Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-29 / 151. szám
II ' f* vnag pTOYercmcfT, egyestnteteürl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 151. szám Ara: 50 fillér 1961. júnitu 59, csütörtök Aratják a házát a megyében Kenézlői képek A kenézlöl Dózsa Termelőszövetkezetben az Idén Is nagy területen termesztettek korai krumplit. A napokban megkezdték az új burgonya ásását. A gép több ember helyett végzi el a fárasztó munkát. mmm .K I... " ............ ’ 7 ■ ^ A tsz kertészetében alig akad gyom: erről a kertészetben dolgozó asszonyok gondoskodnak. Képünkön: kapálják a nagy jövedelemmel kecsegtető dinnyét. 600 lakos — 50 űj ház A szokatlan meleg meggyorsította a gabonák érését. A napok óta tarló kánikulai forróság következtében megyénk csaknem valamennyi részén előbb arathatnak. Sok helyütt már vágják a búzát is. Az abaúj- szántói járásban is előbb kezdődött a nagy nyári munka, mint a korábbi években. Abaújalpáron, Vilmány- ban és Abaújszántón megkezdődött a szovjet búza aratása. A járási tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének, Nikházi elvtársnak a véleménye szerint jól fizet a szovjet búza, a járásban átlagosan elérik a 13—14 mázsás átlagot. Péntekre befelezik az árpa aratását — várják az ígért kombájnokat a mezőkövesdi járásban A megye déli járásában teljes ütemben halad a nagy nyári munka, az aratás. A kalászosok nagy részét Mint már hírt adtunk róla, a napokban adták át rendeltetésének Tokajban az újonnan létesült templommúzeumot. A helybeliek régóta figyelemmel kísérték az épület rendbehozatalának munkáit. Ök is örömmel vették udomásul községük gazdagodását, hiszen tudták, mint jelent majd az érdekes, új múzeum az idegenek, a külföldi turisták és az ország más részeiből érkező látogatók szempontjából. Tokajban nemcsak a világhírű bortermő vidéket tisztelik ezután az idegenek, hanem a múzeumban megismerik a régmúlt emlékeit, a történelem dicső korszakainak tokaji eseményeit, a vidék történetét. A régi templom évek óta kihasználatlanul, üresen állott és pusztult. A kétszázezer forintból — amelyet a község erre a célra kapott — a belső rendbehozatal, a múzeum részleges berendezése már megtörtént. A külső felújításra a jövőben kerül sor, de a múltat idéző emlékek már méltó helyet kaptak a belső termekben. Papp Miklós és az ő általa vezetett gyermekek csoportja kezdte meg annak a helytörténeti anyagnak a gyűjtését, amely ma a múzeum tárgyainak nagyrészét alkotja. Régi, kő- és bronzkori szerszámokat, mammutcsontokat, harci eszközöket gyakran vet fel a Bodrog iszapja és az ekevas. De ezeken kívül bekerült a múzeumba a 48-as nemzetőr zászló, továbbá régi borászati eszközök, , edények, szerszámok, Tokaj borkereskedelméről szóló könyvek, írásos emlékek. De a hegyaljai képzőművészek is elküldték ide Tokaj mai életét ábrázoló műveiket, s a Bod- rogkeresztúri Kerámia Vállalat is adott ajándékba mintadarabokat készítményeiből. Az ünnepélyes átadás után azonnal megnyitották a közönségnek is a múzeumot. Már az. első napon több mint százan keresték fel Tokaj új Jól fizet a szovjet búza géppel vágják, s péntekre befejezik az árpa aratását, sőt több helyen hozzákezdtek á búza levágásához is. Az őszi kalászosokból biztató a terméskilátás. A mezőkövesdi járásban az aratást viszonylag jobban gépesítették, mint más járásokban. Mivel azonban a meleg meggyorsította a kalász érését, így mind több helyen elérkezett a nagy dologidő. Még több gép is elkelne, mint amennyivel jelenleg rendelkeznek a gépállomások. A Gépállomások Megyei Igazgatósága megígérte, hogy más gépállomások területéről a kövesdi járásba irányít nyolc kombájnt. Nagyon várják a járás termelőszövetkezetei az ígéret teljesítését, mert munkaterület van, egy percig -sem kellene a gépeknek állniok. különösen Mezőkövesden, Szentistvánon, Szomolyán, Mezőnagymihályon, Tardon és Sáj- ban várják a gépeket. Mivel a menevezetességét. A látogatottság nap mint nap növekszik, s a turisták, az átutazók egyre nagyobb számban tekintik meg a Tokaj múltjának és mai életének érdekességeit összegyűjtő múzeumot. gye északibb fekvésű részein később érik a gabona, így mód nyílik arra, hogy egyik terület a másiknak gépet kölcsönözzön. Jó volna, ha az igazgatóság az ígéretéhez híven minél előbb teljesítené a kövesdiek kívánságát. A jövő héten kezdik az aratást az edelényi járásban Míg a kövesdi járásban a búzából vágják a rendet, addig az edelényi járásban még csak most készülődnek az aratás megkezdéséhez. A nagy munka a jövő héten kezdődik, de a gépállomások már megmozdultak. a géneket a községekbe irányították. Összesen 40 arató-kévekötő gép, 15 kombájn és 2000 aratópár vágja majd a kalászost. A termelő- szövetkezeteknek 18 ezer holdról kell levágniok és betakarítaniok a gabonát. A növényápolásban többnyire jó igyekezetei mutatnak a termelőszövetkezetek. különösképpen az edelényi Alkotmány. Hidvégardón arra van szükség, hogy jobban szervezzék meg a növényápolást. Meg kell győzni a családtagokat, hogy milyen fontos a termelőszövetkezetekben végzett munka. Ha időben, gyorsan megkapálják a kukoricát, a cukorrénát, a napraforgót, nemcsak a termelőszövetkezet, de a tagok is jól járnak. A nagy doTogid?ben sem feledkeznek meg az építkezésről Ezernyi feladatot kell megoldani ok a termelőszövetkezeteknek, s ez így van a szikszói Járásban is. A két legnagyobb dologidő találkozott; a növényápolás és gr aratás. A ;árásban megkezdték a búza aratását is. Szikszón, Aszalón, Kázsmár- kon egyidőben kezdődött a munka. A növényápolásnál sincs különösebb fennakadás, csupán a kukoricában elmaradt kapálást kell pótolni. A szikszói Béke Termelőszövetkezet tagjainak nagvrésze a határban tevékenykedik. Közben az építőbrigád tagjai sem pihennek. Kétszáz férőhelyes hizlaldát építenek, melynek első felével már végeztek, és előreláthatólag nem késlelteti semmi a munkát, mert valamennyi anyag együtt van, a tsz rendelkezésére áll. A baksaiak is fontosnak tartják a jészágállomány fejlesztését. Erre mutat az is. hogy saját erőből 50 férőhelyes tehénistállót és 20 férőhelyes malacfiaztatót építettek. A BORSÓD MEGYEI HÉT község a kisközségek közé tartozik. Lakosainak száma alig haladja meg valamivel a hatszázat. Mégis — bárki ellenőrizheti — a falu határában egymást érik a frissen vakolt, vagy olykor még csak féligkész házak. A tanács adatat szerint, három év alatt ötven új ház épült Héten! Ebben az esztendőben pedig ismét kiadtak már vagy húsz építési engedélyt. Nem boszorkányság azért ez a dolog, az új házak nem a levegőből lettek, hanem a falu lakosainak szorgalmából. A férfiak között sok az ipari munkás, akik üzemekbe járnak dolgozni, de a tsz-nek sincs oka szégyenkezésre. Dolgos emberek a hétiek. S nem is másodsorban: szívügyüknek tekintik a falu ügyeit is. Nem fukarkodnak a munkával akkor sem, ha a falu közös épületeiről, járdáról, vagy egyébről van szó. Sok társadalmi munkát elvégeztek már, s mostanában újra csak azt tervezik: a községfejlesztéshez hozzáteszik még a két kezük munkáját, hogy a kis községnek ne kelljen szégj-enkeznie a látogatók, az idegenek előtt. Most a járda salakozása ran soron. A község vezetői úgy' tervezik, hogy a vagonban érkező salakot társadalmi munkában rakják ki a lakosok, aztán pedig vasárnaponként fogatokkal beszállítják a falu főutcájára. IDEJE, HOGY a kultúrotthon szépítéséhez is hozzáfogjanak. Festeni kel] ajtókat, ablakokat, falakat, megjavítani a berendezést. Hamarosan sor kerül a villanyhálózat bővítésére is. 130 ezer forint költséggel elérik, hogy a legújabban épült és a most épülő házakon kívül mindenütt lesz villanyvilágítás Héten. A községfejlesztési alapból marad még elegendő pénz a könyvtár támogatásához, a sportpálya rendbehozatalához is. De nem csupa jó található Héten. Van probléma is. Régóta kémek például már saját postaügynökséget, mert most Bánréve az utolsó posta, onnan hozza egy kézbesítő naponta a leveleket. Igenám, de ha valakinek csomag-, vagy pénzküldemény érkezik, vagy éppen fordítva: ha valaki csomagot vagy pénzt akar feladni, be kell gyalogolnia Bánrévére. S ugye, különösen így nyáridőben, amikor annyi a munka, hogy minden kézre szükség van, nem valami nagy öröm az ilyen félnapos, vagy néhány órás kiesés. A másik panasza a községnek: a mozi. Sajópüspökiben van mozi, de annak éppen