Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1961. február It. A Biztonsági Tanács folytatta a vitát a kongói kérdéskén (Folytatás az 1. oldalról.) ideig még felszínen tarthatja magát, de nem kerülheti el szánalmas sorsát. A kongói nép ki fogja törölni emlékezetéből az árulók nevét — mondotta Zorin. Mindaz, ami Kongóban történik azt bizonyítja, hogy csakis több erélyes intézkedéssel lehet fordulatot elérni az események sodrában — folytatta Zorin. — így elsősorban meg kell akadályozni a belga agresszió folytatódását, mégpedig mindazoknak a rendszabályoknak alkalmazásával, amelyeket az alapokmány az agresz- szorral szemben kilátásba helyez. Ezenkívül haladéktalanul el kell fojtani a Csőmbe—Mobutu-féle fegyveres csürhe rémuralmát, mert ez a bűnös tevékenység kihívás az ENSZ- szel szemben, veszélyezteti Afrika és a világ békéjét. A Biztonsági Tanács döntéseinek gyakorlati megvalósításából, ennek irányításából ki lehet iktatni azt a személyt, aki hosszú-idő óta rendszeresen szabotálja e döntések teljesítését.'’Végül eljött az ideje, hogy megszüntessék az úgynevezett „kongói ENSZ-műveletet” és magára a kongói népre bízzák a, létfontosságú kérdések megoldását. Zorin ezután hivatalosan előterjesztette a már ismertetett szovjet határozati javaslatot. Kijelentette, hogy az ENSZ vagy képes lesz megvédeni a kongói nép Hiuscsev véíaszfávlrafa Kennedy üdvözletére Nyíkita Hruscsov szovjet miniszterelnök táviratot küldött John Ken- nedynek, az Egyesült Államok elnökének. Hruscsov távirata válasz Kennedy üdvözletére, amelyet a szovjet Vénusz-rakéta sikeres felbocsátása alkalmából küldött a szovjet miniszterelnöknek. Hruscsov válaszában többek között a következőket írja: Beiktatási beszédében, valamint január 30-án a kongresszushoz intézett üzenetében ön, Elnök úr, azt mondta, hogy azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közös erőfeszítéseket tennének olyan területen, mint a betegségek leküzdése, a világűr meghódítása, a kultúra és a kereskedelem fejlesztésé. Nekünk imponál a porblémák ilyen megközelítése és üdvözöljük önnek ezeket a szavait Az a* véleményünk, hogy az emberiség előtt álló e nemes feladatot gyors megoldásához szükséges feltételek létre jönnének a leszerelés problémájának rendezésével. Fia mi ebben megegyeznénk, ez az emberiség javát szolgálná és nagy örömet okozna világszerte. Újabb jelentések Kongóból A nyugati hírügynökségek közlése szerint a gyilkos Csőmbe, a szakadat katangai kormány vezetője, szerdán kijelentette. nem hajlandó beleegyezni, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja ki Lumumba miniszterelnök halálának körülményeit. Nem közli k senkivel, merre található Lumumba holtteste, — mondta — és azt sem engedélyezi, hogy maguk az ENSZ-szervek indítsanak vizsgálatot. A Tanjug jugoszláv hírügynökség értesülése szerint Lumumba miniszterelnököt és két fogolytársát Csőmbe megbízásából egy belga százados lőtte agyon. A hírügynökség' elmondja, hogy a belga százados előbb Mpolot, majd Okifot végezte ki, félórával később pedig Lumumbát lőtte tarkón. Ez közvetlenül azután történt, hogy a foglyokat Leopoldvilleből Katangába szállították. ' Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Leopoldvilleben Lumumba öt munkatársát meggyilkolták. Gizenga rádióbeszédet tartott Gizenga, a törvényes kongói kormány elnöke rádióbeszédben fordult a kongói néphez. „Az imperialisták tévednek, ha azt hiszik, hogy’ Lumumba meggyilkolásával térdre kényszeríthetnek bennünket és elfojthatják a kongói nép szabadság- mozgalmát”. A miniszterelnök megállapította, hogy Lumumba meggyilkolását a belga, a francia, az angol és az amerikai imperialisták gondosan előkészítették. Gizenga felhívta az ázsiai és afrikai országokat, nyújtsanak haladéktalanul segítséget a kongói népnek. C ok gyereket láttam, hallottam már sírni, de így még soha. ,,Csak” fénykép és mégis hallom a gyerek hangos zokogását, kétségbe- esett kiáltását: „Éhes vagyok!” Soha nem hallottam ilyen kétségbeesett hangot! És soha nem láttam még ilyen gyereket. Talán három éves lehet, talán négy, vagy esetleg öt? Nem tudom megállapítani. A nevét sem tudom. Nem tudom hogyan szólítja öt az édesanyja, s azt sem tudom, élnek-e még hozzátartozói. Annyit tudok csak róla, hogy Kongóban, a Kaszai tartomány déli részében él —1 ha még él... Megszerettem ezt a gyereket, pedig csak fényképről ismerem... A képet az „Ország Világ” legutóbbi számában láttam. A Paris- Match fotoriporlere több felvételt készített Kongóban. A képsorozat címe: „Az éhség rettenetes arca”. S 'a képsorozat megdöbbentő! Az egyiken csonttáaszott kisgyerek ül az országin szélén, bánatosan, egy öregember összetört tekintetével, fekvő anyja mellett. Az asszony valószínűleg halott::. Egy másik képen egy gyerek a kezében tartott tálból iszik mohón. A cím kifejező: „Amikor az., éhség és a tej találkozik.” S a har-v mariikon egy harmadik gyerek már kiáltja, amit a többi kép is kifejez: „Éhes vagyok!” Az emberben, a külső szemlélőben megmozdul valami. Mi történt Kongóban? Miért éheznek a gyerekek, az emberek? Az újsághír rövid, talán sokan csak átlapoznak rajta, vagy Kairói TASZSZ-jelentés szerint Gizenga. miniszterelnök Nasszer elnökhöz intézett távirátában hangoztatja, hogy a nyugati imperialisták és ügynökeik most fokozottan veszélyeztetik a Stanleyvillcben székelő kongói nemzeti kormány létét. ft BéRe-Világlanács titkárságának nyilatkozata A Béke-Világtanács titkársága csütörtökön este Budapesten nyilatkozatot adott ki Patrice Lumumba és társai meggyilkolásáról. A Béke-Világtanács titkársága felháborodottan tiltakozik ez alávaló bűntény ellen és határozottan elítéli a gonosztett felelőseit. A Béke-Világtanács titkársága a békeharcosak százmillióinak nevében követeli, hogy az ENSZ feleljen meg azoknak a reményeknek, melyeket a bókét és a függetlenséget szerető népek e nemzetközi szervezethez fűzték. Megkezdődtek a magyar — mongol , tárgyalások Csütörtökön délután az Országházba« megkezdődtek a magyar és a mongol kormányküldöttség gazdasági tárgyalásai. A magyar küldöttséget , Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezeti. A mongol kormányküldöttség vezetője: Demcsigin Molomzsamot, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. nemzeti érdekeit, vagy pedig elárulja az alapokmányban rögzített elveket és a 15. közgyűlésen a -gyarmati rendszer megszüntetéséről elfogadott nyilatkozatot. Befejezésül hangoztatta, hogy a szovjet határozati javaslat elfogadá sa megnyitná az utat a kongói kérdés gyökeres, az ENSZ-alapokmány elveinek’ és a nemzetközi béke érdekeinek megfelelő rendezésére. Az elnök ezzel berekesztette a Biztonsági Tanács délelőtti ülését. A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén az első szónok Harn marskjöld volt, aki hosszú beszédben igyekezett védekezni. „Sajnál kozását” fejezte ki Lumumba és társai meggyilkolása, miatt, de azzal érvelt, hogy a, felelősség tulajdonképpen az ENSZ összes tagállamait terheli. A főtitkárnak. és 'kongói képviselőinek ugyanis — szerinte „nem volt (ncgfelclő felhatalmazása arra, hogy az események fejlődését megállíthassa”. Azt . bizonygatta csak addig tudták megvédeni Lumumbát, amíg . el nem hagyta leo- poldviliei lakását, utána ' -n mint Hammarskjöld mondta — „húszezer főnyi ENSZ-haderő képtelen volt megakadályozni azt, hogy Lumum- bát elfogják”. A főtitkár ezután kijelentette, nem mondhat le, nincs joga lemondani állásáról, . mert hiszen csak a Szovjetunió bizalma ingott meg benne. Ha az úgynevezett cl nem kötelezett államokkal együtt a tagok többsége, ellene szavazna, akkor természetesen azonnal lemondana. Végül a főtitkár öt pontból álló ja-' vaslatot tett a kongói helyzet rendezésére: Az ázsiai—afrikai delegációk körében egyébként szerdán délben és délután élénken vitatták Stevenson délelőtti állásfoglalását. A legtöbb ázsiai—afrikai delegátus sajnálatosnak tartotta Stevenson álláspontját, többen hangoztatták azt, hogy ha Gizengát nem lehet elismerni, mint a törvényes kormány vezetőjét, akkor nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen ki képviseli a kongói kormányt. Kaszavubu tekintélye ugyanis a semmivel egyenlő, hatásköre pe-: dig eg3ráltalán nincsen, azaz-csak annyiban, amennyiben külföldi tyíedfeíz'oitámogatják-. . . •'f A főtitkár pozíciójának kérdésében az ázsiai—afrikai- delégátu- ' sok azon az állásponton vártnak, hogy részint bizalmatlanok vele i szemben, részint eljutottak addig a határig, hogy ennek a bizalmatlanságnak már hangot kell adni. Az ülésen haragos hangú leleplező beszédet mondott Diallo Felli guinesi küldött. Hangoztatta: Hammarskjöld személyesen felelős Lumumba és társainak orvul történt meggyilkolásáért. Ünnenélyesen kijelentjük — mondotta Guinea küldötté —hogv a brüsszeli, párizsi, és londoni gyilkosoknak, akik most örömükben kezüket dörzsölgeti'k, nem sikerül kibújni a kongói és afrikai népeik bírósága előtt való felelősségrevonás alól. Csütörtökön rendőrkordonokat állítottak a város középpontjában és különösen sok rendőrt vontak össze" az Egyesült Nemzetek Szervezetének épületénél. Az ENSZ fegyveres táborhoz volt hasonló. 1íedveső mérleg (Tudósítónktól.) Semmit se tanultak. Amikor 1917 októberében a Vörös Gárda megrohamozta a pétervári Téli Palotát és az emberiség történelmének új fejezetét- indította el. a fiatal szovjet államnak négy hetet adtak. Később néhány hónapot. Aztán néhány esztendőt. De semmit se okultak, és most ugyanazok az erők, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta újból és ismét az első német munkás-paraszt állam összeomlását jövendölik. Bütán és szemtelenül nap nap után ugyanazt a lemezt rakják fel: gazdasági válságról, éhező' lakosságról s a közeledő összeomlásról locsognak. Ostoba szószá- lyárkodásuk fölött napirendre térne az ember, ha nem lennének még mindig olyanok, akik hisznek az effajta esztelenségben. Többnyire olyanokról van szó, akik még sohasem jártak a Német Demokratikus Köztársaságban , és papolják, amit jólértesült „barátok” vagy hamis éterhullámok üzennek számukra. Nemrégiben hozták nyilvánosságra a Német Demokratikus Köztársaság Központi Statisztikái Hivatalának jelentését. Amennyire köztársaságunk barátai örülnek az 1960. évi kedvező mérlegnek, annyira dühíti az a szocializmus és a béke ellenségeit. Eredményekben gazdag esztendőt zártunk, amely nem, volt .mindig könnyű, de mégis szép sikereket hozott. Az ipari termelés értéke 1960-ban 71 milliárd márka .volt. Az 1957. évi 8,7 milliárddal szemben a múlt esztendőben 15,5 milliárd márkát fordítottunk beruházásokra. A bonni kormány zavaró kísérletei ellenére, amelyekkel meg akarta bénítani a Németországon belüli kereskedelmet, a feladatokat teljesíteni tudtuk. Eredményeinkben a szocialista gazdaság nagy ereje és fölénye tükröződik. A tervteljesítést számos jelentős tömegakció segítette elő. A kohászok szocialista munkaversennyel válaszoltak a bonni rezsim áskálódásaira és ennek 'keretében csaknem egymillió márka értékű anyagot takarítottak meg. A mezőgazdaságban* amelyben teljesen befejeződött a szocialista átszervezés, nagy fellendülés volt tapasztalható. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete az 1958. évi 441 márkáról 513 márkára emelkedett, ugyanakkor az árszint 4—5 százalékkal csökkent. Az NDK minden polgára 170 márkával több árut vásárolhatott, mint 1959-ben. Több jutott kulturális célokra. az egészségügy és a sport fejlesztésére. v A bonni hidegháborús uszítőkat aggodalom és félelem tölti el, látva az NDK lakossága életszínvonalának folytonos emelkedését. Sikereink hatása természetesen kisugárzik a nyugat-németországi dolgozókra is. Szocialista barátaink, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségével a Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága az elkövetkezendő hónapokban is olyan eredményeket fog elérni,- amelyek a dolgozók jólétét, a szocializmus előnyeit és az ország békepolitikáját bizonyítják. Erich-Peter-Trog r Es zokog a kongói kisfiú szívesebben gyönyörködnek a mellette lévő oldalon az esti fényárban úszó Vlagyivosztok képében. Pedig az a rövid kis tudósítás ezernyi ember sorsát foglalja magában: „Az éhínség góca' a Kaszai tartomány déli részében van, ahol az egyik szepa- rista „vezér", Kalondzsi bandái tartják kezükben a hatalmat. Bakvangá- ban, Dél-Kaszai fővárosában az utóbbi napokban belga négymotoros gépeken tonnaszámra érkezett a fegyver. A szomszédos Katanga tartományban Csőmbe, Kalondzsi barátja és szövetségese arannyal fizet a zsoldosoknak jelentkező francia ejtőernyős tábornokoknak, akiket Párizs előzékenyen, hosszabb szabadságra bocsát.” És az útszélen ül egy kongói kisfiú, meztelenül a kopár földön, ül és csöppmn testén élesen kirajzolódnak az oldalbordái, nyakán kidagadnak az erek, ahogy a gyerekek vékonyka hangján, az élniakdrás hangján sír: „Éhes vagyok!” S körülötte senki, senki, aki segíteni tudna rajta. S a belga repülőgépek? Nincs hely rajtuk leonzervek, liszt, vagy tejpor számára — fegyvert szállítanak ... A napokban fiatal munkáslányokkal beszélgettem Kongóról. Az egyik hét éve dolgozik a Lenin Kohászati Művek bölcsődéjében. Tőle is megkérdeztem: 1— Hány éves lehet ez a. kongói kisfiú? — Nem tudom, mert nálunk másak az ilyen idős gyerekek. Dundik, rózsaszínűek, játszadozók, kedvesen csacsogok, szóval olyanok, rhini a szülök mondják: a legédesebbek ebben a korban. Mennyit ■ kellett éheznie ennek a kongói kisfiúnak, amíg ilyen csont-bőr lett belőle ... Es mennyit sírhatott.... , „Nálunk másak a gyerekek” — hallom a gondozónő hangját... M entern az utcán. A járdaszélen egy alig beleharapott vajaszsemle hevert. Jártam egy iskolában, a szemétkosárban féligmegrágott kenyérdarabokat, almálcal láttam. Ültem, a villamosban. Egy .kisgyerek sírt az anyja karján. — Talán éhes — szólt oda valaki. — Ugyan! Most ivott meg egy fél liter Icalcaót... Voltam egy „Mackó” büfében. Nagymasnis, prémkabátos kislány nyafogott egy asszony mellett. — Anyu. éhes vagyok ... — Hát mit ennél, talán egy tejszínhabot? — Áh, azt most nem kívánom... „Éhes vagyok!” — kiált egy kisfiú Kovnóban. „Éhes vagyok!” — sír fel. száz kisfiú Kongóban. „Éhes vagyok!” — követel ezernyi gyermek Kongóban! Egy más világ kiált! A gyarmatosítás kiált. És kiáltanak a gyarmatosítók országában is a munkások, illetve munkanélküliek, gyermekeikkel. És egyre nő a számuk. Az Egyesült Államokban például 150 nagyipari központ közül már 76 van az ,.Ínséges övezetek” listáján... „Éhes vagyok!” — És abban a világban nem hallják a hangjukat. Abban a világban „fontosabb” kérdésekről tárgyalnak a gyarmatosítók: fegyverkezésről, bombakísérletekről ... És csengenek az ■ aranyak a francia zsoldosok, ejtőernyős tábornokok zsebeiben és összecsendiilnek a viszkis poharak egy-egy rögtönzött mulatóban és félcsendül az unaloműző. tomboló zene — és a falvakban a gyermekek sírása... Szeretném, ha mellettem ülne ez a kongói kisfiú. Szeretném megvigasztalni: T/ is virágszál va.gy pedig, sokat szenvedett kongói kisfiú és hasonló társaid is azok, de sötét dzsungelben éltek, kusza indák fonódnak körétek, fojtanak benneteket, buja növények takarják előletek a Napot és sápasztanak, sorvasztanak benneteket. Valahol azonban már megtörték a dzsungelt, már elhangzottak az első fejszecsapások a gonosz indákon, valahol már áttöri a fény az erdő sötétjét, arra már színesednek, nőnek a virágok. S eljön az idő, amikor virágmező lesz az egész dzsungel helyén. :. Ituttkay Anna amely alapja, termékeny táptalaja a hasonló gálád tetteknek. „Míg a / Szovjetunió kimagasló eredményt ért el az űrkutatásban, s minden eszközzel harcol a békéért, a haladásért a többi békeszerető népekkel együtt, addig az imperialisták az ENSZ szemeláttára, sőt közreműködésével gyilkolják a kongói hazafiakat. Mi, munlcásolc, de gyárunk valamennyi dolgozója úgy értékeljük. ezt, mint a szocializmus, a demokrácia, a béke elleni merénylet egyik, de a legalávaióbb, legbru- tálisabb módszerét" — írják táviratukban a Lenin Kohászati Művek dolgozói. A leghatározottabban elítélik az alávaló banditizmust és követelik Hammarskjöld azonnali eltávolítását. „Lumumba halott, de tudjuk, hogy a kongói nép, törvényes kormányával az élen, a. világ békebzerető népeinek támogatásával kivívják függetlenségüket és szabadságukat” — fejeződik be a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak távirata. A Tiszai pályaudvar forgalmi és kereskedelmi tanfolyamának hallgatói is táviratot küldtek. „Mi, a miskolci forgalmi és kereskedelmi tanfolyam, hallgatói mélységes fájdalommal és felháborodássá1 értesültünk Patrice Lumumba és kei ársa haláláról. A gyilkosságot a legmesszebbmenőkig elítéljük ' —- mondja a távirat. A tanfolyam, hallgatói követelik a gyilkosok azonnali fele- lösségrevonáswt és a. szovjet kormány, valamint a világ népei helyes Javaslatainak elfogadását.*’ A Borsodnádasdi Lemezgyár valamennyi üzemében gyűléseken tiltakoztak Lumumba gálád meggyilko- 'ása ellen. Az üzem 2400 dolgozója tiltakozó táviratot juttatott el a Külügyminisztériumhoz: „A szabadságszerető népek millióival együtt erélyesen követeljük, hogy vonják felelősségre a kongói hazafiak gyilkosait. Az idegen zsoldosok vedig hagyják cl Kongót. Kongó ügyét bízzák a kongói népre” — hangzik a távirat. Követelik Hammarskjöld eltávolítását is, aki bemocskolta az ENSZ világhírnevét. Hasonló jellegű tiltakozó távirat érkezett Felsőgagy községi tanácsától és az egész község, valamint á Virágzó Mezőgazdaság Tsz dolgozóitól. ; Méltó büntetést Limámba oifilbisainak! Hammarskjöld rászolgált az eltávolításra A világ, hazánk, benne megyénk; Borsod megye dolgozó népei egyre határozottabban emelik fel szavukat a kongói brutalitás; Lumumba, Mpolo és Okito gyilkosai ellen. Megyénk üzemeiből egymás után érkeznek a röpgyüléseken megszövegezett táviratok, s követelik Lumumba gyilkosainak és a gyilkosok cinkostársainak méltó megbüntetését. Az* őszinte igazságérzet, az emberszeretet hangjai ezek. A követelés, amely az egész, becsületes emberiség jogos követelése, nem maradhat^ csupán követelés. A gyilkosoknak és cinkostársaiknak rövid időn belül felelniük kell tetteikért a népek ítélőszéke előtt. A belga gyarmatosítók és cinkostársaik aljas gyilkosságának hírére egymás után tartanak röpgyüléseket megyénk üzemeiben. Az ózdi martinászokat mélyen megrendítette a belga imperializmus újabb embertelen tette, s az ENSZ egyes vezető személyiségeinek nyiigatpártolő magatartása. „Valamennyien elitéljük e. páratlan gyilkosságot — írják táviratuk- fián az ózdi. martinászok. — Követeljük, hogy a gyilkosokat állítsák bíróság elé és nyerjék el méltó büntetésüket. Követeljük, hogy a gyilkosságért felelős ENSZ-főtitkár, Hammarskjöld mondjon le tisztségéről és mielőbb hozzák létre Hruscsov miniszterelnöknek az ENSZ-közgyűlés 15. ülésén elhangzott javaslata szerint a háromtagú ENSZ-titkársá- got. Ez felel meg leginkább a népek érdekeinek. Támogatjuk a kongói nép és minden szabadságszeretö nép küzdelmét a szabadságért,' a függetlenségért. Mi jobb, több acéltermeléssel válaszolunk • a gyarmatosítók gaztetteire.” Kemény, határozott hangú táviratban követelték a gyilkosok fele- lősségrevonását a Lenin Kohászati Művek dolgozói is. Rosszabb táviratukban szót emelnek az imperializmus ügynökeinek aljas gyilkossága ellen. Elítélik az imperializmust,
