Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

Világ proletárjai, egyesűüete A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 64. szám Ára: 50 fillér 1961. március 16, csütörtök Usztyinov elvtiírs látogatása • megyénkben (3. oldal) Palkonyai tavasz (2. oldal.) Szibériai jegyzetek (4. oldal) . V J Ml a fOBitosalsSs ? A nagyüzemi gazdálkodás egyik elengedhetetlen teltétele a meg­felelő állatállomány biztosítása. Ehhez viszont épületek, istállók szükségesek. Az új termelőszövet­kezetek igen jelentős problémája a megfelelő gazdasági épületek létrehozása. Éppen ezért az épít­kezéseknél segít leginkább a párt, a kormány. Term f* z c les er,. a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az új közös gazdaságok jelentős többsége megalakulása után azon­nal hozzálát — saját erejéből — a legszükségesebb istállók felépíté­séhez. Hiszen a legtöbb helyen ma már az a nézet érvényesül, hogy: minél kevesebb hitelt és minél többet a magunk erejéből. Néhány nappal ezelőtt a tisza- ladányi új termelőszövetkezet ve­zetői örömmel újságolták, hogy jórészt már előkészítették az anya­got a tavaszi építkezésekhez. Ugyanezt tették a taktaszadai Üj Barázda és más termelőszövetke­zetek tagjai is. Az ilyen nekibuz­dulás, a határozottság azt bizo­nyítja. hogy az új termelőszövet­kezetek tagsága nem vár ölhetett kézzel. Megérti, hogy saját boldo­gulása érdekében magának kell tevékenykednie. Nem ritka az olyan közös gazdaság, amely szí­vesen veszi ugyan az állam anya­gi támogatását, a hosszú- és kö­zéplejáratú hiteleket, mert ezzel a jövőt tekintve gyorsabban, biz­tosabban léphet előre, azonban külön tervet készít olyan gazda­sági épületek építésére, '’amelyhez senkitől nem vár segítséget. Ter­mészetesen akad más nézet is. A napokban a sátoraljaújhelyi járási tanácson a termelőszövet­kezetek építkezésének kérdéséről vitáztak. A vita a bank és a járá­si tanács munkatársai között folyt. A járási tanács munkatársai azt állították, hogy a termelőszövetke­zetek éves tervükbe korlátlanul tervezhetnek sajáterős építkezése­ket, s a saját beruházások után bizonyos kedvezmények illetik meg a tsz-tagságot. A bank mun­katársai viszont a nemrégiben ki­adott 43 319/llKiL számú FM és PM közös tájékoztató és a kapott utasítások alapján azt bizonygat­ták, hogy a termelőszövetkezetek csak a megadott beruházási és hi­telkereteken belül tervezhetnek. Természetesen az utóbbi érvek az igazak, s hogy néhány termelő­szövetkezet a rendeletekkel ellen­tétben tervezett, s tervük utólag módosításra szorul, az elsősorban a járási tanács hibája. Az új és régebbi termelőszövetkezetek anya­gi támogatása ugyanis nem kis gond népgazdaságunk számára. Nem rendelkezünk elegendő épí­tőanyaggal, s ami van, azt terv­szerűen kel felhasználnunk. A ter­ven felül végzett sajáterős beruhá­zások viszont már számos esetben nagy problémák elé állították az il­letékes szerveket, mert ezer követ kellett megmozgatni, hogy egy-cgy felében-harmadában kész, terven felüli gazdasági épület befejezéséi­hez előteremtsék az anyagot, ne­hogy a végzett munka kárba vcsz- szen. E rendelet alkalmazása viszont nem jelenti kategorikusan azt, hogy a termelőszövetkezetek a megadott kereteken felül nem építhetnek. Építhetnek, sőt építse­nek is, ha megvan hozzá a megfe­lelő anyag. Ez ugyan többlet-mun­kaegységet jelent majd az év vé­gén és néhány fillérrel esetleg meg is rövidíti az egy munkaegységre eső részesedést, azonban elsősor­ban a termelőszövetkezeti tagság látja, hasznát, ha az épületek se­gítségével jövedelmezőbben, cél­szerűbben gazdálkodhat. Ami vi­szont a sajáterős beruházások utá­ni állami kedvezményeket illeti, — végeredményben ez sem a leg­döntőbb dolog. Hiszen a termelő- szövetkezetek megkapják az ál­lamtól azt az anyagi támogatást, amely az éves pénzügyi tervben szerepel. Annál többet viszont sen­ki nem kívánhat. Ezer és egy pé’da akad arra, hogy a termelő­szövetkezetek építenek, dolgoznak anélkül, hogy munkájuk jogos gyümölcse után más külön hasz­not, külön juttatást kapnának. Barcsa «, A putmohi járásban is teljes erővel megüke&dádiitt a tavaszi munha Megyénknek ebben az lehet megkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, mint másütt. Mezőcsát környékén már virág nyílik az árokpartokon, a gólyahír sárga sziromfeje fürkészi az eget, mikor jelenik meg rajta a Jdkelet győzelmét hir­dető gólyamadár, amikor a putnofoi járás Csehszlová­kiával határos részein még hófoltokat láthat az ember. A dombok napfény nem járta rédőiben megbújó tél csak március végére szedi fel végleg sátorfáját, adja át helyét a tavasznak. A putnoki járásban az elmúlt hét péntekjén kez­dődött meg a szántás-vetés, de az általános "kezdésre lényegében csak ezen a héten kerül* sor. Még most i9 vannak olyan részei a határnak, ahová géppel r.em lehet menni, csak a fogatot tudják ott hasznosítani. S hogy hogyan indult, milyen következtetéseket lehet levonni az indulás körülményeiből? Vassal István elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője megelégedéssel újságolta: — Tíz esztendeje dolgozom itt, de ehhez hasonló Iparkodásra nem emlékszem. Olyan lendülettel fogtak munkához az új termelőszövetkezeti községek, hogy az valóban elismerést érdemlő. A lelkes iparfkodás az ál­talános. Nem tekintgetnek se jobbra, se balra — igaz, bárhová is néznek, mindenütt ugyanazt látják: a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok serénykodését, s ez a látvány arra bírja Sírét, hogy maguk is megfogják az eke szarvát, szántsanak, vessenek. Az iramot nem tudom mással magyarázni, mint azzal: a dolgozó parasztok megértették: úgv jár­nak jól. ha a ténylegesen, a saját szemükkel is látható lehetőségeket a maguk szorgalmas iparkodásával segí­tik valósággá. S így is van. Nem egy társközségben mondogatják: ,,énnek ísy kell lenni, nekünk a földből kell megélnünk, tehát rajta, nyomjuk a gombot, legven mit aprítanunk a telire..." így beszélnek már a jáíkfalvaiak is, akik tavaly ilyenkor bizony rá se hederftettek a munkára, nem dolgoztak rendesen, s elszalasztottak egy esztendőt anélkül, hogy az a legkisebb mértékben is valóra vál­totta volna anyagi természetű elképzeléseiket. Az osz­tozkodáskor, a zárszámadáson bizony nem volt mit- osztani, sőt, (jelentős összeg szerepelt a mérlegben hiányként. Bántó nemtörődömségültet megtetézte a szeszélyes időjárás. De azért annyi igazságérzet szorult beléjük, hogy ott, a zárszámadó közgyűlésen sorra áll­tak fel az emberek, s bátran megmondták mások és önmaguk hibáit, melyek a siralmas zárszámadáshoz vezettek. S a kritika használt. Nagy nekibuzdulás ta­pasztalható Jákfalván. Szántanak, vetnek, s ígérgetik, hogy n mérleghiányokozta adósságukat rövid idő alatt letudják. termel őszövetkezeti tagot kel­lene elvinni Jákfalvára, ne­hogy ezek az újak is megjárják ugyanazt a szomoní zárszámadáshoz vezető utat, s már a kezdet liezdetén értsék meg: a termelőszövetkezetben vaskövetkezetes- séggel érvényesül az á törvény, hogy aki nem dolgozik, Sok őidonsült ne is egyék. >,Nincs mese” — mondják a hétiek, akik a járásban a jók között is a legjobbaknak számítanak iparkodás dolgában. Dienes bácsi, a termelőszövetkezet elnöke hozzáértéssel igazgatja a fiatal ‘közösség első lépéseit. Már a télen, február elején megfogták a munka végét. Ha boldogulni a Ivarunk, dolgoznunk is kell — jelentik ki. Az elnök és a vezetőség megszer­vezte például a jégvágást. Megtöltötték az ózdi ven­déglátóipar összes jégpincéit, s ezért 40 ezer forint ütötte markukat. Milyen jól jött. ez a pénz! Mint az új házasoknak az első fizetés. Volt miből beszerezni az aprómagot, futotta belőle az egyeb házi kiadásokra is. A putnoki járás 10 új termelőszövetkezeti községe szinte kivétel nélkül hangos a tavaszi munka zajától, s ebben a lelkes, iparkodásra valló hangulatban meg­lehetősen bántóan hat például Bánréve, Bánhorváti vagy Sajógalgóc esete, de még Nagybarcával sem lehetünk megelégedve. Nem megy úgy a munka, ahogy kellene. Az objektív, ténylegesen meglévő nehézsége­ken kívül elsősorban a tagság és a vezetőség nemt- törőuömsége okoz bajt. Nem szervezik meg kellő lelki­ismeretességgel a munkát, nem törődnek az emberek nevelésével, s az emberek nem törődnek saját kenye­rükkel. Mert elsősorban a saját kenyerükről van szó. Kicsinves meggondolásokkal tartják vissza magukat a közös mimikától, s az idő megy, a tavasz el fog múlni, s ők majd jövő ilyenkor — a jákfalvaiakhoz hasonlóan — rádöbbennek, hogy hanyagságuk következményei elsősorban önmagukat sújtották. A járásban sikerült határidőre befejezni a tavasz­búza vetését, március 15-én lényegében végeztek ezzel a nagyon fontos munkával. A legjobban megy a munka Héten, Vadnán. de a többiekre sem lehet különösebb panasz, az említettek kivételével. A járás tsz-ei egymást biztatják, versenyezzenek, melyik fejezi be korábban a tavaszi munkákat. A putnoki Győzelem Tsz már el­vetette a tavaszbúzát, mintegy 100 hold egyéb tavaszi vetéssel is rendelkezik, s a tavasziak alá szántott föld mennyisége is túl van a 150 holdon. Ha idejük engedi, hamarosan megkezdik egy 70 férőhelyes tehénistálló átépítését, továbbá egy 5 vagonos kukoricagóréhoz teremtik elő a szükséges faanyagot A nyolc fogaiból álló fuvaros-brigád az Özdi Kohászati Üzemeknek szál­lít Sajó-homokét Ez. a brigád - hegy teljes erővel vegye Id részét a tavaszi mezőgazdasági munkákból — tartalék homoGcat hordott össze. Persze még az újdonsült putnoki tsz-tagok között is akadnak olyanok, akiknek nem fűlik a foguk a közös munkához. Ennek az el­enyésző kisebbségnek is meg kell azonban értenie, ha boldogulni akar, akkor bizony dolgozni is muszáj. A vadnai termelőszövetkezet már megkezdte sajáterős beruházásai kivitelezését, beállított 12 anyakocát, 20 darab sertést hízóba fogott lelkesítő hangulatában sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy mit miért tesznek, nehogy később, amikor szapo­rodnak a tennivalók, a nehézségek láttán kedvüket veszítsék. A szorgoskodás az, amely biztosítja minden tsz-tag és övéi számára a mindennapi kenyeret, s ez a nagy cél serkentse őket egyre jobb munkára. Az iparkodás SzaRlanácsadó osztíassoDkat jelűinek ki s járásokban A földművelésügyi miniszter a na- i pókban intézkedést adott ki, amely szerint a termelési szaktanácsadást és propagandát az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági nagy­üzemre keli építeni. Ennek érdeké­ben a járásokban 2—3 olyan, állami* kísérleti vagy tangazdaságot illetve termelőszövetkezetet választanak ki, amelyek alkalmasak a gyakorlatban bevált nagyüzemi mezőgazdasági ter­melési módszerek teljesítésére és is­mertetésére. A bemutató üzemek szo­ros kapcsolatot létesítenek a kör­nyékbeli termelőszövetkezetekkel. A bemutató üzemek szakemberei fel is keresik a termelőszövetkezete­ket^ részletesen elemzik a közös gaz­daságok munkaszervezését, a jöve­delmező gazdálkodás, az árutermelés növelésének lehetőségeit, és a hely­színen adnak segítséget számukra.- ’*1 oOo - ■" KisállattenyésztS ifjúsági szövetkezetek A falusi ifjúsági szövetkezetek, befejezték a zárszámadást. Kide­rült, hogy a kisállattenyésztéssel, zöldség- és cprómagtermesztéssel foglalkozó 24 szövetkezel ifjúsága csaknem 200 ezer forint nyereség­gel zárta az évet. Fel nem osztható közös vagyonuk értéke meghaladja- a 21 ezer forintot. A bevétel jó ré­szét külföldi és hazai utazásra, klubszobák, könyvtárak berendezé­sére és egyéb szórakozást segítő eszközök vásárlására fordítják. "■"‘-OQO--“■"* Szabályozzák a vetőburgonya forgalmát Az illetékes’ minisztériumok és a SZÖVOSZ elnöke együttes utasítást adtak ki a vetőburgonya forgalmáról. Az utasítás értelmében mezőgazda­sága termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok, valamint egy­szerűbb mezőgazdasági szövetkezetek vetőburgonyát „SZÖVOSZ” feliratú szárazbélyegzővel ellátott „szállítási engedéllyel” szállíthatnak. Engedély csak akikor adható, ,ha az igényé szá­mára az illetékes járási tanács mező- gazdasági osztálya igazol ia, hogy a termelési tervben szereplő burgonya- vetésterülethez mennyi vetőgumó szükséges. Az alsőberecki Uj Erő Tsz valóban rászolgál a nevére. A község másik termelőszövetkezete, az Egyetértés és a felsőberecki Harcos csatlakozott hozzá. így most létszámban, földte­rületben gyarapodva kezdték a tava­szi munkát­A majorban csak egy-két jószág- gondozó btikkan elő nagynéha, vagy megáll néhány lovasszekér, hogy ve­tőbúzával megrakodva kikocogjon a határba. Errefelé is jó idő van, s igen népes a határ, vetnek, fogatol­nak. A tsz két traktorán kívül vala­mennyi fogat munkában van, s ugyanígy kivétel nélkül valamennyi tsz-tag kint szorgoskodik. A kerté­szetben is mozgolódnak, A napfény, meg a szél szárítja a talajt, s bizony aranyat ér most min­den perc. Az 1200 hold szántóra gya­rapodott tsz-nek meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy még eredmé­nyesebben gazdálkodhasson, mint eddig. Nagy célokat tűztek maguk elé az idén, s ha azt akarják, hogy ezek valóra váljanak, akkor bizony jókor kell kelni, minden munkáskéz szorgoskodására szükség van. A már eddig is szépen gyarapodott állatál­lományt akarják most tovább gyara­pítani. Ez a legfontosabb célja az egyesült tsz-nek. A szépen fejlett jó­szágállomány vonzotta, s bírta csat­lakozásra a másik két tsz-t. Ha rossz is volt az elmúlt esztendei időjárás, itt ellensúlyozni tudták a természet mostohaságát, szépen pénzeltek a sertésekből és a többi jószágból. Az idei célok? A takarmányter­mesztés a legfontosabb, hiszen jó ta­karmányalap nélkül nem lehetne szó a jószágállomány gyors fcjlesztésé- rői. 231 sertést hizlalnak meg az idén, s ebből 255 mázsa sertéshúst Az igyekvő bereckiek adnak át a felvásárló szerveknek. Már tavaly hozzákezdtek a baromfi- tenyésztéshez. Az idén 15 mázsa súlyban 2500 darabot nevelnek fel, s a 300-as magyar-sárga törzsállo­vel, céljairól. Már az elmúlt eszten­dő is igazolta, hogy aki szorgalma­san dolgozik a tsz-ben, az megtalál­ja a számítását- Az új célok még na­gyobb reményre jogosítanak. Még Csomós Fcrcncné m pulykákat eteti. Foto: Szabados mányt ezerre gyarapítják. A ba­romfi - és szárnyasállomány to­vább növekszik a pulykával és a libával is. A kettőből együttvé­ve több tnint 60 mázsát akarnak át­adni az idén. És ugyanilyen erőfe­szítéseket. tesznek a szarvasmarha- tenyésztésben is. Ezek az elképzelések találkoznak éjj egybeesnek a fogság törekvései­ma is sokan eljárnak a vállalatokhoz a községből, de az eredményes gaz­dálkodás több alsőberecki lakost el­gondolkoztatott Egy társadalmi fo­lyamat érdekes jeleivel lehet itt ta­lálkozni. Nemrégen V. Orosz József, Z. Balogh Lajos és Kiss Orosz Mik­lós kopogtatott a tsz-iroda ajtaján. Mindhárman a Kazincbarcikai Mélyépítő , yállalalnál dolgoztok. Megelégelték azonban a vonatozást, a sok száraz ételt, a családtól való különélést, s úgy döntöttek, hogy be­lépnek a termelőszövetkezetbe. Ma már mind a hárman az Uj Erő tag­jai. Hudi László, akinek a szeme egy alsőberecki lányon akadt meg, szin­tén a tsz-t választotta. Sokan for­gatnak most hasonló gondolatot fe­jükben, s így könnyen meg lehet ér­teni a szövetkezet vezetőinek biza­kodását, amikor azt mondjál:.: nem kell félni, nem lesz munkaerőhiány. A szövetkezet tagsága tovább akarja gépesíteni a gazdaságot, Az idén egy lánctalpas traktorral gya­rapodnak. Ennek első részletét az Uj Erő saját pénztárából fizeti ki. Igyekvésben, szorgalomban nincs hiány Alsóbercckibcn. A légkör is olyan, hogy a legcsekélyebb rend­bontás is a közvélemény nemtetszé­sével találkozik. A tsz vezetői igen határozottak, nem hunynak szemet a hibák fölött. A minap valaki egy fél­órát elkésett a munkából, noha tud­ta, mikorra kell a brigádpezetőnél, ifj. Tamók Józsefnél jelentkeznie. Tamók József óképpen szólott: — Ha nem volt. sietős eddig, akkor szépen fáradjon haza, s holnap jöj­jön pontos időben ... A példa híven igazolja: mindin­kább megszilárdul a fegyelem a tsz- ben. Ahol pedig jó a fegyelem, ott bizakodással tekinthetnek a jövőbe. Ha az alsőberecki Uj Erőben ugyan­az a szorgalom mutatkozik majd a nyáron és az ősszel, mint most, meg tudják valósítani céljaikat és a sá­toraljaújhelyi járásban sokan tekin­tik majd példaképüknek az alsóbe- reckieket. i-r- garami —

Next

/
Oldalképek
Tartalom