öt községet kell ellátnia. Héten van egy 150 férőhelyes terem a kultúrházban, s az, ha mozielőadás van, majdnem mindig megtelik. Kevés már ennek a hatszáz embernek az az egy este, amikor Sajópüspökiből áthozzák a filmet. Van olyan emberük is, aki beválna mozigépésznek, hiszen villamossági szakember, s már többször jelentkezett, hogy tanfolyamra menne. De ebből éppúgy nem lett semmi, mint a saját moziból. ÉRDEMES LENNE megfontolni a dolgos, gyarapodó és ezért egyre igényesebbé váló hétiek kívánságai!. T7 alamikor, nagyon régen, talán már a tállyai nagyapák sem emlékeznek rá, mikor kapta nevét a rátkai kaolinbánya lábánál elterülő Epres-dűlő. Arra mindenki szentül eskü- dözik, hogy itt, ezen a tájon soha nem termett eper, mégkevésbé málna. Most málnát szüretelnek. Ez az első, igazi, kiadós málnaszüret. Négy esztendővel ezelőtt még itt is szőke kalászokat ringatott a nyári szél, s most az édes gyöngyökből összefűzött málnát szüretelik. "Lányok. asszonyok kicsiny edényekkel, s hófehér papirossal bevont tálcákkal, óvatosan lényednek a málnabokrok között, Nótájuk csak néha-néha apad, amikor egy-enn szem málnát kóstolóként, meo minősért ellenőrzésként örökösen csicsergő szájukba kannak. Férfinépet napokig sem látni, ez kizárólag az asszonyok dolga. Nagyritkán kilátódat Horváth Béla, a málnatermelő szakcsoport elnöke, de ö is inkább csak tanácsot kár az asszonyoktól a málnaszüretet illetően, mert JlláLncu ziitelett ugyan ki vitatná el, hogy ehhez a szürethez legjobban az asszonyok értenek. í] élű tán 5 óra tájt jártam náluk. Legalább harmincán hajlongtak a málna- bokrok között. — Jött volna csak előbb! Nyolcvanon voltunk ma. Nyolcvanon. De sokan megijedtek a záportól, s hazaszaladtak. Pedig milyen rosz- szul tették. A málnának az a rossz tulajdonsága, hogy ka a beérés után egy nappal is tovább marad a bokron, már pereg. — Ki itt a brigadé- ros? — Nálunk nincs ilyen. Mi gazdának nevezzük. Az alacsony, napbarnított. szüntelen mosolygó asszonyka, Motil Lászióné kötényébe megtör li kezét, s bemutatkozik. •— Nem vagyok én gazda. Dehát így szólítanak. A málnatermesztés? Az ügy volt, hogy három évvel ezelőtt valaki az ország másik felén járt, és mesélte, hogy ott sokat pénzelnek a málnából. Hat család — köztük a mienk is — ráadta fejét és körülbelül 22 500 bokor málnát ültetett. Egy szakcsoportot alakítottunk. Most már a hegyközséghez tartozunk mi is. Mindenkinek van nyolc sor málnája, s azt ki-ki maga szüreteli. = Jó, jó, dehát vannak itt lányok, asszonyok is bőven. — Ilyenkor elhívjuk a rokonokat, szomszédokat. ismerősöket. Reggeltől estig szedjük a málnát, este pedig a teherautó viszi Miskolcra a MÉK-hez. "D cszélgetés közben ■*-' egy percre sem áll meg az asszonyok, lányok keze. Tréfálnak, énekelnek. Hogy mi mindenről, ezt bizony nem sikerült feljegyeznem, mert ez kizárólag az asszonyok dolga. A három diáklány, Pechnyik Mária, Taczo- nvi Katalin és Dranka Erzsébet biztosan az iskoláról, a padokban szerzett élményekről beszél. Most itt hajladoznak ők is, sorban, ingujjra vetkőzve. Nyári vakációnak is beillik ez a munka. Közben megérkezik a szakcsoport elnöke. Horváth Béla. Elégedetten szemléli a sorban megtelő tálcákat. Nemsokára jön a Ő1ÉK teherautója, s viszi a zamatos gyümölcsöt a miskolci piacra. Eddig tíz mázsát szüreteltek. Tavaly mén csak itt-ott volt mutatóban néhány szem málna. Most viszont a bokrok bőkezűen nyújtják három éves szorgos munka gyümölcsé* /V ynaovóra készül a 1 ’ Nap. A szántóföldekről népes csoportok indulnak haza. Az epres-dűlő mellett a szüretelő lányok, asszonyok közelében sokan megállnak egy kis kóstolóra, m«a egy kis tercierére, sokan meg irígykedésre. Mert azért sző ami szó. a tálhmiak most már irígylik azokat, akik három évvel ezelőtt ncki- váatak az Ismeretlennek. s a. hegy lábára málnacserjét telepítettek. r. a. Borsószedés A hcjőbábal O.I Elet Termelőszövetkezetben szorgalmas munka folyik. Megkezdték az aratást. A munkáknál mindenütt ott vannak az asszonyok is. Képünkön a borsószedők láthatók, akik arra törekednek, hogy mire a tsz egész határában megindul az aratás, végezzenek ezzel a munkával is. Museum Tokajban
