Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüfiete A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVti, évfolyam, 52. szám Ara: 50 fillér 1961. március 2, csütörtök < < < < •< < Ózdon a második Mörz-kemencét is falazzák Áprilisban üzembehelyezik az új olvasztót Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének újjáépítésénél — az ütemesebb munka eredményeként —• mind sűrűbb időszakokban kezdődnek és zárulnak le fontosabb munkaszakaszok. Az év elején megkezdte termelését az első új März-kemence, amely az eltelt két hónap alatt már több mint tizenötezer tonna acélt adott a hengerműveknek. Nemrégiben átadták rendeltetésének a 300 tonna befogadóképességű lapos keverőkemencét is. amely az új termelőkemence jobb betétanyag ellátását szolgálja. Fokozódó ütemben dolgoznak az építők és szerelőt a második új März-kemence építésén. Ennek eredménye, hogy a kemence vasszerkezeti szerelése befejezéshez közeledik; ezzel párhuzamosan hozzáláttak a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói az olvasztóberendezés alsó részének tűzálló falazásához is. A dolgozók körében mozgalom kezdődött, hogy ezt a kemencét az április 15-iki eredeti tervvel szemben előbb üzembe helyezhessék. Ezekkel a munkákkal egyidejűleg folyamatban van már a harmadik kemence alapozása, de a mélyépítők hozzáfogtak a negyedik olvasztóberendezés alapjainak földmunkáihoz is. Miskolc mezőgazdasági területein is befejeződött a szocialista átszervezés Február utolsó napján Miskolc mezőgazdasági területein végétért a termelőszövetkezeti gazdálkodásra való áttérés. Jelenleg a város mező- gazdaságra alkalmas területének mintegy 90 százaléka közös tulajdon. A régebbi négy termelőszövetkezet mellett kettő új alakult, a miskolci Egyetértés 700 holddal és a göröm- bölyi Béke Tsz 800 holddal. Mindebben nagy része volt annak a több mini. 300 aktivistának, akik az elmúlt két hónap alatt fáradhatatlanul végezték munkájukat, igyekeztek megmagyarázni a miskolci dolgozó parasztságnak is a közös gazdálkodás előnyeit. Huszonhárom tanácsi vállalat, több tanácsi intézmény dolgozói, pedagógusok, ktsz- tagok járták végig az egyéni paraszMiskoici képzőművészek a szentistváni tsz-ben Vati József festőművész, a Magyar Képzőművészek borsodi munkacsoportjának vezetője mondotta: — Csoportunk tagjai mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a mezőgazdaság felé, keresik a közvetlen. az élőbb kapcsolatot a falu dolgozóival. A közelmúltban Mazsaroff Miklós festő és Varga Miklós szobrász Szentistvánra látogattak el, ahol a termelőszövetkezet és a szövetkezeti parasztok életét tanulmányozták. Látogatásuk közben több vázlatot is készítettek. Felkeresték a község tetszetős művelődési otthonát is. elbeszélgettek a község művelődési életének vezetőivel. Meghökkenéssel látták, hogy nemcsak a községben látni sok gics- cses alkotást, de a művelődési otthon falain is durva giccsek éktelenkednek. Beszélgettek arról is, hogy ezeket jó lenne mielőbb eltávolítani és művészi alkotásokkal felcserélni. — Egyébként a két művész látogatása csak első lépés volt, a közeljövőben több miskolci művész követi őket részben Szentistvánban. részben pedig a megye más községeiben. tokát ez alatt az idő alatt. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megállapította, hogy eredményes, jó munkát végeztek az aktivisták és köszönet, illeti őket fáradságot nem ismerő munkájukért. Az aktivisták részére ezért ma este díszelőadás keretében mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház Darvas József: Hajnali tűz című drámáját. Az aktivisták valamennyien tudják, hogy a munka java még ezután következik. Nem ünnepelni akarnak, mint egyöntetűen kijelentették, hanem továbbra is segíteni Miskolc dolgozó parasztságát, most már abban, hogy a termelőszövetkezetek megszilárduljanak. illési tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap, szerdán délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága ülést tartott, amelyen megtárgyalta az 19Ö0. évi munkával kapcsolatos beszámolói, majd a jelenlévők megvitatták az 1981 első félévi munkatervet. Végezetül a békcmozgalomről esett sző, s az ezzel kapcsolatos megyei feladatokról. A napirendi pontokat élénk vita követte. Az ülésen felszólalt Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. A Miskolci Járási Pártbizottság és a Járási Tanács együttes ülése Együttes ülést tartott március 1-én, szerdán a Miskolci Járási Pártbizottság és a Járási Tanács a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében. Az ülésen résztvett és felszólalt Blaha Béla elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Bányász Szakszervezet főtitkára, a járás országgyűlési képviselője, Csege Géza elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, a községi tanácsok és tsz-ek vezetői, párttitkárok. A pártbizottság és a tanács közös beszámolóját Barts K. Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertette. A tsz-ek megszilárdításával, további feladataival foglalkozó színvonalas beszámolóhoz számosán hozzászóltak. Az ülés részletes ismertetésére vissza tértink. „Művelődésügyünk" Nemrég hagyta el, *- nyomdát a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának „Művelődésügyünk’’ című tájékoztatója. Az ízléses kiállítású tájékoztató nem újdonság, leorábban, mintegy 2 évvel ezelőtt többször megjelent, hasznos tájékoztatást nyújtva a megye pedagógusainak és az iskolán kívüli népműveléssel foglalkozóknak. Az 1960 decemberére tervezett új kiadvány is elsősorban a művelődésügy dolgozóinak segítését kívánja szolgálni hasznos tanulmányokkal, cikkekkel, közleményekkel. Hetényi György Mindnyájunk ügye címmel írt előszófélét a kiadvány újbóli megindulása alkalmából, majd, Gaál Gyula A leözösségi nevelés néhány problémája című tanulmányát olvashatjuk. Bolyki Ödön a hódoscsépányi iskoláról írt érdekes cikket. Madarász György részletes tanulmányában az iskolareform-vita során tartott nevelőtestületi ankéto- kat értékeli. Fabulya László az élet és az iskola kapcsolatának tapasztalatairól ír. Szabó Elemér arról számol be, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár-i iskolában az oktató- nevelő munkában miként érvényesül a „közelebb az élethez” törekvés. Merényi József cikkének címe: Lc■küzdhetó-e iskoláinkban ö **o.rt- malizmus ? Az eszmei-politikai pedagógiai egységről értekezik Oravecz Zoltán. Rézműves János a munkára- nevelés lehetőségeit fejtegeti a humán tárgyak tanításában. Hasznos útmutatással szolgál a pedagógusoknak Frisnyák Sándor írása a XVII—* XIX. századi földrajzoktatásról, Bod- gál Ferenc a néphagyomány-gyűjt.és szerepéről és jelentőségéről írt dolgozata, valamint A borsodi ballada- játékok és táncok című könyv recenziója. Több hír. kisebb közlemény egészíti ki a hasznos tájékoztatási anyagot. A kiadvány korábbi szólásaitól eltérően ez allcalommal más természetű írások is — látszólag különösebb apropó, vagy indokoltság nélkül — helyet kaptak a tájékoztatóban, Így például Kuzmányi Gusztávnak „A váló anyag teremtett minket” című Írása, amelyben megyénk irodalmi helyzetét igyekszik vázolni és annak jobbátételéhes „illetékesek” segítségét kéri. Kabdcbó Lóránt Dayka Gáborról itt tanulmánya, Ba- ráth Lajos elbeszélése, valamint Kalász László két verse található még a „Művelődésügyünk” új számában. Minden gyűlés, értekezlet iránt igen nagy az érdeklődés Vajdácskán a Petőfi Termelőszövetkezet újjáalakulása óta. Összejöveteleiken sok mindenről esik szó, hiszen az új élet útján elinduló község parasztsága az első időkben iépten-nyomon szembetalálja magát a gondokkal, a tennivalókkal. De mégis mindig, minden felszólaló azt a kívánságát hangoztatja, hogy hitel igénybevétele nélkül kezdjék az új életet, olyan mértékű beruházásokat eszközöljenek, amennyire saját, erejükből, leleményességükből telik. Ebijén mindannyian egyetértettek, s kimondták, hogy holdanként 5íi0 forinttal járul ■ hozzá minden tsz-gazda a közös vagyon megalapozáshoz. És a 3700 holdas birtokot: figyelembevéve. ez már magában is Hitel nélkül, saját erőből tekintélyes összeget jelent, ami indulásnak igen szép: jut belőle f traktorra, munkagépek-r re, építkezésre. Igaz. a Petőfi Termelőszövetkezetnek nem kell teljesen elölről kezdenie, mert Vajdácskán eddig is működött egy közös gazdaság 360 holdon. Ez lett a magva a megnagyobbodott termelőszövetkezetnek. Ha kicsi volt is a régi tsz. egyáltalán nem > kell szégyenkeznie' „mullja” miatt. Hiszen az utolsó zárszámadáskor 30 forintot, meghaladó összeget; fizetett minden munkaegységre tagjainak. ezen kívül az új közös gazdaságnak átadott egy önitatiásos, korszerű istállót — amelynek értéke egymillió forint — és más gazdasági épületeket fejőstehenekkel, sőrékkel, nö- vendékállatokkal, süldőkkel együtt. Ezt az értékes állatállományt most a bevitt jószágokkal tovább növelik a vajdácskái gazdák. A vajdácskaiakat: úgy ismerik a környéken, mint szorgalmas, munkaszerető embereket. Ezt a tulajdonságukat a közös gazdaságba is magukkal vitték, aminek máris számos jelét tapasztalhatjuk. Az elnök és a brigád vezetők különböző tanfolyamokon vesznek részt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás módszereit, tudnivalóit elsajátíthassák. Az asz- szonyok vállalták, hoev a háztáiin kívül a közösben is nevelnek baromfit, ennek előkészítő munkálatait máris megkezdték. Az emberek trágyát hordanak, fát termelnek a szeri ás építkezéshez, viszik a burgonyát, árpát, kukoricák zabot a tavasza vetéshez. Rehor Lászlót. Demeter Miklóst traktoros tanfolyamra küldte a vezetőség. A MÉK > sárospataki kirendeltségével megkötötték az első szerződést, amely szerint a kertészeti brigád id. Lóvas József irányításával 30 holdon termel majd zöldségféléket eladásra. De sorolhatnánk tovább a kezdés szép példáit annak bizonyítására. hogy a vajdácskáink nagy kedvvel, az Összefogás erejébe vetett bizakodással indultak el az új élét útján, amelytől a maguk egyéni boldogulásán kívül egész Vajdácska gazda-" sági és kulturális fel- emelkedését várják. Képek a Vöröskereszt városi küldöttértekezletérői Kedden tartotta meg a- Vöröskereszt Miskolc városi bizottsága az 1961. évi vezetőség újjáválasztó és'küldöttválasztó értekezletét. Az értekezleten megvitatták a Vöröskereszt országos kongresszusa óta eltelt két esztendő munkáját, megbeszélték a további feladatokat, újjáválasztották a vezetőséget és • megválasztották a küldötteket a Vöröskereszt megyei értekezletére. A tanácskozás rövid műsorral kezdődött, amelynek keretében fellépett a Hcjőcsabai Általános Iskola úttörőinek ének- és zenekara. Az úttörők virágcsolcrokkal kedveskednek az elnökség tagjainak„ Sárvári Károly né, a Vöröskereszt városi titkára beszámolóját tartja. Szavaznak a küldöttek.
