Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

4 ESZAKMAG íARÓRSZAG Pántéi«. márcftw Ä. 9 Úttörőmozgalmunk az oktatási reformért Qexjjjzttek '£ Lelepleztek I Meg vagyok döbbenve! Leleplez­lek! Ez égre kiált! De honnan tudták meg:1 Ki áruit el? Hogyan sikerült, rájönniük'! Nem tudóm. Tény, hogy kiderí­tették, s ezt a legnagyobb tapin­tattal a tudomásomra is hozták. Persze csak diszkréten, burkoltan céloztak, rá. Levélben. Vagyishogy: levélen. Tudniillik a nevemre ér­kezett. boríték hátára, — ahol a {eladó címét szokásos közölni, — nem tudni kik, rápecsételték a fi­gyelmeztetőt: „Közérdek ellen vél, aki a szigetelőket rongálja!" S hogy az enyhe célzási értsem is. mellette ott az ábra. Egy magas pózna, tete­jén. vagy az épület falán lévő por- célánkupak drólliuzalostöl, amely nyilváiwalóan árammal telített. Merthogy azért van a huzal. Na tessék! Legkedvesebb , szórakozásomat kell abbahagynoni. Eddig ugyanis szerettem a villanypóznák tetején mászkálni. Persze. . csupán csak azért, hogy a szigetelöporce'lánőkul rongáljam. Mert olyan izgalmas is az, hogy az ember felkúszik egy ilyen, 5—6 méter magas póznára, aztán addig kalapálja azt a porce­lán micsodát, amíg el nem romlik. Na nem ? Hát még ha a fal oldalán van egy ilyen izé! Az a csuda! De most mit csináljak? Felfedeztek! Lelepleztek! Figyelmeztettek!!! Hát ettől ne másszon az ember a falra?! (róva) A kémény A közelmúltban jónéliány mun­káscsalád kényelmes családi ott­honhoz jutott a jelentős anyagi ál­dozatokkal megépített Baross Gá­bor utcai bérházakban. Az új la­kók nagy figyelemmel mustrálga.l- iák végig a szobákat, s a mellék­helyiségeket. vajon nincs-e valami hiba ? A lakások nagy részében nem le­het fűteni, mert vagy a. konyhai tűzhely, vagy a szobai cserépkály- ha füst elvezető csatornájából öm­lik a füst. A Baross Gábor utca. 3/2. számú bérház egyik lakója a következő­képpen adta elő felháborodását: ..Félelemmel várjuk a vasárnapot. Mindig azon gondolkozunk, hogyan, főzzük meg az ebédet. Ekkor ugyanis a ház minden lakója ott­hon van, mindenütt tüzelnek és . mindenütt ömlik a füst. Szóltunk ' már a házkezelőségnek. de semmi eredményes intézkedés A másik panaszos, az egyik, szö­vetkezeti társasház lakója hasonló­képp panaszkodik. Hossz a ,ké­mény. hiába csinálnak, bármit, a lakásban ködként, terjeng a füst, szinte lehetetlen benne megma­radni. S a panaszok egymás után ér­keznek a különböző vezető szer- ' vekhez. Az építők a tervezőkre hi­vatkoznak, a tervezők az építőkre. A vitatkozás, sajnos, egyetlen la­kásban sem jelent jobb kéményt. Az új lakóházak boldog tulajdono­sai. a vitatkozás közben ki vannak leve a hidegnek, vagy még rosz- szabb esetben a füst-mérgezésnek. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói ne tudnának se­gíteni a panaszokon. Munkájukért mindenkor megkapták a bért, s ők mégis félmunkát: végeztek. S ha a. tervezők a hibásak, akkor mit lehet lenni? Van egy megoldás. Köte­lezni őket a hiba kijavíttatására, s a felmerült költségek kifizetésére’■ (pásztory) A bolgár népgazdasági terv elő­irányzata szerint az idén 90 millió kg keleti dohányt és 4000 tonna Virginia dohányt keli termelni. E cél elérése érdekében növelni keli a dohányföl- dek területét, de ugyanakkor az or­szág körzeteinél-: és termelőszöveike­letéinek többségében el kell érni a 100—110 kg-os hektáronkénti átlag­termést. Azokban a körzetekben, A dohánytermelés fejlesztéséért ahol a teltételek kedvezőek, a do­hánytermelés céljait szolgáló földek területét 50 százalékig növelni lehet. A dohánytermelés eme feladatai­nak elérése érdekében több intézke­dést dolgoztak ki, amelyek a palán­tázásra, n minőség javítására, a he­lyes szárításra és a dohánytermelés gépesítésére vonatkoznak. Tanácskoztak a miskolci írók Szerdán este tanácskozásra gyűllek össze a TIT melleit működő miskolci írócsoporl tagjai, hogy meghallgassák a. csoport vezetőjének. Kuzmányi Gusztávnak a beszámolóját a Magyar írók Szövetsége február 27-én, Buda­pesten tartott taggyűléséről. Kuz­mányi részletesen ismertette Darvas József elnöki beszámolóját az írószö­vetség másfél éves munkájáról, Do- bozy Imre főtitkár korreferátumát a 4 4 kúrára. Az Egészségügyi Miniszté-« Hum segítségével helyben van elvo-« né osztályunk. Már több mint 180« súlyos beteget sikerült kigyógyítani} — mondja némi büszkeséggel Csu-J hán elvtárs. , • — Persze ezt a betegséget nem* olyan egyszerű gyógyítani, mint pél-j dául-a vakbélgyulladást — állapít-} ja meg Buga doktor. — A vakbelet J kidobják. A beteg 7—ti nap alatt J felerősödik és mehet haza. Az orvosi* teendő be van fejezve. Ha azonban « valakinek tbc-je van, hiába hegesz-l tik be a kavernáját. A veszély to-] vábbra is fennáll. Intézményes utó-* kezelésre van szükség. Ilyen intéz- j menyek vannak is. Az utógondozók j pedig maguk az orvosok és az ápo-J lók. Az alkohol-betegek is utókeze-3 lésre szorulnak és nagyon is fontos! /■/.. Itt az utókezelők azonban nem 3 orvosok és ápolók, hanem a tár- j sadalom. igen szép példáját tapasz-j talom itt ennek Ózdon. bár még csak] a hajtásai vannak meg, de minden- 3 esetre jó példa. Érdemes követni 3 szerte az országban. Nem hagyják] masukra még azokat. sem, akik ki- j gyógyultak. ' ! — Nem is lehet, hiszen a vissza- j esés veszélye még sokáig fennáll — } szólnak közbe többen is. — A bízott-! súgnak, az aktíva-hálózatnak é« a! baráti körnek is ez az egyik fel-! adata. ! Talán az éjszakába nyúlt volna a; beszéJgelés, ha Buga doktort nem várták volna aznap még Arló köz-; ségbe, Királd bányatelepen és más­nap pedig Borsodnádasdon. így hát elköszönt az ózdi alkoholellenes ba­ráti kör tagjaitól és búcsúzóul env- nyit. mondott: tovább a megkezdett úton, kedves barátaim. A viszontlá­tásra. ! Németh Gyula szakosztályok megerősítéséről, vala­mint az Európai lróközösseg olasz­országi közgyűléséről, . amelyen 24 magyar írót vetlek fel a tagok so- , iába. Ismertette Kuzmányi a rend­kívül érdekes és tartalmas vitái, majd a helyi csoport elolt álló fel­adatokról szólott, kihangsúlyozva az írók eszmei-politikai képzésének, to­vábbfejlődésének szükségességét. A beszámolót hosszú vita követte, amelyben a csoport tagjain kívül fel- i szólalt többek közölt Csépányi Lajos 'elvtárs, a megyei pártbizottság ágii. ■prop. osztályának munkatársa. Kár­páti Zoltán elvtárs, a TIT megyei tit- ;kára, H. Szabó Béla, a Hazafias Nép- ;front megyei, bizottságának munka­társa is. A nevezetlek hozzászólásai­ból, valamint a. csoport, több tagjá­énak felszólalásából az csendült ki, |hogy az írószövetség taggyűlésének. imegállapításait a miskolci, csoportra. ;ís nagyrészt érvényesnek és irány­imutatónak tekintik és valamennyi ife’szólaló egyetértett abban, hogy a lesöpört munkájában döntő változás­inak kell bekövetkeznie. Ennek érdé.- ;kében megbeszélték különböző to- \váb bképzési lehetőségek megterem- Hé°ét. és szóba kerültél: a megjelenési l>ehetőségek is. A hasznosnak inútat- l koz fi tanácskozás eredményei a helyi Ji'rófc későbbi munkájában minden |6i'onnval eredményesen, foanak gyü- tmölcsözni. — Szeretnénk hinni, hogy firry is lesz. I ---------o——— : Kínai fi 5 ü be Lew isiről i Kínában hatalmas sikerre] játszot­ták a közelmúltban ..A forradalom ►nevében” című szovjet színdarabot, [amely Lenin életének egy fejezetéről ►szól. A színdarab sikerére jellemző, •hogy néhány hónap alatt 80 000 em­ber tekintette meg. Ez a hatalmas si- . kér adta kínai szakembereknek azt az ötletet, hogy meg kellene filmesi- teni a színdarabot, A film elkészült és egyszerre tűzték műsorra több nagy kínai városban. A siker itt sem maradt el. A Lenin életéről készült első kínai film egy csapásra meg­nyerte a kínai mozilátogatók tetszé­sét. A filmet állandóan telt házak .előtt vetítik és a legtöbb moziban többször egymás után prolongál»! kellett, hogy (kielégítsék a nagy ér­deklődést. Beszélgetés sir. Bsifa László érdemes orvossal A napokban Őzdon járt a rádióból közismert dr. Buga László érdemes orvos és a Kohászati Űjitók Klubjá­ban beszélgetett az alkoholellenes baráti kör vezetőivel, 1; kaival, há­ziasszonyokkal, volt alkoholistákkal. Ökör iszik magái n — Beszélgessünk, kedves bará­taink, beszélgessünk. Én most nem előadást jöttem tartani, hanem el­beszélgetni — töri meg a várakozás csendjét Buga doktor. Én el is kez­dem és kérdezek. Hogyan lesz pél­dául alkoholista egy ember? — Sohasem egyedül kezdi — veszi át a szót K. I. — Én magamról ve­szek példát. Már több mint kél éve nem iszom. Azóta vettem rádiót, bútort és disznót is öltünk. Addig meg minden pénzem elment. Egy pohár sörrel kezdődött. Az is úgy, hogy a barátom csalogatott: már csak nem utasítod vissza. No, fogd, az én kedvemért! És annyira bele­merültem, hogy nem volt nyugtom odahaza, mindig menni kellett oda, ahol többen voltak és mások is ittak. — Ez az. .,ökőr iszik magában” és az ittas ember is ezt, tartja — jegyzi meg humorosan, de annál csípőseb-. ben Buga doktor. Idüit alkoholista, vagy alkohol-beteg ? — Sokan azt tartják, hogy a túl­zott alkohol-fogyasztó szenvedélyből iszik. De müven szenvedélyből? Ká­ros szenvedélyből? Sőt, ha pontos diagnózist akarunk, betegséggel ál­lunk szemben. Miért? Mert ha egy ember nincs alkohol hatása alatt, rendesen lehet vele beszélni. Mi­helyst iszik, már nem beszámítható: felelőtlen, nem törődik a családdal, kimaradozik, verekszik, semmi sem számít neki. Amikor valaki idáig ju­tott, betegnek kell nyilvánítani. A beteget pedig gyógyítani keli. Ehhez a gyógyításhoz azonban nem elég az orvos, a társadalom ereje szükséges. Kórokozók — Mi ezen az úton próbálunk jár­ni ... — szól közbe Csuhán Béla elv­társ, a baráti kör vezetője. — Nagyon helyes, — szakítja félbe Buga doktor. — Csak helyeselni le­het, amit a beszélgetés elején is el­mondtál. A társadalomnak kell ke­zébe venni ezt a fontos munkát. De maradjunk csak.. egy kicsit még az alkohol-betegeknél. Hogyan esnek ebbe a betegségbe? Úgy. hogy van egy-két bncillusgazda „jó barát”, akik terjesztik a kórokozót. — És a vendéglátó vállalat egyes dolgozói — szól közbe Bakos János acélműi dolgozó. — Amikor 18 éven aluli fiatalokat és ittas embereket is ’kiszolgálnak. Ott van például a „Kapca”, a ..Hungária-étterem” álló- sönfése. Reggel 8 órakor van a hi­vatalos nyitás ideje. De fizetési na­pokon már reggel 6 órakor kinyit. A munkások a gyárban fél 7-kor megkapják a fizetést és egyesek már fél 8-ra annyit isznak, hogy nem is­mernek eevmásra. Az asszony pedig hiába várja a pénzt odahaza. — Sajnos, ez nemcsak ózdi jelen­ség — veszi át a szót újból Buga doktor. Szesztermelő állam vagyunk és a vendéglátóipar gazdasági kér­dést csinál belőle. Igyekszik minél több italt eladni, hogy nagy nyere­séggel zárjon. De mit ér államunk­nak az olyan nyereség, amit embe­rek egészségének és családok bol­dogságának elvesztéséből kap? Megelőző intézkedések — Mi is ezt az elvet valljuk — szól közbe újból Csuhán elvtárs. — Ezért alakítottuk a Vöröskereszten belül az alkoholellenes bizottságot. A bizottságban vezető munkakörben dolgozók vannak és főként irányító munkát végeznék a bizottságban is. Azonkívül a kohászaton belül a szakszervezet mellett aktíva-hálóza­tot hoztunk létre minden üzemben. Az alkoholellenes bizottság előadáso­kat. baráti beszélgetéseket szervez a boldog családi életről, az< alkohol káros hatásáról, stb. Az aktívák pe­dig az üzemi vöröskeresztes aktí­vákkal karöltve dolgoznak. Hu vala­ki kimarad, vaffv arról értesülnek, hogy a családi életben törés áll be, nyomban felkeresik az illetőt és megpróbálták rendes útra téríteni. Tlv célból rendeznek családi látoga­tásokat és nem haevják magukra a visszatérés után sem. — Naevszerű. Bár már országosan így csinálnák ezt — állapítja meg Buga doktor. Az utókezelés fontossága — Persze, vannak esetek, amikor a megelőzés elkésett, vagy nem használ semmit — fűzi tovább a be­szélgetést Buga doktor. i— Ilyenkor addig beszélgetünk az. illető lelkére, hogy eljön az elvonó éppen úgy érdeklődésre! tarthat számot, mint a' mátészalkai cigány népi együttes táncosai, és! Vörös Sári magyai’nóta! énekesnő. A bál nyi tóműsoráról; a budapesti Televízió és; a Magyar Rádió is ké-; szít felvételeket. Az előkészületekből úgy látszik: a megyei cigánybál valóban mél­tó befejezője lesz. az idei, miskolci farsang­nak. Balogh Jancsi, aki nemcsak a zenekarát di­rigálja, hanem a bál főrendezői tisztét is el­látja. úgy nyilatkozott, hogy mintegy 1300 ven­dég részére terítenek a Fehér- és a Lőcsei-te- remben, valamint a Je­revánban. És mert a fia­talság táncolni is sze­ret, arról is gondoskod­tak, hovv ebben wm le­gyen hiány. A Fehér-te­remben a Kővári—Vá­rad! -tánczeneien', míg a Jerevánban a H^mánvi —TJódj duó szolgáltatta maid a fpln-.-i«vplót. Az előkészületek meg-, történtek — most. már csak jó mulatós, szóra­kozás van bátra. Bizo­nyos. hogy ebben sem lesz hiány. ! gány-csárdások dalla­mai töltik majd be Ba­logh Jancsi zenekarának muzsikája nyomán a Fehértermet, s emelje a bál jó hangulatát. A zenekar tagjai pe­dig. akik napi munká­juk után. Diósgyőrből, a Vasgyárból minden reggel szorgalmasan be­járnak a próbákra, ön­zetlenül teszik, hogy muzsikájukkal hozzájá­ruljanak a jókedvhez. Megérdemlik, hogy lel­kes munkájuk jutalma­ként nevüket is felso­roljuk. Nagvon sokan ismerik ifj. Váradi Jó­zsefei. Vadász Gyulát. Váradi Andrást. Szaikó Gézát, akik hegedűn. Vadász Bélát. Váradi Bélát, akik cimbalmon. Szirmai Miklóst. Bóni Aladárt, akik brácsán. Müller Gyulát. Kólái Árpádot, akik nagybő­gőn és Megyasszai Mi­hályt, aki csellón ját­szik. 1 A miskolciak művé- j szelét kiegészítik a már ! országos hírű cigánv- i művészek is. akik erre a j napra Miskolcra láto­gatnak. ,s műsort ad­nak. A budapesti Fá-j l'vol József Harinétmű- : vész. a Rádió szólistája Reggel óta szói a nó-j ta ... az Avas Étterem-1 ben, de nem mulat rá senki. A „sörözőből” is-1 mert Balogh Jancsi' és) 12 tagú zenekara gya­korol. Ünnepi műsorra! készülnek, a március 6-án megtartandó me-l gyei cigánybálra. Olyan; fülbemászó és talpaló való magyar nótákkal akarják szórakoztatni a közönséget. amellyel már sok sikert arattak külföldön is. Mert Ba­logh Jancsi muzsikáját nemcsak Miskolcon is­merik és nemcsak a miskolciak szeretik. A zenekar megjárta már a nagyvilágot. Játszott a Brüsszelj Világkiállítá­son, elláiopatofi Párizs­ba. volt Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztársaságban, s nTa- kátnk hirdeilék fellép­tét Ostendében is. aho1 Balogh Jancsit a „cigány Paganininek” nevezték. A sok-sok külföldi ta- oasztalat alapján állí­tották össze műsorukat olyan számokból, ame­lyek viláeszerte sikert arattak. Bihari Palotása, a sonnyol-cieánv zene­szerző Sarazat.téja. a Repülj fecském, a ci­Az idei farsang méltó befejezésének Ígérkezik o március 6-i megyei cigányból egyén és a közösség viszonyának he-} lyes értelmezését. Ez például magja-} rázattal és a tanítási órákon folyót elvi fejtegetésekkel nem érhető el.} Ehhez a gyakorlati alapokon mcg-1 nyilvánuló közösségi nevelésre,, van} szükség. Az új társadalom pedig a} közösség helyes viszonyán épül fel.} Oktatásunk továbbfejlesztésének} kulcskérdése az életközelség. Az út-| törő közösség pedig azáltal, hogy! szoktatva nevel, nemcsak gyakorol-} tatja a közösségben élés szabályait,} hanem meg is érezteti annak fontos-3 ságát. Az úttörő-mozgalom így válikj a szocialista szellemben történő ne-í velős alapvető feltételévé. Sajátos te-i rülefe a nevelésnek, ami sajátos fel-« adfctoikat is tartalmaz. Együtt szüle-« tett és fejlődött az általános iskolai 1 oktatás és nevelés rendszerével, de« tovább is lép az iskplával együtt az* oktatási reform megvalósításának út-« ián. Minden cápát^"SÄu!! iának hasznos eredményeit az iskola-] reformért küzdők táborába. Az élet, érdemesítette fel ezt a gyermekmoz-1 goimat, hogy szocialista nevelési! rendszerünk döntő tényezőjévé vél-! jók. ! Barna. Károly ; csapátvezető, ; Lillafüred korszerű követelményt segíti az út­törő-csapat. Segíti úgy, hogy szerve­zeti életével önfegyelemre szoktatja az úttörőt, és a társadalom számára hasznos erkölcsi tulajdonságokkal vértezi fel. Hozzászoktatja munkája értékelésére és gyakorlati alapokon formálja öntevékenységét. a I r éves úttörő-mozgalom kö­zt i j eves zösségszervezési ta­pasztalatai alapján egyre jobban be­bizonyítható a közös munkavégzés magasabbrendűsége. Az úttörő-moz­galom elősegíti a-termeléssel, a mun­kával való szorosabb kapcsolatot is. Az őrsi- és rajfoglalkozások nevelési eljárásai egészséges életszemléletet biztosítanak. A munkával kapcsola­tos beszélgetések átformálják a paj­tások tudatát és megszüntetik az egyes munkaterületek iránti előítéle­teket. A termelő munkával való köz­vetlen kapcsolat feltétlenül élményt nyújt. Az élmények továbbélése az űttörőszervezetekben megerősödik és a pajtásélet romantikájával páro­sulva alkotásokra ösztönöz. Az út­törőszervezetek légkörében a képze­lőerő is fokozottan működik. Az élet­tel való szoros kapcsolat megmutatja a reális tervezés lehetőségeit, ami egészséges irányba tereli a képzelet működését. Az úttörőszervezetben kialakult függőségi viszonyok megteremtik az Néhány hónapja ^kmeg oktatási rendszerünk átszervezésének irányelveivel, s már is látszik társa­dalmunk hatalmas arányokban ki­bontakozó érdeklődése az oktatás és nevelés iránt. A társadalmi haladás tette szükségessé, hogy gyermekein­ket jobban készítsük elő az életre. Ennek a mindent átfogó feladatnak indokoltságát szülők és pedagógusok egyaránt megértették. Oktatási rendszerünk tejlesztésé- nek három irányelvét nem szabad egymástól elszigetelten vizsgálni, mégis a harmadik irányelv szemléle­ténél vetődik fel leginkább az új ne­velés tartalmi és módszerbeli prob-/ lémája. Az irányelv kimondja: „Az oktató-nevelő munka tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs íkialakitásál.” Ez az irányelv is éppen ügy, mint a másik kettő, nem­csak a legfőbb problémára mutat rá. hanem megjelöli azokat a lényeges feladatokat is, melyek a megoldás út­jához vezetnek. Természetes, hogy a megvalósítás felé vezető úton meg "kell találni a legcélszerűbb módsze­reket. A legalkalmasabb módszerek összeválogatását és alkalmazását va­lamennyi nevelő a saját területén végzi el. A nevelői ráhatások fontos területe lett nálunk 15 év óta az úttörő mozgalom. Azért kívánatos külön e terület nevelési munkájának értékelése, mivel bebizonyosodott, hogy a mozgalom sikeresen segítette az iskolai oktató és nevelő munkát. v ír Érdemes megvizsgálni úttörőmozgalom múltjának tükrében azokat a nevelési lehetőségeket, ame­lyek, legfőbb bizonyítékai lehetnek oktatási rendszerünk továbbfejleszté­sének. Kérdés: igaz-e, hogy az úttörő szervezet az ifjúság alapvető, neve­lési feltétele a szocialista arculat kialakúása területén. Erre akkor le­het fejelni, ha eddigi erdményeink felmérésével megjelöljük a mozgalom tartalmában és formájában fellelhető nevelési tényezőket. A mozgalom 15 év alatt összefor­rott tanulóifjúságunk szocialista szel­lemben történő nevelésével. A moz­galom romantikus légkörében tették meg gyermekeink az önállósulás első lépéseit. A szervezeti élet nyújtotta számukra azt a lehetőséget, hogy a jogok és kötelességek összhangjával megismerkedjenek. Az úttörő szerve­zet nevelési formáiban nyílt lehető­ség arra, hogy jobban megismerjük a tanulók egyéni hajlamúit. A tan­órákon kialakult nevelőhatások a mozgalom segítségével továbbra is szervezetten hatottak a tanulókra. Az. órákon formálódó jellembeli tu­la jdonságok az őrsi- és raj foglal hozá­sokon még jobban megszilárdultak. Helyes és jó volt a mozgalom eddigi útja. Tanulóink megszerették, mert eleven és pattogó élet folyt az ;;ssze- jövetelein. Az új nevelési feltételek alapján sajátságos feladatok hárulnak a moz­galomra. Az említett, harmadik irányelv is azt a célt szolgálja, hogy tanulóink közelebb kerüljenek az élethez. Ha a tanuló közelebb kerül a társadalomhoz, akikor biztosabban formálódik szocialista arculata. Ezt a 4444444444 .A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom