Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

Szerda, 1961. május VJ. ESKAKMAGYARORSZAG 3 .Goncruszkai képek w^m A göncruszkai Szabadság Tsz sokat költ építkezésre. Ez évben többek között a képen látható 20 férőhelyes sertésfiaztatót hozták tető alá. ■ A termelőszövetkezet jelentős jövedelemre tesz szert sertéshízlalásból. 1961-ben 110 darab sertés gyors hizlalására kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. A sertéseket már szoptatós korukban „hí­zóba” fogják, s 10 hónapos korban, 110 kilogrammos átlagsúlyban ér­tékesítik. A képen az expressz hízók egyik csoport ja látható. KavesánszkS János bécsit úgy emlegetik a Szabadság Tsz-ben, mint akiről példát vehet bárki. Másodmagával példás lelkiisme­retességgel viseli gondját a tsz megn övéked ott sertésállományá­nak. Borsodiak a TIT országos vezetőségeiben Háromezer ujtipusű, olajtüzelésű fürdűszobakályha kerül forgalomba az év végéig Az ipar újtípusú, az eddigieknél tökéletesebb fürdőszobakályha és vízmelegítő gyártását kezdte meg. A gazdaságos olajkályhák mintájára olyan, ugyancsak olajtüzelésű für­dőszobakályhát szerkesztettek, amelynek mintegy 20 százalékkal nagyobb az úgynevezett hőhasznosí­tási hatásfoka a széntüzelésű kály­hákénál. A Metakolor nevű fürdő­szobakályha, amely bárhol felszerel­hető, egy óra alatt 100 liter vizet ké­pes felforralni. A kereskedelem az első ilyen kályhákat az év eleje óta árusítja. Mivel a közönség körében hamar keresetté vált, az év végéig Mint hírt adtunk róla, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat szom­baton és vasárnap tartott III. orszá­gos küldöttgyűlésén megválasztotta az új elnökséget és ellenőrző bizott­ságot. Az országos elnökségben töb­bek között hels’et foglal . dr. Peja Győző, a földrajztudományok kandi­dátusa, a miskolci Kilián Gimná­zium Kossuth-díjas igazgatója, az ellenőrző bizottságban pedig Szebeni Győző, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője, is. A in. országos küldöttgyűlésen dr. Kostyál László, kórházi főorvost, a TIT Borsod megyei szervezetének elnökhelyettesét a Szocialista Mun­káért Érdeméremmel tüntették ki. Dr. Kostyál László egyébként helyet foglalt a közgyűlés elnökségében. Az országos küldöttgyűlésen a TIT Borsod megyei szervezetét a legné­pesebb — 25 tagú — küldöttség kép­viselte. Több kohósalakot habosstanak Diósgyőrött Befejeződött a vetés az erdőgazdaságok csemetekertjeiben Az erdőgazdaságok csemetekert­jeiben befejeződött a különböző mag­vak tavaszi vetése, s jelenleg a cse­meték iskolázásával foglalkoznak. Az 1961—62-es fásítási idényre 490 millió csemetét nevelnek, ezek több mint fele tűlevelű lesz, mert foko­zott gondot fordítanak a fenyőállo­mány fejlesztésére. Ezenkívül nagy- mennyiségű tölgyet és akácot nevel­nek és a papíripar szükségleteinek kielégítésére 35 millió nyárcsemetát ültetnek majd kL Jókedvű fiatalasszonyok készítik a közkedvelt Mclba csokoládét. Szabados még háromezret hoznak forgalomba A garanciális javítószolgálatok ezen­túl, az olajkályhákhoz hasonlóan, természetesen az .olajtüzelésű ftirdő- szobakályhákat is egy évig díjtala­nul megjavítják. Az új lakóházakat előregyártóit ele­mekből szerelik össze. Az utóbbi időben különösen sok lakás épült középblokkos rendszerrel. A közép­blokkok gyártásához szükséges ha­bosított kohósalak jelentős hányadát a diósgyőri Lenin Kohászati Művek­Csaknem 20 millió naposbaromfit keltettek ki eddig A Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályán össze­gezték az idei keltetósi eredménye­ket. Az eddig kikelt naposbaromfiak száma máris megközelíti a 20 milli­ót, vagyis több mint 3 millióval halad­ja meg az elmúlt év hasonló idősza­káig kikelt naposbaromfiak számát, s az egész évi előirányzatnak csak­nem ötven százaléka. A szakemberek szerint a keltetés meggyorsulása elsősorban a nagy­üzemi baromfitenyészetek kialakulá­sának köszönhető. Jellemző, hogy míg 1958-ban 100 ezer naposcsibét vettek át nevelésre az év első három hónapjában a termelőszövetkezetek, 1959-ben 550 ezret, 1960-ban 1,5 mil­liót, az idén pedig már több mint 4 milliót. A víziszárnyasok és a puly­ka gépi keltetését ugyancsak meg­kezdték, s eddig 124 ezer naposka­csát, 55 ezer naposlibát és 32 ezer kispulykát adtak át az állomások továbbnevelésre. - * A keltetési eredményeknél kedve­ző körülménynek számít, hogy a tenyésztoj ások többségét már a nagyüzemek adják, s a berakott to­jások kelési aránya az 1957. évi 72,2 százalékról 78,5 százalékra emelke­dett. A keltetőállomásoktól átvett naposbaromfiakból mindössze 4—8 százalék hullott el, ami számottevő javulást jelent a korábbi évekhez képest. Csupán Békésben és Csong­rádiban nem kielégítőek az eredmé­nyek, ahol több helyen tapasztaltak a szakemberek zsúfoltságot, továbbá hiányos takarmányozást és gondo­zást ben állítják elő. Az ottani berende­zéssel havonta 4800 köbméter kohó­salakot habosítanak. Ezzel a meny- nyiséggel azonban ma már a hazai és külföldi rendelők igényeit nem tudják kielégíteni. A gyár vezetőinek kezdeményezé­sére most az Ózdi Kohászati Üze­mek salakhabositóját áttelepítik Diósgyőrbe. Özdon ugyanis az acél­mű korszerűsítési munkái miatt a berendezést nem minden esetben tudták teljesen kihasználni, s volt olyan nap, hogy csak 40 köbméter salakot habosítottak. Az új berendezés átszerelés! mun­káit most kezdték meg a Lenin Ko­hászati Művekben. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói már ké­szítik a berendezés elhelyezéséhez szükséges alapokat, és úgy számít­ják, hogy az új habosítóf június kö­zepén üzembe helyezhetik. így a második félévben havonta már csalinem 9 ezer köbméter habosított kohósalakot állítanak elő Diósgyőr­ben és ebből már külföldre is tud­nak exportálni. A Szerencsi Csokoládégyárban tok, utcai erődítményeket építettek. Az utcákon mindenütt őrség, járőr tarkáit. Még az üzletekben is egyen­ruhában dolgoztait a kiszolgálók. ■■ ^ LATI Ft NIDtST III. Mi tagadás, inamba szállt a bátor­ság. A robbanás több halálos áldo­zatot követelt Az ellenforradalmi banditák persze kereket oldottak. Ekkor már vilá­gossá vált: meg­kezdődik a harc Kuba ellen. De azt is tapasztaltam, hogy a kubai nép nem ijedt meg a repülők bombái­tól, hanem egysé­gesen, nagy el­szántsággal fogott fegyvert hazája védelmében. Befejeztem mun­kámat hazajön­nöm azonban nem lehetett Mindenki fegyverben állott Április 18-án partraszálltak a banditák Igen, banditák, a kubaiak így neve­zik őket. Gyűlölet­tel beszélnek azok­ról, akik vért, nyo­mort és isimét gyarmati rendszert akarnak Kuba gazdag földjén. Egyedül marad­tam a szokatlanul nagy műhelyben. Mindenki katona lett. Mit tehettem volna? Dolgoztam. Némelyik gépet kétszer is átvizsgál­tam. Közben egyre nőtt a kubai had­sereg. Fidel Castro felhívása már •egyverben találta a milícia tagjait Is, akik csatlakozva a hadsereghez. Havannában is homokzsákokat hord­Ellenforradalmárok, akiket köröznek a kubai hatóságok. Elmondhatom, nagyszerű látvány volt, hogy egy nép ilyen egységes hazája védelmében. A partraszállás után Fidel Castro beszédet tartott Havannában. Magam is részt vettem egy ilyen nagygyűlé­sen, ahol a fel fegyverzett dolgozók határtalan lelkesedéssel tettek hitet a kubai szabadságharc és annak ve­zetője, Fidel Castro mellett. Leírhatatlan erő és lelkesedés sű­rűsödött egyetlen ökölcsapássá ezen a nagygyűlésen. Fidel Castro fegy­verbe hívta a népet és a nép így vá­laszolt: A haza, vagy a halál! S amikor Fidel Castro a Szovjet­uniót és Hruscsov nevét említette, percekig zúgott a taps és az éljenzés. Amikor Kennedy nevét mondta a szónok, fúj, fúj! kiáltások hangzot­tak mindenfelől. A nagy tömeg fegy­vereket emelt a magasba és hitet tett: kiűzi _ a partraszállt betolakodó­kat, a tőkések, bankárok, ültetvénye­sek megbízottait, akiket az amerikai partok mentén képeztek ki a Kuba elleni agresszióra. Havannai éjszakák... Az elsötétített város készen állt a harcra, hiszen eleinte arról számol­tak be a tudósítások, hogy az ellen- forradalmi erők előrenyomultak. Az utcák, terek megteltek fegyveres ala­kulatokkal. Gépkocsik hosszú sora, mint végtelen karaván haladt a front felé. Ilyen fegyelmezett katonákat, ilyen elszánt arcokat még nem lát­tam, mint itt, ezekben a havannai éjszakákban. Ekkor már az egész országban tud­ták, hogy az ínváziós csapatok a Santa Klara és a mangrovéi mocsár mellett szálltak partra, igen jelentős erővel és korszerű fegyverekkel. Eleinte arra gondoltam: van-e a kubai népnek jó fegyvere, hiszen az akarat és az elszántság még nem biz­tos győzelem. Volt. Akarat is, el­szántság is és jó fegyver is, amelytől Havannában is remegtek az éjszaka sötétjébe bújt belső ellenforradalmá­rok. Röplapok, forradalmi újságok jár­tak kézröl-kézre. És a fegyver is kézről-kézne járt, az elesettek he­lyébe újak álltak. A partmenti mo­csarakban igen sok kubai dolgozó vesztette életét. Fidel Castro is harcolt, ott állt az első sorokban. Hallottam egyszer, amint a munkások, a milícia tagjai arról beszéltek, hogy Castro is fegyvert fogott. — csak baj ne érje. A tapasztalt, bátor harcost, a kubai nép vezérét nem érte baj. A plakátok és újságok hírül adták, hogy Fidel Castro beszédet tart a hősök temető­jében. a bombatámadás áldozatainak sírjánál. Én is elmentem és itt nagy meglepetés ért: egyedül én voltam 'civil ruhában, a jelenlévők, kb. 20 ezren a milieisták egyenruháját vi­selték. Ennyi katonát, felfegyverzett munkást még nem láttam. Fdel Castro itt gyászbeszédet mondott, de ez egyúttal lelkesítette is az embere­ket. Utána mér többen indultak az egyre jobban fellángoló harcokba. A harcok alatt nem állt meg az élet. Működtek az üzletek, csak ép­pen a szórakozóhelyek kongtak a nagy ürességtől. Igaz, külföldit ekkor is láttam a szórakozóhelyeken. Én esténként moziba mentem. Több filmet is megnéztem Havanná­ban. A legtöbb persze az eseménye­ket, a harcokat és a harcba induló egységeket mutatta. Néztem a filmet, a lebombázott épületeket, a harcokat, és gyaífcran eszembe jutott: mi lesz az én egyéni sorsom? Meddig tart a kubai háború? Hogyan jutok majd haza Magyar- országra? Családom és hozzátarto­zóim biztosan aggódnak miattam. Géppuskatűz... Akkor is ‘ erre gondoltam, amikor április 28-án este, pontosan nyolc órakor sétára indultam Havanna fő­utcáján. Alig tettem pár lépést, ami­kor repülőgépek fülsiketítő zúgása hasított bele a város csendjébe. Lök- haitásos gépek ereszkedtek a város fölé és géppuskatüzet zúdítottak a i árokéi ökre. Erre senkisem számított. Én magam sem. Futni kezdtem. De csak nehezen jutottam előle. A géppuskalövedékek előttem másfél méterre fúródtak az utca betoniába-. .. Szerencsére elértem egy bejáratot, de a géppuskatűz nyomon követett. Ekkor már a légvédelmi ásrvűk tüzet nyitottak, zúgott, remegett a gyö­nyörű Havanna minden épülete .., Lejegyezte: Szegedi Lászlé (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom