Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-28 / 124. szám
? net. faaSAtCMtACtTATtORSIKÄ« 7 w!m Mi §& Él Ét * ^ & m ffIMIBHPMS ííf»!WÍ*««S MlölerÉK 700 éves a sárospataki vár mlntéxeti napok* nagy múltú városban Jártamban—keltem ben-oo° Természetes felhő-bolygók a Föld körül Kinek van igaza ? Nagy Gábor, az I. kerületi tanács építési osztályának vezetője sokminden egyéb mellett a parkgondozás- parkvédelem ügyeinek intézője is. Áz utcákon, tereken ballagva olykor szabálytalanságot, gondatlanságot vesz észre. Ilyenkor udvariasan figyelmezteti az embereket, csak félig- meddig, mint illetékes, félig meg úgy, mint olyan miskolci lakos, aki a szívén viseli a város szépségét. Egyszer egy gyerekkocsit látott a friss gyepen. Mi sem természetesebb, hogy most is szólt. Ismétlem: elsősorban úgy, mint egyszerű miskolci lakos. — Mi köze hozzá? — kiabált rá az érintett fél, egy harcias férfi. •— Egészen véletlenül van hozzá közöm — mondta az osztályvezető —, de egyébként is ... A férfi nem hagyta magát és igencsak felháborodott. Méghogy őt figyelmeztetik, hogy helytelen dolgot művel! Micsoda dolog ez, majd ő tesz róla .,. — De kérem — mondta az osztály- vezető —, ha nem fogadja el a figyelmeztetést, jelentést fogok tenni és magát megbírságolják parkrongálásért... Erre aztán igen nagy lett a férfi mérge. Majd ő megmutatja! — Vegye tudomásul, hogy ezt beíratom az újságba! — mondta. Nagy Gábor megtette a jelentést, a szabálysértési előadó 50 forintra megbirságólta Nádassy Ferencet — így hívták a szóbanforgó, haragos férfit. Nádassy Ferenc kijelentette, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Szaladgált ide-oda, fegyelmit akart kérni Nagy Gábor ellen. Kinek van igaza? Megállapították, hogy nem neki. A megállapítással természetesen mi is egyetértünk. A harcias park- romgálónak nem volt igaza De miért ne legyen egy dologban mégis igaza? Ezt gondoltuk, s eszerint döntöttünk. Beíratott az újságba. H. E. Növekszik az érdeklődés a művészeti ismeretterjesztés iránt A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti, képzőművészeti és építészeti országos választmányának ülésén megvitatták a TIT művészeti szakosztályainak háromévi munkáját és további feladatait. A tanácskozáson megállapították, hogy az utóbbi években a művészeti ismeretterjesztés jelentősen kiszélesedett, kikerült a falura, kiterjeszkedett az üzemekben, s számottevő eredményeket ért el az ifjúság körében is. Ezt mutatják a szakosztályok működéséről szóló statisztikai számok is: mfg 1958-ban országosan 1614 művészeti előadást tartottak, addig 1960-ban ez a szám több mint há romezerre emelkedett. A vitában részvevők felhívták a figyelmet a falvakban folytatott mű vészét! ismeretterjesztés fokozására Ez közvetlen segítséget nyújt a falusi lakosság kulturális nevelésében, a falu és város közti különbség fel oldásában. Ejért szorgalmazzák az előadásokon kfvül kiállítások rendezését is. Tessék csak megfigyelni: minél inkább közeledik a lépcső a szerelvény végéhez, annál több rajta az utas, annál nagyobb az ember-fürt. Magyarázata az, hogy a villamosvezető általában nem indítja a kocsit, amíg lógó embereket lát a lépcsőn, a hátsó lépcsőket viszont nem látja, mert a miskolci villamosokon — nem tudni miért — nincsen vissza pillantó tükör. (Budapesten ven!) Az igazság kedvéért azt is el kell mondani. hogy a lépcsőn tolakodó utasok igen jelentős százalékának csak az utolsó percekben vált sürgőssé az utazás. Előtte, a megálló melletti, Vén diófa néven ismert közintézményben koránt sem látszottak olyan sietőknek... Kereken egy esztendővel siettette előre a világtörténelmet „A Mi Egyetemünk”, a Nehézipari Műszaki Egyetem újságja. Az 1961. május 26- án megjelent száma első oldalán ugyanis fényképet közöl a központi egyetemi épület előtt járkáló diákokról ezzel a cimmel: _Az 1961—62-es tanév utolsó előadása után:’' — Ugyancsak jól előre járhatnak a tervtéljesitcsben, ha 1961 májusában már utána vannak a majd csak szeptemberben induló és egy év mathm záródó tanév tefolsó előadásának te. b. m. Mint már korábban hitül adtuk, a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézetben május 29 és 31 között „Intézeti napok”-at tartanak, A holnap kezdődő ünnepségsorozatot dr. Tóth István, n megyei tanács vb. elnöke nyitja meg. A rendezvénysorozat pedagógiai programjának keretében Komáromy Béla tanítóképző intézeti igazgató az életre való nevelés problémáiról, Gutter József tanár a marxista—leninista esztétikáról, Dudás József gyakorlóiskolai igazgató a szocialista nevelés és oktatás néhány modern eszközéről tart előadást. Ezzel egy- időben bemutató tanítások lesznek a gi/a korlóis kólában. Május 31-én este ünnepi, zenés irodalmi estet rendeznek. Debreceni Zoltán és Nagy Dezső művésztanárok képzőművészeti kiállítását. a rajzpedagógiai kiállítást, az alsőtagozati szemléltető eszközök bemutatását, a gyakorlóiskola kisdobosainak altatását és a bábszakkör előadásait találjuk még a gazdag programban. A Vöröstorony ablakából Ketel vezér egykori földvára helyén, a májusi napfényben csillogó Bodrog vize fölött felcsendül a dal. A szépen szárnyaló melódiákat felkapja a langy májusi szél: fel viszi a magasba a fák koronája fölé, aztán szétteríti a folyó tükrén, rászórja a mező illatos virágaira, beoson véle a házak nyitott ablakain és lerakja az ünnepi asztalra. Sárospatak ünnepel. Hétszáz éves a Rákóczi vár, ahová 1708-ban a vezérlő fejedelem összehívta az utolsó kuruc országgyűlést; hétszáz éves az 1261-ben létesített Vöröstorony, amelynek tövében lefejezték az áruló kuruc főtiszteket: Bezerédit és sógorát, Botka Ádámot. Az ősi városka, kövei ha megelevenednének, mi mindenről regélnének?! A falak, a lépcsők kövei, a hegyes ki- ezögellésak, az ablakok párkányai, a hűvös, templomi csendet árasztó folyosók mind-mind a történelmet lehelik. Wesselényit és a Habsburgok elleni szövetkezés többi részvevőjét idézi a Sub Rosa-terem; Rákóczi lépteit véljük hallani az áhitatos csöndben a lovagteremben, Kazinczyt, Kossuthot, Petőfit látjuk magunk előtt, amint elhaladnak a Petényi loggián ... Ma különösen mozgalmas lesz a történelmi emlékekben oly gazdag ősi városisa. Sokíelöl összesereglett énekkarok, történészek, tudósok köszöntik a jubiláns évfordulót. Egykori adatok szerint a vár és a királyi palota a tatárjárás idején elpusztult. IV. Béla fia, V. István építtette fel, amikor családjával együtt Sárospatakra költözött. Akkor létesült a Vöröstorony, amely hétszáz év óta nézegeti magát az alant hömpölygő Bodrog ezüstös tükrében. A Vöröstorony ablakából messzire belátni az elterülő mezőt. Északon a Zempléni hegyeket, szőlőskerteket, haragoszöld fenyveseket, hófehér sziklákat; látni innen a Bodrogközi síkságot, rajta a serényen munkálkodó emberieket, a nagytáblákon dübörgő gépeket. A Vöröstorony hétszáz év óta tanúja történelmünknek. Tanúja újkori történelmünknek, a nagy átalakulásnak, amely tizenhat év óta a tövében végbemegy. Népi államunk múzeummá rendezte be a Rákóczi várat, alkotóház is működött benne. Nem messze tőle új híd íveli át a folyót, Felsőfokú Tanítóképző Intézet kezdte meg működését, változik, formálódik a városka képe: rendezik 82 utcákat, tereket, a pedagógusok részére nz iskolavárosban 36 szövetkezeti lakás épül és ha ki áll az ember a vár erkélyére, órákig elgyönyörködik a szeme elé téridő, tavaszi pompában fürdő tájban. Sárospatak és az egész Bodrogköz dolgozó parasztjai az új utat, a termelőszövetkezeti gazdálkodást választották ezen a tavaszon. Már mindenütt szárbaszökkent a gabona, új házak, gazdasági épületek emelkednek a magasba, terebélyesedik, gazdagodik, erősödik az új élet, a szabad, boldog jelen, amelyért dicső elődeink a 700 éves várban is annyit harcoltak. Onodvári Miklós KAZINCZY FEREtiC: A pataki vár erkélyén Itt állottának ők, azok a nagyok, erre tekintett György, Erdélye felé, erre sőhajta Ferenc. Zrínyinek, itt állott unokája elöntve könnyekkel, Amikor á nap költ, amikor árrá- leszállt. Nemzőjét, rokonát, férjét keseregte, szülöttjét. Bús lány, bús testvér, bús anya, bús feleség, Ah! a hely nem az, ami vala! ők eltűntének innen! Eltűntek! De te nem látod-e rémeiket? (1818) Mint a PAP lengyel hírügynökség jelenti, K. Kordilevszki lengyel csillagász professzor két kozmikus porból álló felhőtömeget fedezett fel, amelyek — mint valami természetes „műholdok” keringenek a Föld körül. A lengyel csillagász a fénylő felhőtömegeket először a Magas Tátra egyik hegycsúcsáról végzett megfigyeléseinél fedezte fel és megállapította. hogy azok a Földtől kb. 400 ezer kilométer távolságban, meghatározott pályán keringenek bolygónk körül. A „felhő-bolygók” január hónap néhány éjszakáján rövid néhány óráig láthatók csak. valamivel a látóhatár felett. A lengyel professzor felfedezéséről értesítette a Nemzetközi Csillagászati Hivatalt.---------oqo--------G OMBNYOMÁSRA MŰKÖDŐ HÁZ Párizsban az idei tavaszi vásáron, amelyen a világ minden részéből 13 ezer kiállító vesz részt. A vásár egyik legfőbb nevezetessége Maré Deaubonne francia mérnök „álomháza”, amely képet akar adni arról, miképpen élünk majd a 2000. év körül. Az álomház lakásaiban a fiókok maguktól kinyílnak, ha közeledünk feléjük, a mosdókon nincsen vízcsap, mert a viz azonnal folyni kezd, mihelyt kezünkkel a mosdóhoz érünk, a takarítást a szekrényből automatikusan kisétáló porszívó végzi, amely munkája végeztével magától visszatér a helyére. Az étkezéseknél egy forgóasztal „szolgálja fel” az ételeket, majd a piszkos edényt eljuttatja a mosogatógépbe. Ez a különös alkotmány viszont ősz szetöri a természetesen műanyagból készült használt edényeket, a masz- szát megtisztítja és ismét használ ható formába önti. Az álomházhoz tartozik az álomgarázs is. amelynek ajtaja reflektorfényre nyűik,---------oOo--------N EGYVENNÉGYSZER DOLLÁR A DON QUIJOTE-ÉRT John F. Fleming régiségkereskedő egy New-York-i árverésen 44.000 dollárért megvásárolta Cervantes „Don Quijote”-jának rendkívül ritka első •kiadású példányát Ezt a tablót a napokban láttuk jártunkban, keltünkben az egyik miskolci Icirakatlxin. Az egyik gimnázium végzős lányai mosolyognak róla az utca járókelőire. Megszokott kép napjainkban, — mondhatjuk. De a kirakatrendező balkeze éppen a mosolygós lányok fény képkollekciójá- hoz támasztotta a bolt egyik feliratát: „Közületek kiszolgálására...” Groteszk, sok rosszízű tréfálkozásra alkalmat adó szituáció. Igaz, a bolt dolgozói átrendezték a kirakatot, miután napokig derült rajta a közönség és miután lefénylcépeztük, de igy is tanulságul szolgálhat arra, hogy nem mindegy, mit, hova, hogyan helyezünk el a kirakatokban. * Nemcsak a tanulási, az olvasási kedv is erősen nőtt. Nemcsak köny- veltet olvasnak az emberek igen nagy számban, hanem újságokat, folyóiratokat is. Ilyen nagy példányszámban talán sohasem fogytak a lapok, mint mostanában. Az embereket érdekli az ország élete és érdekli a világ különböző pontjain élő eyiberck sorsa, a világ életének minden új fordulata. Jóformán alig futotta át az újságolvasó ember a reggeli lapokat — mert a nap nemcsak újságolvasásból, hanem különféle elfoglaltságokból is áll, — a koradélutáni órákban már végigharsan az utcán a kiáltás: megjött a délutáni lap. Előkerülnek hatvan fillérek és az emberek izgatottan böngészik, miként állnak a bécsi találkozó előkészületei, mi a legújabb helyzet Angolában, milyen volt a Budapesti Ipari Vásár délelőttje, milyen lesz az időjárás holnap és mennyit fizet a kéttalála- tos lottószelvény. Ha délután öt óra körül bármelyik cukrászdába, eszpresszóba benézünk, vagy a tnlla- mos-megállóknál várakozókra, a buszok utasaira pillantunk, mindenki * olvas, nem győri kivárni a másnapi reggeli lapot. Türelmetlen. — De igen örvendetes ez az egészséges türelmetlenség. .. Sokan sietnek napjainkban, mondván, ez idő pénz, különösen -nagy pénz akkor, ha a munkaidőn túli szabadidőről van szó. Nagy idő és ezért sok pénz az a négy-öt perc is, ami két villamos érkezése között, csúcs- forgalmi időben eltelik. Ilyenkor aztán sietni kell. Sietni, még akkor is, ha a villamosnak csak a lépcsőjére férünk fel és a futó villamos rágta szél zászlóként lobogtat az úttest szürke bitumenje és tucatnyi baleset- veszély fölött. Persze mindezt csak akkor, ha a rendőr nem lát ja. így gondolkoztak az alábbi képen látható utasok is. Nézegetem az idei — feltűnően dús — tabló-termést a miskolci kirakatokban. Nem tudok még megközelítően pontos adatot sem arról, hogy hány iskola, hány növendéke állt a fényképész lencséje elé, hányán vallják a tablók aljára írt jelszót: találkozunk ekkor és ekkor. Ha leszúrni tjük az általános iskolák néhány tablóját és más, nem iskolai jellegű intézmények tablóit, akkor is diadalmas bizonyíték ez a sok tabló: hirdetik, hogy nálunk milyen sokan törekednek a magasabb tudásra, évről- évre hány és hány fiatal lép ki a középiskolákból az életbe, vagy lép felsőbb oktatási intézménybe. Elünk az alkotmányunk adta művelődési joggal — hirdetik ezek a képösszeállítások, és jó látni ezt az évről-évre visszatérő, mindig új, mosolygós, fiatal arcok képgyűjteményében megnyilvánuló dokumentációt. Persze, az eredmények a — szó legszorosabb értelmében — kirakatba helyezésénél, adódnak, apróbb, zavaró mellékzöngék, amelyek mosolyt., vagy bosszúságot keltenek. Tessék csak megnézni ezt a képet:
