Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
Csütörtök, líHil. március 9. ESZAK1WAGYARORSZAG 3 ALKOTO TAVASZ Taktassadai jegyzetek (JeíjijzeteL '£ Egészen bizonyos, hogy a szerencsi járás egyetlen községében se mozdult meg olyan lelkesen, olyan szervezetten a falu ezen a tavaszon, mint Taktaszadán. Megy az ember a hosszú, széles országút mentén. Jobbra, balra a termőföldeken itt is, ott is egy-egy lovasiögat. A tavalyi kukoricaszárak között mozgó, szárvágó, tavaszra készülő van és ebből hetvenkettő dolgozik minden nap. És még panasz is éri a házatáját, ha netalán nincs elegendő munka. Gyorsan hozzá kellett kezdenünk nádat vágni, a melegágyakat készíteni, mert másmilyen munkát nem igen találni kint a földeken. Én itt nőttem fel, de őszintén szólva jómagam is meglepődtem, mennyire szorgalmasak vaSokasodnak a barázdák a taklaszadai Üj Barázda Termelőszövetkezet tábláin. gyünk. Pedig amikor szerveztük, alakítottuk a közöst, itt-ott még borús volt a hangulat. Ütközben a tanácsháza felé kétszer találkozunk a gépállomás vontatójával. Egyszer még kint a földtáblán. Négyen. — két idősebb és két fiatalabb tsz-tag — szórják serényen a trágyát. De olyan serényen, hogy szinte egybeolvadnak a mozdulatok. S néhány perc múlva már el is robognak mellettünk, be a faluba, újabb szállítmányért. szó nélkül hagyyni. Ivoleszár elvtársj meg is jegyzi: — Jól van, Harsányi elvtárs. M;;-j guk igazán megteszik, amit kell. Mégj csak azt mondja meg, hogyan csi-j nálják, mert itt-ott bizony még akadj huza-vona. * Harsányi elvtárs nem sajnálja aj szót. — Tudja, Ivoleszár elvtárs, nemi olyan ördögi mesterség ez. Az a jó,I hogy nálunk olyan vezetőség van,| akikben mindenki megbízik. Itt volt* a múltkori közgyűlés. Vita volt a* háztájiról. Azt akarták, hogy a leg-< jobban trágyázott föld legyen a* háztáji. És a vezetőség ellene szólt.* Mit gondol, mi lett a dolog vége?* Tizen is közbeszóltak: „A vezető-J séget mi választottuk, megbízunk benne. Hiszen ők is azt akarják,} hogy jobb legyen magunknak is,j másoknak is”. — A mostani jó munka — sorolja a tanácselnök —, a szervezéssel kezdődött. Mindjárt a megalakulás után megválasztottuk a brigádvezetöket, s ők kiválogatták a brigádhoz tartozó tsz-tagokat. A pártszervezetünk vezetőségi ülésen elkészítette, majd taggyűlésen megvitatta a legfontosabb tennivalókat. Többek között a tervet is. A közgyűlés helyesnek találta. Nagyon bíznak a pártszervezetben és a vezetőségben. Persze, mert a vezetőség úgy dolgozik, ahogy kell. Olyan egyszerűnek, olyan természetesnek tűnik mindez. Más helyen bizony még vannak nehézségek, de Munka után, délidében júlcsik a mi-fi érdemeit, igazi parasztos ebéd: tonna, kolbász, sonka és a szomjat oltó víz. ... Székely elvtárs, az Oj Barázda elnöke elutazott a szomszéd községbe földrendezési ügyekben. De ő sem tudna pontosabban, alaposabban beszélni a közösről, mint Harsányi elvtárs, a tanácselnök. •— Dolgozgatunk csendesen, — mondja —, miközben szúrósan néz ránk: vajon mit szólunk ehhez a „csendescn”-hez. Elértjük a dolgot, s már készen is a válasz. — Megy a munka mindenfelé. Leül az iratokkal teli asztal mögé és folytatja: Kivágtunk 3500 kéve náezek csak olyan emberi bizalmatlanság okozta dolgok. S ez az, ami — szerencsére — teljesen megszűnt Taktaszadán. Nekifeküdtek az újnak két kézzel, két vállal és dolgoznak, mert ez az alapja mindennek. Kemény szervezettség, komoly előrelátás. Hadd fűzzünk ehhez még hozzá annyit, hogy a huszonhét tagú pártszervezet kilenc dolgozó paraszt tagfelvételi és öt tegnap még egyéni gazda tagjelöltfelvételét tárgyalja. Szép bizonyítéka ez annak, hogy mennyire becsülik a pártszervezet, a kommunisták munkáját, mennyire számítanak a párt segítségére ... Alkotó tavasz. Alkotó a természetben és a termelőszövetkezeti életben, így fest Taktaszada 1961 márciusának elején ... Barcsa Sándor 1/ alószinűleg az ol' vasó is találkozott ezzel a két adattal, csak talán elmulasztotta- egymás mellé tenni ölcet. Hadd tegyem meg helyette. Magyarországon, a legutóbbi felmérés alapján, 645 lakosra jut egy orvos; Nyaszaföl- dön 32 ezer emberre jut egy. Bizarrnak tűnik az összehasonlítás? Eszünkbe jut: a hazai adat mellett azt is olvashattuk. hogy a világon a legelső országok között vagyunk. Azt mondjuk erre, á. Afrika, az megint más? De hisz’ éppen ide akartam kilyukadni' Hogy Afrika más.’ Egészen más. Nap mint nap halljuk, hogy ez meg ez az afrikai államfő ezt és ezt jelentette ki, tüntetések és követelések zaja hallatszik el hozzánk, felháborodunk a belga tőkés urak óhajainak hű teljesítői és „hőstetteik” miatt, bólintunk, hogy „no. igen, a katangai urán kell nekik”. tetszik nekünk, hogy okos és messzire 32.000 és 645... látó vezetői is vannak az afrikai népeknek, figyeljük. hogy mikor merről hangzik fel a puskaropogás, a függetlenségért és a haladásért vívott egyre keményebb harc zaja. Aztán mindezt összekapcsoljuk a „klasszikus gyarmatosító” módszerekről szerzett ismereteinkkel. Hittérítők, telepesek, ültetvények, gyémánt- és rézbányák, az anyaország érdekeltségei, olcsó kacatok, amiért drága. ingyen-kincs özönlik az anyaországba ... És egyes nyugati vezetők fantasztikus nyilatkozatai, miszerint X. állam (pl. Nagy-Britannia) „rengeteget” tett a gyarmati népek felemelkedéséért, „önzetlenül” segítséget nyviiott ezeknek a népeknek, hegy elérkezzenek a civilizáció magaslataira ... jl/findezek mcVéna- L J gyón jó tudni, hogy Nyaszaföldön például 32 ezer emberre jut egy orvos. Puskaropogás és ku- lisszadöngetö nyilatkozatok tetejébe egy hűvös kis szám, egyszerű és világos, akár minden kommentár nélkül is elhül tőle az ember, így festenek az önzetlen segítségből fakadt .,civilizáció magaslatai”. .. Nem csoda, ha az a kemény harc egyre élesebb, a követelések zaja egyre fenyegetőbb. Nyaszaföldön — hogy most már itt maradjunk — a civilizációnak esek az egészségügy terén mutatkozó magaslatai minden ezer emberből huszonkettőt juttatnak évente a föld alá. A helyzet egész Afrikában hasonló. Hát igen. Afrika más. Afrikában most azért is folyik a harc, hogy a 32 ezerből minél előbb 645 legyen... /V álunk meg, hogy ennél is kevesebb. s hogy ne maradjon egyetlen aprócska. falu se orvos nélkül, S hogy miközben megörvendezzük a 645-ös számot, ne feledkezzünk meg erről sem. Hallania i♦»♦♦♦«♦♦*♦»♦♦•**•«»»»»»♦»»»♦»♦» Fejlesztik a miskolci tbc-gyógyintézetet Megyénkben a tbc elleni küzdelem hatékonyabbá tételére a felszabadulás óta hat helyen létesítettek — ösz- szesen 360 ággyal — felnőttek, és három helyen, csaknem 500 férőhely- lyel, gyermekek részére tbc-kórha- zat. A legnagyobb és legkorszerűbb intézet Miskolcon létesült. Ez a gyógyintézet jelenleg 288 ággyal rendelkezik és nyolc osztállyal dolgozik, ahol többek között már sebészeti műtéteket, is végeznek. Itt található az ország legkorszerűbb tüdősebészeti műtőasztala is. A szovjet gyártmányú orvosi berendezéssel a legkülönfélébb testhelyzetben tudnak műtétet végezni, s- a gépre felszerelt. fényképezőgéppel a műtét lefolyását is meg tudják örökíteni. Az idén a miskolci tbc-gyógyintézetet fejlesztik. 288 helyett 400' ágy áll majd a betegek rendelkezésére. Berendeznek egy önálló tbc csontsebészetet, valamint egy olyan osztályt is, ahol a tüdő teherbíróképességét vizsgálják meg. Az új osztályhoz szükséges orvosi gépek már meg is érkeztek. Az intézet bővítésén kívül keltjének parkosítására is sor kerül. A megyénkben működő tüdőkórházaknak nem csekély része van abban, hogy a tbc halálozási arányszám 1950-hez viszonyítva egyhai*- madára csökkent. Oímillió az anvay,rakodás gépesítésére Az Ózdi Kohászati Üzemekben az idén ötmillió forintot költenek az anyagmozgatás javítására, a kézierö- vel végzett rakodómunka megköny- nyítésere. Ebből az összegből dieselmotoros vágánydarut építenek, nagyteljesítményű lánctalpas baggert és dozerokat szereznek be, illetve állítanak munkába. A gépek beszerzési ára — a munka termelékenységének növekedésével — más- fcl-kct év alatt visszatérül. üj gépek és gyártmányok a 8aj ószent péteri Üveggyárban Az 1896-ban épült Sajószentpéteri Üveggyár a felszabadulást követő években már nem nagyon tudta kielégíteni a konzervipar növekvő igényeit. A korszerűtlen, zsúfolt üzemben a dolgozók nehéz körülmények között végezték munkájukat. Az üveggyári dolgozók munkakörülményeinek javítására és a termelés fokozására államunk jelentős összegeket fordított. Az öreg gyár korszerűsítését 1954-ben kezdték meg és azóta évröl-cvre üj létesítményekkel, egészséges műhelyrészekkcl és a Idős Szabó Pál, Daruka Kálmánná és Mészáros Istvánná a melegágyak előkészítésen fáradoznak. hét talajegyengető borona egymás mögött. $ Néhány nappal ezelőtt az egyik termelőszövetkezet közgyűlésén a mezőgazdász nagy gondok közepette magyarázta: attól fél, kevés lesz a munkaerő. Mert eddig csak néhány családtag jelentette be, hogy számíthat rá a közös. Nos, Takla- szadán az Üj Barázda tagsága körében egészen más szelek fújdogálnak. — Tudják, mennyi trágyát liord- tunk ki csak fogatokkal? — nézi a számadását Vajtó Lajos. — Több mint huszonegy vagonnal. Csak a fogatok. De hordja a gépállomás vontatója is. Hetvenkét fogatunk dat. Májusban ki akarjuk hajtani a növendékállományt az új növendékistállóba. Holnap, vagy holnapután már készíti is a tagság. A tavaszbúzát csaknem teljesen elvetettük. Az ötvenegyholdas kertészethez is készen vannak a melegágyak, — majd látván, hogy helyeslőén bólogat Ivoleszár elvtárs is, a járási tanács elnöke, folytatja az érvek sorolását. — Minden vetőmagót összeadott a tagság. Nem mondja itt senki, hogy: „miért mi adjunk, adjon az állam". Mindenki egyetért az éves termelési tervvel. Nem, ennyi érvet, ennyi jó szervezettségre valló tényezőt nem lehet Kétműszakos termelés a Berentei Vegyiművek építkezésein A Sajó völgyében, a második ötéves ten' folyamán új gyár kezdi meg működését: a Berentei Vegyiművek, amelyet külföldi tervdoku- mentációk felhasználásával — magyar mérnökök tervei alapján, hagyományos módszerekkel építenek fel. A 31. sz. Építőipari Vállalat vezetői időben felkészültek a nem mindennapi munka sikeres elvégzésére. • Elsősorban a vidékről bejáró dolgozók részére igyekeznek jól felszerelt, kényelmes szállásokat biztosítani. Ezért tíz, régebbről ottmaradt munkásszállót átépítenek, korszerűsítenek. A későbbi hónapokban pedig erre a célra más épületeket is felhasználnak. Az idén mintegy 85 millió forintot fordítanak az új gyár építésére. Ebből az összegből valamennyi üzem építését megkezdik, sőt egyes épületekben hozzákezdenek a technológiai berendezések szereléséhez is. Az egyik üzemrészben a napokban fejezték be a több mint 74 méter hosszú és 34 méter széles cellaterem, valamint a sóoldó alapozását és a közeli napokban hozzáfognak a négy, egyenként nyolc méter magas sóoldattároló tartályok betonozásához. A batáridők biztosítására ezeken az építkezéseken — és hamarosan más helyeken is — két műszakban dolgoznak. Az idén több új, kisebb üzemrész építését is megkezdik, például a sósav és a hipokiorid üzeméi, a PVC- gyárban pedig az acetilén-fejlesztő részlegét, a monomer és polinér, valamint a vinilklorid tároló üzemekét. Az új vegyigyárban az eddigi tervek szerint 1962 decemberében kezdik meg a próbaüzemelést nehéz fizikai munkát niegköny- nyitő gépekkel gazdagodik az üzem. Hat év alatt új anyagkeverőt és tárolót, mechanikai forgácsoló üzemet, művelődési otthont, éttermet, fürdőt és öltözőt létesítettek. Átépítették és korszerűsítették a hutacsarnokot, valamint a vasöntödét, az energiaellátás megjavítására új transzformátorházat emeltek. Az egészséges, új műhelyekben fél és teljes automatagépeket helyeztek el. Eddig már 9, teljesen automatizált gép kezdte meg az üzemelést és az idén újabb három ilyen berendezést szerelnek fel. Ezekkel az új, atomatizált gépekkel 1 negyedliteres palackokat készítenek majd. Egy-egy berendezéssel műszakonként 20—30 ezer darab boros, tejes és gyümölcsszörpös üveget gyártanak. A jobb munkakörülmények biztosításával és az automatagépek üzemeltetésével a sajószentpéteriek már nemcsak eleget tudnak tenni a konzervipar rendelésének, hanem évröl-cvre új gyártmányokkal látják el a kereskedelmet. Az idén például — többek között — megkezdik az igen tetszetős, két és féldecis „Vitacola” csaltosüvegek készítését., amelyből mintegy 3 millió darabot gyártanak. Ezenkívül konzerves poharakat, új alakú mézesüvegeket, valamint egytizedes és egyötödös vizes-, illetve borospoharakat adnak új gyártmányként st kereskedelemnek. Az elkövetkezendő években a gyárat tovább fejlesztik. A terv szerint még egy — ötliteres üveget készítő — korszerű automataberendezést vásárolnak és a ma még félautomata gépeket teljesen automatizálják. emberek. Szerencs közelében azonban mintha más világba érkezne az ember. Nincs egyetlen tavalyi kukoricaszárral borított földtábla, de annál több lovasíogat, annál több ember. Dolgoznak a taktaszadaiak! Dolgoznak és nem akárhogy dolgoznak. Megállunk az egyik frissen szántott; hatalmas tábla mellett. Éppen most fordulnak széles ívben az országút mellett a boronásfogalok. — Hó! Szusszantsunk keveset, — mondja Czikó Bertalan, s már ott is állunk a kis embercsoport közepében. — No, másfelé hogy megy a munka? — pöccinti meg kalapját Vajtó Lajos brigádvezető. — Mert. mi ne- kikezdtünk. Ide répa kerül majd, gól letrágyáztuk. Odébb meg, — mutat egy távol barnálló tábla felé «— vetik a tavaszbúzát. Ma, vagy holnap befejezzük. Százötven holdat:. Bár lehetne többet is, de nincs rá megfelelő földterület. — Jó a föld? ewt Jó. Nagyon jó. Ezt; itt most le- fecronáljuk, azután pihen kissé. Később még egyszer kap boronát, és Sähet bele a cukorrépa. De egy valami még jobb a földünknél. — A vetőmag? —- Az sem rossz, — szól közbe Bodnár bácsi, de Vajtó Lajos már folytatja is, amit megkezdett: — Jobb, a földnél' is, a hangulat. (Őszintén, még mi se hittük volna. —■■ Hogy-hogv nem hittük volna! —> BSp közelebb Czikó Bertalan. — Mit nem lehet ezen hinni! Ha nem mo- isog az ember, akkor nincs semmi. Ba már valamihez hozzákezdlünk, ekkor csináljuk is. De úgy. hogy Renki ne érhessen a nyomunkba. — A tiedbe nehéz is, — lapoz bete noteszébe a brigádvezető és mosolyogva magyarázza: — Már negyvenkét munkaegysége Van. Igaz, egy hónapja mást se tesz, csak dolgozik. Eddig övé az elsőség. Persze, csak két munkaegységgel tartja a rekordot... — No, akkor hadd szaporodjon, — emel kalapot Czikó Bertalan és megindul a lovak után. Hét pár fogat,