minden valóságtól elrugaszkodott mázolmányokat, de nem érdemli meg azt a Bükk-öt esténként zsúfolásig megtöltő törzsközönség sem. Ami odabenn az étterem falán, az idekünn is meglelhető a nyílt utca során. Pontosabban a Gózon Lajos utca 7. sz. ház kapujában. Barátságos öreg néniké ül egy falhoz támasztott aszta! mellett. Az asztalon, a földön, a falon képek. Nem nagyméretűek: — kicsinyek. Miniatűrök. Kajszúlt nyakú haty- tyűk, sosem látott színben pompázó virágoktól ékes mezők, liget nimfákkal és a híves patakra kívánkozó gímszarvasok, éppen kí- vánkozás közben. Mindez olcsón: füzetlapnál alig nagyobb méretben 13.—, 14.— forintért. A különbség elenyésző. Odabenn , a Bükkben tömegével ülnek az : italra szomjas vendégek és a ; szomjoltás mellé, körítésül giccset j Kapnak. Itt majdnem állandóan i csoportosulnak a járókelők és j giccset vesznek. Egyelőre még ki-i csibén.---------------Michelangelo nem al- ; kötött Miskolcon és Rembrandt- : műveket sem árulnak utcasar- i kon. Ez kétségtelen. De azért valamivel különb al- j kotásokat mégis lehetne! Ordas Iván 5 Kiállításon mutatják be a nagyüzemi baromfitenyésztési épületek terveit A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett belterjes nagyüzemi baromfitenyésztési épületek terveire. A pályázatra 84 pályamű érkezett. A tizenötezer forintos első díjat mind a tojóház-, mind a csibe- n evei ő-tervek csoportjában Szőnyi László, Bíró Sándor, Földváry György és Hajas József közös munkája nyerte. Ezeken kívül további négy pályaművet díjaztak, hetet pedig megvásároltak. A díjazott és megvásárolt terveket a Technika Házában kiállításon mutatják be.--------ooo--------V ÁNDORGYŰLÉST rendez a Magyar Néprajzi Társaság 1961. június 1—3 között Gyulán. Ez alkalomból több, nagy érdeklődésre számottartó kiállítást is rendeznek. cAz frf n eu é k IHlÄfNI © JÄ Gyermeknapi ünnepség Kistokajban Bensőséges ünnepségen köszöntöttük gyermekeinket vasárnap. A hangos híradón reggel hat órakor zenés ébresztőt közvetítettünk a kisdobosoknak és az úttörőknek. Jakó István, úttörőink vezetője kürtszóval hívta össze a gyerekeket. A zászlófelvonás után a művelődési otthonba vonultak az úttörők, ahol Faragó János párttitkár és Illés Endre, a Hazafias Népfront helyi titkára fogadta őket. Ezen a napon új kisdobosokat és úttörőket is avattak, a KISZ soraiba pedig ünnepélyesen felvették az általános iskola Vili. osztályában végzett fiatalokat. A művelődési otthonban rendezett gyermeknapi ünnepséget összekötőt* tűk az Ünnepi Könyvi hét megrendezésével Könyvtárosunk könyv- kiállítást rendezett. Á termelőszövetkezeti tagok már az első napon sok mezőgazdasági könyvet, vásároltak. Az ünnepség estd tábortűzzel ért véget. Varga Gyűld vb. ebiök. A Keleti Erőmű példamutató dolgozói Üzemünkben 1960 szeptemberében vetődött fel a szocialista brigád-cím megszerzésének gondolata. A szervezést Ferenczi Gyula művezető vál—-------ooo--------B ecskeházi tudósítás A becskeházi Népakarat Tsz-ben elvégezték a cukorrépa első kapálását. A több mint hatholdnyi területet két nap alatt kapálta meg a tagság. Egyenlően felosztották maguk között a területet és mindenki igyekezett a rá cső részt mielőbb megművelni. Most a takarmányrépa és a burgonya kapálásához kezdtek hozzá, az elmúlt héten befejezték a negyvenholdas kukoricatábla beültetését is. Ugyancsak vetettek 5 hold silókukoricát és 3 hold csalamádét. Az állattenyésztés létrehozására a termelőszövetkezet 20 darab anyasertést igényelt, ezek számára az ólakat már elkészítették. Általában a nagyobb szérűket alakították át nyári szállásnak, ebben az állatok jól meglesznek, amíg az istállók fel- épülnek. Ternei Ernő, Bccskeháza író—olvasó találkozó Göncön Nagy érdeklődés előzte meg a gönci író—olvasó találkozót, amelyen közel négyszázan jelenteik meg. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy az ünnepi könyvhéten került sorra, hanem az is, hogy ilyen még nem volt ebben a festői tájszépségű községben. Mesterházi Lajos író és Mátyás Ferenc költő látogatott el a találkozóra, amelyen resztvettek a párt és tanács járási szervének vezetői is. összekapcsolták az író—olvasó találkozót a könyvtár új helyiségének megnyitásával, amelyen a vendégek is megjelentek. Ezután került sor a találkozó megnyitására, amelyet a kultúrotthonban rendeztek meg. Ott volt a falu sz.