Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
Kedd, 19G1. március 7. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Nagy feladatok a „December 4” Drótmüvek kollektívái a előtt Amikor varosunk lakói tanul- minor mányozzák a népgazdaságunk fejlesztésére vonatkozó téziseket, a második ötéves terv nagyszert célkitűzéseit, talán nem is’ gondolnak arra, hogy városunkban, a nagyüzemeken kívül milyen szép feladatok állnak Miskolc egyik legnagyobb középüzemének, a December 4 Drótművebnek kollektívája előtt. Kevesen tudják, hogy az építési program végrehajtása érdekében a December 4 Drótművek szomszédságában egy új gyár épül többszáz millió forintos beruházással. Az új gyár üzemelése esetén jelenlegi acélhuzal-termelésünket négyszeresére emeljük, míg sodronykötélből az emelkedés mértéke több mint 30 százalékos lesz. A négyszeres acélhuzal-termelésből 20 ezer tonnányi lesz az előfeszített betonacél-huzal. Ez nagy jelentőségű, mert az előfeszített betonacél-huzal a korszert, gyáripari jellegű építés egyik legfontosabb alapanyaga. A közönséges vasbeton-szerkezetben nem használható ki sem a nagy- szilárdságú acélbetét húzószilárdsága, sem pedig a 400 kg/ni2 kockaszilárdságúnál jobb beton nyomószilárdsága. A közönséges vasbetonszerkezeteknél manapság általánosan alkalmazni szokott közepes minőségű anyagok — különösen nagyobb nyílások áthidalásánál — nagy méreteket követelnek meg, az önsúlyt tetemesen megnövelik és emiatt további nagy anyagmennyiségek beépítését teszik szükségessé. Az anyagtakarékosságra való törekvés vezetett a feszített beton alkalmazására. A feszített betonnal — sokkal kisebb önsúlya miatt — aránylag kicsiny szerkezeti magasság alkalmazásával, mintegy ötven százalékkal nagyobb nyílások hidalhatok át. Lényeges vas meg takarítás jelentkezik majd, a betonszerkezetek karcsúbbak lesznek és ez a cementmeg- takarításon túlmenőleg kedvező esztétikai hatást is biztosít. A második ötéves tervben hazánkban modern épületelem-gyárak létesülnek. Többek között ilyen létesül Alsózsolcán is. Az épületelem-gyárak előregyártott elemeit feszített betonból készítik, amelynek égjük fontos alapanyagát, a nagyszilárdságú, előfeszített betonacél-huzalt mi gyártjuk. Ebből a termékből a második ötéves ten/ végén az egész népgazdaság szükségletét a mi gyárunk biztosítja. Gyümölcslé kóstoló A Diósgyőri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a napokban ötletes kezdeményezéssel járult hozzá az alkoholizmus elleni küzdelemhez. A DI- MÁVAG üzemi étkezdéjében gyümölcslé bemutatót és kóstolót rendezett. A kiállítás megnyitásakor sokan mosolyogtak, ugyan ki fogyaszt itt gyümölcslevet? Nem lesz itt semmi forgalom, kár- ba.vész minden fáradság. Kerékgyártó György, Kalotai László és Nyák Lajos eladók nem ked- vetlenedtck el az ilyen hangok hallatán. Már az első nap forgalma bebizonyította — nem veszett kárba a vállalat fáradozása, mert as ebéd után sokan fogyasztották szívesen a meggylét, az almus- kát, a hírőst. Az első nap estéjén a DIMAVAG-ban tanuló fiatalok szülei szülői munlcaközösségi összejövetelt tartottak. Utána elbeszélgettek és ismerleedtek a szülők, persze szigorúan csak gyümölcslé mellett. Az első nap ezer forint forgalmat eredményezett. Péntekre kisebb forgalmat vártak, s nagyobb lett. Az előző nap vásárlói közül solcan tértek vissza -egy-cgy üveg üdítő italra. Érdemes volt megrendezni a bemutatót. Mintegy ezer dolgozó vásárolt az ízletes, vi- taminos készítményekből. — Rendeznek-e a jövőben hasonló kiállításokat? r—i kérdeztük Fazekas József elvtárstól, a Diósgyőri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjétől. — Rendezünk. Méghozzá a DVTK stadionban. A mérkőzések ezután mentesek lesznek minden alkoholtól, mert csak gyümölcslét szolgálunk ki a szom- jazóknak. A DIMÁVAG-ban jártunkkor egy fontos beosztású elvtárs megjegyezte: az üzemi étkezdében állandósítani kell a gyümölcslé árusítást. Mint mondotta: a jó „bornak” nem kell cégér. Csak egyszer kóstolják meg a vevők! Megkóstolták. ízlett! Egészségükre! *■ a. Képek a Petrteházi utcai lakótelepről A horuhnrácnU végrehajtásáéi DerunazasoK hoz szükséges tervdokumentációt, illetve ezen belül a tervezési feladatot a KGM Tervező Iroda készíti el, előreláthatólag március 10-re. A második ötéves tervidőszak beruházásai között, a jelenleg ismert legmodernebb berendezéseket kívánjuk megvalósítani. A beérkező anyagok kirakását, szállítását és a késztermékek kiszállítását gépesítjük. Modern, saját tervezésű és kivitelezésű hőkezelő kemencéket létesítünk. A kemencék fűtése földgázzal történik. Ezáltal lebonthatjuk az amúgj' is rossz állapotban lévő generátor-telepünket, megszűnik a gyár egész területén jelenleg meglévő kátrányos szennyeződés, a kemencék fűtése gazdaságosabb, a fűtési rendszer automatizálható lesz. A patentírozó kemencék után a patentozott huzal szállítószalagon kerül a csehszlovák mintára megépítendő, modern pácolóüzembe. Itt az új gj'ár összes huzaltermelésének pácolásához, a huzal felületének tisztításához műszakonként mindössze égj' dolgozó szükséges, aki a darufülkéből irányítja a teljesen gépesített munkát. A felületileg megtisztított acélhuzal ugyancsak szállítószalagon kerül a dróthúzó üzembe, ahol a technológiai előírásoknak megfelelően modem, egyenes húzású, torziómentes húzógépeken keresztül fogjuk elérni a kívánt méretű acélhuzalt. A második ötéves tervben legjelentősebb létesítményünk a nagy, 200x100 m-es acélhuzalgyártó csarnok lesz. Az új, nagy huzalgyártó csarnokot egy fedett átjáróval ösz- szekötve, építünk egy szociális épületet, amelynek földszintjén orvosi rendelő, míg az emeleteken korszert fürdő, öltöző lesz. Ugyancsak a szociális beruházások között szerepel az új kultúrterem is. A modern gépek és berendezések javítása, a korszerű megelőző karbantartás lebonyolítása céljára egy új, központosított TMK-üzemet építünk. A második ötéves tervben megvalósítandó beruházások eredményeként jelentős emelkedést mutatnak majd a gazdaságossági számok is. így például vállalatunknál a munka termelékenysége 80 százalékkal emelkedik, míg az önköltség 12 százalékkal csökken. Minrlorrlc alnpián’ a Kapitalista minaezCK őrültségként ránkhagyott régi, elavult drótgyárból a második ötéves terv végére az ország egyik jelentős üzeme lesz. Imre Ferenc, a December 4 Drótmfivek igazgatója. Tíz éves a niegye íegnegyobb kisipari terrneíöszevetkezete: a Sáferaiiaujíielyi Szabó Hisz Szombaton, a sátoraljaújhelyi művelődési ház nagytermében tartotta jubileumi és egyben évi mérlegjóvá- hagyó közgyűlését, a 10 esztendővel ezelőtt 17 taggal alakult, ma már 520 tagot számláló Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz. Az ünnepi közgyűlésen részt vett Váradi László elvtárs, az 0->.j .z, főosztályvezetője, Koltai Zoltán elvtárs, a Borsod megyei KISZÖV elnöke, a gazdasági, a társadalmi élet több helyi vezetője. Lantos Miklós elvtárs, a szabó ktsz elnöke beszámolójában méltatta a hihetetlen méretű fejlődést, amelyet elértek. Elmondotta többek között, hogy 1951-ben, amikor a szövetkezet megalakult, öt hónap alatt termelt annyit, mint az elmúlt esztendőben egy nap alatt. 1900-ban mintegy 42 millió forint értékű árut adtak a szövetkezet tagjai a belkereskedelem számára, de kielégítették a helj'i lakosság igénj’eit is. Az üzemben már 8 brigád versenyez a „szocialista brigád” cím elnyeréséért. Az elmúlt évben 2 millió 826 ezer forint tiszta nyereséget értek el a szövetkezet tagjai. Kiváló munkájuk jutalmazására több mint egy hónapi keresetnek ■ megfelelő nyereségrészesedést osztottak szét a tagoknak. A fejlődés különösen 1960-ban volt szembetűnő. Mintegj' 150 dolgozó látogatott el Budapestre a Május 1. és a Szegedi Ruhagyárba, hogj' ott tapasztalatokat gyűjtsön a munkaszervezést, valamint a bérezést illetően. Az elmúlt év őszén hozzákezdtek az üzem átszervezéséhez. Oj technológiát dolgoztak ki s a legcélszerűbb munkafolyamattal egyre nagyobb mértékben növelik a termelést és a termelékenységet. Az 1961-es gazdasági évben 61 és fél millió forint értékű árut kell termelnie a szabó ktsz-nek. A szövetkezet tagsága és vezetősége örömmel vállalja a megnövekedett feladatokat, azonban, mint hozzászólásaikban is kérték. a KISZÖV és az OK1SZ nyújtson megfelelő segítséget, hogy javuljon a munka- és az anyagellátás. Az éves terven belül 10 millió forint értékű árut termelnek exportra. Ebben az esztendőben tovább folytatják az üzem mechanizálását. Speciális gépelt, és egy új vasalógép beszerzését tervezik. Tovább növelik ebben az esztendőben a tavaly négy milliót számláló saját vagyont A Sä torai jaúj helj'i Szabó Ktsz köz- gj’űlése az eddig ismert kisipari közgyűlések között a legpéldamutatóbb és legeredménj'esebb volt. A bátor, őszinte bírálat, a hibák feltárása érződött mind az elnök beszámolójában, mind a tagok hozzászólásaiban. Örömmel fogadta a tagság, hogj’ ebben az esztendőben további bővítésre kerül sor, ugyanis 70 új taggal gyarapodik majd szövetkezetük. Ez Sátoraljaújhelyen — ismerve a munkaerő elhelyezési problémákat — igen nagy segítséget jelent majd a város vezetőinek. jubilál a Sárospataki Ruházati Ktsz is A sátoraljaújhelyi közgyűlést megelőző napon évvégi mérlegjóváhagyó közgyűlésre jöttek össze a Sárospataki Ruházati Ktsz tagjai is. A főleg leányka- és bébiruházati cikkeket előállító ktsz az elmúlt esztendőben 7 és félmillió forint értékű árut termelt. A szövetkezet 122 tagja egy havi fizetésének megfelelő nyereséget vett át a mérlegjóváhagyó közgyűlés után. Túrái Andor elvtárs, a ktsz elnöke a közgyűlésen bejelentette. hogy 1961. augusztusában rendkívüli jubileumi közgyűlést tartanak, ahol értékelik 10 év gazdag eredményeit, s megszabják a feladatokat. A Sárospataki Ruházati Ktsz tagsága örömmel fogadta azt a bejelentést is. hogy a középüzemben a közeljövőben bevezetik a második műszakot, amely újabb 50 dolgozónak jelent majd munkaalkalmat. A közgyűlés résztvevői nagy tapssal jutalmazták a szövetkezet kultúr- csoportjának új műsorát. Pásztory Milyen továbbtanulási lehetőségek várják az idén a fiatalokat! Az általános iskolákból ez évben a tavalyinál csaknem 20 ezerrel több tanuló kerül ki. A középiskolák az idén mintegy 50 ezer tanulót vesznek fel az első évfolj'amra. Közülük csaknem 35 ezer a gimnáziumokba, mintegj' 15 ezer pedig a technikumokba kerülhet. A szakmunkásképző iskolákban közel 55 ezer fiatalt vesznek fel, legtöbbet a nehézipari, vas- és fémipari és az építőipari szakmák. A mezőgazdasági szakmákban az idén több mint négyezer tanuló felvétele várható. Az egj'etemek és egyéb felsőoktatási intézmények ebben az évben mintegy 8000 elsőéves hallgatót vesznek fel, vagyis a középiskolákban végzők 25—30 százalékát-JVS«.AjV^ Ebben a. modern üzletházban főként ktsz-ek kaptak helyet. Itt nyílt meg a közelmúltban városunk egyik legkorszerűbb női fodrászata. Ezenkívül ruházati, szabó, cipész, villamossági ktsz-fiókok, valamint egy eszpresszó elégítik ki az új iakók^ ilyen irányú igényeit.. • .. . az épület másig oldala kevésbé szívderítő látvány. Gyerekek társadalmi munkában próbálják a nagymennyiségű vizet levezetni, hogy szüleik száraz lábbal közelítsék meg lakásukat. Szabados Vizsgázott a tanács TUxalúri ) ipA járási és városi tanács ... Irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlen alárendelt tanácsokat.” (1351. X. Tanács-törvény, 6. 8.) Nincs olyan város, község, áltól napjában tízszer, százszor, ezerszer szóba ne kerülne a tanács. A köz érdekében, de egyéni, személyes ügyekben is számosán keresik fel a tanácsok helyi szerveit, s ez a tanácsszervek egyre jobb, kört1 telkinfőbb munkáját bizonyítja. E jobb munka egyik alapvető feltétele viszont a felsőbb, az irányító tanácsszervek állandó segítő és ellenőrző munkája. Napjainkban különösen jelentős szerepet töltenek be a falu szocialista építésében a községi tanácsok. A régi és új termelőszövetkezetek ezernyi gondja, problémája sohasem kerüli és kerülheti el a helyi tanácsszerveket, hiszen a tanácstagok nagy többsége is termelőszövetkezeti tag. De nem kerülheti el azért sem, mert a községi tanácsok egyik legfontosabb feladata napjainkban: a falu szocialista életének kibontakoztatása, megszervezése. A helyi tanácsszervek egj'edül nem képesek megbirkózni ezzel a feladattal. A gondok, a problémák sokasága, a falu lakosságának sokrétűsége, a személyi ügyeik meghaladják a kisebb-nagyobb tanácsapparátusok erejét. S kihez fordulnának segítségért, ha nem a járási tanácshoz, közvetlen felsőbb szenükhöz. A segítésnek viszont többféle helj’es, vagy csak részben helj'es módja van és bár a tanács-törvény előírja a felsőbb tanácsszervek feladatait, nem mindegy, hogy például a járási tanács milyen formában végzi a segítést, az ellenőrzést. a beszámoltatást. Az általános szokás eddig a következő volt: a járási tanács behívta a községek végrehajtó bizottságait — sok esetben csak a vb. elnökét és titkárát — s a tanácsülés beszámoltatta őket a végzett, vágj' el nem végzett munkáról. Ha szépek voltak az eredmények dicséret, ha hiánj'o- sak: figyelmeztetés, dorgálás, vagy felszólítás következett Ez a módszer azonban csak részben fedi a tanács- törvényekben meghatározott feladatokat, hiszen nem a tanácsol»t, hanem csupán azok vezetőit számoltatják be. Több példa akad, amely azt bizonyítja: a tanácsok vezetői néha szépítenek az eredményeken. Egj'cs problémák, nem egy esetben a tanácsvezetők személyével kapcsolatos kérdések, fátyol mögött maradnak. De töbek között azt sem állapíthatja meg a felsőbb tanácsszerv: menn>-ire aktívak a községi tanácstagok, bírálják-e a végrehajtó bizottság munkáját, nincs-e önkényeslkedés az elnök és a titkár, vagy éppen az egész végrehajtó bizottsága munkájában. Ilyen és hasonló okok indították arra a Szerencsi Járási Tanács végrehajtó bizottságát, hogy más, alaposabb módot keressen a községi tanácsok segítésére, ellenőrzésére, beszámoltatására. Alapos megfontolás után úgy határoztak: ezután minden tanácsot működési helyén számoltatnak be. A járási tanácstagok és a végrehajtó bizottság elutazik az illető községbe és ott helyben kér számot a végzett munkáról. S hogj7 ez a kezdeménj'ezés mennyire helyes, arra nagyszert példa a február 25-én Tiszalúeon megrendezett tanácsülés. Űj volt ez a járási tanácstagok és új volt a helyi tanács számára is, azonban ez az" első, igazi „tanács- vizsgáztatás” megmutatta, hogy évek óta ezt a módszert kellett volna alkalmazni. Tiszalúeon a járási tanácsülés meghallgatta a község ejmúlt esztendei munkájáról, gazdasági és politikai tevékenységéről készített beszámolót. Mint a beszámolóból kiderült, a tisznlűci tanács nem dolgozott rosszul. Az új termelőszövetkezetek mindegyike a rossz időjárás ellenére is megerősödött A községben számos beruházást hajtottak végre és a tervezett 471 000 forint helyett néhány száz forint híján 640 000 forint értékű munkát végeztek. Társadalmi munkával és helyi építőanyagok biztosításával több mint 150 000 forinttal járultak hozzá a községfejlesztési összeghez. Ilyen szempontból is a legjobb munkát végezték a tisza- lúciak a járás községei között és természetesen ez elsősorban a tanács jó munkáját dicséri. Mégis, itt, a kiválóan dolgozó Ti- szalúc községben is megmutatkozott, hogj' nagyon helj'es a községi tanácsok ilj-en formájú beszámoltatása. Mert Tiszalúeon is akadt hiba cs éppen a tanácsvezetők magatartásában, munkájában. S ezek a hiányosságok a község lakossága előtt Igen nagy mértékben rontották a tanács tekintélj'ét. És a tanácstagok — a községi tanácstagok —, akik egj'ébként hallgattak erről a régebbi tanácsüléseken, most a járási tanács jelenlétében lerántották a leplet ezekről a hibákról is. így a tanács vezetői bírálatot kaptak, egyelőre csak szóban. A járási tanács tagjai egjmiós után szólaltuk fel és bizonygatták: milyen következmé- nj'ei lehetnek a vezetők helj'te'en magatartásának később, a gazdasági életben is. A tiszalúci tanács vezetői beismerték hibáikat és ígéretet tellek magatartásuk megváltoztatására. A Szerencsi Járási Tanács kezde- ménj'ezése tehát helj'es. Ez az a módszer. amely mind formájában, mind tartalmában fedi a tanács-töryénv előírta feladatokat. Koleszár István elvtárs. a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke a tanácsülés után elmondotta; úgy érzik, megtalálták a helj'es módszert és az első ilj'en beszámoltató ülést a közeljövőben még annyi követi, ahány községe van a járásnak. És több mint vaíó- .színű, hogv a jó példát több jára» tanács is követi! Barcsa Sándor