Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
Szerda, 19151. március S. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 A iminkafegjyalem és munkaszervezés néhány áj vonása az Ózdi Kohászati Üzemekben DECEMBERBEN, egy nagyon fontos üzemi tanácskozáson, az Ózdi Kohászati Üzemek egyik művezetője a munkafegyelem kérdéseinek tanulmányozásaikor a gyáron belüli munkanélküliségről beszélt. Meglepetést Iák, hogy a mérnökök egy részét túlságosan sóik és gyakran felesleges adminisztrációval bízták meg. Ez azt eredményezte, hogy a mérnökök, technikusok egy része az íróasztalhoz ragadt, csak délelőtt járt dolgozni. azért váltottak ki szavai, mert a gyári művezetők némelyike a munka- fegyelem címszó alatt csak az igazolatlan kimaradásokat, a késéseket, a gyanús megbetegedéséket vizsgálja. Szerencsére, sok helyen a kimarado- zókat manapság már úgy tekintik, mint a fejlődés kbloncait. Többek között ennek is betudható, hogy az ózdi gyárban 1959-hez viszonyítva mintegy 30 százalékkal csökkent az igazolatlanul kimaradozók száma. Ebben az esztendőben minden valószínűség szerint még kevesebb igazolatlan kimaradás lesz, mert ebben a tekintetben is érezteti jótékony, neveli? Íratását a szocialista brigádmozgalom, s a népnevelők munkája. És tegyük hozzá, hogy a műszaki vezetők sem engedik a kimaradozók clőskjödését. A második ötéves terv első esztendejére — 1961-ben — a gyárban mintegy 2 százalékos termelékenység-növelést terveztek. Hogyan lehet ezt teljesíteni? Ezen gondolkoznak legtöbbet mindazok, akik felelősséget éreznek a gyár, a termelés ügye iránt. A MŰSZAKI szerveik már az elmúlt esztendőben elkészítették a műszaki intézkedések tervét, amely újabb tartalékok feltárását teszi lehetővé. Ez csalt egy részét adja a termelékenységnek. De mi biztosítja a többit? Szervezési intézkedések. Pontosabban fogalmazva: felmérik, hogy milyen a leterheltség a gyárban. Vonatkozik ez a munkásokra is, de még inkább a gépekre. Az elmúlt évek gazdag tapasztalatokat nyújtottak ebben a tekintetben is. A párt-végrehajtóbizottság javaslatára felmérték, hogy a mérnökök műszaikonkénti elosztása helyénvaló-e. Azt tapasztalígy többé-kevésbé kihasználatlanul maradt alkotókészségük, nem kamatozott kellően az iskolán szerzett tudásuk. Szervezési intézkedés kellett ahhoz, hogy a mérnökök, technikusok egy részét a közvetlen üzemi munka irányításával bízzák meg. A korábbi egy műszak helyett most vúltómüszaikba járnak. Azóta érezhetően kevesebb az üzemzavar, a munkások sokkal jobban becsülik, szeretik a mérnököket és fordítva. Persze, korántsem jelenthetjük ki, hogy ezen a területen már minden rendben van. Bizonyára a szervezéssel foglalkozó szakemberek és mérnökök mór előbb is tanulmányozták azt a grafikont, amit itt az üzemszervezés illusztrálására bemutatunk. A GRAFIKON 1961. február 7-én készült. A szaggatott, vékony vonal jelzi azt az energiamennyiséget, amelyet az egyenletes termelés érdekében az üzemek felhasználhattak volna. A görbe, vastagabb vonal rapszódikus emelkedéséből, vagy süllyedéséből sokra következtethetünk. Az éjszakai órákban, de különösen egy óra tájban nagy esés tapasztalható. Nem véletlen, hogy az éjszakai ellenőrzések alkalmával ugyanebben az időben találkozhatunk a legtöbb fegyelemsértéssel, nevezetesen: alvással, tereferél őssel, ..munkakereséssel”. S miért van a délelőttös műszakon — 11 óra tájban — a hirtelen, a maximális emelkedés? Ebben az időszakban járják ellenőrző és segítő kőrútjukat a műszaki vezetők. S műszakváltáskor miért jut hirtelen a mélypontra a felhasznált energiamennyiség? Nyilván ezekben az időszakokban gyengébb a munka intenzitása. Igaz, minden műszakváltáskor szükséges a gépek és termelőberendezések felülvizsgálata. Kétségbevonható azonban, hogy csaknem minden műszakváltáskor háromnegyed és egész órás vizsgálati idő válik szükségessé. A mérnökök és munkások egyaránt elgondolkodhatnak ezen. Mint az előbb is említettük, az Ózdi Kohászati Üzemékben felmérik, hogy a dolgozók, a gépek milyen mértékben vannak leterhelve. Az elmúlt esztendőben rájöttek, hogy különböző mun kahelj akén csak csekély elfoglaltságot igénylő munkára alkalmaznak dolgozókat. Néli állj' mérlegelésnél a napi nyolc órás munkaidőnek csaik kis részét; használta ki a mérlegház, vagy a munkahely személyzete. A tétlenség unalmas volt az embereknek, de igen drága a gyárnak! Havonta egy-egy ilyen mérlegelő munkás körülbelül ezer forintot keresett. Egy szervezési intézkedés folytán több ilyen kevés elfoglaltságot biztosító munkaköri, összevonták vagy megszüntettek. Ebben az esztendőben, a munkásakkal való megbeszélés után, az ilyen kirívó visszásságokat teljesen megszüntetik. A kihasználtság vizsgálata kiterjed ebben az esztendőben a gépekre és termel «berendezésekre is. Eddig a finomhengermü kikészítőben végezték itten iránjai tanulmányokat. A vizsgálat befejezését követő szeive- zési intézkedések bizonyára pozitív hatással jelentkeznek rriajd a termelékenységben. Hasonló vizsgálatokat végeznek a karbantartóknál is. Van rá eset, hogy egy-egy gép egy napon csak egy műszakban dolgozik. A másik két műszakban azért áll, mert nem tudnak munkát találni a gépnek. Most azt is vizsgálják, hogy más munkát hogyan végezhetne el a gép. vagy éppen hogyan tehermentesíthetné egy másik, hasonló, de túlságosan le-4 terhelt gép kapacitását Ennek egyenes következménye lesz egy olyasfajta centralizálás, hogy több kisebb, eddig elszórt üzemet összevonnak s így biztosíthatják a gépek magasabb- fokú kihasználását. AZ ÓZDI Kohászati Üzemekben temérdek szervezési intézkedés vár még végrehajtásra. Ezek mindegyike oly nj'omatókkal szerepel a gyár terveiben, hogy az év végén — minden valószínűség szerint — a törmeléken j-sén újabb nagyarányú fejlődéséit bizonyítják az értékelések. Pásztorj’ Alajos Évente két új termék gyártását kísérletezik ki a TVK Lakkfesték- és Műgyantagyár fiatal műszaki dolgozói A Tiszavidéki Vegyikombinát területén felépült Lakkíesték- és Mü- gj'antagyárban január 1-én kezdték meg a termelést. A nagyobbrészt automatizált berendezésekkel felszerelt új létesítményekben évente hatezer tonna szintetikus, fehér és színes lakkfestéket készítenek. E bonyolult munkát a legtöbb üzemben fiatal műszakiak irányítják. A gyárban jelenleg 15 mérnök, nj'olc technikus és négjr művezető dolgozik. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére elhatározták, liogj' Voltak nagy szülöttei: Tjavotta, a királyi hegedűs, Bernáth Béla, a hegyaljai szölökultúra feltámasztó ja. A falak hulló vakolata régmúlt időkre emlékeztet; a római stílusban épült katolikus templom tornyáról egykoron a dúló törököt, a zsaroló császári csapatolcat kémlelték... Itt van az ország legnagyobb gépesített kőbányája. Az anyakönyvekből kitűnik, hogy Tállyán találni a legtöbb Matuzsálemet, s itt születik a legtöbb ikerpár. Dicső és küzdelmes a története ennek az egykori városnak. Az idegen hcteldg időzhetne, mégsem tudna betelni az eseményekkel teli régi emlékekkel. Tally a igazi, világhírnevét azonban aranyszínű bora adja. Hatása, mint az orvosságé, s ízének magyarázatához szegény a szó. Az itteni bor mindig jó volt. De bármilyen dics érően szóllak is az emberek erről, a szavakból aggodalom is kicsendült 1948-ban még 1114 hold szőlőt műveltek. 1956-ra azonbay 700 holdra csökkent a művelt szőlőterület. Nem pusztított filoxéra és más kórokozó. Akkor minek tulajdonítható a visz- szafejlődés? A termelők nem áldozlak a szőlőre. Olykor nyíltan, máskor burkoltan mondták ki véleményüket a sző- löművelök. És zsaroló metszéssel valósággal kizsigerelték a tőkéket. Általános volt a hosszúcsapos nyitás. A kiöregedett tőkéket, nem pótolták. A trágya évekig gyűlt az udvarokon, a föld azonban keveset látott belőle, mind. az utóbbi napokig. Az volt a cél, hogy minél kevesebb befektetéssel, minél többet kicsikarjanak a Tállyai krónika szőlőből. Volt olyan gazda, álcinek cserepes kunyhó állt a földjén, de lebontotta róla a tetőt és hazavitte abból a meggondolásból, hogy „a veszett fejszének legalább a nyele megkerüljön”. 1957-ben kezdett változni a helyzet. 120 hold új telepítéssel 820 holdra emelkedik a müveit terület. A szőlők állapota is javult valamit. De a fejlődés ismét megakadt. 1958 decemberében 229 taggal, hegyközség alakult. A szőlőt művelő társulás tagjai közösen vettek részt a munkában. Gépeket, épületeket vásároltak, de határozott perspektívát — évekre előremutatóan — most sem láttak maguk előtt az emberek. Ez év február első napjaiban tört meg a jég. A párt, a kormány világos lehetőséget, tárt, a tállyaiak elé is. A jövedelem 10 százalékát kell a termelőknek közös alapba befizetniük, További feltétel a hegyközség működési szabályzatából követlcező- en az, hogy a termés ötven százalékát szerződés útján értékesítsék. Ez hoz igazi sorsfordulót. Hogy menynyire tetszik a tállyaiakrtak a gondolat, az mutatja leghívebben, hogy két nap alatt lényegében teljesen befejeződött az átszervezés Több mint 400 taggal gyarapodott a hegyközség és szőlőtársulás, s magában foglalja ma már a lakosság 99,5 százalékát. Megkezdték a trágyahordást, a kezdeti munkálatokat. Mit ígér a holnap? Ezt tudakolva kerestük meg a még 1958-ban megválasztott hegyközség elnökét, Dranka. Pált. Szívesen fogadott, de szándékunkat tudva, szerénységből vonakodott a nyilatkozástól. Tartózkodó szavai mégis sokat sejtetnek, — Tartunk a porveréstöl, hiszen nálunk a szőlőtermelésben nem mindig biztos a kétszerkettő. Szavak helyett inkább cselekedni akarunk — mondja. Melyek lesznek ezek a cselekedetek? A hegyközség eddigi gyarapodása, az állagmegóvás is sokat sejtet, Nagy épületet vásárolt a hegyközség, benne irodahelyiséggel, raktárral, hidraulikus préssel és más gépekkel. Egy újtelepítésű málnással is gyarapodtak. A hegyközség működéselvei — maga a szabályzat — nyitnak ígéretes holnapot Taligának. A működési szabályzat előírja, hogy valamennyi szőlősgazda termésének tíz százalélcát a közös alapra, hagyja. Ez a tíz százalék talán kicsinek tűnik, mégis nagy pénz, s világos programot ad, A közepesnél gyengébb terméssel számolva, évente 1 millió 300 ezer forintot jelent a tíz százalék. Erre épül a távlat, az a beruházási elgondolás, amely a hegyközség tagjaiban, vezetőiben megfogant. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy évente 20—24 hold szőlőt telepítsenek újra. Tíz év alatt a tállyai határban található valamennyi parlag földben újból szőlő virágzik Még azokat a területeket is fel lehet újítani, ahol a múlt században filoxéra pusztított. Igen. ezt meg lehet tenni. Nem egyetlen gyors számítás vetíti elénk ezeket az elképzeléseket. Valóban megvalósítható elgondolások ezek. Ha ezt Tállya meg tudja, tenni — és határozottnak tűnnek a szavak —, akkor a maga példamutatásával valamennyi. hegyközségnek programot ad. Vannak más elképzelések is. Igaz, a szőlőtelepítés, a művelés is rendkívül nagyjelentőségű nemzetgazdasági szempontból, A hegyközség tagjai azonban már távolabbra is tekintenek. Az oltványokat nagyobbrészt saját erőből kívánják előállítani. Mellék üzemágakat fejlesztenek: málnát, őszibarackot telepítenek azokon a területeken, ahol már gyengébben terem a szőlő. A fennmaradó tíz százalékból, no meg a hegyközségi tagok szorgalmából erre is telik. Okosan számolnak a melléküzemágakkal. A gyümölcsösben, a málnásban főként az asszonyok találhatnak elfoglaltságot, Asszonyt munkaerőt pedig bőven lehet Tállyán ta-\ lálni. A tállyai szőlőmunkások valami-' kor 5—6 kilométert is gyalogoltak, amíg friss ivóvízhez juthattak. A hegyközség kétéves működésével egy' kilométeren belül már mindenütt lehet jó vizet, találni, mert kutakat tártak fel. A hegyközség új távlatot nyit Tállyának. Most már látni lehet a. jövőt és a távolabbra vezető utakat is. Bizonyos, hamarosan úJabb kutakban csobban a víz. Tállya. Hegyaljának ez a fontos, nevezetes községe illő módon kapcsolódik maid be a nemzetgazdaság nagy Garami Ernő védnökséget vállalnak a gyár továbbfejlesztése és termelési feladatainak teljesítése felett. Az új gj'árból az év második felében már exportra is szállítanak. Ezért, valamint a hazai festékfájták választékának bővítése végett úgj’ döntöttek, hogy évente két új termék gyártását kísérletezik ki. A műszakiak igen nagy gondot fordítanak önképzésükre is. A vállalat vezetősége minden mérnöknek, technikusnak és művezetőnek éves megbízást, adott egy-egy kutatási vágj- korszerűsítési feladat elvégzésére. A munka sikeres elvégzéséhez a műszakiak messzemenő segítséget kapnak. Rendelkezésükre áll például a gyár korszerű laboratóriuma, valamint a különlges festékgyártási technológiákat tartalmazó szovjet és nyugati szakirodalom. A 60 kötetes szakkönyvtáron kívül a TVK műszaki klubjába nyolc külföldi folyóirat jár, amelyekből havonta ismertetéseket tartanak. Az új gyár műszaki dolgozói máris szép eredménj'eket mutatnak fel. Eddig három új termék: az univerzális szárítóanyag, a műanjrag falfesték és egy gyorsan száradó, fénj'ál- ló lakk laboratóriumi kísérleteit fejezték be. Ezek közül igen jelentős a müan.yag falfesték, amelyet a Borsod megyei Építőipari Vállalat ai idén már hasznosít. A hazai anyagból készült, fénytelen zománchoz hasonló falfesték előnye, hogj- tapéta- szerűen vonja be a falat, gyorsan szárad és utána vízzel mosható. Az új festékfajtákon kívül a műszakiak ^— vállalásukhoz híven — az év vé- Igéig még két új termék gyártását kísérletezik ki. Magyar—Bo!nár Barátsági Est Miskolcon A Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrotthona Magyar—Bolgár Barátsági Estet rendez március 9-én, csütörtökön délután 5 órakor az SZMT művelődési otthon nagytermében. Ünnepi beszédet mond Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Az esten felszólal a budapesti bolgár nagykövetség képviselője. A barátsági est második felében művészi [műsor lesz a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek és az SZMT ört- jtevékeny művészeti csoportjának * közremül: üdéiével.