íne- java, parasztok, munkások, értelmiségiek. Horváth igazgató elvtárs köszöntötte a vendégeket, majd az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át nekik. Mátyás Ferenc saját költeményeiből olvasott fel néhányat, amelyeket a közönség nagy tapssal fogadott, majd Mesterházi Lajos, a népszerű kommunista író méltatta egyszerű, közvetlen módon az író- olvasó találkozó jelentőségét. A közvetlen baráti hang olyan őszinte családias légkört teremtett • mindjárt a kezdetén, hogy nem is előadás hangzott ott el, hanem beszélgetés arról, hogy az író is ember, alkotó, dolgozó ember, aki nem jár szárnyakon, éjjelenként nem csókolja homlokon a múzsa, hanem a maga feladatát teljesítve meg akarja változtatni írásain keresztül az emberi gondolkodást, meg akarja szerettetni a szépet, az igazat, az erkölcsöst. A nagyon jól sikerült találkozót fehér asztal melletti kötetlen beszélgetés, meleghangú, baráti eszmecsere zárta be. Köszönet illeti mindazokat, akik a találkozót megrendezték. ’ Serfőző János lalta magára. A párt- és szakszerv»1 zetnek, valamint az üzem vezetősó1 gének segítségével kidolgozták a leV adatokat. A „C” műszak dolgozói valamennyien csatlakoztak a mozgat lomhoz, s mindig úgy végezték muo1 kájukat, hogy meg legyen az ossz*1 hang az egyes üzemrészek között Igen jó kollektív szellemet sikerüli kialakítani, amelynek hatását a tek jesítményekben mérhettük le. Már októberben, az első értéké lésnél bebizonyosodott, hogy a brk gád jó munkát végzett. Az elvtársa« azonban nem bízták el magukat, híj szén tudták, hogy többre is képese» és nap, mint nap kiforrottabb lesz ** brigád munkája. Különösen Berecí János kazánmester, Sági Pál, KosiM József főgépészek, Szilágyi Béla léd elektrikus, Gazdik Pál és Elek Zoltán üzemi dolgozók végeztek ered*1 menyes munkát. Remény van arra, hogy valamenf^ nyi brigádunk elnyeri az oklevelet. Vida Kálmánt Diósgyőr ---------ooo--------Á ltalános isiolások növendékhanoversenye Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi Petőfi Sándd általános iskola ének- és zenetago* zatos növendékei május 26-án tartod ták első, bemutatkozó növendék-* hangversenyüket. A művelődési háí előadótermét zsúfolásig megtöltőt*1 ték a szülők és az érdeklődők. Ebben az iskolában már három évi folyik az ének- és zenetagozatúak képzése. Az első és második évbeli az ének- és zeneelmélettel ismerj kedtek meg a tanulók. A harmad!» évben már bekapcsolódott az okta' lásba az Ujj Viktor zeneiskolai igaz* gató vezetése alatt álló sátoraljaúj* helyi zeneiskola is és a harmadikod növendékeket ének- és zongorasza- kon készítik elő. A bemutatkozó előadáson gazdag* változatos műsor keretében mutat* ták be a hallgatók az ének, zene, » népi játékok és táncok tanulásába^ elért eredményeiket. Dr. Barna Gézáné Sátoraljaújhely J2S áqiorusúXXIX. A hajó másik végéből Vámos közeledett Gazsöhoz, de amint, meglátta a gondolataiba elmerült fiút, csak megállt mellette, nem szólt semmit. Ö is a part felé nézett. — Te vagy az, Kálmán? — kérdezte néhány perc múlva, még mindig a partot nézve Gazsó. — Én — szólt halkan Vámos. — De ha most alkalmatlan vagyok, akkor inkább később... — Nem, maradj csak. — Gazsó lassan Vámos felé fordult. — Éppen elgondolkoztam egy kicsit. Magunkról, Afrikáról, mindenről. A velünk utazó arabokról, négerekről. Arról, hogy micsoda ördögi játék ez! Arabokat, négereket, Szenegálokat visznek Madagaszkárra, Vietnamba és más francia gyarmatra, leverni az ottani mozgolódást. Egyik nyomorult fojtsa meg a másikat, egyik koldus verje agyon a másikat! Mintha maga Belzebub rendezte volna így az egészet! És mi, világ söpredékei, mi. légiósok segítünk nekik!... — No ... Nyugodj meg, Miska. — Nyugodt vagyok én ... nézd milyen nyugodt vagyok... A szemem se rezdül... ujjaim nem reszketnek, nincs nekem semmi bajom... — Gyere, nézzünk körül a hajón. — Hiszen ismerjük az adatait... — Igen, tudjuk, hogy hatemeletes. És hogy a hajófenékben négerek utaznak, fölöttük az arabok, utána mi, a következő emeleten az elit hadsereg, az ötödiken a tisztek és a hatodikon a civilek, bankárok, pénzemberek, főrangú tisztviselők ... — Hát akkor? Mit akarsz még tudni? • — Azt mondják, ez egy csodahajó! Mozi van rajta! A vallásos emberek istentiszteletre mehetnek; valamennyi felekezetnek van itt lelkésze... Ezenkívül fodrász, pedikűrös ... — Ez engem mind nem érdekel. Most _ éppen nem akarok moziba menni, a lelkésznek tőlem f elkophat az álla, a pedikűröst sincs szándékomban meglátogatni... — Meg akartalak egy kicsit vigasztalni Miska. Azt akartam, hogy feloldódjék benned az a sok keserűség, amely pár hónap alatt lerakódott, Hidd el, nem jó, ha az ember túlságosan belebújik saját gondolataiba, bújába-bajába ... — Bosszant, hogy csak nézzük ezt a sok igazságtalanságot... Sőt, támogatjuk .. 1 — Egyelőre nem tudunk mit tenni ellene... De légy nyugodt, eljön ennek is az ideje ...' — Jő fiú vagy te Kálmán, de menj most nélkülem a moziba... Én lefekszem. — Rendben van, délután alszol, de este felköltelek. -> — Este? Miért? — Titok. Majd megtudod. Vámos valami amerikai cowboyfilmet látott. Igaz, nem sokat értett a beszédből, de amit látott, az is sok volt. Két órán keresztül ütötték, lőtték egymást a vásznon. Egy-egy pa- rázsabb jelenetnél a nézőtéren harsány ordítás hallatszott. A légiósok tomboltak. Tetszett nekik a dolog. Vámos köpött egyet. Hát persze! — Ilyesmi kell ide! Nagyszerű politika ez! A Távol-Keletre induló légiósoknak ilyesmivel is_ étvágyat kell csinálni a verekedéshez, a lövöldözéshez, a kegyetlenkedéshez. A film végén hatalmas ováció tört ki. A kezdet tehát kitűnően sikerült. A mozi látogatottsága az egész útra biztosítottnak látszik. Már erősen alkonyodott, amikor Vámos kilépett a moziból. Bevágott még a bárban egy féldeci konyakot, aztán Gazsóért indult. — No, mi van? — riadt fel Gazsó, amikor Vámos megrázta. __ — Kelj fel, gyere. | — De hová? — Ne törődj vele. Gazsó kelletlenül lekászálódott függőágyából, s Vámos után indult. Körülbelül ugyanott álltak meg a hajó korlátjánál, mint délben. — Most pedig nézz le a tengerbe. — Mit nézzek rajta. Sötét van. — Nézd meg jobban. — Valamit látok... de ml ez? Mintha fények villannának a vízben? Mik azok? — Halak. — Halak? — Igen. Foszforosak. És most nézd meg őket egészen a hajó mellett. — Látom. Ha közel jönnek, nem is tudnak elmenni... a hajó oldalához csapódnak. — Igen .. Testükben bizonyos elektromosság és mágnesesség van,. Ezért nem tudnak a hajó vonzerejéből kitömi.. — Csodálatos!... — Ugye szép?... •— Nagyon szép természeti tünemény ... — Most pedig erre nézz... Elütünk a kivilágított Algír, az ország "óvárosa... Gazsó arrafelé nézett. A parton :zerryi fény csillogott a savárvány. minden színében, önkéntelenül ** felkiáltott. — Gyönyörű! És milyen hatalma* területen fekszik a. város! — Igen, Algír nagyon szép, de szerencsétlen, mint az az egész ország* melynek mi hívatlan vendégei voltunk. Ez a sok fény, pompa, amit it* látsz, algériaiak verejtékéből készült európaiak, franciák számára . • * Gazsó elhallgatott, gyönyörködött a szép látványban. Az ezer és ezer fényt a tenger tükre megduplázta. — A kivilágított Algír órák hosa- száig látható lesz erről a hajóról..* A csengő a vacsoraidőt jelezte, de ők nem mentek le. Több mint eg? óráig nézték az ezerfényű Algírt. • • ...Másnap délelőtt 10 órakor szemlén kellett résztvennie mindenkinek, a civil utasoknak is, éspedig mentőövükkel együtt. A kapitány —1 egy magas, pirospozsgás arcú francia — megszemlélte az utasokat. Utána elkészítették a mentőcsónak beosztást. Mindenkinek megmondták* melyik csónakba kell szállnia veszély esetén. Reggeli szemle a következő napokon is volt, s ezeken mindenkinek részt kellett vennie, még e haió személyzetének is. Utána mindenki úgy gazdálkodott ideiével, ahogy akart- A légiósok nagv része moziba, vág? n büfébe járt. Moziba is lehetett menni a napnak szinte minden órájában* no meg a büfébe is. Néhányan három nap alatt teljesen elverték * távol-keleti szerződésért addig kapott ezer frankot és türelmetlenül várták, mikor fizetik már a második részt... (Folytatjuk.)
