Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesülhetek? A hajdani wmezítlábas gyerekek’ iskolájában A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVU. évfolyam, 103. szám 1901. május 4, csütörtök Rudabányáról szerdán elszállították Miskolera az első 5 vagon 41 százalékos vastartalmú szeparált ércetjj De a történelemre gondoltunk, * zászlóanya, Vai'gáné Zalán Irén sza­vainak hallatón is. Arra gondoltunk, vajon tizenhét esztendővel ezelőtt mikor adatott meg az a megtisztelte­tés egy vidéki pedagógus asszonynak, hogy az ország irányításában, mint országgyűlési képviselő részt vegyen. De mikor választhattak a proletár- gyerekek zászlójuk patrónusává egy tanítónénit, — hiszen a zászlóanya­ság a kegyelmes és méltóságos asz- szonyok íratlan privilégiuma volt. Ezen a történelemórán feltárultak Borsod megye új gyárában, a ru- da banya i vasércdúsítómű pörkölő­résziegében — egyelőre egy 30 mé­ter hosszú forgatható dobkemencé­vel — az elmúlt év májusában kezd­ték meg a kísérleti üzemelést. A mérnökök és dolgozók kitartó mun­kájának eredménye, hogy a közeli bányában nagy mennyiségben talál­ható pátérc vastartóima a pörkölés során 24-ről 34 százalékra növeke­dett. Ezt az ércet nagyolvasztóink­ig/ nagyteljesítményű hengerdei kemence A. Lenin Kohászati Művek durvahengerművében a blokk hengersoro­dat meleg anyaggal való ellátásának javítására az év elején kezdték meg az 1 -es számú mélykemence építését, illetve korszerűsítését. A nagytelje­sítményű melegítő kemence elkészült és szerdán hozzálátlak a felfűtéshez, s május első felében üzembehelyezik. A korszerűsítés eredményéként a kemence három cellájában egyszerre huszonnégy önteccsel melegíthetnek az eddiginél többet, amivel körülbelül tizennégy százalékkal javul a blokksor meleganyag ellátása. így az új berendezés nagymértékben já­rul majd hozza a többi hengersorozat munkájának, termelés növelésének javításához is. A kemence építésénél a dolgozók több javaslatát hasznosították s ezzel mintegy kétszázezer forinttal olcsóbban oldották meg a korszerű­sítést. Yendégszállőt építenek az Úzdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohászati Üzemeket nap- t'ól-napra nagy számban keresik fel a különböző vállalatok, intézmények hivatalos kiküldöttei, akiknek el­szállásolása gondot okoz. mert ilyen célra jelenleg csak néhány vendég­szoba áll rendelkezésre. Ezért a gyár vezetősége új, nagyobb befogadóké­pességű vendégszálló építését hatá­rozta el. Erre a célra a gyár közelé­ben több (meletes korszerű é pületet emelnek, amelyben ötvennégy sze­mély befogadására harminc egy-, il­letve kétágyas szobát rendeznek be. A szobák belépőjében mosdófülke, az. emeleteken pedig kádas fürdők szolgálják a vendégek kényelmét. Ezen kívül tárgyalóterem, könyvtár, valamint társalgó is áll majd a láto­gatók rendelkezésére. A vendégszálló építésére és be­rendezésének költségeire hat cs fél­millió forintot irányoztak elő. amely­ből av. idén négy millió forintot használnak fel. Az épület tervei már elkészültek s annak építését az év első felében megkezdik. ]» hasz-J > )! I ban már gazdaságosan tudják nosítóm. A próbaüzemelés alatt a kemence berendezésein több átalakí­tást végezte^,, de a kívánt pörköltsé gi fokot még mindig nem sikerült; elérniük. Ezért a kemencével az idén} leálltak és azt hatásfokának javító-y sa érdekében újszerű tüzelőfalazat-Z tál bélelik ki. A nagyjavítás idején aS kettes számú kemencét üzemeltet-} ték, így a termelésből egy perc idő' sem esett ki. A Ikemerrceépítök jó munkája nyomán az újtípusú tűzálló­falazat már elkészült és az átalakí­tott dobkemencében május 15-én) í kezdik meg a pörkölést. Az új borsodi gyár másik részle-) > gében, a — több épületből álló — szeparáló üzemben április 4 tisztele­tére kezdték meg a pörkölt érc dúsí­tását. Az egy hónap óta termelő; i üzemben a műszakiak egyik döntő!! feladata volt a 21 mágneses szepará­ló optimális fordulatszámúnak meg­állapítása és a berendezései* anyag­gal történő bejáratása. Ezt a munkál sikeresen elvégezték. A pörkölés alatt vasoxiddá alakult ércet a mág­neses szeparátorokkal különválasz­tották a nem hasznos ásványoktól. Az így feldúsult érc súlya tovább csökkent, vastartalma viszont 41 százalékra emelkedett. Ebből az érc­ből az első öt vagont szerdán elszál­lították Miskolcra, a kohászat nyers- anyagtóroló telepére. A rudabányai vasércdúsitóban az idén 50 ezer tonna pátércet pörköl­nek meg és 35 ezer tonnát szeparál­nak. Igv az év végéig 85 ezer tonna, az eddiginél ’magasába vastartalmú hazai ércet küldenek a nagyolvasz­tókba . Píatkó Lajos határőr-százados elvtárs a szülői munkaközösség névé­ben forró szeretettel köszönti a nevelőtestületet, valamint az isko­la úttörőit a zászlóavató ünnepség alkalmából. Az ifjú úttörők ez al­kalommal is fogadalmat tettek: hűek lesznek az úttörők 12 pont­jához, védelmezik, tisztelik és szeretik a 'vörös zászlót. Budapesti leánygimnázium kamarakórusának hangversenye Miskolcon HASZNOS, termékeny kapcsola­tok és együttműködés szálai szövőd­nek az iskolák között. Egyik-másik iskolánk jó barátságot Ikötött buda­pesti vagy az ország más tájain mű­ködő általános- és középiskolákkal is. A miskolci Kossuth Lajos Leánygim­názium a budapesti XX. kerületi Bagi Ilona Leánygimnáziummal ke­rült kapcsolatba. Azonos pedagógiai elgondolások, különböző kisérlelek, a közösségi nevelésben és a politech­nikai oktatásban szerzett értékes ta­pasztalatok hozták őket közel egy­máshoz. A május elsejei ünnepségek során a két iskola pedagógusai és KISZ- szervezetei baráti találkozót szervez­tek. A budapesti XX. kerületi iskola Igazgatójának, Halmi Gyulánénák vezetésével több tanár, KISZ-tag s az •iskola kamarakórusa látogatott el Miskolcra, a Kossuth Leánygimná­zium tantestületének és KlSZ-szerve- zetének meghívására. A különau lóbuszon érkező csoport megismerkedett a város életével, fej­lődésével, Tapolca, Lillafüred szép­ségeivel, ellátogatott Kazincbarci­kára és megfordult a Bükk-hegység néhány ismert pontján. A BARÁTI találkozó kiemelkedő eseménye volt az a hangverseny, amelyet a Bagi Ilona Leánygimná­zium kamarakórusa szombaton este adott a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. Mindenekelőtt szeret­nénk kiemelni műsorának példamu­tatóan választékos. ízléses, sokolda­lúan gazdag összeállítását. A műsor s az egyes számok előadása meggyő­zően szólt arról, hogy az iskolai ének- kultúrát helyes célok szolgálatába állítják, és elsősorban a dalolás örö­mét, az éneklés felszabadultságát, jóérzését keltik fel a tanulókban. előttünk a közelmúlt lapjai ts. Ga­lambos Béla, a csendes kis falu ta­nítója évekkel ezelőtt szinte csodát művelt a gyermeknevelésben. Mim últörővezető erős, fegyelmezett út­törő csapatot létesített. Felfigyellek munkájára a megyei vezető szervek is és egymásután vitték tapasztalat­cserére hozzá a pedagógusokat. Egy­szer búcsút kellett mondania a hőn szeretett iskolának, mert Miskolcra helyezték. A munkásgyermekek ta­nítását bízták reá. A Nagyválhy ut­cai iskola nevelője lett Évek múltán, egészen pontosan 1961 május 1-én. a munka ünnepen a népművelésben szerzett érdemei elismeréséül az iskola igazgatójává nevezték ki. Szinte hihetetlen volt számára ez a megbízatás. Rábízták egy ilyen hatalmas iskola nevelőtes­tületének és tanulóifjúságának irá­nyítását! A nevelőtestület s a szülök Tállyán láttuk Mióta a szálötcrmelö gazdák hegyközségbe tömörültek Tállyán, azóta igen ólónk munkát végeznek. Kótai .Tózsetné (jobbra) s Hubai Márta, a hegyközség tagjai az alany vesszőt készítik elő oltásra. Még az idén Tállya 300 ezer darab telepítésre alkalmas oltványt ad át a Szőlöoltvány- és Facsemete Forgalmi Vállalatnak. Foto: Szabadó* Este van már, késő este. Tábortüzek égnek messze ... — éneklik a Gábor Áron és a Lórántffy Zsuzsanna úttörőcsapat tagjai az ültörők régi táborozási dalát. Daluk után újabb szebbnél- szebb dallamok csendülnek fel, ropják a táncot a lányok, tréfál­koznak a fiúk. Jó szórakozást, kellemes estét szereztek a gyerekek a vendégeknek. a vendégeknek, a nevetőknek né­pünk gazdag kultúrájából. S milyen lenyűgöző volt a határ­őrök pompás díszelgése, amint ki­vont karddal, egyenes testtartással átadták az úttörőknek a szülői mun­kaközösség vörös csapatzászlaját.. Piatkó Lajos határőr századostól is­mét történelmet kaptunk. — A vö­rös zászlót munkások, proletárok, forradalmárok vére festette meg, akik életüket és vérüket áldozták a szabadságért. Becsüljétek, szeressé­tek, védjetek e zászlót — csengtek szavai az ódon iskola aulájában. egyetértéssel fogadták a kinevezést és nagy szeretettel vártók az új igazgatót. Miért? Valaki a rögtön­zött ünnepi szónokok közül így jel­lemezte: — a szocialista humaniz­mus megtestesítője, a szerénység, az odaadás mintaképe. A TÖRTÉNELEM óla véget ért Holnap új fejezet kezdődik az iskola történelemkönyvében. Uj csapat­zászló alatt munkálkodnak majd az új életért a felsővárosi úttörők, s lelkes nevelőik. Pásrtory Atomos ’ j »nullák itt a betűvetést, meg az alá­[zatos tiszteletet. | S mi volt 1946-ban? — kérdezte I saját magától és felelt is rá a resz- [keteg hangú idős tanár. — Amikor [az úttörő-mozgalom magvait elvetet­jük, ez nem tetszett az egyházi kő­jüknek, meg a jobboldali pártok- »nak. Mert ugyan ki látott már az- i előtt olyasmit, hogy „mezítlábas gye- ! rekele” táborozzanak együtt a polgár- [ csemetékkel. .. | A kicsinyke magot a munkásgye- »rekeket szerető, szorgalmas pedagó­gusok féltőn ápolták, gondozták, s i azóta nagy faVá terebélyesedett. A jizenöt esztendővel ezelőtt még csak jhúsz tagot számláló úttörőcsapat ma i több mint 300 vidám lurkónak je­' (lenti az együvétartozást. Május 1-én ]az esti tábortűznél egyetlen gyermek j sem volt mezítláb. Milyen kedvesek j voltak, amint ropták a táncot, egy i csokorra valót nyújtva a szülőknek, Néhanapján arról hallani panaszt.: hogy a gimnáziumi énekórák kis szá-: ma és a szűlk keretek akadályozzák; az igényes énekkultusz kibontakoz-í tatását, kivirágoztatását. Nos, a ven-; dégszereplő iskolai együttest irá-j nyitó, kiválóan képzett; karmester,: Dobray István tanár munkája, meg-] ítélésünk szerint, eleven cáfolat erre: az érvre; íme: reális követelmények] támasztásával, okos műsoralakítással,] és persze a hivatósszeretetből fa-i kadó, a szép feladatoktól serkentett] rendszeres, tervszerű, lelkes munka-) val igen szép sikereket lehet elérni.] Különösen örültünk annak, hogy a> pesti leánygimnázium kamarakóru-j sának műsorában szép tömegdalok,! mozgalmi énekek, az ifjúság össze-] forrottsógát, alkotókészségét, messze-; szárnyaló képzeletvilágát és magával! ragadó lendületét, híven tükröző mű-] vek szerepeltek. Óhatatlanul is arra: kellett gondolnunk, hogy helyi egy üt-] leseinktől mostanában ritkán halljuk: ezdket. ] A lányok néhány szép magánszám-, mai (zongora, ének), továbbá vonós-: négyessel, négykezessel is jeleskedj tek. Színes hanganyag, ízléses, kultu-i rált előadásmód jellemezte Szalontól] Agnes számait. A közös esten a miskolci iskolai tanulói német műsorral mutatkoztál* ] be. A német irodalom több klasszi-i kusának egy-egy versét, drámarész- ] letét tolmácsolták eredeti nyelven és] magyar fordításban. Ez az összeállí-1 tós elsősorban a német nyelvet és] irodalmat tanuló növendékek szor-l pálmáról és jó felkészültségéről adott] képet. Műsorukat ének- és zeneszá-) mok beiktatásával színesebbé vará-j zsolhatták volna. Az áldozatos, ko-] moly munkát igénylő njűsort. Hor-1 yáth Kiss Lászlóné tanár készítette] elő. Az összekötő szövegei németül) Fogarasi Mária, magyarul Ádárfi Éva] tolmácsolta. AZ ELSŐ találkozó kellemes em-1 lékeket hagyott mindkét iskola ta-| nulóiban és pedagógusaiban. Az elsőt ! bizonyosan újabbak követik, amelyek] értékes lehetőségeket kínálnak majd) az oktató-nevelő munkában s az) iskolák belső életében kialakult ha-] gyományok. jó kezdeményezések ésj hasznos tapasztalatok kicserélésére ] ts.) a E TÖRTÉNELEM órán voltunk. Az asztalok mellett ezúttal nem nebulók ] ültek, hanem deresedő hajú embe- »rek. A történelemtanár szerepét dr. ] Stefán Béla bácsi, a Nagyváthy utcai »általános iskola nyugalmazott igaz­gatója vállalta magára. Rögtönzött »előadását nem a tankönyvek, ha­jnem az élet írta meg. Messzi múltra, [ tizenhét-tizennyolc esztendővel ez- »előttre vezette vissza hallgatóságát i Szavai nyomán a „mezítlábas isko- i Iában” jártunk. Csak így nevezték [ a felszabadulás előtt a „Szent Ist- [ ván” iskolát. Proletárgyerekek ta­i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom