Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

lUIUHUilHNUilMVIlIlM >■■■111 mau« I BSZAKMAOYARORSEÄG Szombat, 19SÍ. mite« í. ^ Otven éves a mezőkövesdi gimnázium Hl int már hírül adtuk, a mezökö- vesdi állami l. László Általá­nos Gimnázium most ünnepli alapí­tásának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából rendezendő kétnapos ün­nepségek ma kezdődnek. Délelőtt ballagnak az érettségi előtt álló nö­vendékek, jubileumi kiállítást nyit­nak az iskola ötven éves múltjáról, leleplezik az iskolaépület aulájában a Papp János öregdiák, az iskola egy­kori növendéke keramikus iparmű­vész által készített domborművet. este pedig az iskola diákjai a „Hat­vani diákjai” című daljátékot mutat­ják be Bcnkóczy György tanár ren­dezésében. A jubileumi díszünnepély­re holnap kerül sor, s azon ünnepi beszédet Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, megyénk országgyűlési képviselője mond. Fél évszázad valójában nem nagy idő. Azonban éppen ez a félszáz esz­tendő, amely az iskola alapításától, 1911-től napjainkig eltelt, olyan tör­ténelmi sorsfordulókkal terhes, amelyhez fogható a magyar történe­lemben még nem volt. Az iskola fia­tal éveiben zajlott le az első világ­háború. Létrejött az első proletár­állam, a Szovjetunió. — Ha csak rö­vid időre is, a dolgozók vágyának be­teljesüléseként megszületett a Ma­gyar Tanácslcöztarsaság. Végigélte az iskola a Horthy-ellenforradalom 25 esztendejét, és most, immár 16 éve végre teljesítheti igazi hivatását: szé­leskörű tudást, magasabb műveltsé­get, szocialista emberré nevelést nyújthat Mezőkövesd és környéke dolgozói gyermekeinek. 1945 törté­nelmi sorsfordulót hozott ennek az iskolának az életében is, 1948-ban pe­dig, az iskolák államosításával végleg a népé lett. A gimnáziumban már nem a jezsuita atyák formálják a felnövekvő ifjúságot a maguk cél­jai, elképzelései szerint, hanem a dolgozó népből jött pedagógusok ne­velik a dolgozók gyermekéit széles­körű és általános képzettségű, szilárd, szocialista világnézetű emberekké, fi'zeknek a gondolatoknak a. je­gyében köszöntjűk a jubiláló iskolát, annak nevelőit és növendé­keit. Egűben az iskola további mun­kájához, az újtípusú, a szocialista ember neveléséhez sok sikert, erőt, egészséget kívánunk­Parkrongálók Nem „cseng” még úgy a nevük, mint mondjuk: tolvaj, gyilkos, be­törő, Még úgy sem: hazug. Sőt, az alkalmi parkrongálók bizonyos kö­rökben még valami tiszteleti élének is örvendenek. Mert ugye milyen vagány dolog, ha valaki fütyül a táblákra, az alacsony drótot meg direkt levegőnek nézi és belesétál a friss pázsitba? Az úton minden­ki. járhat, de a gyepen csak a bát­rak. Ha a rendőr vagy a parkőr el­kapja őket, az csak egyszerűen pech ... De tekintsünk el attól, hogy a parkrongálók lélektanát megma­gyarázzuk. Mert hiszen főleg arra van szükség, hogy újra és újra el­ismételgessük: az a park, az a kis gyep. azok a virágok és fák azért kerültek oda, hogy a város szebb, a város lakóinak mindennapi élete pedig kellemesebb legyen. Azokban a. parkokban sokmillió forint fek­szik, rengeteg fáradság és munka, nagy-nagy szeretet cs törődés. Aki a szépítés és építés munkáiban nem akar részt venni, legalább ne alcarja elrontani mások munkájának gyü­mölcsét. Aki nem szereti a virágot és észre sem i:eszi a füvet, az Vegye észre a táblákat, szeresse a zsebét, ha már erről is beszélnünk kell. Ugyanis a parkrongálókat egyre in­kább megbüntetik,, a legkisebb sza­bálysértés esetében is. A 7. kerületi tanácsnál idei dátummal már egy sereg ilyen Migv dokumentuma ta­lálható. Ezekből kitűnik az is. hogy egyes gépkocsivezetők majdnem A tokiói szovjet kiállítás előkészületei buszokat, robogókat, helikoptert, mezőgazdasági gépeket, gépipari ter­mékeket, közszükségleti cikkeket, iparművészeti készítményeket mutat be a tokiói ipari kiállításon. Á Szovjetunió Külkereskedelmi Minisztériuma megkezdte a Tokióba szállítandó szovjet kiállítási tárgyak előkészítését. A Szovjetunió többek közt személy- és teherautókat, autó­annyira kedvelik a gyepet, mint « széles betonutakat; Dömsödi György a Szövetkezetek Értékesítési Köz• j pontjának gépkocsijával a Petne“ j házi úti új bérházak előtt hajlott j bele a parkosított részbe, és Ko­lossal János, a 31. AKÖV gép- ; kocsivezeíőjét is ezért büntették meg. Zimonyi Zoltán gimnáziumi tanuló 20’forintos és Szűcs Károly segédmunkás 50 forintos büntetése nagyjából arányban áll az elköve­tett vétséggel: afelé figyelmeztetés­nek tekinthető, bár mindketten 1 nagy nyugalommal gázoltak keress- j tül egy széles, frissen bevetett P'If' kon, s lábnyomaik mély lyukként maradtak mögöttük a puha tálai­ban. Legsúlyosabb talán Kiss Bélé fuvaros esete. Neki 100 forintot ka1* lett is fizetnie, mivel figyelmeztetés ellenére hajtott be a bérház előtti gyepre. Mert ugye, hadd beszéljek a házmester, hadd prüszköljenek ai idegenek... Nos. talán a 100 forint, gondolkodásra készteti! Itt van a tavasz végérvényesen. , virágoznak a parkok virá.nai, zölded \ a fű és a lomb. Itt az ideje annak j. is, hogy a város lakói elhatározzák•' í most már nem hagyják leUpornii I összegázolni, megrongálni a parka- j kát. Erélyesebb figyelmeztetés és j eberebb szem várja a parkrongáló- Icat! Nem lenne baj természetesen, ht ritkábban kerülne sor figycímezte- | tésre, vagy bírságolásra. (hajlama) A gyönyörű május el­ső vasárnapja az édes­anyáké. A szeretet, a hála, az örömszerzés napja ez. Az édesanyák sok-sok szeretetét és jó­ságát persze nem lehet egyetlen napon, sőt évek hosszú során sem visz- • szafizetni. A gyerekek — a legkisebbtől egé­szen a felnőttig — még­is megkísérlik, hogy leg­alább ezen a vasárnapon több örömet szerezzenek, több kedvességet és fi­gyelmet adjanak az édesanyjuknak, engedel­mesebbek, jobbak legye­nek, mint egyébkor. Mindenütt ének, vers, virág, csók várja, kö­szönti az anyákat ezen a szép májusi napon. * A Bacsó Béla utcai óvodában ma délelőtt felcsendül majd a dal: Jópajtások sorba áll­nak, igy köszöptjük jó anyánkat... Anyák napja előtt És az apróságok szí­nes füzérekkel körbe- körbe táncolnak, el­mondják a szép kis ver­seket, felköszöntöket. Mic adhat egy ilyen ki­csi gyerek az édesanyjá­nak? Ne higgyük, hogy semmit: a három- és hatéves kislányok, kis­fiúk napokkal ezelőtt megkezdték az ajándé­kok készítését. Először agyagból kicsi szíveket formáltak, a nagyobbak, még ügyes hamutálcát is. azután > szárították, lakkozták, festették az ajándékokat. Sok mun­ka volt vele, az óvóné­nik azonban sokat segí­tettek, s így ma délelőtt bizonyára nagyon szép ■ piros szíveket adnak majd az édesanyjuknak a kicsilc. A Palóczy utcai leány­iskolában osztályonként tartják az anyák napi ünnepségeket. A szülői munkaközösség tagjai és a pedagógusok jó együttműködésére tettek pecsétet az iinepségek megszervezésével. A meglepetéseket azonban nem tudjáfc az édes­anyák. Mi sem árulhat­juk el, hogy mi min­dent készítettek a. gye­rekek a politechnikai foglalkozásokon, a kézi­munka órákon, vagy a napköziben. Sok-sok. kedves, ötletes ajándék készült titokban, sok oli/an, amilyet a hatodi­kosok is csak azért tud­nak elkészíteni, mert a politechnikai órán na­gyon megügyésedtek. S ez aZ édesanyáknak ön­magában is akkora öröm, hogy maga az ajándék már csak [rá­adás lesz... • Falun is nagy a ké­szülődés. Hemárnémeti- ben az ünnepség meg­szervezését a nötanács vállalta magára. Úgy hi­szi mindenki, hogy ez az ünnepség sokáig emlé­kezetes lesz. A mezőkövesdi járás­ban Klementina úttörői a legszebb és legigazibb módját választották az édesanyák köszöntésé­nek. Kis brigádolcat alakítottak, és vasárnap délelőtt minden házba bekopogtatnak szép verr sekkel, sok virággal. Igaz, hogy messze van­nak egymástól a lakóhá­zak és solcat kell gyalo- qolniok a gyerekeknek. Az ötlet, a szeretet ki­fejezésének ez a módja épnen azért nagyon szép. Ezért lesz boldog minden klementinái gyerek édesanyja. Hegyalján nagy az érdeklődés „ a jégbiztosítás iránt Jó termésre van kilátás Hegyal­ján. A szőlősgazdáknak, akik most örömmel állapítják meg, hogy a ter­mészet kárpótolja őket az elmúlt évi gyengébb szüretért, éppen ezért van mit félteniük. Sok veszély érheti még a szőlőt szüretig. A jégverés az elmúlt években nagy károkat oko­zott azoknak, akik sajnálták a jég- biztosítás díját, míg aldk biztosítást kötöttek, azok kára megtérült. Az Állami Biztosító Hegyalján több millió forint jég-kártérítést fizetett ki. Sok egyéni termelő kapott 50 ezeí forinton felüli összeget is. Az idén is szeszélyes időjárásra van kilátás. Már április hónapba^ volt megyénk területén jégverés súlyos károkat jelentettek az orszáí déli vidékeiről is. A jó terméskilátás és a várható időjárás arra indította a szőlőtulajdonosokat, hogy sokat közülük meg sem várják, amíg 3 biztosító kiküldötte meglátogatja őket. hanem maguk mennek he 3 járási fiókokhoz és kötik meg a jég' biztosítást.' Értekezleten vitatták men Máj idegenforgalmi fejlesztésének főbb kérdéseit MEGYÉNK területén az Észalkma- gyarországi Intéző Bizottság, az or­szág többi tájegységi bizottságaihoz hasonlóan (pl. Balatoni Intéző Bizott­ság), segíti elő az idegenforgalom fej­lesztését a hivatali és a társadalmi szervek ilyen irányú munkájának összehangolása útján. A bizottság május 2-án, Tokajban tartott ülésén A szocialista brigádok művelődési helyzete a Lenin Kohászati Művekben Kováts György és Ordas Iván tanulmányának margójára Már korábban hírt adtunk róla, hogy a Népművelési Intézet megbí­zásából nagyarányú felmérés és adatgyűjtés folyt a Lenin Kohászati Művekben annak megállapítására, bogy a szocialista brigádok miként teljesítik művelődési vonatkozású vállalásaikat, milyen vállalásokat tettek, általában milyen a szocialis­ta brigádok művelődési helyzete az említett üzemben. A felmérést, adat­gyűjtést Kováts György és Ordas Iván irányította, illetve túlnyomó- részt végezte. Hosszú vizsgálódásuk eredményét 88 oldal terjedelmű, sok­szorosított tanulmányban tették köz­zé. Ezt a tanulmányt böngészgetjük. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a tanulmány két szerzője mind az adatgyűjtésben, mind pedig tapasz­talataik írásban foglalásában jó, alapos munkát végzett. A tanul­mány maga hét fejezetre oszlik. A bevezetés nagyjában általános ada­tokat tartalmaz és azt. kívánja indo­kolni, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek miért alkalmas ennek a vizsgá­lódásnak céljaira, mennyiben lehet az itt szerzett tapasztalatokat az or­szág más üzemeire is vonatkoztatni. Igen érdekes és alapos munkáról tanúskodik a brigádszerződésekről szóló második fejezet. A 29 oldalnyi terjedelmű fejezetben a brigádmoz­galom kezdeteiről kapunk adato­kat, majd részletesen taglalja a szo­cialista brigádok alakulását és azok vállalásait, elemzi a termelési eredmények értékelését Részletesen foglalkozik a kulturális vállalásokkal es azok értékelésével, Az értékelés hangja — nagyon he­lyesen — kritikai és több konkrét példa kapcsán kifogásolja, hogj egyes szocialista brigád-vállalások­ban a művelődési vonatkozású té­nyezők nem eléggé körvonalozottak, sokszor olyanok, amelyek 1961-ben már nem számottevők, általánossá­gokban mozognak, a kiértékelések­nél pedig helyenként szinte figyel­men kívül hagyják ezeket a tényező­ket. így történhetett meg, hogy több brigád úgy nyerte el-a szocialista brigád címet, hogy művelődési vo­natkozású vállalásaikat sommásan érté keitek, vagy arra különösebb fi­gyelmet egyáltalán nem is fordítot­tak. Természetesen, nem ez a jellemző a Lenin Kohászati Művek szocialis­ta brigádjaira, azonban ezekre a je­lenségekre a brigádmozgalom to­vábbi fejlesztése és tulajdonképpeni céljainak teljes valóraváltása sa/rán feltétlenül fel kell figyelnünk, és nemcsak a példamutató vállalásokat, hanem a hibákat is fel kell tár­nunk, éppen azok jövőbeni elkerülé­se végok. Úgy véljük, a tanulmány szerzői ezzel a tevékenységükkel se­gítették a szocialista brigádmozga­lom továbbfejlődését, elsősorban a brigádtagok kulturális felemelkedé­sét. A következő fejezetbeh azokkal a lehetőségekkel foglalkozik a tanul­mány, amelyek művelődési tekintet­ben a Lenin Kohászati Művek dol­gozói előtt állanak. Ezt nem tartjuk szükségesnek részleteiben ismertetni, mivel a Lenin Kohászati Művek or­szágosan is kiemelkedő művelődési lehetőségei, intézményei Miskolc és Borsod megye lakossága előtt.közis­mertek. Pusztán annyit jegyzünk meg, hogy a tanulmány szerkesztői, a rövid hét oldalnyi fejezetben igen frappánsan és nagyon jól, áttekint­hetően foglalták össze ezeket a szé­leskörű lehetőségeket, — bizonyít­va, hogy a diósgyőri szocialista bri­gádok tagjainak minden lehetőségük megvan az önművelődésre, a kultú­rált szórakozásra. A következő fejezet tartalmazza talán a legérdekesebb adatokat. Ar­ról szól, hogyan élnek a szocialista brigádok tagjai Úgy véljük, ennek á fejezetnek ösz- szeállitósa, az ehhez folytatott adat­gyűjtés, felmérés kívánta a legtöbb munkát. Az adatgyűjtés részben kérdőívekkel folyt, amelyeket névte­lenül kellett kiállítani, részben pe­dig otthonaikban keresték fel a bri­gádtagokat és mintegy környezetta­nulmányt folytatva, alakították ki a képet az egyes emberekről, s azokat összesítve vonták le a következteté­seket általában a szocialista brigád­tagok életéről. Ez a fejezet beveze­tőben a dolgozók lakásviszonyaival foglalkozik, lakásuk berendezésével, azok kulturális ellátottságával. Tag­lalja a brigádtagok kereseti lehető­ségeit, a szabadidő felhasználást, az olvasást, a nemesebb szórakozást. Számos grafikon szolgál illusztrációként ehhez a fejezethez, amely a vidékről bejáró dolgozók utazási idejét, lakhelyének átlagos távolságát ábrázolja, bemutatja az ezer brigádtagra jutó kulturális és háztartási cikke-k, valamint közlekc­désí eszközök számát, (a dolgozók megoszlását beosztás, lakhely és életkor szerint, az otthoni könyvtá­rak kötetszámát, a brigádokon belüli párttagok számát, a kulturális ren­dezvények látogatottságát, a kereset művelődésx-e fordított hányadát, az életkor és az iskolai végzettség, va­lamint, a szakképesítés összefüggése­it. Nagyon helyesen foglalkozik ez a fejezet — de más fejezet is — a zömmel vidékről bejáró dolgozók különleges helyzetével. A következő fejezet a szocialista ember kialakulásával r foglalkozik a Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjain belül, számos jó példát felsorolva, egyben megmutatva azo­kat a hiányosságokat, amelyek a szocialista emberré válást — első­sorban a vidékről bejáró dolgozók esetében — hátráltatják, késleltetik. A tanulmány utolsó fejezeteiben a két szerző összegezi tapasztalatait, a függelékben pedig az egyes beérke­zett kérdőívekről idéznek hasznos javaslatokat, észrevételeket. A for­rásmunkák ismertetése, valamint a szocialista brigádokról készített né­hány fénykép egészíti ki a hasznos1 tanulmánykötetet, amelyet örömmel böngésztünk át. mert jó. áttekintő képet kaptunk belőle a Lenin Kor bászati Művek szocialista brigád­jainak művelődési helyzetéről, sőt azon túlmenően a szocialista brigád- mozgalom más jellpgzetességeiről is. Úgy véljük, ez a tanulfnány azon túl, hogy egy üzemről helyes és tel­jes képet ad, hasznos kézikönyvül szolgálhatna más üzemek kulturális életének" intézőinél, a szocialista brigádmozgalom irányítóinál, a bri­gádok vezetőinél is, mert sok benne a pozitívum, amelyet máshol is hasz­nosítani lehetne, a felsorolt negatí­vumok pedig okulásul szolgálhatná­nak más üzemek szocialista brigád­jainál. Helyes lenne a tanulmány szélesebb körű terjesztése. Benedek Miklós megtárgyalta a község idegen-fői- galmi fejlesztésének problémáit, me­lyen megjelent Bebrics Lajos elvtért az Országos Idegenforgalmi Tana# főtitkára is. A megyei. a járási és a helyi ta­nács képviselőin kívül jelen volta* az értekezleten a párt és társadalmi- valamint kulturális, egészségügyé gazdasági és kereskedelmi szerve* képviselői is, akik értékes javasla­tokkal és vállalásokká! támogatták Tokaj idegenforgalmi fejlesztését. -A MÉSZÖV körülbelül 2 millió forint«1 kíván fordítani a mint egy húsz egy­ségből álló bolthálózatának korszerű­sítésire és borkóstoló pincét lctes# az új közúti hídfővel szemben. A Tarcali Állami Gazdaság lehetődé teszi, hogy a Tokajt felkereső idege­neknek alkalmuk legyen megismerik az összes hegyaljai borfajtákat. A j megyei tanács is jelentős hitelkeretéi biztosít a megkezdett fejlesztési munkák folytatására. Az Észalkm»' gyarországi Intéző Bizottság maga i* különböző létesítményekkel járik hozzá a fejlesztéshez. 1960-ban ki­látót építtetett a közúti hídfővel szemben, a „Finánc-domb” tetejére ahonnan elragadóan szép körkén tá­rul a néző elé. Nyolcvan pihen«- padot helyezett el a sétányok é? a főbb útvonalaik mentén. A járda­építéshez és a helytörténeti múzeum berendezéséhez adott anyagi támoga­tásán kívül ez évben cm» utcai nyil­vános WC-t építtet és számos hulla­dékgyűjtőt helyeztet el. A MÁJUS 2-1 értekezleten elhang­zott javaslatok és felajánlások atah- ián az Intéző Bizottság újabb fel- lesztési ütemtervet készít, amelynek megvalósítása további fontos íónést jelent majd Tokaj és Hegyalia ide­genforgalmi fejlesztésében. TIT-HIREK Előadások! MISKOLCON! Délelőtt 11 órakor az egészségügyi ak»' démián: Változik-e az erkölcsT Előadd Hallók Gyula. 6 órakor a nyír j esi pártszervezetbe*1' Szovjet ember a világűrben. 7 órakor a Cementipari Gépjavító KTS^' klubjában: A XX. század technikai csO* dója: az űrhajó. Előadó: Apostol Ince- , 7 órakor az Uránia csillagvizsgálóba*; Az űrhajózás legújabb eredményei. Elő* ;idó: Radits Erzsébet tanár. * Dr. Pcja Győző, a TIT földra iz-geo’^ piai szakosztályának elnöke május 5-ca Drezdába utazott, »ahol részt vesz a GcomoiXologiai K.onereí»süu&on* Hz idén 73 iianprsenyl rendeznek a borsodi falvakban és az iparvidékeken Megyénkben a felszabadulás óta egyetlen évben sem fordítottak annyi gondot a komoly zene megismerteté­sére, mint az idén. Az augusztus 1-ig tartó kulturális hetek keretében 73 hangversenyen emlékeznek meg a Liszt, Erkel és Bartók évfordulókról. Különösen sok zenei eseményre ke­rül sor májusban. A komoly zene megszerettetésére kiváló szakembe­rek közreműködésével hat ipa'ri és hat termelőszövetkezeti községben zenei klubestéket rendeznek. Ezeken a különböző zeneintézmények tanárai előadásokat tartanak, majd Händeí, Brahms, . Schubert, Liszt, Rossini. Chopin, Kodály és Bartók műveket szólaltatnak meg. 1 A komoly zene népszerűsítését se-* pitik a zenepedagógusok, valamint a munkás- és parasztkórusok is. így1 például az elkövetkező napokban Tokajban a zeneiskolák tanárai ad­nak ünnepi hangversenyt, a hónap második felében pedig az Eszakma- gyarországi Vegyiművek kulturális' bizottsága rendezi meg — a megyé­ben először — a munkás- és paraszt kórusok találkozóját. Ezeken több^ neves együttes vesz részt. Műsoraik-1 ban klasszikus és a ma élő zeneszer-{ zök alkotásait mutatják be. A hónap\ végén kerül sor a borsodi paraszt | énekkarok hangversenyére Tiszacser-j mely községben. Tállyán, Cipándon, ( Uöncön, Karosán és Farkaslyukon" oedig népzene gyűjtő napokat tarta­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom