Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
f B8EAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. március B. Hozzászólás Ä termelés párteüiereőrzésérol Második ötéves tervünk maradéktalan teljesítése érdekében igen fontos, hogy több figyelmet fordítsunk a termelés pártellenőrzésére. Éppen ezért helyeslem a szerkesztőségnek e témáról indított vitáját. A termelés pártellenőrzését már a tervek elkészítésénél kell kezdeni. A tervek kimunkálása előtt igen alapos felvilágosító munkát kell végezni pártszervezeteinknek a műszaki vezetők körében. Meg kell velük értetni a tervek főbb célkitűzéseit, azt, hogy azok valóra váltása milyen kedvező változást eredményez országunk, Pépünk életében. A jó előkészítő munkának el kell sepernie azt a helytelen felfogást, gondolkodást, amely még sok műszaki dolgozó fejében megtalálható: „minél óvatosabban tervezünk, annál biztosabban teljesíthetjük a tervet és ezáltal a dolgozóknak és vezetőknek egyaránt kedvezőbb anyagi feltételeket tudunk biztosítani”. (Nagyobb nyereségrészesedés, prémium.) Pártszervezeteink olyan légkört alakítsanak ki a műszakiak között, hogy azok a legjobb tudásukkal, az általuk ismert lehetőségek, adottságok és a meglévő tartalékok figyelembe vételével állítsák össze a terveket, A teryek végleges elkészítéséhez azonban nem elég csak a műszakiakat bevonni. A dolgozóknak is igen nagy a szerepük a tervezésben, a tervjavaslatok megbeszélésében. Sajnos, egyes vezetők még ma is gyakran úgy vélekednek, hogy a munkások nem értenek a tervezéshez. Párt- szervezeteinkre vár az a feladat, hogy a terveket megbeszéljék a dolgozókkal, s örökre száműzzék azt a nézetet, hogy „a dolgozók nem értenek a tervezéshez”. Erre utal a SZOT IX. ülésének felhívása is, amely kimondja, hogy az 1961-es évi feladatokat, éves vállalásokat a dolgozók javaslatainak alapján kell elkészíteni. Pártszervezeteink fordítsanak nagyobb gondot a tervismertető megbeszélésekre is. A tervismertető tanácskozások sikere elsősorban a beszámoló tartalmától, a dolgozók megjelenésétől, aktivitásától függ. Éppen ezért, elejét kell venni annak a gyakorlatnak, hogy a műszaki vezetők által tartandó beszámolók nagyon sok számadatot tartalmazzanak. A beszámolót úgy kell felépíteni, hogy az valamennyi munkás számára érthető, világos legyen. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki vezetők beszámolóit, ben azt a feladatot keli tűzni párt- szervezeteink elé. hogy a feladatokat mindig fontossági sorrendben vizsgálják, ellenőrizzék A termelés pártellenőrzésének igen fontos fóruma a taggyűlés. Helytelen azonban az a gyakorlat, hogy minden taggyűlésen a vállalat egész gazdasági helyzetéről beszámolnak. Egy-egy legfontosabb feladatot kell kiragadni, s azt kell megbeszélni a kommunisták fórumán. Azokat a kérdéseket kell a taggyűlésen megbeszélni, amelyek leginkább elősegítik az illető vállal a I eredményesebb munkáját. A termelést segítő munkához hozzátartozik az is, hogy pártszervezeteink állandóan tanulmányozzák vállalatuk gazdasági eredményeit. Az eredmények mellett azonban a hibákat is észre kell venni, méghozzá úgy, hogy azok kiküszöböléséhez is nyújtsanak segítséget a pártszervezetek. Tanulmányozni kell a párt- szervezeteknek az elért. eredmények okát, fel keli tárni a jó módszereket A termelés pártellenőrzésének feladataiban nagy segítséget nyújthatnak a tömegszervezetek, a szakszervezet, a KISZ, a nőtanács. Pártszervezeteink támaszkodjanak rájuk, hangolják össze ezen szervek termelést elősegítő tevékenységét. Különösen a szakszervezetek irányítása alatt álló munkabizottságok (üzemi tanács, termelési bizottság, műszaki tanácsok, újítási bizottság) nyújthatnak eredményes segítséget. Számoltassák be a pártszervezetek az e bizottságban dolgozó kommunistákat, nyújtsanak munkájukhoz segítséget, s ezáltal elősegítik a termelés pártellenőrzését. .lakó András SZMT vezető titkár * • A kapitalista jXftaíSet a munka és a tőke közötti ellentét további éleződése, a monopolisták maroknyi csoportja és az összes néprétegek közötti ellentél, s az osztályharc növekedése jellemzi. A kapitalista monopóliumok egyre jobban fokozzák támadásukat a munkás- osztály és a széles néprétegek érdékei ellen. Arra törekednek, hogy a néptömegek demokratikus jogait megsemmisítsék, vagy a végsőkig megnyirbálják. Éppen ezért a munkásosztály és az összes demokratikus erők főcsapása a tőkés monopóliumok ellen irályul, de irányul a monopolista államkapitalizmus rendszere ellen is, amely a tőkések érdekeinek őrzője. A Nyilatkozat aláhúzza, hogy a munkásosztálynak, a parasztságnak. az értelmiségnek, a városi kis- és középburzsoáziának létérdeke fűződik a monopóliumok megszüntetéséhez. Létrejönnek a felsorolt összes erők tömörítésének, s a széles monopolistaellenes front szervezésé-, nek feltételei. A munkásosztály, mint a legforradalmibb és legszervezettebb osztály — élcsapat abban a harcban, amely a dolgozók érdekéért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és szocializmusért folyik. Éppen ezért a jelen helyzetben elsőrendű fontosságú a munkásosztály soraiban mutatkozó szakadás leküzdése. a szakszervezeti mozgalom egységének helyreállítási) mind nemzetközi, mind pedig nemzeti méretekben. A Nyilatkozat e célból a követelmények konkrét programját állítja fel, amely platformul szolgálhat a kommunista és szociáldemokrata pártok együttműködéséhez. A kommunista és munkáspártok képviselői felléptek azért is, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi méretekben visszaállítsák a szövetkezetek, a nők, a fiatalok, s más demokratikus tömegszervezetek egységét. Ezen egység megteremtésének alapjául szolgálhat a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokratikus jogok megőrzéséért és kiszélesítéséért, a jobb életért, s a dolgozók jogainak kiterjesztéséért folyó harc. A kommunista pártok kozala az alkotó marxizmus—len inizmus pozíciójából megvilágítja a szocialista forradalom útjának kérdését, amely elvi jelentőségű. A Nyilatkozat aláhúzza, hogy a marxizmus—leninizmus soha nem tartotta azt, hogy a szocializmushoz az út feltétlenül az államok közötti háborúk útján vezel, különösen korunkban. amikor létezik a hatalmas szocialista világrendszer. Szerfölött fontos az a tétel is, amely kimondja, hogy a kommunista pártok, melyeket a marxizmus—leninizmus veÚj világ született A Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége a Miskolci Nemzeti Színházban március 5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel tlj világ született ,címmel rendez ünnepi műsort a nemzetközi nőnap tiszteletére. A műsorban Gábor Andor. Székely Endre, Nicolai, Dessau- Woiff s mások műveiből adnak, ízelítői. Közreműködnek: a Kisipari Szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesének VIT-díjas tánckara, kamaraegyüttese, népi zenekara és szólistái, a Miskolci Szövetkezeti. • Hzottság vegyeskara, a. Miskolci Háziipari Szövetkezet női k.ura. Vezényel Engi István és Csík Miklós, zongorán kísér Fínia Éva. és Engi Zsuzsa. A műsorban fellép: Gyulai Ilona, Serfözö Mária és Verdes Tamás is. Mégegyszer Miskolc város és a miskolci egyetem kapcsolatairól szám, és ezzel sikerült sok értékes munkatársat Miskolcon letelepíteni, de figyelembevéve az egyetem kereteinek növekedését, az a helyzet, hogy nem állunk lényegesen jobban, mint az öt évvel ezelőtt írt cikkem idején. 'Az elég nagy oktat,/ testület tagjainak számos lakás ke: vénye fekszik elintézetlenül az egyetem rektori hivatalában. Csaknem húsz be nem töltött oktatói állásunk van. A tulajdonképpeni professzorok és docensek közül (Miskolc közvéleménye ugyanis nem nagyon differenciál az oktatói kategóriák között) még ma is, több mint a harmada nem lakik Miskolcon. Űj kinevezéseknél volna mód és szükség a letelepítésre, de nincs hova. E tekin- - tétben tehát folytatni kell az egye-; teml beruházási összegből a lakás- ■ építést (és ift a tanács és a tervező vállalat sokat segíthet a telekprob-1 lémák és kész tervek adoptálási kér-1 déseiben). de ugyanakkor a tanácsi évi lakáskeretéből is többet kell i nyújtani az eddig adott lakásszá- < moknál. < © • Végük a hatodik kérdés az ipari ) kutatóintézetek hiánya volt. Az el- ) múlt időben a kohómérnöki kar 1 profiljához a Kohó- és Gépipari Mi-i nisztérlum a „Ilőtechníkai Kutató) AlIomás”-t szervezte, a bányamér-j nöki kar profiljához pedig a Magyar Tudományos Akadémia Sopronból I áthelyezte Miskolcra az „Olajkutatói Int.ézet”-et. A harmadik kar mégj mindig effajta létesítmény nélkül I áll. I ... Nagy vonalakban így látom j az egyetem és a város kapcsolatát | ma, mint az egyetemnek is és a vá- j rosi tanácsnak is egyik tagjn. Hízom! abban, hogy az öt éve írt cikkhez! hasonlóan, ennek a cikknek is lesz! az egyetem további fejlődését bizto-J sító konkrét — esetenként gyors —! hatása. ! I)r. Tér plán Zénó J egyetemi tanár 1 segítséget kell nyújtani azok elkészítéséhez. A dolgozók részvételét, aktivitását a tervismertető tanácskozásokon jelentősen befolyásolja az általuk tett javaslatoknak sorsa. Sajnos, gyakori ■az az eset, hogy csak azok a javaslatok kerülnek megvalósításra, amelyek a vezetők számára szimpatikusak, s nem okoz nagyobb nehézséget a megvalósításuk. Oda kell hatni, hogy a pártszervek termelést ellenőrző tevékenysége szerezzen érvényt annak, hogy a dolgozók által elhangzott javaslatok megvalósítására intézkedési tervet dolgozzanak ki a felelős személyek megjelölésével. A vállalat vezetői műszaki konferencián, vagy személyes ellenőrzéseik során kérjék számon a dolgozók javaslatainak sorsát. Növelné a tervismertető és termelési tanácskozások sikerét, ha azokon a vállalat vezetői, osztályvezetői is minél nagyobb számban résztvennének. A párt- szervezeteknek fontos feladata olyan légkört kialakítani a termelési tanácskozásokon, hogy a dolgozók bátran és kritikusan mondhassák el véleményüket. A pártmunka termelést ellenőrző tevékenységének fontosságát, hatásának szükségességét hűen tükrözik a megnövekedett feladatok. Az MSZMP VII. kongresszusa határozatából eredően 1961-re a kormány meghatározta ezeket. E' feladatok azonban csakis a műszaki fejlesztés fokozásával, szélesítésével, a selejt csökkentésével, a tapasztalatcsere-mozgalom kiszélesítésével, a jobb eredményekre ösztönző bérezési formák alkalmazásával, a technológiai és munkafegyelem javításával, a vezetés színvonalának emelésével oldhatók meg eredményesen. Ezen alapvető célkitűzések mindegyikének a megvalósítását egy sajtócikk keretében nem lehet, ismertetni. VégeredményK komnraista és msiikástnozgaiom alapvető problémája zet, mindig elleneztek a forradalom exportját, egyszersmind határozottan harcolnak az ellenforradalom imperialista exportja ellen. A világ kommunista mozgalmának egész története ragyogóan bizonyítja a marxizmus—leninizmus elméletének életképességéi. A marxizmus— leninizmus évről évre a maga oldalára állítja a dolgozók legjobbjait. A kommunista és munkáspártok útja — soraik állandó növekedésének ólja — a harc és a győzelem útja. Negyven évvel ezelőtt a kommunisták hadserege mindössze 400 ezer embert számlált. A Komintern I. kongresszusán, mint ismeretes, 30 ország kommunista és baloldali szocialista pártja képviselte magát. 1057-ben a moszkvai értekezleten a kommunista és munkáspártok 67 országból küldték el képviselőiket. Ebben az időben.75 országban működött kommunista párt, több mint 33 millió taggal. A moszkvai értekezlet után, , 1057-ben 17 országban alakult kommunista pari. Jelenleg a világ kommunista mozgalma több mint 36 millió emberi' számlál soraiban. A kommunista pártok nemcsak számszerűen növekedtek. Az éleződő osztályharc kohójában az opportunisták különböző vállfajaival vívott harcban, a munkásosztály és az összes demokratikus erők egységéért folyó küzdelemben a kommunista pártok szervezetileg erősödnek, állandóan enáfclkedik elméleti és politikai színvonaluk, nő elvi és ideológiai érettségük. Ebben van soraik erejének és egységének forrása. A reakciós burzsoá sajtó egészen addig, amíg az' értekezlet nem fejeződött be, nagy buzgalommal terjesztette a hihetetlenebbnél hihetetlenebb verziókat ,,a kommunizmus válságáról”, a „komoly nézeteltérésekről”, amelyek állítólag egyes pártok között vannak, a nemzetközi kommunista mozgalmat „fenyegető veszélyről” stb. Amikor a burzsoá sajtó a fentiekről írt, saját leghőbb vágyának, várakozásának adott hangot. A kommunizmus ellenségei megpróbálták a dolgozók tömegei között elhinteni a hitetlenség magvát, megpróbálták lejáratni a kommunista és munkáspártok tekintélyét, gyengíteni akarták ezen pártok tömegbe folyású 1. A kommunista és munkáspártok képviselőinek novemberi értekezlete megsemmisítő csapást mért ezekre a jövendölésekre. Az értekezlet a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján álló nemzetközi kommunista mozgalom egységét demonstrálta. Bebizonyította a kommunistáknak azt a szilárd elhatározását, hogy mindenütt úrv őrzik soraik egységét, mint szemük világát. , hogy a revizionista ismeretes, renegátok nem kevés erőfeszítést, tettek azért, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom soraiba becsempésszék a bomlás, a kételkedés, az ingadozás csiráját, hogy megbontsák e pártok acélszilárd egységét, hogy gyengítsék és züllesszék a kommunisták erős családját az ösz- szes országokban, hogy letérítsék a kommunista pártokat a marxista—leninista útról. Különösen nagy buzgalmat árultak el ebben a dicstelen tevékenységben a jugoszláv revizionisták. De elszámították magukat, A kommunista pártok elvileg szétzúzták a soraikban fellelhető revizio- nizmust és a revizionizmus elleni harcból még edzettebben, még erősebben kerültek ki. Ám a revizionisták, mint a visz- szneső bűnösök, újból feltűnhetnek, amennyiben létezik az őket tápláló burzsoá ideológia. Ezért az értekezlet újból aláhúzta a revizionizmus elleni határozott harc jelentőségét és szükségességét, mert a revizionizmus továbbra is fő veszélyt jelent, ugyanakkor azt is aláhúzta a Nyilatkozat, hogy a dogmatizmus és szektasság ellen is elméleti harcot kell vívni, mert. ha ezek ellen nem harcolunk, lehetséges, hogy ezek válnak fő veszéllyé a núrt fejlődésének egyik vagy másik -.»Kaszában. Az értekezlet Nyilatkozata magasra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait, aláhúzta a XX. pártkongresszus határozatainak kimagasló jelentőségét az egész nemzetközi kommunista mozgalomra és annak továbbfejlődésére, A novemberi értekezlet Nyilatkozata és a Békekiáltvány óriási mozgósító és szervező erő. Ezek a dokumentumok új fokra emelik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, lelkesítik a nemzeti függetlenségért, és szabadságért, harcoló néneket, új erőt és bizalmat öntenek mindazok szívéhe, akik az emberiség fényes jövőjéért — a kommunizmusért harcolnak.- jk VÁG, a Könnyűgépgyár, a Nehézszerszámgépgyár kapcsolata az egyetemmel, annak tanszékeivel jó, érdekes módon azonban a kohómérnöki karnak például az eléggé mesz- sze fekvő Dunai Vasművel jobb a kapcsolata, mint a Lenin Kohászati Művekkel. 0 Á negyedik kérdés az egyetem és a belváros között lévő közlekedés, amely ma sem kielégítő. Lehet, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat statisztikája szerint rendben van a 15, de inkább 20 percenkínt közlekedő 2-es autóbusz, de ezekből a statisztikákból hiányoznak az egyetemi megállónál lemaradt utasok létszámadatai, ezek esetleges vonatleké,sései, munkaóra kiesései, A reggeli és délutáni órákra küldött tehermentesítő 2/A jelzésű kocsik rapszódikusan közlekednek. Nem lehet rájuk biztosan számítani. Talán jobban segítene a jelenleg a hejő- csabai sorompóig közlekedő 4/B jelzésű kocsik útvonalának az egyetemig történő meghosszabbítása. Az öt évvel ezelőtti írásom szenvedélyes villamos-követelése, mintegy biztonságos Miskole-Tanolen között közlekedő eszköz kiépítése, időközben még a tervezésig sem jutott, el, A szakemberek által töhbször kimutatott' egveilen nagytömegű szállítást a legsazdnságosahhan lebonyolító közlekedési megoldásba vetett hit, sajnos, a város vezetőiben ismét megingott és továbbra is az autóbusz továbbfejlesztését tervezik. m Az ötödik kérdés a lakáskérdés volt, Az elmúlt években az egyetem saját beruházásból körülbelül 50 lakást. épített. Ez kétségtelenül nagy tott: előadáson az itt végzett hallgatóink nagy száma vesz körül. Örömmel mondják el előrehaladásukat, eredményeiket, alkotásukat és ugyanolyan örömmel számolnak be családjukról, különösen, ha már saját lakásuk is van. Itt kell megemlíteni, hogy több volt hallgatónk a tanács osztályain vállalt beosztást és hathatós segítséget nyújt az egyetem problémáihoz. © A harmadik kérdés az egyetem tanszékeinek és a helyiipari üzemeknek a kapcsolata. Az elmúlt öt év alatt ez általában tovább fejlődött és itt nemcsak az országosan ismert nagyüzemekről van szó, hanem az egyetem és a tanácsi vállalatok (Borsodi Nyomda, Miskolci Tervező Intézet) kapcsolatáról, amelyet a kölcsönös segítés jellemez. Itt külön ki kell emelni a Borsod megyei Építőipari Vállalat soronkí- vül teljesített nagy segítségét, amelyet 1050 tavaszán az egyetem számára nyújtott, a bányamérnöki kar átköltözéséhez szükséges belső átalakításkor. Más tekintetben folyamatos, jó munkát kapunk a Borsodi Nyomda dolgozóitól kiadványaink elkészítéséhez és az egyetem hatalmas könyv- és folyóirat-kötési évi tervének teljesítéséhez, Ugyanakkor az egyetem szaktanszékei és gazdasági hivatala a vállalatok műszaki és gazdasági problémáihoz nyújtottak esetenként segítséget. Sőt I960 őszén Miskolc egyik termelőszövetkezetének nyújtott ügyviteli segítséget az egyetem ipargazdaságfnni tanszéke. A miskolci nagyüzemek és az egyetem kapcsolatában értünk el fejlődést. Az egyetem szakágainak szempontjából a bányatröszt, a DIMÄA Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lapja, a Mi Egyetemünk február 24-i számában közli dr. Terplán Zénó professzor cikkét, 1 melyből részleteket közlünk. Ha újból átolvasom az öt évvel ezelőtt írt hasonló című cikiket, és ösz- szevetem a közhangulat igényeivel, akkor a fő kérdésekre koncentrálva, s következő foglalható össze. © Az első kérdés, az egyetem léte 1959 őszén véglegesen megalapozódott. A bányamérnöki kar átköltözött, a kar oktatói testületé az egyetemnek nagy erőssége, a kar tanszékvezetői — egy kivételével — mind miskolci lakosok. Az egyetem vezetésében, az oktatói, társadalmi életben, a város különböző szakmai, társadalmi egyesületeiben részt vállalnak a munkában a kohász- és gépészkariak mellett. Zámbó profesz- szor, a Borsodi Szemle legutóbbi számában reális érvekkel bizonyítja az egyetem továbbépítésének szükségességét. E néhány soros írás biztosan hatással lesz a megye és a város párt- és tanácsvezetőire, hogy az egyetemért eddig folytatott harcukat tovább folytassák. Ugyanakkor kedves és emlékezetes esemény volt 1950 ősze, a 10 éves jubileumkor tartott fogadás, amelvet Miskolc város tanácselnöke, Fekete I,ászló tartolt az egyetem tanári kara és külföldi vendége»- számára. © A második kérdés az egyetemen végzett diákok helyzete, a város szempontjából. Nagyon nagy öröm számunkra, hogy egyre több volt hallgatónk vállal Miskolcon és Miskolc környéki vállalatoknál állást, Az egy-égy helyi gyárban vagy trösztben tartott előadáson, vagy a e-akmai társadalmi egyesületben tar
