Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

2

ßSZAKMAGYARORSZÄG

Péntek, 1961. április 21,

Kuba külpolitikája

^1 kubai nép győzelme as egész haladó emberiség diadala

Moszkva (MTI)

Az egész szovjet nép kirobbanó Örömmel értesült a Kubai Köztársaság fegyveres erőinek az ellenforradalmár agressziós csapatok felett aratott győzelméről. A moszkvai rádió a kora délutáni órákban rendkívüli híradásban közölte a TASZSZ havannai tudósítójának jelentését, a kubai kormány közleményét a győzelemről. A rendkívüli hírt többször egymásután megismételték, s a rádió a Június 26,-mozgalom indulóját, a kubai népi milicia indulóját sugározta.

Röviddel a hír közlése után máris

sokan keresték fel üdvözletükkel, jókívánságaikkal a Kubai Köztársaság moszkvai nagykövetségét, amely előtt már több nap óta tart a szovjet főváros lakosságának szimpátia-tüntetése. Mások a rádió szerkesztőségét kérték fel táviratukban a jókívánságok tolmácsolására.

A szovjet társadalom legkülönbözőbb rétegei nyilatkoztak már a győzelmi jelentésről. Ezek a nyilatkozatok hangsúlyozzák: a győzelem is megmutatja, hogy Kuba népe Wipes szabadsága, függetlensége megvédésére. Alekszej Mareszjev, a Szovjetunió hőse a rádiónak adott interjúban hangsúlyozta: A nehéz napokban az egész haladó emberiség megmutatta, hogy szolidáris a Kubai Köztársasággal, mélységesen elítéli ?z imperialista agressziót. A szovjet emberek ezekben a napokban mesz- szehangzóan hallatták tiltakozó szavukat. Kuba népének győzelme az imperialista zsoldosok felett így az egész haladó emberiség győzelmévé vált. A szovjet nép legőszintébb jókívánságait küldi a hős Kubának

ebből az alkalomból — mondotta Mareszjev.

Ugyanakkor moszkvai körökben rámutatnak arra a tényre is, hogy az intervenciósok feletti győzelem korántsem oldja fel a felelősség alól az agresszió szervezőit és támogatóit. Felelősségre kell vonni a bűnösöket és hathatós intézkedésekkel kell egyszer s mindenkorra biztosítani, hogy az imperialista agresszió ne ismétlődhessék meg, az Egyesült Államok monopóliumai és hivatalos körei ne részesítsék továbbra is aktív támogatásban a kubai nép ellenségeit.

A csütörtök reggeli szovjet lapok egyébként még nagyszabású tiltakozó mozgalomról adtak hírt. Az imperialista agresszió ellen az egész szovjet társadalom megmozdult, szolidaritásáról biztosította Kuba népét. A győzelem alkalmából a kubai nagykövetséghez intézett üdvözletek ismételten leszögezik: a szovjet nép szolidáris Kubával és szükség esetén minden támogatást megad az imperialista agresszió elhárításához.

Film készül Gagarin űrutazásáról

A moszkvai filmszínházakban „Visszatért az ember a világűrből’’- címmel bemutatták a Gagarin űrutazásáról készített filmet. A film bemutatja, hogy a Szovjetunió példátlan tudományos győzelmének n\i- lyen hatása volt Moszkvában és külföldön. A filmkockák megörökítették Gagarin Moszkvába érkezését is és a tiszteletére rendezett ünnepséget a Vörös téren. (MTI)------oOc-----Ú

jabb véres tűzharc Párizsban

Csütörtökön reggel ismét véres tűzharc színhelye volt a párizsi utca. A prefekturának egy, az algériai kérdésekkel megbízott tisztviselőjét a Rochechouart körúton algériaiak megtámadták és géppisztolyaik sor- tüzével agyonlőtték. Embervadászat indult a támadók ellen, s egyikük rendőrkézre is került. (MTI)

Borsodi pedagógusok az Operailázban

Érdekes kezdeményezést valósít meg Borsod megyében a pedagógusok szakszervezete. A nevelők és a szülők közötti kapcsolat további erősítése végett vasárnap közös kirándulást szervez Budapestre. Az első tavaszi megmozduláson az általános- és középiskolák pedagógusai, valamint a szülői munkaközösségek tagjai megtekintik az Állami Operaházban a „Diótörő” című balettet. Az előadásra kiilönvonattal több mint 1209 nevelő és szülő utazik a fővárosba.

A kubai nép ellen indított ellen- forradalmi akció józan megítélés szerint már eleve úgymod „halálra volt ítélve”. Ezt az események immár világosan be is igazolták. A tényekre több jelenségből emberileg világosan cs biztosan lehetett és bármikor lehet következtetni. A kubai nép kivívott szabadsága, függetlensége őszinte együttérzést váltott ki a világ békeszerető emberiségéből. Elsősorban a szocialista világrendszer, de nem utolsó sorban a függetlenné váit volt gyarmati államok igazán hazafias és szabadságsíeretö állampolgáraiból. S ma ez a tény elegendő ahhoz, hogy győzedelmeskedő erőt öntsön egy igazát védő ország népének szívébe. A kubai nép ime győzedelmesen visszaverte és visszaveri a Batista hívei áHal szervezett és az amerikai imperializmus által támogatott ellenforradalmi erők minden támadását. Erejüket megtöbbszörözi az a tény, hogy a világ békeszerető emberisége, a Szovjetunió, a szocialista világrendszer ügyük igaza mellett áll és jogtalan külső támadás esetén győzelmükhöz megad minden lehető segítséget.

A kubai nép, Fidel Castroék ragyogó győzelme után Kuba vezetői világosan látták, hogy megfelelő gazdasági és politikai segítségre egyedül a szocialista világrendszer és a szabaddá, függetlenné vált államoknál számíthatnak. Ezért tartotta szükségesnek minden más vélemény ellenére Fidel Castro és kormánya, hogy őszinte gazdasági és politikai segítséget elsősorban a világ első szocialista államától, a Szovjetuniótól, a szocialista világrendszer államaitól és a függetlenné és szabaddá vált gyarmati államoktól kérjen és reméljen. Tudott és ismert dolog, hogy a kubai nép végleges győzelme után amerikai és más nyugati ország vezető politikusaitól jónéhány ajánlat, javaslat érkezett Kuba független kormányához. Ezek a javaslatok mindenekelőtt azt ajánlották, hogy Fidel Castro kormánya kössön gazdasági és politikai megsegítés szempontjából szerződést az Amerikai Egyesült Államokkal és a latin-amerikai államok kormányaival. Azonban Kuba népe másként döntött. Fidel Castro és népe a nemzetközi helyzet eseményeit, a világ politikai arculatát figyelem- bevéve világosan látta, hogy önzetlen gazdasági és politikai segítséget csak azoktól a népektől várhat, azoktól a kormányoktól remélhet, akik életükben, politikájukban, külpolitikájukban valóban a függetlenséget, az epiberi szabadságot tartják szem előtt.

Ezért és csakis ezért döntött úgy Fidel Castro kormánya, Kuba népe, hogy elsősorban a Szovjetunióval, a szocialista világrend- szer államaival köt különböző kölcsönös politikai és gazdasági szerződéseket. Olyan szerződéseket, amelyek biztosítják a kubai nép gazdasági és kulturális felemelkedését. Ez meg is történt. Ismeretes, hogy Hruscsov elvtárs az Egyesült Államokban tett látogatása, Fidel Castrova! történt találkozása alkalmával a kubai nép és a világ békeszerető emberisége egyöntetűen foglalt állást, fejezte ki helyeslését a Kuba és a szocialista világrendszer országai között fennálló elvi, politikai és gazdasági viszonnyal kapcsolatban. Ez a tény természetesen nem hagyta nyugodni Batista és levitézlett rendszere támogatóit, így elsősorban az Egyesült Államok imperialista köreit. Az Egyesült Államok minden lehetőt elkövetett, hogy visszasegítse pozícióiba azokat, akik a megvert imperializmus érdekeit támogatták. Ez azonban éppen a szocialista világrendszerrel teremtett őszinte baráti kapcsolat miatt már eleve nem vezethetett és soha nem is vezethet eredményre.

Kuba kormánya és Kuba népe győzelme első pillanatától kezdve a békés építőmunkára, a békére törekedett. S hiába kürtölte világgá az Egyesült Államok kormánya, de elsősorban Balista és hívei, hogy az amerikai kontinensen Kuba a kontinens békéjét, fenyegeti. Ezt csupán azok beszélték be maguknak és hitték el, akik a kubai nép kivívott szabadsagát, függetlenségét helytelenítették, fájlalták. A mai nemzetközi erőviszonyok közepette, — amelyre a szovjet kormány nyilatkozata is utal, — nevetséges dolog lenne hirdetni és 'elhinni, hogy a hatmilliós Kuba népe háborús veszéllyel fenyegeti az Egyesült Államokat. Az ilyen terjesztett tévhit csakis arra szolgált, arra lett volna jó, — ha hitt volna benne valaki, — hogy igazolja az USA által támogatott el- lenforradalmárok Kuba elleni szüntelen és az elmúlt napokban megújuló támadását. Az ilyen tévhitnek, híreszteléseknek azonban ma már nem hisz a világ. Ellenben biztos abban, hogy bármilyen „kézmosó” kijelentést tegyen is az Egyesült Államok kormánya, a Kuba ellen indított ellenforradalmi megmozdulásban tevékenyen ott van az Egyesült Államok imperialista vezető köreinek jelentős támogatása. Ezt éppen a B—26-os amerikai gyártmányú repülőgépek támadásai, az USA hajóinak provokációi után nem lehet letagadni, összegezve: a1 kubai nép külpolitikája a békés építőmunkára, a világbékérc irányuló külpolitika. S mert a békeszerető emberiség, a szocialista világrendszer és emellett szőkébb körben a kubai nép ez egyetlen helyes és célratörő külpolitikai irányzatot támogatja minden erejével, világos, érthető és bizonyos dolog, hogy a Kuba ellen indított bármilyen ellenforradalmi akció sem vezethet eredményre. Nem, mert a felszabadult kubai nép nem hagyja a maga igazát, s igaza mellet ott áll erejével a szocialista világrendszer és az egésvs békeszerető emberiség!

Barcsa Sándor

n miskolci dolgozók tiltakozó nagygyűlése

(Folytatás az 1. oldalról.)

A politikai előzményeket értékelve Szatmári Nagy Imié elmondotta, hogy tíz nappal

a partraszállás előtt az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan felhívást intézett a kubai néphez,

felszólítva, hogy lázadjon fel a forradalmi kormány ellen. Ezt az üzenetet formailag az amerikai külügyminisztérium bocsátotta ki, a nagy amerikai lapok azonban már akkor megírták, hogy az elnök egyik bizalmas tanácsadója szövegezte. Kennedy elnök hat nappal a fegyveres agresszió előtt a televízióban kijelentette: most kell intézkedéseket foganatosítani, mielőtt a kubai rendszer még nagyobb veszélyt jelenthet számunkra, mint amilyen veszélyes most.

A továbbiak során a tiltakozó nagygyűlés előadója az amerikai monopoltőke Kubában játszott szerepéről, s megfosztottságáról, annak részükre; fájdalmas megnyirbálásáról szólt. Ezzel kapcsolatban az előadó elvtárs a következőket mondotta: Amikor Kuba forradalmi kormánya megtette az egész földrész történelmében új korszakot nyitó lépést és elkobozta a nagy amerikai trösztök egymillió hektárt kitevő cukorültetvényeit, hogy a nyugati földteke történelmében először a parasztok kezére adja őket

Washington nyomban gazdasági háborút kezdett a kis ország ellen.

A világ közvéleményéről, felháborodott tiltakozásáról beszélt ezután a tiltakozó nagygyűlés előadója. A többi között ezeket mondotta: Kubában alig ért a tengerpart egy tenyérnyi szegélyére az inváziós csizma talpa — és már egy egész kontinens földje mozdult meg, hogy megvédje azt a forradalmat, amely számára

egy szabad és gazdag jövő reménységét jelenti. És megmozdult a reménység első harcosa, az egész békés emberi jövendő letéteményese, a szocialista világ is, amely a közelmúlt évek súlyos és nehéz harcaiban önzetlen barátként állott a fiatal kubai forradalom oldalán. A Szovjetunió, amely az űrkutatásban, s az első ember kozmoszba való felbocsátásában világraszóló sikereket ért el, nyilatkozataiban elítéli az Amerikai Egyesült Államok agresszióját, sőt

Hruscsov elvtárs levélben szólította fel Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok elnökét, hogy » vessenek véget a kubai agresz- sziónak,

teremtsék meg az egész világ számára békét jelentő kubai szuverenitást.

Mint ismeretes, Kennedy elnök válaszában tagadta az agresszió fennállását. A világ békeszerető népei azonban tisztán látjáik a kubai helyzetet, s nem hagyják cserben a kubai népet, megadnak minden szükséges segítséget és támogatást a szabadságáért és függetlenségéért vívott igazságos harcához.

.Szatmári Nagy Imre. elvtárs lelkesedéssel fogadott beszédét több hozzászólás követte. A hozzászólások közepette jelentette be Koval Pál elvtárs, a Miskolc városi nártbizöttsáe első titkára, hogv a Magyar Távirati Iroda legújabb jelentése szerint Kuba forradalmi hadserege leverte az agressziós támadást, győzelmet aratott újabb forradalmában.

A miskolci dolgozók nagygyűlése nercekig tartó zúgó tapssal fogadta a heiélentést. Ezután az elnöklő dr. Sálvi István javaslatára táviratot intéztek a nagygyűlés résztvevői az Országos Béketanácshoz továbbítás végett — amelvben tiltakozásukat fejezik ki a Kubában lejátszódott agressziós események miatt.

Wemréo a Me®''ei NéPÍ Ellenőr- ivemreg z^si Bizottság ankétot

szervezett a munkarend változtatásának és a termelési kapacitás kihasználásának fokozásáról. Bevezető előadást Valkó Márton elvtárs, a Lenin Kohászati Művek igazgatója tartott. A vitában résztvett megyénk több nagyipari üzemének és trösztjének igazgatója, vezetője. Bár a vita pontosan a meghatározott napirendről szólt, azt is lehetne mondani, hogy a termelés és termelékenység fokozásának legaktuálisabb, soronlévő feladatai kerültek napirendre.

Elsősorban az anyagellátás problémái kerültek szóba. A résztvevők teljesen egyetértettek abban, hogy indokolatlan dolog anyaghiányról beszélni, mert a nyersanyag vagy rendelkezésre áll itthon, vagy megvásárolható a nemzetközi piacon.

Természetesen a nemzetközi piacon vásárolt anyagokért nekünk olyan termékeket kell szállítani, amelyek a külföldi piacokon keresettek.

A másik, rendszeresen ismétlődő probléma több üzemünknél, hogy nincs elég munkaerő. Pedig ez nem valódi probléma, erre inkább gyakran hivatkoznak azért, hogy fontosabb problémákról eltereljék a figyelmet. Csehszlovákiában az egyik kohászati üzemben 2 millió tonna acélt dolgoznak fel évente, és az üzemben 13 ezer ember dolgozik. A Lenin Kohászati Művekben 760 ezer tonna acélt 19 ezer emberrel termelünk. Ebből látható, milyen sok tartalék van még kiaknázatlanul a munkaerő gazdálkodásban. Van még más tartalék is. Elég megemlíteni, hogy Miskolcon néhány ezer nő szeretne elhelyezkedni, de erre egyelőre nincs mód. Ellentmond a munkaerő- TTánynak az is. hogv nálunk a termelékenység színvonala még elég ala- rsonv. Mindebből le lehet vonni azt a következtetést, hegy meg éveken

A termelési kapacitás kihasználásáról

vagy évtizedeken keresztül nem kell munkaerőhiánnyal számolni.

Vannak, akik azt mondják, hogy kevés a megrendelés és ez nehezíti üzemeink tervszerű, eredményes munkáját. Ezt nem lehet elfogadni. Szocialista társadalmi rendszert építünk, s megvan a lehetősége a kereskedelemnek hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt. Most, hogy a gyarmati sorból egymás után szakadnak ki és válnak függetlenné országok, ez a lehetőség tovább fokozódik. A piachiány tehát nem okozhat problémát, sokkal inkább figyelmet érdemel a termékek színvonala, pontosabban szólva: sok üzemünk drágán állít elő gépekét és nem fizetődik ki annak piacra bocsátása.

A két előző kérdéshez kapcsolódó probléma az energia- és anyagellátás. Ebben a vonatkozásban megyénk van a legjobban érintve a kohászatban és a gépiparban. Mi magunk sem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a meglévő hibákon segítsünk, hogy például a nálunk kibányászható vasérc és kokszolható szén mennyiségét fokozzuk, nem használjuk fel megfelelően a hulladékanyagokat és a feldolgozó ipar nagy össz-súlyú acéltermékeket gyárt. Sok anyag vész el a darabolásnál selejt miatt és igen nagy mennyiségű forgács keletkezik a ráhagyások következtében. A forgács pedig általánosságban nem használható fel, sőt ahol vasgyártás folyik. ott lehetetlen is a felhasználása.

Az üzemek kihasználási foka nagyon sóik tartalékot rejt magában. A kohászati üzemeknél általában nem rossz a kihasználás. Megyénkben 93.5 százalékos, naptári időre értve, beleértve a vasárnapot és az ünnepnapokat is. Ózéon még ennél is magasabb, mert olyan üzemék is vannak, amelyek vasárnap szünetelnek. A gépipar kihasználási foka viszont csupán 45 százalékos, amiből arra következtethetünk, hogy a gépipar nincs kihasználva, sokkal többet tudna termelni. A Miskolc Városi Pártbizottság kezdeményezésére a négy diósgyőri gyár között szorosabbá vált a kooperáció és ennek révén az elmúlt két évben jelentős eredményeket tudnak felmutatni ezek az üzemek:

a négy gyár 8—10 százalékos teljesítménynövekedésről adhat számot. Kevesebb lett a termelést hátráltató meddő vita. De még mindig vannak olyan tartalékok, amelyeket — jó együttműködéssel — ki lehet aknázni. Jobban együtt kellene működniök a gépkonstruktőröknek, mérnököknek és több figyelmet tanúsítani egymás munkája iránt.

Jobban, fegyelmezettebben be kell tartani a kooperációs határidőket.

Az együttműködés hiányosságai miatt például a kohászatban nagyon sok anyag vész el a darabolásnál. Jelenleg a darabolás „szemre” történik és emiatt nagyon sok a hulladék. Bár bizonyos kezdeményezések történtek, de tovább kell azokat szélesíteni. Ily- módon — a számítások szerint — ez év májusától 5 ezer tonna anyagmegtakarítást érhetnénk el, évi átlagban.

A következő kérdés as^,"h^

a gépgyárak közötti együttműködésben a ráhagyások problémája. Résen napirenden szerepel az abroncsgyártásnál a ráhagyások kérdése.

Ahhoz, hogy a szabványon belüli tűréssel — és más előírásoknak megfelelően — tudjunk szállítani kovácsolt és öntött árukat, ahhoz a Icons traktorok és gépgyártók között megfelelő együttműködésre van szükség.

Ha ez az együttműködés jól kialakul, lehetővé válik, hogy ugyanolyan teljesítményű vagy nagyobb teljesítményű gépkonstrukciót lehessen készíteni kisebb önsúllyal. A ráhagyásokkal kapcsolatban felvetődik az a probléma, hogy minél kisebb ráhagyással dolgoznak a kohászatban, annál nagyobb a veszélye a selejtneík a gépgyártást illetően. A tengelygyártásban például a forgácsolásnál fejlődés mutatkozik azáltal, hogy kisebb ráhagyást keli leforgácsolni. Ugyanakkor azonban az egyes szériák 10— 12 százaléka selejtté válik, mert a kis ráhagyás miatt fekete folt kelétkezik. A szűk ráhagyások selejtve- szélye miatt ezzel a módszerrel nem szívesen dolgoznak a kovácsok, a nagy ráhagyásokat pedig nem szeretik a forgácsolók. Ezeknek az ellentéteknek a megszüntetésében nagy szükség lesz a két iparág mérnökeinek szoros együttműködésére.

A kapacitás kihasználásához szorosan hozzátartozik, hogy legyen elegendő számú és a korszerű technika követelményeinek megfelelő szakképzett munkaerő. Ha el akarjuk érni. hogy ipari üzemeink, és különösen a gépipar kihasználási foka magasabb legyen, gondoskodni kell arról, hogy

növeljük a szakmunkások képzettségét.

Valkó elvtárs rámutatott, hogy nagyon sok szakmunkás van, aki egy bizonyos képzettségi szinten megreked és nem tud tovább jutni. Márpedig a technikai színvonal állandó fejlődésével, félautomata és automata gépek beállításával ez az igény állandóan fokozódik. Ez járulna hozzá »

gépipar és a kohászat korszerűsítéséhez is. A kohászat modern termelőeszközöket csakis a gépipartól várhat, és az exportfeladatok is megkövetelik, hogy a szakmunkásképzési magasabb szintre emeljük. Célszerűbb szervezéssel biztosítani lehet a szakmunkások hasznosabb elosztásai: is. Van olyan munkabrigád, amelybe beosztottak hegesztőt, de az naponta legfeljebb csak másfél-két órát dolgozik és emiatt lerontja a brigád átlagát. Mennyivel jobb lenne, hogy ha a lakatosbrigád egy tagja szakmája mellé megtanulná még a hegesztést is.

Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a gépipar nem képes kohászati berendezések készítésére. Ez a nézet elfogadhatatlan.

Ha. a magyar gépipar képes exportra teljes gyárberendezéseket gyártani, a Kínai Népköztársaságba például komplett csőgyárakat készíteni — ezek sokkal bonyolultabb és igényesebb berendezések, mint a kohászathoz, szükséges hengerek —, akkor tud hengerműveket, készíteni a hazai ipar részére is.

Ebből a nézetből olyan hibák származnak, hogy a gerendasorok 1e1 erhol tok, ugyanakkor pedig finomszel- vényekből százezer tonnás mennyiségeket importálunk külföldről.

A VII. pártkongresszus határozatai kimondják, hogy a termelési tervek túlteljesítése ott szükséges, ahol ennek megvannak a feltételei. A kapacitásnövelésnek és a tervek túlteljesítésének az az alapvető követelménye. hogy a terméktöbblet ne raktári készlet legyen, megfelelő anyag és energia álljon rendelkezésre legyártásához. a termékek számára biztosítsák a fogyasztót és javuljon külkereskedelmi mérlegünk.

Ez az országos mozgalom, métáét a NF.B kezdeményezett; hozzájártd * cá megvalósításahers. „