Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

1 ESZAKMACíTARORSKAG Péntek, llKit. március 10. Tarasz Grigorjevics Sevcsenko 1811-1861 A Szovjetunió népe tisztelettel és szeretettel adóziik T. G. Sevesenko ukrán költő emlékének. Da megemlé­kezik róla minden haladó gondolkodású ember, aki vele együtt vallja, hogy „a földön ember lesz az ember’’. Tarasz a küzdelmes jobbágysorból emelkedett naggyá, s lett népe halhatatlan dalnoka, I. Miklós cár rémuralma sem tudta elnémítani Ukrajna sztyeppéinek és folyótnak kobzosát, aki versieméit a múltból merí­tette, hogy annak dicsőségét énekelve ébresszen re­ményt a csüggedő jobbágyszívekben. A cár és a pállok uralmának engesztelhetetlen gyű­lölője, Csernlsevszkij és Dobrol jubov forradalmi-demok­ratikus körének nagyszerű harcosa bátran hangoztatta, hogy Oroszországban a parasztkérdést nem lehet békés úton megoldani. Ez. az ember, aki végigjárta a szenve­dés és megaláztatások gyötrelme« útját, Sohasem ta­gadta meg népét, haláláig annak költője maradt. Igazi népi költő voll, aki romantikus balladáiban, lira! elé­giáiban és dalaiban a háborgó Dnyeperről, a száguldó pusztai szélről, a meggyalázott pórlányról s a zaporozs- jci kozákok harcairól énekelt, a népről — a népnek. Az egyre élesedő politikai helyzet miatt Se vese okút is rendőrkopók figyelték. Verselnék forradalmi mon­danivalójával magára vonta a cár haragját, és bátor ’ki­állásáért. zsarnokság elleni harcáért tíz évi .száműze­téssel sújtották. Keserves raboskodó,sút katonaként szenvedte végig Koz-Arat. Omsz.k, CserkuNsZt. Orenburg agyvelőt szikkasztó érődéiben, ahol kétségbeesetten jujdult fel: ..Folyván egymástól kérdezgetjük: miárt. szülhetett, minket szülénk" Jóra. rosszra — ó. meg nem fejtjük! Mtért élünk? Csak nem is sejtjük ás mielőtt megsejtenénk, ft halál Integet felénk.” Száműzetéséből visszatérve, a tcsUleg-lelMleg meg­gyötört költő Pétervéron új versekkel fordul a paraszt­sághoz. hogy harcra szólítsa őket. Munkáját azonban súlyos betegsége meggátolta, és 47 éves korában meg­halt. A- tömegek messze földről keresték fel sírját, de a cári rendszer kegyetlensége rendelettel tiltotta meg a néma tüntetést, mert a cár a halott költőtől is félt. Ma száz éve halott az ukrán nép nagy fia. Sajáto­san egyéni versei az, elnyomottakhoz szóltak. Igazság­keresése. a zsarnokság elleni szüntelen harca, a boldog felszabadulásba vetett rendíthetetlen hite, a dolgozó nép iránti szeretető minden elnyomott nép költőjévé emelték. Röviddel holála előtt látnoki erővel jósolta meg: „A tájon felszakad a szendét-, és nem lesz több véres ellenfélé és megtér testvérrel a testvér, s a. földön ember lesz az ember." Micska Szanlazló A Mezőgazdasági Könyvhónap után Ä lakások megbecsüléséről A városi tanács vb, határozata Lapunk február J(>-i számában cikk .Idom meg „A lákáss>k meg- hrrpülésóröl” címmel« melyben a VLF> és ítz Ingatlankezelő Vállalat vizsgálatai alapján rámutattunk néhány fogyatékosságra. Iv/zd kapcsolatban a városi tanács vb. határozatot hozott. A megyei Ncpl Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata alapján a városi ta­nács megállapította, hogy u Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő lakások egyes bérlői rongálják a bérleményeket, többen nem fizetik a lakbért és ennek folytán nagyobb bérliátralékok keletkeztek. A lakásbérletről szóló 35/1951). (lX. 30.) M. T. sz. rendelet és ennek vég­rehajtása tárgyában kiadott 15/ 1057. (111. 7.) Kor. sz. rendelet ren­delkezéseket tartalmaz azon esetek­re, ha a bérlő a lakást, annak tarto­zékait vagy felszereléseit szándéko­san rongálja, lakbért nem fizet, vagy egyéb módon nem a jó gazda gon­dosságával használja a Dériem.Ínyt. Ha a bérlő, vagy a vele együtt la­kó személyek az épületet, a lakást, annak tartozékait, Vagy felszerelése­it szándékosan, vagy gondatlanság­ból megrongálták, de a bút lő a MIK Vállalat kijavításra, Illetőleg helyre­állításra vonatkozó írásbeli felszólí­tásának nem tesz eleget, és a munka, késedelmes elvégzése a lakás vagy az ingatlan állagának nagyobb meg-;; rongálódását okozhatja, -eszóltyd jár, vagy a bérlőket a lakások ren­deltetésszerű használatában akadá­lyozza, a MIK köteles a munkálato­kat a bérlő terhére elvégeztetni és nem fizetés esetén a felmerült szám­la összegének kiegyenlítését bírói el­járás útján is érvényesíteni. A MIK Vállalat köteles a bérlőnek az ingatlan területén lévő ingóságai elszállítását mindaddig megakadá­lyozni — bérleti Jogviszony megszű­nése esetén —, amíg a bérlő a hátra­lékos bért, vagy a bérlettől kapcsola­tos egyéb hátralékos tartozásait, avagy az épület, illetőleg a lakás szándékos vagy gondatlan megron­gálódásából eredő Igazolt kárt meg nem fizeti, Minden bérlőnek kötelessége, hogy saját maga, de a vele együtt lakó; személyek a lakás tartozékait és fel­szereléseit, valamint az épület, köz­ponti berendezéseit is rendeltet ésszé-; rűen használják. A bérlő saját, költségére a követ­kező javítási munkálatokat köteles! elvégeztetni: vízvezetéki csapok tő--! mítése, tüzelőberendezés (cserép- kályha. vaskályha, takaréktűzhely) használhatóságának biztosítása, ab-; lakok, ajtók zárainak javítása, vi 1-; lamossági berendezések állandó hasz-; nálhatóságának biztosítása és azok; pótlása, a falak festésének és vako-; lésának. a meleg- és hide^eadlók ép-; »égben és tisztántartása stb. Több bérlet esetén u karbantartási: kötelezettség a bérlőket egyetemle­gesen terheli. A MIK felmondással; él. ha a bérlő vagy a vele együtt la-; 1 ó személy a lakást., a bérlők közös; hrsznrtlatára szolgáló helyiségekéi ős; br-endezési tárgyakat rongálja, ilic-’ tőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja. Ugyanez a helyzet, hu a bérlő a bérfizetésben megállapított Időpontig a bért, vagy a bérrel egy tekintet alá eső díjakat nem fizeti meg és fizeté­si kötelezettségének felszólítás el­lenére sem tesz eleget. A vb. utasította a MIK Vállalat igazgatóját, hogy a fent felsorolt ese­tekben a felmondás Jogát indokolt esetben gyakorolja és annak bírói úton szerezzen érvényt. A bírói eljá­rás megindítását pedig jelentse a vá­rosi tanács vb. igazgatási osztályá­nak is, hogy a szakosztály a bírói el­járás befejezésére az érdekelteknek szükséglakást biztosítson. X hét könyvei Jorge Ainado kisregénye a Mo­dern Könyvtár sorozutliaii látott napvilágot Vízordító három halála címmel. Grimasztól Pál életéről, áb­rándjairól vall a Vallomás és búcsú című könyvében. Glides-—Andrlcw- ski ifjúsági regénye, a Felhőszakadás egy arab és egy francia fiú barát­ságáról szól. Nemes György regé­nyében. a Kilenc hónapban a, Ta­nácsköztársaság idejét eleveníti meg. Ismét kiadták Mcrimée hires művét, a Szent Bertalan éjszakáját. Bruno Froinak Vietnamról jelent meg kö­tete Vietnami tavasz címmel. Kosz­tolányi Dezső két kisregénye, a Pacsirta és az Aranysárkány ismét megjelent. Guy Piazzini útleírása, az Akik fáléiték a vízözönt, az óce­ániai szigetekről szól. Megjelentet­ték a kis David Rubinowir.z napló­ját. Ukrán műsor A miskolci Zrínyi Ilona Leány­gimnázium a „Népek hazája nagyvi­lág" című sorozat 18. előadásaként ukrán műsort tart 11-én, szombaton 18 órakor az iskola nagytermében. Az előadási Tarasz Scvesenltn ukrán költő halálának 100. évfordulója al­kalmából rendezik. A műsorban Sáv­osén,kő és más ukrán éti szovjet, szer­zők művei szerepelnek.. Több ének­és zeneszóm, valamint táncszám tar­kítja a műsort. Előadást Székely Éva tanuló tart. A műsort, összeállította és rendezte dr. Égéi Ferencné osz­tályfőnök. Nem előzte meg valami nagy rek­lám, nem előzte meg valami nagy propaganda. Az utcákon elvétve megjelent egy-egy plakát, az illeté­kesek megkapták a ..körlevelet”; a könyvesből lók és a földmű vcsszö- vetkezoti bizományosok az Új szál­lítmányt: így kezdődött meg febru­árban a Mezőgazdasági Könyvhónap. Annak ellenére azonban, hogy csendben, szolidan kopogtatott aj­tónkon a könyvhónap, immár ha­gyományossá vált. Várták a dolgozó parasztok, várták a mezőgazdasági szakemberek. Várta mindenki, aki szívügyének tekinti a mezőgazdasági termelés fejlesztését; izgalommal böngészte a könyvhónnpl árjegyzé­kei. mindenki, akit el tud ragadni ta­vasszal az. ébredő füld leheleté, a vadgalamb turbókoláfi; várta min­denki, aki tudja már: nem elég a tegnapi módszer, u „nagyapáink is így csinálták”. . . —- akit elgondolkoz­tat és cselekvésre késztet az új. a modern Idők mezőgazdaságának technikája, Meri Igen: forradalmi Időket, él át. a magyar mezőgazdaság. Történelmi korszak ezt A magyar ugar újraéledésének, nagy átalaku­lásának korszaka, amikor nemcsak a klsparcellák olvadnak hatalmas táb­lákba, hanem ezzel együtt alakul, változik a dolgozó parasztság életszemlélete, munkastílusa Is. A klsparccllén te­hén. jobb esetben ló húzta az ekét. A termelőszövetkezet tábláján trak­tor forog, s a gép kormánykereke mellett az a Kiss Péter, vagy Nagy János feszít büszkén, aki még a teg­nap egyéni parasztja volt, » ma már ostor helyett slusszkulccsal in­dít ... De az ostor - használatához még jó volt. a „nagyapáink is így csinálták!” — örökölte ezt a földdel, első, gyer­mekkori emlékeivel. A/ oslorpattln- lás. a Jószágokkal való bánás már benne van a vérében: megtanulta annyi éven át. A slusszkulccsal még csak most ismerkedik. Keresi, tapo­gatja a helyet, hol is kell azzal a gé­pet elindítani? Mint ahogy nerrtf lát­ja — mert ilyen rövid Idő alatt még nem is láthatja — elég világosan, elég tisztán, dialektikájában azt a fejlődést, nagyszerű jövőt sem, álne­vet n nagyüzemi gazdálkodás, a kor­szerű földművelés jelent. Ezért tu­lajdonítok én oly nagy jelentőseget Mezőgazdasági Könyvhónapnak, amely arra hivatott, hogy megismer­tesse mindezt, hozzásegítsen mind­ehhez. Ahhoz persze, hogy jól megismer­tesse, könnyen, közérthetően hozzá­segítsen — jo mezőgazdasági szak- könyvekre, tartalmas, közérthető nyelven megírt szakismereti köny­vekre van szükség; olyan mezőgaz­dasági szak könyvekre, amelyek segí­tik a tanult, tapuszlall szakembere­ket és eligazodnak rajtuk az olyan mberek is, mint az én apám — akik életükben nem „pazaroltak” időt a könyvek forgatására, de most. hogy a termelőszövetkezetben növényter­mesztési brigádvezető lett, szükségét látja ennek ... Elismerem: ilyen könyvet nem is olyan könnyű dolog írni. Jól esik megállapítani: a magyar mezőgazdasági könyvkiadás az utób­bi években jelentős eredményeket ért -el. Mind a parasztság, mind pe­dig a mezőgazdasági szakemberek kezébe színvonalas szakkönyveket adott. A mezőgazdasági szakiroda- lom ma már minden fontosabb igényt ki tud elégíteni, külföldön is Ifimert és keresett. Dl Zrí­nyii Ja ezt a tavaly megrendezett és az idei leönyvhónap sikere is. amely — hogy csak egy példát említsek — még az olyan nem egészen mezőgaz­dasági jellegű községben is. mint Edolény, minden eddigi teljesítményt felülmúlt. Az edolényi bányászok nemigen vásárollak ugyan mezőgaz­dasági sznkkönyvekei, de megvásá­rolták ti bányászfeleségek, akik más­képpen akarják ezután a hagymát termeszteni, a borsót és a mákot vet­ni. s vásároltak az edelényi, meg az edMénykörnyékl gazdák, akik hozzá­szántják most a maguk kisparcelléit az Alkotmány, meg a Vörös Zászló termeiöszövetkozetek nagy - táblái­hoz. így tehát meg kell venni a szak- könyveket is. amelyekből megtanul­hatják, hogyan kell nagyüzemi mó­don gazdálkodni. S mert. a mezőgaz­dasági szakkönyvek mindenkinek hozzáférhető áron kerülnek forga­lomba. gyakran nyílt az újonnan létrehozott edelényi könyvesbolt aj­taja. Nagyszerű kezdeményezés voll, hogy a Földművelésügyi Minisztéri­um. n Művelődésügyi Minisztérium, u TIT agrártudományi szakosztálya, a Mezőgazdasági Könyv- és Folyó­iratkiadó Vállalat a terjesztő válla­latokkal együt tműködve, számos községben rendezett könyvankétot, amelyeken a legkiválóbb szakírók ismertették müveiket. Kivették ré­szüket a könyvhónap rendezéséből a falusi társadalmi szervezetek veze­tői és tagjai is. Sokhelyütt, szervez­ték meg a „háztól-házig” könyváru- síiásl, hogy a legjobb szakkönyvek terjesztésével és Ismertetésével hoz­zájáruljanak a mezőgazdasági ter­melés növeléséhez. Végleges statisztika a könyv hónap eredményeiről még nem áll rendel­kezésünkre, De a terjesztő vállala­tok jelentéseiből máris következtetni lehet: soha nem tapasztalt érdeklő­dés nyilvánult meg a mezőgazdasági szakkönyvek Iránt. S itt most nem is u terjesztő vállalatok pénzügyi be­vétele a fontos. A fontos az. hogy a könyvhónap eredménye a többtor- melésben mutatkozzék meg. . érdemes volt Ezért pedig fáradozni. nagyon Önodvtiri Miklós Az uraknak ízlett a bor. És Kőszegi András nőm sajnálta az itokáit, láthatóan, de hallhatóan is egyre emel­kedett a hangulat. Eleinte csak dudorásztuk, majd olyun lármát csaptak, hogy ha nem takarja vastag föld a pincét, a kutyák elszakítják a lán­cot, a faluban. Kőszegi András, meg a többi falu­beli azonban tartózkodott a pohártól. Ezt persze az urak nem tudták, és azt sem látták, hogy a huncut görömbölyiek lopott pillantást válta­nak ... Kőszegi bácsi húsz év távlatából is jól emlék­szik a sukkhúzásra. Akikor szedték rá a városi vezetőket arra, hogy a villanyt bevezessék a községbe, PénZe volt a falunak, de nem volt pártfogója. Próbálkoztak vele szépen, nem ment, hát cselhez folyamodtak. A község! bíró mellett volt ekkor pénztáros Kőszegi András. Persze, amikor megválasztották, akadt neki is ellene. Azt rebesgették: olyan lett a pénztáros, aid a pénzzel meg sein áll Ameri­káig. Persze, ezt csuk néhányon rebesgették. Jobb emberi keresve sem találtak volna erre a posztra. Ügy forgatta a pénzt, hogy mogfiadzott. Adóztatási szorítások nélkül utakat építettek a községben. Később a legeltetési társulatot len­dítette fel. aztán meghonosította a községben a magyartarka tehenet. A házasságot egyetlen kanál nélkül kezdte. Szorgalma azonban pótolt mindent.- s elismerést, megbecsülést szerzett magának. Vendégszeretően •“$» be a szo­bába. Leülünk a ka­napéra, hogy felidézzük a húsz év előtti napokat. Jóságos arca, csendes, nyugodt beszéde első látásra tiszteletet ébreszt. Mostanában gumi­csizmában járja naphosszat a falut, fején fekete báránysüveg, s ha ismeretlenül találkozom vele az utcán, azt hihetem. esibttkba valóért sétál a boltba. A Hl éves Kőszegi András, pörömbölyi tsz-olnök azonban hivatalbő1 járja a falvit! Füs­tölni valóra azért nem gondol, mert már régen lelett róla. Sok gondot, bajt veti most a nya­kába, Ahogy mondani szokás, ki sem látszik a Ha megtiszteltek... munkából. Tárgyalni kell a tanáccsal, a ter­mény forgalmival, meg különböző vállalatokkal. Járni kell a határt, hogy kijelöljék fi kertészet­nek való táblát, meg a többit sorjába. Pedig ta­valy még azon gondolkodott, miként alakítsa ki az öreg kor napjait, mivel tegye örömtől,jenné, meghitté a hátralévő esztendőkéi. Gondolta, el- pepecsólgttt még « földön, a kevés jószággal, bort hoz a pincéből, hogy u kanapét végigülő cimboráknak kedve teljék a históriákban. A gyerekeknek sikerült. ellgazíUiniok életük sorát. Egyik tanársegéd a miskolci egyetemen, a másik is egyetemet végzett s mezőgazdász egy nagy állami gazdaságban, Menye ellátja a háztartást. Jó gyerekei vannak, miko/ erről beszél, öröm­könny csillan a szemében. A gyerekek szeretető jólesik apui szívének,.. 51 éves volt, mikor feleségétől, akit nagyon szeretett s máig Is ki­mondhatatlanul sajnál, búcsúznia kellett, azóta szeretőiének minden melege a gyerekeikre, a kis szöszko unokára hárul. a _ napok ..terveit" elvitte a tél. s n öreg tavasz egvre Inkább távolba viszi, mint korai napsugár a hideg föld fagvát. Közbe­szólt. a tsz, mert hogy itt, ebben a takaros kis községben is utat tört magának az új. a közös gondolata. Már együtt volt a falu. de még hátra volt a dolog neheze. Ki Irányítsa a t.sz-1 ? Ki tf tógáikul masabb erre? Meri: akárki nem lehet a szövetkezet élén. Hova is jutnánk? Több ember került szóba, de mikor a közgyűlésen kimondták Kőszeid András nevét, hatalmas éljen, moralló elismerés töltötte be a termet. S ha vnlaiki ellene próbált szólni, azt nyomban „leszerelték”. — Kf termelt 17.5 mázsa búzát, meg ugyan­ennyi árnál r«v holdon? — Hát Kőszegi András! —- Ki az első a munkában? — S a Válasz ismét .ugyanaz. S a jószágnevelés, a szakértelem, a régen szerzett; érdemek mind ő mellette szóltuk. / Es az emlékezés újból és újból előhozza az egykori eseményeket, mindazt, ami Kőszegi bá­csival történt. 11145-ben, ahogy ő mondja, még fiatal, mugabíró ember volt. A front távolodott, » u falu is kezdett talpra állni. Hiányzott azon­ban sok minden, a Jószág, a tenyészállat. Es ő elindult Polgárra, A' Tisza-hidut itt. is felrobban­tották. Mivel hozza út a vizen a fiatal bikákat? Kőszegi András befogta a jószágok szeméi, magá­hoz húzta azokat bátorítóan, s elindult Velük a ladik a másik oldalra. Az emberek vissza fojtott lélegzettel figyel lók a partról, mit művel ez » paraszt ember. Beleizzadt mire partot értek, de az elismerő szavak megnyugtatták. — Nagyon szeretheti maga a községét., ha még a Tiszának is neki mer vágni... Kőszegi András valóban nagyon szereti falu­lát., Ezért tette félre az öreges napok elképzelé­seit, ezért vette nyakába n falu gorídját, baját. legyen a övé? Ezek n szavak tola­kodtak ! őst az emberek szálára, s erre gondol most Icglöbbcl. a görömböly I Lsz- elnök is. mert tervek, elgondolások vannak. Jó­formán egy hajtntásnvira van a varos. Tapol­cára Is jó út visz. Itt bizony kell a zöldség, a friss lej. málna, a csemegeszőlő, de még n virág is. Szóval erre gondoltak a tsz vezetői, meg az elnök is. mikor a közös gazdaság alapjait kezdik tervezni, lerakni. Foglalkoznak állattenyésztés­sel, nevelnek baromfit, telepítenek 10 hold sző­lőt, a u Hejő-patak mellett kertészet zölden. Asszonyi munkaerő van bőven, s a tervek szá­molnak Js ügyességükkel, szorgalmukkal. Milyen jövőt ígérj az embereiknek a tsz. Gö- römböl.vön? A kérdésre szerényen, egyszerűen válaszol. — Becsületes munkáért becsülete» darab ke­nyeret. biztosít a szövetkezet. Ha pedig sikerül valóra váltanunk, amit tervezünk, okkor igazán nem kell tartanunk a jövőtől. Én is tartottam tőle. de most már bizakodom, és ha dolgozunk, igazán nem kell félnünk semmitől... — garami — Milyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom