Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
Világ proletárjai, egyesűüete A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 64. szám Ára: 50 fillér 1961. március 16, csütörtök Usztyinov elvtiírs látogatása • megyénkben (3. oldal) Palkonyai tavasz (2. oldal.) Szibériai jegyzetek (4. oldal) . V J Ml a fOBitosalsSs ? A nagyüzemi gazdálkodás egyik elengedhetetlen teltétele a megfelelő állatállomány biztosítása. Ehhez viszont épületek, istállók szükségesek. Az új termelőszövetkezetek igen jelentős problémája a megfelelő gazdasági épületek létrehozása. Éppen ezért az építkezéseknél segít leginkább a párt, a kormány. Term f* z c les er,. a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új közös gazdaságok jelentős többsége megalakulása után azonnal hozzálát — saját erejéből — a legszükségesebb istállók felépítéséhez. Hiszen a legtöbb helyen ma már az a nézet érvényesül, hogy: minél kevesebb hitelt és minél többet a magunk erejéből. Néhány nappal ezelőtt a tisza- ladányi új termelőszövetkezet vezetői örömmel újságolták, hogy jórészt már előkészítették az anyagot a tavaszi építkezésekhez. Ugyanezt tették a taktaszadai Üj Barázda és más termelőszövetkezetek tagjai is. Az ilyen nekibuzdulás, a határozottság azt bizonyítja. hogy az új termelőszövetkezetek tagsága nem vár ölhetett kézzel. Megérti, hogy saját boldogulása érdekében magának kell tevékenykednie. Nem ritka az olyan közös gazdaság, amely szívesen veszi ugyan az állam anyagi támogatását, a hosszú- és középlejáratú hiteleket, mert ezzel a jövőt tekintve gyorsabban, biztosabban léphet előre, azonban külön tervet készít olyan gazdasági épületek építésére, '’amelyhez senkitől nem vár segítséget. Természetesen akad más nézet is. A napokban a sátoraljaújhelyi járási tanácson a termelőszövetkezetek építkezésének kérdéséről vitáztak. A vita a bank és a járási tanács munkatársai között folyt. A járási tanács munkatársai azt állították, hogy a termelőszövetkezetek éves tervükbe korlátlanul tervezhetnek sajáterős építkezéseket, s a saját beruházások után bizonyos kedvezmények illetik meg a tsz-tagságot. A bank munkatársai viszont a nemrégiben kiadott 43 319/llKiL számú FM és PM közös tájékoztató és a kapott utasítások alapján azt bizonygatták, hogy a termelőszövetkezetek csak a megadott beruházási és hitelkereteken belül tervezhetnek. Természetesen az utóbbi érvek az igazak, s hogy néhány termelőszövetkezet a rendeletekkel ellentétben tervezett, s tervük utólag módosításra szorul, az elsősorban a járási tanács hibája. Az új és régebbi termelőszövetkezetek anyagi támogatása ugyanis nem kis gond népgazdaságunk számára. Nem rendelkezünk elegendő építőanyaggal, s ami van, azt tervszerűen kel felhasználnunk. A terven felül végzett sajáterős beruházások viszont már számos esetben nagy problémák elé állították az illetékes szerveket, mert ezer követ kellett megmozgatni, hogy egy-cgy felében-harmadában kész, terven felüli gazdasági épület befejezéséihez előteremtsék az anyagot, nehogy a végzett munka kárba vcsz- szen. E rendelet alkalmazása viszont nem jelenti kategorikusan azt, hogy a termelőszövetkezetek a megadott kereteken felül nem építhetnek. Építhetnek, sőt építsenek is, ha megvan hozzá a megfelelő anyag. Ez ugyan többlet-munkaegységet jelent majd az év végén és néhány fillérrel esetleg meg is rövidíti az egy munkaegységre eső részesedést, azonban elsősorban a termelőszövetkezeti tagság látja, hasznát, ha az épületek segítségével jövedelmezőbben, célszerűbben gazdálkodhat. Ami viszont a sajáterős beruházások utáni állami kedvezményeket illeti, — végeredményben ez sem a legdöntőbb dolog. Hiszen a termelő- szövetkezetek megkapják az államtól azt az anyagi támogatást, amely az éves pénzügyi tervben szerepel. Annál többet viszont senki nem kívánhat. Ezer és egy pé’da akad arra, hogy a termelőszövetkezetek építenek, dolgoznak anélkül, hogy munkájuk jogos gyümölcse után más külön hasznot, külön juttatást kapnának. Barcsa «, A putmohi járásban is teljes erővel megüke&dádiitt a tavaszi munha Megyénknek ebben az lehet megkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, mint másütt. Mezőcsát környékén már virág nyílik az árokpartokon, a gólyahír sárga sziromfeje fürkészi az eget, mikor jelenik meg rajta a Jdkelet győzelmét hirdető gólyamadár, amikor a putnofoi járás Csehszlovákiával határos részein még hófoltokat láthat az ember. A dombok napfény nem járta rédőiben megbújó tél csak március végére szedi fel végleg sátorfáját, adja át helyét a tavasznak. A putnoki járásban az elmúlt hét péntekjén kezdődött meg a szántás-vetés, de az általános "kezdésre lényegében csak ezen a héten kerül* sor. Még most i9 vannak olyan részei a határnak, ahová géppel r.em lehet menni, csak a fogatot tudják ott hasznosítani. S hogy hogyan indult, milyen következtetéseket lehet levonni az indulás körülményeiből? Vassal István elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője megelégedéssel újságolta: — Tíz esztendeje dolgozom itt, de ehhez hasonló Iparkodásra nem emlékszem. Olyan lendülettel fogtak munkához az új termelőszövetkezeti községek, hogy az valóban elismerést érdemlő. A lelkes iparfkodás az általános. Nem tekintgetnek se jobbra, se balra — igaz, bárhová is néznek, mindenütt ugyanazt látják: a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok serénykodését, s ez a látvány arra bírja Sírét, hogy maguk is megfogják az eke szarvát, szántsanak, vessenek. Az iramot nem tudom mással magyarázni, mint azzal: a dolgozó parasztok megértették: úgv járnak jól. ha a ténylegesen, a saját szemükkel is látható lehetőségeket a maguk szorgalmas iparkodásával segítik valósággá. S így is van. Nem egy társközségben mondogatják: ,,énnek ísy kell lenni, nekünk a földből kell megélnünk, tehát rajta, nyomjuk a gombot, legven mit aprítanunk a telire..." így beszélnek már a jáíkfalvaiak is, akik tavaly ilyenkor bizony rá se hederftettek a munkára, nem dolgoztak rendesen, s elszalasztottak egy esztendőt anélkül, hogy az a legkisebb mértékben is valóra váltotta volna anyagi természetű elképzeléseiket. Az osztozkodáskor, a zárszámadáson bizony nem volt mit- osztani, sőt, (jelentős összeg szerepelt a mérlegben hiányként. Bántó nemtörődömségültet megtetézte a szeszélyes időjárás. De azért annyi igazságérzet szorult beléjük, hogy ott, a zárszámadó közgyűlésen sorra álltak fel az emberek, s bátran megmondták mások és önmaguk hibáit, melyek a siralmas zárszámadáshoz vezettek. S a kritika használt. Nagy nekibuzdulás tapasztalható Jákfalván. Szántanak, vetnek, s ígérgetik, hogy n mérleghiányokozta adósságukat rövid idő alatt letudják. termel őszövetkezeti tagot kellene elvinni Jákfalvára, nehogy ezek az újak is megjárják ugyanazt a szomoní zárszámadáshoz vezető utat, s már a kezdet liezdetén értsék meg: a termelőszövetkezetben vaskövetkezetes- séggel érvényesül az á törvény, hogy aki nem dolgozik, Sok őidonsült ne is egyék. >,Nincs mese” — mondják a hétiek, akik a járásban a jók között is a legjobbaknak számítanak iparkodás dolgában. Dienes bácsi, a termelőszövetkezet elnöke hozzáértéssel igazgatja a fiatal ‘közösség első lépéseit. Már a télen, február elején megfogták a munka végét. Ha boldogulni a Ivarunk, dolgoznunk is kell — jelentik ki. Az elnök és a vezetőség megszervezte például a jégvágást. Megtöltötték az ózdi vendéglátóipar összes jégpincéit, s ezért 40 ezer forint ütötte markukat. Milyen jól jött. ez a pénz! Mint az új házasoknak az első fizetés. Volt miből beszerezni az aprómagot, futotta belőle az egyeb házi kiadásokra is. A putnoki járás 10 új termelőszövetkezeti községe szinte kivétel nélkül hangos a tavaszi munka zajától, s ebben a lelkes, iparkodásra valló hangulatban meglehetősen bántóan hat például Bánréve, Bánhorváti vagy Sajógalgóc esete, de még Nagybarcával sem lehetünk megelégedve. Nem megy úgy a munka, ahogy kellene. Az objektív, ténylegesen meglévő nehézségeken kívül elsősorban a tagság és a vezetőség nemt- törőuömsége okoz bajt. Nem szervezik meg kellő lelkiismeretességgel a munkát, nem törődnek az emberek nevelésével, s az emberek nem törődnek saját kenyerükkel. Mert elsősorban a saját kenyerükről van szó. Kicsinves meggondolásokkal tartják vissza magukat a közös mimikától, s az idő megy, a tavasz el fog múlni, s ők majd jövő ilyenkor — a jákfalvaiakhoz hasonlóan — rádöbbennek, hogy hanyagságuk következményei elsősorban önmagukat sújtották. A járásban sikerült határidőre befejezni a tavaszbúza vetését, március 15-én lényegében végeztek ezzel a nagyon fontos munkával. A legjobban megy a munka Héten, Vadnán. de a többiekre sem lehet különösebb panasz, az említettek kivételével. A járás tsz-ei egymást biztatják, versenyezzenek, melyik fejezi be korábban a tavaszi munkákat. A putnoki Győzelem Tsz már elvetette a tavaszbúzát, mintegy 100 hold egyéb tavaszi vetéssel is rendelkezik, s a tavasziak alá szántott föld mennyisége is túl van a 150 holdon. Ha idejük engedi, hamarosan megkezdik egy 70 férőhelyes tehénistálló átépítését, továbbá egy 5 vagonos kukoricagóréhoz teremtik elő a szükséges faanyagot A nyolc fogaiból álló fuvaros-brigád az Özdi Kohászati Üzemeknek szállít Sajó-homokét Ez. a brigád - hegy teljes erővel vegye Id részét a tavaszi mezőgazdasági munkákból — tartalék homoGcat hordott össze. Persze még az újdonsült putnoki tsz-tagok között is akadnak olyanok, akiknek nem fűlik a foguk a közös munkához. Ennek az elenyésző kisebbségnek is meg kell azonban értenie, ha boldogulni akar, akkor bizony dolgozni is muszáj. A vadnai termelőszövetkezet már megkezdte sajáterős beruházásai kivitelezését, beállított 12 anyakocát, 20 darab sertést hízóba fogott lelkesítő hangulatában sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy mit miért tesznek, nehogy később, amikor szaporodnak a tennivalók, a nehézségek láttán kedvüket veszítsék. A szorgoskodás az, amely biztosítja minden tsz-tag és övéi számára a mindennapi kenyeret, s ez a nagy cél serkentse őket egyre jobb munkára. Az iparkodás SzaRlanácsadó osztíassoDkat jelűinek ki s járásokban A földművelésügyi miniszter a na- i pókban intézkedést adott ki, amely szerint a termelési szaktanácsadást és propagandát az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemre keli építeni. Ennek érdekében a járásokban 2—3 olyan, állami* kísérleti vagy tangazdaságot illetve termelőszövetkezetet választanak ki, amelyek alkalmasak a gyakorlatban bevált nagyüzemi mezőgazdasági termelési módszerek teljesítésére és ismertetésére. A bemutató üzemek szoros kapcsolatot létesítenek a környékbeli termelőszövetkezetekkel. A bemutató üzemek szakemberei fel is keresik a termelőszövetkezeteket^ részletesen elemzik a közös gazdaságok munkaszervezését, a jövedelmező gazdálkodás, az árutermelés növelésének lehetőségeit, és a helyszínen adnak segítséget számukra.- ’*1 oOo - ■" KisállattenyésztS ifjúsági szövetkezetek A falusi ifjúsági szövetkezetek, befejezték a zárszámadást. Kiderült, hogy a kisállattenyésztéssel, zöldség- és cprómagtermesztéssel foglalkozó 24 szövetkezel ifjúsága csaknem 200 ezer forint nyereséggel zárta az évet. Fel nem osztható közös vagyonuk értéke meghaladja- a 21 ezer forintot. A bevétel jó részét külföldi és hazai utazásra, klubszobák, könyvtárak berendezésére és egyéb szórakozást segítő eszközök vásárlására fordítják. "■"‘-OQO--“■"* Szabályozzák a vetőburgonya forgalmát Az illetékes’ minisztériumok és a SZÖVOSZ elnöke együttes utasítást adtak ki a vetőburgonya forgalmáról. Az utasítás értelmében mezőgazdasága termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, valamint egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek vetőburgonyát „SZÖVOSZ” feliratú szárazbélyegzővel ellátott „szállítási engedéllyel” szállíthatnak. Engedély csak akikor adható, ,ha az igényé számára az illetékes járási tanács mező- gazdasági osztálya igazol ia, hogy a termelési tervben szereplő burgonya- vetésterülethez mennyi vetőgumó szükséges. Az alsőberecki Uj Erő Tsz valóban rászolgál a nevére. A község másik termelőszövetkezete, az Egyetértés és a felsőberecki Harcos csatlakozott hozzá. így most létszámban, földterületben gyarapodva kezdték a tavaszi munkátA majorban csak egy-két jószág- gondozó btikkan elő nagynéha, vagy megáll néhány lovasszekér, hogy vetőbúzával megrakodva kikocogjon a határba. Errefelé is jó idő van, s igen népes a határ, vetnek, fogatolnak. A tsz két traktorán kívül valamennyi fogat munkában van, s ugyanígy kivétel nélkül valamennyi tsz-tag kint szorgoskodik. A kertészetben is mozgolódnak, A napfény, meg a szél szárítja a talajt, s bizony aranyat ér most minden perc. Az 1200 hold szántóra gyarapodott tsz-nek meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy még eredményesebben gazdálkodhasson, mint eddig. Nagy célokat tűztek maguk elé az idén, s ha azt akarják, hogy ezek valóra váljanak, akkor bizony jókor kell kelni, minden munkáskéz szorgoskodására szükség van. A már eddig is szépen gyarapodott állatállományt akarják most tovább gyarapítani. Ez a legfontosabb célja az egyesült tsz-nek. A szépen fejlett jószágállomány vonzotta, s bírta csatlakozásra a másik két tsz-t. Ha rossz is volt az elmúlt esztendei időjárás, itt ellensúlyozni tudták a természet mostohaságát, szépen pénzeltek a sertésekből és a többi jószágból. Az idei célok? A takarmánytermesztés a legfontosabb, hiszen jó takarmányalap nélkül nem lehetne szó a jószágállomány gyors fcjlesztésé- rői. 231 sertést hizlalnak meg az idén, s ebből 255 mázsa sertéshúst Az igyekvő bereckiek adnak át a felvásárló szerveknek. Már tavaly hozzákezdtek a baromfi- tenyésztéshez. Az idén 15 mázsa súlyban 2500 darabot nevelnek fel, s a 300-as magyar-sárga törzsállovel, céljairól. Már az elmúlt esztendő is igazolta, hogy aki szorgalmasan dolgozik a tsz-ben, az megtalálja a számítását- Az új célok még nagyobb reményre jogosítanak. Még Csomós Fcrcncné m pulykákat eteti. Foto: Szabados mányt ezerre gyarapítják. A baromfi - és szárnyasállomány tovább növekszik a pulykával és a libával is. A kettőből együttvéve több tnint 60 mázsát akarnak átadni az idén. És ugyanilyen erőfeszítéseket. tesznek a szarvasmarha- tenyésztésben is. Ezek az elképzelések találkoznak éjj egybeesnek a fogság törekvéseima is sokan eljárnak a vállalatokhoz a községből, de az eredményes gazdálkodás több alsőberecki lakost elgondolkoztatott Egy társadalmi folyamat érdekes jeleivel lehet itt találkozni. Nemrégen V. Orosz József, Z. Balogh Lajos és Kiss Orosz Miklós kopogtatott a tsz-iroda ajtaján. Mindhárman a Kazincbarcikai Mélyépítő , yállalalnál dolgoztok. Megelégelték azonban a vonatozást, a sok száraz ételt, a családtól való különélést, s úgy döntöttek, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. Ma már mind a hárman az Uj Erő tagjai. Hudi László, akinek a szeme egy alsőberecki lányon akadt meg, szintén a tsz-t választotta. Sokan forgatnak most hasonló gondolatot fejükben, s így könnyen meg lehet érteni a szövetkezet vezetőinek bizakodását, amikor azt mondjál:.: nem kell félni, nem lesz munkaerőhiány. A szövetkezet tagsága tovább akarja gépesíteni a gazdaságot, Az idén egy lánctalpas traktorral gyarapodnak. Ennek első részletét az Uj Erő saját pénztárából fizeti ki. Igyekvésben, szorgalomban nincs hiány Alsóbercckibcn. A légkör is olyan, hogy a legcsekélyebb rendbontás is a közvélemény nemtetszésével találkozik. A tsz vezetői igen határozottak, nem hunynak szemet a hibák fölött. A minap valaki egy félórát elkésett a munkából, noha tudta, mikorra kell a brigádpezetőnél, ifj. Tamók Józsefnél jelentkeznie. Tamók József óképpen szólott: — Ha nem volt. sietős eddig, akkor szépen fáradjon haza, s holnap jöjjön pontos időben ... A példa híven igazolja: mindinkább megszilárdul a fegyelem a tsz- ben. Ahol pedig jó a fegyelem, ott bizakodással tekinthetnek a jövőbe. Ha az alsőberecki Uj Erőben ugyanaz a szorgalom mutatkozik majd a nyáron és az ősszel, mint most, meg tudják valósítani céljaikat és a sátoraljaújhelyi járásban sokan tekintik majd példaképüknek az alsóbe- reckieket. i-r- garami —
