Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

I ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1961. marat 1®, Vássza Zseleznova ♦ A Miskolci Központi Kórus Karcagon Gorkij drámájának bemutatója a miskolci színházban NÉHÁNY HÉT MÚLVA huszonöt esztendeje lesz, hogy Makszim Gor­kijt, a „forradalom viharmadarát” hatvannyolc éves korában elragadta a halál. Halálának negyedszázados évfordulójára emlékezve tűzte műso­rára a Miskolci Nemzeti Színház egyik kései és nálunk kevéssé ismert drámáját, a Vássza Zseleznová-t. Gorkij egy korai, allegorikus írásá­ban azt írta: .,Csak kétféle élet van, rothadás és lángolás. A gyávák és kapzsiak az előbbit választják, a bát­rak és adakozók az utóbbit.” Gorkij maga a lángolást választotta és az élet­nek ez a kategorizálása tükröződik a Vássza Zseleznova című drámájában is. A Vássza Zseleznova eredeti vál­tozatát Gorkij még 1910-ben irta, majd később, élete utolsó éveiben teljesen átdolgozta. Ebben a válto­zatban a kapitalista anya — Vássza Zseleznova — már nemcsak a vagyon együttmaradásáért harcol, hanem a vállalatáért élő, kegyetlen kapitalista asszony elszánt, borzalmas harcot folytat a vállalat fennmaradásának biztosítékául tekintett örököséit — haldokló fiának felesége, a kommu­nista anya ellen, aki a szocialista jövő harcosává szeretné nevelni gyermekét. Egy kapitalista családon belüli ellentétek játszódnak le előt­tünk a színpadon, válójában azonban már két világ harcát látjuk: a tőkés világ embertelenségének képviselőjé­vel egy másik, egyszerűségében épp­oly drámai alak lép szembe, Rásek a bolsevik asszony, akinek keze — tit­kos hazatérése, a párt érdékeinek fél­tése miatt — meg van kötve kegyet­len, számító anyósával szemben. A DRAMA TÖRTÉNETE röviden összefoglalható: Zseleznovék jómódú orosz polgárok. A jómódjuk alapját képező hajózási vállalatot az erös- kezü, kegyetlen asszony, Vássza Zse­leznova vezeti. Férje, az egykori hajóskapitány lezüllött, lump alak, akit gyermekrontásért bíróság elé akarnak állítani. Vássza mindent megtesz, hogy a botrányt elkerülje, megvesztegeti az ügyészt, a bírót, ál­talában a vesztegetés szinte életeleme — és az akkori orosz államigazga­tásban mindenki megvesztegethető —, férjén mégsem tud segíteni. Ezért, hogy a látszatot megóvja és lányai­nak a „jó partit” biztosíthassa, férjét öngyilkosságra kényszeríti. Zselez- nov halála után Vássza még kemé­nyebben tartja kezében családjának irányítását, gyarapítja vagyonát és a maga módján igyekszik széppé, szí­nessé tenni lányai életét Ez a „maga módja”: a penzsóvár udvarlók, házi- barát, részeg dinom-dánomek sora. Csak a kívülről, messziről jött szemlé­lő veszi észre, mennyi tragikus ellent­mondással terhes ez az élet. Rásel, a messzi idegenben, emigrációban hal­dokló, forradalmárrá, lett Zseleznov- fiű felesége, akit itthon forradalmár magatartása miatt köröznek, hamis útlevéllel érkezik a Zseleznov-házba, hogy fiát magával vigye. Iszonyodva látja, müven környezetben él kisfia. Tanúja egy féktelen családi vigalom­nak, látja, hogy a nagyobbik lány, az okos Natasa, fiatal kora ellenére, az italban talál menedéket a családi élet szörnyűségei elöl. a másik gyereklány félkegyelművé lett ebben a (kör­nyezetben és látja, hogy Prohor, Vássza élvhajhász, naplopó bátyja hogyan taszítja mindinkább a zül­lésbe a családért. Nem kapja meg a fiát. Vásszától, mert az örököst akar a vagyonának, inkább a csendőrseget uszítaná menyére, de erre nem kerül sor, mert egy hirtelen szívroham el­ragadja az életből a kegyetlen kapi­talista családanyát. Vássza halála mln tegv az egész polgári rend erkölcsi szétzülléséneíc, leaiacsonyodásának szimbóluma; a család tagjai elállatia- sodva marakodnak a koncon, a pénz- szekrény kincsein. Csak (kétféle élet Van. rothadás és lángolás — idéztük fentebb Gorkij szavait A gyávák és kapzsik, a Zse- leznovok az előbbit választották, a forradalmár Rásel. a bátor az utób­bit. ö valójában ebben a családban a jövő himöke, a forradalom viharma- Cara. ő képviselj a haladást, a tiszta­ságot és a felnövekvő erőt a kapzsik, kegyetlenek, lehűtök, kiábrándultak, kitartottak, korruptok, gátlástalanok rothadó környezetében. Gorkij nagyszerű drámáját igen szép előadásban mutatta be a mis­kolci színház. Az előadás egyben a fiatal rendező, Léner Péter diploma- munkája is volt. Úgy érezzük, a fia­tal főiskolás nagyszerűen felelt ezen a vizsgán. Rendezése precíz, megfele­lően értelmezett.. Gorkij mondani­valója nagyon jól érvényesült az elő­adásban. A fiatal rendezőnek sikerült megteremtenie a történés idejének légkörét;. Szinte áradt a színpadról a szétbomló kapitalizmus fullasztó le­vegője. Gorkij a drámát nemcsak egy család, hanem egyetlen szoba kere­teibe sűrítette. Léner Péternek sike­rült a Gorkij-i mondatok, elképzelé­sek meg jelen Résével kitágítani a ho­rizontot és megláttatni a Zseleznov­családon túl az egész kapitalista rend züllöttségét, halálraítéltségét. Mesteri­nek tartjuk a harmadik felvonás nagy mulatási jelenetének megrende­zését. Léner Péter művészi mérték­tartással kerülte el a túlzásokat mind ebben a jelenetben, mind a dráma más, buktatókat rejtő pontjain. Gorkij drámája igen jó bemutatásának le­heltünk tanúi, amely méltó volt a halhatatlan író-óriás emlékéhez, al­kalmas arra. hogy a színház ezzel em­lékezzék rá halálának huszonötödik évfordulóján, örömmel regisztráljuk a fiatal rendező sikeres bemutatkozá­sát, és hisszük, hogy még sok szép rendezéssel tesz bizonyságot tehetség géről és örvendezteti meg a szépre, nemesre vágyó miskolci közönséget. Ütő Endre díszlete remeikül idézte a század első évtizedének polgári ott­honait. jó keretet biztosítva a játék­nak. Hasonló értelemben nyilatkoz­hatunk H. Mészáros Margit korhű jelmezeiről is. A DRÁMA LEGFŐBB szereplőjé­nek, a címszereplő Vássza Zselezno- vának alakjában Gyarmathy Anikót láttuk. Azt az anyát láttuk Gyar­mathy Anikó formálásában, aki első­sorban egy nagy vállalat tulajdonosa, elsősorban kapitalista, kegyetlen, üz­leti érdekeiért gátlást nem ismerő ember és csak azután anya. Sokrétű Vásszának a figurája: kegyetlen zsar­nok az üzleti életben, kegyetlen még férjével szemben is, akivel szemben nem tudja feledni régi keserűségeit és ha gyermekeivel szemben olykor- olykor egy-két pillanatra el is gyen­gül, a velük való gyengédségben is mindenkor távolabbi, anyagiakkal összefüggő célok vezetik. Vássza Zse­leznova Gyarmathy Anikó alakításá­ban a vállalatáért élő, kegyetlen ka­pitalista asszony mindenkivel szem­ben vívott harcának igen magas mű­vészi fokú megnyilvánulása- Különö­sen emlékezetes utolsó jelenete, ami­kor szívrohamában már haldoklik, de ereje utolsó megfeszítésével még el­löki magától a kéjsóvár Pityorkint és egy pillanatra újra a régi, erős asz- szonnyá válik. Férjét, az egykori ha­jóskapitányt Farkas Endre formálta emberien, hitelesen, megmutatva a goromba zsarnokból szinte papucs­férjjé változott Zseleznov gyávaságát, elesettségét, kiszolgáltatottságát. Élv­hajhász, naplopó, lump fráter Prohor, Vássza testvérbátyja. Alakítója, .Tákó Pál erőteljesen hangsúlyozta ennek a züllött, gátlástalan figurá­nak jellemvonásait, nagyszerű rajzát adva ennek — a kapitalista társa­dalomra igencsak jellemző — élősdi figurának. Nagyon emberinek, igen művészinek találtuk Szekeres Ilona Natasáját, alki látja osztályának kilá- tástalanságát. de kitömi nem képes a szörnyű kéretek közül és inkább a könnyebb menekülést, az italt, a má­mort választja. Egerváry Klára fél­szeg, szinte már együgyű Ludmillája nagyon jól sikerült szerepformálás. Rásel a dráma viharmadara. Övele mondatja ki a szerző a forradalmá­rok, a kommunisták igazságát. Ló- ránd Hanna igen rokonszenvesen for­málta meg ezt a hozzánk igen közel­álló alakot. Alakításában a férje és fia iránti szeretet dominált elsősor­ban a forradalmi igazság tudata mel­lett. azonban forradalmi keménysége, harcossága, férje családjával szem­beni fellépésének határozottsága még fokozható lenne, hogy magatartásá­ban is jobban érvényesüljön: ő már egy új világ előhírnöke, azé a világé, amely elsöpri a Zseleznovokat. Vargha Irén Annája a (kapitalisták szolgálatában elembertelenedett, a tőkésekhez idomult szolgaiélek jó formálása. A korra nagyon jellemző Somló Ferenc Jászai-díjas remekbe- formált korrupt bírója és Haraszin Tibor hivatalnoka, aki ugyan már kacsintgat a szocialisták felé. de fiát — biztos, ami biztos — még úr­nak neveli, kadétiskolába járatja. Latinovits Zoltán — úgy érezzük — félreértelmezte szerepét. Túljátszá- saival — igen helytelenül — mulat­ságos figurát formált a szegény, de korrupt hivatalnok valójában tragi­komikus kadét-fiából, akit a gazdag polgárcsalád csak azért fogad el, mert a jövő katonatisztjét látja benne, de valójában nem becsüli semmire. Lafcinovitsnaík több (kima­gasló főszerep- után ezt az epizód- figurát is több műgonddal kellett volna megformálnia. Gamma Erzsé­bet: Lizája a kiszolgáltatott és öngyil­kosságba kergetett cselédlány értékes ábrázolása. A fiatal színésznő ebben a kis szerepben igen figyelemremél­tót alkotott. Becze Ida sók rutinnal, igen plasztikusan formálta PoJját, a másük cselédlányt. Szili János elva­dult Pityorikinját, a gazdáival bizal­maskodó. elkényeztetett szolga alakí­tást is csak dicsérhetjük. EGÉSZÉBEN a Vássza Zseleznova előadása ismét jelentős lépés a Mis­kolci Nemzeti Színház életében, mű- sorpolittkájának, előadásai színvona­lának emelkedésében. Benedek Miklós SZÜKEBB KÖRBEN már váro­sunkban is ismerik, de tulajdonkép­peni bemutatkozása csak a Zenei Napok záróhangversenyén lesz egy fiatal együttesnek, a Miskolci Köz­ponti Kórusnak. A Horváth Kiss László vezette vegyeskar a közelmúltban kedves meghívásnak tett eleget. A meghívó a karcagi Déryné Művelődési Ház jubiláló énekkarának koncertjére szólt. Kevéssel a hatórás — kissé ké­nyelmetlen. de annál vidámabb — utazás után lépett színpadra az együttes, hogy a lelkes karcagi kö­zönségnek bemutassa műsorát. A kórus szereplését kis ünnepség előzte meg', amelynek során megem­lékeztek a jubiláló karcagi kórusról, annak eredményeiről és lelkes veze­tőiről, köztük Horváth Kiss László­ról, aki 1949-től 1957-ig vezette a kar­cagi énekkart. A közönség melegen ünnepeltekórusának volt karnagyát, akit szerte a városban azóta is nagy szeretette] emlegetnek. Ezen az ün­nepségen adták át a fél évszázados jubileumát ünneplő kórusnak a „Szo­cialista kultúráért” kitüntető jel­vényt, a Népművelési Intézet emlék­lapját, — továbbá a tagoknak az ötven, negyven stb. éveket doku­mentáló jelvényeket. Az ünnepi hangversenyen megjelent Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagy is. A Misiidéi Központi Kórus tagjai lázas izgalommal várták, hogy fel­gördüljön a függöny. Az izgalmat fokozta annak tudata, hogy a szín­pad nem a legalkalmasabb kórus­hangversenyek rendezésére, 18 me* ter magas zsinórpadlása miatt. Ennek ellenére a szép, de nehéz műsor megszólaltatása nagy örö­münkre szolgált. Elsőként Alexand­rov : Poéma Úkrajnáról című művét adták elő, melyet Kodály: Mátrai képek című kórusműve követett. MŰSORUK FÉNYPONTJA Hän­del: Békeóda című kórusra, zenekar­ra és szólistákra írott műve volt. Händel felemelő muzsikáját méltó­an szólaltatta meg a három szólista! Pekker Zsuzsanna, ősz Ilona és Csa­pó Tamás, a Miskolci Központi Kó­rus és nem utolsó sorban a Zenemű­vészeti Szakiskola zenekara, amely- j nek nagyszerű kollektívájából külön említésre méltó Csiba Lajos teljesít­ménye, aki pompásan tolmácsolta Händel nehéz trombitás zólóit. Az 5708í-es legionista Ez a címe Guzi Mihály és Becze Károly holnap kezdődő folytatásos írásának, amely távoli országokba viszi az olvasót, megismerteti a fran­cia idegenlégió módszereivel, tevé­kenységével. Az elbeszélés igaz tör­ténetet mond el, amely a gyanútlan, jóhiszemű, vagy reményt vesztett ■emberek beszervezésével, félreveze- tesével kezdődik és befejeződik a kiszolgált katona ..kifizetésével”. S a két végállomás között mérhetetlen sok megaláztatás, tűrés, szenvedés, dac, — vagy vadállattá válás ta- XMSztalható. A francia idegenlégió napjainkban jelentős szerepet játszik a politikai porondon, az algériai eseményekben. Ez a hadsereg az imperializmus leg­főbb támasza. Ö szervezi, irányítja, pénzeli. Külön hadsereg ez a hadse­regen belül; tagjaira gyűlölettel néz az egyszerű francia polgár, a gyar­matok bennszülött lakója. A légiónak jelentős szerepe volt néhány évvel ezelőtt is a szabadság- mozgalmak elleni harcban, a gyűlö­let szításában, s abban, hogy a kü­lönféle termékekkel és ásványi kin­csekkel megrakott hajók minél gyakrabban induljanak a gyarma­tokról Franciaország felé. Ezt többek között Guzi Mihály volt légionista. is bizonyítja, aki a pokolból megszaba­dulva, jelenleg Ormosbányán dolgo­zik, vagy esetleg Somogyi Gyula volt légiós is mondhatna erről néhány szót, aki az egyik erőd ostrománál egész életére nyomorékká vált, s most mindenkitől elhagyatva tengő­dik valahol Nyugaton. Almást Pál, Kovács József és még jónéhány ma­gyar fiú már nem mondhatja el so­ha vádjait. Vietnamban, hazájuktól ezer és ezer kilométerre pihenik örök álmukat. S beszélhetnének azok a hazafiak is. akik bátran harcoltak a betolako­dók, az idegenek ellen, s ha elfog­ták őket, nem, vallottak akkor sem, ha halálra korbácsolták őket... Az elbeszélés — amelynek folyta­tásokban való közlése több mint egy hónapig tart — Guzi Mihály napló­ja alapján készült. Reméljük, hogy olvasóink, érdek­lődéssel kísérik rnajd az Északma- gyarországban megjelenő folytatásos regényt. A karcagi közönség vastapssai ju­talmazta a vendógegyüttest, az út­törők virággal kedveskedtek a. szó­listáknak és a vezénylő karnagynak; A jubileumi hangverseny további részében az ötvenedik születésnapja® ünneplő kórus Schumann. Koposzovj Bartók és Lóránd műveit mutatta bű Potyók Balázs karnagy vezényleté­vel. Kedves jelenség volt a jelenlegi kórus elődjének, a volt karcagi Ipa­ros Dalárda idős tagjainak megszid laltalása is (vezényelt: Farkas 1»*-' ván karnagy) ,— bár műsoruk kissé elmaradt az est színvonalától. A Miskolci Központi Kórus a Mű­velődési Ház vendége volt Karcagon. A nagyszerű fogadtatásért Bíró Lászlót, a Művelődési Ház igazgató­ját illeti dicséret. A MISKOLCI EGYÜTTES azóta már hazaérkezett és a május 22-éfl sorrakerülő itthoni fellépésére, va­lamint a Nemzetközi Bartók Béla Kórusversenyre készül. Koncertjü­ket nagy érdeklődéssel várják á mis­kolci zenekedvelők. FUlcft Anfal A hét könyvujdonságai A Szépirodalmi Könyvkiadó nép­szerű sorozatában, az Olcsó Könyv­tárban jelent meg Móricz Zsigmond egyik legszebb írása, a Pillangó, Turistaház nyílt Sárospatakon Tavasztól őszig szirt­ié egymást érik me­gyénkben az autóbu­szok. Különjáratok hozzák A kirándulókat az ország különböző vidékeiről Borsod gyö­nyörű tájaira: Aggte­lekre, a Blikkbe, Mis­kolcra, Tapolcára. Lil­lafüredre. De az utób­bi években egyre na­gyobb a turisták ér­deklődése az eddig el­hanyagolt zempléni tájak iránt is. A ki­rándulók megcsodál­ják a nagymúltú To­kaj-Hegyol ja, elsősor­ban Tolcaj. Sárospa­tak, Sátoraljaújhely és a vadregényes Kegy­köz történelmi emlé­keit, természeti szép­ségeit. Minden bizonnyal jelentősen emeli Kegy- alja idegenforgalmát az a korszerűen be­rendezett, új turista- szálló, amely most nyilt meg Sárospata­kon, közvetlenül a Rá- kóczi-máir tószomszéd­ságában. A szálló — amely a Turistaháza­kat Kezelő Vállalat lé­tesítménye — kisebb- nagyobb szobáiban 52 ággyal várja a vendé­geket. de a. csoporto­san érkező kiró aduto­kat is cl tudják helyez­ni egy-egy nagyobb te­remben. Még folynak a belső berendezési munkála­tok. de az első vendé­gek már megérleeztek. lla az építkezések tel­jesen befejeződnek, a csinos, tiszta szobákon kívül az eszpresszó és a társalgó is a kirán­dulók szolgálatára áll majd. amelyben a csiHapithatsflan szere» lem megindítóan szép történet« bontakozik ki. A Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó» nál megjelent Hegedűs Géza A mtt létoszi hajós című kötete. Az író st ókor világába vezeti ifjú olvasóit Makai György, a Kossuth Kiadó* nál megjelent Portugál Afrika * rabszolgák földje című könyvében lerántja a leplet a múlt századbeli imperialista marakodás hátteréről? Afrika újrafelosztásától. A Gondolat Könyvkiadó Nemzeti Könyvtár sorozatában jelentette mc8 Takáts Sándor Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. század­ból című kötetét. E kötetben a kiad® kiváló történészünk hatalmas élet* művéből művelődéstörténeti cikke* kel és tanulmányokat ad közre. Kovács Margit Kossuth-díjas kera* mikusművésznő munkásságáról, fej* lődésének állomásairól írt Bobrovsz* ky Ida a Képzőművészeti Alap A Művészet Kiskönyvtára c. sorozató* ban. í ágyvonalű, kékes dombok je- lentik itt a horizontot. Kitá­gul a tüdő. A felhők mintha köze­lebb járnának errefelé a földhöz. Pajkoskodnak, bújócskái játszanak a dombok mögött. A Nap meg ép- penhogy sem közel nincs, sem távol: mindenütt van, mindenben benne van. Nem keil ahhoz tudni kiorofil- ról, a szőlőszemek cukrának erede­téről, nem kell ahhoz semmit sem tudni, hogy biztos legyen az ember a „mindenütt jelenlévő” Nap nagy hatalmában. Csak körülnézek, lá­tom azt az aranyszínű ragyogást, amely a földrögökröl verődik 'ússza a kék égre. érzem azt a tüdőtfesze- gető, kristályos-tiszta illatot, hallom a millió parányi lármából összegyűrt fenséges csendet — és tudom: ez a napfény birodalma. Közönségesen pedig csak: Hegy­alja. És milyen nagy a hatalma ennék a Hegyaljának! Meg szőlőinek. Olya­nok ezek. mint a szundikáló, jám­bor tüskésmalacok, egymáshoz bűj­va ... hátukon békésen merednek a szőlőkarók. De sok máson kívül arra is képesek ezek a dombok, hogy örökre fogságukba vessenek embere­ket: .., Mint Vass Imre bácsit, a meszes- maiori üzemegység vezetőjét. Fz a kövér, pirosarcű ember, akinek nevetésben egészen elbújik két szeme, 36 évvel ezelőtt, tizenöt esztendős korában meg­tartotta eljegyzését Hegyalja sző­lőjével. Aztán jöhetett akármi — akárki, — ez az eljegyzés ma­radt érvényben, végül igazi házasság lett belőle. Tulajdonképpen ez mos­tanában történt meg. Mostanában, amikor Vass Imre a reábízott szőlő­családot minden apánál szeretőbben A szőlők fogságában gondozza. 1954 óta mindig 140—150 százalékos a tervteljesítés, tavaly­előtt meg 48,5 mázsás rekord szüle­tett. De Vass Imre, szőlész és borász — mert ez a szépen csengő cím a hi­vatalos — természetesen nemcsak az aranyfényű dombok szőlőjéről és borairól tud beszámolni., ha egyszer rászánja magát a visszanézésre. Nem bizony, bár legtöbbet a sátoral­jaújhelyi tanító-üdülőről, a pesti pa­lackozó üzemről, aztán a nyugalma­zott államtitkár úr 183 hold szőlőjé­ről beszélhetne, akinél ő vezette a pincegazdaságot, majd a háborúról, a későbbi gyümölcstermelés! előa- dóskodásról, az újhelyi tangazdaság­ról, ahol agronómus volt... De eb­ben a sokmindenben ez a legérdeke­sebb: — Itt a legjobb a hegyek között! Az egész szakmában pedig: magá­nak a szőlőnövénynek a szeretete, gondozása... Van olyan telepítésem, amely... A 2t a túlcsorduló szeretetet, és azt a sok, apró, dédelgetett büszkeséget, sajnos, nem tudom utá­na mondani. S mennyi minden sze­repel emlékezésének lapjain! Pél­dául az, hogy a fiatal Vass Imre ti­zenegy évi udvarlás után vette el fe­leségét. S nem azért, mintha ilyen sók idő kellett volna a gondolkozás­ra. Hanem mert nem nősülhetett előbb. Feleségének apja annakidején tagja volt a direktóriumnak ... hat testvér, mind kicsi... a fiatal sógo­rok szinte a fiai lettek Vass Imré­nek. Aztán a három saját-gyerek, * nagyfiú, aki itthagyta az arany-dom» bokát, de itt az egész országot is..* Ezek fájdalmas dolgok, de szeren* cséré itt van a legkisebb, azzal <* gyereklogikájával, miszerint, ő sofőr lesz, semmi más! Most éppen abban a korszakában él, amelyben a sofőr* ség a felnőtté válás nagy szimbo* luma. Itt élnek, apa. anya. kisfiú, a szun­dikáló ttiskésdisznó-dombok között- És nagyon jól élnek. Majdnem boldogan. Hogy nem egészein boldogan, an* nak olykor egy fiatal technikus oka, akinek egyszer azt mondta lm* re bácsi, megfátyolosodó szemmel: — Édes fiam. miért jöttél te ide* Te nem szereted a szőlőt. S aki erre azt mondta, hogy hó* mit tehetett volna, oda ment tanul­ni, ahová felvették. Imre bácsi ingatja a fejét: néni) ezt nem szabad. Ez szentségtörés- Mindig szentségtörés, ha valaki neT szereti azt, ami a szakmája, ami a* élete. Imre bácsinak a szőlő az élete. A szőlő foglya ő, a szívével fogoly* Mostanában nincs is. ami a boldog­ságát megzavarná. Fiatalokat tanít» j Olyanokat, akik szeretik a szőlőt. S j elmagyarázza nekik, amit a hat* minchat. év alatt megtanult, vala- j hogy így: {"’sak egy kis akaraterő: meg le* ^ hét szokni a magányt. Neu* j is vagy egyedül, ha szereted a tér- | mészetet. Nézz körül, vedd észre ez* | a temérdek szépséget és örülj neki- j Gondozd, ápold, nevelgesd a nö* ! vényt és a kezed nyomán egyre szé­pül a táj ... . „ Hajlama Erascbcá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom