Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
Kedtf, 1961. március 21, ES35AKMAGYAKORSZÄG 3 Jelentés as abaújssántói fúrásból Fokozott felelősséggel Az abaujszántói járásban is sok vetetlen jóid maradt az őszi esőzések miatt — sajnos szárítatlanul még több. Van tehát mit pótolni! Több mint 1200 hold tavaszbúzát kellett elvetniök — el is vetették határidőre. A vilmányi, perei tsz-tagok több mint kát hete elvetett tavaszbúzája piár szépen sorzik, zöldéit. A tavaszárpa vetésével is iparkodnak: eddig közel kétezer hold főidőé került tavaszárpa, s a jelenlegi igyekezet alapján bizton remélhető, hogy határidőre, március 31-re befejezik a tavaszárpa vetését. Már a borsó is földbe került 4S0 holdon. A korábbi évekhez képest három- szor-négyszer annyi napraforgói vetnek el as abaujszántói járásban, de még így sem tudják teljesíteni a járási tervet. Még nem késtünk el a napraforgó vetésével, meg kellene találni a módját, hogy a■ tervezett 1800 hold napraforgó földbe kerüljön. Nagy szüksége van rá a népgazdaságnak, s a termelőszövetkezeteknek kifizető. Mint már mondottuk, az abaujszántói járásban nagyon sok szánia- nivaló maradt az őszön, különösen Abaujszántón. Ebben nemcsak as esős időjárás a ludas, a tsz-községek s az akkor még egyénileg dolgozó községek sem tettek meg minden tőlük telhetőt. A több mint 11 ezer hold szántanivalóból eddig közel három és félezer holdon végezték el a szántást. Nagy segítséget jeleni az abaujszántói Petőfi Termclöszövetkezet- nclc, hogy a minap tíz erőgép érkezett a szükséges munkagépekkel a Mezőtúri Gépállomásról, tehermentesítve a Vilmányi Gépállomást, melynek a szolgásostul jóval nagyobb feladatokat kell elvégeznie ezen a tavaszon. Az abaujszántói Petőfi Tsz volt a járás leggyöngébb közös gazdasága, a kislétszámú tagság nem tudott megbirkózni a sok főiddel, s tt. tagság egy része nem is nagyon akart megbirkózni vele. A téli fel- fejlődés jótékony hatása máris mutatkozik, és sokan mondogatják: az •új tsz-tagok megtanítják a■ régieket, hogyan lco.ll dolgozni. A nagy ipar- kodás lendülete magával ragadja a hanyagokat, lustálkodólcat is. Göncön a közelmúltban egyesült a három termelőszövetkezet. Az egyesülés haszna itt is megmutatkozik: sokkal jobban halad a tavaszi munka. A gönci Kossuth Termelőszövetkezet fel akarja venni a versenyt a járás két legerősebb termelőszövetkezetével is, a göncruszkai Szabadsággal és az Aranykalásszal. Eddig már elvetettek mintegy háromszáz hold tavaszárpát, ötven hold borsót. A járás vezetői elismeréssel szólnak a gön- tri.ek szorgalmáról. Ami a régi, 11 esztendős Rákóczinak nem sikerült, óz új, megerősödött Kossuth Tsz-nek bizonnyal sikerülni fog — a. járás legjobb termelőszövetkezetei között fogják emlegetni, ha a mostani lendület nem hagy alább. A sok szántanivaló gondja ne feledtesse a termelőszövetkezeti tagok- loal, gépállomási dolgozókkal: a járulékos munkákat sem szabad elhanyagolni. Kedvezőtlen jelenség, hogy a föld eldolgozását nem veszik elég komolyan. Gyorsan, lehetőleg közvetlenül a szántás után kell elvetni a magot, hogy a talaj ne veszítsen nedvességéből. A jó magágy fontosságának elhanyagolása a termésátlagokban bosszulja meg magát. , Az abaujszántói járásban még mintegy kétszáz hold kukoricaszár áll lábon. Különösen elmaradtak ezen a. téren a vizsolyiak, ahol egy harminc holdas tábla várja, hogy levágják, eltüntessék a tavaszi munkák útjából. A még mindig lábon álló kukoricaszár bizony nem válik a vizsolyi tsz-tagok dicsőségére! Vizsolyban is, mint az abaujszántói járás több tsz-ében, ahol kevés jutott a zsákba az elmúlt zárszámadáskor, a tagság önkritikusan belátta, hogy rajtuk kívülálló okokban nem kereshetik a kevés jövedelem okát. A tsz-vezetőség és tagság egyaránt hibás volt, a munka nem ment úgy, ahogy kellett volna. Ennek az önkritikus szemléletnek tulajdonítható. hogy azokban a tsz-ekben is nagy szorgalommal dolgoznak most, amelyekben tavaly keveset osztottak egy munkaegységre. Amit tavaly elmulasztottak, ez évben pótolni akarják. A vizsolyi tsz-tagok most meg is tesznek mindent, (a kukoricaszár levágása kivételével!), hogy teli zsákkal zárj'ák az évet. Joggal neheztelnek tehát a vezetőségre, amiért nem szervezi meg kellő lelkiismeretességgel a munkát. A minap is kiment sok tsz-tag fejtrágyázni s dől gavégezetl énül tértek haza: a vezetőség „elfelejtett” műtrágyát küldeni. Ebben a járásban is megkezdődött a sajáterös beruházások kivitelezése. A termelőszövetkezetek azon iparkodnak, hogy mihamarabb tető alá hozzák istállóikat, hiszen árutermelési tervük teljesítéséhez erre nagy szükségük van. A korlátiak egyetlen hét alatt felépítették 120 férőhelyes, szerfás sertéshizlaldájukat. Ebben az évben öt szerfás hizlalda épül a járásban, de eddig még csak kettőhöz kapták meg az anyagot, A járásban két erdészet is van — s mind a kettő jelentette: a fa megvan, lehet vinni... És mégse lehet, a MÉSZÖV nem küldi a diszpozíciót. Nem szabad, hogy a hivatali huzavona akadályozza a munkát! (R. m.) A szikszói járásban is végeztek a tavaszbúza vetésével A korai iavaszodás eredményeként sikerüli határidőre elvetni a tavaszbúzát a szikszói járásban is, március 16-án már csak szórványosan volt tavaszbúza vetni való. Ettől a tavaszbúzától csak úgy várhatunk megfelelő termést, ha időben földbe kerül. Ez sikerült is, s a vasárnapi cső jól jött rá. Szinte az egész szikszói járásban kifogástalanul megy a tavaszi munka. Az új termelőszövetkezeti községek egymással vetélkedve iparkodnak, hogy időben földbe kerüljön minden, sokat tesznek annak érdekében is, hogy a mag jó talajba hulljon. A fejtrágyázás gyors ütemben folyik, a tavaszárpa vetésével is előrehaladott állapotban vannak. A zökkenőmentes szántás-vetés érdekében eltüntették a kukoricaszárat, nem akadályozza a tavaszi munkákat. A borsó vetésével is lényegében végeztek, 285 hold tervezett borsóvetésből péntekre 210 holdat elvetettek, A két kázsmárki termelőszövetkezet már végzett a tavaszi kalászosok vetésével. Abaujszolnokon viszont vontatottan halad a munka, a gépállomás gépe rossz, s a tagság sem tesz meg minden tőle telhetőt a jobb munka érdekében. Szentistván- baksán szintén akad kifogásolni való. Hogy mit csinált a tsz-tags ág télen, nem tudjuk, de hogy nem végezte a dolgát bccsüicttci, annyi szent. Az őszi vetés megkívánja a tavaszi segítséget, de még egy holdnyit. se fejtrágyáztak meg. A tavasz- árpa vetésével is lemaradtak, eddig még csak vagy 30 százalékát vetették el. Sürget, az idő. Aki cltckozolta ezt a közel háromhetes jó időt, amilyentől jobbat nem is kívánhatott a földműves ember, az a maga bőrén érzi majd a mulasztás következményeit. Még pótolni lehet a hiányt. Á tJt köszöntött ránk Áldott JOldo a márciussal, s a jó idő még mindig tartja magát, termelőszövetkezeti parasztságunk és mindannyiunk örömére. Mert mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy jól, úgyis mondhatnánk: nagyon jól menjen a munka a földeken. Ettől a tavasztól kezdve lényegileg a termelőszövetkezetekre hárul az ország élelmiszerrel való ellátásának nagy és felelősségteljes gondja. A termelőszövetkezetekben egyesült parasztság jó munkáján múlik, lesz-e elegendő kenyere az ország népének, a városi lakosságnak. A város, a munkásosztály híven teljesíti kötelességét a faluval szemben, az üzletek bőséges áruválasztékkal várják a falusi vásárlókat. A falunak, a termelőszövetkezeti parasztságnak több és jobb mezőgazdasági áruval kell viszonoznia a városi nép .iparkodását, annál is inkább, mert a mező- gazdasági cikkek bőségén múlik a termelőszövetkezeti parasztság nagyobb jövedelme, gazdasági és kulturális felemelkedése. Azt szokták mondani: „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” Ez a mondás különösen érvényes a mezőgazdaságban, ahol az időjárás a legfontosabb tényező, szinte máról holnapra megváltozhat, az erők teljes összefogásával kell tehát kihasználnunk a rendelkezésünkre álló jó időt. A mostani időjárástól jobbat el se képzelhetünk. Nagy segítségünkre szolgált, hogy a március ÍO-re tervezett munkaindítás helyett egy héttel korábban kezdődhetett a munka a földeken. Az őszi esőzések miatt elmaradtunk a talajmunkáikkal, a korai tavaszodás szinte két kézzel kihalt alkalmat az elmaradás pótlására, s ezt az alkalmat igyekezett is kihasználni a mezőgazdasági lakosság túlnyomó többsége. Termelőszövetkezeti ságunk legnagyobb segítői a gépállomások. A gépállomások nem rendelkeznek még elegendő géppel, de jó szervezéssel, a kétmúszakos munka megszervezésével lényegesen növelni tudják a rendelkezésükre álló géppark kihasználását. A megyei párt- bizottság határozata értelmében arra kell törekedni, hogy a szántási időszakban a gépállomások és tsz-elc minden traktora szántási munkát végezzen. Akadnak azonban olyan jelenségek, hogy egyes helyeken a gépeket nem szántásra-vetésre használják, hanem szállítanak vele. A köny- nyebb szállítási feladatokat és köny- nyebb földmunkákat lovas fogattal is elvégezhetnék a termelőszövetkezetek. Ugyancsak az említett határozat foglalkozik azzal is, hogy „gépállomásaink egy traktorra eső teljesítménye legalább 30—40 százalékkal növelhető, ha megszervezzük a két- műszakos munkát, továbbá ha felszámoljuk azt a minősíthetetlen eltérést, amely egyes gépállomások és ezen belül egyes traktorosok teljesítménye között van.” Furcsa és semAgronómusok beszámolója a tavaszi munkákról A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értekezletre hívta össze a járási tanácsok főagronómusait és a termeltető vállalatok szakembereit Az értekezleten jelen volt Németh Imre országgyűlési képviselő, a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke is. Laczfkó István megyei főagronó- mus megnyitója utón felszólaltak a mezőkövesdi, a putnoki, edelényi, ózdi, szikszói, sátoraljaújhelyi járás főagronómusai és elmondták, hogy a korai kitavaszodás igen kedvező helyzetet teremtett és az ősszel el nem végzett plusz munkák mellett bizakodóan ítélhetik meg a tavaszi munkák időben és jóminőségben való elvégzését. Erre biztosíték a kedvező időjárás mellett a termelőszövetkezeti tagság jó hangulata és nagy munkakedve. A legtöbb járásban a tavaszbúza vetése gyakorlatilag befejeződött. Elvetették a borsót, mákot, megkezdték a tavaszárpa, zab, helyenként pedig a napraforgó és cukorrépa vetését. A régi tsz-ek többsége túl van az őszi kalászosok fejtrágyázásán is. A tavaszi munkákon belül a legnagyobb erőfeszítést igénylő tavaszi szántások elvégzésére az a biztosíték, hogy az új tsz-ek fogatoreje is nagy- mennyiségű szántást végez, mely jelenleg több mint a gépállomások által végzett munika. A sátoraljaújhelyi járásban kilencezer holdból öt- ezerkilencszáz holdat a tsz-ek fogatereje szántott fel. Általában érvényes az a megállapítás, hogy a fogaterővel végzett szántás duplája a gépállomások által végzett szántásnak. A felszólalók elmondták, hogy a gépállomások nem voltaik felkészülve a korai kitavaszodás által biztosított lehetőségek kihasználására. Megkéstek a gépek kijavításával, s főleg a gépeknek a tsz-ek be való kihelyezésével, munfkábaállítósával. A felszónapos késéssel kezdték a munkát, mint arra lehetőség nyílt volna. Most azonban nagy lendület tapasztalható a gépállomások munkájában, több helyen már két műszakban dolgoznak a traktorok. A járási főagronómusefc elmondták, hogy az 1961. étó tervek jóváhagyása és megerősítése annyira lekötötte őket és a mezőgazdasági szakembereket, hogy nem tudták kellő segítséget nyújtani a tsz-ek tavaszi munkáihoz agrotechnikai téren. Ennek tulajdonítható, hogy a munkák ütemének kedvező megítélése mellett a minőséget illetően hiányosságok is mutatkoznak. Egyik ilyen hiányosság az, hogy nem fordítónak mindenütt kellő gondot az ősszel és tavasszal szántott területek felszíni lezárására, elmunkálására, a talajban lévő nedvesség megőrzése céljából. Ebben a gépállomások a hibásak, mert az ekékre nem mindenütt kapcsolják rá a fogast. Jó volt hallgatni a hegyaljai szőlőkben megnövekedett munkakedvről szóló beszámolót. Trágyáznak a szőlőkben, a nyitás lényegében befejeződött, nagy ütemben folyik a metszés. Kedvezően ítélték meg a felszólalók azt is, hogy a tervezettnél nagyobb területen szándékoznak zöldségféléket termelni a tsz-ek. Megoldandó probléma e téren az, hogy hajtatóházak szaporításával korai zöldárut is tudjanak biztosítani a tsz-ek, hogy ne kelljen messzi megyékből ideszállítam a korai zöldárut. A termeltető vállalatok képviselői elmondták, hogy a tsz-ekben jó a termelési kedv a szerződéses növény- termesztés iránt. Kocsis János elvtárs, a Szerencsi Cukorgyár répatermesztési osztályának vezetője elmondta, hogy 103 százalékra teljesítervüket. A dohánytermeltető vállalatok képviselőinek hozzászólásából kitűnt, hogy ez évben nagy változás következett be a dohánytermesztésben is. Amíg a múlt években nem tudták tervüket lekötni, addig ez évben a nyíregyházi dohánytermeltető 130, a budapesti pedig 103 százalékra teljesítette szerződéskötési tervét. Kedvező kilátások vannak a megemelt szerződéses napraíörgó termesztés terén is. Ebben kedvezően hat a holdanként biztosított egy és fél mázsa vegyes műtrágya, amit terven felül kapnak a tsz-ek, amelyek az eddigi évek napraforgó termesztésének duplájára szerződtek már. miféle „objektív okkal” nem magyarázható az, hogy azonos géptípussal, azonos talajviszonyok mellett egyik traktoros háromszor, négyszer annyit is teljesít, mint a másik. Munka közben is lehetőség van arra: hogy a gépállomások vezetői ismertessék, elterjesszék a jól dolgozó traktoristók munkamódszereit, a kiemelkedő teljesítményt elérők példájának követésére mozgósítsanak. Minden lazaság, szervezeti hiányosság elmaradást szül, s az elmaradás a mezőgazdaságban olykor pótolhatatlan mulasztásokhoz vezet. Ha nem vetik el időben a tavaszbúzát, nem várhatnak kívánságuk szerinti termést; ha a kelleténél később kerül földbe a kukorica, beérési ideje annyira kitolódhat, hogy nem lesz belőle semmi. . falúk szerint a gépállomások 5—6 tettek a cukorrépa saeraodéskotesi Repülőgép a mezőgazdaság szolgálatában A sgeutistváoi VII. Pártkongresszus Tsz-ben repülőgéppel szólják a tnű- - trásjat- Képünkön; s gép felszállás előtt. A gépállomásoknak 137 ezer hold föld szántását kell elvégezniük. S hogy elvégzik-e, az elsősorban azon múlik, hogy érzik-e azt a nagy felelősseget, mely a mezőgazdasági tervek végrehajtásában vállukon nyugszik, időben megteszik-e a szükséges szervezeti és egyéb intézkedéseket, hogy a mynka viszonylag zökkenő- mentes legyen. A gépállomásoknak nem áll annyi vetőgép rendelkezésükre, hogy időben és jó minőségben el tudják végezni a vetési tennivalókat. De a termelőszövetkezetek sok fogatos vetőgéppel rendelkeznek, s a legtöbbje ki is használja ezeket a gépeket. Itt azonban minden yetőgépre szükség .van, egyetlen egy se heverhet parlagon. Nemsokára megkezdődik a kukorica vetése is. A termelőszövetkezetek és gépállomások, a járási tanácsokkal karöltve, március 31-ig készítsék el a négyzetes vetögépek menetirány-tervét, hogy ily módon biztosítsák a tervezett négyzetes vetés teljesítését. A pontos terv alapján megoldható ez a nagy fontosságú feladat. Az illetékes szervek gondoskodjanak a vetési határidők betartásáról. mert az időbeni vetés az egyik legfontosabb feltétele a jó termésnek. Gépállomásaink edd*ff vég” * zett munkájáról még nem tudunk tiszta képet alkotni. A március 10-zel lezárult; dekád azt tanúsítja, hogy felszántottak több mint 15 ezer hold földet. Ea soknak tűnik, de ha belegondolunk, hogy 137 ezer holdat kell e tavaszon felszántani, bizony igyekezni kell. Szintén az elmúlt dekádielentés vall arról,_ hogy nagy ütemben halad a kétmúszakos munka szervezése: március 10-ig 286 gépre szervezték meg a kétmúszakos munkát Ezen a téren vannak még „rejtett tartalékok”. Sok traktorost képeztek [ki eddig gépállomásain!;. ha azok most mind csatasorba állnának, majd minden gépre telne traktoros, nem lenne gond a kétmúszakos munka megszervezésével. Kutassák fel ezeket az embereket, s meggyőző szóval bírják rá őket, hogy üljenek elhagyott gépeikre; nagy szolgálatot tesznek vele a magyar társadalomnak és anyagiakban is megtalálják számításukat Sokat mulasztottak gépállomásaink azzal, hogy a teli napokat nem használtak ki a kukoricaszár levágására. A fagyos talaj más munkát; nem engedett, a silókombájnok azonban dolgozhattak volna, s most nem lenne még mindig oly sok vá- gatlan kukoricaszár a határban. Meg kell gyorsítani a kukoricaszár leta- karítását hogy ne akadályozza a tavaszi mezőgazdasági munkákat A löld termőerejét pusztítják ott ahol egyszerűen beszántják a kukoricaszárat. Abban a földben már aligha marad meg valami, s a földbe került kukoricaszár egyébként, is akadályozza a föld megmunkálását A községi tanácsok fokozottabb gonddal szorgalmazzák a kukoricaszár levágását, megsemmisítését A jó talajelőkészítés a jó termés alapja. Minőségi talajmunka nélkül elképzelhetetlen magas terméshozam. A nagy feladatok nem szabad, hogy elnagyolt, felületes munkát eredményezzenek. Nem minden áron való tervteljesítésre kell törekednünk. mert amit nyerünk a réven, azt; duplán elveszthetjük a vámon. S az is igaz, hogy szántani így is lehet úgy is lehet, jól is, rosszul is, s jól ugyanannyit lehet szántani, mint rosszul. Becsület és felelősségtudat dolga, hogy a traktoros jól sokat vágj’ rosszul sokat szánt-e feL Szántsanak fel, vessenek el sokat, de úgy, mintha maguknak csinálnák. Lássák, érezzék, hogy azok az emberek, akiknek dolgoznak, sorsuk jobbrafordulását. várják a termelőszövetkezettől, élni, boldogulni a kainak. A traktoristák segetol, fokozottabb felelősségétől függ, pontosabban tőlük is függ, hogy milyen lesz az aratás, az első valóban közös aratás. Ami rajtuk múlik, tegyék meg becsülettel. Önálló gazdasági elszámolás termelőszövetkezetekben Ma már számos olyan termelő- szövetkezet van az országban, amely többezer holdon, több üzemegységgel működik. Ezek részére dolgozzák ki a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági szervezési intézetében az önálló gazdasági elszámolás módszerét. Az új módszer nem egyszerűen számviteli eljárást jelent, hanem eszközt az üzemegységek közötti helyes kapcsolatok, arányok kialakításához és fenntartásához, s segíti a szövetkezeten belüli szakosodást is. A mezőgazdasági szervezési intézet 10—15 nagyterületű termelőszövetkezetben kezdi meg az új módszer bevezetését, hogy a gyakorlatban ellenőrizze az eddigi elgondolások helyességét és tapasztalatokaS szerezzen a munka folytatásához.
