Észak-Magyarország, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

XVII. évfolyam, 127. szám 1961. június 1, csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tavaszi munka dandárjában A korán beköszöntött tavasz, a kissé hűvös, de esőben bőséges tnájus az idén jelentősen meggyorsí­totta a mezőgazdasági munkálato­kat. A termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban még be sem fe­jezték a kései kapások: a naprafor­gó, a kukorica vetését, a korábban elvetett cukorrépa, mák már kapát követelt. S bár még csak június első napján vagyunk, megyénk egyes vi­dékein már befejezték a cukorrépa egyeléséfc, több helyen a burgonya második és a kukorica első kapálá­sát. E munkát sürgette a sok csapa­déktól rohamosan növekedő gyomo- sodás is. öröm járni, szemlélni a határt. Ritkán látni egy-egy gyomosnak mondható és még munkára váró földtáblát. S ez azt bizonyítja, hogy a falu nem sajnálja az erőt, az időt, sőt; az újonnan alakult termelőszö­vetkezeti községekben is nagyszerű­en megszervezte a munkát a tapasz­talatokkal még nem rendelkező ter­melőszövetkezeti tagság. Állami gaz­daságainkban és régebbi termelőszö­vetkezeteinkben az évek során ki­alakult munkaszervezet már nagy­szerű biztosítéka a gyors, eredmé­nyes munkának. Az egyes brigádok átszervezése, a munka átcsoportosí­tása nem okozott és sohasem okoz késedelmeskedést. A tiszakarádi, a tiszabábolnai, a taktabáji termelő­szövetkezetekben egyetlen óra alatt százakat mozgathat meg a vezetőség. Uj közösségeink nagy részében sincs különösebb késedelmeskedés. A tiszaladányi Magyar Róna, és más, alig néhány hónapos kollektívák te­vékenységén jóformán észre sem ve­hető, hogy az idén először dolgozik együtt az egész falu. Pedig nem ke­vesebb feladatot kellett megoldani- ok. mint: összehozni, kialakítani a brigádokat, megszervezni a munka­csapatokat, rögzíteni a munkaegysé­geket az egyes gazdasági ágazatok­ban és biztosítani, hogy időben be­jegyezzék a teljesített munkát az egységkönyvekbe stb. Természetesen ennyi feladatot tökéletesen megolda­ni csak ott sikerülhetett, ahol a ter­melőszövetkezet vezetősége megfelelő segítséget kapott a járási szervektől, a régebbi termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, gépállomások­tól. A mezőcsáti, a szerencsi, az en- csi járások közös gazdaságaiban pél­dául jóformán seholsem tapasztalha­tó különösebb huza-vona, vagy ké­sedelmeskedés. A gépállomások és a Patronálok segítségével idejében be­fejezték a vetést, majd hozzáláttak- a sürgős növényápolási munkálatok­hoz. Az elvégzendő munka azonban e8yre több. Napjainkban már több munkáskezet várnak a kertészetek, az elvetett kapások szinte egyszerre követelik a gondozást, gyorsan be kell takarítani a lóhere, a lucerna első, bőséges termését. Mind olyan munka ez, amely nem tűr késedel­meskedést. Csupán egyetlen nap ké­sedelem súlyos ezreket vehet ki a tagság zsebéből, okozhat kárt a nép­gazdaságnak, csökkenheti a minden­ki által várt gazdag termést. A hi­bát, a kárt elkerülni csak úgy lehet, ha a közös gazdaságok vezetősége — különösen az új termelőszövetkeze­tekben — megfelelő segítséget, út­mutatást kap a tapasztalt szakembe­rektől. gépállomásoktól, ha a vezető­ség nem követ el hibát a munka irá­nyításában, ha minden közösségben jó a hangulat, a munkakedv. Az elmúlt napokban a megyei Pártbizottság kibővített ülése után járási pártbizottságaink és községi Pártszervezeteink jónéhány helyen részletesen megbeszélték a legfonto­sabb teendőket. Értékelték a tsz-ek munkáját, az adott helyzetet és a holnap teendőit. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy még bőven van tennivaló. Egy-egy új termelőszövet­kezetben ugyanis — bár a munka bem szenvedett eddig késedelmet — *nég nem eléggé kiforrott a munka- Aervezet, s néhány helyen késedel- *ftes a munkaegységek elszámolása. E jelenségek viszont, rontják a tsz- tagság hangulatát, bizalmát, gyengí­tik az összeforrottságot. A hejcei, a főnyi, a lácacsékei kö­zös gazdaságokban például egyálta­lán nincs még munkaegység nyilván­tartás. Lácacsékén, a háromezerhol­das tsz-ben még nem kötötték meg a tsz-tagsággal a szerződést. Itt a tag­ság nem tudja, mit kap a végzett munkáért. Ugyanez a helyzet a vi- zsolyi termelőszövetkezetnél is. A tsz vezetősége az adminisztratív erők hiányára hivatkozik. Ez azonban nem elfogadható magyarázat. A ta­nács dolgozóinak segítségévéi né­hány óra alatt el lehet végezni a szerződési lapok kitöltését. A mun­kaegységek elszámolása és beírása pedig a brigád- és a munkacsapat­vezetők, illetve a termelőszövetkezet könyvelőjének egyik legfontosabb feladata. És olyan feladata, amely nem tűr késedelmeskedést. Hiszen a tsz-tagság mindenkor tisztán akarja látni; mit kap, mit várhat 1—1 napi becsületes munkájáért. Több helyen vita van a munkaegységnormák kö­rül. A termelőszövetkezetek alapsza­bályzata részletesen megadja az egyes munkanormák megállapításá­hoz az irányszámot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelőszövetke­zeti tagság felfelé vagy lefelé nem igazíthat a munkanormákon. Sőt az alapszabály előírja, hogy 20—25 szá­zalékos normacsökkentést, vagy nö­velést bármelyik tsz közgyűlése megszavazhat, ha azt az adott gazda­sági követelmények megkövetelik. A megyei pártbizottság ülése, nép­gazdaság! terveink alapján, a mező- gazdaság egyik legfontosabb felada­taként határozta meg az állattenyész­tés fejlesztését a jobb hús- és zsír- ellátás érdekében. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik feltétele viszont a szükséges takarmánymennyiség biztosítása. A napjainkban betakarításra kerülő szálastakarmány-féleségck első ka­szálása bő termést Ígér. Mégis né­hány helyen huzavona tapasztalható a lóhere, lucerna kaszálását illetően. Több közös gazdaságban a vezetőség mereven elzárkózott attól, hogy a ta­karmány betakarításánál alkalmazza az anyagi ösztönzés valamilyen for­máját. „Nem akarunk részes kaszá­lást!”, jelentette ki a vezetőség. Pe­dig az anyagi ösztönzés adott hely­zetben és esetben szükséges. Minden termelőszövetkezeti elnök ismeri népgazdaságunk helyzetét, ismeri a párt- és kormányhatározatokat, ame­lyek szorgalmazzák a háztáji állatte­nyésztés fejlesztését, a háztáji ser­ies- és sőrehizlalást, a növendékek nevelését. Mindez szükséges az or­szág húsellátása szempontjából. Az is ismeretes, hogy a termelőszövet­kezet vezetőségének biztosítania kell a háztáji állatállomány takarmány- szükségletét. Termelőszövetkezeteink többségében a vezetőség ezért járult hozzá, hogy a termelőszövetkezeti tagság részesedjék a lekaszált takar­mányféleségekből. Sőt, néhány he­lyen a lóhere-, lucematerületet kö­zösbe adó termelőszövetkezeti' tag kaszálhatta le a takarmányt és ka­pott oizonyos részesedést az első ka­szálásból. Egyik megoldás sem mond­ható helytelennek, mert e részesedés biztosítja a gyors és pontos munkát, hiszen a tsz-tagság a kora reggeli és a késő esti órákban is hajlandó eh- végezni a kaszálást. így a napi mun­kában sincs kiesés. mi a növényápolási munkák, a takarmánybetakarítás dandár­ját illeti, minden segítő kézre szük­ség van. A gyomtalanításnál sokat segít a vegyszeres gyomirtás, a Nö­vényvédő Állomás, a gépállomás. Ezt minden termelőszövetkezet igényel­heti és igényli is. Azonban az igazi erőt: a termelőszövetkezetek tagjai­nak százait ott, a közösségen belül kell tervszerűen irányítani, buzdítani a munkára a tsz vezetőségének, a kom­munistáknak és a közös gazdaságok hű segítőinek, a nagyüzemek, a párt és kormány küldte patronálóknak. Barcsa Sándor Mai számunkból Nyugat-németországi tanulságok (2. oldal) Az 57 081-es légionista (4. old.) Gál Alajos kubikos-brigádjának tagjai födémtéglafalazást végemek * bérhéx IX. emelete fölött. Új munkásmozgalmi és agrárszociális vonatkozású okmányok A miskolci Állami Levéltárban az egykori alispáni iratok selejtezése során eddig ismeretlen munkásmoz­galmi és agrárszociális vonatkozású iratokra bukkantak. A dokumentu­mok között szerepel többek között egy kimutatás arról a 23 diósgyőri bányászról, akiket az 1897 decem­ber 4 és 5-én szervezett sztrájkban való részvétel miatt elbocsátottak. Egy másik irat szerint az ózdi járás főszolgabírója arra hívta fel 1899- ben az alispán figyelmét, hogy Bor- sodnádasdon erős szocialista áramla­tot tapasztal és a nyomozást megin­díttatta. Előkerültek az ugyancsak 1899-ből való és a borsodnádasdi munkásoktól elkobzott szocialista röplapok is. Nagyon értékesek azok az iratok, amelyek a megye agrárszocialista mozgalmaival kapcsolatosak. így többek között megtalálták a Szomo- iya községben, 1898-ban tartott ag­rárszocialista gyűlésről szóló jelen­tést, a mezőkövesdi agrárproletárok Várkonyi Istvánhoz, az agrárszocia­lista párt vezetőjéhez írt levelét, amelynek keltezése 1898-ból való. Előkerült a bogácsi agrárszocialis­ták levele is, amelyben az alispáni hivatalhoz folyamodnak a csendőr­ség állandó zaklatásai ellpn. Ezt a levelet 1899-ben írták alá. A selejtezés sorás előkerült több, mint száz röplapból, levelekből, ren­delkezésekből, stb., a miskolci levél­tár kiállítást rendezett. Az alsóvadászi dohányosok munkavállalása Szolnoki János, az alsóvadász) Szabadság Termelőszövetkezet do­hánytermelő munkacsapatának ve­zetője a napokban felajánlást jutta­tott el a szikszói járási tanácshoz. Felajánlásuk szerint a katasztrális holdankinti tervezett 7 mázsás át­lagtermést az összes aljlevelek idő­ben történő letörésével, a szántóföl­di agrotechnikai munkák jobb el­végzésével 8 mázsára szándékozzák felemelni. Vállalták azt is, hogy az egy mázsára tervezett 1300 forint készpénzjövedelmet 1350 forintra emelik fel a főzési, a válogatási és a csomózási munkák gondosabb elvég­zésével. Ifizsgemunkák kiállítása A DIMÁVAG-ban több mint há- rbmszáz ipari tanuló közül az idén nyolc szakmában mintegy másfél- százán szerzik meg a szakmunkás­képesítést. A végzős ifjúmunkások nemcsak oktatóiknak, mestereiknek adnak számot szakmai felkészültsé­gükről, hanem bemutatkoznak mun­kájukkal a nyilvánosság előtt is. A gyár művelődési termében a végzős fiatalok több mint hetven gép, szer­szám kicsinyített mását mutatják be, amelyek nagyrésze — mint például a kábelsodrógép, Ajax-kalapács. Hi­dasi-féle szénrakodó, folyadéknyc- másos lemezolló — működtethető is. A kiállítás iránt igen nagy érdek­lődés nyilvánul meg, s már az első napon több mint félezren tekintet­ték meg. Ooíián?pa!ánlálás Megyénk terme­lőszövetkezeteiben lefejezés előtt áll­nak a dahánypa- lántálás munkála­taival. Nagy len­dületet adott ehhez a legutóbbi esőzés. Ez a felvételünk még akkor készült, amikor a termelő­szövetkezeti tagok hordókban szállí­tották a földeikre a vizet, hogy a mun­kával egy percig se várjanak. Foto: Birgés Árpád A mosógépeke, porszívók birodalmában A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál Újszerű üzlet kezdte meg működé­sét Miskolcon 1958-ban: a Belkeres­kedelmi Kölcsönző Vállalat. Akikor még mindössze 14 mosógép, 4—5 por­szívó- és parkettkefélő gép állt az érdeklődők rendelkezésére. Az el­múlt évben a Széchenyi utcán át­adott, jóval nagyobb üzlethelyiségben már lehetőség nyílt a cikkek bővíté­sére. Van is itt minden: fényképező­géptől a magnetofonig, táskarádiótól a gumimatracig; ventillátor, írógép, varrógép, gyermekkocsi, bébimérleg, felnőtt- és gyermekkerékpár, s ter­mészetesen a legkeresettebbek, a mo­só-, porszívó-, pgrkettkefélőgépek. Legtöbben kedden és csütörtökön mosnak <— Melyek a legforgalmasabb na­pok? — kérdeztük Kandra Alfrédné- tól, az üzlet vezetőjétől. — Cikkenként változik a forgalom is. Általában kedden és csütörtökön viszik el a legtöbb mosógépet. Hétfőn kevesen mosnak, inkább kedden, mert a vasárnapi beáztatást szívesen elengedik az asszonyok. Szerdán piacra mennek, így marad mosásra a csütörtök, s a nagytakarításra a hét vége. Magnetofont szombat estére, táncmulatságokhoz és esküvőkhöz bérelnek. A hétvégi kirándulásokra, vikkendekre sátrakat, gumimatraco­kat, táskarádiókat, fényképezőgépe­ket kölcsönzünh. Félóra alatt — amíg ott voltam — sokan megfordultak az üzletben. Höclc Ferencné, az L.KM darukor­mányosa porszívót kért, hogy a ta- 1 tarifást könnyebben elvégezhesse. — Lehetne kivinni félnapra is — mondja —, mert ennyi idő alatt is el­végezném a munkát, de sajnos Diós­győrben nincs kölcsönző, és hosszú időt vesz igénybe az utazás, ^ i Kapás Bálint, az üveggyár gázgene- rátor-kezelője permetezőgépet kért, hogy a felesbe vállalt 800 négyszögöl szőlőt szabad idejében megperme­tezze. — Mosógépet, porszívót béreltek-e már? — Szívesen vinnénk mosógépet is, csak nagyon körülményes a szállí­tása. A bolt messze van a Tatár ut­cától. Ha a vasgyárban, vagy Diós­győrben is lenne kölcsönző, örömmel használnánk. Létesítsenek fióküzletet Diósgyőrött Bizony, egy ilyen nagyvárosban, s különösen a munkáslakta kerületek­ben nagyon elkelne a dolgozó nők munkáját megkönnyítő kölcsönző. Miért nem történt ez még meg? — Több esetben fordultunk már a II. kerületi tanácshoz — mondja a boltvezető —, de sajnos eredményte­lenül. Ha a tanács megfelelő helyisé­get biztosít, semmi akadálya nem lesz, hogy a vasgyárban és Diósgyőr­ben lakó asszonyok is hozzájuthassa­nak a háztartási gépekhez. Egyelőre úgy próbálunk segíteni, hogy akciót szervezünk, amely szerint egy sze­mély — például a házfelügyelő — havi bérletben kivihet különböző háztartási gépeket s ezeket a megsza­bott díj szerint tovább kölcsönözheti. Van egy másik megoldás is. például egy háztömbben lakó 5—6 cialád együtt kibérel havonta egy gépet s azt közösen használja. Ha a gép eset­leg elromlik és csak kisebb javítást igényel, úgy a műszerész a helyszí­nen kijavítja. Ha nagyobb a hiba, kicseréljük a gépet. Ezt a megoldást egyébként a vidékieknek is javasol­juk. Ezekhez a bérletekhez a nőta­nácstól megbízólevelet kell kérni. A nagyobb gépek szállítása ho­gyan történik? — Egyelőre csak a mosógéphez tu­dunk kis kézikocsit adni. De szeret­nénk a dolgozók kérését mielőbb megvalósítani, s megrendelésre a gé­peket házhozszállítani. Addig is úgy állapítottuk meg a nyitvatartási időt, hogy reggel fél 8-tól este fél 6-ig mindenki eljuthasson hozzánk. Az ajtón sietve lép be egy mosoly­gós fiatalember. Porszívót kér. A ve­zető már mint régi, kedves ismerőst üdvözli. ■— Nagytakarítást csináló feleségé? *-* Igen — feleli. — Nagytakarítás lesz, de nem a feleségem végzi, ö most dolgozik, én viszont ráérek —> mondja mosolyogva Bernát István, a Tizeslionvéd utca 19-ből. —■ Reggel 6-kor letelt a szolgálatom s most ki­takarítok, rendbe teszem a lakást. Megosztjuk a munkát, szívesen segí­tek ebben. A kölcsönzőbe mindig én járok, de ha összespóroljuk a pénzt, megveszem a porszívót is. Mosógépet már vettünk, szomszédunknak pedig parkettkefélögépe van. Kisegítjük egymást s már csak porszívóért kell bejönnöm a kölcsönzőbe. Ez a bolt a dolgozó nők egyik leg­nehezebb munkáját igyekszik meg­könnyíteni. S hogy a háztartási gépek milyen népszerűek lettek, mutatja a statisztika és a bolt egyre emelkedő forgalma. Mosógépből már 55, por­szívóból 25 darab van raktáron. Ál­landóan bővül a választék, hogy min- denki megtalálhassa azt a gépet/ amire szüksége van, Reméljük, a diósgyőri asszonyok­nak sem kell sokáig várniok a fiái*> üzletre. B B Épül a tíz emeletes bérház Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom