Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

t esZAKMAGÍ AttORSZAG Csütörtök, 196t. március S. Mérlegbeszámoló közgyűlésen két ktsz-nél A Miskolci Szűcs, Szőrmefestő és Tisztító Ktsz Hatodik évfolyamába lépett a Borsodi Műszaki Élet hangzott előadását olvashatjuk. Ko­sa Pál az észak magyarországi fafel­dolgozó ipar helyzetével és a fej­lesztés irányelveivel foglalkozik. Pálfy Gábor a Rudabányai Vasérc- 'dúsító Művet mutatja be. A folyó­irat a MTESZ három, kormányki­tüntetésben részesült tagját. Domon­kos Vincénét, Korompai GyőzciL és Harmos Károlyt is bemutatja. A hatodik évfolyamába lépett Bur- sodi Műszaki Élet, a MTESZ borsodi intéző bizottságának kiadványa, új számának élén szerkesztőségi cikket közöl Nehézipari Múzeum létesítése címmel. Ebben az írásban, egy Mis­kolcon létesítendő Nehézipari Mú­zeum felállításának, szükségességét és lehetőségeit fejtegeti. Molnár Sán­dor ,,Bentonit használata az aknába befolyó vizek kizárásánál” — cím­mel írt, rajzokkal dúsan illusztrált tanulmányt. Közli a folyóirat Éger- szegi Józsefnek, a Borsodi Vegyész­napokon elhangzott előadását a Diósgyőri Papírgyárban folyó finom­papír gyártásról. Kőszegi Jenő „Vál­tozó igénybevételű rugalmas csavar­kötések” című tanulmányának első részletét olvashatjuk. Kivonatban olvasható Kiss Bélának, a Magyar Tudományos Akadémia által premi­zált dolgozata „Erdei talajok zöld- trágyázására alkalmas növények és módszerek” címmel. Az élelmiszerek bakteriológiai vizsgálatának egysé­ges szemléletéről dr. Biró Zsigmond- nak egy korábbi MTESZ-ülésen el­értjük miért csinálunk évek óta ilyen t'idróczki-kultúszt különböző fóru­mokon Borsodban.) Igen értékes e* élvezetes írás a „Művészeti élet” ro­vatban Horváth Kiss László: Tükrök és cserepei; című fejtegetése, amely­ben egy miskolci kamarahangverseny méltatásához kapcsolódva, nagyon érdekes és megszívlelendő adatokat közöl Miskolc komoly-zenei rendez­vényeinek látogatottságáról. ízes, egyéni hangvétele még értékesebbe leszi Horváth Kiss írását. Ugyan- ebben a rovatban több reprodukciót láthatunk a VI. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás anyagából. A tudományos részben a már em­lítetteken kívül Szilcs Istvánnak Bes­senyei György sárospataki kapcsola­tairól, a költő halálának 150. évfor­dulója alkalmából írt megemlékezé­séi, Deák Gábornak Szigethi Warga Jánosról írt tanulmányát, Fazekas Árpádnak Antibiotikumok a. takar­mányban című cikkét. Juhász And­rásnak a sajókazai lejtősaiknában ta­lált emlős-maradványról szóló írásai. Szabó Gyulának a február 15-i nap- fogyatkozással foglalkozó cikkét, és Kárpáti Zoltánnak a Szovjetunióban lelt tanulmányútja során szerzel! tapasztalataiból összeállított, a szov­jet tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó cikksorozatának második folytatását találjuk. Az eddig emlí­tetteken kívül több fényképösszeállí- tás, valamint könyv- és folyóirat­szemle egészíti ki a tudományos rész' anyagát. A Széphalom című rovatban Bor­sodi Gyula négy, Nikiad Ádám egy. B. Fehér Anna Jtél, Füzes László egy. Bihari Sándor négy és Juhász József két verssel szerepel. A prózai anya­gok között Dávid József két karcola­té!. Déri Ernő szatirikus írását, Ha­jós Magda, regényrészletéi. Hallatna Erzsébet: A gyermek és a. sárkány című novelláját és Merényi László kaukázusi útiemlékezéseit olvashai- juk. Az Irodalmi Szemle rovatban Ko­vács Dániel. ír értékes méltatást Czine Mihály: Móricz Zsigmondi útja a. forradalmakig című könyvéről. Br>- rosnyai Károly pedig a fiatal Babits Mihállyal való találkozására emlék­szik. Gyárfás Imrének a Tiszafái iro­dalmi kiskönyvtárban megjelent két novelláskötetről — Fenéket Judit: Két utca lakója és Csépi József: Ol­dódik az átok — írt kritikai értéke­lése zárja le a folyóirat ez évi első szárnáD (bm) Természetes dolog, hogy ahol any- nyi fiatal él együtt, mint például itt, a sajószentpét.eri Május 1. Iparitanu­ló Intézetben, ólt a tanulás, a munka melleit, nagy szerepet, kap a kultu­rális élet is. Erről beszélgetünk De­meter Béla igazgatóval és Móré Sán­dor otthonvezetővel. A szellemi öttusa itt is nagyon népszerű és a. József Attila olvas-'- mozgalom is egyre inkább hódit. Színjátszóik a leült-árversenyre ké­szülnek. A tanulók közül többen részt vesznek a szavalóversenyen. — Ismeretterjesztő előadást kélhe­1 góságot is. Egy másik állandó mód­szere az volt, hogy diáklány „rokona” részére kiadó szobát keresett, majd egy állítólagos bányászati dolgozó rokonára hivatkozva, tüzelőt Ígért a háziaknak. Előleget vett fel a nem­létező tüzelőre és az szinte természe­tes, hogy valami „emléktárgyat” is magával vitt a lakásból. Kalotaszegi Teréz eddig ötven hasonló esetet is­mert be, de búnlajstroma még nem zárult le. Valóságos nagykereskedőnek ha­zudta magát, a miskolci Kovács Ilo­na, akinek szintén nincsen semmi foglalkozása, ugyancsak többször megjárta már a börtönt, továbbá — mint a társadalomra káros és veszé­lyes egyén — huzamosabb ideig rendőrhatósági felügyelet alatt, állott. Utoljára február első felében hagyta el a börtönt.. Elsősorban a falusiak­ra „specializálta” magát. Az autóbu­szok megállóin, a vasútállomásokon és az állomásokra tartó villamoso­kon szemelte ki áldozatait. Beszédbe elegyedett, yelük. megkérdezte, hová valók és mivel nagy az Ismeretsége a környező községekben, mindenho­vá tudott valamit üzenni, például: — mondja meg Kováesnénak, hogy megvettem mindent, amit rám bí­zott. jöjjön be érte. Aztán elmesélte, hogy neki remeit iisnxeh áttéteséi vannak, olyan fűszer- és egyéb árukat tud beszerezni, remek forrásból, amilye­nek az állami boltokban nem kapha­tók. Ezt a mesét rendszerint kisebb­nagyobb előlegek átvétele követte, amit a hiszékeny utas a külföldi borsra és egyéb árura ^dott. Eddig mintegy negyven esetet ismert be, de még nála sem zárult le egészében a nyomozás. Papp Mihály 57 éves sajópetri la­kos sem marad el szélhámosságban a már bemutatott két nő mögött. Ö is megjárta már néhányszor a bör­tönt, neki sincsen foglalkozása, ha­csak nem tekintjük foglalkozásnak azt, hogy hízott sertéseket, meg ku­koricát kínál eladásra. A nemlétező sertésekre és kukoricára előlegeket kér — és kap is. Nem kevesebbet, mint 500—000 forintot. Eddig már J/hb esetet, beismert. Kalotaszegi Teréz, Kovács Ilona és Papp Mihály a rendőrségen várja, hogy fény derüljön ügyükre és újra bevonuljanak megérdemelt, helyük­re. az általuk már ismert börtönbe. Ezzel azonban nem zárhatjuk lp beszámolónkat. Tf kell venni a tanulságot is! A felsorolt esetek még nem azono­sak a teljes bűnlajstrommal. Sok károsult rosszul értelmezett szégyen- érzetből, vagy mert tájékozatlan, nem tett feljelentést, holott a rend­őrség csak úgy tud a károsultak se­gítségére sietni — a gyanúsítottak vallomásán kívül —. ha a károsult jelentkezik a rendőrségen. Ezen túl­menően szolgáljon tanulságul a há­rom csaló esete valamennyiünknek; ne hagyjuk magunkat félrevezetni! , P. S. illetve sok javítást végzett. Üj üzem­részt állítottak munkába a Bocskai laktanyában, ahol 14 tanulóval ismer­tetik a szakma „titkait”. A tagság jó munkájának eredménye — mint erről Boros Károly főkönyvelő szá­molt be —, hogy ezen az estén mint­egy 89 ezer forintot oszthattak Ki nyereségrészesedésként, ami egyha­vi fizetésnek felel meg. Kluger Eászló ismertette az idei tennivalókat, őszintén szólt a veze­tőséget, a tagságot foglalkoztató gondokról. Talán ennek is tudható be. hogy a közgyűlés túllépte az ilyenkor szokásos ünnepélyes kere­tet. s élénk vita alakult ki. Különö­sen a termelékenységről esett sok szó. Az elnök és a felszólalók — mint többek között Baczuk András és Szabó József — elmondották, hogy a termelékenység növelésének aka­dálya: sok a kieső idő. A gyűlésen a vezetőség és a tagság kereste a (mó­dot, hogyan lehetne csökkenteni a kieső időket. Végeredményben a közgyűlés nemcsak az elmúlt, évi munkáról adott hű képet, hanem segítséget adott az idei feladatok elvégzéséhez is. bevezetésével próbák segíteni a prob­lémán. Á közeljövőben valószínűleg megkezdik a szőnyegek és az ülőbú­torok speciális tisztítását. A közgyűlésen a tagság elbúcsú­zott a nyugdíjba vonuló Tanos Bélá- né főkönyvelőtől, aki kilenc eszten­deig fáradhatatlanul szolgálta a szö­vetkezet ügyét. A Miskolci Kárpitos Kisipari Termelőszövetkezet ugyancsak hétfőn tartotta meg — az MHS megyei székházában —- évi közgyűlését, amelyen megjelent és felszólalt Viskevics Elemér elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője is. Kluger László elnök beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezet egvre nagyobb népsze­rűségnek örvend a lakosság körében. Ezt: többek közölt azzal is kivívta, hogy az elmúlt évben mintegy 5 mil­lió forint értékű ülőbútort gyártott. A közgyűlésen a tagság aggoda­lommal szólt az anyagellátásról, és a szűcsmunka szezonjellegéről. Már- már úgy látszott, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban nem lesz elegendő munkája a ktsz-nek. A vezetőség azonban, a KISZÖV hozzájárulását kérve, most egy új szolgáltatási ág hétfőn délután tartotta mérlegzáró közgyűlését a Széchenyi utca 20. sz. alatt. A 17 tagú kisipari szövetkezet az elmúlt esztendő folyamán úgy dolgozott, hogy tagjainak mintegy másfél hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetett ki. 1960-ban, mint Bodnár István eiv- társ, elnök beszámolójából megtud­tuk, a szövetkezet igyekezett a la­kosság igényeit mindinkább kielégí­teni. Termékeinek mintegy 75 száza­lékát a vásárlóközönségnek aján­lotta fel. Ez jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezetben élő. eleven lett a munkaverseny. A szűcsüzem­ben Juhos János vezetésével, a fes­tő- és tisztítóüzemben pedig Fűzi Jó­zsef vezetésével szocialista munka- brigádok alakultak. Papp Gyula ki­váló munkája elismeréseként elnyer­te az iparág „szakma kiváló dolgo­zója” címet. Jegyzetek o. bolgár képzőművészeti és népművészeti kiállításról A Hetvnan Ottó Múzeumban ren­" dezett bolgár képzőművészen es iparművészeti kiállítás anyaga ha nem is teljes képet, de Ízelítőt ad. a mai bolgár képzőművészet javából és a. népművészet legjellemzőbb sajá­tosságaiból. A kiállítás képzőművészeti anyagul sajnos csak szürke fotókópiák közve­títik s így a. festmények Icoloritjál, szinhaidsa.it a. szemlélő kénytelen hózzáképzelni, ami bizonyos hiány­érzetet kelt: Azt a■ hiányérzetet, ami csökkenti műélvezetünket., valahány­szor művészeti könyvek, albumok szürke fénykép-reprodukcióit, szem­léljük, miközben ollhatailanul biriz­gálja. kíváncsiságunkat: milyen lehet a mű színben, eredetiben. Hiányérze­tünk ellenére megragad, -mindaz, am.it a, fotográfiák a bolgár művészet tartalmi és formavilágáról monda­nak. A felszabadulás után megújhodott bolgár képzőművészet reprezentáns alkotásai, harcos közösségi szellemei, élményszerűséget, gazdag érzelem- világot és alapos mesterségbeli fel- készültséget tükröznek. Kiemelkedő képviselőit a forradalmi hagyomá­nyokban gyökerező szocialista esz­meiség hatja át.. A bolgár művészetet kevéssé érintették a nyugati művé­szeti forrongások, dekadens irányza­tok, s fejlődésében elsősorban a. szov­jet képzőművészetiéi igyekszik lépést tartani. Tagadhatatlan jeleit látjuk annak, hogy a bolgár képzőművé­szetben is kialakulóban van egy új, korszerű, de a. népközelségtől, a lzoz- érthetőségtöl nem távolodó képzőmű­vészeti formanyelv és bizonyos egyéni stilustörekvés, de az alapvető művészi szemlélet szem előtt tartja, hogy a művészei nem egy „beava­tott” szűkkgrü társasághoz, hanem az egész néphez szól. Az ebben a szellemben korszerűsödő, alakuló formavilágról beszél itt néhány, a dolgozók mindennapját, közösségi munkáját, megelevenítő festmény és grafika, több szobor, köztük Ivanov drámai, erejű műve: A. zászlótartó. A forradalmi festészet remekei Petrov „Partizán dal”, Alexan­der Popilov „Az apa kivégzése után”, című alkotásai. Bohan: Politilcai fog-* lyok, Dinov: Kivégzés c. müve a. ma-*--------------- : 4 A {egűjabb szakirodsloüimal segíti!; i az üzemek munkáját A Lenin Kohászati Müvek műsza-l ki könyvtára sokféle módon gyara-l pítja a dolgozók szakismereteit. Aj tizenhétezer kötettel rendelkező köz­ponti és a mintegy 20 üzemi könyv­tár havonként többszáz könyvet, bel-; és külföldi folyóiratot kölcsönöz a; dolgozóknak s körülbelül 250—300 oldal terjedelemben, hat-hét nyelv-; bői fordított anyaggal is gyarapítják az érdeklődők szakmai ismereteit.; Ezen kívül, két-három hónaponként,; „Könyvtári Tájékoztatóban” teszik; közzé — kivonatos ismertetés for-; májában — a legfrissebb szakköny-; vek tartalmát, hogy ezzel is felhív-; ják a figyelmet; a gyár üzemeiben is hasznosítható, korszerű eljárások; tanulmányozására. Az idén a könyv-; tár kollektívája újabb rendszer be-; vezetésével is javítani akarja mun-; kaját. Ezért egy-egy, a gyár szem-; pontjából fontos feladatra, problé-; makörre vonatkozó külföldi szak-! irodalmat lefordítanak, azokat, összr-j gyűjtik, könyvecskébe foglalják és? sokszorosítva kiadják az üzetneknek.? A gyár acélművében például máj már minden martin-kemencében f használják ennek nyomán a , na^y? kalóriá.iú, kénmentes földgázt. A tó-? vábbiakban — többek között — a? gyár műszaki fejlesztésének célkitű-í zéseihez igazodva, az acél gáztalaní-? fására, a kohósalak hasznosítására.? a dolomit felhasználására vonatkozó? szakirodalom gyűjteményét adják ki? * rozatosan. * gyár szemlélőben akaratlanul is Der kovits-reminiszcenciákat idéz. E for radalmí tárgyú művek, valamin Üimo Zainov ,,Mennek a törpe vízi- erőműhöz” című beszédes olaj kom­pozíciója, üalesov „Kenyér a munka­brigádnak” című, a közösségi érzés derűjét sugárzó kctalakos szobra, ; még néhány, a. szocialista élet forme jellemző jelenségeit ábrázoló, eszme igényű alkotás meggyőzően -igazoljt alkotóinak érzelmi azonosulását, a dől gozó néppel és a. közvetlen élményét ami a kompozíciók ízesen reális fel építéséből csendül, ki. Ht megkap égi munkában megfáradt ülő asszoni markánsan megminlázolt szobra, öli két finoman megmunkált női akt­szobor, majdpedig egy különös, érde­kes művészfej: a. hosszúkás arcú hosszú ősz szakállú Vladimír Dimit­rov mester önarcképe. Ha a kis gyűj­temény keveset is ragad ki a bolgár képzőművészet egészéből, ennyiből is kiviláglik, milyen magas szintet ért el, a. jelenkori bolgár művészet. A népművészeti anyag itt látható válogatott darabjai részben eredeti­ben, részben színes fotókópiákban tá­rulnak a néző elé. Arról győznek meg, amire Bartók és Kodály muzsi­kája, meglátásáé is emlékeztetnek: az országhatárok sohasem voltak és nem. lehetnek n szomszéd, népek lelki érintkezéseinek, a népi Ízlést formáló kölcsönhatásoknak és a. népi gondol­kozás széles áramlásának korlátái. A népi kerámiákon, korsólton. fa- és cserép tányérokon, a szőtteseken és a népviselet tájanként eltérő női és férfi ruhadarabjainak díszítő motí­vumaiban. színösszetételében nem­csak a bolgár népi ízlés sajátosságai, hanem a. román, szerb, görög és tö­rök népművészet szín- és formabeli beütései is felismerszenek. Sőt, ha aprólékosabban vizsgáljuk a dolgot, találunk sok részletmotírfumot a szé­kely, a. torockói viselettel rokon stí­lusjegyekből is. A népviselet táji jellegzetességei •J sokat beszélnek egy-egt/ nép — ez esetben a bolgár nép — történelmi múltjáról. Fl. B. A hiszékeny emberek vámszedői Hogyan töllik a szabadidőt? lenként tartunk — mondják. — Kü­lönösen a politikai, illemtani, vallási kérdésekről beszélünk sokat. Tanu­lóinknak minden heten egyszer ok­tatófilmet vetítünk. A bányászaka- démián is minden két hétben van előadás. A könyvtárnak különösen nagy a szerepe a szabadidő helyes kihaszná­lása végett. Fejlesztésére vagy gond­dal vigyáznak. A múlt évben példá­ul 3000 forintért vásárolta!:, ebben az évben pedig 2000 forintért vesz­itek köteteket. Az intézetben barkácsoló szakison is szerveztek, amely nagyon hasznos > időtöltésre ad lehetőségei. A tanulóit 2készítik el a szükséges szemléltető ?eszközöket is, a modelleket, ácsolási itipusokat stb. Gyakran adódik olyan *munka, amit ugyan szakembereknek ikellene elvégezniök. — de a szakkör ttagjai elvégzik ezt is. | — Nagyon ügyesen dolgoznak ezek gyerekek — mondják a vezetők. — IMiclött valamelyikük hazamenni:, Ibiztos, hogy elkészít az „öcsinek”, tvagy a „huginak” valami Ötletes já- tlókot. Természetesen elsősorban nem tez a legfontosabb munkájuk, hanem tkülönféle modellek elkészítése, ame­lyeket az országos ipari tanuló kiál­lításra is felküldünk. A múlt év decemberében a televí­ziót. is beszerelték, azóta, ha alkal­muk van rá, nem mulasztanak el .egyetlen műsort sem, A sajátjukként kezelik a televíziót, mert azon a pén­zen vették, amit a tsz-ben végzett murikéért kaptak. — Még egy kedvenc témát „dédel­getünk” — mondja egyikük. — Sze­retnénk egy íotószakkörl alakítani. A fiúk nagyon szeretnének fotózni, azonban egy ilyen, szakkör anyagi ’.alapjainak a. biztosítására, mi mum vagyunk, képesek. A bányász műve­lődési otthon vezetősége megígérte. hogy segítséget ad. reméljük, így u '■lesz. Az itt tanuló fiataloknak körülbe­lül 75 százaléka KISZ-tag. Magától értetődő, hogy elsősorban rájuk le­ltet számítani mindenben. A politi­lcai oktatásból is kiveszik a részüket: ■ resztvesznek „A világtérkép előtt* ■ oktatásban, az „Ifjú kommunista próbán” és minden héten tartanak 'egy-egy 'sajtóbeszámolót. j Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a sajószentpéteri Május 1. Iparitanu­ló Intézet fiataljai hasznosan töltik ■szabadidejüket. tv*) 1 Napról-napra kevesebb ugyan, de I vannak még hiszékeny emberek, lakik inkább hisznek és bíznak a „jó­lakaró”, vagy előzékeny, szolgálat- Ikész segítő álarcában jelentkező is- I meretlenben, mintsem bevásárlásai- jlcat a szocialista kereskedelem egy- jségeiben, bonyolítanák le. Ebből kö- I vetkezően vannak, akik ezt a hiszé- j kenységet alaposan ki is használják, szinte üzletszerűen foglalkoznak a jóhiszemű emberek becsapásával. Közülük mutatunk be az alábbiak- j ban három figurát. Mindhárman ré­gi ismerősei a rendőrségnek. Foglalkozása ugyan nincs a negy­vennégy esztendős, mezőnyárádi Ka­lotaszegi Teréznek, de a hiróstígon már nagy az „ismeretsége“ Sokszor koptatta már a vádlottak padját, meg a börtöncellák padlóját. Utoljára tavaly októberben hagyta el a börtönt. Szabadulása után sem né­zett. kereső foglalkozás után, inkább házról-bázra járt, idősebb, magános nőket keresett fel1, kipuhatolta csa­ládi körülményeiket, rokonaikat, majd azt állította, hogy abból a fa­luból való, ahol rokonai laknak. Ne­veket is említett a faluból, így a bi­zalmat megszerezte. Elmondta ez­után, hogy vásárolni akart a város­ban, de száz-százötven forint hiány­zik a pénzéből. Rendszerint meg­sajnálták, s kisegítettek, ha már a falusi rokonok jóismerőse. Amíg a háziak a pénzt előkeresték, Kalota­szegi Teréz rendszerint magához emelt valami könnyen elrejthető in­A Borsodi Steile IBI. évi 1. száma Nemrégiben hagyta el a nyomdát az V. évfolyamába lépett Borsodi Szemle ez évi első száma. A folyóirat új számának — a szokástól eltérően — nincs egységes profilja, tartalmá­ból nem tűnik ki egy központi vezér­szál, nincs olyan alapvető tanulmány benne, amely meghatározná a szám jellegét. A tudományos részben Sárközi Andor két írását olvashatjuk. Az el­sőben — A marxista filozófiai mű­veltségén címmel — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága mellett működő filo­zófiai munkaközösségnek a filozófiai front helyzetéről és feladatairól adott téziseit ismerteti, méltatja. A másik írásában az iskolareform-tervezetnek Borsod megyében és Miskolcon le­folyt vitáit summázza. Érdekes rész­letet olvashatunk Kovács Mihály és Egri Belülié tanulmányából Tárd mai helyzetéről, elsősorban a kereske­delmi áruforgalom szemszögéből. Ügyes tördeléssel több kép mutatja be a régi és a mai Tardot. A képeket H. Szabó Béla készítette. Kabdcbó Lóránt tollából hosszabb tanulmányt olvashatunk Szabó Lörineröl. A „Múltunk megismeréséhez” ro­vat-címszó alatt, olvashatjuk Gazsi József írását „Adalékok Borsod me­gye munkásmozgalmának történeté­hez a Horthy-fasizmus első éveiből (1920—1021)” címmel. Takács Béla írását — sok ábrával és f énjót éppel illusztrálva — a hajdani zempléni üveghutákról, H. Szabó Béla érteke­zését Nagyváthy Jánosról, és — ugyanebben a rovatban található Uj- váry Zoltán írása „Vidróczki hagyo­mányok Borsodból” címmel. (Nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom