Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-09 / 107. szám
4P ESZAKMAGYAEÖRSZAG Ban 9 Ujrendszerü termelési gyakorlat az egyetemen Az iskolareform egyik fontos célkitűzése: közelebb vinni a diákokat a. gyakorlati élethez. Különösen fontos ennek a gondolatnak a megvalósítása az egyetemeken. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is ennek a szellemnek megfelelően változtatnak az eddig szokásos termelési gyakorlaton. Eddig a harmad- és negyedévi»; hallgatók töltöttek négy, illetve öt hetet, az üzemekben, bányákban, a jövő tanévben viszont az első évfolyam hallgatóinak is kötelező lesz a fizikai munka. Szó van afroi, hogy az első évfolyam hallgatói, mielőtt még az egyetemre jönnének, egy teljes évet .dolgoznak majd az egyetem által megszabott: munkahelyeken. Ezek a fiatalok levelezőként tanulnák majd addig az egyeteme anyagot, és meghatározott programra szerint tartanák frissen a középiskolában tanultakat. Hetenként az üzem mérnökei matematikai oktatásban részesítenék őket. A szokásos nyári termelési gyakorlaton kívül a hallgatók jelenleg is végeznek fizikai munkát. A bányamérnöki kar hallgatóinak nyolcadik féléve — gyakorló félév. Ezt az időt a bányákban töltik el. Jelenleg Perecesen dolgoznák „rendes” 8 órás műszakban. A 8 órás műszakon kívül négy órát töltenek el utazással, fürdéssel stb., így ennyivel kevesebb idő jut a pihenésre, alvásra és tanulásra. Az egyetem vezetősége reméli, hogy jövőre ezt a „meddő” időt sikerül majd lecsökkentenie. 16 évesek találkozója A Miskolc Városi KlSZ-bizottság és a Városi Rendőrkapitányság ma délután 6 ójrai kezdettel rendezi meg az SZMT székhazában a 16 éves fiatalok találkozóját. A bensőségesnek ígérkező ünnepségre 180 olyan miskolci fiatalt hívtak meg, akik ebben az esztendőben töltötték be 16. életévüket. A fiatalok találkozóján Fekete László elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet, majd Hornyák József elvtárs köszönti a 16 éveseket. Az ünnepségen, adiát át a meghívott fiatalok személyazonossági igazolványát. Az ünnepség után az SZMT és a városi KISZ-bizottság művészeti csoportjai kultúrműsorral szórakoztatják a meghívottakat, s műsor után kerül sor a 16 évesek báljára. Jő gyümölcstermést várnak megyénkben Borsod megyében az idén 1200 holddal növekedett a tsz-ek gyümölcsöse. így most már a nagyüzemi gyümölcsösök összterülete megközelíti a 3000 holdat. Az északi gyümölcstermő tájakon a virágzás más évekhez viszonyítva három héttel korábban következett be és most ért véget. Gönc környékén, ahol több évtizedes múltra tekint vissza a kajszi termesztés — a virágok berakódott- sága jó volt és a'(kedvező időjárásban jól sikerült a kötés is. Bőséges termésre van kilátás. Nyíri és a hegyközi községek almatermő tájain ugyancsak jól sikerült a TeljesííeMék felajánlásukat A borsodnádasdi hengerészek teljesítették első félévi anyagtakarékossági. felajánlásukat. A hengerészbri- gaclok —- anyagnormájukhoz viszonyítva — egy tonna hengereltáruhoz 31 kilogrammal használtak fel kevesebb anyagot. A megtakarított anyagból 630 tonna, finomlemezt hengereltek. Ennek értéke meghaladja a hat millió forintot. I virágzás és a. megtermékenyülés. I Ezen a vidéken és a cseresznyéjéről híres Szomolya környékén is jobb termést várnak a korábbi éveknél. A nagyüzemi gyű möl esősökben a korona-alakító metszést már elvégezték, több helyen pedig a permetezést is megkezdték. A ■ tsz-ek által telepített új nagyüzemi gyümölcsösök állapota kielégítő. Hat termőtájban közel 700 höld- nyj új telepítés jól telelt, gondozása megfelelő. A nagyobb gyümölcsösöket telepítő tsz-ek számos új módszert alkalmaztak. Az edelényi Alkotmány Tsz például — amely elsősorban a Sajó- és Szuha-völgyi bányatelepeket akarja ellátni friss gyümölccsel újonnan telepített 80 holdas almáskertjében alacsonytörzsű fáikat ültetett, és termőíves, orsós művelésre rendezkedett be. Ennek előnye, hogy a fa hamarabb hoz termést, kezelése egyszerűbb. Más tsz- ek, mint például a kenézlői Dózsa, a zemplénagárdi Szőke Tisza, széles sorosan telepítette gyümölcsösét. így lehetővé válik, hogy a gépi művelés révén exportminőségű gyümölcsöt termeljen. Ami Lajos „a világ legnagyobb mesemondója“ Ami Lajos, a szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet nyugdíjas tagja — akit 1959-ben a „Népművészet mestere” címmel tüntettek ki — újabb tizennyolc népmesét mondott magnetofonszalagra. Meséinek száma így 256-ra emelkedett, s hattal felülmúlta azt a svéd parasztot, akit eddig a világ legnagyobb mesemondójának tartottak. Az értékes nép- költészeti gyűjteményt a nyíregyházi Jósa András Múzeumban dolgozzák fel és készítik elő kiadásra. 100 férőhelyes óvoda épül Ssentistvánon A felszabadulás előtt summásairól, ma pedig Borsod megye legnagyobb milliomos tsz-éről vált ismertté Szentístván, matyóföldi község neve. A tsz-község az idén új létesitmény- nyel gazdagodik. A ísz-parasztok gyermekei részére 100 férőhelyes óvoda épül. A több mint másfél millió forintos beruházáshoz jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a község lakói is. Az óvodában, a játszóterem mellett fektetők is készülnek, es korszerűen felszerelt konyha gondoskodik majd a gyerekek étkeztetésétől. A falakat a mesevilág képei díszítik, s a szülők matyó motivumú kézimunkákkal, virágokkal segítik majd az óvoda széppé, otthonossá tételét. Az építkezésre az idén 600 ezer forintot költenek. Ez a létesítmény, — amelyet jövőre adnak át rendeltetésének — a felszabadulás óta újabb, olyan nagyszabású beruházás a villany bevezetése, a szövetkezeti étterem, a cukrászda, valamint a művelődési otthon után, amely az egykor sárba süllyedt matyó falut szinte „városi” rangra emeli. Huligánokat leplezett le a rendőrség Á rendőrség körülbelül hat heti siyomozás és kihallgatás után felszámolta városunkban a galeribe tömörült huligánok tevékenységét. Miskolcon 6 galeri működött, körülbelül 36 taggal. A huligánok elnevezést is adtak bandájuknak: „Foghíjas”, s,Cso!ki”, „Hámor”. „Gyárutcai”, „Autós”, „Diósgyőri”. Kik voltak a galeri tagjai? 15—26 éves fiatalemberek, középiskolai tanulóik, szakmunkások, foglalkozásnélküliek. Elkövetett tetteikben nem válogattak. ízléstelenül öltözködtek, utcákon, nyilvános helyeken verekedést provokáltak, jslko- láslányoktól kezdve idős asszonyokig Bzemtelenkedtek, nyomdafestéket nem tűrő szavaikat használtak. Nagy- 1 mennyiségű szeszesitalt fogyasztottak és részegen éjjeli csendháborítást követtek el. Sőt. ha alkalmuk nyílt rá, betörtek, apróbb lopásokat követték el. Kétízben autót is próbáltak lopni. A rendőrség a galerik felszámolása után a büntetett előéletűeket további eljárás végett átadta az ügyészségnek, akik ellen pedig még csak szabálysértési eljárás volt folyamatban, figyelmeztették: még egy eset s garázdaság címén eljárást indítanak ellenük. A kiskorúakat és azokat, akikkel még nem foglalkozott a rendőrség. szüleikkel együtt behívatták a rendőrségre és jegyzőkönyvi figyelmeztetésben részesítették. (petrozsényi) * EGYEZSÉG Az emberek kit«lor,8tak ut«X emoereK cára Az előszoba Villanyégöje lepedőnyi íénynyalábot terített a lábuk alá. Akaratlanul is megtorpantak a fényudvar szélén. Egyesek lehajoltak, feltűrték nadrágjukat, aztán kiléptek a fényből, bele az éjszakába. Egymás mellett indultak hazafelé, szomszédok voltak. Olyan sötét volt, mint a pincében. Tsmei-ték az utat., előre tudták, hol kell óvatosabbra fogni léptüket, hogy bele ne tapossanak valamelyik kátyúba, amelyet színültig töltött a reggel óta szemekéin rnájusi eső. Csendben ballagtak, fáradtan, törődötten. — Híztál, mi? — töfíe meg a csendet Kovács, s hogy a másik nem válaszolt, még hozzáfűzte. •— Rád is fér, már olyg.ii sovány vagy, mint az ujjam. — Te meg fogytál akkor, ha én híztam, az meg terád lér, mert, lassan már a térdedet verdesi a hasad — adta vissza a kölcsönt Varga. Megint hallgattak egy sort. Ki fizették egymást. Egyelőre nem volt mit mondaniuk. Kovács elhibázta a lépést. Szandálja megmerült a sáros vízben. Káromkodott. Vargának olyan nevet- hetnékje támadt, hogy ha nagyhirte- <pn ő is bele nem téved egy süldőt elfektető bukkanőba, ki is robban belőle, Egy-egy, nem volt min nevetni. — Csak fizeti az ember a községfejlesztést, oszt nincsen semmi látszatja, még villanyt sem raknak ide. Varga igazat adott szomszédjának. Bólintott. Valóban, többet is csinálhatnának a nép pénzén, legalább a kultúrházhoz kellene járdát építeni, meg villanyt rakni. Kovácsnak szemmel láthatóan jól esett az egyetértő igenlés. No, hogy ezt is elérte, igazat; ad neki ez az eleven madár- ijesztő. Olyan sovány, hogy csak két toliseprő kellene a hóna alá és elvinné a szél. Annyira nekibátörődött az egyetértés láttán, hogy beszédje visszamerészkedett a közgyűlésre: — Nagyon kinyílt már a csipája az elnök „úrnak”! De majd leszállítom én a lóról, csak nagyon ugráljon, bennem aztán emberére akad. Komák is lennénk pedig, oszt hogy nekemesett. Téged nem bosszantana, ha ennyi ember előtt lemoeskolná- nak? — hangjában annyi követelőzés feszült az egyetértő szóért, hogy Varga jobbnak látta, ha nem mond neki ellent. Hadd vigye a magáét, osztáskor aztán nézhet az égre — nesze semmi, fogd meg jól. Kovács beleegyezésnek vette a szomszéd hallgatását, mert tovább folytatta: — Persze, azért a feleségét kihagyta a kritizálásból, pedig az se sokat tesz a közösben. De hát az a felesége, annak mindent szabad, mert a.z uracskája az elnök. ___ — Kicsinye van — jegyezte meg Varga csöndesen. — Ugyan — lángolt fel Kovács haragja. — Hát aztán? Amíg a maga gazdája volt, a hátára kötötte volna, vitte volna magával a határba. Dehát a téeszcsében már lehet az urat játszani. Téged talán nem a főd végében tartott az anyád? Varga csöndesen elmosolyodott. Nézd csak, milyen öntudatos lett egyszerre, még a szoptatós anyákat is kihajtaná a mezőre. De azért a saját szemében is észrevehetőé a gerendát. Az ő feleségének se kicsi, se nagy, mégis csak akkor mozdul ki a határba, ha az elnök megy érte. — Más időket élünk — vonta meg a vállát. — Kímélni kell az asszonynépet. Elég baj az, hogy minket ott aszalt a Nap a föld végén, bőgtünk is annyit, mint egy árva borjú. — Bőgtünk, hát aztán, ez a paraszt sorsa — próbálta bizonygatni Kovács a maga igazát. — Ha nem muszáj, ne dolgoztassuk a kisgyerekes anyákat — szólalt meg Varga határozott hangon. — Van itt elég ember a munkához. Ha mindenki megteszi, a kötelességét, nem lesz itt hiba. Igaza volt az elnöknek: most fogjuk meg a munka végit, ne hagyjuk, hogy a kapásainkat felverje a gaz, mert aztán nem bírunk vele. Ha megint elhúzódik a kapálás, mint tavaly, nem kapja meg a munkát rendesen a kukorica, a cukorrépa, meg a többi, aratáskor már nézhetünk. Az aratás, az mindenné] fontosabb, megint ott kell hagyni a kapásokat, és nem ad a kukorica, ha nem adunk neki. Ezt kell jól megérte»», Pista,. é§ le. kell nyelni, amit a •tf*» Az iskolai fii Steril el és megszüntetéséért . nr:”- Kedd, mi. máittt&J Az elmúlt időkben sokat olvashattunk az iskolareformról, ezzel kapcsolatban pedig a túlterhelés megszüntetéséről. Gyakran megállapítottuk már, hogy egyáltalán nem növeli a diákok, tudását, ha minél több —1 néha a képességüket is meghaladó — anyag tanulását kívánjuk meg tőlük. Az iskolareform sikeres megvalósítása ezen is változtat. Az elmúlt napokban jelent meg a művelődésügyi miniszter utasítási és módszertani levele, amely konkrét útbaigazítást ad az 1961 /62-es tanév tantervének módosításáról. A levél igen határozott lépés a túlterhelés megszüntetése felé. A tántervmódo- sítás az általános iskola csaknem valamennyi osztályát és tantárgyát érinti. Lényege, hogy bizonyos tananyagrészeket a. jövőben nem kell tanítani. Az első osztály számtananya- gából például kimaradnak a zárójeles feladatok. Lényegesen csökken a felsőtagozatosaik magyar irodalmának anyaga, valamint a történelemnek az ókorra vonatkozó része. Csökkentik a tananyagot a fizika, a kémia, a növény- és állattanban, valamint a testnevelésben is. Az így felszabadult időt az ismétlésre, tehát a tanult részek minél elmélyültebb Ismeretért kell majd felhasználni. Természetesen nemcsaik ez a. módja a túlterhelés megszüntetésének, A miniszter a módszertani levélben be* szél arról is, hogy a szülök gyakran foglalkoztatják fiaikat külön órákori ami ugyancsak túlterhelést idéz d°* A pedagógusok figyelmét, pedig arrf hívja fel, hogy a kötelezően előírta’14 i — versek, prózai szemelvények, szaktárgyi meghatározások — kivételével j ne szószerint követeljék a leckét. Tanítsák és neveljék a gyermekeket, fejlettségüknek megfelelő módszerekkel, támasszanak velük szemben életko- rilag arányosan méretezett és őket j fejlesztő követelményeket. Szó van * pedagógusaik túlterheléséről is. Ennek megszüntetéséhez a funkciók, a társadalmi munka arányosabb elosztás* [ vezethet. Az arányosságot itt az isko“ Iák igazgatói biztosítsák. A miniszter hangsúlyozza, hogy a túlterhelés felszámolásához okvetlenül szükség van a pedagógusok. oktatásügyi szervek, a szülők, a társadalmi szervezetek segítségére. Csal« \ közös erőfeszítéssel lehet elérni itt ií ! sikereket. Német nyelvi önképzőkör a miskolci lözpzÉsáo Technikum kereskedelmi tagozatán Iskolánk történetéhez hozzátartozik az önképzőkör munkája. Mint az általánosan művelő gimnáziumok és a szaíkműveltséget adó technikumok közötti, átmeneti, középtípusú iskola, iskolánk kezdettől fogva arra törekedett, hogy az általános műveltségben is helytálló embereket adjon a közélet számára. Régen Széchenyi Istvánról nevezték el az önképzőkört. Működött német és francia tagozata is. Ezeket a hagyományokat akartuk felújítani akkor, amikor ■német nyelvi önképzőkört tartottunk. Témául Heinét, a német irodalom kiemelkedő egyéniségét választottuk. Ezt Heine világ- irodalmi jelentősége, modem nyelvezete indokolja. Igyekeztünk színes, igaz képet adni művészetéről. Elpször eseménydús. érdekes életét ismertettük magyarul, majd önéletrajzi vázlata egy részletét német nyelven. Ezt követte költészetének bemutatása örökbecsű költeményein át. Magyar szöveg kapcsolta egybe az eredetiben és műfordításban előadott verseket. Szavalatok, énekszámok váltogatták egymást, Heine „Die Weber” című költeményét szavalókőrus zúgta, s hangulatára végigfutott rajtunk a megújult politikai. mondanivaló. Legendás Lorelei éneke keit életre a IV. osztályos lányok ajkán, kifejezve a dal, a szép szó, a művészet lenyűgöző hatását* Heine szava varázs* erejű, akár Lorelei®- I de ő nem eltereli, hs- j nem felhívja a figyek | met az élet, a társad®' lom „sziklazá Lonya1' ra”. A gyűlést Hern® anekdotákkal fejeztük be. Köszönetét kell mondanunk CsatárT Imréné és dr. Ni kodé' musz Antal né nyelv- tanárnőinknek. akik áldozatkész munkájukkal hozzásegítették önképzőkörünket 8 tartalmas összejövetel' hez, továbbá dr. Deák Gábor tanárnak, önképzőkör vezetőiének az értékes bírálatokért. A szereplőke*' j es a diákbírálókat ifí dicséret illeti. Vásárhelyi 'AsttssannáIV. B. o. önképzőkört elnök kTájékoztató a Az IBUSZ miskolci utazási iroda „Ismerd meg hazádat” címmel nyomtatott tájékoztató füzetet adott ki, amelyben a nyár folyamán induló autóbusz társasutazásokról tájékoztatja a nagyközönséget. A kirándulások programjában az egynapos írtaktól az ötnapos országjárásokig találhatók túratervek, amelyeket a rendező szerv kellő jelentkező létszám esetén megvalósít. A tájékoztató „Isméid meg megyédet” címmel társasutakrál közli a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal és az IBUSZ íkőrt8 szervezésű autóbusztúráit BorsO” megye idegenforgalmi szempontból jelentős helyeire, továbbá tájékozó*' lést nyújt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat túráiról és ismerte” a miskolci IBUSZ utazási iroda 1961' évi különvonati tervét. A kiadva nu az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hivatal díjtalan propaganda anyagkért terjeszti. T közgyűlésen kaptál. Hidd el. nem akar az elnök rosszat, csak attól fél, hogy megint körmünkre ég a munka, mert egyeseknek nem fűlik hozzá a foga. aztán megint nem lesz mit osztani. Ettől meg neked ugyanúgy kell félned, mint az elnöknek, meg nekem, meg mindenkinek. — Nem iszunk meg egy pohár sört? — állt meg hirtelen Kovács a kocsma előtt. — Nincs nálam pénz. — Van nálam. Bementek. Kovács féldecit kért a korsó sörhöz, aztán elhúzódtak a kocsma sarkába, egy üresen álló asz-» tálhoz. A féldecit egy hajtásra kiit- ták, a sört komótosan szopogatták. Beszélgettek. — Te könnyen beszélsz, szomszéd, mert nem ütötték tüskét a talpadba a közgyűlésen. Dicsért az elnök, hogy milyen jól dolgozol. Gúnyosan mondta, amit mondott, s Varga száján majdnem kiszaladt a sértő szó. hogy a makacs lovaknak végig szoktak csapni a hátán. De meggondolta a dolgot, azzal nem jutnak előre, ha marják egymást. — Nézd Pista, huncut ember az, aki nem mondja meg a másik szemébe, ha valami nyomja a begyét. Én megmondom neked — a magadén jobban dolgoztál. Napkeltekor mar kint voltál a határban az asz- szonnyal együtt. Jól ment a sorotok, a kutyának se mutattatok utat. — Akikor a magamét túrtam! — lökte odébb a söröskorsót dühösen Kovács. — Annak már vége, ezt meg kell már végre érteni neked is. Mit érsz vele, ha emészted magad? Vége, oszt kész. Most már mas a világ, itt aki nem dolgozik, annak felkopik az álla. így van? , j — így — szaladt ki Kovács szája41 \ az egyetértő szó, aztán mintha meg' j gondolta volna magát, ezt mondta— Sajnos, így. — Miért sajnos? — kérdezett r3 azo-n melegében Varga. — Te talrtj munkátlanul akarsz boldogulni' j Mindig dolgos embernek ismertelek- j nem hiszem, hogy komolyan gondolod. Mondok én neked valamid szomszéd, ne nevess ki érte. Emlékszel, amíg a magunkén gazdálkodtunk, mindig azon iparkodtunk- hogy előbb menjünk ki a határba- Versengtünk. Csináljuk most is ért- Te erősebb vagy, többet bírsz, d® azért még én is megteszem a magamét. Versengjünk no, ki szerez több munkaegységet decemberig. Itt 8 kezem. Te is a növénytermesztésbe41 dolgozol, én is, nekem sem könj" j nyebb. No, add a kezed, ha van bátorságod kiállni velem — igyekezeti hatni Varga a nagydarab ember hiúságára. . I — Hogy van-e bátorságom kiáll*11 j veled? — nevette el magát Kóvác*- j — Még két olyan emberrel is, min4 te vagy. — Majd kiderül a vallatásnál ágaskodott fel Varga önérzete. — D® ha lepipállak, fizetsz. — Itt a kezem — nyújtotta oda Kovács lapátnyi tenyerét. De má? rakhatod is össze a pénzt, mert ** lógsz fizetni. Megrázták egymás istenigazábul. Decemberre majd kiderül, hogy melyik vitte többre ... , — Gulyas Mihais’
