Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

4 .szakmagyaeorszag Csütörtök, 1961. febrnaj Furfangos diósgyőriek között Hétién este zsúfolásig megtelt a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház. Sokan voltak kíváncsiak az el­ső diósgyőri furfangos estre. Nem Ludrii, mi vonzotta ide elsősorban az embereket: a szórakozás, az itt új­szerű, szórakoztató ismeretterjesztés, a műsorban hirdetett művészek fel­lépése, vagy éppen a szellemi torna nyerteseinek kilátásba helyezett — nem megvetendő — jutalmazása. A fontos az, hogy nagyon sokan eljöt­tek és akik eljöttek, nemcsak jól szórakoztak, hanem nagyon sokat tanultak is ezen az estén. Fejtörő műsorokból, szellemi tor­nákból nem volt hiány az utóbbi években, ez az első diósgyőri fur­fangos est mégis említésre méltóan kiemelkedő. Kiemelkedő elsősorban azért, mert ez nem az Országos Ren­dező Iroda által az egész országban megrendezett fej törőverseny egyik rendezvénye volt, amelynek kérdései szinte azonosak Zalaegerszegen, vagy Salgótarjánban, vagy éppen Miskol­con, hanem a Vasas Szakszervezet heiyj szerveinek szervezésében, helyi vasas kultúrmunkások közreműködé­sével, jórészt helyi vonatkozású és igen széleskörű tájékozottságot kí­vánó kérdésekből összeállított, jól sikerült estben volt részünk, amely­nek otthonosságát, barátságos légkö­rét nagymértékben fokozta, hogy nagy zömmel ismerős miskolciak, il­letve diósgyőriek ültek a nézőtéren és ugyancsak ismerős miskolciak és diósgyőriek voltak a színpadon — a szereplők és versenyzők között egy­aránt is. A játékot Kováts György, a Mű­velődési Ház igazgatója vezette olyan hozzáértéssel, mintha ezt állandóan, hivatásszerűen végezné, — túliéve a csak ezzel foglalkozó, hivatásos já­tékvezetők rutinból fakadó stílusán. Irányításával egyenletes gyorsaság­gal pergett a játék, a műsor, reme­kül váltották egymást a kérdés-fele­letek és a szórakoztató számok. Si­került megteremtenie azt a nagysze­rű légkört, amelyben a közönség együtt izgult a versenyzőkkel, egv- egy kérdés jó megválaszolásáért egy-egy versenyző pontszámainak emelkedéséért, , Kováts György állította össze a kérdéseket is. amelyek négv téma­kört öleltek fel: miskolci általános A Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszerveze­tének miskolci Művész Színpadán szombaton, február 4-én este 7 óra­kor irodalmi est lesz ..Írók kél há­ború közt” címmel. A verses, zenés összeállítás műsorában fellépnek: Latinovics Zoltán és Szabados Amb­rus, a Miskolci Nemzeti Színház tag­jai, továbbá Ruszinkó Mária, Csiz­madia Béla, Imreh József. Karsay Imre és Mosonyi Levente. A műsort irodalmi és történelmi vonatkozású kérdésekre kellett válaszolni, és kü­lönböző gyakorlati jellegű feladato­kat kellett megoldani. ízelítőnek egy-két példát említünk a kérdések­ből: Mikor épült Miskolcon az első iskola? Ki volt a magyar irodalom­ban a „háborús költő” és mi volt az igazi neve? Mikor volt a Martino- vics-féle mozgalom, mik voltak a mozgalom célkitűzései? Melyik Mis­kolc legrégibb épülete? Honnan szár­mazik „A föld azé, aki megműveli” jelszó? Ki mondta és mikor az „Alea iacta est” mondást? Kik voltak a XVII. század erdélyi fejedelmei? Mi a jelentősége az 1947-es választások­nak? Mikor volt a kommunizmus építésének kongresszusa? Járt-e Kossuth Miskolcon, mikor és hol? Melyik király, milyen szerződést írt alá a diósgyőri várban? Év, hó és nap szerint mikor bocsátották fel az első szputnyikot? Milyen ismeretterjesztő előadások hangzottak el az utolsó hónapban a Bartók Béla Művelődési Házban? Hol és mikor alakult meg Miskolcon a direktórium? Hol volt és miről nevezetes a „Vörös'rák” vendéglő? Honnan ered a „Miskolc 28” elnevezés? Mikor volt a jaltai konferencia és kik vettek azon részt? És hasonlók. A hevenyészve kiragadott kérdé­sek is megmutatják, hogy milyen sokrétű felkészültséget kívántak a helyes válaszok, de ezeken kívül számos versrészletet, regényrészletet kellett felismerni, dalok, zenemű­részletek után felismerni a műveket és szerzőiket, és a gyakorlati felada­tok között nagyon sok gyorsszámo- lást, gyors elhatározást és nem egy­szer igen széleskörű tájékozottságot kívánó feladatokat kellett megoldani. A kérdésekről, illetve feladatokról cl kell mondanunk, hogy a mércét helyenkint — különösen a szünet utáni második részben, a döntőben — elég magasra állították. Például a magnetofonról közvetíteti: komoly zenei műveknek a felismerése elég nehéz feladatot jelentett a verseny­zőknek. de örvendetes, hogy Csajkov­szkij és Kodály műveit hamarabb felismerték, mint egy másik kérdés kapcsán az utcahosszat dúdolt, csök­kent művészi értékű slágerek, tánc- számok szerzőit. Általában az egész fejtörő azt mutatta, hogy a diósgyőri összeállította és az összekötő szövö­get írta: dr. Kabdebó Lóránt tanár. Az összeállításban Babits, .. József Attila. Juhász Gyula, Karinthy Fri­gyes, Kis József, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Radnóti Miklós, Szabó 1 őri ne és Tóth Árpád verseit, illetve prózai műveit, továbbá Bartók, Ho­negger-, Horváth Kiss László. Kodály Zoltán és Sztravinszky zeneműveit halljuk. versenyzők a várostörténeti, altalá­nos történelmi és gyakorlati kérdé­sekben mozognak a legotthonosabban és a könnyű zenében a leggyengéb­ben. Egészében el kell mondanunk, hogy a diósgyőri közönség, illetve a versenyre jelentkezők általában jól vizsgáztak és a döntőben nagyon ne­héz kérdésekre válaszolva, sok ötle­tességet kívánó feladatokat megold­va, szinte fej-fej mellett versenyez­tek az első díjért, a kéthetes ingye­nes üdülésért a Lenin Kohászati Mű­vek siófoki üdülőjében, amelyet vé­gül is egy 17 éves kislány, Dvorszky Ildikó gimnazista nyert. Igen értékes a második díj is, egy 200 forint érté­kű könyv- és hanglemezutalvány, míg harmadik díjként egy ISO forint értékű könyv- és hanglemezutal­ványt, negyedik díjként pedig egy egyhónapos ingyenes mozibérletet adtak ki a nyerteseknek. Az est műsorában a Miskolci Nem­zeti Színház két énekes művésznőié­nek szereplésével is találkoztunk. Részben a verseny céljait, szolgáló tánc- és operettdalok bemutatásával, részben önálló énekszámokkal szere­peltek. Egervári Klára táncszámai- val, Dómján Mária pedig szopránját jól megcsillogtató operett- és egyéb dalainak nagyszerű intonálásáva' aratott vastapsban megnyilvánuló sikert. Az utóbbit Kalmár Péter, a Miskolci Nemzeti Színház karnagya kísérte zongorán. Két gyönvörű ba­lettszámban is gyönyörködhet e" " közönség. Ti írezer Sarolta, az baletíiskoláiának most végzett nö­vendéke először a Hattvú halálával, majd a Pann Zoltánnal, a Miskolci Nemzeti Színház táncosával kettes­ben bemutatott Faust ha'ettrésztetfel tett bizonyságot tehetségéről. Remek színfolttá volt az est műsorának a Lenin Kohászati Művek vokál-kó- ruspnak szereplése és nagyszerűen festette alá az egész estet a Lenin Kohászati Művek kisegyüttesének hangulatos muzsikája. A kisegyüt­tes. amelyben a harmonikánál, a xilofonnál és több más hangszernél Moldován Gyulát, a Lenin Kohászati Művek szb. kultúrosztályának veze­tőjét, a zongoránál Cserháti János könyvtárvezetőt, az elektromos bő­gőnél Szegeczky László pénzügyi dol­gozót, a gitárnál Kékesi Antal ve­gyészmérnököt. a dobnál pedig Bal- tovics László technikust láttuk, a hi­vatásos zene-együtteseket szinte fe­lülmúló kulturáltsággal, művészi hozzáértéssel látta el a jól sikerült est zenei szolgálatát. Ezen az esten a diósgyőriek nem­csak jól szórakoztak, de igen sokat tanultak is. Hasznos lenne, ha az is­meretterjesztésnek ezt az élvezetes, szórakoztató formáját mind1 több művelődési otthon alkalmazná, és mind több alkalommal lenne módja a közönségnek hasonlóan jól szer­kesztett szellemi tornákon részt ven­ni. Benedek Miklós írók két liákorú közt A nyugdíjas meg a karóra Annyira névtelenek ők, hn°e^j né^eme! bajlódni. Szép csendesen letették a kalapácsot, egy reggel más állt a helyükre, s ők akikor is fölébredtek pontosan a megszökött időben, amikor már nem csör­gött az ébresztőóra, mert harmincöt, negyven év alatt hozzászoktak a korai keléshez, vérükké lett a pontos­ság, a kötelességtudat. Korán kelnek ma is, pedig már nem hívja őket a gyár, melegen öltöznek, begyújtják a kandallót és vár­nak arra, hogy majdcsak fölébrednek a ház fiatalabb Jakói is, nagy álmosan elindulnak napi munkájuk után és akkor szerényen megjegyezhetik: Bezzeg, az én időm­ben! Akkor másként volt! Akkor a legfiatalabb kelt föl elsőnek, mert az öreg nagy úr volt! Még a közmondás is azt tartotta: Jó az öreg a háznál! Erre aztán a fiatalok elmondják a közmondás többi részét is, amit az öregek elhallgatnak: Ha baj nincs, bajt csinál! Ezen aztán öreg is, fiatal is nagyol nevet és meg­kezdődik szépen, finoman az öregek szapulása, leckéz- tetése. Mert ugye, vasárnap van, senki sem megy korán reggel munkába, az öreg mégis korán ébred, éppúgy, mint annakidején, amikor még a gyárba járt. Kalamol, motoszkál a házban, nem hagyja a fiatalokat sem aludni, felébred az unoka is, a nagyapa kedvence, hi­szen ő sem akar alávalóbb lenni a nagyapánál és az egész szépen tervezett vasárnap reggel el van rontva. Pedig a fiatalok sokáig szeretnének aludni, hiszen szombaton este ki is maradtak egy kicsit, — ilyenkor, farsangidöben összejöveteleket rendeznek az üzemben is, olcsó költség, jó szórakozás jelszóval, dehát vasár­nap ide, vasárnap oda, menthetetlenül fel kell kelni, mert az öreg már a tüzet is megrakta, hozza a pincé­ből a szenet, leviszi a hamut, aztán odaül a tűz mellé, pipára gyújt és néz, néz, bele a pirosán lobogó lán­gokba. Vajon mit tud nézni azon a tűzön? Ifiéiariíl hoS-v ide lopja vissza elszállt fiatal­ít laerui, ságát, itt élvezi a munka örömét, hiszen negyven éven át volt kazánfűtő, nem szakadhat el olyan egyszerűen a tűztől! S mikor a fiatalok is fölkelnék, szép csendben el­ismerik, hogy bizony jó is melegre kelni, de azért oda­vetik: Apa már megint olyan korán fölkelt. — Nem tudok aludni, fiam, mentegetőzik az öreg, s ebben több a dicsekvés, mint a szánakozás. Hagy lássák a fiatalok, nem anyámasszony katonája még ö, nem magatehetetlen, kitartott öreg. Mit kellene csinálni, hogy ezek az öregek önfeled­ten élvezzék a nyugdíjas élet kötelesség-nélküli nap­jait? Az otthon semmit sem vár tőlük, mégis minden házi munkába ók akarnak előljárni, az üzemben más állt a helyükre, mégis naponként belátogatnak a régi munkapadhoz azzal a titkos szándékkal, hátha valami hiba adódik s kéznél legyen a segítség. Figyelmességük terhes is talán, de nem szabad megharagudni érte. hiszen ez azt mutatja, sohasem szakadnak el a munka­helytől, melyet annyira megszerettek. Az elmúlt évben történt, amit el szeretnék mon­dani. A Lenin Kohászati Müvek kis ünnepséggel bú­csúztatta a nyugdíjba vonulókat. Ezen a napon jelent meg az újságban az a kis közlemény, mely hírül adta, hogy a gyár karórát ad emlékbe a nyugdíjasoknak. Kiosztották az órákat, elmondták a hivatalos jókíván­ságokat s megkezdődött a kötetlen, baráti beszélgetés, sör, harapnivaló mellett. Nyílik az ajtó s egy fehérhajú. reszketőfejű aggastyán lép a terembe. Minden arc felé fordul, minden hang elhallgat. Az öreg a hivatali asztalhoz tipeg és megszólal: — Eljöttem a karóráért... — Hogy hívják? így meg így ... Keresik a névsorban, kérdezgetik egymást senki nem tud semmit. Az öreg vár. vár, 1e nem ülne egy világért sem. hiszen elöljárók előtt áll, hivatalos dolgot intéz. Végre valakinek eszébe jut s megkérdezi: — Mikor tetszett nyugdíjba menni? — Huszonöt évvel ezelőtt ~ ?z aggastyán s hallatlan keserűséggel veszi tudomásul, hogy itt csak azok kapnak órát, akik most mennek nyugdíjba. A bácsi huszonöt év után is az üzemhez tartozónak érezte magát. Sok mindenen mosolygunk ma már, amit ők még annyira fontosnak tartanak. De egyberi példát vehetünk tőlük: ez pedig a munkahely szeretete. S a munkahely szeretete következtetni enged arra is: hogyan végezlek el a munkájukat. Tanuljuk el tőlük ezt az állhatatossá­got s higyjünk a közmondásnak anélkül is. hogy a másik felét hozzágondolnánk: jó az öreg a háznál . o Aria- és da lest a Fiatal Művészek Klubjának rendezésében íeséretes a szandeii, amellyel a Szakszervezeteit Megyei Taná­csa fellcarolja a. fiatal, jószándékú és fejlődni kívánó művészeket. Hétfőn este az ária- és dalest keretében Csa­pó Tamás, Horváth Dezső, Kiss Má­ria és Ősz Ilona előadásában dalo­kat és opera-áriákat hallottunk, köz­reműködött a Miskolci Fúvósötös. Az énekesek nem ismeretlenek a miskolci közönség előtt. Az elmúlt évben nagyobb lélegzetű produkció­juk volt az operastudió előadása, amikor Mozart: Bastien és Baslienne c. kisoperáját és Cluck: Május ki­rálynőjét adták elő. Kiss Mária és Ősz Ilona a hang verseny dobogóról is ismert. Ősz Ilona különösen, aki szép csengésű hangjával a Zenei Napolt keretében is szerepelt. Mostani hangversenyük szintén előnyős sziliben mulatta fejlődésü­ket. A legérettebb produkciói ősz Ilona nyújtotta, akinél a hang szép­ségéhez az előadás kedves bája is hozzájárult. De a többiek is tehetsé­gük szerint törekedlek. Természete­sen legtöbbjüknél hiányzik a gyako­ri szereplés által megszerezhető pó­dium-rutin. hanganyaguk azonban figyelemre érdemes. További gondos munka meghozhatja a felső hangok nyíltabb, tettebb szépségéi. Csapó Tamás basszusáról már egyszer meg­írtuk. hogy művelést érdemelne. Horváth Dezső tenorja hangban szép, de kissé elfogódott. és fojtott előadá­sit volt. Kiss Mária pasziózus. meleg hangjáról is írtunk már. Különösen szerencsések számára a nagy ívelé­sű. súlyos veretű dallamok. Herédy Éva. a Miskolci Nemzeti Színház karmestere áldozatos és lel­kes munkájának eredménye volt c hangverseny. Szándéka és munkájá­nak. eredménye dicséretes. A Mozart opera-áriák stílus-kialakítása nem sikerült maradéktalanul, de egészé­ben az est hasznos és szép volt. Közreműködött, a Miskolci Fúvós­ötös. Szerencsés és szellemes ötlet volt az együttes tagjainak bemutatá­sa hangszereikkel együtt: Kecskemé­ti János, Kollár József, Novak Jósséf, Salamon Ferenc és Czimmer Sándor. A hangszerek ismertetése azonban már kevésbé. Szakembernek elég le­het, ha annyit mondunk, hogy a hangszer „dupla, vagy szimpla nátf- nyetu fafúvó", nem szakembernek ke­vés — és egyébként is a későbbiek során hosszú perceken át hallhatja hangját, színéi, „mozgékonyságát" — amelyről szintén egészen röviden szólt az ismertetés. Csak örülnünk lehet annak, hoffy Miskolcon — hihetőleg állandóbb jelleggel — kamaraegyüttes alakult. Az együttes tagjait ezért feltéllé n dicséret illeti, és azokat is, akik mó­dot adnak a szereplésükre. A kamarazenélós ritkán jele-fU kö­zönségsikert. a fúvós még ezen be­lül is kisebbet. Ezért is örülnünk kell az ilyen vállalkozásnál:. Máris szép eredményre jutottak az össze­szokottságban, a hangszín kiegyenli- tettségében, repertoirjuk elég széles skálájában. Nagy és szép feladatuk azonban a dallamívek megformálá­sa, a művek stílusúnak kialakítása és gazdagabb dinamika. Legsikere­sebbnek és stílusban legjobbnak Far­kas: Régi magyar láncait tartottuk. Eredményeik és törekvésük egyaránt megérdemlik u velük való törődést és művészi segítési. A műsor ária- és dalestet hirde­tett. Az SZMT nagyterme általábdu nem hangversenycélokat szolgál. Ebből a körülményből eredően van­nak kialakult formái., amelyek az is­meretterjesztést és esetenkénti szóra­koztatást szolgálják. Ha hangver­senyt rendez, ezeket a formákat vál­toztatnia l el/. Nem szerencsés ária- és dalest előtt ..mindenáron” szóra­koztató lemezeket forgatni. A kettő együtt sok. S végül: 9 szereplőhöz a közönség- szervezést is meg kell jobban oldani. A műsor rendező nevet is feltün­tet új és szokatlan íelenségként. (?) V. Zalán Irén A termeléskiesés ellenére is rendszeresen szállítják a műtrágyát a Borsodi Vegyikombinátból A Kazincbarcikán működő Borsodi Vegyi kombinátban a megnövekedőit igények kielégítésére a tavalyinál 44 000 tonna műtrágyával többet kell gyártani az ötéves terv eJső évében, mint tavaly. A műtrágyagyár egy­máshoz kapcsolódó több mint 20 üze­mében fel is (készültek erre a fel­adatra. A hónap első részében zavar­talanul termeltek, s minden jel arra mutatott, hogy első havi tervüket túlteljesitik. A közelmúlt napok­ban azonban elektromos berendezés meghibásodása miatt üzemzavar ke­letkezett a műtrágya üzemben és a nitrogén műtrágya alapanyagát, az ammóniákot termelő szintézis üzem­ben. A két üzem szerelői az üzem­zavart a nagy hideg ellenére is gyor­san kijavították, azonban a szintézis üzemben a gépek beállítása miatt a szükségesnél kevesebb ammónia alapanyagot termeltek. Emiatt a mű­trágyát gyarló üzemrész sem tudott teljes kapacitással dolgozni. Ennek következménye, hogy az év eisö hó­napjának tervét a Borsodi Vegyi­kombinát nem teljesítette és egy napi termeléssel lemaradt. A vegyi kombinát dolgozói a hiba kijavítása után most már újra teljes lendülettel termelnek, s február első napjaiban az elmaradást is behozzál: A termeléskiesés a műtrágya szállí­tásában fennakadást nem okozott, mert a hatalmas sóraktárban tárolt műtrágyát rendszeresen szállítják az ország különböző részébe. A műtrágya üzemben az idén is a dolomit-porral kevert műtrágyát gyártják, amelynek előnye, hogy nem szívja magába a nedvességet, és a párás, nedves időben sem csomó­sodik össze. Fagyos hírek JÉGMEZŐK i A TIAN-SAN HEGYSÉGBEN Szovjet geológusok expedíciót in­dítottak a Tian-San hegység nyugati, részére, hogy felmérjék azokat a jégmezőket, amelyeknek létezéséi légifelvételekkel állapították meg. A hegység eme részén 11 új gleccsert fedeztek fel. A gleccserek 4001) méter magasságban vannak, némelyik öt kilométer hosszúságú. * TRAKTOR A JÉG ALATT Egy fagyos téli napon traktor- oszlop kelt át a szibériai Csumis- folyón. Andrej Pautov, az elöl haladó gép vezetője „DT—54”-es traktorát szerencsésen átvezette a befagyott fo­lyón. A második traktort azonban már nem bírta el a jég, s az veze­tőjével együtt beszakadt és eltűnt a jég alatt. Andrej Pautov tüstént a jeges víz­be ugrott, kinyitotta a szerencsét­lenül járt traktor vezetőfülkéjének ajtaját és segített a vezetőnek a fel­színre jutni. Ezután Pautov újból a jeges vízbe merült s vontatóhuzajra kapcsolta, majd partra vontatta a szerencsét­lenül járt traktort. * FÉLÓRÁIG A JÉGPÁNCÉL ALATT Két amerikai búvár mínusz 2,5 fokos vízben 28 percig tartózkodott u McMurdo öbölben az Antarktisz jég­páncélja alatt. A két búvár egy jég- olvasztó berendezés hatását vizsgálta és fényképezte a viz alatt. Amikor közel félóra után kikerültek a jég­páncél alól, megfelelő öltözetük elle­nére annyira át voltak fagyva, hogy a forró kávéval telt csészét is csak segítséggel tudták a szájukhoz emelni. * SÍPARADICSOM AZ ÓRIÁSHEGYSÉGBEN Több mint háromezer külföldi szakszervezeti beutalt tölti idén téli szabadságát az Öriáshegvségben. a Csehszlovák Szakszervezetek Szövet­ségének üdülőiben. A csehszlovák szakszervezeti tagok közül 30 000-en üdülhetnek idén telén az Öriáshegy- ségben. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom