Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZA 6 Vasárnap, J961. Ipiífis ?. A gyarmati rendszer megszüntetését maga az élet követeli Gromiko elutazott JSew Yorkból — A szovjet külügyminiszter nyilatkozata a sajtó képviselőinek New York (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter rmárcius 31-én este New Yorkból — ahol az ENSZ-közgyülés 15. üléssza­kának második szakaszán résztvevő szovjet küldöttséget vezette — haza­indult Moszkvába. Elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A szovjet külügyminiszter nyilat­kozatában mindenekelőtt hangsú­lyozta: a szovjet kormány teljes egészé­ben fenntartja, azt az álláspont­ját, hogy a világon végbement változásoknak megfelelően vál­toztatni kell az ENSZ felépítésén. A Hruscsov múlt év szeptemberi javaslatának elhangzása óta eltelt minden hónap újabb tanúbizonysá­gát adja annak, hogy ez a feladat egyre sürgetőbbé válik és megoldású nak halogatása csak gyöngíti az ENSZ-et, rombolja tekintélyét. Ami az ENSZ főtitkárát és a fő­titkári tisztet betöltő Hammarskjöl- döt illeti, e tekintetben a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány — mint már kijelentette — nem nyug­szik bele ebbe a helyzetbe — mon- dott.a Gromiko. ' Azokról az eszmecserékről szólva, (amelyeket a Szovjetunió és az Egye- * sült Államok küldöttsége folytatott a leszerelés kérdésében, Gromiko hi­vatkozott a szovjet és az amerikai küldöttség nyilatkozatára. E pilla- natban felesleges lenne ismét foglal­kozni ezzel a kérdéssel — mondotta Gromiko. — Csupán ismét hangsú­lyozni kívánom, a szovjet kormány és az egész szovjet nép elengedhetetlenül szükségesnek ítéli, hogy véget vessenek a fegyverkezési ver­senynek. Ez javára válnék a vi­lág népeinek és az egész civili­zációnak. Az ENSZ-közgyülés 15. ülésszaká­nak második szakaszáról szólva Gromiko foglalkozott a Kongói Köz­társaságban kialakult helyzettel. Megelégedését fejezte ki afölött, hogy a közgyűlés érdemileg megvi­tatja ezt a kérdést, bár mint látható, ez nem mindenkinek tetszik. A Szov­jetunió csupán azt akarja, hogy meg­védjék a Kongói Köztársaság politi­kai függetlenségét és területi sérthe­tetlenségét, mint ahogy azt az ENSZ ismeretes határozatai előírják. Most különösen fontos, hogy megakadá­lyozzák Kongó feldarabolását. Az ENSZ-közgyülés 15. ülésszaka — állapította meg a szovjet külügy­miniszter — s ezen belül a bizottsá­gokban folyó munka azt mutatja, hogy a szégyenletes gyarmati rendszer teljes és végérvényes felszámolá­sáról szóló szovjet javaslat olyan követelés, amelyet maga az élet vet fel. Ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, mert mint tapasztaljuk, a gyarmat- tartó hatalmak távol állnak attól, hogy az ENSZ akaratának megfele­lően cselekedjenek. A kongói, az an­golai és a nyugat-afrikai helyzet fel­hívja erre a figyelmet. Most az a feladatunk — mondotta Gromiko —, hogy a legrövidebb időn belül valóra váltsuk a gyarmati országok és né­pek függetlenségéről szóló nyilat­kozat tételeit. Gromiko befejezésül a következő­ket mondta: — Nagyon jó lenne, ha az ENSZ- közgyülés 15. ülésszakát követően elmondhatnánk, hogy ez az ülésszak megvetette az államközi kapcsolatok és a kölcsönös megértés megjavulá- sának alapját, javára vált a nemzet­közi együttműködés fejlesztésének és a béke megerősítésének. (MTI) Kennedy tűi akar tenni elődjén ? katonai kiadások csaknem kétmilliárd dolláros növelését kérte a kongresszustól Washington Kennedy elnök kedden megküldte kongresszusnak 1961 júliustól 1962 júniusig terjedő pénzügyi évre szóló katonai költségvetés módosított ter­vezetét. Mint ismeretes, Eisenhower elnökségének utolsó napjaiban, ja­nuárban 41 milliárd 840 millió dol­láros katonai költségvetési terveze­tet terjesztett a kongresszus elé. Kennedy keddi kongresszusi üze­netében elődjénél csaknem két­milliárd dollárral többet kért az Egyesült Államok katonai kiadá­sainak fedezésére: 43 milliárd 794 milliós hadügyi költségvetési tervezetet terjesztett a törvény- hozás elé. Az elnök kongresszusi üzenetében hangoztatja, hogy Mcnamara had­Semmisítsék meg az árulókat, a gyarmatosítók bérenceit Jelentés a kairói értekezletről épí' 3 TÍ3 I re Kairó (TASZSZ) Az afrikai népek kairói értekezle­tének hétfő délutáni ülésén az összes felszólalók rámutattak, hogy a neo- kolonialista törekvések nemcsak az olyan régi gyarmattartó hatalmakra jellemzőek, mint Anglia, Franciaor­szág, Belgium, vagy Portugália, ha­nem az Egyesült Államokra és Nyu- gat-Németországra is. Az Egyesült Államok — jelentet­te ki Ali Muskin zanzibári kül­dött — hatalmas összegeket költ a zanzibári rakétatámaszpontok építkezéseire, ugyanakkor Zanzi- bár lakossága nyomorra van kár­hoztatva. Az ország népe azon­ban harcra kél a neokolonialis- ták uralma ellen. Nana Nelson Mahomo, a Dél-Afri­kai Unió küldötte felhívással fordult Afrika népeihez, semmisítsék meg a köreikben még megtalálható áruló­kat és a gyarmatosítás bérenceit, hogy azoknak ne legyen lehetőségük a Lumumba meggyilkolásához ha­sonló gaztettek elkövetésére. Kairó (TASZSZ) Az afrikai népek Kairóban ülésező értekezletének hétfő délutáni ülésén a részvevők üdvözlő táviratot küld­álló tek a Gizenga vezetése alatt törvényes kongói kormányhoz. Kijelentjük, támogatni fogjuk azt az igazságos harcot, amelyet Önök Afrika szívében független­ségükért vívnak és meggyőződé­sünk, hogy felszabadítják orszá­gukat az imperializmus igája alól” — mondja a távirat. Kedden megkezdte munkáját az értekezlet részvevőiből alakított öt bizottság. (MTI) ügyminiszter „még nem fejezte be ugyan az Egyesült Államok kato­nai helyzetének teljes felülvizsgálá­sát, a körülmények azonban nem te­szik lehetővé a további halogatást”. Kennedy kongresszusi üezenetében nem beszél ugyan az Egyesült Álla­mok lemaradásáról a rakétafejlesztcs terén, de utal rá, hogy „évek óta közismert tény, hogy nem ez a nemzet vezeti a világot a rakétaerő terén”. A katonai kiadások csaknem két­milliárd dolláros növelésének meg- indoklására Kennedy elsősorban a tömegpusztító fegyverek, s azok közt is első helyen a rakétafegyverek fo­kozott gyártásának szükségességét hangsúlyozza. így többek közt javasolja a kong­resszusnak újabb tíz „Polaris” raké­tákkal felszerelt tengeralattjáró épí­tését, a szilárd üzemanyaggal hajtott „Minuteman” interkontinentális ra­kéta gyártásának meggyorsítását, az amerikai szárazföldi hadsereg és a légierő létszámának növelését — kü­lönös tekintettel az úgynevezett kor­látozott helyi háborúk megakadályo­zására —valamint a csapatok szál­lítására alkalmas repülőgép-park bővítésére. Kennedy végül — elődjének ha­sonló intézkedéseit követve — java­solta a kongresszusnak, hogy az Egyesült Államok nehézbom- bavető kötelékeinek egynyolcada állandóan riadókészültségben a levegőben tartózkodjék, a B-52 és B-47 nehézbombázó kötelé­kek fele pedig szárazföldi támasz­pontjain álljon riadókészültségben. Elképesztő hiszékenység Csőmbe csapatai az ENSZ szemeláttára elfoglalták az ellenük harcoló balubák központját London (TASZSZ) Csőmbe csapatai európai tisztek vezetésével hadműveleteket kezdtek Észak-Katangában, s mint a Reuter tudósítója Elisabethvilleből jelenti, a katagai „kormány belügyminisztere” pénteken sajtóértekezleten közölte, hogy a csapatok elfoglalták Manono városát, a Csőmbe ellen harcoló balubák központját. A hpdművele­A brazil elnök a munkásmozgalomról és a szocialista országokról Havanna (TASZSZ) Quadros brazil elnök az Unita tu­dósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy kormánya tiszte­letben tartja a Brazil Kommunista Párt szabad tevékenységét biztosító törvényt. „Kormányom — hangsúlyozta az elnök — nem fogja leverni a sztrájkokat és nem hoz tör­vényt a munkásmozgalom ellen.’’ Quadros megerősítette, hogy Brazí­lia támogatni fogja az afrikai felsza­badító mozgalmat és elismeri a szo­cialista országokat. A Kínai Népköz- társaságra vonatkozóan kijelentette: „Brazília nem hagyhatja figyelmen kívül egy olyan ország létezését, amelynek 650 milliós lakossága van és amely a gyors iparosodás követ­keztében nagyhatalommá válik. (MTI) A „Sraith-törvcny“ áldozata Guss Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára a párt országos bizottsága nevében táviratot intézett a börtönben síny­lődő Henry Winstonhoz, az amerikai kommunista mozgalom egyik vezető­jéhez, aki a napokban töltötte be 50. életévét. Henry Winston öt cWcl ez­előtt került börtönbe a „Smith-tör- vény” alapján és büntetéséből még három év van hátra A kommunista vezető a börtönben megvakult és részben megbénult Agydaganatá­nak eltávolítására a múlt évben né­hány hónapra szabadonbocsátották, de még a kezelési eljárás befejezése előtt vissza kellett térnie börtönébe. A washingtoni tisztviselők minden szabadonbocsátási kérelmet mereven elutasítanak, bár Henry Winston be­tegsége óta különösen soka kérik kiszabadítását (MTI) tekben részt vett a katangai légi­erő is. Jellemző, hogy ez a megtorló had­járat azután kezdődött, hogy a kon­gói ENSZ fegyveres erők parancs­noka, Mekeown tábornok március 27-én megbeszéléseket folytatott Csombéval Elisabethvilleben. „Meg­beszéléseink eredményeként én arra a következtetésre jutottam — jelen­tette ki akkor az ENSZ fegyveres erők parancsnoka —, hogy Csőmbe csapatai nem fognak támadni Észak- Katangában. Csőmbe ezt megígérte és én hiszek neki.” / Ez igazán elképesztő hiszékenység, hiszen a katangai hatóságok egyálta­lán nem titkolták azt a szándékukat, hogy hadműveleteket indítanafk Ma­nono ellen. A külföldi repülőgépek az ENSZ szemeláttára szállítottak újabb és újabb zsoldosokat a Dél- Afrikai Unióból Katangába. Észak- Katangából teljesen kivonták az ed­dig ott tartózkodó ENSZ-haderőket, aminek következtében Csőmbe csa­patai szabad utat nyertek. Mindezek alapján megállapítható, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete ez esetben is részes a gyarma­tosítók és azok bábí-inak újabb bűn- cselekményében. (MTI) JCiT NÉV - KÉT EMLÉK Kiváló vállalat A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi Vállalat az I960. II. félévi munkája eredményeként el­nyerte a Kiváló vállalat megtisztelő címet és az élelmezésügyi miniszter, valamint az EDOSZ Központi Veze­tőségének vörös vándorzászlaiát. Az avató ünnepélyre április X-én került sor. Iván A menetszázad megérkezett a *"*■ hegyekkel bástyázott kis köz­ségbe, Varbóra. A falu népe kiállt a kapuba. Kíváncsian csodálta a vörös­csillagos katonákat. Már érkezésük előtt egész legendák jártak. Néhány háznál a láda mélyéről előkerült a kis zsákocskákban kuporgatott liszt s vígan pöfékeltek a búbosok. Dél­előtt már mindenki tudta, hogy es­tére vendégek érkeznek. Minden ház­hoz elszállásolnak egy-két katonát. Álltunk a kapuban, s néztük az el­csigázott harcosokat. Szemlélgettük a menetet. Vajon ki lesz az éjszakai vedég? Mi, gyerekek, majdhogy nem hajba kaptunk, mert a sor végén megpillantottunk egy gyerekarcú katonát. Mindannyian őt akartuk szállásra. Nekem hallgass volt a ne­vem, mert a kicsinyke szoba, amiben laktunk, még a családnak is szűkös volt. No, meg minket csak így nevez­tek: menekültek. Azok voltunk. A diósgyőri gyárak tövében szerény­kedő munkáslakások, a 44 nyara óta állandóan célpontként szolgáltak a repülőbombáknak, így menekülnünk kellett. Szürkületkor hófehérhajú, idős fő­hadnagy kopogtatott be ajtónkon. Szétnézett, majd rosszallóan csóválta fejét, kilépett az udvarra. Megállt, töprengett, majd nevetve krétát hú­zott elő zubbonya zsebéből s az ajtó­félfára két számot rajzolt. Egy-ket- ted ... olvastuk fennhangon. Ugyan mit jelent ez? Nemsokára megtudtuk. A főhad­nagy kézenfogva vezette hozzánk a kis katonát, akit minden gyerek szeretett volna vendégül látni. Az aj­tóban megálltak. Az idősebb az ajtó­félen lévő számokra mutatott hosszú, finom ujjaival. Valamit oroszul be­szélt, majd hozzánk fordult, s a mindentudó tolmács: a kéz segítségé­vel magyarázta, hogy mivel nálunk még egy fél embernek is alig akad hely, ezért, hozta hozzánk az apró- termetú katonát. Bemutatta a ven­déget. Nevéből csak ennyit jegyeztem meg: Iván. Egyedül maradtunk a vendéggel. Fél óra alatt megtudtuk, hogy Iván 17 esztendős, s annyira szerette ta­nárát, az öreg főhadnagyot, hogy többszöri kérvényezés után a hábo­rúba is elkísérte. Egy óra múlva már játszottunk, mintha régi ismerősök lettünk volna. Az estebédnél Iván kézzel-lábbal szabadkozott, mintegy magyarázva, hogy ő már vacsorázott. Sokszori invitálás után, jóízűen , fo­gyasztotta a zsíron pirított hagymá­val tört krumplit. V acsora közben az udvar felöl nehéz csizmák kopogását hal­lottuk. Az ajtón halkan kopogtak. A tanár-főhadnagy tért vissza egy őr­nagy, meg egy őrmester kíséretében. Köszöntek, majd vendégünkhöz for­dulva, ünnepélyes pátosszal mondtak valamit oroszul, amit nem értettünk. Az őrnagy egy fehér papircsomagocs- kát húzott elő zsebéből. Ivánnak ad­ta, majd szélesen megölelve összecsú- kolta. Az ezután következő magya­rázatokból tudtuk meg,-hogy szüle­tésnapi meglepetésnek voltunk szem­tanúi, mivel Iván épp akkor töltötte be életének 17. esztendejét. Az ünnepelt gyermeki kíváncsiság­gal bontotta ki a kis csomagot. Szeme felcsillant, amikor megpillantotta az ajándékot. Tizenhét szem kockacukor sorakozott egymás mellett a papír­ban. Teát is hoztak. A kis kályhán sisteregve forrt a víz. Alig vártuk már a madárlátta teát. Finom volt. Mindenkinek jutott egy fél csészével. Két szem kockacukor a papírban maradt. Iván mosolyogva nyújtotta a gyerekek felé. Az egyik szemet ne­kem adta. Még most is érzem az ízét. Háborúban kockacukor? Igazán feje­delmi csemege volt... Éjszaka riadó verte fel a. falu csendjét. Ivánnak még búcsúznia sem volt ideje, mennie kellett. A frilzek nem fértek a bőrükbe és utolsó, maradék erejükkel támadni próbáltak. A szovjet katonák i a ka.- tyusák alaposan elhegedülték; a nó­tájukat. Három nap múlva, amikor a fut- kározás közben egy kiseb sebet ejtet­tem a lábamon, az egyik szovjet ka­tona az ideiglenes kórházba invitált Az egyik ágyon fiatal katonát pillan­tottam meg. Viaszsárga arccal feküdt, Iván barátom volt. Könny szökött a szemembe, azt hittem halott. Az or­vos megfogta a kezemet s ágyához vezetett. Sokáig szemléltem a félig áléit katonát. Tört magya -Sággal magyarázta valaki, hogy Ivén kar­lövést kapott és sok vért vesztett. 1/ ésőbb az őszhajú főhadnagy lé­pett az ágyhoz. Az orvos in­tett, hogy nem lehet beszélni ú beteg­gel. A tanár zsebéből cirillbetűkkel írt levelezőlap került elő. A sebesült éjjeli szekrényére helyezte. Édes­anyja írta. Fiát sürgette haza a há­borúból. mert az uráli kis községből három tanító odaveszett a háború­ban s az öreg tanár mellé már utód kellett. Iván még nem is tudta, hogy teljesült szíve vágya. Mert ó is taní­tónak készült... Nyina Crebeskcvo TÖRÉKENY, fiatal kislány volt. Talán hét esztendővel ezelőtt talál­koztam véle. A szovjet film ünnepe alkalmából látogatott el Diósgyőrbe. Az üzemi újság küldött ki, hogy tu­dósítást írjak érkezéséről és fogadá­sáról. Szörnyen zavarban voltam. Életem első külföldi riportalanya volt. Szemmelláthatólag ő sem szo­kott még hozzá a hétköznapok kró­nikásának kérdezősködéséhea. O sem tudott többet magyarul, mint: „keszenem”, én pedig a „szpaszibál"1 is csak erős tájszólással ejtettem. A gyárlátogatás alatt úgyannyirá kérdezősködtem, hogy egész délután és este együtt maradtunk. Kézzel, lábbal egészítettük ki csekély nyelv­tudásunkat. Annyit mindenesetre sikerült megtudnom, hogy a.lig né­hány hónapja fogadták művésszé, s hogy az egyik moszkvai színház tag­ja. Éppen egy film forgatását fejez­te be, amikor legnagyobb meglepe­tésére és örömére, Magyarországra delegálták. Talán többről is szó esett volna tt látogatáskor, ha Valkó elvtárs, a diósgyőri gyár igazgatója, ünnepi va­csorára nem hívta volna a vendége­ket, s a kíséretet. A véletlen ismét úgy hozta, hog-fi vacsora közben egymás mellé kerü­lünk. A tolmács, feloldva mindket­tőnk zavarát, segített áthidalni a nyelvi nehézségeket, kölcsönösen el­mondtuk egymásnak „pályafutá­sunk” történetét. Beszélgetés közben derült ki, hogy néhány hónap eltérés-v sei, egyidősek vagyunk. A fehérkabátos pincér szívesen töltögette a tokaji nedűt. Koccintot­tunk. Öt; a gyár érdekelte, engen pedig Moszkva, Moszkvai ismeretet szerzésem közben valahonnan előke­rült a népi zenekar. Mivel köszönt- hették volna legjobban vendégein­ket, mint egy ropogós magyar csar- dússal. Később jött a többi. Nymának fölöttébb tetszett a csárdás. Sokáig morfondíroztam, felkérjem-e táncod ni. Felkértem. Eleinte nehezen lép­kedtünk. Tánc közben derült ki, hogy Nyina magyar nyelvtudásá­ból eltagadott valamit: „nem tu­dom”. Ez persze a magyar csárdás­nak szólt. MEGTANÍTOTTAM c sárdásozní Egész este roptuk a táncot. Ejfél feli búcsúzni kellett. Zavartan keresgél­tem, mit is adjak emlékül a leányá­nak. Nyina kisegített zavaromböl\ Már kaptam egy nagyon kedves cm>- léket: — a csárdást. Búcsúzáskor ezt mondta: Ha (égy- szer Moszkvában jár, szerelném, majd viszonozni: megtanítom a mi táncainkra! Pásztory Alajos Április 4 tiszteletére Új munkagyőzelem Ózdoö (Ipán tudósítónktól.) As ózdi acélmű rekonstrukciójá­nál dolgozó építők az első új kemen­ce iizembehelyezése után, még ez év elején szocialista munkafelaján­lást tettek: vállalták, hogy a máso­dik, a VII-cs számú új März-ke- mencét, a tervezett április 15-i ha­táridő helyett április 4-re, felszaba­dulásunk 16-ik évfordulójának tisz­teletére üzembe helyezik. Az építők, szerelők valóra váltották adott sza­vukat. Ma, április 2-án az új 80 tonnás kemencét befütik, előkészítik a termelésre és a technológiában előírt fokozatos felfülés, valamit az ünnepek után a csapolásra s kerül. Az április 15-1 hafárid' előtti, minden egynapos előny <60 tonna terven felüli acélt jelent .% népgaz­daságnak. Uj, nagy munkágyőzeleír, ez Ózdon. Az építők most a kővetke­ző, a VI-os számú kemence építésé­re összpontosítják erejüket. Ezt a kemencét június, 30-ra készítik eL Németh — » / IDŐJÁRÁS Várható idi&iáráG vasárnap estig: felhős ‘ idő, több (helyen kisebb eső. Néhány E Ihelyen zivatar. Mérsékelt, Időnként meg- i élénkülő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2—6,í legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 12—16 íok között. Sfcívolabíbl kilátások: a másik két ünnep, napon is változékony jellegű idő; tmd- 'kedö hőmérséklettel. (MTT> *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom