Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

I XVII. évfolyam, 116. szám 1961. május 19, péntek Kirakatnézőben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma nyílik a Budapesti Ipari Vásár A MAI NAPON — nyilván nagy érdeklődés közepette — nyitja meg kapuit az 1961. évi Budapesti Ipari Vásár. A kiállítás és vásár jelentősé­gében már túlnőtt országunk határán és nem túlzás ha azt mondjuk, hogy az a nemzetközi ipari, kereskedelmi élet jelentős állomása, eseménye. Ez nem is titkolt, jogos büszkeséget vált ki belőlünk. Jogos büszkeséget, mert a BIV kézzelfoghatóan igazolja, hogy a felszabadulás óta eltelt, alig másfél évtized alatt magyar hazánk roham­léptekkel igyekezett behozni évszáza­dos, évezredes elmaradottságát és nemzetközi szempontból is jelentős ipari országgá fejlődött. Es az a tény, hogy a tavalyi 16 ország helyett most 20 ország mutatja be ipari termékét fővárosunkban, nemcsak azt mutatja, hogy nemzetközileg is elismert és versenyképes ipari ország vagyunk, hanem azt is, hogy egyre nagyobb tekintélyre teszünk szert a nemzet­közi életben. A magyar ipar remek­beszabott termékeivel mind nagyobb területet hódítunk meg, mind több ország elismerését vívjuk Jet. Igen nagy tisztesség a mi számunk­ra, hogy a szocializmust építő orszá­gok sora — élen a kommunizmus felé haladó Szovjetunióval — képviselteti magát az ipari vásáron és hogy olyan ország is bemutatja ipari termékét, mint a távoli Kína. A kiállításon be­mutatja ipari termékeit több kapita­lista állam, mint például Nagy-Bri- tannia, Ausztria, Olaszország, Fran­ciaország. Ez annál is inkább ered­ménynek számít, mert egyes kapita­lista országok, saját piacuk féltése miatt dühös acsarkodással figyelik népünk előrehaladását, A kiállításon való részvételével viszont jónéhany kapitalista ország leteszi a voksot a magyar ipar mellett, versenytársnak tekinti a nemzetközi piacon és kife­jezi óhaját; szívesen köt ' Magyar- országgal árucsere egyezményt. A kiállítás megmutatja azt is, hogy pártunk, kormányunk a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek megfele­lően — a sajátos nemzeti viszonyun­kat figyelembe véve — helyes irány­ban vezeti, irányítja ipari életünket. Intézkedései, rendeletéi, célkitűzései fejlődésünket, a nép felemelkedését, országunk nemzetközi tekintélyének emelését szolgálja. A vásáron voltaképpen a világ egy része tárul a látogatók elé. Ez az ipari szemle megmutatja milyen ház­tartási árukat, távvezérlésű átlós fú­rógépeket, gépkocsikat gyárt a Szov­jetunió, milyen rádiót, motorkerék­párt készít a lengyel munkás, milyen járműipari, elektrotechnikai és fi­nommechanikai—optikai gyártmá­ny olcat készít az NDK, milyen új- rendszerű gépkocsikat konstruálnak a csehszlovák dolgozók, milyen fejlő­dést ért el a magyar ipar. A vásáron nemcsak láthatjuk megyénk jelentős .üzemeinek — Lenin Kohászati Mű­vek, DIMÁVAG, Könnyűgépgyár — termékeit, hanem egyúttal (más or­szágokéval összehasonlítva) lemérhet­jük; valójában milyen falcon állunk ezekkel a termékekkel, mennyire si­került kivívni a nemzetközi elisme­rést. A kiállításon a magyar — így a borsodi — ipar termékei kifejezésre juttatják, milyen nagy eredményeket értünk el az elmúlt évek során s egy­ben jelzik második ötéves tervünk nagyszerű perspektíváit. A vásár, a kiállítás összefüggésében mutatja meg, hogy mezőgazdaságunk fejlesz­tése mennyire elválaszthatatlan a ne­hézipar fejlesztésétől, jelzi, hogy öt­éves tervünk középpontjába az ener­giabázis és a vegyiipar fejlesztése ke­rült. Megmutatja, hogy a bányászat­ban legfontosabb a termelékenység emelése, a nehézmunka gépesítése, továbbá megmutatja, hogy milyen szerep vár _az ötéves tervben a ma­gyar gyógyszeriparra. Bemutatja, ho­gyan születik meg a második ötéves terv végrehajtása során a magyar műanyagipar, egyben megmutatja azt is; ötéves célkitűzésűnk .mennyire összefügg más, a baráti népekkel való együttműködéssel és egymás tá­mogatásával. ÄZ IDEI Budapesti Ipari Vásár SejUetni engedi, hogrf az hamarosan az élenjáró vásárok színvonalára Emelkedik, s egyenrangú helyet, fog­lal el a nemzetközi ipari és kereske- élelbetu Borsodban tartották közös megbeszélésüket a megyei főagronómusok Csütörtökön délelőtt a megyei ta­nács klubtermében a Földművelés- ügyi Minisztérium rendezésében kö­zös értekezletet tartottak a megyék főagronómusai. A Tiszántúl és az északi megyék mezőgazdasági szak­emberei jöttek el, hogy kicseréljék véleményüket, tapasztalataikat a mezőgazdasági munkát illetően. A vita előtt Bajcsi Ede elvtárs, a Föld­művelésügyi Minisztérium növény- termelési főigazgatóságának helyet­tes vezetője tartott előadást. Beve­zetőjében értékelte a tavaszi mező- gazdasági munkák végzésében mu­tatkozó eredményeket és hibákat. Elmondotta többek között, hogy országosan a gyümölcsfa telepí­tési tervet teljesítettük. Nénii lemaradás mutatkozik a szőlő te­lepítésben. Az öntözéses gazdálkodás eredmé­nyeit vizsgálva, kijelentette, hogy ebben az esztendőben 31 ezer katasz- trális holddal növelni kell az öntö­zött területet. Bírálatként jegyezte meg az előadó, hogy Borsodban közel sem használ­nak ki minden lehetőséget az ön­tözéses gazdálkodás szélesité- sére. Az elkövetkezendő nagy nyári mezőgazdasági munkákról szólva, felhívta a figyelmet, hogy a járások, a községek és a termelőszövetkeze­tek vezetői már most készítsék el a mindenre kiterjedő részletes munka­tervet, hogy lehetőleg szemveszteség nélkül történjék meg az aratás és a betakarítás. Az előadó részletesen ismertette a mezőgazdaság legfontosabb tenni­valóit. A sokrétű hozzászólások után a délutáni órákban az ankét részve­vői megtekintették a szikszói Béke Termelőszövetkezet gazdaságát. Édes mesterség A szerencsi Csoko- ládégyárban utolsó- előtti állomására ér­kezett a gyerekek kedvence, a Boci- csoki. Palencsár Ist­vánná gyakorlott v«Jfcai le a csomagológépről és rakja a dobozba a kis kockákat, sok „édes” percen, sze­rezve ezzel a gyere­keknek* Hépfronlvezetők tanácskozása Miskolcon A Hazafias Népfront országos ta­nácsának titkársága tájértekezletet tartott Miskolcon Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szabolcs megyék népfronlvezetói részvételével a falu­si népfrontmunka megbeszélésére. Szatmári Nagy Imre országos tit­kár előadása után két napon át tar­tó vitában határozták meg a falusi népfront-bizottságok gyakorlati fel­adatát abban, hogy a bizottságok egésze tevékenykedjék a falusi la­kosság tudatformálásán, a községpo­litikai munka helyes megvilágításán, a termelőszövetkezeti termelés fo­kozásán. a tsz-demokráeia megszilár­dításán, a mezőgazdasági szakoktatás és minden olyan területen, amely a szocialista falu kialakítását célozza. A Gyarmati Ifjúság Napja Herbolyán A herbolyai bányaüzem pártszerve­zete, szakszervezeti bizottsága és KISZ-tagsága május 21-én rendezi meg a Gyarmati Ifjúság Napját. E napon sok vidámság várja a környék­beli bányák és községek fiataljait. Az ünnepségre meghívták a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem- azon hall­gatóit, akik a gyarmatokról jöttek hazánkba. Kora reggel zenés ébresztő köszönti majd Herbolyán, Kazincbarcikán a bányászokat és családjaikat. Délelőtt Perec József elvtárs, a herbolyai bá­nyaüzem szakszervezeti aknatitkára tart ünnepi megemlékezést. A Bor­sodi Vegyikombinát kuli úrcsoportja, valamint a. 103-as vájártanuló intézet fiataljai adnak szórakoztató műsort. Ünnepi tanácsülés Az „Ahány ház, annyi betétkönyv” — jelszóval újfajta takarék assagi mozgalom indult a közelmúltban me­gyénkben. Az eredmények alapján Felsőtelek es község nyerte az első díjat. A megyei tanács 25 ezer forin­té« díját és az OTP díszoklevelét ün­nepélyes tanácsülésen adják át ma este a község vezetőinek. A második helyezett Felsonyárád 20 ezer forin­tot, Rudabánya 15 ezer forintot kap az eredményes munka jutalmául. Az iskolai év végéhez közeledünk. A főutcái kirakatokat elárasztották a vég­zősök tablóképei. (Szabados» Patronálok és patronáltak szocialista szerződése A nágyrozvágyi Rákóczi Termelő- szövetkezet tagsága körében nagy örömet szerzett a bejelentés, amely szerint a Sátoraljaújhelyi Ruházati Ktsz-t bízták meg a tsz patronálásá- val. A termelőszövetkezet gyakran igénybe veszi a patronálok segítségét. De az együttműködés eddig spontán- jellegú volt. Az esetenkénti kéréseket mindkét fél tőle telhetőén teljesítette. A közelmúltban egy fontos doku­mentum, a Sátoraljaújhelyi Ruházati Ktsz és a nágyrozvágyi Rákóczi Tsz szocialista szerződése szabályozta az együttműködést. A szocialista szerző­désben a ruházati ktsz tagsága többek között vállalta, hogy a rendszeres po­litikai támogatáson kívül segíti a termelőszövetkezet központi irodájá­nak helyreállítását. A Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagsága viszont a ko­ratavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésének idején vállalta, hogy’ zöldséges kertészetéből állandóan friss áruval látja el a patronáló kis­ipari termelőszövetkezet tagságát, A szocialista szerződésnek rend­kívül nagy jelentősége van. A tsz-nek ezután nem kell kilincselnie, hogy megkapja a szükséges építőanyagokat és felszereléseket saját gazdaságához. A kisipari termelőszövetkezet asszo­nyainak, leányainak viszont ezután nem kel! panaszkod niok. hogy nem kapnak á piacon megfelelő minőségű zöldárut, mert a tsz minden szomba­ton friss zöldséget szállít a ktsz tag­ságának. t Virág a bögrében... Sokszázan megfordulnak a reggeli órákban a Tanácsház 'léri tejcsárda- ban, akik munkahelyükre sietve el­fogyasztanak egy-egy csésze kávét, tejet vagy kakaót finom omlós ka­láccsal. Örömmel tapasztaltuk, hogy a csárdát nemrégen korszerűsítettek, újra festették. A pultokon bőséges a választék. A minap új, kedves színfolttal gazdagodott a tejcsárda. Egy ap'ó figyelmességgel, amely az újságíró tollára kívánkozik. Minden kis asz­talra egy-egy csokor nefelejtset he­lyeztek. Kedves és szép dísz a vi­rág, örültünk is neki. De még szebb lenne, ha nem repedezett, fületlen bögrékben díszelegne, hiszen fillé­rekbe kerül az ízléses üveg vagy cserépváza... Az emberek tudatában n tejcsárda fogalma együtt jár a tisztasággal. Még szívesebben kortyolgatnánk az illatos kakaót, ha gyakrabban és gondosabban törölgetnék le az o»c- * taloka; ás-kis pultokat. } (—ki) Egy perc telefon — Halló. Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat 31-es boltja? — Igen. Kiss Lajos üzletvezető be­szél ... — Szeretnénk tudni, hogy az önki- szolgáló rendszerre való áttérés óta hogyan emelkedett havi bevételük? — Boltunk korábban körülbelül 800 ezer forintos forgalmat bonyolí­tott. le, ma viszont 1 millió 200 ezret, Az új rendszerű boltban a személyzet létszámát kettővel csökkentettük, s ez is megtakarítást jelent. — Hozzávetőleges számítások sze­rint hányán fordulnak meg egy nap alatt a boltban? — Átlagosan háromezren, de szombalonkint; öt-hatezren is vásá­rolnak nálunk. — Hogyan győzik ezt? — Jó időbeosztással dolgozunk. Reggel héttől este kilencig Vagyunk egyfolytában nyitva. Gyakorlott el­adóink vannak. — Megszerették a vásárlók az új- rendszerű üzletet? — Emelkedő forgalmunk ezt bi­zonyítja. Itt: gyorsán lehet a vásár­lást lebonyolítani és bő választékkal rendelkezünk. — Kap-e elegendő zöldárut a bolt? — Sajnos a MÉK mostohagyer­mekként kezel bennünket. Több zöldárura,, retekre, hagymára es pa­radicsomra lenne szükségünk, mert a dolgozók gyakran keresik ezeket. Töltögetik az újtuirgonyát Hejööábán A hejőbábai Űj Elet Termelőszö­vet. kezet földjein gazdag termést ígérnek a vetések. A téli fagyok nem- tettek nagy kárt az őszi kalászosok­ban; idejében földbe került a tavasz- búza és a tavaszárpa is. a termelő­szövetkezet nagytábláin pedig meg­kezdték a vegyszeres gyomirtást. A kalászos vetések ápolásával egy- idöben nagy gondot fordítanak a ka- pásnövényekre. Amíg a termelőszö­vetkezet nödolgozóinak egy része a dohány földön serénykedik, mások az újburgonya töltögetósével foglalkoz­nak. 100 ezer naposcsibe Január 8-án jelent meg a megyei nőtanács felhívása, amelyben arra kérték Borsod megye termelőszövet­kezeti asszonyait, a nöíanácsok tag­jait. hogy fokozottabb mértélvben kapcsolódjanak be a baromfi nevelé­si mozgalomba; a háztáji gazdasá­gokban és a termelőszövetkezetek­ben felnevelt csibékkel segítsék a húsellátást, exportkötelességeink tel­jesítését;. A felhívás nagy visszhang­ra talált. Megyeszerte összeültek az asszonyok és megvitatták a lehetősé­geket. A járásokban megrendezett aktíva-értekezleteken is sorra szólal­tak fel s tettek felajánlást. A me­gyei nőtanácsnál összesített adatok szerint eddig mintegy 10 ezer asz- szon.v kapcsolódott be a mozgalomba és egy, mésfél hónappal ezelőtti adat szerint, összesen 100 ezer naposcsibe felnevelésére kötöttek szerződést. A mozgalom — örvendetesen — olyan nagy méreteket öltött, hogy akadtak, akik kishitűsködtek, mond­ván: ennyi naposcsibét keltetőállo­másaink nem lesznek képesek majd adni... t Most a Földművelésügyi Miniszté­rium kisállattenyésztési osztályán összegezték az idei keltetési eredmé­nyeket. Az eddig kikelt naposbarom­fiak száma megközelíti a 20 milliói, vagyis több mint három millióval haladja meg a múlt év eddigi idő­szakáig kikelt naposbaromfiak szá­mát és ez az egész évi előirányzat­nak csaknem ötven százaléka. Ebből a 20 millióból tehát 100 ezer darab csibe nevelkedik már Borsod termelőszövetkezeteiben és háztáji gazdaságaiban. A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetnél újságolta Kiss Bertalan, a szövetke­zet elnöke: kezdetben maguk sem gondolták, hogy a baromfitenyésztés milyen jó jövedelmi forrás lehet. Amikor azonban rájöttek erre, azóta egyik fontos programjai képezi ter­vüknek. Valóban igaz: sok helyütt nem ismerték fel idejében, hogy a csibenevelés jó jövedelmi forrás, ezenkívül a húsellátás megjavításá­hoz is nagymértékben hozzájárul. A baromfitartás mindig az asszonyok munkája volt. a férfiak úgy voltak vele. hogy számba sem vették, hány csirke kapirgál az udvaron ... Pedig az asszonyok általában ebből „csi­nálták ki" a háztartási pénzt, a sóra. paprikára valót, gyakran még egy- egy Wúzravalót is. Talán ebben rej­lik a magyarázata, hogy a termelő­szövetkezetek vezetőségi tagjai ide­genkedtek a csibeneveléstől. Hiszen bármennyire közel áll mindennapi életünkhöz, mégis távol állt gazdál­kodásuktól. Ez a szám. hogy megyénkbe most 100 ezer naposcsibe érkezett — na­gyon sokat mond! Mutatja, hogy az asszonyok megértették a felhívást, átérzik jelentőségét és egyre inkább megtalálják helyüket is a termelő­szövetkezetben. Dámócon például 3000 csibe felnevelését tervezték a férfiak, az asszonyok azonban ezt megduplázták. A tiszakarádi háztáji gazdaságokban most 30 ezer csibe van. Számtalan rejtett tartalék vár még kihasználásra. Sokfelé a na­gyobb istállók átalakításával, a csű­rök ésszerűbb felhasználásával még több csibét lehetne felnevelni: e rej­tett tartalékokat felismerik és leg­jobb kilátásaink vannak arra. hogy még több baromfi nevelkedik majd megyénk gazdaságaiban. (ónodv&rf)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom