Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

Kedd, 19G1. március 7. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Nagy feladatok a „December 4” Drótmüvek kollektívái a előtt Amikor varosunk lakói tanul- minor mányozzák a népgazda­ságunk fejlesztésére vonatkozó tézi­seket, a második ötéves terv nagy­szert célkitűzéseit, talán nem is’ gondolnak arra, hogy városunkban, a nagyüzemeken kívül milyen szép feladatok állnak Miskolc egyik leg­nagyobb középüzemének, a Decem­ber 4 Drótművebnek kollektívája előtt. Kevesen tudják, hogy az építési program végrehajtása érdekében a December 4 Drótművek szomszédsá­gában egy új gyár épül többszáz millió forintos beruházással. Az új gyár üzemelése esetén jelen­legi acélhuzal-termelésünket négy­szeresére emeljük, míg sodronykö­télből az emelkedés mértéke több mint 30 százalékos lesz. A négyszeres acélhuzal-termelésből 20 ezer tonnányi lesz az előfeszített betonacél-huzal. Ez nagy jelentősé­gű, mert az előfeszített betonacél-hu­zal a korszert, gyáripari jellegű épí­tés egyik legfontosabb alapanyaga. A közönséges vasbeton-szerkezet­ben nem használható ki sem a nagy- szilárdságú acélbetét húzószilárdsá­ga, sem pedig a 400 kg/ni2 kocka­szilárdságúnál jobb beton nyomó­szilárdsága. A közönséges vasbeton­szerkezeteknél manapság általánosan alkalmazni szokott közepes minősé­gű anyagok — különösen nagyobb nyílások áthidalásánál — nagy mére­teket követelnek meg, az önsúlyt te­temesen megnövelik és emiatt to­vábbi nagy anyagmennyiségek be­építését teszik szükségessé. Az anyagtakarékosságra való tö­rekvés vezetett a feszített beton al­kalmazására. A feszített betonnal — sokkal kisebb önsúlya miatt — aránylag kicsiny szerkezeti magas­ság alkalmazásával, mintegy ötven százalékkal nagyobb nyílások hidal­hatok át. Lényeges vas meg takarítás jelent­kezik majd, a betonszerkezetek kar­csúbbak lesznek és ez a cementmeg- takarításon túlmenőleg kedvező esz­tétikai hatást is biztosít. A második ötéves tervben hazánk­ban modern épületelem-gyárak léte­sülnek. Többek között ilyen létesül Alsózsolcán is. Az épületelem-gyá­rak előregyártott elemeit feszített betonból készítik, amelynek égjük fontos alapanyagát, a nagyszilárdsá­gú, előfeszített betonacél-huzalt mi gyártjuk. Ebből a termékből a máso­dik ötéves ten/ végén az egész nép­gazdaság szükségletét a mi gyárunk biztosítja. Gyümölcslé kóstoló A Diósgyőri Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat a napokban ötletes kezdeménye­zéssel járult hozzá az alkoholizmus elleni küzdelemhez. A DI- MÁVAG üzemi étkez­déjében gyümölcslé bemutatót és kóstolót rendezett. A kiállítás megnyitásakor sokan mosolyogtak, ugyan ki fogyaszt itt gyümölcs­levet? Nem lesz itt semmi forgalom, kár- ba.vész minden fárad­ság. Kerékgyártó György, Kalotai László és Nyák Lajos eladók nem ked- vetlenedtck el az ilyen hangok hallatán. Már az első nap forgalma bebizonyította — nem veszett kárba a válla­lat fáradozása, mert as ebéd után sokan fogyasztották szívesen a meggylét, az almus- kát, a hírőst. Az első nap estéjén a DIMAVAG-ban ta­nuló fiatalok szülei szülői munlcaközösségi összejövetelt tartottak. Utána elbeszélgettek és ismerleedtek a szü­lők, persze szigorúan csak gyümölcslé mel­lett. Az első nap ezer forint forgalmat ered­ményezett. Péntekre kisebb forgalmat vár­tak, s nagyobb lett. Az előző nap vásárlói kö­zül solcan tértek vissza -egy-cgy üveg üdítő italra. Érdemes volt meg­rendezni a bemutatót. Mintegy ezer dolgozó vásárolt az ízletes, vi- taminos készítmények­ből. — Rendeznek-e a jö­vőben hasonló kiállí­tásokat? r—i kérdeztük Fazekas József elv­társtól, a Diósgyőri Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat árufor­galmi osztályának ve­zetőjétől. — Rendezünk. Még­hozzá a DVTK stadi­onban. A mérkőzések ezután mentesek lesz­nek minden alkoholtól, mert csak gyümölcslét szolgálunk ki a szom- jazóknak. A DIMÁVAG-ban jártunkkor egy fontos beosztású elvtárs meg­jegyezte: az üzemi ét­kezdében állandósíta­ni kell a gyümölcslé árusítást. Mint mon­dotta: a jó „bornak” nem kell cégér. Csak egyszer kóstolják meg a vevők! Megkóstolták. ízlett! Egészségükre! *■ a. Képek a Petrteházi utcai lakótelepről A horuhnrácnU végrehajtásá­éi DerunazasoK hoz szükséges tervdokumentációt, illetve ezen be­lül a tervezési feladatot a KGM Ter­vező Iroda készíti el, előrelátható­lag március 10-re. A második ötéves tervidőszak be­ruházásai között, a jelenleg ismert legmodernebb berendezéseket kíván­juk megvalósítani. A beérkező anya­gok kirakását, szállítását és a kész­termékek kiszállítását gépesítjük. Modern, saját tervezésű és kivitele­zésű hőkezelő kemencéket létesítünk. A kemencék fűtése földgázzal tör­ténik. Ezáltal lebonthatjuk az amúgj' is rossz állapotban lévő ge­nerátor-telepünket, megszűnik a gyár egész területén jelenleg meg­lévő kátrányos szennyeződés, a ke­mencék fűtése gazdaságosabb, a fű­tési rendszer automatizálható lesz. A patentírozó kemencék után a patentozott huzal szállítószalagon kerül a csehszlovák mintára meg­építendő, modern pácolóüzembe. Itt az új gj'ár összes huzaltermelésének pácolásához, a huzal felületének tisztításához műszakonként mind­össze égj' dolgozó szükséges, aki a darufülkéből irányítja a teljesen gépesített munkát. A felületileg megtisztított acélhu­zal ugyancsak szállítószalagon ke­rül a dróthúzó üzembe, ahol a tech­nológiai előírásoknak megfelelően modem, egyenes húzású, torziómen­tes húzógépeken keresztül fogjuk el­érni a kívánt méretű acélhuzalt. A második ötéves tervben legje­lentősebb létesítményünk a nagy, 200x100 m-es acélhuzalgyártó csar­nok lesz. Az új, nagy huzalgyártó csarnokot egy fedett átjáróval ösz- szekötve, építünk egy szociális épü­letet, amelynek földszintjén orvosi rendelő, míg az emeleteken korsze­rt fürdő, öltöző lesz. Ugyancsak a szociális beruházások között szerepel az új kultúrterem is. A modern gépek és berendezések javítása, a korszerű megelőző kar­bantartás lebonyolítása céljára egy új, központosított TMK-üzemet épí­tünk. A második ötéves tervben megva­lósítandó beruházások eredménye­ként jelentős emelkedést mutatnak majd a gazdaságossági számok is. így például vállalatunknál a munka termelékenysége 80 százalékkal emelkedik, míg az önköltség 12 szá­zalékkal csökken. Minrlorrlc alnpián’ a Kapitalista minaezCK őrültségként ránkha­gyott régi, elavult drótgyárból a második ötéves terv végére az or­szág egyik jelentős üzeme lesz. Imre Ferenc, a December 4 Drótmfivek igazgatója. Tíz éves a niegye íegnegyobb kisipari terrneíöszevetkezete: a Sáferaiiaujíielyi Szabó Hisz Szombaton, a sátoraljaújhelyi mű­velődési ház nagytermében tartotta jubileumi és egyben évi mérlegjóvá- hagyó közgyűlését, a 10 esztendővel ezelőtt 17 taggal alakult, ma már 520 tagot számláló Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz. Az ünnepi közgyűlésen részt vett Váradi László elvtárs, az 0->.j .z, főosztályvezetője, Koltai Zoltán elv­társ, a Borsod megyei KISZÖV el­nöke, a gazdasági, a társadalmi élet több helyi vezetője. Lantos Miklós elvtárs, a szabó ktsz elnöke beszámolójában méltatta a hihetetlen méretű fejlődést, amelyet elértek. Elmondotta többek között, hogy 1951-ben, amikor a szövetkezet megalakult, öt hónap alatt termelt annyit, mint az elmúlt esztendőben egy nap alatt. 1900-ban mintegy 42 millió forint ér­tékű árut adtak a szövetkezet tagjai a belkereskedelem számára, de ki­elégítették a helj'i lakosság igénj’eit is. Az üzemben már 8 brigád verse­nyez a „szocialista brigád” cím el­nyeréséért. Az elmúlt évben 2 millió 826 ezer forint tiszta nyereséget ér­tek el a szövetkezet tagjai. Kiváló munkájuk jutalmazására több mint egy hónapi keresetnek ■ megfelelő nyereségrészesedést osztottak szét a tagoknak. A fejlődés különösen 1960-ban volt szembetűnő. Mintegj' 150 dolgozó lá­togatott el Budapestre a Május 1. és a Szegedi Ruhagyárba, hogj' ott ta­pasztalatokat gyűjtsön a munkaszer­vezést, valamint a bérezést illetően. Az elmúlt év őszén hozzákezdtek az üzem átszervezéséhez. Oj techno­lógiát dolgoztak ki s a legcélszerűbb munkafolyamattal egyre nagyobb mértékben növelik a termelést és a termelékenységet. Az 1961-es gazdasági évben 61 és fél millió forint értékű árut kell ter­melnie a szabó ktsz-nek. A szövet­kezet tagsága és vezetősége örömmel vállalja a megnövekedett feladato­kat, azonban, mint hozzászólásaikban is kérték. a KISZÖV és az OK1SZ nyújtson megfelelő segítséget, hogy javul­jon a munka- és az anyagellátás. Az éves terven belül 10 millió forint értékű árut termelnek exportra. Ebben az esztendőben tovább foly­tatják az üzem mechanizálását. Spe­ciális gépelt, és egy új vasalógép be­szerzését tervezik. Tovább növelik ebben az esztendőben a tavaly négy milliót számláló saját vagyont A Sä torai jaúj helj'i Szabó Ktsz köz- gj’űlése az eddig ismert kisipari köz­gyűlések között a legpéldamutatóbb és legeredménj'esebb volt. A bátor, őszinte bírálat, a hibák feltárása érződött mind az elnök beszámolójában, mind a tagok hozzászólásaiban. Örömmel fogadta a tagság, hogj’ ebben az esztendőben további bőví­tésre kerül sor, ugyanis 70 új taggal gyarapodik majd szövetkezetük. Ez Sátoraljaújhelyen — ismerve a munkaerő elhelyezési problémákat — igen nagy segítséget jelent majd a város vezetőinek. jubilál a Sárospataki Ruházati Ktsz is A sátoraljaújhelyi közgyűlést meg­előző napon évvégi mérlegjóváhagyó közgyűlésre jöttek össze a Sáros­pataki Ruházati Ktsz tagjai is. A fő­leg leányka- és bébiruházati cikkeket előállító ktsz az elmúlt esztendőben 7 és félmillió forint értékű árut ter­melt. A szövetkezet 122 tagja egy havi fizetésének megfelelő nyeresé­get vett át a mérlegjóváhagyó köz­gyűlés után. Túrái Andor elvtárs, a ktsz elnöke a közgyűlésen bejelen­tette. hogy 1961. augusztusában rend­kívüli jubileumi közgyűlést tartanak, ahol értékelik 10 év gazdag eredmé­nyeit, s megszabják a feladatokat. A Sárospataki Ruházati Ktsz tag­sága örömmel fogadta azt a bejelen­tést is. hogy a középüzemben a kö­zeljövőben bevezetik a második mű­szakot, amely újabb 50 dolgozónak jelent majd munkaalkalmat. A közgyűlés résztvevői nagy taps­sal jutalmazták a szövetkezet kultúr- csoportjának új műsorát. Pásztory Milyen továbbtanulási lehetőségek várják az idén a fiatalokat! Az általános iskolákból ez évben a tavalyinál csaknem 20 ezerrel több tanuló kerül ki. A középiskolák az idén mintegy 50 ezer tanulót vesznek fel az első évfolj'amra. Közülük csaknem 35 ezer a gimnáziumokba, mintegj' 15 ezer pedig a techniku­mokba kerülhet. A szakmunkáskép­ző iskolákban közel 55 ezer fiatalt vesznek fel, legtöbbet a nehézipari, vas- és fémipari és az építőipari szakmák. A mezőgazdasági szakmák­ban az idén több mint négyezer ta­nuló felvétele várható. Az egj'etemek és egyéb felsőokta­tási intézmények ebben az évben mintegy 8000 elsőéves hallgatót vesz­nek fel, vagyis a középiskolákban végzők 25—30 százalékát-JVS«.AjV^ Ebben a. modern üzletházban főként ktsz-ek kaptak helyet. Itt nyílt meg a közelmúltban városunk egyik legkorszerűbb női fodrászata. Ezenkívül ruháza­ti, szabó, cipész, villamossági ktsz-fiókok, valamint egy eszpresszó elégítik ki az új iakók^ ilyen irányú igényeit.. • .. . az épület másig oldala kevésbé szívderítő látvány. Gyerekek társadalmi munkában próbálják a nagymennyiségű vizet levezetni, hogy szüleik száraz lábbal közelítsék meg lakásukat. Szabados Vizsgázott a tanács TUxalúri ) ipA járási és városi tanács ... Irá­nyítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlen alárendelt tanácsokat.” (1351. X. Tanács-törvény, 6. 8.) Nincs olyan város, község, áltól napjában tízszer, százszor, ezerszer szóba ne kerülne a tanács. A köz érdekében, de egyéni, személyes ügyekben is számosán keresik fel a tanácsok helyi szerveit, s ez a tanács­szervek egyre jobb, kört1 telkinfőbb munkáját bizonyítja. E jobb munka egyik alapvető feltétele viszont a felsőbb, az irányító tanácsszervek állandó segítő és ellenőrző munkája. Napjainkban különösen jelentős szerepet töltenek be a falu szocia­lista építésében a községi tanácsok. A régi és új termelőszövetkezetek ezernyi gondja, problémája sohasem kerüli és kerülheti el a helyi tanács­szerveket, hiszen a tanácstagok nagy többsége is termelőszövetkezeti tag. De nem kerülheti el azért sem, mert a községi tanácsok egyik legfonto­sabb feladata napjainkban: a falu szocialista életének kibontakoztatása, megszervezése. A helyi tanácsszervek egj'edül nem képesek megbirkózni ezzel a feladattal. A gondok, a prob­lémák sokasága, a falu lakosságának sokrétűsége, a személyi ügyeik meghaladják a kisebb-nagyobb tanácsapparátusok erejét. S kihez fordulnának segítségért, ha nem a járási tanácshoz, közvetlen felsőbb szenükhöz. A segítésnek vi­szont többféle helj’es, vagy csak részben helj'es módja van és bár a tanács-törvény előírja a felsőbb ta­nácsszervek feladatait, nem mindegy, hogy például a járási tanács milyen formában végzi a segítést, az ellen­őrzést. a beszámoltatást. Az általános szokás eddig a követ­kező volt: a járási tanács behívta a községek végrehajtó bizottságait — sok esetben csak a vb. elnökét és titkárát — s a tanácsülés beszámol­tatta őket a végzett, vágj' el nem végzett munkáról. Ha szépek voltak az eredmények dicséret, ha hiánj'o- sak: figyelmeztetés, dorgálás, vagy felszólítás következett Ez a módszer azonban csak részben fedi a tanács- törvényekben meghatározott felada­tokat, hiszen nem a tanácsol»t, ha­nem csupán azok vezetőit számoltat­ják be. Több példa akad, amely azt bizonyítja: a tanácsok vezetői néha szé­pítenek az eredményeken. Egj'cs problémák, nem egy esetben a tanácsvezetők személyével kapcso­latos kérdések, fátyol mögött marad­nak. De töbek között azt sem álla­píthatja meg a felsőbb tanácsszerv: menn>-ire aktívak a községi tanács­tagok, bírálják-e a végrehajtó bizott­ság munkáját, nincs-e önkényeslkedés az elnök és a titkár, vagy éppen az egész végrehajtó bizottsága munká­jában. Ilyen és hasonló okok indították arra a Szerencsi Járási Tanács végre­hajtó bizottságát, hogy más, alapo­sabb módot keressen a községi taná­csok segítésére, ellenőrzésére, be­számoltatására. Alapos megfontolás után úgy határoztak: ezután minden tanácsot működési helyén számoltat­nak be. A járási tanácstagok és a végrehajtó bizottság elutazik az illető községbe és ott helyben kér számot a végzett munkáról. S hogj7 ez a kezdeménj'ezés mennyire helyes, arra nagyszert példa a feb­ruár 25-én Tiszalúeon megrendezett tanácsülés. Űj volt ez a járási tanácstagok és új volt a helyi tanács számára is, azonban ez az" első, igazi „tanács- vizsgáztatás” megmutatta, hogy évek óta ezt a módszert kellett volna al­kalmazni. Tiszalúeon a járási tanács­ülés meghallgatta a község ejmúlt esztendei munkájáról, gazdasági és politikai tevékenységéről készített beszámolót. Mint a beszámolóból ki­derült, a tisznlűci tanács nem dolgo­zott rosszul. Az új termelőszövetkezetek mind­egyike a rossz időjárás ellenére is megerősödött A községben számos beruházást hajtottak végre és a ter­vezett 471 000 forint helyett néhány száz forint híján 640 000 forint értékű munkát végeztek. Társadalmi mun­kával és helyi építőanyagok biztosí­tásával több mint 150 000 forinttal járultak hozzá a községfejlesztési összeghez. Ilyen szempontból is a legjobb munkát végezték a tisza- lúciak a járás községei között és ter­mészetesen ez elsősorban a tanács jó munkáját dicséri. Mégis, itt, a kiválóan dolgozó Ti- szalúc községben is megmutatkozott, hogj' nagyon helj'es a községi taná­csok ilj-en formájú beszámoltatása. Mert Tiszalúeon is akadt hiba cs éppen a tanács­vezetők magatartásában, munkájában. S ezek a hiányosságok a község la­kossága előtt Igen nagy mértékben rontották a tanács tekintélj'ét. És a tanácstagok — a községi tanácstagok —, akik egj'ébként hallgattak erről a régebbi tanácsüléseken, most a járási tanács jelenlétében lerántották a leplet ezekről a hibákról is. így a tanács vezetői bírálatot kaptak, egye­lőre csak szóban. A járási tanács tagjai egjmiós után szólaltuk fel és bizonygatták: milyen következmé- nj'ei lehetnek a vezetők helj'te'en magatartásának később, a gazdasági életben is. A tiszalúci tanács vezetői beismerték hibáikat és ígéretet tel­lek magatartásuk megváltoztatására. A Szerencsi Járási Tanács kezde- ménj'ezése tehát helj'es. Ez az a mód­szer. amely mind formájában, mind tartalmában fedi a tanács-töryénv előírta feladatokat. Koleszár István elvtárs. a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke a tanácsülés után elmondotta; úgy érzik, meg­találták a helj'es módszert és az első ilj'en beszámoltató ülést a közeljövő­ben még annyi követi, ahány községe van a járásnak. És több mint vaíó- .színű, hogv a jó példát több jára» tanács is követi! Barcsa Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom