Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

BSZAKMAGYARORSZAÖ Szombat. ISSÍ. íprffls 4. A TIT egészségügyi szakosztályának munkája megyénkben * yíT BorE°d megyei szervezetó­” * ' * nek egészségügyi szakosztá­lya a napokban plenáris ülést tar­tott, amelyen jnegvitatla az t'lmúlt három évi munkát, a szakosztály legfőbb feladatait és a munka jobbá- tételének módját.-Az ülésen dr. Ne- mecskay Tivadar, a szakosztály elnö­ke tartott, beszámolót. Elmondotta, hogy az országban 1958 és 1960 kö­zött 9 ezer orvosi-egészségügyi- elő­adná hangzott el, ennek több mint 10 százalékát; a TIT Borsod megyei szervezete tartotta, s ezzel a megyék között ilyen tekintetben az első he­lyen áll. Mind több orvos kapcsoló­dik be a szakosztály munkájába, közülük egyre többen lépnek az elő­adók soraba. Az elmúlt három év alatt ország­szerte'' sokat fejlődött az egészség- ügyi ismeretterjesztés tematikája, látogatottsága, színvonala. Különö­sen így van ez a nagy borsodi ipar- vidékeken. Özdon, Kazincbarcikán, Rudabányán és a miskolci nagyüze­mekben rendszeresen folyik egész­ségügyi ismeretterjesztő munka. Az előadások leginkább az ipari megbe­tegedésekkel, valamint a tbc-vel, a fertőző betegségekkel, a magas vér­nyomással stb. foglalkoznak. A munkásakadémiák programjában is több egészségügyi előadás szerepelt, ezeket rendszerint az üzemi oivosok tartották, akik a legközelebbről is­merik a helyi problémákat és a dol ­gozók érdeklődését. Különösen jóJ sikerült előadásokat tartottak az Óz­di és a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányászakadémiáin. A fnlnci egészségügyi ismeret­JUIUSI ,erjesztés _ a TIT já­rási szervezeteinek megalakításával — 1958-tól kezdve fejlődésnek in­dult. Hamarosan sikerült a színvo­nalat is javítani, olymódon, hogy a községi egészségügyi előadásokat már nem a pedagógusok, hanem ap orvosok, a járási szakosztályok tag­jai tartották. Az ifjúság körében is jelentős fel­világosító munkát fejtett ki az egész­ségügyi szakosztály, főként az ifjúsá­gi akadémiákon. Említésre méltó és hasznos kezdeményezés egyes helye­ken megrendezett egészségügyi kér- dezz-felele!k estek. A beszámoló felsorolta az ismeret­terjesztő előadások leggyakoribb té­máit, pl.: az alkohol és a dohányzás ártalmai, daganatos megbetegedé­sek, csecsemőgondozás, orvostörténe­lem. kumzslás stb. Az utóbbi időben megkezdődtek — főleg Ózdon és vi­dékén — a sport egészségtan köréből tartott előadások. Hiányosságként kell elkönyvelni, hogy keveset fog­lalkoztak a mezőgazdasági és ipari dolgozók megbetegedéseivel, ártal­maival, valamint az olyan népbeteg­ségekkel, mint például a reuma, amelyeknek pedig a munkából való kiesés szempontjából nagy jelentősé­gük van. Pályázatot hirdetnek a szövő, hímző, faragó és fazekas népi iparművészet továbbfejlesztésére 'A Képi Iparművészeti Tanács és a BTSZÖV alkotmányunk, ünnepe tisz­teletére nagyszabású kiállítást; ren­dez és pályázattal fordult a szövet­kezetek tagságához, hogy a kiállítás­ra küldjék el legszebb munkáikat. A pályázat célja olyan új, népi ipar­művészeti alkotások készítése, ame­lyek a. hazai és külföldi kiállításokon méltóképpen tükrözik majd a nép- művészeti hagyományok ápolóinak munkásságát. A pályázat a hímző, a szövő, a faragó és a fazekas művé­szeti ágak továbbfejlesztését szolgál­ja. A legszebb pályaművek díjazásá­ra 40 ezer forint jutalmat tűztek ki. Távirányítású filmfelvevő Távirányítású fil-rnfelvevőgépet készítettek a leningrádi filmgyár műhelyében. Maga a felvevögép egy televíziós felvevő-kamerával kerül---------oOo———— S zerzői est az Értelmiségi Klubban Ma este 8 órai kezdettel rendezi meg a Borsodi Irócsoport Tóth La­jos és Kalász László írók szerzői estjét a TIT Értelmiségi Klubjában. A verseket és novellákat Lati növi cs Zoltán, Ruszinkó Mária és Mosonyi' Levente adják elő. Az est zenei mű­sorában Rőczey Ferenc és Vrana Jó­zsef működnek közre. Az irodalom iránt érdeklődőket és a Borsodi Szemle olvasóit szeretettel várja a rendezőség. közös befogófejbe. Az operatőr tele­víziós vevőkészüléken figyelheti a felvételt. A beépített távirányítású motorok nagyobb távolságról is pon­tosan az operatőr szándéka szerint mozgatják a gépet. A távirányítású felvevő különleges felvételek elké­szítését is lehetővé teszi. Megnőtt a daruk felhasználásának lehetősége is. Eddig legfeljebb négy méter hosszúságú darut tudtak a felvételeknél használni, most 9—12 méter hosszúságban is benyúlhat a daru a végére szerelt könnyű felve- vögéppel a felvételre kerülő tér fölé. Különösen jól használható az új ké­szülék olyan felvételeknél, amelyek eddig bizonyos fokig veszélyeztették az operatőr testi épségét, így például robbanások, elemi csapások, csata­jelenetek, vagy vadállatok fényképe­zésénél. i legnagyobb eredmény, egy/K amely az elmúlt há­rom év munkáját dicséri az, hogy emelkedett az eiőadógárda politikai, szakmai színvonala. Az előadók job­ban ismerik a helyi adottságokat, a hallgatóság érdeklődését, sokkal meggyőzőbben, nagyobb felkészült­séggel és nagyobb lelkesedéssel tart­ják előadásaikat. Természetesen még sok a tennivaló, sőt, az eredmények ellenére itt kell a legtöbbet tenni, mert éppen a poll UkakszaIrmai szín­vonal az. amely eldönti, hogy telje­síti-e az egészségügyi ismeretterjesz­tés feladatát: a szocialista egészség­ügy megvalósítását és a betegség­megelőzést, vagy sem. Éppen ezért a TIT nagy gondot fordít az egészség- ügyi előadók továbbképzésére, szak­mai és módszertani fejlődésére, rendszeres előadást (art részükre, or­szágos hírű szakemberek részvételé-' vei. A szép eredmények ellenére továb­bi tennivalók bőven’ akadnak. A be­tegségmegelőzés elvét kell tokozot- tabban érvényesíteni az ismeretter­jesztésben is. A nép egészségügyi fel­világosítása egyenértékű lehet a nagy népegészségügyi intézmények felállításával, mint azt például a szű­rővizsgálatok eredményei igazol­ják. A másik főelv a közegészségügyi szemléletre való nevelés. Ez azt je­lenti, hogy , nemcsak egyénenké'nt kell az orvosnak tekintetbe ..vennie az embereket, hanem munkahelyü­kön, egymáshoz való viszonyukban, vagyis az ember és a környezet, a dolgozó embercsoport és a környezet ■viszonyának tanulmányozása, figye­lembe vétele is rendkívüli jelentősé­gű lehet a betegségmegelőzés szem­pontjából. Fontos az egészségügyi ismeretter­jesztő munka kiszélesítése, decentra­lizálása, tekintettel a falura, s fő­ként a termelőszövetkezeteikre. A helyenként mutatkozó közömbösséget le kell küzdeni, és hozzá kell nőni azokhoz a hatalmas feladatokhoz, amelyeket a falu szocialista átalaku­lása az egészségügyi felvilágosítás elé is tárt, Számtalan kisobb> konkrét fel­adat megjelölése után a plenáris ülés résztvevői meg­választották az új vezetőséget, amelynek élére ismét dr. Nemecskay Tivadar kórházi főorvos került. ---------oOo--------­K ISZ-fiata!oft és úüörök kezes számháborúja Az Özdi Kohászati Üzemek finom­hengerművének KlSZ-üataljai elha­tároztál!, hogy a II. kerület Vörös­hadsereg utcai és a Petőfi utcai is­kola csapatának pajtásaival megis­mertetik, megszerettetik a KISZ- szervezetek célját, feladatait. E cél­ból közös programokat, kirándulá­sokat szerveznek. Április 2-án a Pe­tőfi utcai iskola pajtásai és az ózdi KISZ-fiatalok számháborút rendez­tek Susa község körzetében. Az izgal­mas játék után a KISZ-fiatalok és a pajtások felfrissülve, nótaszóval tértek haza. Tűzhányó és hattyú — falusi ház falán TE JÖSAGOS isten! Vagy így, vagy valahogy másként kiáltana fel minden szépet szerető ember, aki meglátná ezt a... mond­juk festményt. Mert festve van. Vagy pedig nem jutna szóhoz. Csak a sze­mét. meresztgetné a Tiszapalkonyai Hőerőmű félé, és képtelen lenne el­hinni, hogy az a nagy üzem, mely­nek kéményei majdnem idevetik ár­nyékukat erre a kis falura, Tisza- oszlárra. nem tudott kifüstölni innen ennyi Ízléstelenséget. Köveket haji- gáló, hatalmas, kék tűzhányó, tövé­ben még kékebb tavon fehér haty- tyúk, aztán még valami pirossal, vagy kékkel, festve. Sok minden megdöbbenti a szem­lélőt. A kompozíción kívül elsősor­ban az. hogy ez az egész egy ház fa­lán látható. Szépen kimeszelt, helyre kis falusi ház utcára néző falán. A lűzhányós kép melleit még egy fest­mény van: harms alpesi táji Méltó párja az előbbinek. Aztán döbbene­tes az is, hogy ebben a házban egy tanítónő is lakik. Döbbenetes az is, hogy ... De figyeljük inkább — ha úgy tetszik, a nagyobb hitelesség kedvéért — a következő párbeszé­det. — Ki festettel — Az Erőműből valaki. (Nesze ne­ked ízléstelenséget kifüstölő kémé­nyek). — Mikor? — Körülbelül öt évvel ezelőtt, ‘— És azóta nem meszelték a la­kást? — Dehogynem, csakhogy ezt meg­őrizték. i*-4 Ez az egyedüli a faluban? — Nem. Máshol is van ilyen. Nem festette drágán az illető. Húsz forin­tot kért darabjáért. ' Ezek után talán érthető az is, hogy 1 falu kulturális életéről beszélve, nő gyón kevés jót hallunk. Szinte sem mit. „Volt pár évvel ezelőtt valami de most már nem lehet összeszedni i fiatalokat." A pár évvel ezelőtti „vő lamik” pedig A vén bakancsos, mel a fia, és ehhez hasonló „művek" uol talc. Talán csak a Piros bugyellári és a Falu rossza hiányzik. MINDEZ érthető talán, de ne* természetes. Hogyan is lenne at Hiszen ez a párszáz lakosú falt» t felzárkózik mindenben a. többi köt séghez. lakói termelőszövetkezetből dolgoznak. Érdekli őket az új. bóvi teni akarják tudásukat, látókörükéi Az ismeretterjesztő előadásoké negyvenen, hatvanam, néha csakne* százan hallgatják. Nem igaz, hoff nem lehelne velük megértetni azt V hogy mi a szép. De nem egy előadót nak a feladata ez. Nagyon sok fű# a pedagógusoktól. Elsősorban rajta múlik sok minden, a falu kultúrálj életének: irányitóin. Persze a „Vé> bakancsoson” már legalább nrkd túl kellene lenniük. ..Nem lehet őst szeszedni a fiatalokat, mert kévésf vannak”. Miért ne lehetne? Szántó példát tudnánk felsorolni, ahol 1 megye kis községeiben nagyon is ji össze tudják szedni a fiatalokat, Sói néhány helyen még jobban, mi* más, nagyobb községekben. Kérd.et zék csak meg a hernádbüdieket vo,(Ő a bűkkzsérciekét. „Kevés a pedagó gus”. Göncön egy idős tanítónő f egész falut meghódította a népmüvér szetnek. Szóval lehet ezt „csinálni1 ITT MAGASODIK nem messze t Tiszapalkonyai Hőerőmű. Onnan i érkezhetnének ide segítő niunkáskt zek. Szükség lenne rájuk... ípriska) Négyezer általános iskolás tanulmányi versenye — Apu, első lettem matematiká­ból. — újságolta örömtől lelkendezve Mészár Klára hódoscsépányi V. osz­tályos tanuló március 23-án, és szin­te repült apja nyakába. Nagy volt az öröm és Klárinak jól esett kissé megpihenni ilyen izgalmas verseny után. Az izgalom még januárban kezdő­dött, amikor a járás iskoláiban meg­hirdették a versenyt. Bolyki Ödön elvtárs. ózdi járási tanulmányi fele­lős erről a következőket mondta el: — Járásunkban a tanulmányi ver­seny szinte már tradíció. A felszaba­dulási évforduló tiszteletére az utób­bi hat esztendőben mindig megren­deztük. A vetélkedés házi verse­nyekkel kezdődött. Az alapképessé­gek fejlesztése volt a célunk. A ki­sebbek kifejező készségben, olvasás­ban és versmondásban, a felsőbb ta­gozatosok pedig magyar nyelvben, irodalomban, orosz nyelvben és ma­tematikában mérték össze tudásukat. A versenyre alaposan felkészültek tanulóink. Járásunk iskoláinak mini egy négyezer tanulója vetélkedett ( februári háziversenyeken. A legjoff bak március 23-án a járási verse nyen vettek részt. A felső tagozaté sok közül magyar nyelvből és íródó' lomból Zsigrai Márta, Padi Ágnót Puzsik Magda és Érsek Maria• Oroá nyelvből Czimmér István, Boda Te réz, Kelemen Mária és Bárdos Regi na; matematikából Mészár Klára Mikalai Vince, Cseh Kálmán és Va*' ga Piroska pajtások bizonyultak left jobbnak. Az osztott iskolák közötti sorrend Borsodnádasd (falu), Hódoscsépánj Borsodnádasdi Lemezgyár. A rést' ben osztott iskolák között: Borsod' szentgyörgy, Szentsimon. a sorrend■ A versenyben győztes pajtások * felszabadulási ünnepségeken kaptáj meg a könyvjutalmat és a dicséi okleveleket. A járási verseny győztesei áprild 9-én megyei versenyen vesznek részi N. Gp. Ma már nincs többé Móricz 5!sig- tnond szegény kicsi Árvácskája, vagy költészetté magasodott muső- nő elgyötört szívű kisfia, akitől elrabolták akkor még egyetlen kincsét, szép Attila nevét is. De vannak Árvácskák, akik véletlenül vagy fölöslegesen jöttek erre a I világra, a szülői névre méltatlan emberek szomorú kisgyerekeként. Ez a ml világunk azonban meg­fogta kezüket és kivezette őket a napfényre ... Bársony ibolyácska... Évike olyan, mint a higany. Föl­perdül a hintára, elszalad a padlás­feljáróhoz a „hétköznapi” babákért, pillanatok alatt kiteregeti hatalmas kincsesházát: a babáltat, őzikéket, kiskocsit, biciklit, babakonyhát, egy­szemű mackót — sajnálkozik a ma­ci kinyomott szemén, sajnálkozík azon, hogy még nem ér le rendesen a lába a bicikliről, s azon, hogy: „Édes­apa még mindig dolgozik”... De aztán megjön „édesapa” is, Vé­sés Elek, a Könnyűgépgyár munká­sa, aki Évike nevelőapja. Úgy ölelik meg egymást, mint igazi apa és kis­lánya. Évike hozza a cukros zacskót. Apuka nem szereti a cukrot, dehát Évike kedvéért... Két nagy fiuk volt Vereséknek, ma csak ez a kislány van. Az egyik fiú 22 éves korában meghalt, a má­sik disszidált. Él valahol, de idehaza csak a fényképe maradt. Az anya szíve mindent megbocsátana és elfe­ledne, de az apa sosem bocsát meg fiának, aki „igazi” volt, de csúnyáb­ban viselkedett az idegennél. És most itt van Évike. Kár, hogy Bem lehetett még örökbefogadni, a törvények szerint erre csak később edódik lehetőség. Ennek ellenére már most úgy élnek, mint egy csa­lád. Bár... Veres néni szeme kitágul a harag­tól és a jogos felháborodástól, ami­kor elbeszéli, hogy egyszer, bevásár­láskor Évike elmaradt tőle, míg ő a pénztárnál fizetett. Akikor odament a kislányhoz egy asszony: — Nem ő az anyád — mondta ne­ki haragosan —, hanem én vagyok az igazi! Évike egész úton reszketett és kö­nyörgött: — Ugye nem visz el innen? Ugye te vagy az én igazi anyukám? És otthon is egész nap: — Ugye nem engedtek elvinni? Ugye megveritek, ha idejön? De most már nevet Évike, mert a gyerekek hamar elfelejtik a csúnya emléket: most már tervezgetnek, a nyárra készülnek. Veres bácsi min­denáron oldalkocsit akar venni mo­torjához, hogy ha jön a jó idő, me­hessenek hármasban, ki a hegyekbe, szerte az országba. Sok bosszúság van az olclalkocsival, nehezen megy a vásár, de apuka csak ránéz Évire: — Ezért a rosszcsontért... Aki a múltkor is betört egy ablakot!... Évike búcsúzóul elénekli, amit az óvodában tanult: Bársony ibolyácska, Ugorj a Dunába ■.. És a hangja, meg a nézése is olyan, mint a bársony ibolyácska. Meleg, tiszta, szép... A babaház lakói Jasper Károlyéíthoz fél belépni az ember. Az egymásba nyíló két kis szoba csupa fehérség, meg ragyo­gás. Vakító, frissen vasalt térítők, csillogó padló, harisnyában sétálgató Awác&UáU házigazda, meg két, csodálatosan kedves, tiszta kislány, egyformába öltöztetve. Mint egy babaház, olyan ez a lakás. Igaz, az LKM lakatosá­nak felesége otthon van, s szinte folyton szépít, rendezkedik maga körül. Meg most már a két kislány körül. Ági meg Zsuzsi úgy élnek együtt, mint a testvérek. Azok is — ha nem a vérségi kapcsolatokat tekintjük. Itt valóban testvért, édesanyát és édes­apát találtak. A szekrény teli a szép. egyforma ruhákkal — az állam is ad a nevelőszülőkhöz kihelyezett gye­rekeknek két öltözet ruhát, s Időkö­zönként egy-egy újat, de ... Jaspe- rék saját gyereküknek sem adhatná­nak többet, jobbat, szebbet. Külön­ben nekik is vannak saját gyerekeik, felnőttek már, még unoka is van. A két kislány azonban más ... Hiszen Ági, amikor idekerült, olyan volt, mint egy kis vadember. Rémüldöző, síró, vad, — „sokat ver­hették szegénykémet” — mondja ma az anyuka. Most pedig adja a puszit, szinte kérés nélkül. Szaladnak a vendéghez: — Látod? Zsuzsika babája... al­szik, ni! Miiyen lármás, zajló, boldog lett itt az élet, mióta ez a két bájos kis­gyerek itt van! Arra nagyon ritkán gondolnak, hogy mindkettő csak bosszúságot okozott, amikor meg­született. Mérges volt az anyjuk és ismeretlen az apjuk... nem, erre ritkán gondolnak, hiszen olyan ked­vesen mondja Ági, ha megkérdik, mije ő apukának, anyukának: — Aranycsillagja... És a cserfes, okos kis Zsuzsi is: — Aranybogárkája — és kacag hozzá, mászik a mama ölébe. A „babaházba” pedig szép, új bú­torok kerülnek nemsokára. — öreg, kopott bútor ez már, meg lassan a fekhely is kevés. Azt hittük, nekünk, míg élűnk elég már ez, de­hát most, hogy itt vannak a gyere­kek ... Négy boldog ember — tenyérnyi helyen Hogy mondjam el Marika történe­tét és mostani életét Farkas József postai műszerész otthonában? ... Hi­szen a szó is elakad az ember tor­kán, amikor belép a kis, zsúfolt konyhába, ahol négy boldog ember tanyázik ... Az egyik, amit el kell mondani, az, hogy Valika, az „igazi” kislány egész kötegre való levelet írt már a Gólya néninek — akkor, amikor még egé­szen kicsi gyerek volt, mert most már szégyenlősen mosolyog ezen a tízéves, nyúlánk, okos kislány —, annyira szeretett volna egy kistest­vért! Aztán a Gólya néni helyett egy ismerős néni lépett a színre: nála volt nevelésben Marika. És most e néni megbetegedett. Farkasék oda­vették Marikát — úgy gondolták, csak egy Időre —. s ennek most már két esztendeje. Marika ott maradt, kistestvér lett belőle, s most már be is fészkelte magát anyu és apu szi­vébe, oda, Valika mellé. A másik dolog, amit el kell mon­dani, az, hogy Farkasék egészen fia­talok, az asszony huszonnyolc évei és tizenkét esztendeje itt laknak, eb' ben a zsúfolt kis konyhában és '• szobácskábán, amihez hasonló apró'1 még soha nem láttam. Egy kombi' náltszekrény, egy hármasszekréní van benne (egymástól nem is leh«1 rendesen nyitni őket), egy kiságy é* egy nagy, kinyitható rekamié. Ésío amikor le akarnak feküdni, le keli akasztani a konyhaajtót, s úgy leli«*, kihúzni a rekamiét... Lakás, lakás, lakás ... ekörül fff rog a kis család összes alma és goü' dolata. De nagyon bizakodnak, ét közben nem felejtenek el örülni sem Ebben Marikának nagy-nagy szerep* van. Mert amikor ő reggel úgy ke?' di a napot, hogy föltérdel a kiságy' ban és náthásán szipogva, nvügölöd' ve, sőt, méltatlankodva kiabál: — Anyu! Törüld meg az orron* vagy adjál enni! ...nohát. akkor ugye lehetette« hogy rosszkedvű legyen körülötti valaki. Valóban, szinte elakad a szó a* ember torkán, amikor ezt a hatalma« emberi jóságot, a békés, boldog csa' ládi otthonnak ezt az erejét látja- Marika „érvényesülni fog az élek ben”, ahogy az apja mondja, vagyífi' hát nem Árvácska ő többé... És így van ez a többiekkel is, aki' két láttam. Bárcsak még sokan, na' gyón sokan élhetnének ilyen jó ertv berek otthonában, mondogathatnák hogy „édesapa aranycsillagjai” ők. * énekelhetnék oly tiszta, meleg szerrr mel, gondtalanul csilingelő hangon hogy: Bársony ibolyácska, ugorj ( Dunába.,, Haliam» Eoj^M

Next

/
Oldalképek
Tartalom