Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII., évfolyam, 124. szám 1961. május 28, vasárnap p Losoaczi Pél főldoiiveléslígyi miniszter sajtótájékoztatója a mezigazdaság időszerű kérdéseiről VHög proletariat egyesültetek! Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a kormány Tájékoztatási Hivatalában rendezett sajtóértekezleten a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a jövedelemelosztásról, a mezőgazdasági beruházásokról, a sertéstenyésztésről, a húsellátásról és más időszerű Icérdésckről tájékoz­tatta az újságírókat. — Hosszú éveken át folyt a vita arról — mondotta elöljáróban —, meg lehet-e oldani egyidőben a ket­tős feladatot: a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését és a termelés színvonalának fenntartását, sőt növe­lését. Immár az élet válaszolt igen­nel erre a kérdésre. Termelőszövetkezeteink jelenleg 9,1 millió kát. holdon gazdálkodnak, ebből körülbelül 400 000 hold az alacsonyabb típusú szövetkezetek területe. Mezőgazdasági termcl«sa«veikc*c<c5nkl»en jelenleg- 1,002.000 család -van, taglétszámuk 1,131.000. A termelőszövetkezetek eredmé­nyes gazdálkodását, fejlődését mu­tatja a közös vagyon növekedése. Ennek az értéke a tavalyelőtti 6774 millió forint­ról 12 059 millió forintra növe­kedett. A tavalyelőtti 3500 millióról 6631 millió forintra emelkedett a forgó­eszköz-állomány, tehát a félretett ta­karmány, vetőmag, stb. értéke. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezeti pa­rasztok egyre tervszerűbben alapoz­zák meg gazdálkodásukat, jövőjüket. A múlt évben 5064 millió forint ér­tékű beruházást valósítottak meg. A meghatározott 10 százalékkal szem­ben a jövedelem 18 százalékát fordí- dották. a fel nem osztható szövetke­zeti alap növelésére. Ez is a szövet­kezetek erősödését mutatja. A növénytermelés szerkezete belterjes irányba fejlődött. Az előző évi 21,7 százalékról 25,2 százalékra emelkedett például a kukorica vetésterülete. Az idén ez az arány valamivel to­vább javul, s ez azért is örvendetes, mert félő volt, hogy a tavalyi be­takarítási nehézségek visszariasztják a szövetkezetek egy részét a kuko­rica-vetésterület növelésétől. ■— Termelőszövetkezeteinknek mintegy 20 százaléka ma még az át­lagosnál gyengébben gazdálkodik. Ezek a szövetkezetek holdanként átlagosan mintegy ezer forinttal ke­vesebbet termelnek az országos át­lagnál. Most arra összpontosítjuk erőinket, hogy ezek a szövetkezetek mielőbb legalább a közepesek szint­jére emelkedjenek, mert a gazdál­kodásuk megjavításával nyert ter­melési többlet értéke elérheti a más­fél milliárd forintot. Csaknem ezer szakembert küld­tünk most a gyengébben gazdál­kodó szövetkezetekbe, a megyék és a járások is egyik fő feladatúiénak tekintik támogatásu­kat. Sok helyen már mutatkozik is az eredmény. — Az idei tervek készítésekor több termelőszövetkezet panaszkodott az irányszámok sablonos ».lebontása” miatt. Milyen elgondolások vannak a hi­ba megszüntetésére? — hangzott a következő kérdés. A barcsi Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben szerzett tapasztalatait ismertetve a miniszter így válaszolt: A Földművelésügyi Minisztérium természetesen megkapja á népgazda­ság tervének a mezőgazdaságra jutó részét, s ezt megyékre, illetve járá­sokra „lebontjuk”. Ezeket a terveket kell összeegyeztetni a szövetkezetek elképzeléseivel A tanács dolgozói üljenek le a közös * gazdaságok vezetőivel, beszéljék meg alaposan, mit vár tőlük a népgazda­ság, milyenek a helyi természeti és üzemi adottságok, — ilyen beható tárgyalás alapján, egyetértésben ala­kuljon ki a végleges terv. Nem árt, ka ilyenkor abban is megállapodnak, hogy a járás milyen anyagi és más természetű segítséget tud adni a szö­vetkezeteknek. Gondolok műtrágyá­ra, gépekre, vetőmagra és egyebekre. Milyen munkadíjazási, jövedelem- elosztási módszereket javasol a mi­nisztérium a szövetkezeteknek? — szólt a következő kérdés. — Mindazokat a módszereket he­lyeseljük, amelyek a szövetkezeti gazdákat fokozottabb, jobb munkára ösztönzik, tehát elősegítik a termelés és az árutermelés növekedését, biz­tosítják, hogy a jövedelem elosztása a végzett munka mennyisége, minő­ssé arányában történjék. A múltévi tapasztalatokra épülő javaslatainkat füzetben is kiadtuk: ezek közül min­őén szövetkezet kiválaszthatja az adottságainak legmegfelelőbbet. Néhány példát mutatva, válaszát 'Ey folytatta: Nincs helye semmiféle sablon­nak: rugalmasan, a helyi adott­ságoknak megfelelő formákat honosítsanak meg mindenütt. A kialakuló helyes munkaszervezés as premizálás, a reálisabb tervezés Nagymértékben hozzájárult ahhoz, Nögy a növényápolás az idén eddig szervezettebben folyt és minősége is jobb, mint tavaly. Bízunk abban, "°gy ennek eredménye terméstöbb­letben fog majd jelentkezni. A pri- hiőr-zöldségek és gyümölcsök szedé­sénél előnyösen érezteti hatását az intézkedés, hogy a szövetkezetek hitelt kaphatnak a banktól a szedés munkadíjának azonnali kifizetésé­hez. A szövetkezeteknek is, a nép­gazdaságnak is érdeke, hogy minden terményt időben, minél kisebb vesz­tességgel takarítsunk be. — Visszatérve a sablon elkerülé­sére: szakítani kell minden megrög­zött szokással, amely nem vált be és nem hoz megfelelő eredményt. Bátran, az élet Igényei szerint kell irányítani is, dolgozni is A legfontosabb, hogy mindenütt bát­ran támaszkodjanak a termelőszö­vetkezeti tagok helyes kezdeménye­zéseire, jó tapasztalataira. Sokszor megtörténik, hogy a munka szervezé­sében, a költségek számításában és a munka díjazásában másképp csinál­ják a dolgot, mint ahogy egyesek az íróasztal mellett elképzelik. A me­gyei, járási, vagy egyéb szervek, a kérdés tanulmányozásával foglalkozó bizottságok ne kardoskodjanak vég nélkül saját elképzeléseik mellett, ha a vitatott kérdésekben a szövetkezeti parasztok már jó megoldást találtaik. — Az irányító szerveik munkája ma már más jellegű, mint abban az idő­ben, amikor a szántóterületeken kis­üzemeik gazdálkodtak. A minisztériumnak az új hely­zetben főként azzal kell foglal­koznia. hogy elterjessze a helyes termelési és üzemszervezési módszereket, elősegítse az üze­mek szakosítását, a jobb fajták kutatását, közelebb hozza a mezőgazdasági kutatást a termeléshez. Emellett természetesen foglalkoznia kell operatív szervező munkával is, de nem bürokratikusán. A bürokratikus intézkedések sértik az emberek önérzetét, amellett elve­szik az alsóbb szervek önállóságát, arra szoktatja őket, hogy minden esetben felülről várjanak intézkedést. i Milyen eredmények mutatkoz­nak a mezőgazdasági építkezések te­rén, hogyan kívánják ezeket meg­gyorsítani? A miniszter válaszában rámutatott arra, hogy az építési beruházásoknál is na­gyobb rugalmasságra, több kez­deményezésre van szükség. Termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben áttértek az egyszerű szer­fás istállóépítkezésre. Az idén mór 7600 szerfás növendékmarha-istálló, sertéshizlaló, fiaztató stb. épül, 3600- zal több, mint tavaly. A típustervek, vagy nem típustervek kérdésében még mindig folynak vitáik az építési szakemberek között. Nem kell a drá­gább megoldást szorgalmazni, ha a szövetkezet saját elképzelései szerint olcsóbban tud építeni. Ezért olyas­féle megoldást keresünk, hogy előbb a termelőszövetkezetek dolgozzák ki saját elképzeléseiket, s azokat tá­masszuk aztán alá — a lehetősé­geinkhez képest — anyagi alappal. Nem kis feladat a raktározás meg­oldása sem. A szövetkezeti községek­ben, ahol már nem volt szükséges külön terményforgalmá raktár fenn­tartása, több helyen már átadták ezeket a termelőszövetkezeteknek. Tavalyelőtt csaknem 9000, ta­valy pedig mintegy 8000 vagon befogadóképességű raktárt vet­tek át a szövetkezetek. de még ez sem szünteti meg a raktá­rozási gondokat A közös gazdaságok­nak ezért ki kell használniok minden helyi lehetőséget, szükség esetén még a tagok házának padlásterét is. A mezőgazdaság gépesítésével kap­csolatos kérdésekre válaszolva a mi­niszter elvtárs elmondotta, hogy az idei aratáshoz 4970 kombájn, 1310 rendre arató és 4940 kévekötő arató­gép áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetekben 3200 arató-cséplőgép, 930 rendre ara­tó és 3880 kévekötő aratógép se­gíti a munkát. ami azt jelenti, hogy a közös gazda­ságok kalászos vetésterületük 57 szá­zalékáról tudják már géppel betaka­rítani a termést. — Nagy gondot fordítunk traktoro­sok képzésére. Azt szeretnők, ha any- nyi képzett traktorosunk lenne, hogy amikor erre szükség van, egy percre se álljanak kihasználat­lanul a traktorok, a legnagyobb munkaidőben válthas­sák egymást a gépen. Az állattenyésztés alakulásával — ezen belül a húshiánnyal — foglalko­zott több kérdés. — Egyáltalán nem helyes — vála­szolta —, ha a húshiányt csak, vagy éppenséggel elsősorban a mezőgazda-, ság szocialista átszervezésével hozzák összefüggésbe, ahogyan ezt jónéhá- nyan teszik. Amikor még az egyéni gazdaságok voltak döntő túlsúlyban és a termelőszövetkezetek a szántó- területnek még csak egynegyedén sem gazdálkodtak, akkor is előfordult — nem is egy ízben —, hogy nem lehetett elegendő húst kapni. Kije­lentem, hogy éppen a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése biztosítja majd a probléma végleges megoldását. A számok bizonyítanak. Nézzük azoknak a megyéknek ez év márciusi állatszámlálási adatait, amelyek elő­ször alakultak termelőszövetkezeti megyékké: Győr-Sopron, Fejér, So­mogy, Szolnok és Veszprém megyé­ben az állomány égy év alatt igen jelentősen fejlődött. Fejér megyében például 13,2, Győr-Sopron megyében 36.7, Veszprémben 37,1, Somogybán 23.7, Szolnok megyében 20,5, Hews (Folytatás « 2. oldalon.) -i- , , Foto: Szabados Köszöntünk benneteket pajtások „Ma vBrösnyakkcnűőt kötött a főid Is, A hajnali ég pirosán lobog, Ünnepre hívnak a messzezengő kürtök, Es indulót pergetnek a dobok. Tizenöt év ... a történelem útján Csak néhány lépés ez a csepp idő, De már hét.mérföldes csizmában lépünk, S nekünk terem a megművelt jövö.” (Gyárfás Endre) TIZENÖT évvel ezelőtt friss, ke­letről jött szél bontogatta az úttörő­szervezet zászlóit. Tizenöt évvel ez­előtt hangzott el először szabadon ez a jelszó: előre! Tizenöt évvel ezelőtt kommunisták, munkások, pedagógu­sok, emberek százezrei fogtak össze a gyermekek nevelésének, oktatásá­nak megreformálására. 1946 nyarán avatta dolgozó népünk az első úttörőket. Akadtak közöttük, akik még mezítláb jöttek, ruhájuk kopott volt, arcuk sovány, de óvták őket és okosan vezették törődött arcú munkásemberek és ifjú kom­munisták. Azóta tizenöt év telt el, egy új nemzedék serdült fel. Fiatal tudósok, mérnökök, tanárok, híres munkások, gyógyító orvosok, katonatisztek ke­rültek ki az ifjúsági szervezet sorai­ból. Az úttörő szervezetben ismerték meg a közösségi munkát, itt tették meg az első lépéseket a párt felé, itt tanulták meg hazájukat, a népet megbecsülni és szeretni. Elsők között, az idősebbekkel együtt láttak hozzá Csillebérc felépítéséhez, az úttörővasút megalapozásához, Sztálinváros létrehozásához. Üttörőmozgalmunk népi demokrá­ciánk szülötte, célkitűzései a szocia­lizmus építését, a magyar nép bol­dogságát szolgálták kezdettől fogva. Az első perctől célul tűzte ki, hogy lehetővé teszi minden gyermek belé­pését az úttörőmozgalomba. Alapot nyújtott a társadalmi munkában való részvételre, szerepet játszott az iskola demokratizálásában, a nyolc általános meggyökereztetésében. Meg­alakulásának első pillanatától arra törekedett, hogy nevelő munkájában a haladó hagyományokon kívül, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom hőseivel ismertesse meg tagjait. Ezt szolgálta a három évvel ezelőtt megkezdett forradalmi nyomolvasó munka, amelynek so­rán a fiatalok tízezrei kutatták fel a Tanácsköztársaság ideje alatt és az illegalitásban dolgozó ma élő veterán elvtársak életét, a Tanácsköztársaság történetét. Megismerték a párt küzdelmeit, megszerették a kommunistákat, feltá­rult előttük a Horthy-világ keserű­sége, családjuk, falujuk, városuk múltja. A veteránok elbeszélésed nyomán megismerték a múlt társa­dalmában élő gyermekek nyomorúsá­gos életét, azt összehasonlították a mai boldog gyermeksorssal, ezek során érzelmi világuk gazdagodott s nemes eszményképekre is találtak. ma KETTŐS ÜNNEPET ülünk. A Nemzetközi Gyermeknap ünnepén tizenötéves az úttörő mozgalom. Pi- rosnyakkendős, fehérblúzos gyerme­kek boldogságtól sugárzó tekintete ragyog ránk mindenütt, öröm és büszkeség tölti el szívünket.. Szocia­lizmust építő társadalmunk gondta­lanabbá, boldogabbá tette a szülőket is. A rongyokba bugyolált sápadt, ínségkonyhák előtt őgyelgő gyer­mekcsapat, mezitlábos didergő kis­iskolások — már csak a múlt sötét képeiként élnek emlékezetünkben/ A ma gyermeke a televíziót nézi. repülőgépmodellt szerkeszt, Űrrepü­lésről álmodozik, az ország legszebb tájain üdül. Megyénkből csupán 1960-ban több mint 17 ezer pajtás számára nyújtott maradandó emlé­ket a táborozás. Az úttörők idén igen szép munká­ról tettek tanúbizonyságot. A mozga­lom fennállásának tizenötödik év­fordulójára tett jubileumi vállalásaik teljesítése során a tsz-ek megsegíté­sében, iskolájuk, falujuk szépítésé­ben 84 ezer 920 társadalmi munka­órát végeztek. 15 csapatotthont épí­tettek társadalmi segítséggel. A há­mori úttörőcsapat a szülők támoga­tásával 300 ezer forint költséggel csónaktelepet létesített. Ma termelőszövetkezeteink szántó­földjén dolgoznak azok a traktorok is, amelyek az úttörők által össze­gyűjtött vas- és fémhulladékból ké­szültek. Hazánk legszebb hídjának, az Erzsébet hídnak felépítéséhez me­gyénk pajtásai is lelkes munkával gyűjtik a vasat. Szerte az országban tízezrével nőnek azok a fák.- ame­lyeket gyermekkezek ültettek el. Amikor ezeket az eredményeket látjuk, köszönetét mondunk azoknak az áldozatkész úttörővezetpknek. akik mindennapi munkájukon kívül nem feledkeztek meg a gyermekek­ről. segitették, nevelték őket. KÖSZÖNTÜNK titeket gyermekek — úttörők, akik ma csapatgyűlésen ünnepeltek együtt vezetőitekkel és azokkal, akik 1946-ban elsőként so­rakoztak az úttörőszervezet zászlaja alá. Boldog ünnepet, sikeres vizs­gákat, jó bizonyítványt, örömteli tá­borozást kívánunk, kedves pajtások! Fazekas Lászlóné Magyar Úttörők Országos Szövetsége Borsod megyei titkára Ülést tartol! a Megyei Művelődési Tanács A Borsod megyei Pártbizottság mellett működő Megyei Művelődési Tanács szombaton délelőtt ülést tar­tott. Az ülésen, amelyet Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője nyitott meg, szervezeti kérdésekkel foglal­koztak. Ennek kapcsán a művelődési tanács elnöki teendőinek ellátásával Csépányi Sándor elvtársat, a megyed tanács vb. elnökhelyettesét bízták meg. Három bizottságot szerveztek: a falusi kulturális munkával foglalkozó bizottságot, ennek vezetője Szebeni Győző, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője, az üzemi és városi kulturális munka vizsgálatára hivatott bizottságot, amelyet Gál Imre,' az SZMT kultúr- felelőse irányít, és az oktatásüggyel, az iskolareform kérdéseivel foglal­kozó bizottságot, ennek vezetője He­tén yi György, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője. A Megyei Művelődési Tanács Lukács János elvtárs, titkár előter­jesztése alapján megvitatta az éves program összeállításának fő irány­elveit. JUBILÁL AZ ÚTTÖRŐ SZÖVETSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom