Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

3 Szombat, 1961. június 3. ESZAKMAGYARORSZAO 21S kitíinfelef! társadalmi munkás - Ünnepséget tartottak Diósgyőrött Pénteken délután Miskolc város III. kerületi tanácsának, végrehajtó bizottsága ünnepséget rendezett, amelyen átadták 216 kiváló társa­dalmi munkásnak a városi tanacs által alapított Társadalmi munkáért érmet és elismerő oklevelet. Az ün­nepségen megjelent és beszédet mon­dott Koval Pál elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára. . j Vass Andrásnak, a III. kerületi tanács vb-elnökhelyettesének meg­nyitó szavai után került sor Koval Pál elvtárs beszédére. Bevezetőben a következőket mondotta: — Lehet, hogy egy idegen szemé­vel Miskolc nagyon elhanyagolt és Piszkos város, de mi szeretjük ezt a Várost és szebbé, tisztábbá, gazda­gabbá akarjuk tenni. Kétségtelen, hogy nálunk még nagyon sok a ta­karítani való, a kapitalizmus sok szemetet és rosszat hagyott ránk. A csehszlovák mezőgazdasági küldöttség látogatása az igrici J Kossuth Tsz-hen és a Hcjöinenti ; Állami Gazdaságban Az Inz. Záhoran Ján elvtárs vezc- léscvcl megyénkben tartózkodó cseh­szlovák mezőgazdasági küldöttség Pénteken látogatást tett az igrici Kossuth Termelőszövetkezetben és a! Hejömcnti Állami Gazdaságban. Ai j Vendégeket a termelőszövetkezet ési az állami gazdaság vezetői tájékoz­atták a gazdaság életéről és mun^ hajáról. A két találkozáson számos1 jő tapasztalat cserélt gazdát. I; A Hejömcnti Állami Gazdaság és* a csehszlovák küldöttség baráti ta­lálkozóján résztvett Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Papp Karoly elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára és Csege Géza elv­társ, a megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályának vezetője. Kedves vendégeink elismerően Nyilatkoztak a Kossuth Termelőszö­vetkezet és a Hejömcnti Állami Gaz­daság eredményeiről, munkájáról. Államunk sokat áldoz Miskolcra, de természetesen türelemmel kell len­nünk: nem tudunk mindent egy-két év alatt felépíteni, rendbehozni. Az építés és szépítés munkája közben új és új eltakarítani, lerombolni, eltün- tetnivalók, új és új szükségleteik me­rülnek fel. Éppen ezért sokra érté­keljük a város lakóinak önzetlen, áldozatos segítségét, a társadalmi munkások tevékenységét Koval Pál elvtárs ezután néhány adatot ismertetett arról, hogy 1960- ban — az értékelt esztendőben — mennyi és milyen társadalmi mun­kát végzett Diósgyőr lakossága. El­mondotta, hogy a tanács kezdetben csak 150 ezer forintot mert tervezni, ezt a számot a lelkesedés láttán, 700 ezer forintra emelték, de az év végén kiderült, hogy a diósgyőriek több mint 1 millió 700 ezer forint értékű társadalmi munkál végeztek. Negyvenen 100. tizenheten 75 és harmincnyolcán 50 munkaórás ered­ményt értek el, és ezzel elnyerték a Társadalmi munkáért, érem arany-, ezüst-, illetve bronzí'okozatát. Egyet­len hiba még a III. kerületben — ahol egyébként a legtöbb társadalmi munkát végezték Miskolcon — az aránytalanság; ugyanis a kerület la­kosságának mindössze tizede vette ki részét a társadalmi munkából. — Mindazoknak, akik most itt ül­nek és akiket kitüntetünk — mon­dotta befejezésül Koval Pál elvtárs — melegen és őszintén mondok kö­szönetét áldozatkész, önzetlen, ered­ményes munkájukért. És remélem, valamennyien úgy gondolkodnak, hogy ez csupán szép, biztató kezdet amelyet további nagy. egyre nagyobb eredményeknek kell követniük. Ezután került sor a kitüntetések kiosztására. A jelvények és okleve lek új tulajdonosai köszönetét mond­tak az elismerésért, és ígéretet tét. tek, hogy ebben az évben mégjobban igyekeznek szebbé, gazdagabbá, tisz­tábbá és barátságosabbá tenni kerü Jetüket. Födémzsaluzás közben f i H -! -f' "» > rm, Mintegy 3G millió forint költséggel épül a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem C/Z műhelycsarnoka. Képünkön: az ácsok a csőfolyosó födém zsaluzását végzik. Foto: Kardos * Óidon is készülődnek az építők napjára Ebben az esztendőben különösen Nagyjelentőségű az építők napjának 'hineplése Ozdon. A kohászati üze­Külföldi üdülésre indultak a borsodi bányászok A Borsodi Szénbányászati Tröszt ^Vről-évre több dolgozójának teszi lehetővé, hogy jó munkája jutalma­ként éves szabadságát külföldi üdü­lésen töltse. Tavaly 83 bányász, az hton meg csaknem 150 borsqdi bá­nyász ismerkedik meg idegen ors.zá- S°kkal. A népi demokratikus orszá­gokon kívül többen töltik szabadsá­gukat Ausztriában és Olaszország­ban. ., A legtöbb bányász — több, mint étven, — a Szovjetunióval ismerke­dik. Szatmári Gyula és Kelemen István vájárok, akik a felszabadulás «6tt még a borsodi üdülőhelyekre jutottak el, az idén Szocsiban féltik szabadságukat. Sokan láto­ttnak el a Német Demokratikus Köztársaságba is. A külföldi üdülésen résztvevő bá­nyászok első csoportja a napokban ^indult. Csehszlovákiába. Az üdülés költségeit — a jó munka jutalma­ként — a Borsodi Szénbányászati ~röszt fedezi. mék rekonstrukciós munkálatait zömmel az építőipar dolgozói vég­zik, ugyanakkor nagylétszámú építő- kollektíva dolgozik a Béke-telepi építkezéseken is. Az ózdi rekonstrukciót végző Bor­sod megyei Mélyépítő Vállalat dol­gozói vállalatuk központjában, Mis­kolcon vesznek részt az ünnepsége­ken. A magasépítők — ha az időjárás is kedvez — Özd közkedvelt kirán­duló helyén, a Gyepes-völgyben ün­nepelnek. Bográcsgulyást készítenek, a vendéglátóipari vállalat sátrat, büfét állít fel, sőt zenekarról is gon­doskodik. Úgy tervezik, hogy a dél­utáni órákban nagy táncmulatságot rendeznek. De nemcsak a szórakozási progra­mok kidolgozásával, megszervezésé­vel készülődnek az ünnepre az óz­diak. Már hetekkel előbb röpgyülé- seken beszélték meg a legsürgősebb, termeléssel kapcsolatos tennivalókat, feladatokat. Értékes vállalások szü­lettek ezeken a röpgyűléseken. En­nek köszönhető, hogy egy egész épü­letsor építési határidejét sikerül egy hónappal lerövidíteni. Augusztus eleje helyett június végén átadják az új, most készülő lakásokat. Az ün­nepi készülődés jegyében megkezd­ték egy újabb szövetkezeti ház építé­sét is. A televízió közli s hogy a Hruscsov—Kennedy találko­zóról a következő időpontokban nd közvetítést: június 3-án, szombaton 12 óra 10 perc: Hruscsov elvtárs ér­kezéséről az amerikai követségre. Este körülbelül 22 óra: képes beszá­moló a bécsi találkozó eseményeiről, majd körülbelül 23 óra 15 perc: köz­vetítés a schönbrunni kastélyban rendezett ünnepi fogadásról. Június 4-én, vasárnap 9 óra 50 perc: Kennedy érkezéséről a szovjet nagykövetségre. Borsodi fiatalok a Vil. Országos Vasutas Ifjúsági Találkozón Június 25-én Balatonalmádiban tartják a VII. Országos Vasutas Ifjú­sági Találkozót, a KISZ-Központ, a SZOT és a KPM rendezésében. Az immár hagyományossá vált találkozó jobban elmélyíti az ország különbö­ző területein dolgozó vasutas fiata­lok kialakult kapcsolatait. A Miskol­ci MÁV Igazgatóság területén lévő KISZ-szervezetek fiataljai különbö­ző sport- és kulturális bemutatókkal vesznek részt a találkozón. A vas­utas fiatalokon kívül ott lesznek a termelőszövetkezetek és a külföldi országok fiataljai is. Bécs felé tekint a világ Ma, 12 óra 45 perckor Becsben, az amerikai nagykövetség épületé­ben megkezdődik a kétnapos Hrus­csov—Kennedy találkozó. Mint az előzetes diplomáciai eszmecsere és a két kormányfő közötti üzenetvál­tás bizonyítja, Nylkita Hruscsov és ■lohn Kennedy nem tekintik céljuk­nak, hogy tárgyalásokat folytassa­nak olyan kérdésekről, amelyek más országok érdekeit is érintik. A találkozónak elsősorban az a célja: a két államférfi személyes kapcso­latot létesítsen egymással. Ennek ellenére a találkozónak óriási jelentősége van. Már az a puszta tény is örömteli megkönnyeb­bülést jelent a népeknek a jelenleg feszült nemzetközi helyzetben, hogy a világ két legnagyobb országának vezetője leül és tanácskozik, általá­nos eszmecserét folytat egymással. A nemzetközi közvélemény jogosan vélekedik úgy. hogy a személyes ta­lálkozó és a tájékoztató eszmecsere kedvező lehetőséget teremt a „sze­mélyes diplomácia” továbbfejlesz­tésére és a vitás kérdések fokozatos rendezésére. Nyikita Szergejevics Hruscsov és John Kennedy találko­zója a világ minden részében azt a reménységet kelti, hogy ez az első lépést jelenti a hidegháború fel­számolásának útján, s kezdetét je­lentheti a hidegháború éveiben ke­letkezett hatalmas, politikai jég­hegyek felolvasztásának. Kezdete lehet ez a találkozó a Szovjetunió és az Egyesült Államok új kapcso­latai megteremtésének, segítheti az állásoontok megfogalmazását, elő­mozdíthatja a. nukleáris fegyverkí­sérletek megszüntetéséről folyó tár­gyalásokat. és lehetővé tgheti. hogy eredményesen tanácskozzanak a le­szerelésről. Természetesen, hogy mit hoz a ma megkezdődő Hruscsov—Ken­nedy találkozó, még nem tudhatjuk. Az azonban bizonyos, hogy a Szov­jetunió — mint azt Hruscsov elv­társ útban Bécs felé, Pozsonyban is elmondotta — ezen a találkozón is a békét, a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálja. A Szovjetunió külpolitikáját, mint megalakulása óta mindig, most is a békés egymás mellett élés elve vezérli, s Bécsben is olyan javaslatokat kíván tenni, amelyek megfelelnek valamennyi világrész népied legközvetlenebb ér­dekeinek, megvalósításuk elősegíti a világbéke megteremtését. Sajnos, az óceánról-tülról más hangok hallatszanak, amelyek nem mondhatók sem józannak, sem ész­szerűnek. A köztársasági pártnak az amerikai kongresszusban helyet foglaló vezetői éppen ezt a felelős­ségteljes pillanatot találták a leg­alkalmasabbnak, hogy megrágal­mazzák a Szovjetunió külpolitiká­ját, kioktassák az amerikai elnököt, miszerint a bécsi megbeszéléseken ultimátumszerű hangnemet kell használnia. Egyes amerikai körök nyíltan ellenzik a bécsi találkozót, s haliam sem akarnak a hidegháború njegszün tetőséről és csak úgy tud­jak elképzelni a tárgyalásokat, hogyha azokon az amerikai elnök az erőpolitika helyzetéből beszél. A hidegháború hívei pánikba estek a békének még a lehetőségétől is. Az amerikai agresszív kórok azt hajto­gatják, hogy „nem hetesen” vá­lasztottak meg a találkozó időpont­ját, mert Amerika tekintélye az el­múlt időszakban alaposan csökkent; a politikai áramlat nem kedvez az Egyesült Államoknak, Ami az amerikai tekintélyt illeti, valóban igazuk van. A nagy talál­kozó előtti időszakban súlyos presz­tízsveszteség érte az Egyesült Álla­mokat. Kennedy határozott hát­rányban van. Mögötte áll a kubai elözönlés katasztrofális kudarca, a visszavonulás a laoszi reményektől, a legutóbbi koreai felfordulás bi­zonytalanságai és a faji türelmet­lenség kirobbanása Alabamában. Hasonlóképpen vélekedik a Hrus­csov—Kennedy találkozóról Aden­auer kormánya is. Bonn valóságos riadalommal fogadta a találkozóról szóló közleményeket, s a hideghábo­rú levitézlett politikusai közvetlenül vagy közvetve rá akarják kénysze­ríteni az amerikai elnökre akaratu­kat. Seebohm bonni miniszter, a szudéta-német szövetség vezetője, a kölni szudeta-német, fasiszta ta­lálkozón nyiltan kijelentette: a Nyugat és Kelet tanácskozásainak semmi értelme sincs. A nyugat­berlini revansiszta, militarista kö­rök újabb éles hidegháborús kam­pányba kezdtek és pánikhangulat szításával mérgezik a nemzetközi légkört. „Nyugat-berlini hideghábo­rúról” cikkeznek és nyiltan fenye­getőznek a szocialista országok ellen. Bízunk azonban benne, hogy Kennedy nem azonosítja magát az USA hidegháborús köreinek es egyéb, imperialista, fasiszta körök­nek nézeteivel, s így a bécsi talál­kozó után enyhülés következhet be a nemzetközi helyzetben. A világ közvéleménye, a békét óhajtó nepek milliói mindenesetre azt szeretnék, ha a találkozón a világ sorsáért fe­lelősséget viselő államférfiak tanács­koznának az általános és teljes le­szerelésről, felszámolnák a második világháború veszélyes maradvá­nyait. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megkötik a német békeszerző­dést, rendezik a nyugat-berlini kér­dést. Azt. várják a világ békeszerető milliói a bécsi találkozótól, hogy létrehozza a kölcsönös bizalmat, amelynek alapján rendezni lehet a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttélését. A kétnapos bécsi Hruscsov— Kennedy találkozó a mai nappal kezdetét veszi. A jóakaratú embe­rek remélik, hogy Bécs fontos mér­földkő lesz a béke útján, s a kor­mányfők megbeszélései jó alkalom­nak és komoly lehetőségnek bizo­nyulnak a vitás kérdések békés ren­dezésére. Ehhez azonban az kell, hogy az Egyesült Államok vezető politikusai megértsék: az erőpoli­tika sohasem volt sikeres a Szovjet­unióval szemben. A bécsi találkozó sikere nagyban függ attól, hogy John Kennedy mennyire veszi fi­gyelembe a világ különböző tájain végbement változásokat, mennyire értékeli reálisan a mai világpoli­tikai helyzetet. A világ közvéle­ménye joggal reméli, hogy a ma el­kezdődő megbeszélések során a két vezető államférfi őszintén kifejti nézeteit, s meg tudja találni a to­vábbi lépéseket a világbeliéhez ve­zető úton. Fodor László Mezőgazdasági tapasztalatcsere bemutató A Nagymiskolci Állami Gazdaság a városi, a megyei, a járási tanács és az Agrártudományi Egyesület közös rendezésében 1961. junius 6-án, ked­den 9 órakor a gazdaság gyömrő- pusztai üzemegységében gyümölcs­termelési és takarmánybetakarítási tapasztalatcsere-bemutatót rendez. Ä program szerint a megnyitót Rusz János, a gazdaság igazgatója tartja. Sor kerül az almafák téli metszésének ismertetésére, továbbá a permetezőié helyes összeállítására, keverésére és a gépesített talajmun­ka megismertetésére. Gépjavítás *-*»*» László, az albcrttclepi jrulhely ipari tanulója már önállóan végzi a gé­pek javítását. Foto: Paulovits EPITOMUNKASOK : Magas, sovány, szőke fiatalember ül a széken. Okosan, meggondoltan beszél, az olyan emberek nyugalmá­val. biztonságával, aki megtalálta ;helyét az életben. Korán árvaságra ;jutott. szüleit nem ismerte. Még nem volt hat éves, amikor meghalt az .édesanyja. Édesapja újból megnő­sült, de nemsokára követte első fe­leségét. Kosa Árpád a mostohával maradt, aki sok szeretettel, odaadás­sal nevelte emberré. Kosa Árpád ma is szeretettel beszél második „édes­anyjáról”, akinek elsősorban köszön­heti, hogy ember lett belőle. Kita­nulta a szabómesterséget, de egy baleset miatt, amely az egyik szemé­ibe került, nem folytathatta tovább a szakmát. Ekkor határozta el, hogy az építőiparba megy dolgozni. Kezdetben betanított munkásként dolgozott, ma már szakmunkás a 36 eves fiatalember. Hosszú ideig dolgo­zott Kazincbarcikán, az Újvárosban — onnan került a Miskolci Építő­ipari Vállalathoz. Tíz éve dolgozik a szakmában. Munkatársai szeretik, becsülik a szorgalmas, tettrekész embert. Szerelmese a kőműves szak­mának. Olyan' lelkesedéssel, hévvel és odaadással beszél róla, amiből az első pillanatban kiderül: azt mond­ja, amit érez. — Egyelőre Miskolcon a régi, megkopott házak új ruhába való öl­töztetése a mi feladatunk. 19-en dol­gozunk egy brigádban, úgy élünk, mini egy nagy család. Ä brigád egyetlen tagja sem válogatós a mun­kában. — Innen akarok nyugdíjba menni — mondja. Ezt vallja nemcsak ő. de barátja, Csuka István is. O egy évvel öre­gebb a szakmában, bár életkorban három évvel mögötte áll barátjának. Hat gyerekről kell gondoskodnia. A legidősebb 13 éves. a legkisebb most négy hónapos. Csuka István nagy­bátyjánál tanulta a kőművesszakmát, ott is szabadult. Egyideig mint kis­iparos dolgozott, de megunván a magányt, az egyedüllétet, vállalat­hoz, kérte magát. — Nőm bántam meg ezt a lépést — mondja —, jobban jártam így. 'A családi pótlékkal együtt keresek há­romezer forintot. — Nekem nincs ilyen nagy csalá­dom — szólt közbe Kósa Árpád —, de én is megkeresem a havi kétezer forintot. S ami igen fontos, az építő­iparban is megszűnt a munka Idény­jellege. Nemcsak nyáron, de télen is van megfelelő munkalehetőség. Min­denkor megvan a biztos kenyerünk. Az építők napját izgalommal vár­ják. amire több és jobb munkával készülnek. Sok új házat, otthont sze­retnének még építeni, hogy minél többen jussanak kényelmes lakás­hoz. — Nagy élmény, ha az ember két- i®ze munkája nyomán nőnek a fa- lak. új és új épületek jelennek meg a város területén. Jő érzés arra gon- dolni, hogy ezekben az én, a mi ke­zünk munkája is benne van — mondja Kósa Árpád, öreg korunk­ban is kellemes lesz visszaemlékezni, ha járjuk az utcákat, s ha megállunk egy-egy ház előtt, hogy ezt a házat is mi építettük, mi javítottuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom