Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-28 / 124. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII., évfolyam, 124. szám 1961. május 28, vasárnap p Losoaczi Pél főldoiiveléslígyi miniszter sajtótájékoztatója a mezigazdaság időszerű kérdéseiről VHög proletariat egyesültetek! Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a kormány Tájékoztatási Hivatalában rendezett sajtóértekezleten a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a jövedelemelosztásról, a mezőgazdasági beruházásokról, a sertéstenyésztésről, a húsellátásról és más időszerű Icérdésckről tájékoztatta az újságírókat. — Hosszú éveken át folyt a vita arról — mondotta elöljáróban —, meg lehet-e oldani egyidőben a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelés színvonalának fenntartását, sőt növelését. Immár az élet válaszolt igennel erre a kérdésre. Termelőszövetkezeteink jelenleg 9,1 millió kát. holdon gazdálkodnak, ebből körülbelül 400 000 hold az alacsonyabb típusú szövetkezetek területe. Mezőgazdasági termcl«sa«veikc*c<c5nkl»en jelenleg- 1,002.000 család -van, taglétszámuk 1,131.000. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását, fejlődését mutatja a közös vagyon növekedése. Ennek az értéke a tavalyelőtti 6774 millió forintról 12 059 millió forintra növekedett. A tavalyelőtti 3500 millióról 6631 millió forintra emelkedett a forgóeszköz-állomány, tehát a félretett takarmány, vetőmag, stb. értéke. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezeti parasztok egyre tervszerűbben alapozzák meg gazdálkodásukat, jövőjüket. A múlt évben 5064 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A meghatározott 10 százalékkal szemben a jövedelem 18 százalékát fordí- dották. a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére. Ez is a szövetkezetek erősödését mutatja. A növénytermelés szerkezete belterjes irányba fejlődött. Az előző évi 21,7 százalékról 25,2 százalékra emelkedett például a kukorica vetésterülete. Az idén ez az arány valamivel tovább javul, s ez azért is örvendetes, mert félő volt, hogy a tavalyi betakarítási nehézségek visszariasztják a szövetkezetek egy részét a kukorica-vetésterület növelésétől. ■— Termelőszövetkezeteinknek mintegy 20 százaléka ma még az átlagosnál gyengébben gazdálkodik. Ezek a szövetkezetek holdanként átlagosan mintegy ezer forinttal kevesebbet termelnek az országos átlagnál. Most arra összpontosítjuk erőinket, hogy ezek a szövetkezetek mielőbb legalább a közepesek szintjére emelkedjenek, mert a gazdálkodásuk megjavításával nyert termelési többlet értéke elérheti a másfél milliárd forintot. Csaknem ezer szakembert küldtünk most a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekbe, a megyék és a járások is egyik fő feladatúiénak tekintik támogatásukat. Sok helyen már mutatkozik is az eredmény. — Az idei tervek készítésekor több termelőszövetkezet panaszkodott az irányszámok sablonos ».lebontása” miatt. Milyen elgondolások vannak a hiba megszüntetésére? — hangzott a következő kérdés. A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben szerzett tapasztalatait ismertetve a miniszter így válaszolt: A Földművelésügyi Minisztérium természetesen megkapja á népgazdaság tervének a mezőgazdaságra jutó részét, s ezt megyékre, illetve járásokra „lebontjuk”. Ezeket a terveket kell összeegyeztetni a szövetkezetek elképzeléseivel A tanács dolgozói üljenek le a közös * gazdaságok vezetőivel, beszéljék meg alaposan, mit vár tőlük a népgazdaság, milyenek a helyi természeti és üzemi adottságok, — ilyen beható tárgyalás alapján, egyetértésben alakuljon ki a végleges terv. Nem árt, ka ilyenkor abban is megállapodnak, hogy a járás milyen anyagi és más természetű segítséget tud adni a szövetkezeteknek. Gondolok műtrágyára, gépekre, vetőmagra és egyebekre. Milyen munkadíjazási, jövedelem- elosztási módszereket javasol a minisztérium a szövetkezeteknek? — szólt a következő kérdés. — Mindazokat a módszereket helyeseljük, amelyek a szövetkezeti gazdákat fokozottabb, jobb munkára ösztönzik, tehát elősegítik a termelés és az árutermelés növekedését, biztosítják, hogy a jövedelem elosztása a végzett munka mennyisége, minőssé arányában történjék. A múltévi tapasztalatokra épülő javaslatainkat füzetben is kiadtuk: ezek közül minőén szövetkezet kiválaszthatja az adottságainak legmegfelelőbbet. Néhány példát mutatva, válaszát 'Ey folytatta: Nincs helye semmiféle sablonnak: rugalmasan, a helyi adottságoknak megfelelő formákat honosítsanak meg mindenütt. A kialakuló helyes munkaszervezés as premizálás, a reálisabb tervezés Nagymértékben hozzájárult ahhoz, Nögy a növényápolás az idén eddig szervezettebben folyt és minősége is jobb, mint tavaly. Bízunk abban, "°gy ennek eredménye terméstöbbletben fog majd jelentkezni. A pri- hiőr-zöldségek és gyümölcsök szedésénél előnyösen érezteti hatását az intézkedés, hogy a szövetkezetek hitelt kaphatnak a banktól a szedés munkadíjának azonnali kifizetéséhez. A szövetkezeteknek is, a népgazdaságnak is érdeke, hogy minden terményt időben, minél kisebb vesztességgel takarítsunk be. — Visszatérve a sablon elkerülésére: szakítani kell minden megrögzött szokással, amely nem vált be és nem hoz megfelelő eredményt. Bátran, az élet Igényei szerint kell irányítani is, dolgozni is A legfontosabb, hogy mindenütt bátran támaszkodjanak a termelőszövetkezeti tagok helyes kezdeményezéseire, jó tapasztalataira. Sokszor megtörténik, hogy a munka szervezésében, a költségek számításában és a munka díjazásában másképp csinálják a dolgot, mint ahogy egyesek az íróasztal mellett elképzelik. A megyei, járási, vagy egyéb szervek, a kérdés tanulmányozásával foglalkozó bizottságok ne kardoskodjanak vég nélkül saját elképzeléseik mellett, ha a vitatott kérdésekben a szövetkezeti parasztok már jó megoldást találtaik. — Az irányító szerveik munkája ma már más jellegű, mint abban az időben, amikor a szántóterületeken kisüzemeik gazdálkodtak. A minisztériumnak az új helyzetben főként azzal kell foglalkoznia. hogy elterjessze a helyes termelési és üzemszervezési módszereket, elősegítse az üzemek szakosítását, a jobb fajták kutatását, közelebb hozza a mezőgazdasági kutatást a termeléshez. Emellett természetesen foglalkoznia kell operatív szervező munkával is, de nem bürokratikusán. A bürokratikus intézkedések sértik az emberek önérzetét, amellett elveszik az alsóbb szervek önállóságát, arra szoktatja őket, hogy minden esetben felülről várjanak intézkedést. i Milyen eredmények mutatkoznak a mezőgazdasági építkezések terén, hogyan kívánják ezeket meggyorsítani? A miniszter válaszában rámutatott arra, hogy az építési beruházásoknál is nagyobb rugalmasságra, több kezdeményezésre van szükség. Termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben áttértek az egyszerű szerfás istállóépítkezésre. Az idén mór 7600 szerfás növendékmarha-istálló, sertéshizlaló, fiaztató stb. épül, 3600- zal több, mint tavaly. A típustervek, vagy nem típustervek kérdésében még mindig folynak vitáik az építési szakemberek között. Nem kell a drágább megoldást szorgalmazni, ha a szövetkezet saját elképzelései szerint olcsóbban tud építeni. Ezért olyasféle megoldást keresünk, hogy előbb a termelőszövetkezetek dolgozzák ki saját elképzeléseiket, s azokat támasszuk aztán alá — a lehetőségeinkhez képest — anyagi alappal. Nem kis feladat a raktározás megoldása sem. A szövetkezeti községekben, ahol már nem volt szükséges külön terményforgalmá raktár fenntartása, több helyen már átadták ezeket a termelőszövetkezeteknek. Tavalyelőtt csaknem 9000, tavaly pedig mintegy 8000 vagon befogadóképességű raktárt vettek át a szövetkezetek. de még ez sem szünteti meg a raktározási gondokat A közös gazdaságoknak ezért ki kell használniok minden helyi lehetőséget, szükség esetén még a tagok házának padlásterét is. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva a miniszter elvtárs elmondotta, hogy az idei aratáshoz 4970 kombájn, 1310 rendre arató és 4940 kévekötő aratógép áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetekben 3200 arató-cséplőgép, 930 rendre arató és 3880 kévekötő aratógép segíti a munkát. ami azt jelenti, hogy a közös gazdaságok kalászos vetésterületük 57 százalékáról tudják már géppel betakarítani a termést. — Nagy gondot fordítunk traktorosok képzésére. Azt szeretnők, ha any- nyi képzett traktorosunk lenne, hogy amikor erre szükség van, egy percre se álljanak kihasználatlanul a traktorok, a legnagyobb munkaidőben válthassák egymást a gépen. Az állattenyésztés alakulásával — ezen belül a húshiánnyal — foglalkozott több kérdés. — Egyáltalán nem helyes — válaszolta —, ha a húshiányt csak, vagy éppenséggel elsősorban a mezőgazda-, ság szocialista átszervezésével hozzák összefüggésbe, ahogyan ezt jónéhá- nyan teszik. Amikor még az egyéni gazdaságok voltak döntő túlsúlyban és a termelőszövetkezetek a szántó- területnek még csak egynegyedén sem gazdálkodtak, akkor is előfordult — nem is egy ízben —, hogy nem lehetett elegendő húst kapni. Kijelentem, hogy éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése biztosítja majd a probléma végleges megoldását. A számok bizonyítanak. Nézzük azoknak a megyéknek ez év márciusi állatszámlálási adatait, amelyek először alakultak termelőszövetkezeti megyékké: Győr-Sopron, Fejér, Somogy, Szolnok és Veszprém megyében az állomány égy év alatt igen jelentősen fejlődött. Fejér megyében például 13,2, Győr-Sopron megyében 36.7, Veszprémben 37,1, Somogybán 23.7, Szolnok megyében 20,5, Hews (Folytatás « 2. oldalon.) -i- , , Foto: Szabados Köszöntünk benneteket pajtások „Ma vBrösnyakkcnűőt kötött a főid Is, A hajnali ég pirosán lobog, Ünnepre hívnak a messzezengő kürtök, Es indulót pergetnek a dobok. Tizenöt év ... a történelem útján Csak néhány lépés ez a csepp idő, De már hét.mérföldes csizmában lépünk, S nekünk terem a megművelt jövö.” (Gyárfás Endre) TIZENÖT évvel ezelőtt friss, keletről jött szél bontogatta az úttörőszervezet zászlóit. Tizenöt évvel ezelőtt hangzott el először szabadon ez a jelszó: előre! Tizenöt évvel ezelőtt kommunisták, munkások, pedagógusok, emberek százezrei fogtak össze a gyermekek nevelésének, oktatásának megreformálására. 1946 nyarán avatta dolgozó népünk az első úttörőket. Akadtak közöttük, akik még mezítláb jöttek, ruhájuk kopott volt, arcuk sovány, de óvták őket és okosan vezették törődött arcú munkásemberek és ifjú kommunisták. Azóta tizenöt év telt el, egy új nemzedék serdült fel. Fiatal tudósok, mérnökök, tanárok, híres munkások, gyógyító orvosok, katonatisztek kerültek ki az ifjúsági szervezet soraiból. Az úttörő szervezetben ismerték meg a közösségi munkát, itt tették meg az első lépéseket a párt felé, itt tanulták meg hazájukat, a népet megbecsülni és szeretni. Elsők között, az idősebbekkel együtt láttak hozzá Csillebérc felépítéséhez, az úttörővasút megalapozásához, Sztálinváros létrehozásához. Üttörőmozgalmunk népi demokráciánk szülötte, célkitűzései a szocializmus építését, a magyar nép boldogságát szolgálták kezdettől fogva. Az első perctől célul tűzte ki, hogy lehetővé teszi minden gyermek belépését az úttörőmozgalomba. Alapot nyújtott a társadalmi munkában való részvételre, szerepet játszott az iskola demokratizálásában, a nyolc általános meggyökereztetésében. Megalakulásának első pillanatától arra törekedett, hogy nevelő munkájában a haladó hagyományokon kívül, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom hőseivel ismertesse meg tagjait. Ezt szolgálta a három évvel ezelőtt megkezdett forradalmi nyomolvasó munka, amelynek során a fiatalok tízezrei kutatták fel a Tanácsköztársaság ideje alatt és az illegalitásban dolgozó ma élő veterán elvtársak életét, a Tanácsköztársaság történetét. Megismerték a párt küzdelmeit, megszerették a kommunistákat, feltárult előttük a Horthy-világ keserűsége, családjuk, falujuk, városuk múltja. A veteránok elbeszélésed nyomán megismerték a múlt társadalmában élő gyermekek nyomorúságos életét, azt összehasonlították a mai boldog gyermeksorssal, ezek során érzelmi világuk gazdagodott s nemes eszményképekre is találtak. ma KETTŐS ÜNNEPET ülünk. A Nemzetközi Gyermeknap ünnepén tizenötéves az úttörő mozgalom. Pi- rosnyakkendős, fehérblúzos gyermekek boldogságtól sugárzó tekintete ragyog ránk mindenütt, öröm és büszkeség tölti el szívünket.. Szocializmust építő társadalmunk gondtalanabbá, boldogabbá tette a szülőket is. A rongyokba bugyolált sápadt, ínségkonyhák előtt őgyelgő gyermekcsapat, mezitlábos didergő kisiskolások — már csak a múlt sötét képeiként élnek emlékezetünkben/ A ma gyermeke a televíziót nézi. repülőgépmodellt szerkeszt, Űrrepülésről álmodozik, az ország legszebb tájain üdül. Megyénkből csupán 1960-ban több mint 17 ezer pajtás számára nyújtott maradandó emléket a táborozás. Az úttörők idén igen szép munkáról tettek tanúbizonyságot. A mozgalom fennállásának tizenötödik évfordulójára tett jubileumi vállalásaik teljesítése során a tsz-ek megsegítésében, iskolájuk, falujuk szépítésében 84 ezer 920 társadalmi munkaórát végeztek. 15 csapatotthont építettek társadalmi segítséggel. A hámori úttörőcsapat a szülők támogatásával 300 ezer forint költséggel csónaktelepet létesített. Ma termelőszövetkezeteink szántóföldjén dolgoznak azok a traktorok is, amelyek az úttörők által összegyűjtött vas- és fémhulladékból készültek. Hazánk legszebb hídjának, az Erzsébet hídnak felépítéséhez megyénk pajtásai is lelkes munkával gyűjtik a vasat. Szerte az országban tízezrével nőnek azok a fák.- amelyeket gyermekkezek ültettek el. Amikor ezeket az eredményeket látjuk, köszönetét mondunk azoknak az áldozatkész úttörővezetpknek. akik mindennapi munkájukon kívül nem feledkeztek meg a gyermekekről. segitették, nevelték őket. KÖSZÖNTÜNK titeket gyermekek — úttörők, akik ma csapatgyűlésen ünnepeltek együtt vezetőitekkel és azokkal, akik 1946-ban elsőként sorakoztak az úttörőszervezet zászlaja alá. Boldog ünnepet, sikeres vizsgákat, jó bizonyítványt, örömteli táborozást kívánunk, kedves pajtások! Fazekas Lászlóné Magyar Úttörők Országos Szövetsége Borsod megyei titkára Ülést tartol! a Megyei Művelődési Tanács A Borsod megyei Pártbizottság mellett működő Megyei Művelődési Tanács szombaton délelőtt ülést tartott. Az ülésen, amelyet Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője nyitott meg, szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. Ennek kapcsán a művelődési tanács elnöki teendőinek ellátásával Csépányi Sándor elvtársat, a megyed tanács vb. elnökhelyettesét bízták meg. Három bizottságot szerveztek: a falusi kulturális munkával foglalkozó bizottságot, ennek vezetője Szebeni Győző, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, az üzemi és városi kulturális munka vizsgálatára hivatott bizottságot, amelyet Gál Imre,' az SZMT kultúr- felelőse irányít, és az oktatásüggyel, az iskolareform kérdéseivel foglalkozó bizottságot, ennek vezetője Hetén yi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A Megyei Művelődési Tanács Lukács János elvtárs, titkár előterjesztése alapján megvitatta az éves program összeállításának fő irányelveit. JUBILÁL AZ ÚTTÖRŐ SZÖVETSÉG
