Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-11 / 60. szám
Szombat, 1961. március 11. ESZAKMAGYARORSZAG S Magyar—Bolgár Barátsági Est volt március 9-én a Hazafias Népfront miskolci városi bizottsága és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának rendezésében az SZMT. miskolci Művelődési Otthonában. A művelődési otthon színpadát a bolgár trikolór és a Bolgár Népköztársaság címere díszítette. A barátsági est elnökségében helyet foglalt többek között Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs, a a Bolgár Művelődési Intézet képviselője a közönség sorai ban foglalt helyet. Kammcl Lajosné megnyitója után Hristo Botev versét hallottuk Gyar- mathy Ferenc színművész előadásában, majd Kukucska János elvtárs tartott ünnepi beszedet. Kukucska. elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy igen helyes a népfront kezdeményezése, a Magyar —Bolgár Barátsági Est megrendezése, Kukucska János (‘Ívtárs flnnopt beszédét tartja, mellette balról clvlárs, jobbról Kammcl Lajosné 6s Pavlov elvtárs. Koval Pál városi pártbizottság első titkára, GaUó Ferenc elvtárs, a városi tanács vb. elnökhelyettese, Kállai László elvtárs» a Hazafias Népfront megyei titkára, Kammcl Lajosné elvtárs, a Haaotkis Népfront városi titkára, Szabadat Gusztáv elvtárs, az SZMT titkára. Ugyancsak az elnökségben foglali helyet az est egyik kedves vendége, Pavlov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének I. titkára, míg a másik kedves vendég, Pescv elvtárs, Mezőgazdasági szakirodalmi ankét a megyei tanácson Miskolcon március 9-én a megyei tanács dísztermében mezőgazdasági Bzakirodnlmi ankétot rendezték, amelyen csaknem száz állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti mezőgazdasági szakember vett részt. A IL Rákóczi Ferenc Könyvtár és a társadalmi szervek rendezésében gandájáról beszélt. Ä részvevők számos hozzászólással járultak hozzá az ankét sikeréhez. A több mint 30 hozzászóló véleménye alapján határozati javaslatként fogadták el, hogy a Borsod megyei könyvtár széleskörű segítséget nyújt a községi, valamint a termelőszövetkezeteknél meglévő helyi könyvtárak állomáA7. ankét elnöksége. létrejött ankét során Szőnyi László, a megyei könyvtár vezetője elmondotta, hogy csaknem 400 könyvtár működik, ahol mezőgazdasági szakirodalmat is kölcsönöznek. Jelenleg mintegy 16 ezer dolgozó paraszt kölcsönöz rendszeresen szakkönyveket. Dr. Láng Imre, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója is résztvett a szakirodalmi ankéton és itt a mezőgazdasági könyvterjesztés propanyának gyarapításához. Ugyancsak határozati javaslatként fogadták el, hogy a mezőgazdasági vidékeken meglévő iskolák politechnikai oktatását mezőgazdasági vonatkozású művekkel és szaktanácsokkal segítik. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lehetővé teszik a náluk dolgozó munkatársak részére a magasabb fokú mezőgazdasági szakképesítés elnyerését. 1956-os ellenforradalom idején is, amikor országos nagyaktívát tartottak a régi, a fasizmus elleni harcokban résztvett partizánok részvételével, és egyhangúan a magyar munkásosztály megsegítése mellett fog laltak állást. A bolgár nép együttérzése a proletárinternacionalizmusbó fakad és nekünk is jobban kel. ápolnunk a bolgár néppel való barátságot. Tanuljuk meg a bolgároktól azt a szeretelet, amellyel ők ápolják mindazt, ami a bolgár népet ösz- szeköti azokkal a népekkel, amelyek a haladás útját járják. Á proletárinternacionalizmus a bolgár népnél nem jelszó, hanem mélységesen ápolt eszme. Együtt haladnak és harcolnak a szocializmusért, a haladásért küzdő népekkel. A továbbiakban a Bulgáriában tapasztalható Kossuth- és Hunyadi- kultuszról, majd a bolgár nép évszázados szabadságvágyáról beszélt Kukucska elvtárs. Beszélt a nagyszerű elődökről, Vaszilcvszkijról és Hristo Botcvröl, a bolgár felszabadító harcokról, és a bolgár népnek a felszabadulás óta elért fejlődéséről. Beszédét a bolgár és a magyar nép barátságának éltetésével fejezte be. Pavlov elvtárs beszédének elején a bolgár nép üdvözletét tolmácsolta. Elmondta, örülnek, hogy a Bulgáriában járt magyar vendégek olyan véleménnyel térnek vissza, mint amilyen Kukucska elvtárs előadásából kiérezhető volt. Hasonló véleménynyel térnek haza Bulgáriába a Magyarországon járt bolgár utasok is. mert elősegíti, hogy a miskolciak is jobban megismerjék a baráti bolgár népet Beszélt a két nép közötti hagyományos kapcsolatokról és arról, hogy egy úton találjuk njeg a továbbfejlődésünket: a szocializmus útján. Felelevenítette bulgáriai úti- élményeit. 1957 őszén a ma gyár parlamenti delegáció tagjaként járt Bulgáriában és akkor tapasztalta, hogy a bolgár dolgozók milyen féltő gonddal viseltetnek a magyar nép iránt. Megmutatkozott ez a féltés az A norm a --felül rizs** ál utó h eddigi tapasztalatairól és néhány feladatról Az ankét részvevői nagy érdeklődéssel szemlélték a Magyar Ktinyvkereske- Oelmi Vállalat alkalmi kiállítását, ahol a legjobb mezőgazdasági szakkönyvek és szépirodalmi művek között válogathattak. Pavlov elvtárs szól a barátsági est résztvevőihez. Foto: Szabados Beszélt Pavlov elvtárs a két nép évszázados kapcsolatairól, közös sorsáról. Elmondotta, hogy a magyar nép történetét, irodalmát mennyire ismerik Bulgáriában. Szólott a bolgár nép felszabadító harcairól, és röviden vázolta a felszabadulás óta elért sikereiket, amelyeket a magyar nép hez hasonlóan a párt jó vezetésének köszönhetnek és annak, hogy a nép híven követte a párt útmutatásait. Egy úton, közös cél felé megyünk, együtt lépjük át a kommunizmus küszöbét — mondotta végül Pavlov elvtárs, majd a bolgár—magyar barátság éltetésével fejezte be felszólalását. A barátsági est további részében tarka műsort láthattunk. Dómján Mária, a Miskolci Nemzeti Színház tagja két bolgár népdalt énekelt He- rédy Éva színházi karnagy kíséretével, Gyarmathy Ferenc színművész újabb Hristo Bofcu-verset adott elő, az SZMT Művelődési Otthon tánccsoportja pedig népi táncokkal szórakoztatta a megjelenteket. Az est utolsó számaként került sor a miskolci általános iskolák úttörőinek bolgár vonatkozású szellemi fejtörőjére, amelynek első díját, egy háromhetes bulgáriai tengerparti üdülést Antal István úttörő nyerte. Műszaki klubok sémiik a továbbképzést Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt mind a hat bányaüzeménél működnek már műszaki klubok. A külön helyiséggel rendelkező kluboknak az a feladatuk, hogy egy-egy bányaüzemnél, a sajátos kérdések figyelembevételével, segítsék a műszakiak továbbképzését. Valameny- nyi klubban 500-1000 kötetes könyvtár, valamint hazai és külföldi szaklapok. folyóiratok szolgálják ezt a célt. A műszakiak rendszeresen tartanak előadásokat, amelyeket megvitatnak, s az ott elhangzottakat a mindennapi életben is hasznosítják. Eddig már több mint 40 előadást tartottak, főleg a gépesítés és az önköltségcsökkentés témakörökből. A műszaki klubbokban jutottak otthonhoz az újító körök is. Ezeknek az egyes bányák rendszeres újítói a tagjai. Havonta tartott összejöveteleik eredménveként az idén már 10 újítást vezettek be. olyanokat, amelyek elsősorban az önköltségcsökkentést célozzák. Az MSZMP VII. kongresszusa igen alaposan aláhúzta és hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk sikereinek és a dolgozók életszínvonala rendszeres emelésének legfontosabb feltétele a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb ütemű növelése és határozatilag kimondotta: a II. ötéves terv időszakában a termelés emelkedését legalább kétharmad részben a munka termelékenységének növelésével kell elérni. A kongresszus irányelveit és határozatát figyelembevéve, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT széles körben megvizsgálta a termelékenység egyik fontos eszközének, a munkaszervezésnek és munkanormá- zásnak helyzetét. E vizsgálatot követte a Politikai Bizottság 1960 szeptember 13-i határozata. A határozat megállapítja, hogy a munka .szervezettségében mutatkozó hiányosságok fékezték a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelkedését. Ez végeredményben arra vezetett, hogy ipari termelésünk felfutásának felét, egy-egy időszakban pedig ennél is nagyobb hányadát új munkaerők beállításával értük el. Ez az arány igen kedvezőtlen és jelentős lemaradást mutat a szocializmust építő többi országok eredményeihez viszonyítva. A Politikai Bizottság határozata részletesen elemzi a hiányosságok okait, s egyben határozatokat hoz ezek megszüntetésére, valamint felhívja az ipari vállalatok vezetőinek figyelmét a fennálló kormányhatározatok maradéktalan végrehajtására. A határozatok azt célozzák, hogy ipari vállalatainknál magasabb színvonalra emelkedjék a munka- és üzemszervezés, s ezen belül a mun- kanormázás. Olyan komplex-feladatot kell tehát végrehajtani, amelyben egyaránt fontos szerepe van a gyárak és az irányító szervek műszaki, gyártáselőkészítő, munkaügyi apparátusának, s nem utolsó sorban a párt- és tömegszervezeteknek. Miskolc üzemeiben az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása, a hibák. hiányosságok feltárása már a határozat megjelenését megelőző hetekben megkezdődött. Városunk iparának helyzetét egy széleskörű aktíva előtt — ahol jelen voltak az igazgatók, a párttitkárok — részletesen elemezte a városi pártbizottság, amelynek nyomán egyes üzemekben már megkezdődtek azok az intézkedések, melyek a hibák felszámolását célozták. A határozat megjelenése után pedig széles körben megkezdődött az a munka, melynek eredményei már ez eddigi tapasztalatok alapján is kedvezőek, azonban a teljes eredményt csak az elkövetkező időkben mérhetjük fel egészében. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Az üzemek gazdasági, műszaki vezetői a párt- és tömegszervezetekkel együttműködve, a dolgozók tömegeinek bevonásával igen nagy felelősséggel láttak munkához. Az üzemekben sokkal jobb ma az együttműködés a munkaügyi dolgozók. a normások és a műszakiak, valamint a szakmai és a 'mozgalmi szervek között, mint az ezt megelőző időszakban. Az üzemekben mindenütt elkészítették az intézkedési terveket, amelyek szintén az üzemi kollektívák jó együttműködéséről tanúskodnak. Különösen említést érdemel a DTMÄVAG, a Cementipari Gépjavító Vállalat, a Pamutfonoda, de meg lehetne említeni más üzemek igen alapos, nagy körültekintéssel elkészített intézkedési tervét is. A jó együttműködés, a feladatok alapos megvitatása és a határozat részletes ismertetése a dolgozókkal azt eredményezte, hogy a munkások nagy többségükben egyetértenek a határozattal. A dolgozók hozzászólásaikban nem a technológiák, a munkanormák felülvizsgálata, rendezése ellen szólnak, hanem egyetértenek azzal és követelik, hogy a munkát jobban szervezzék meg a műszakiak s biztosítsák a folyamatos munkaellátást. Az öntudatos munkások, — ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják. — maguk is megértik, hogy a termelés állandóan fejlődik, tért. nyer a modern technika, könnyebbé válik az emberek munkája és így nem maradhatnak meg a régi normák. Ahol kellő alapossággal és megfelelő formában látlak a feladatok végrehajtásához, ott eredmények is mutatkoznak. S örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez, — igen elenyésző kivételtől eltekintve. — Miskolc üzemeiben így történt. Ezt bizonyítja a dolgozóknak az a válasza, hogy a rendezett normákkal is teljesítik, sőt túlteljesítik terveiket, s nap-nap után kiváló eredmények születnek. Az eddig elért eredmények természetesen annak a következményei is, hogy a mostani norma-felülvizsgálás lényegesen eltér a korábban ismert normarendezésektől. A mostani norma-felülvizsgálatok végrehajtásában a vállalatoknak igen nagy önállóságuk van. Nincs előírva sehol sem a szigorítás mértéke, a rendezések üteme, időpontja. nem csökkentették a vállalatok béralapját, sőt az átlagbéreknek az idén is tervszerinti ütemben kell növekedniük. Vannak bizonyos átmeneti keresetcsökkenések. azonban a vállalatok ezt megfelelő minőségi bérezéssel és premizálással igyekeznek ellensúlyozni. Ugyancsak az átmeneti keresetcsökkenés megakadályozását szolgálják azok az intézkedések is, amelyek a normák rendezésével egyidőben korrigálják, illette megemelik az alapórabéreket. Az elért eredmények ellenére vannak bizonyos hiányosságok is, amelyeket az elkövetkező időkben feltétlenül meg kell szüntetni, illetve az arra irányuló munkát meg kell javítani. A munka megjavításának első és legfontosabb feltétele a Politikai Bizottság határozatának további alapos tanulmányozása és ismertetése, a dolgozókkal való megvitatása. A vállalatok vezetőinek tud- niok kell, hogv a normák felülvizsgálásához körülbelül ötször annyi idő áll rendelkezésükre, mint ré- gente, s ez lehetővé teszi a kitűzött feladatok megfontolt, körültekintő végrehajtását, s biztosítja, hogy a politikailag és gazdaságilag egyaránt káros mechanikus normarendezést elkerüljük. A vállalatok vezetőinek, a párt- szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az összes feladaiok közűi számukra nem az egyetlen és legfontosabb kérdés a normarendezés. Egyszerre kell előrehaladni a munkaszervezésben, a technológiák korszerűsítésében, a fegyelem megszilárdításában, továbbá a normák megfelelő kiigazítását műszakilag megalapozott intézkedésekkel kell alátámasztani. Egyértelműen látni kell, hogy a munka- és üzemszervezés feladatai, a normák „rendbentar- tása” állandó feladat. E feladatok végrehajtása igen bonyolult feladat és nagy felelősséggel jár. Kádár elvtárs mondotta parlamenti felszólalásában: „A kormány, illetőleg a kormány szervei az egész nép előtt vállalják a felelősséget, amikor kijelentjük, hogy a normákat rendszeresen módosítani, tökéletesíteni kell. Mi vállaljuk a felelősséget, amikor azt mondjuk, hogy ahol a munka feltételeit sikerült javítani ... — ott ezzel párhuzamosan a normákat is állandóan javítani kell. A helyi vezetőnek ugyanakkor vállalnia kell a kezdeményezést is és a felelősséget is annak eldöntéséért, hogy saját üzemében mikor érkezett el a normák módosításának ideje”. A munka nagyobbik része még hátra van. Csak a feladat nagyságának, s a felelősségérzet tudatában érhető el, hogy a Politikai Bizottság határozata, a párt- és tömegszervezeti vezetők, a gazdasági vezetők alapos és jó munkája nyomán biztosítsa a munka termelékenységének állandó, egészséges növekedését, szocializmust építő munkánk sikerét, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését. Komáromi Lajos, az MSZMP Miskolc Városi PB ipari osztályának politikai munkatársa Terasz Sevrakc-emlékest A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a TIT megyei elnöksége március 13-án, hétfőn este 7 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonában Tarasz Sevcsenko halálának 100. évfordulója alkalmából irodalmi emlékestet rendez. Ünnepi beszédet Földesi Ferenc, budapesti irodalomtörténész mond. Az est műsorában Sevcsenko verseit Gyarmathy Ferenc és Lóránd Hanna, a Miskolci Nemzeti Színház művészei mondják el. ukrán dalokat énekel Ősz Ilona, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, Hcrédy Éva színházi karnagy kíséretével. Ilacsaturján Gaja- nc című balettjéből Józsa Margit és Réti Ernő mutatnak be egy jelenetet. Saint-Seans A hattyú halála című balettjét Truczcr Sarolta mutatja be. Pataki Márta orosz népdalt énekel, Gladies Sári pedig Kabalev- szkij Tréfa és fegyvertánc cfroü művét adja elő zongorán. Magyar—Bolgár Barátsági Est Miskolcon Kukucska János elvtárs ünnepi beszéde és Pavlov elvtárs felszólalása
