Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-23 / 146. szám
2 ESKAKMAGTARORSZAG Péntek, 1961. június 23. Kádár János elvtárs látogatása a Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Nagygyűlés a% Egyesült Is só váci telepén Csütörtökön kedves vendég látogatta meg az 5 éves terv egyik legnagyobb beruházásának, a Dunai Cement- és Mészmű építőit: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsága ipari- és közlekedési osztályának vezetője és Horváth András, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára. A Dunai Cement- és Mészmű építkezésénél Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Mikó Balázs, a Dunai Cement- és Mészmű igazgatója és az építkezés vezetői, a dolgozók képviselői üdvözölték a vendégeket. Ezután Mikó Balázs adott tájékoztatást a beruházás méreteiről, az építkezés történetéről. Elmondotta, hogy a Dunai Cement- és Mészmű — amikor teljesen elkészül — — évente több mint egymillió tonna cementet, 265 000 tonna künkért, 125 000 tonna égetett meszel ad az országnak, a kőbányából pedig több mint másfélmillió tonnányi követ termelnek. Mi!kó Balázs méltatta a KISZ segítségét. Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt az építkezés felett, s már eddig mintegy 2.400 fiatal segített a munkában, a KISZ hasznosan közreműködött a különböző nehézségek elhárításában. A tájékoztató után Kádár elvtárs is nagy elismeréssel szólt — a többi között — a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról. — Dicséretére válik az Ifjúsági Szövetségnek, hogy a helyszínen is segíti ezt a nagy beruházást, ugyanakkor kapcsolatba lépett a beruházásban érdekelt hazai üzemeikkel és a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsági szervezeteivel, s az így teremtett jó együttműködés lényegesen előbbre vitte a Cement- és Mészmű építését. Ez a beruházás szép példája a baráti országok testvéri, szocialista egy ü f.tmű köd csenek. A megbeszélés után a Dunai Cement- és Mészmű vezetői megmutatták Kádár elvtársnak az egyes munkahelyeket. Útközben Talabér József, a Dunai Cement- és Mészmű főmérnöke ismertette az egyes munkafolyamatokat. Elmondotta például, hogy a nyersmalom építésénél 480 mázsás előregyártott elemeket használnak, s a hatalmas betonoszlopokat a helyszínen gyártják. A főmérnök elmondotta azt is, hogy hatalmas, száz méter magas kémények épülnek. Most még jórészt az alapozásnál tartanak.. — Vajon a füst Budapestre, vagy Vácra száll-e belőlük? — kérdezte Kádár elvtárs, mire a főmérnök elmondotta, hogy a kemencékhez elektromos portalanítókat szerelnek, s a magas kémények Vác felett átemelik a füstöt. Budapestre pedig már nem jut el. A különböző vállalatok együttműködéséről beszélgetve Kádár János elvtárs a beruházók és a kivitelezők érdekeinek azonosságára hívta fel a figyelmet. — Mondhatnám — egy tsz-ben vannak, közös az érdekük: az, hogy minél előbb és minél olcsóbban végezzék el a munkát. — Amikor az ember műszakiakkal, mérnökökkel, tervezőkkel beszélget — mondotta Kádár elvtárs —, hallhat olyasmit; nem ártana, ha a tervezőknek, mérnököknek még több erkölcsi elismerés lenne osztályrészük. Sőt az sem árt — szoktam én erre mondani — ha az erkölcsi elismerés forintban is kifejezésre jut. De nézzük a dolog másik oldalát.1 Ladányi Imréhez és a beszélgetésben résztvevő Tátrai Józsefhez, az 1. sz. Mélyépítőipari Vállalat igazgatójához fordulva így folytatta: — Most mondták, hogy vállalatuk félmilliárdnyi beruházást végez. Számítsák csak ki: milyen előnyös lenne a népgazdaságnak mondjuk fél százalékos megtakarítás. Én hozzáteszem: ugyanilyen előnyös kell, hogy legyen az építőknek is. A műszakiaknak is világosan kell látniok, hogy az igények állandóan növekednek s ennek a kielégítését a tervezőknek, a mérnököknek jobb tervezéssel, a határidők megtartásával, a költségek csökkentésével kell elősegítcniök. Úgy gondolom, hogy az építőiparban egyre következetesebben kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy aki megtartja a határidőket, az lássa ennek hasznát. Aki viszont nem, az a kárát. Mert az elmúlt években gyakran hallottunk olyasmiről, hogy az épület többe került, mint terveztük. Arról már ritkábban, hogy kevesebbe került volna a tervezettnél. Úgy kell alakítani a dolgokat, hogy aki előbb és olcsóbban épít, az jobban járjon, mint az a társa, aki tovább és drágábban épít. A munkások elhelyezéséről, étkeztetéséről is érdeklődött Kádár elvtárs, s megállapította: — Gondoskodtak az emberekről, úgy látom. De azt világosan lássák, hogy azért építettünk munkásszállásokat, hogy a Dunai Cementművet építsük! Méghozzá egyre jobb munkával. egvre gyorsabban. Ezt tudatosítsák. Ennek jegyében irányítsák a munkát. A következő munkahelyen Varró Ferenc többszörösen kitüntetett szocialista brigádvezető tájékoztatta Kádár elvtársat a munkájukról, mire a Központi Bizottság első titkára közvetlen szavakkal beszélt a köréje gyűlt embereknek az építőipar jelentőségéről. — A nemzeti jövedelem jelentős hányadát adjuk az építőipar, a maguk kezébe, hogy új gyárakat, lakásokat építsenek. A maguk felelőssége tehát igen nagy a szocialista építő- munkában. Mert az is fontos, hogy az emberek gondolkodásmódja fejlődjék, formálódjék. De nem mindegy, hogy a szocialista építés közben mit adunk az embereknek, — csak tudományos magyarázatot-e, mondjuk a társadalmi haladásról, vagy pedig ezzel együtt korszerű új gyárépületeket. amelyekben többet termelnek, mint korábban és új lakásokat, amelyekben jobb életet élnek, mint hajdanában. Mert higyjék el, ez is fontos. Ebéd után Kádár eívtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a képcsőgyárba látogatott. A gyárlátogatás után Kádár János nagygyűlésen találkozott Vác dolgo-' zóival az Egyesült Izzó váci telepének nagycsarnokában. A nagygyűlést Galbicsek Károly, a váci városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Kádár János beszélt időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Méltatta a Dunai Cement- és Mészmű jelentőségét és részletesen beszélt a fiatalok munkájáról. — A Dunai Cement- és Mészmű- nél eddig 27 000 társadalmi munkaórát dolgoztak a fiatalok. A nyári hónapokban újabb csoportok érkeznek az ország különböző részeiből az építőtáborokba, hogy segítsék meggyorsítani a munkát. A KIS? Központi Bizottsága, miután védnökséget vállalt a beruházás felett, nemcsak sok nehézséget hárított el, hanem a fiatalok — mondhatnám — állandóan „piszkálgatnak” bennünket idősebbeket, hogy mi is gyorsítsuk a tempót. Azt mondogatták, hogy a kemencék a tervezettnél jóval előbb is megkezdhetik a termelést. ha szocialista lendülettel dolgozunk. Most már a minisztérium és más illetékesek is magukévá tették a fiatalok álláspontját. Nagyszerű dolog ez: Lelkes fiataljaink a szocializmus eszméiétől vezérelve. ígv diktálnak nekünk evorsabh tempót e fontos beruházásnál. A továbbiakban rámutatott, hogv a Dunai Cement- és Mészmű építése kihat Vác fejlődésére is, — majd így folytatta: — A város új arculatát azonban nemcsak ez a nagy és országosan lemert beruházás alakít ia. hanem Lengyel—magyar barátsági est Miskolcon A Hazafias Népfront Miskolc városi és III. kerületi bizottsága lengyel—magyar barátsági estet rendezett szerdán este az Ady Endre Művelődési Otthon kerthelyiségeben. Az ünnepélyes esten lengyel vendégek is megjelentek: Bystrzyczki Jan és dr. Sochackí Andrij, a budapesti lengyel nagykövetség és a Lengyel Olvasóterem képviseletében. A megjelenteket Dunai Béla elvtárs, a Hazafias Népfront III. kerületi bizottságának elnöke köszöntötte, majd Fazekas László elvtárs, a városi tanács vb. elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. — Lengyelország ebben az évben ünnepli fennállásának ezeréves évfordulóját. Ezer év kemény harcaiban erős nemzetté kovácsolódott a lengyel nép, — mondotta Fazekas elvtárs, — majd a lengyel és a magyar nép történelmének közös eseményeiről, a két nép barátságáról beszelt. — Ez a barátság a történelem harcai során népeink között megedződött. ... A lengyel és a magyar uralkodó osztály az ezeréves lengyel—• magyar határról szónokolt, a lengyel és a magyar paraszt azonban az ezeréves elnyomás minden keserűségét érezve, kézfogásról beszélt, harci egységről az elnyomó német és magyar, valamint a lengyel tőkés rend ellen. A lengyel és a magyar nép kölcsönösen mindig segítette egy más szabadságharcait. — Ezután Fazekas elvtárs konkrét példákat hozott fel a történelemből a két nép közötti barátságról. Elmondotta, hogy a fel- szabadulásának hamarosan 17. évfordulóját ünneplő Lengyel Népköz- társaság dolgozóival is szoros kapcsolatot tartunk fenn, politikai, gazdasági és kulturális téren. — A két ország dolgozóinak szoros együttműködése, őszinte baráti együttérzése, a szocializmus közös építése új tartalmat ad népünk barátságának — mondotta befejezésül Fazekas elvtárs. Az ünnepélyes est második részében Szendrcy Imre zongoraművész, Pavlánszky Edina, a Magyar Opera- ház magánénekese és Surányi Ibolya eló'adóművész színvonalas műsorát hallgatták meg a nagyszámú érdeklődők. Nemzeti egységkormányt alakítónak Laoszban Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke, Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hak- szat Párt (a Laoszi Hazafias Front Pártja) vezetője és Boun Oum. a jobboldali koi-mány vezetője csütörtökön folytatta megbeszéléseit egy közös, koalíciós kormány megalakításáról. A három laoszi vezető 15.15 órakor aláírta a tanácskozások eredményeit összefoglaló közös közleményt. Souvanna Phouma, Szufanuvong és Boun Oum megállapodtak abban, hogy nemzeti egységkormányt alakítanak. A kormányt „különleges eljárásnak megfelelően maga a laoszi uralkodó nevezi ki a parlament közreműködése nélkül” — hangoztatja a közlemény. A közlemény a koalíciós kormány „közvetlen feladatául” szabja meg* hogy egységes küldöttséget menesz- szen a genfi tizennégyhatalmi értekezletre. A kormány kötelessége a hatékony fegyverszünet megterem-, tése és Laosz békéjének helyreállítása, az általános választások előkészítése, és valamennyi politikai fogoly szabadonbocsátása. A három laoszi herceg megállapodott abban is, hogy Laosz a jövőben nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez. Az AP értesülése szerint a három politikai irányzat fegyveres erőit is egy közös hadseregben tömörítik. Befejezésül a közlemény sürgeti a külföldi csapatok kivonását és Laosz semlegességének tiszteletben tartását. olyasféle „mellékesebb” beruházások is. mint az Egyesült Izzó váci telepe, amelyben 1958-ban kezdték a munkát, s amelyről az ország szinte alig hallott valamit. Pedig már ez a telep ezernél több dolgozót foglalkoztat és ebben az évben mintegy 120 000 televíziós képcsövet gyárt. A következő években a jelenleginék két és félszeresére akarják bővíteni ezt a fiatal gyárat. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólva Kádár János kitért a német békeszerződés ügyére is. — Nyugat-Németországban a militaristáik újból kezdik a régi nótát fújni, megint fegyverkeznek •— mondotta. — A békeszerető emberiség — amely rövid évtizedek alatt kétszer kapott keserű leckét abból, hogy mit jelent a német miiitariz- mus — ezt már nem nézheti tétlenül. Meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal. Ha ez nem megy, a szocialista világ elhatározott szándéka, hogy ineg fogja kötni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Nagyrabecsüljük és tiszteljük azokat a haladó németeket, akik a szocializmus és a béke híved. Tiszteljük és becsüljük a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fegyvertársunlc a békéért vívott harcban. Ezzel a. Németországgal békeszerződést fogunk kötni — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül a Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében további sikert és boldogulást kívánt a váci dolgozóknak. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés Galbicsek Károly zárszavával ért végek (MTI) A Sajószentpéteri Üveggyár megyénk egyik fontos üzeme. Ezért nem lehet közömbös, hogy e nagy üveggyár hogyan termel, hogyan teljesíti tervét. Évek hosszú során jól dolgozott az üzem. s ha leszámítjuk az időszakonkénti hullámzó termelést, a gyár munkáját sikeres tervteljesítés jellemezte. A múlt évben azonban visszaesés mutatkozott. Tervét csak 96 százalékra teljesítette a gyár. A Borsod megyei pártbizottság legutóbbi kibővített ülése is megállapította: megyénk iparának minden területén emelkedett a termelés és a termelékenység, az elmúlt év sikerrel zárult, de előfordultak hibák, nehézségek is egyes üzemekben, mint például a Sajószentpéteri Üveggyárban. Több üzemben nem oldották meg a fontos műszaki problémákat, az. új munkagépeket csak késedelmesen állították üzembe, nem követtek el mindent a termelékenység növelése érdekében. Alig egy hónap telt el a megyei pártbizottság kibővített ülése óta. Egy hónap alatt még nem lehetett felszámolni teljesen a termelést gátló akadályokat, egy csapásra nem javulhatott meg a munka. De kellő intézkedés és munkaszervezés következtében egy hónap alatt is javulhat valamelyest a termelés. A napokban a Sajószentpéteri Üveggyár főmérnökével, Valenta Kálmán elvtárssal beszélgettünk a gyár munkájáról, nehézségeiről. A lassan teljesen újjáépített, gépesített gyárban még ma is sok a megoldatlan probléma Elöljáróban megemlíthetjük: a felsőbb szerveknek — különösen az illetékes minisztériumnak — többet ken törődniök ezzel a gyárral, több segítséget kell adniok a helyi szakembereknek. A Sajószentpéteri Üveggyár gondjai De nézzük csak meg közelebbről, miért is nem teljesítette tervét a gyár az elmúlt esztendőben? A főmérnök elmondotta, hogy év közben a konzervgyárak igénye megnövekedett. A gyár üzembe helyezte ugyan az 5-ös számú kemencét, amely évek óta nem működött s az új kemence üzembe helyezése után 1800 tonna tervtúlteljesítést vállaltak. Ez a vállalás később tervvé emelkedett. Üj emberekre is szükség volt. Hetven dolgozót vettek fel, hogy betanítsák őket, de a hetven emberből csak hét maradt a gyárban, a többi leszámolt. Az automatagépek tartalékalkatrészei kifogytak, a gépek nem dolgozhattak teljes kapacitással, így az automaták sem teljesítették a tervet. Szeptemberben egy 8 karú présgépet kapott a gyár. Ilyen rendszerű gép még nem működött hazánkban. A gépet rövid termelés után szét kellett szedni. Kiderült: konstrukciós hibák miatt nem megfelelő a gép kapacitása. Az egyik berendezésen hiányzott az olajozó csatorna is. Egy angol mérnök utazott Sajó- szentpéterre, hogy megvizsgálja a gépet. Intézkedésére az alkatrészeket kicserélték. Több mint 80 alkatrészt kellett újabbal helyettesíteni. így aztán a gép csak hosszú hónapok elteltével kezdhette meg ismét a termelést. Érdemes megemlíteni, hogy a gép értéke 1 millió forint és több mint 2 millió forintos kárt okozott az első negyedévben. Csupán párszáz üveget gyártott a napi 25 ezer helyett. Ezek tehát a fő okok, s valljuk meg nyíltan: elfogadható okok. Olyan műszaki problémák, amelyek kétségkívül akadályozták a terv jó teljesítését, Az azonban érthetetlen. hogy a felvett 70 dolgozóból miért csak hét maradt a gyárban. Itt valahol hiba történt Az sem elfogadható, hogy elfogyott az alkatrész nem volt tartalék. Az igaz, hogy a gyár vezetői sürgették a felsőbb szerveket, de a felsőbb szervek nem intézkedtek megfelelően. Ki ezért a felelős? Ma is nehézségekkel küzd a gyár. Ma sincsenek tartalékalkatrészek. A miskolci nagyüzemek pedig nem vállalják, hogy a komplikált automatagépekhez alkatrészeket gyártsanak az üveggyárnak. Egyszerűen arról van szó, hogy drága valutáért külföldi automatagépeket vásárolnak, de tartalékalkatrészek nélkül. Ez hiba. Igaz az is, hogy a tartalékalkatrészek költsége is magas, de az is igaz, hogy ilyen alkatrészek nélkül nem működhet hosszú ideig egy-egy új automata. Ez az egyik oka annak, hogy az üveggyár ma sem termel megfelelően. Nézzük csak, mit mutatnak a számok: Ez év első negyedévében értékben 99.7 és súlyban 99.2 százalékra teljesítette tervét a gyár. Áprilisban már súlyban 102 százalékot, májusban pedig 101.7 százalékot ért el. Júniusban ismét lemaradás tapasztalható. Ennék mi az oka? A gyakori áramszünet. Az elmúlt napokban egymás után 16 esetben volt áramkiesés. Ilyenkor a gépek, kemencék, üvegcsatom ák lehűlnek és csak lassan melegszenek fel ismét. Már pedig egy órai áramszünet kb. 8 órás termeléskiesést jelent. A gyár vezetői már kérték az ÉMÁSZ vezetőségét, szüntessék meg az áramszünetei, a gyár két forrásé bői kapja a villamosenergiát, bizonyosan van megoldás. Intézkedni kell sürgősen! Hiszen más üzemék nem állnak' le, amikor vihar van. — Legalább három szerszámgépre lenne szükségünk, — mondotta a főmérnök. — Az ipari vásáron láttunk egy lengyel egyetemes marógépet. Kértünk egy ilyen gépet, hiszen sokat segítene nekünk. A gépet meg is rendelték, most már csak azon folyik a vita a minisztériumok között, hogy melyik gyárnak adják. Ebben az évben 36 200 tonna üveget kell gyártaniok. Ez nagy szó! Jelenleg kilenc automatagéppel dolgoznak. Szeptemberben még három gépet helyeznek üzembe. Egy már megérkezett. A júniusi tervet is teljesítik talán, de mint a főmérnök mondotta: az éves tervet nem tudjuk teljesíteni. — Mi ennek az oka? — kérdeztük. — Sok problémával, nehézséggel küzdünk — mondotta a gyár főmérnöke. — Ezt látva az Építésügyi Minisztérium, elrendelte, hogy automatizáljuk az V-ös számú kemencét. Erre már a határozat is megszületett. De mit jelent az V-ös kemence automatizálása? Először is: egy hónapra le kell állni a kemencével, utána próbákat kell végezni, majd hat hónap a gép bejáratás) ideje. Mi azt mondottuk: rendben van, állítsuk le a kemencét, és akkor kissé lemaradunk a terv teljesítésével. Ezt a választ kaptuk: A kemencét állítsák le és a tervet is teljesítsék. Ez bizony nem reális vclemén.y. Ismerni kellene a helyi adottságokat is. A gyúr műszaki és fizikai dolgc* zói arra törekszenek, bogy a tervet maradéktalanul teljesítsék, de a mindenáron való tervteljesítés és a kapkodás megbosszulja magát A minőségben, az önköltségbe«! és más gazdasági területeken. A felsőbb szervek azt várják, hogy a helyi vezetők oldják meg a tervteljesítést. De hogyan? Az igaz ugyan, hogy az V-ös számú kemenco az automatizálás után évente kb. 1200 tonnával termel többet, s a következő években igen jól megalapozza a gyár munkáját, de a jelen ezzel még nincs megoldva! Ez röviden a helyzet, ilyen nehézségekkel küzd a gyár vezetősége. A legfontosabb természetesen az, hogy a felsőbb hatóságok felülvizsgálják határozatukat az V-ös számú kemence automatizálásával kapcsolatban. Nem utolsó sorban külkereskedelmi szerveink feladata, hogy gondoskodjanak a gépek, automatáié tartalék- alkatrészeiről. Takarékoskodnunk kell minden tekintetben — ez termék szeles. De ne ott takarékoskodjtmkj ahol később — éppen a takarékoskodásnak tűnő intézkedések folytán — ezreket, vagy milliókat kell költenünk, holott hamarabb, kisebb ösz- szegből is megoldhattuk volna. Ezt a Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapította legutóbb, amikor vizsgálatot folytatott az üveggyárban. A Sajószentpéteri Üveggyár évek óta hírnevet szerzett megyénk iparának. Ismét el kell érnie, hogy visszaszerezze jó hírnevét. Ezért több támogatást, műszaki és gazdasági segítséget kell adni az itt dolgozó és nehéz munkát végző műsa»* ki és fizikai dolgozóknak! Üli Sac&cdi
