Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

2 BSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1961. májas 8, Kötelességünk óvni, segíteni a munkásosztály és a parasztság összefogását, szilárdítani egységét!“ Május elsejei ünnepség Tissapalkonyán Mindazoknak, akik ott laknak, akiknek élete, munkája fejlődő új szocialista városunk dolgos hét­köznapjaihoz fűződik; — és a meghívott vendégeknek egyaránt évtizedekig emlékezetes marad 1961. május 1-e! Tiszapalkonyán az épülő, s később a már termelő hőerőmű hatalmas épületkolosszusának tövében más­kor is tartottak már május 1-i felvonulást. Ha majd valaki egyszer az új város történetét megírja, feltét­lenül találkozik azokkal a történelmi dokumentumokká váló adatokkal, amelyek az új várossal és az új város új lakóinak életével összefüggenek. De ilyen. össze­forrott, ilyen lelkes, ilyen szép május elseje még soha nem volt Tiszapalkonyán, mint ezen a napon. Elöl­járóban így lehetne összefoglalni sok-sok ember véle­ményét. A debreceni müút és a reggeli Icödpárát lehelő szőke Tisza háromszögének találkozásában épülő új Kukucska János elvtárs beszéde A himnusz elhangzása után az ün­nepség szónoka, Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára emelkedett szólásra. Ünnepi beszédét így kezdte: — Az Elbától Sanghájig több mint egymilliárd ember tartozik már a szocializmust építők táborába. Ez az egymilliárdnyi ember meghatározó tényezővé vált a világ további sor­sának alakításában. Békét, nyugal­mat, alkotó, termékeny életet aka­runk. Ezekben a percekben — foly­tatta Kukucska elvtárs — a világ első szocialista államában, a Szov- . jetunióban tart a május elsejei fel­vonulás, a katonai díszszemle. Tisza- Bzederkény-Üjváros házain sok tele­víziós antenna látható. Aki most be kapcsolja készülőikét, szemtanúja le­het annak a szfnpompás felvonulás­nak, amely a Szovjetunió erejét, technikai fölényét Is sugározza. A Szovjetunióval együtt, a béketábor országai között mi is a szocializmust építők táborába tartozunk. Régi har­cos május elsejék nyomdokain ha­ladva, egy megváltozott világban új életet építünk. Vannak még gondja­ink, vannak még problémáink, de van munkáshatalmunk! Régi május else­jéken a munka felszabadításáért folyt a harc; ma a felszabadult mun­ka formál új'világot. Ttt, ahol ezt a gyűlést tartjuk, va­laha szántóföld volt. Ezen a földön a zsarnokok és elnyomók ellen népünk kiválóságai ontották vérüket. A tör­ténelemről, a régmúlt időkről beszél minden rög. Nem messze innen Mu- hl-puszta, a magyar nemzet oly tra­gikus gyászának színhelye; nem messze innen Ónod, ahol az omlado­zó várfalak történelmi levegőt lehel­nek, Rákóczi emlékét idézik. Alig pár évvel ezelőtt kietlen pusztaság volt e helyen. De megjelentek a ter­vezők, a munkások, az építők és új várost teremtettek itt. Az emberi al kotás testesül meg itt mindenben. S hogy létezik ez a város, hogy ma itt épülő gyönyörű bérházak között, Közép-Európa legmodernebb üzeme inek árnyékában ilyen boldogan, ilyen önfeledten ünnepeljük május elsejét, az a felszabadulásnak kö­szönhető; annak a harcnak, amelyet a szocializmusért folytatunk orszá­gunkban; annak a harcnak, amelyet a munkásosztály folytatott és foly­tat. Május elseje a munka, a nemzet­közi munkásszolidaritás ünnepe. A nemzetközi összefogást legkifejezőb­ben talán ez a város példázza. Dol­goznak itt csehszlovák szerelők, ro­mán földgáz táplálja a kazánokat, szovjet gépek motorjai forognak és mindezeket magyar munkás irá­nyítja. — 1961 — mondotta a továbbiak­ban Kukucska elvtárs — több okból emlékezetes lesz az emberiség szá­mára. Ebben az esztendőben, 1961. április 12-én a szovjet tudomány vi­lágraszóló nagy diadalát hirdetve, repült Gagarin, a hős szovjet őrnagy a kozmoszba. S hogy az első űrhajós szovjet ember volt, hogy ezt a tör­ténelmi kísérletet szovjet emberek hajtották végre, ez is a mi erőnket, a szocialista tábor fölényét igazolja. Emlékezetes marad 1961 a gyarmati népek szabadságmozgalmáról és a nemrégen lezajlott kubai esemé­nyekről is, amikor a kubai nép 72 óra alatt elfojtotta az agressziót; s emlékezetes marad számunkra ez a május elseje azért is. mert most van az első olyan május 1, amikor a szo­cialista ipar mellé felzárkózott a fa­lu és az ország szántóterületének 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Dolgozó parasztjaink, akik — bár még kezdeti problémákkal városban a hajnál már talpon találta az embereket. Kiálltak a házak erkélyére és az eget kémlelték: vajon kisüt-e majd a Nap? Az iskolásoktól a dolgos felnőt­tekig mindenki készülődött május elsejére és így ért­hető, hogy a nyolc órai zenés ébresztőt már felöltözve fogadták az emberek. A gyerekek a kapukban várakoz­tak és mire a zenekar bejárta kijelölt útját, létszámuk megsokszorozódott az őket kísérőkkel. A hivatalos ünnepség délelőtt fél 10-kor kezdődött. Ott voltak az Erőmű Vállalat dolgozói, a Dakkfesték- gyár, a Gázüzem, a 31. Építőipari Vállalat dolgozói, az iskolások; és ott voltak, munkástestvéreikkel együtt haladtak a környező községek: Tiszaszedcrkény,■ Tisza- oszlár, Sajóörös termelőszövetkezeti parasztjai. Munkás az új város építője és termelőszövetkezeti paraszt kéz a kézben, testvéri összefogással ünnepelte a tizenhete­dik szabad május elsejét. küzdve — a szocialista mezőgazdál­kodás útjára léptek, együtt ünnepel­nek a munkásokkal: ráléptek arra az útra, amelyen a munkásosztály segítségével egy új falút, jobb éle tét teremtenek maguknak. Ha a régi harcos május elsejék eszméihez hűek akarunk maradni, kötelességünk óvni, segíteni őket. kötelességünk óvni, segíteni a mun­kásosztály és a parasztság összefo­gását, szilárdítani egységét! Kukucska elvtárs ezután a me­gyei pártbizottság nevében köszön­tötte a tiszapalkonyai munkásokat, építőket, termelőszövetkezeti pa­rasztokat és családtagjaikat. A váro­si pártbizottság és Tiszaszederkény- Űjváros építőinek kíséretében meg­tekintett néhány, készülőben levő épületet és hosszan elbeszélgetett az ünneplőkkel.---------oqo--------­M ájusfcöszöntés Kazincbarcikán Nagyszabású ünnepségsorozattal köszöntötték Kazincbarcikán az erő­mű és a BVK dolgozói május első napját. A felvonulást és az ünnepsé­gek, nagyrészét az Üjvárosban ren­dezték meg. A délelőtti, színpompás felvonulás után dús délutáni program ígérkezett; majális, sportműsor, sza­badtéri előadások, utcabál. A szép program nagyrészét azonban elmosta kora-délutáni eső, ezért a kultúr- csoportok műsorára az újvárosi Béke filmszínház nagytermében Ikerült sor. A 650 férőhelyes nagyterem zsúfo­lásig megtelt. Felléptek a központi általános iskola, az újvárosi általános iskola úttörői, az erőmű és a BVK kultúregyüttesei, a herbolyai bányá­szok együttese, a városi KlSZ-bizott- ság kultúrqárdája és az MTH 112-es tanintézetének növendékei. A jól­sikerült előadáson különösen sok tapsot arattak az úttörők énekkari számaikkal s bájos loánytáncaiklcal. Vidáman ünnepeltek a Bodrogközben, Hegyközben és Hegyalján SZÜRKE felhők (kergették egymás á reggeli órákban, pár csepp eső i: hullott, de mire elérkezett a felvonu léseik, ünnepségek ideje, felszakadoz tak a felhők, és ha nem is ragyogott a napfény, békés, kellemes időben (kezdhették a munkásosztály nagy ünnepét Borsod északkeleti vidékén a Bodrogköz, Hegyköz és Hegyalja dolgozói. Zászlódísz, orgonacsokor, tulipán- koszorú ékesítette a sátoraljaújhelyi házakat, ablakokat, kirakatokat. Ez nem meglepő, hiszen régi-régi hagyo­mánya van ebben a városban a má­jus elseje megünneplésének. Már 71 évvel ezelőtt, az első május elsején is kifejezésre juttatták a sátoraljaúj­helyi dolgozók együttérzésüket a nemzetközi munkásosztály összefogá­sának magasztos eszméjével. Régen azonban csak titokban, a Zsólyomka és a fenyveserdő szikláit, búvóhelyeit kereshették fel a május gondolatát ápoló dolgozók, most azonban szaba­don szárnyalhatott az ének, lelkesí­tettek a forradalmi eszmék. A mai ünnepség szépségét emelte az a nagyszabású képzőművészeti kiállítás is, amelyet ebből az alkalomból ren­dezett a Hazafias Népfront városi bi­zottsága hegyaljai festőművészek al­kotásaiból a művelődési Házban. Sok ezer ember gyűlt össze Sáros­patakon is a sportpályán és' vonult színpompás menetben az ünnepség színhelyére, az iskolakertbe. Elől ha­ladták a Zrínyi Ilona és az Esze Ta­más általános iskolák úttörői gyö­nyörű májusfák és transzparensek alatt. A zászlók, virágcsokrok közül magasan kiemelkedett a tanulók ezüstösen csillogó űrrakétája. Utánuk következtek a. gimnázium diákjai és a, tanítóképző hallgatói fegyelmezett menetben, színes viseletben, kedves énekszóval, majd egymásután az Erdőgazdaság, a vasút, a posta, a nő­tanács, a Faipari Vállalat, a Tégla­gyár a Hegyaljai Ásványbánya, a malom, a Cserépkályhagyár, az ál­lami gazdaság, a termelőszövetkeze­tek és a többi üzem, vállalat dol­gozói. Délelőtt 10 órára az utolsó csopor­tok is megérkeztek az iskolakerti térre, ahol Szűcs István elvtárs, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Jóleső érzéssel emlékezett meg arról, hogy ettől az évtől kezdve Sárospa- *ak dolgozó parasztsága a nagyüzemi társas gazdálkodás útját választotta, s ma együtt ünnepel a munkásosz­tállyal. Ismertette a munkásosztály nagy ünnepének, a békeszerető em­beriség összefogásának jelentőségét a kapitalista kizsákmányolás, a gyar­mati elnyomás és a háborús gyújto­gatok elleni történelmi méretű küz­delemben. Az ünnepély fényének emeléséhez szavalatok, énekkari szá­mok járultak hozzá. DÉLUTÁNRA kisütött a Nap és színes, gazdag műsor várta a vidám hangulatban ünneplő közönséget. A szórakoztatásról különféle sportbe­mutatókkal, az egyes iskolák, üzemek kultúrcsoportjainak szerepeltetésével r,ondoskodoit a kitűnően sikerült május elsejei ünnepségek rendező­sége. löl m nf húszezer felvonuló Óidon A vasgyár és az iparitanuló-intézet fúvószpnekara zenés ébresztővel kö­szöntötte Ózd dolgozóit, a kohászo­kat, a nyersvasgyártókat, akik a má­jus elseje tiszteletére indított ver­senyben tervük jó teljesítésével kö­szöntötték a nagy iinnenct, a marti­nászokat. akik több acélt gyártottak eredeti tervüknél. Köszöntötték a hengerészeket, akik minden soroza­ton túlteljesítették tervüket, a bá­nyászokat, az építőket, a közlekedés, a kereskedelem s a város valameny- nyi dolgozóját, akik már hetek óta készültek a munkásosztály nagy se­regszemléjére. Vörös és nemzetiszínfl zászlók lengtek a házakon. Ünneplőbe öltö­zött a város. A borongós Idő ellené­re már a kora reggeli órákban meg­indultak a felvonulók. Benépesedett az utca. Több mint 20 000 ünneplő­be öltözött ember, fiatal sorakozott fel, hogy a Szabadság téren emelt dísztribün előtt elvonulva, hitet te­gyen a proletárszolidarltás nagy esz­méje s a béke ügyé mellett. Délelőtt fél 10 órakor megindult a felvonulók áradata. Elől az 1919-cs vöröskatonák, Becht Gyula egykori vörösőrparancsnok és harcostársai, utánuk a jövő harcosai, a KISZ-fia- talok lobogó vörös zászlók alatt, majd a sportoló Ifjúság követke' zett. Aztán az újítók, akik többszáz­millió forintot érő újításokkal járul­tak hozzá népgazdaságunk erősödé séhez. A kohászok erőt sugárzó me­netében a martinászok az új März- kemence kicsinyített mását vitték és Gagarin képét emelték a magasba. A durvahengerészek és a finomhen­gerészek zárt sorai után a tanuló- ifjúság sorakozott sűrű sorokban. Elől az óvodások, majd az úttörők, ipari tanulók, a József Attila gimná­zium és a közgazdasági technikum tanulóinak fegyelmezett sorai. A ke­reskedelem, az autóközlekcdés, a vasút, a közegészségügy, tanácsvál­lalatok dolgozói mind felsorakoztak A Debreceni Ruhagyár ózdi telepé­nek asszonyai, lányai az általuk ké­szített színes női ruhákat mutatták be. Utánuk haladtak a magasépítő vállalat dolgozói, akik úi lakásokat építenek az ózdi dolgozóknak, őket követték a kenyérgyár, a húsüzem, a II. kerületi és a III. kerületi tsz tagjai. ^ Rónai Sándor elv társ a tisztek baráti találkozóján Putnokon Szombaton este a putnoki, járás hivatásos és tartalékos tisztjei ba­ráti találkozót rendeztek. A találko­zóra meghívták Rónai Sándor elv­társat is, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, az országgyűlés elnökét. A kedves vendéget a járás vezetői üdvözölték és kis úttörők vi­rágokkal fogadták a járás határá­ban. Ezután a járási pártbizottság épületében rövid baráti beszélgetést folytattak a járási vezetők és a ven­dégek. Ott volt Laczkó Béla elvtárs, Kuba elleni intervenció kudarcára, amely az imperializmus kudarcai jelentette egy kicsiny, de szabadsa­gáért, jobb életéért mindenre kész, hős néppel szemben. Felsorolta azo­kat az országokat, amelyekben már megingott az imperializmus elnyomó uralma, majd beszelt a szocialista tábor erejéről, a Szovjetunió és a né­pi demokráciák újabb és újabb si­kereiről. Foglalkozott a hazánkban bekövetkezett változásokkal, ame­lyek a felszabadulás óta egyre ala­Rónai Sándor elvtár« pohárlíöszöntőjct mondja. a megyei pártbizottság osztályveze­tője és Németh Imre elvtárs, a put- noki járás országgyűlés: képviselője. Rónai elvtárs a járás helyzetéről be­szélgetett a jelenlevő vezetőkkel és néhány hasznos, időszerű tanácsot adott a termelőszövetkezetek továb­bi erősítésével, fejlesztésével kap­csolatban, majd a megyei és a járási vezetők kíséretében a kultúrházba ment, ahol találkozott a járás hi­vatásos és tartalékos tisztjeivel. Az egybegyűltek örömmel és ba­rátsággal fogadták a kedves vendé­get. Füle János elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának üdvözlő sza­vai után Rónai Sándor elvtárs po­hárköszöntőt mondott. Pohárköszöntőjében kitért a nem­zetközi helyzet ismertetésére. El­mondotta. hogy a béke erői szemlá­tomást növekednek, egyre több er­kölcsi diadalt aratnak, a néptöme- gek támogatását egyre nagyobb mér­tékben nyerik el. Emlékeztetett a kítják, változtatják az emberek éle­tét, gazdagabbá, szebbé, teljesebbé teszik azt. Megemlítette, hogy az életszínvonal emelkedésének milyen egyszerű, számokkal kifejezhető bi­zonyítékai vannak: például az átla­gos életkornak 10—15 évvel való nö­vekedése, vagy azok a (kereskedelmi adatok, amelyek a rádió, motorke­rékpár, televízió, mosógép és egyéb tartós fogyasztási cikkek kelendősé­gét bizonyítják. Végül arról beszélt Rónai elvtárs, hogy a békeharc vala­mennyiünk, az egész magyar nép feladata, a jelenlévőknek is becsület­beli. ügye, kötelessége. Ehhez a harc­hoz, a munkában, a szocialista em­berré válásban folytatott küzdelem­hez kívánt végezetül erőt és egészsé­get Rónai elvtárs. A vendéglátók melegen megkö­szönték a kedves vendég szavait, majd baráti, szívélyes beszélgetés alakult ki a találkozó résztvevői kö­zött. Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az alábbi nyilatkozatot adta a május 1-i felvonulásról a Rádió és a Tele­vízió riportereinek: A felvonulás színes, eleven. lelkes. Visszatükrözi a nálunk most levő közhangulatot. Az időjárással a szer­vezők tegnap nagy gondban voltak, mert esett az eső, de én azt mond­tam, hogy az eső a mezőgazdaságnak fontosabb, mint az, hogy a felvonu­láson egy kicsit megázunk-e, vagy nem, mert mi majd megszáradunk. Ha aztán a felvonulás idején az idő is szép, az nagyszerű, akkor min­den rendben van. ßn még Horthy alatt is felvonul­tam, amikor illegálisan szerveztük a május elsejei tüntetést. Büszkék vagyunk arra, hogy a munkások má­jus 1-ét Magyarországon is mindig megünnepelték. Néha kicsi volt ez az ünnepség, de mindig volt. Most szabad a munkásosztály, s ennek megfelelően a demonstráció vidám és hatalmas. Szívből minden jót, jó egészséget kívánok május elsején, a világ dol­gozóinak ezen a hatalmas ünnepén. Azután kívánom, hogy a munka árán. az erőfeszítések árán érjük el mindazokat a célokat, amelyeket most magunk előtt látunk, s meg­győződésünk szerint az egész nép helyesli és támogatja azt, hogy erős. szocialista Magyarországot építsünk fel, ahol az emberek élete még szebb és még vidámabb lesz. Ehhez persze az is kell, hogy éberek legyünk, ne hagyjuk megzavarni saját hazánk, a szocialista világ népeinek békés épi- tőmunkáiát. Es kívánom, hogy béke legyen! (MTI) Nagyszabású katonai díszszemlével, szinpompás felvonulással köszöntötte Moszkva népe május elsejét Moszkva (MTI) Az ünnepi díszbe öltözött teret — a szemle központját — zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, több mint félszáz országból érkeztek hivatalos küldöttségek a nagy ün nepre Moszkvába. A vendégek között voltak a hős kubai nép képviselői, a szocialista országokból érkezett dele­gációk, Ázsia és Afrika népeinek képviselői. Pontosan tíz órakor foglalták el helyüket a Lenin—Sztálin Mauzó­leum mellvédjén a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, élükön Hrus- csovval, a Központi Bizottság első titkárával és Brezsnyevvel, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségéneik elnökével. A mauzóleum mellvédjénél álltak a Szovjetunió marsalljai, a szovjet hadsereg magasrangú beosztottjai. A legerősebb tapssal fogadták a téren egybegyűltek a világ első űrhajósá­nak. Jurij Gagarin őrnagynak a meg­jelenését. Tíz órakor felhangzott a díszszemle kezdetét jelző kürtszó. A szemle pa­rancsnoka, Krilov hadseregtábornok jelentést tett Malinovszkij mar­sall honvédelmi miniszternek A mi­niszter megszemlélte a felsorakozott alakulatokat majd beszédet intézett az egybegyűltekhez A miniszter beszédét követően el­hangzott a Szovjetunió himnusza, majd az alakulatok díszmenetben vo­nultak át a Vörös- téren. Az akadé­miák, tiszti iskolák egységeit a hadi­flotta díszalakulata követte, maid különböző gépesített egységek — lö­vészalakulatok, ejtőernyős, tüzéregy- ségek — vonultak fel. Óriási érdek­lődést keltett a rakétaegységek fel­vonulása. A legkülönbözőbb rendel­tetésű és méretű rakétafegyverek imponáló felvonulása meggyőzően illusztrálta Malinovszkij marsall megállapítását: a Szovjetunió a leg­tökéletesebb, legkorszerűbb fegyve­rekkel rendelkezik az agresszió meg­akadályozására. A katonai díszszemle után indult meg a szovjet főváros dolgozóinak menete — az élen tízezer sportoló vonult különböző gyakorlatokat vég­rehajtva. Hatalmas taps tört ki, ami­kor a térre begördült a Vosztok szputnyik-űrhajó képzeletbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyermekeket hozott magával — a gyermekek virágcsok­rokat nyújtottak át a párt és a (kor­mány vezetőinek. A sportolók felvonulása után meg­indult a dolgozók menete, amely több órán át tartott. Moszkva népe vidá­man, boldogan ünnepelte május elsejét

Next

/
Oldalképek
Tartalom