Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-09 / 107. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÁG Kedd. I96Í. májas 9, A belterjes gazdálkodás ültörfii Haladás Tsx, Bocs Emlékest Miskolcon a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján Hétfőn este a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége és a Hazafias Népfront Miskolc vá­rosi bizottsága nagyszabású emlék- ünnepséget rendezett a fasizmus fe­lett aratott győzelem évfordulója alkalmából a Bartók Béla Művelődé­si Házban. Az ünnepi emlékest el­nökségében helyet foglalt: Otta Ist­ván elvtárs, vezérőrnagy, a Hadtör­téneti Múzeum parancsnoka, Ku- kucska János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Laczkó Béla elv­társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője, Józsa László elvtárs, a városi pártbizott­ság titkára. Nemeskéri János elvrars, a Lenin Kohászati Müvek nagyüze­mi pártbizottságának titkára, vala­mint politikai és társadalmi életünk más képviselői, vezetők Gyárfás Imre elytárs, az MSZBT megyei szervezete elnökének meg­nyitó szavai után Otta István elv­társ, vezérőrnagy tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást a máso­dik világháború kitörésének okairól, valamint a fasizmus felett aratott győzelemről. Az ünnepi est második részében a Bartók Béla Művelődési Ház tánc- és népizenekara, a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola leánykara, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium KISZ- szervezete és a Dayka Gábor utcai általános iskola kiskórusa adott mű sort. Otta István elvtárs rendkívül ér­dekes, tanulságos előadásának rész­letes ismertetésére visszatérünk. Mély részvéttel temették el Dinnyés Lajost Hétfőn ja Farkasréti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó út~ útjára Dinnyés Lajos, volt miniszter- elnököt, az országgyűlés alel nőkét, a Hazafias Népfront Országos Taná­csa elnökségének tagját. Temetésén részt vettek Kállai Gyula, Kiss Ká roly és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhe lyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke és Orlutay Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, az ország- gyűlés több tagja, az elhunyt sokszáz barátja, munkatársa és tisztelője, a tábornoki kar több tagja. Dinnyés Lajos ravatalánál a Poli­tikai Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az országgyűlés, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának több vezetője és tagja állt őrséget. . I Ábrahám Károly r. őrnagy ___________1917—1961__________ F ekete zászlót lenget a szél a Bor­sod megyei Rendőrfőkapitányság épületének homlokzatán. Ábrahám Károly r. őrnagy rövid szenvedés után május 8-án elhunyt. Vasutas dolgozók gyermeke volt, A felszabadulás előtt a DIMÁVAG- ban . dolgozott, mint esztergályos, majd a felszabadulás után, 1945. ja­nuárjától. a rendőrség kötelékében 'teljesített szolgálatot. Több mint ti­zenhat évet töltött a rendőrségnél, jó munkája eredményeként őrnagyi rendfokozatot ért el. Különböző be­osztásokban, fontos, felelős poszto­kon szolgált. Régi munkahelyét nem feledte el. Rendszeresen felke­reste a gyárat, régi, DIMÁVAG-beli munkatársait, törődött problémáik­kal. Mint gyári munkás, Miskolc felszabadulása után — szinte a fel- szabadulás hajnalától — bekapcso­lódott a MOKÁN-mozgalomba és 1944. december 3-tól a rendőrség mégalákulásáig ott tevékenykedett. Kiváló szolgálataiért több esetben részesült magas kitüntetésben. Ki­tüntették. a Közbiztonsági Érem Hétfőn a diplomáciai, kereskedel­mi és a kulturális bizottságok ülé­seivel folytatódtak a magyar—brazil tárgyalások.. Joao Portello Ribeira Dantas rend­kívüli és meghatalmazott nagykövet, a Braziljai Egyesült Államok elnö­kének személyes képviselője hétfőn látogatást tett: SZakasits Árpádnál, a Magyár Újságírók Országos Szö­vetségének elnökénél. A rendkívül szívélyes beszélgetésen résztvett Na- ményi Géza, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának vezetője és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára is. Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke hétfőn ebédet adott Joao Portella Ribeiro Dantas nagykövet és a bra­zil küldöttség tagjainak tiszteletére a Magyar Sajtó Házában. (MTI) A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében Rónai Sán­dor búcsúzott közéletünk neves ha­lottjától. A hKrci Haladás Termelőszövet- BOCSI kezct_ 1953. januárban alakult, A tagság szorgalma és a jó vezetés következtében hamarosan milliomos lett. 1955-től a megye min­den részéből jártaik tsz-küldöttségak Bőcsre, az eredményes gazdálkodást megszemlélni, tapasztalatokat gyűj­teni. Ebben az időben az állatállomá­nyuk már olyan volt, hogy — a láto­gatók szerint — a mezőgazdasági ki­állításon sem igen voltaik különb szarvasmarhák, sertések ... A belter­jes gazdálkodás ilyen mérvű kialakí­tása, az állattenyésztés, a kertészet nemcsak a közös vagyon gyarapodá­sát jelentette, hanem a tagság jöve­delmét is fokozta. 1955-ben például 54 forint, 1956-ban pedig 63 forint volt egy munkaegység értöke. A megye egyik legjobb termelőszö­vetkezetét az ellenforradalom alatt a tagság nem tudta megvédeni. Az el­lenforradalmárok olyan erős nj'omást gyakoroltak a. tagságra, hogy a mil­liomos tsz feloszlott. Meg is bánták a bécsiek hamar. 1958-ban már meg­kezdődött a volt tagság körében a tsz visszaállítására irányuló szervezke­dés. 1959-ben megkezdték a közös munkát. Kevesen voltak, mintegy 250 hold szántóterületen dolgoztak, de olyan szorgalommal, hogy 54 fo­rintot osztottak munkaegységenként, ezen kívül 336 000 forintot tartalékol­tak az állattenyésztés fejlesztésére és egyéb beruházásra. I960* januárban nagy családdá fejlődött a Haladás Tsz. 238 család kezdte meg 1225 hold szántóterületen a közös gazdálkodást. A szorgalmas munkának, a helyes vezetésnek eb­ben az évben is meg lett az eredmé­nye. Az árvízkárok, a szélsőséges idő­járás és nem utolsó sorban a több mint 1500 parcellán való gazdálkodás ellenére, 32 forint 19 fillér lett egy munkaegység értélre, s földjáradékra hét és fél kiló búza értékét, összesen 236 697 forintot fizettek. De gondolt a tagság az állattenyésztés további, fejlesztésére, a beruházásokra is. Az 1960. évi zárszámadás szerint a tsz összes vagyona, ötmillió 638 ezer fo­rint, amelyre mindössze egymillió 387 forint az adósság. A fel nem osztható közös alapra egymillió 254 ezer forintot., a tartalék alapra egy­millió 085 ezer forintot fordítottak. 1960-ban mintegy félmillió forint ér­tékű sajáterős beruházást végeztek. 19 vagonos kukoricagórét, szerías sertésfiaztatót, kovácsműhelyt épí­tettek és gépeket vásároltak. Jelenleg nyolcvan százalékra áll a tsz gépesí­tése. Jelenlegi állatállományuk: 39 fejőstehén. 29 üsző, 35 borjú, 26 hízó­marha, — 55 koca, 45 süldő, 68 hízó sertés, — 113 pulyka. Ezer naposcsi­bét tenyésztenek. Fejéri átlaguk 13,6 liter. 1960-ban egy liter tejet egy fo­rint 56 fillérért állítottak elő. Ez azért volt lehetséges, mert gondos­kodtak a teheneik fehérjedús takar­mányozásáról és a megfelelő silóról. Még mindig van egy ötszáz köbméte­res bontatlan silójuk. fejlesztésére épül. A tsz-nek két ta­nyája van. Az egyikben az állatte­nyésztést, másikban az aliathizlalást akarják kiépíteni az év végére. Szarvasmarha állományukat év vé­géig 70 tehénre. 90 növendékre, 30 hízómarhára kívánják fejleszteni. Egy munkaegységre 36 forint 16 fil­lért terveztek. Havonta fizetnek munkaegység előleget, premizálják a kapásokat. A tsz-nek önálló KISZ- szervezete van. A leányok főként a 30 holdas öntözéses kertészetben dol­goznak. Két nyugdíjas és negyven öregségi járadékos | van a tsz-ben, akiknek háztáji földjét a tsz mun­kálja meg. Szociális alapra negyven­ezer forintot szavazott meg a tagság. Ebből eddig két beteget és Ikét. szülei nőt segélyeztek. Saját erőből építik a 120 férőhelyes sertésfiaztatót, a háromezres csibe­nevelőt. Az év végére ezer tyúkból álló, törzstojó állományt létesítenek. Aratásra a gépesítést 95 százalékra emelik. Összegezve; a Haladás Tsz azon az úton halad, amely a korszerű agro- és zootechnika bátor alkalmazásá­val, a fejlett, belterjes, jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás útja. Az el­múlt évben mar alkalmazták a re- pülőszolgálatot. 300 holdat szórtak be műtrágyával repülőgépről. Ez évben 600 holdra szórnak műtrágyát, 400 holdon pedig vegyszeres gyom­irtást alkalmaznak repülőgéppel. Bocs községben vetkezet, a Petőfi Tsz. Amikor meg­kérdeztem, miért nem egyesül a két tsz, az volt a válasz, hogy a Petőfi tagsága eri-e nem hajlandó, mert ott többet osztanak egy munkaegységre, mint a Haladásban. Ez így igaz. Azonban a Petőfiben a tagság ke­vésbé gondol a jövőre, lassabban fejleszti az állattenyésztést, keveseb­bet tartalékol, kevesebb a beruházás. Ez azonban ellenkezik a bocsi ha­gyományos gazdálkodással, mert Bocs mindig hires volt fejlett állat­tenyésztéséről. 1948-ban magam is ott voltam a községben rendezett, díjazással egybekötött, tenyészállat- kiállításon, s arra is emlékszem, mi­lyen dicsekvéssel mutogatták állatai­kat, a bocsi gazdák. Kiss István elv­társnak, a községi tanács elnökének, 8 holdas egyéni gazda korában meg­csodáltuk az állatállományát. 6—7 darab szart asmarba. gyönyörű k.oéa. süldők, hízók voltak gazdaságában. Vajon meg van ez az arány a Petőn Tsz közös gazdaságában? Nincsen. 100 hold szántóra, a borjúkat is beleszámítva, mintegy 10 darab szarvasmarha, négy és fél koca esik. Helyes tehát a Haladás Tsz gaz­daságpolitikája, s ezt, kövesse a Petőfi Tsz tagsága is. Leghelyesebb volna azonban, ha megértenék egy­mást és közös összefogással halad­nának azon az úton, amely a jöve­delmező. belterjes nagyüzemi gazdál­kodás útja. Németh Imre arany .és .ezüst fokozatával, a „Szol­gálati Érdeméremmel” és a „Kiváló Szolgálatért” érdeméremmel. Az 1956-os ellenforradalom gálá­dul börtönbe vetette, ahonnan a szovjet csapatok szabadították ki.- Szolgálatát azóta még fokozottabb erővel és szorgalommal látta el, elöl­járói legteljesebb megelégedésére. Halálának híre őszinte megrendü­lést keltett elvtársaiban, volt mun­katársaiban, a miskolci és Borsod megyei dolgozókban és azok köré­ben, akik ismerték, tisztelték, s be­csülték a népért önfeláldozóan dol­gozó embert, a becsületes, osztályá­hoz és népéhez mindhaláláig hű, gyári munkásból lett kommunista rendőrtisztet. Élete, munkássága példaképül szolgál a rendőrség dol­gozóinak és valamennyi kommu­nistának. Ábrahám Károlyt a Rendőrfőkapi­tányság saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik. Emlékét elvtársai kegyelettel meg­őrzik! Folytatódtak a magyar—brazil tárgyalások Kuba népe ellenáll Havannában vasárnap ünnepélyes külsőségek között nyílt meg az ,,Os- valdo Sanches” katonai akadémia első évfolyama. Az ünnepségen meg­jelent <jf. beszédet mondott Fidel Castro, kubai miniszterelnök. Fidel Castro beszédében arra fi­gyelmeztette a kubaiakat, gondolja­nak mindig rá, hogy legközelebb az Egyesült Államok katonái, hadihajói és repülőgépei közvetítő nélkül látsz­hatják a támadó szerepét.. Éppen ezért — mondotta Fidel Castro — a kubaiaknak jól ki kell használniok az időt és meg kell teremteniük hazá­juk áttörhetetlen védelmét. Kiemelte, a kubai fegyveres erőknél fokozni kell a harci szellemet és az elszánt­ságot, de ezenkívül erődítményeket kell építeni, olyan áttörhetetlen bás­tyákat, mint amilyenek mögül a szovjet katonák védték meg Lenin- grádot és Sztálingrádot. Castro végül felhívta a. kubai né­pet, vonja le a tanulságot az ameri­kai zsoldosok legutóbbi támadásaiból és ne sajnálja a fáradságot a. katonai tudományok elsajátítására. „Ha Ku­bát újabb támadás érné, Kuba népe ellenáll majd és a világ minden népe szolidáris lesz velünk...” — mon­dotta Castro. HOUSTON. A Houston Post texasi napilap vasárnap közölte, Houstonba érkezett Miamiból Alfi'ed Bushane, hogy zsoldosokat toborozzon egy Kuba ellenes „légióba”'. Elmondotta, hogy a „légiónak” mintegy 200 „ka­tonáját” Miamiban George Tanner, az amerikai hadsei-eg volt őrnagya oktatja. Katonai "kiképzésük egy hete j kezdődött. A NÉGY MISKOLCI nagyüzem —■ a Lenin Kohászati Müvek, a D1MÄ- VAG, a Könnyűgépgyár, a Nehéz­szerszámgépgyár — nohar mindegyi­küknek más és más a feladata, fel­építése, szerepe, profilja, mégis sok dologban egymásra vannak utalva. Kölcsönös segítség, támogatás, együttműködés nélkül úgy az egyik, mint a másik gyár képtelen felada­tának pontosan, időben eleget ten­ni. Pár évvel ezelőtt a négy gyár Kap­csolata nem volt kielégítő. Az egyes gyárak, üzemek munkájában, életé­ben bizonyos mértékű sovinizmus mutatkozott s egyes esetekben — Komáromi Lajos elvtárs, a Miskolc városi pártbizottság ipari osztályá­nak munkatársa szavaival élve — nem a közös diósgyőri, hanem a vál­lalati érdek került előtérbe. A vitás kérdések megoldása nehézkes volt, legtöbbször a felsőbb szervek segít­ségét vették igénybe s ez a „felülről” való segítség elég hosszadalmas - olt, mivel a négy gyár más-más ipari igazgatósághoz tartozik. A Miskolc városi pártbizottság mintegy két évvel ezelőtt elhatároz­ta: véget vet ennek az állapotnak. Volt olyan elképzelés, hogy trösztöt hoznak létre, amely összefogja, irá­nyítja az üzemek piunkáját. Ezt az ötletet azonban elvetették és az együttműködést társadalmi erőkkel valósították meg. Létrehoztak a négy gyár dolgozóiból egy koopei-ációs bi­zottságot, amely először a városi pártbizottság összehívása,, irányítása alapján, majd a múlt év májusa óta önállóan igyekszik összhangot te­remteni a négy gyár munkája kö­zött. A négy gyár kooperációs bizottsá­gának vezetésével Szirtes Pál elvtár­sat, a DIMÁVAG termelési főosztá­lyának vezetőjét bízták meg. Az ér- ucsezleteken többnyire a termelési és beruházási osztályvezetők, koope­rátorok vesznek részt, Együttműködés a miskolci nagyüzemek között — A kooperációs bizottság — mondja Németh Mihály, a DIMÁ­VAG kooperátora — általában ne­gyedévenként kétszer tart megbeszé­lést, de ha a helyzet kívánja, sűrűb­ben is. Hogy ki hívja össze? Bárme­lyik gyár lehet a kezdeményező, amely segítséget vár a többi üze­mektől. A KOOPERÁCIÓS bizottság sok vitás kérdést tisztáz, és nagy segítsé­get ad a közös feladatok végrehaj­tásához. Persze, előfordulhat és elő is fordul, hogy bizonyos kérdésekben nem jutnak megegyezésre. Ilyenkor a felsőbb szintű kooperációs értekez­let vitatja meg a vitás kérdéseket, amelyet általában negyedévenkint egyszer tartanak meg. A felsőbb szintű kooperációs bizottságban álta­lában a négy gyár igazgatója, a párt- bizottságok titkárai és a városi párt- bizottság képviselője vesz részt. — Ezeken a megbeszéléseken — mondja Viskevics Elemér elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője — nemcsak azokat a műszaki, termelési feladatokat be­széljük meg, amelyekben a koope­rációs bizottság nem tudott közös nevezőt találni, hanem megbeszé­lünk olyan szociális, kulturális és ál­talában a dolgozókkal kapcsolatos gondokat, tennivalókat, amelyek va­lamennyi gyár — sőt az egész város — dolgozóinak közös gondja, fel­adata. — A gazdasági és a műszaki ko­operáció mellett — mondja Nemes­kéri János elvtárs, az LKM pártbi­zottságának titkára — kialakulóban vannak a pártbizottságok és a tö­megszervezetek közötti kapcsolatok is. Legutóbb például a városi párt- bizottságon a négy gyár igazgatója és pártlilkái-a megvitatta az eddigi együttműködésnek tapasztalatait. Jó módszer, hogy esetenkint részt veszünk a társvállalatok pártbizott­sági ülésein, amikor olyan dologról esik szó; amely más gyár dolgozóit is érint. Például: ha napirendre tűz zük a munkásosztály helyzetével kapcsolatos párthatározat végrehaj­tásának megvitatását, ez nyilván­valóan Összefüggésben van nemcsak a kohászat, hanem a gépgyárak dol­gozóinak életével is, S így van ez fordítva is. Huzsvári Kálmán elvtárs, a DI­MÁVAG pártbizottságának titkára ezt mondja: — A■/. együttműködés eredménye az is, hogy a kapcsolatok egyre mé­lyülnek, szélesednek. Nemcsak a gyárak, de az üzemek, gyárrészlegek között is létrejöttek kapcsolatok. Például a kerékpár üzemünk szoros kapcsolatot tart fenn a LKM nagy- kovácsműhelyével, az „M” gyáregy­ség pedig az öntödével. Valameny- nyi kapcsolatban — teszi hozzá — a műszaki, gazdasági kapcsolaton túl érezzük az elvtársi segíteniakarást is. A négy gyár közötti koopei-ációnak már eddig is lemérhetetlen eredmé­nyei vannak. Például: pár éve a DI- MÁVAG-ban gyakran hangzottak el észrevételek az LKM-ből kapott anyag minőségével kapcsolatosan. Most így lehet összegezni a DIMÁ- VAG-ban és a Könnyűgépgyárban hallott véleményeket. Az utóbbi időben sokat javult a kohászati termékek minősége. Nincs különösebb elmarasztaló észrevéte­lünk a minőséggel kapcsolatban. A kohászat maga is lelkiismereti kér­dést csinál belőle, hogy amit ad, ab­ban ne legyen hiba. NEM IS OLYAN RÉGEN nagy gonctok voltak a DIMÁVAG-ban. Népgazdasági érdekek úgy kívánják meg, hogy a kínai csőgyár cgyrészét (az ereded elképzeléseknél hama rabb), még ez évben le kell gyártani. Igen ám. de ez csak úgy lehetséges, ha az LKM acélöntödéje jóval előbb elkészít egyes öntvényeket. Az átállás nem egyszerű dolog, mivel az öntö­dének — terve szerint — más fel­adata van. Egyedül a gazdasági, mű­szaki és az elvtársi együttműködés' nek köszönhető, hogy az acélöntődé­ben vállalták a munka mielőbbi el­készítését. Ebben szerepe van annak is, hogy a DIMÁVAG pártbizottsága az LKM pártbizottságának segítsé­gét kérte, amely az acélöntöde kom­munistáihoz foi-dult. Az öntöde dol­gozói — a. kommunisták kezdemé­nyezésére — vállalták: a kért időre elkészítik a munkát. A kooperációs együttműködés lát­szólag egyoldalú. A kohászat gyártja a három gépgyár termékeinek alap­anyagát. Nyilván mindhárom gyár a kohászatot szorítja, minél előbb, mi­nél jobbat De van itt egy* nagyon érdekes dolog. Bánhegyi Károly elv­társ, az LKM termelési főosztályá­nak vezetője — miután megtudta, hogy más üzemekbe is ellátogatunk — kicsit fanyar mosollyal mondta: — Gondolom, most a gépgyárak­ban sok dologban elmarasztalnak minket. Pedig... És a DIMÁVAG-ban Németh elv­társ magyarázta meg, sok dologban milyen nehézségekkel küzd az LKM. Nos, ez azt mutatja, hogy ismerik a testvérgyárak gondjait, s megértik, mit és mennyit várhatnak egymás­tól. Sőt, nemhogy megértik, de sok dologban igyekeznek segíteni a ko­hászatnak. A DIMÁVAG például az LKM durvahengerműi rekonstruk­ciójához gépek gyártását, vállalta. A Nehézszerszámgépgyár 30 lakatost adott át a triósori javítási, bővítési * m unkákhoz. És így van ez vada meny­nyi gyár között. Debreceni Béla, a Könnyűgépgyár fődiszpécsere eze­ket mondja el: — Januárban szóvá tettem, hogy a DIMÄVAG-nak van egy nagyfrek­venciás edzőberendezcse, ez nincs megfelelően kihasználva, ugyanak­kor nekünk: nincs megfelelő edzőbe­rendezésünk. A DIMÁVAG vállalta, hogy egy bizonyos mennyiségű gép- alkatrész edzését elvégzi. Ez a se­gítség kedvezően érezteti hatását mert az edzett anyagok minősége javult, csökkent az önköltsége, nőtt a termelékenység. Ugyancsak segít­séget ad nekünk a DIMÁVAG a hű- tőbattériák egyes alkatrészeinek hen­gerlésével. A Nehézszerszámgép­gyár pedig a dieselmotoros targon­cáink emelőhengerének köszörülését végzi el. Nekünk meg volt egy nagy­teljesítményű gyalugépünk. Ezen többnyire a kohászatnak végeztünk! munkát. A gépet átadtuk az LKM- nek, a rajta dolgozó szakmunkások­kal egyetemben, A négy gyáik együttműködésében azonban még muris vannak negatív vonások, de ezek eltörpülnek az eredmények mellett. Az együttmű-. ködés milliókat eredményez a nép­gazdaságnak, dicsőséget a gyárak­nak. Az év tavaszán három nagy gyár lett élüzem s ebben nagy része van a közös termelési, műszaki, elv­társi együttműködésJiek. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG az együttműködést még szélesebb ala­pokra akarja helyezni. Szó van róla: a kooperációba bekapcsolják a De­cember 4 Drótműveket, a későbbiek­ben pedig — valószínű — más kö­zépüzemeket is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a négy gyár kö­zötti kooperáció megteremtése na­gyon időszerű volt, amely különö­sen a második ötéves terv feladatai­nak megvalósításában gyümölcsözik valójában. Csorba Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom