Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évjolyam, 57. szóm Ara: 50 fillér 1961. márcinx H. szerda A nSk köszöntése ;\’g a, amiikor a nemzetiközi nőmoz- galom 51. évfordulóján nem­csak a tavasz első virágaival, hanem a szív meleg szeretetével is köszönt- ;jük megyénik városainak és falvai­nak asszonyait, leányait, illő meg­emlékezni arról a félévszázados moz­galomról, amely 51 évvel ezelőtt kez­dődött. Koppenhágában, a szocialista nők konferenciája ezen a napon fo­gadta el Clara Zetkin javaslatát: „Ünnepeljék meg világszerte minden év március 11-át, a béke megvédésé­nek, az egyenjogúságért folyó harc­nak. a nők nemzetközi összefogásá­nak harci napját.” 1908. március 8-án vívta meg elő­ször önálló és sikeres bérharcát 40 000 konfekciós mumkásnő New Yorkban. A nők első nagy győzelmé­nek emlékére választotta a konferen­cia a nemzetközi nőnap ünnepéül március 8-át. Az 1.910-es években csak 5 országban emlékeztek meg róla, ma már a földikerekség minden tá^án megünneplik ezt a napot. Félévszázad a történelemben nem nagy idő. Mégis, eddig soha nem ta­pasztalt, alapvető történelmi változá­sokat eredményezett. A marxizmus— leninizmus eszméi e félévszázadban jutottak győzelemre először a világ egyhatodán a cári Oroszországban, ahol a kizsákmányolt tömegek a Kommunista Párt vezetésével első­nek teremtették meg a proletárhatal­mat. Ez időtől kezdve az emberiség tör­ténetében új fejezet kezdődött: az emberi boldogság — szocializmus —, a kommunizmus útja! Az MSZMP VII. kongresszusán Tan Csen-lin, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára hozzászólásá­ban ezt mondotta: ,,A szocializmus olyan, mint a felkelő nap, sugarai messze bevilágítják a világot!” Igen, .mert az első szocialista állam létre­jötte reményt, bizakodást adott a vi- ,lág kizsákmányolt népeinek. Születé­sének első óráiban a békét ajánlotta 'fel a világ népeinek. Születésének első éveitől napjainkig legfőbb cél­kitűzése. hogy minden elnyomott nép és osztály felszabaduljon, vég­leg eltűnjön az osztályok közötti kü­lönbözőség, létrejöjjön a kizsálcmá- nyolásmentes, osztálynélküli társa­dalom. A Nagy Októberi Forradalom példájára vívta ki népünk is 1919-ben függetlenségét és teremtet­te meg a dicső Tanácsköztársaságot. Az új társadalmi rend gazdasági és politikai alapjainak lerakásában és védelmében a férfiak hű segítőtársa volt a magyar asszonyok nagy tábo­ra. Nem méltatlanul iktatta tör­vénybe a Tanácsköztársaság a nők egyenjogúságát. A nemzetközi reak­ció megsemmisíthette hazánkban az első proletárhatalmat, de emlékét, tetteit, cselekedeteit a magyar nép szívéből még a 25 esztendős fehér­terror megpróbáltatásai sem tudták kitörölni. .A szocializmus győzelme a fasiz­mus felett 1945-ben újabb lehetősé­geket teremtett meg az ' emberiség számára. Hazánkkal együtt egy sor európai és ázsiai ország felszabadult, létrejött a szocialista tábor, ezzel kiszélesült a nemzetközi demokrati­kus nőmozgalom is. Ma már nyolc­van nemzet közel kétszáz millió asz- szonya tagja a nőmozgalomnak. A szocializmust építő munkában — büszkén mondhatjuk — kezdettől fogva resztvettek a nők, az édes­anyák is. Derekasan megállták és megállják helyüket a népgazdaság minden területén. Ma már érdemei­kért többen magas párt, állami és gazdasági kitüntetés birtokosai, sok más erkölcsi és anyagi megbecsülé­sen kívül. Alkotmányunk biztosítja a nők egyenjogúságát. Ma már nem­csak választópolgárai a hazának, ha­nem választhatók is bármilyen tisz- ségre. Ugyanazt a bért kapják mun­kájukért, mint a férfiak, tanulási le­hetőségük is azonos. Minden pálya és minden munkaterület nyitva áll előt­tük, alkotmányunk szellemében népi hatalmunk segíti és védi őket. \ magyar nők a nép államától ^ kapott bizalommal soha egy pillanatra sem éltek vissza, túlnyomó többségük az ellenforradalom alatt is becsülettel helytállt, majd az MSZMP köré tömörülve segítette a konszoli­dálódást. Ma is segítik második öt­éves tervünk sikeres megvalósítását, falun a szocializmus alapjainak a le­rakását. Nem méltatlanul foglal he­lyet hatvankét nő legfelső törvény­hozó testületünkben, az országgyű­lésben. Tanácsainkban többezer asz- szony dolgozik. A népgazdaság kü­lönböző ágaiban közel másfélmillió nő munkálkodik. Ma már harminc- kétezer diplomás nő van az ország­ban. míg a felszabadulás előtt a diplomával rendelkezők a nők tíz százalékát sem tették ki. A mérnö­kök hat. az orvosok húsz, a gyógy­szerészei^, tanárok mintegy ötven százaléka nő. Egy sereg törvényes intézkedés védi országunkban a nők egészségét, segíti elő munkájukat. Különös en­gedményeket írnak elő törvényeink a szülő, szoptató, vagy csecsemőt ápoló anyák számára. Gyerekeik számára * a különböző intézmények széles hálózata nyújt segítséget és teszi lehetővé nevelésüket. De mind­ezeken túlmenően helyzetük megvál­tozott a családban is, ott is egyen- rangúakká váltak, mert ma már nem vagyoni vagy osztályhelyzetük szabja meg, hogy ki kivél köt házasságot. A VII. kongresszus határozata ki­mondja: ,,A nő polgári és. gazdasági egyenjogúságát törvényeink biztosít­ják. Állampolgári egyenlőségük tel­jes. Gazdasági és társadalmi egyen- jogúságuak teljességéért még hosszú, szívós harcot kell vívni a maradi, konzervatív nézetek ellen.” Ebből az is következik, hogy a nők helyzeté­nek további könnyítéséért még sokat kell tennünk. Második ötéves ter­vünk során újabb tízezer nő szá­mára teremtődik munkaalkalom. Há­romezerötszáz óvodai és gyermek- otthoni férőhely létesül, kétszázöt­venezer lakás épül, sok-sok háztar­tási gép jut el az otthonokba, a fal- vaink villamosítása befejeződik, amelyek mind-mind könnyebbé és jobbá teszik mindennapi életüket. A női egyenjogúság további fejlő­désének fontos előfeltétele az, hogy a maradi nézetekkel necsak a nők, ha­nem társadalmunk férfi tagjai is számoljanak le, igyekezzenek ta­nulni, s együtt, egymás mellett ha-1 hadjanak előre a szocializmus építé-; seben. A nap minden órájában úgy élje­nek és dolgozzanak, hogy egy pilla-' natra se feledkezzenek meg legna­gyobb kincsünkről, a békéről. Küzd­jenek a Moszkvai Nyilatkozatban és' a Kiáltványban foglaltak megváló-' sításáért, hogy a háború már a mi; korunkban elkerülhető legyen. jj^hhez a munkához kíván további; sok sikert, erőt és egészséget; megyénk minden nődolgozójának a; Hazafias Népfront. ; Kállai László, < a Hazafias Népfront ? Borsod megyei ♦ bizottságának titkára. Úttörőhöz cpiii Miskolcon Régi hiányt pótol Miskolcon az Űttörőház. A város úttörőinek je­lenleg nincs csapatotthonuk, az isko­lákban csak úttörősarkokat létesít­hettek a pajtások, foglalkozások ré­szére azonban nem áll megfelelő hely rendelkezésükre. Ezért lesz olyan nagyjelentőségű az Űttörőház. amelynek építése most kezdődik 3 millió forintos beruházással a Győ­ri-kapuban. Az úttörők háza egyelőre egy eme­letes lesz. később tovább bővítik még egy emelet ráhúzásával. A fölil- szlntcn kultúrterem áll majd a paj­tások rendelkezésére, valamint sport- öltözők és zuhanyozók. Fenn klub­szobák és műhelyek helyezkednek el, továbbá a politechnikai oktatást segítő szakkörök és olvasótermek. A vas- és fémmegmunkáló szakkör felszerelését a Lenin Kohászati Művek biztosítja az úttörők részére. A foto- és barkácsoló műhelyek be­rendezéséhez szintén hozzájárul né­hány üzem. A szép épületet nagy telek veszi körül, itt épülnek majd meg a sport­pályák, park és szökőkút létesül. Az úttörők már készülődnek a tár­sadalmi munkára, amellyel segítik a park és a sportpályák elkészíté­sét. A kiszesek vállalták, hogy el­készítik a munka egy részét. A par­kosításra a nyár végén kerül sor. amikor az épület már tető alatt lesz. Hogy az úttörőknek minél előbb tágas, szép, jól felszerelt otthonuk legyen, az építők is vállalták, hogy az Űttörőházat december 1-ig min­den körülmények között átadják rendeltetésének. A felnőttek segítő szándékának bizonyítéka, hogy a terveket társadalmi munkában ké­szítette el a Lenin Kohászati Művek tervezői irodá jának Márkus-brigádja. í. 1 ti till p * i 1 y ú y? .>■„ ; 1 i Szeretettet köszöntjük a Borsod megyei És miskolci nőket a nemzetközi nőnapon. ********************************** »** i ***************************** ***** • % Uüiepi nőgyűlés a Miskolci Nemzeti Színházban As 51. Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból ünnepi nagygyűlést rendezett a Miskolc Városi Nötanács. Elnöki megnyitót mondott Kukucska Já- nosné elvlársnö, a nőtanács elnöke. Az elnökségben megjelent többek között Prieszol József elvtárs, pár­tunk Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Koval Pál elvtárs, a városi párt­bizottság első titkára, dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke. Fe­442 mumkabrigád tett felajánEást az Ózdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohászati Üzemekben az elmúlt napokban már másodszor vi­tatták meg a dolgozók az idei fel­adatokat. A nagyolvasztómű és az acélmű dolgozói terven felül háromezer ton­na nyersvasat', illetve ötezer tonna acélt gyártanak az év első negyedé- ben. tovább javítják a gyártmányok minőségét és programszerűségét, csökkentik a különböző anyagok fel- használását. A durvahengermű és íinomhengermű dolgozói 5400 tonna hengereltáru készítését vállalták az idén terven felül, s ezenkívül a hen­gerfelhasználás csökkentésével, az alkatrészekkel való helyes gazdálko­dással és más intézkedésekkel több mint ötmillió forinttal javítják a gyár önköltségét. A sszony. Harminc- “ ' nyolc éves. Magas, szőke, azok közé tarto­zik, akik szürkén és egyszerűen illeszkednek a hétköznapokba, s ta­lán nem. is tudják — s ha tudják sem mondják —, hogy nagyszerű, szép, nemes példát mutatnak, s munkájuk mennyire hasznos az egész szo­cialista társadalom szá­mára. A gyár összes üzemeiben 422 mun­kabrigád és 857 műszaki dolgozó tett értékes felajánlást. kele László elvtárs, a városi langes elnöke, Lénával József elvtárs, a me­gyei rendőrfőkapitány ság vezetője, Csikós Istvánná, a megyei nötanács elnöke, Varga Gáboriul országgyűlési képviselő. Berki Mihályné ország­gyűlési képviselő, Kömmel Lajosné, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának titkára. Az ünnepség kiszesek és úttörők köszöntésével kezdődött, Bódi Ka­talin a Day ka Gábor utcai iskola, Horváth Sándor KISZ-fiatal pedig a Földes Ferenc Gimnázium tanulói nevében köszöntötte az ünnepség részvevőit. Felszólalt a szovjet nöküldöttsép nevében Tamara Kuzstikov>a , £Í?;- társriő, ma jd Koval -Púi eípfárV wtwiV dott ünnepi beszedet. Koval elvtárs beszédének ismerte­tésére visszatérünk. ■ A nagygyűlés részvevői megtekin­tették Darvas ' JózSéf Hajnali tűz című drámájának előadását. Előadások Miskolc város (961. évi fejlesztési tervéről A városi pártbizottság a nagy és a középüzemekben, továbbá a jelentő­sebb kisebb üzemekben előadásokat rendez Miskolc város 1961. évi fej­lesztési tervéről. Az előadásokat többek között Koval Pál, a városi pártbizottság első titkára, Józsa László, a városi pártbizottság titkára, Kömmel Lajosné, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára. Fazekas László, a városi tanács el­nökhelyettese tartja. ARCKÉP M un h a verseny- fó r u in A Lenin Kohászati Művek vezető­sége havonta megjelenő lapot indít a legfontosabb időszerű, műszaki, gazdasági, tömegmozgalmi feladatok megvalósításának tudatosítására, széleskörű elterjesztésére. „A Lenin Kohászati Művek Szocialista Mun­kaverseny Fóruma” címet viselő kiadvány beszámol a verseny- és ta­pasztalatcseremozgalom alakulásáról, eredményeiről, a műszaki és tech­nológiai fejlesztés soronlévő és elkö­vetkező feladatairól. Időről időre bemutatja a világ kohászata fejlő désenek fontosabb mozzanatait, a legfrissebb szakirodalomból szemel­vényeket közöl. A 12 oldalas lapot a gyár mozgal mi és műszaki dolgozói szerkesztik és a gyár házi nyomdájában állítják elő. Az új lap első számát «április 4 tiszteletére jelentetik meg. egy-! előre kétezer példányban. Négy fiú édesanyja. A fiúk: Gyuszi, Pista, Zoli, Géza, iskolások. A két nagyobb a Mali- novszkij utcai iskola he­tedikesei. Zoli ugyanott harmadikos, a kis Géza elsőbe jár. Komolyak, szorgalmasuk. A négy fiúról még annyit, hogy egy kitűnő, és három je­les. A kitűnő, a Gyuszi nemrég tartott cgu önál­ló előadást a földrajzi szakkörben Cook kapi­tányról. Mind a négyen rengeteget olvasnak, tá­jékozottak. udvariasak. Természetesen elsősor­ban gyerekek még. akik futballoznak, kerékpá­roznak, röllcrcznek. de a lecke megírása, meg­tanulása a legfontosabb számukra. Akiknek gyermekük van, azoknak többet nem kell elmondanom. Es mégis megteszem. Meg kell tennem, mert a hétköznapok ezernyi öröme, gondja között lassanként elvész a ,,csak” otthon dolgozó, a szocialista társadalom számára oly sokat tehe­tő nevelő, a ház, a csa­ládi tűzhely irányítója, a feleség. p'z az asszony, aki­nek arcképét raj- zolgatni próbálom, eh­hez a táborhoz■ tartozik. Bobkó Gyulánénak hív­ják, Miskolcon a Mali- novszkij utcába}/, lakik. Szoba-konyhás, össz­komfortos lakásuknak ő a „lelke", s ha ezen a napon újságba kerül, ta­lán valamit töri észtünk abból az adósságból, amellyel társadalmunk tartozik neki. „Csak"’ otthon dolgo­zik, Reggel felkel, elen­gedi a gyermekeket az iskolába, utána piac. ta­karítás. bevásárlás, fő­zés következik. Ebéd után stoppolás, varrás, hiszen öt ember fehér­neműjét, ruháját kall rendben tartani. Később tanulás a gyermekekkel, lecke-ellenőrzés, felelte- tés, vacsorakészítés, mo­sogatás. vasalás, s ha van még erő, egy mozi. egy színház. Kéthetenként nagymo­sás. nagytakarítás, az ingek, ágyneműk, törül­közők garmadája. Tud­ni kell, melyik gyerek cipője lyukas, s Gézit most miért pirosabb a szokottnál. Zolinak mi­ért fáj a hasa és mikor lesz a szülői értekezlet. S közben tanulni is, a két nagtiobbik fiú látó­köre széles, nem szabad kevesebbet tudni, mint ők. És számolni is kell tudni, hogyan ossza öe Ugyanilyen címen előadásokat tar­tanak Józsa László, Gyurcsik Zoltán. A ni risk ó Gusztáv és mások a területi pártszervezetek irányítása alá tar­tozó. lakóterületi pártcsoport vezetők részére is. Ezek az előadások azt a célt szol­gálják. hogy a város lakói megismer­kedjenek az 1961-es fejlesztési terv­vel és így tevékenyebben ki vehessék részüket ezek megvalósításából. férje fizetését, hogy jus­son is. maradjon is. Neki, az asszonynak: Bobkónénak nem sza­bad betegnek lennie. Ha mégis beteg, akadozik a családi „gépezet". így azután egy. fogfájásnál „szólni sem érdemes" — mondja, s nem is igen szól. Asszony. Nö. aki vég­zi és igen nagy szeretet­tel végzi a ráháruló munkát. Végzi csend­ben, szó nélkül, s csu­pán szemeiben lehet észrevenni az örömet, tlz anyai büszkeséget, ha. végignéz a négy fiún. Mérhetetlen felelősség­tudattal neveli őket az életre, s hogy jól. azt az iskolai bizonyítványok, a tanárok elismerd sza­vai bizonyítják legjob­ban. /Vény egyszerű, szo­cialista szellem­ben nevelt embert kap tőle társadalmunk. Köszöntsük benne a nőt. az asszonyt, az anyát! iff. JA

Next

/
Oldalképek
Tartalom