Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

f B8EAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. március B. Hozzászólás Ä termelés párteüiereőrzésérol Második ötéves tervünk mara­déktalan teljesítése érdekében igen fontos, hogy több figyelmet fordít­sunk a termelés pártellenőrzésére. Éppen ezért helyeslem a szerkesztő­ségnek e témáról indított vitáját. A termelés pártellenőrzését már a tervek elkészítésénél kell kezdeni. A tervek kimunkálása előtt igen alapos felvilágosító munkát kell végezni pártszervezeteinknek a műszaki ve­zetők körében. Meg kell velük ér­tetni a tervek főbb célkitűzéseit, azt, hogy azok valóra váltása milyen kedvező változást eredményez orszá­gunk, Pépünk életében. A jó elő­készítő munkának el kell sepernie azt a helytelen felfogást, gondolko­dást, amely még sok műszaki dolgo­zó fejében megtalálható: „minél óva­tosabban tervezünk, annál biztosab­ban teljesíthetjük a tervet és ezáltal a dolgozóknak és vezetőknek egy­aránt kedvezőbb anyagi feltételeket tudunk biztosítani”. (Nagyobb nyere­ségrészesedés, prémium.) Pártszervezeteink olyan légkört alakítsanak ki a műszakiak között, hogy azok a legjobb tudásukkal, az általuk ismert lehetőségek, adottsá­gok és a meglévő tartalékok figyelembe vételével állítsák össze a terveket, A teryek végleges elkészítéséhez azonban nem elég csak a műszaki­akat bevonni. A dolgozóknak is igen nagy a szerepük a tervezésben, a tervjavaslatok megbeszélésében. Saj­nos, egyes vezetők még ma is gyak­ran úgy vélekednek, hogy a munká­sok nem értenek a tervezéshez. Párt- szervezeteinkre vár az a feladat, hogy a terveket megbeszéljék a dol­gozókkal, s örökre száműzzék azt a nézetet, hogy „a dolgozók nem érte­nek a tervezéshez”. Erre utal a SZOT IX. ülésének felhívása is, amely kimondja, hogy az 1961-es évi feladatokat, éves vállalásokat a dol­gozók javaslatainak alapján kell el­készíteni. Pártszervezeteink fordítsanak na­gyobb gondot a tervismertető meg­beszélésekre is. A tervismertető ta­nácskozások sikere elsősorban a be­számoló tartalmától, a dolgozók megjelenésétől, aktivitásától függ. Éppen ezért, elejét kell venni annak a gyakorlatnak, hogy a műszaki ve­zetők által tartandó beszámolók na­gyon sok számadatot tartalmazzanak. A beszámolót úgy kell felépíteni, hogy az valamennyi munkás számá­ra érthető, világos legyen. Ennek ér­dekében rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki vezetők beszámolóit, ben azt a feladatot keli tűzni párt- szervezeteink elé. hogy a feladatokat mindig fontossági sorrendben vizsgálják, ellenőrizzék A termelés pártellenőrzésének igen fontos fóruma a taggyűlés. Helyte­len azonban az a gyakorlat, hogy minden taggyűlésen a vállalat egész gazdasági helyzetéről beszámolnak. Egy-egy legfontosabb feladatot kell kiragadni, s azt kell megbeszélni a kommunisták fórumán. Azokat a kér­déseket kell a taggyűlésen megbe­szélni, amelyek leginkább elősegítik az illető vállal a I eredményesebb munkáját. A termelést segítő munkához hoz­zátartozik az is, hogy pártszerveze­teink állandóan tanulmányozzák vál­lalatuk gazdasági eredményeit. Az eredmények mellett azonban a hibá­kat is észre kell venni, méghozzá úgy, hogy azok kiküszöböléséhez is nyújtsanak segítséget a pártszerve­zetek. Tanulmányozni kell a párt- szervezeteknek az elért. eredmények okát, fel keli tárni a jó módszereket A termelés pártellenőrzésének fel­adataiban nagy segítséget nyújthat­nak a tömegszervezetek, a szakszer­vezet, a KISZ, a nőtanács. Pártszer­vezeteink támaszkodjanak rájuk, hangolják össze ezen szervek ter­melést elősegítő tevékenységét. Külö­nösen a szakszervezetek irányítása alatt álló munkabizottságok (üzemi tanács, termelési bizottság, műszaki tanácsok, újítási bizottság) nyújt­hatnak eredményes segítséget. Szá­moltassák be a pártszervezetek az e bizottságban dolgozó kommunistákat, nyújtsanak munkájukhoz segítséget, s ezáltal elősegítik a termelés párt­ellenőrzését. .lakó András SZMT vezető titkár * • A kapitalista jXftaíSet a munka és a tőke közötti ellentét további éleződése, a monopolisták maroknyi csoportja és az összes nép­rétegek közötti ellentél, s az osztály­harc növekedése jellemzi. A kapita­lista monopóliumok egyre jobban fokozzák támadásukat a munkás- osztály és a széles néprétegek érdé­kei ellen. Arra törekednek, hogy a néptömegek demokratikus jogait megsemmisítsék, vagy a végsőkig megnyirbálják. Éppen ezért a mun­kásosztály és az összes demokratikus erők főcsapása a tőkés monopóliu­mok ellen irályul, de irányul a mo­nopolista államkapitalizmus rendsze­re ellen is, amely a tőkések érdekei­nek őrzője. A Nyilatkozat aláhúzza, hogy a munkásosztálynak, a paraszt­ságnak. az értelmiségnek, a városi kis- és középburzsoáziának létérdeke fűződik a monopóliumok megszün­tetéséhez. Létrejönnek a felsorolt összes erők tömörítésének, s a széles monopolistaellenes front szervezésé-, nek feltételei. A munkásosztály, mint a legforra­dalmibb és legszervezettebb osztály — élcsapat abban a harcban, amely a dolgozók érdekéért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és szocializmusért folyik. Ép­pen ezért a jelen helyzetben első­rendű fontosságú a munkásosztály soraiban mutatkozó szakadás leküz­dése. a szakszervezeti mozgalom egységének helyreállítási) mind nem­zetközi, mind pedig nemzeti mére­tekben. A Nyilatkozat e célból a kö­vetelmények konkrét programját ál­lítja fel, amely platformul szolgál­hat a kommunista és szociáldemok­rata pártok együttműködéséhez. A kommunista és munkáspártok képviselői felléptek azért is, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi mé­retekben visszaállítsák a szövetkeze­tek, a nők, a fiatalok, s más demok­ratikus tömegszervezetek egységét. Ezen egység megteremtésének alap­jául szolgálhat a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokratikus jo­gok megőrzéséért és kiszélesítéséért, a jobb életért, s a dolgozók jogai­nak kiterjesztéséért folyó harc. A kommunista pártok kozala az alkotó marxizmus—len iniz­mus pozíciójából megvilágítja a szo­cialista forradalom útjának kérdé­sét, amely elvi jelentőségű. A Nyi­latkozat aláhúzza, hogy a marxiz­mus—leninizmus soha nem tartotta azt, hogy a szocializmushoz az út feltétlenül az államok közötti hábo­rúk útján vezel, különösen korunk­ban. amikor létezik a hatalmas szo­cialista világrendszer. Szerfölött fontos az a tétel is, amely kimond­ja, hogy a kommunista pártok, me­lyeket a marxizmus—leninizmus ve­Új világ született A Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége a Miskolci Nem­zeti Színházban március 5-én, va­sárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel tlj világ született ,címmel rendez ünnepi műsort a nemzetközi nőnap tiszteletére. A műsorban Gábor An­dor. Székely Endre, Nicolai, Dessau- Woiff s mások műveiből adnak, íze­lítői. Közreműködnek: a Kisipari Szövetkezetek Erkel Ferenc művész­együttesének VIT-díjas tánckara, kamaraegyüttese, népi zenekara és szólistái, a Miskolci Szövetkezeti. • Hzottság vegyeskara, a. Miskolci Háziipari Szövetkezet női k.ura. Ve­zényel Engi István és Csík Miklós, zongorán kísér Fínia Éva. és Engi Zsuzsa. A műsorban fellép: Gyulai Ilona, Serfözö Mária és Verdes Ta­más is. Mégegyszer Miskolc város és a miskolci egyetem kapcsolatairól szám, és ezzel sikerült sok értékes munkatársat Miskolcon letelepíteni, de figyelembevéve az egyetem kere­teinek növekedését, az a helyzet, hogy nem állunk lényegesen jobban, mint az öt évvel ezelőtt írt cik­kem idején. 'Az elég nagy oktat,/ testület tagjainak számos lakás ke: vénye fekszik elintézetlenül az egye­tem rektori hivatalában. Csaknem húsz be nem töltött oktatói állásunk van. A tulajdonképpeni professzorok és docensek közül (Miskolc közvéle­ménye ugyanis nem nagyon diffe­renciál az oktatói kategóriák között) még ma is, több mint a harmada nem lakik Miskolcon. Űj kinevezé­seknél volna mód és szükség a le­telepítésre, de nincs hova. E tekin- - tétben tehát folytatni kell az egye-; teml beruházási összegből a lakás- ■ építést (és ift a tanács és a tervező vállalat sokat segíthet a telekprob-1 lémák és kész tervek adoptálási kér-1 déseiben). de ugyanakkor a tanácsi évi lakáskeretéből is többet kell i nyújtani az eddig adott lakásszá- < moknál. < © • Végük a hatodik kérdés az ipari ) kutatóintézetek hiánya volt. Az el- ) múlt időben a kohómérnöki kar 1 profiljához a Kohó- és Gépipari Mi-i nisztérlum a „Ilőtechníkai Kutató) AlIomás”-t szervezte, a bányamér-j nöki kar profiljához pedig a Magyar Tudományos Akadémia Sopronból I áthelyezte Miskolcra az „Olajkutatói Int.ézet”-et. A harmadik kar mégj mindig effajta létesítmény nélkül I áll. I ... Nagy vonalakban így látom j az egyetem és a város kapcsolatát | ma, mint az egyetemnek is és a vá- j rosi tanácsnak is egyik tagjn. Hízom! abban, hogy az öt éve írt cikkhez! hasonlóan, ennek a cikknek is lesz! az egyetem további fejlődését bizto-J sító konkrét — esetenként gyors —! hatása. ! I)r. Tér plán Zénó J egyetemi tanár 1 segítséget kell nyújtani azok elké­szítéséhez. A dolgozók részvételét, aktivitását a tervismertető tanácskozásokon je­lentősen befolyásolja az általuk tett javaslatoknak sorsa. Sajnos, gyakori ■az az eset, hogy csak azok a javas­latok kerülnek megvalósításra, ame­lyek a vezetők számára szimpatiku­sak, s nem okoz nagyobb nehézséget a megvalósításuk. Oda kell hatni, hogy a pártszervek termelést ellenőr­ző tevékenysége szerezzen érvényt annak, hogy a dolgozók által el­hangzott javaslatok megvalósítására intézkedési tervet dolgozzanak ki a felelős személyek megjelölésével. A vállalat vezetői műszaki konferenci­án, vagy személyes ellenőrzéseik so­rán kérjék számon a dolgozók javas­latainak sorsát. Növelné a tervismer­tető és termelési tanácskozások si­kerét, ha azokon a vállalat vezetői, osztályvezetői is minél nagyobb számban résztvennének. A párt- szervezeteknek fontos feladata olyan légkört kialakítani a termelési ta­nácskozásokon, hogy a dolgozók bát­ran és kritikusan mondhassák el vé­leményüket. A pártmunka termelést ellenőrző tevékenységének fontosságát, hatásá­nak szükségességét hűen tükrözik a megnövekedett feladatok. Az MSZ­MP VII. kongresszusa határozatából eredően 1961-re a kormány meghatá­rozta ezeket. E' feladatok azonban csakis a műszaki fejlesztés fokozásá­val, szélesítésével, a selejt csök­kentésével, a tapasztalatcsere-mozga­lom kiszélesítésével, a jobb eredmé­nyekre ösztönző bérezési formák al­kalmazásával, a technológiai és mun­kafegyelem javításával, a vezetés színvonalának emelésével oldhatók meg eredményesen. Ezen alapvető célkitűzések mindegyikének a meg­valósítását egy sajtócikk keretében nem lehet, ismertetni. Végeredmény­K komnraista és msiikástnozgaiom alapvető problémája zet, mindig elleneztek a forradalom exportját, egyszersmind határozottan harcolnak az ellenforradalom impe­rialista exportja ellen. A világ kommunista mozgalmának egész története ragyogóan bizonyít­ja a marxizmus—leninizmus elméle­tének életképességéi. A marxizmus— leninizmus évről évre a maga olda­lára állítja a dolgozók legjobbjait. A kommunista és munkáspártok útja — soraik állandó növekedésének ól­ja — a harc és a győzelem útja. Negyven évvel ezelőtt a kommu­nisták hadserege mindössze 400 ezer embert számlált. A Komintern I. kongresszusán, mint ismeretes, 30 or­szág kommunista és baloldali szo­cialista pártja képviselte magát. 1057-ben a moszkvai értekezleten a kommunista és munkáspártok 67 or­szágból küldték el képviselőiket. Eb­ben az időben.75 országban működött kommunista párt, több mint 33 millió taggal. A moszkvai értekezlet után, , 1057-ben 17 országban alakult kom­munista pari. Jelenleg a világ kom­munista mozgalma több mint 36 millió emberi' számlál soraiban. A kommunista pártok nemcsak számszerűen növekedtek. Az élező­dő osztályharc kohójában az oppor­tunisták különböző vállfajaival ví­vott harcban, a munkásosztály és az összes demokratikus erők egységé­ért folyó küzdelemben a kommunis­ta pártok szervezetileg erősödnek, állandóan enáfclkedik elméleti és po­litikai színvonaluk, nő elvi és ideo­lógiai érettségük. Ebben van soraik erejének és egységének forrása. A reakciós burzsoá sajtó egészen addig, amíg az' értekezlet nem feje­ződött be, nagy buzgalommal ter­jesztette a hihetetlenebbnél hihetet­lenebb verziókat ,,a kommunizmus válságáról”, a „komoly nézeteltéré­sekről”, amelyek állítólag egyes pár­tok között vannak, a nemzetközi kommunista mozgalmat „fenyegető veszélyről” stb. Amikor a burzsoá sajtó a fentiekről írt, saját leghőbb vágyának, várakozásának adott han­got. A kommunizmus ellenségei meg­próbálták a dolgozók tömegei között elhinteni a hitetlenség magvát, megpróbálták lejáratni a kommu­nista és munkáspártok tekintélyét, gyengíteni akarták ezen pártok tö­megbe folyású 1. A kommunista és munkáspártok képviselőinek novemberi értekezlete megsemmisítő csapást mért ezekre a jövendölésekre. Az értekezlet a marxizmus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus alapján álló nemzetközi kommunista mozgalom egységét demonstrálta. Bebizonyítot­ta a kommunistáknak azt a szilárd elhatározását, hogy mindenütt úrv őrzik soraik egységét, mint szemük világát. , hogy a revizionista ismeretes, renegátok nem kevés erőfeszítést, tettek azért, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom sorai­ba becsempésszék a bomlás, a kétel­kedés, az ingadozás csiráját, hogy megbontsák e pártok acélszilárd egy­ségét, hogy gyengítsék és züllesszék a kommunisták erős családját az ösz- szes országokban, hogy letérítsék a kommunista pártokat a marxista—le­ninista útról. Különösen nagy buzgal­mat árultak el ebben a dicstelen te­vékenységben a jugoszláv revizio­nisták. De elszámították magukat, A kommunista pártok elvileg szétzúz­ták a soraikban fellelhető revizio- nizmust és a revizionizmus elleni harcból még edzettebben, még erő­sebben kerültek ki. Ám a revizionisták, mint a visz- szneső bűnösök, újból feltűnhetnek, amennyiben létezik az őket tápláló burzsoá ideológia. Ezért az értekezlet újból aláhúzta a revizionizmus elle­ni határozott harc jelentőségét és szükségességét, mert a revizionizmus továbbra is fő veszélyt jelent, ugyan­akkor azt is aláhúzta a Nyilatkozat, hogy a dogmatizmus és szektasság ellen is elméleti harcot kell vívni, mert. ha ezek ellen nem harcolunk, lehetséges, hogy ezek válnak fő ve­széllyé a núrt fejlődésének egyik vagy másik -.»Kaszában. Az értekezlet Nyilatkozata magasra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait, aláhúzta a XX. pártkongresszus határozatainak kimagasló jelentőségét az egész nemzetközi kommunista mozgalomra és annak továbbfejlődésére, A novemberi értekezlet Nyilatkozata és a Békekiáltvány óri­ási mozgósító és szervező erő. Ezek a dokumentumok új fokra emelik a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalmat, lelkesítik a nemzeti füg­getlenségért, és szabadságért, harcoló néneket, új erőt és bizalmat önte­nek mindazok szívéhe, akik az em­beriség fényes jövőjéért — a kom­munizmusért harcolnak.- jk ­VÁG, a Könnyűgépgyár, a Nehéz­szerszámgépgyár kapcsolata az egye­temmel, annak tanszékeivel jó, ér­dekes módon azonban a kohómér­nöki karnak például az eléggé mesz- sze fekvő Dunai Vasművel jobb a kapcsolata, mint a Lenin Kohászati Művekkel. 0 Á negyedik kérdés az egyetem és a belváros között lévő közlekedés, amely ma sem kielégítő. Lehet, hogy a Miskolci Közlekedési Válla­lat statisztikája szerint rendben van a 15, de inkább 20 percenkínt közlekedő 2-es autóbusz, de ezekből a statisztikákból hiányoznak az egyetemi megállónál lemaradt uta­sok létszámadatai, ezek esetleges vonatleké,sései, munkaóra kiesései, A reggeli és délutáni órákra küldött tehermentesítő 2/A jelzésű kocsik rapszódikusan közlekednek. Nem le­het rájuk biztosan számítani. Talán jobban segítene a jelenleg a hejő- csabai sorompóig közlekedő 4/B jel­zésű kocsik útvonalának az egyete­mig történő meghosszabbítása. Az öt évvel ezelőtti írásom szenve­délyes villamos-követelése, mintegy biztonságos Miskole-Tanolen között közlekedő eszköz kiépítése, időköz­ben még a tervezésig sem jutott, el, A szakemberek által töhbször kimu­tatott' egveilen nagytömegű szállí­tást a legsazdnságosahhan lebonyo­lító közlekedési megoldásba vetett hit, sajnos, a város vezetőiben is­mét megingott és továbbra is az autóbusz továbbfejlesztését tervezik. m Az ötödik kérdés a lakáskérdés volt, Az elmúlt években az egyetem saját beruházásból körülbelül 50 la­kást. épített. Ez kétségtelenül nagy tott: előadáson az itt végzett hallga­tóink nagy száma vesz körül. Öröm­mel mondják el előrehaladásukat, eredményeiket, alkotásukat és ugyanolyan örömmel számolnak be családjukról, különösen, ha már saját lakásuk is van. Itt kell megemlíteni, hogy több volt hallgatónk a tanács osztályain vállalt beosztást és hat­hatós segítséget nyújt az egyetem problémáihoz. © A harmadik kérdés az egyetem tanszékeinek és a helyiipari üzemek­nek a kapcsolata. Az elmúlt öt év alatt ez általában tovább fejlődött és itt nemcsak az országosan ismert nagyüzemekről van szó, hanem az egyetem és a tanácsi vállalatok (Bor­sodi Nyomda, Miskolci Tervező Inté­zet) kapcsolatáról, amelyet a kölcsö­nös segítés jellemez. Itt külön ki kell emelni a Borsod megyei Építőipari Vállalat soronkí- vül teljesített nagy segítségét, ame­lyet 1050 tavaszán az egyetem szá­mára nyújtott, a bányamérnöki kar átköltözéséhez szükséges belső átala­kításkor. Más tekintetben folyama­tos, jó munkát kapunk a Borsodi Nyomda dolgozóitól kiadványaink elkészítéséhez és az egyetem hatal­mas könyv- és folyóirat-kötési évi tervének teljesítéséhez, Ugyanakkor az egyetem szaktanszékei és gazdasá­gi hivatala a vállalatok műszaki és gazdasági problémáihoz nyújtottak esetenként segítséget. Sőt I960 őszén Miskolc egyik termelőszövetkezeté­nek nyújtott ügyviteli segítséget az egyetem ipargazdaságfnni tanszéke. A miskolci nagyüzemek és az egye­tem kapcsolatában értünk el fejlő­dést. Az egyetem szakágainak szem­pontjából a bányatröszt, a DIMÄ­A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lapja, a Mi Egyetemünk február 24-i számában közli dr. Terplán Zénó professzor cikkét, 1 melyből részleteket közlünk. Ha újból átolvasom az öt évvel ez­előtt írt hasonló című cikiket, és ösz- szevetem a közhangulat igényeivel, akkor a fő kérdésekre koncentrálva, s következő foglalható össze. © Az első kérdés, az egyetem léte 1959 őszén véglegesen megalapozó­dott. A bányamérnöki kar átköltö­zött, a kar oktatói testületé az egye­temnek nagy erőssége, a kar tanszék­vezetői — egy kivételével — mind miskolci lakosok. Az egyetem vezeté­sében, az oktatói, társadalmi élet­ben, a város különböző szakmai, tár­sadalmi egyesületeiben részt vállal­nak a munkában a kohász- és gé­pészkariak mellett. Zámbó profesz- szor, a Borsodi Szemle legutóbbi számában reális érvekkel bizonyítja az egyetem továbbépítésének szük­ségességét. E néhány soros írás biz­tosan hatással lesz a megye és a város párt- és tanácsvezetőire, hogy az egyetemért eddig folytatott har­cukat tovább folytassák. Ugyanak­kor kedves és emlékezetes esemény volt 1950 ősze, a 10 éves jubileum­kor tartott fogadás, amelvet Miskolc város tanácselnöke, Fekete I,ászló tartolt az egyetem tanári kara és külföldi vendége»- számára. © A második kérdés az egyetemen végzett diákok helyzete, a város szempontjából. Nagyon nagy öröm számunkra, hogy egyre több volt hallgatónk vállal Miskolcon és Mis­kolc környéki vállalatoknál állást, Az egy-égy helyi gyárban vagy trösztben tartott előadáson, vagy a e-akmai társadalmi egyesületben tar­

Next

/
Oldalképek
Tartalom