Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

Csütörtök, 1961. február 16. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A RENDEZŐPÁLYAUDVARON Tehervagonok, mozdonyok futnak végig a hatalmas pályaudvaron. El­tévedni ugyan nem lehel a végtelen­be futó sínek között, de bizony elfá- i'ad az ember, míg végigjárja ezt a többszáz holdon fekvő korszerű pálya­udvart. Farkas Antal felügyelővel, az állomásfőnök helyettesével, Mezei László főintéző-térfönökkel és Tóth József felügyelővel járjuk az ország második legnagyobb pályaudvarát. Azt mondja Farikas elvtárs: — Még a miskolciak közül sem tudja mindenki, milyen nagy ez a rendező, vagy gurító, ahogyan mi ne­vezzük. A Pest felé haladó vonat ab­lakából csak a vagonok százait lát­hatja az utas... — Úgy hallottuk, van itt sok érde­kesség. — Valóban. Csaik egyet-kettőt em­lítek. Az állomás hossza közel 3 (ldlo- méter, szélessége 600 méter. Egy nap alatt 3300 kocsit rendezünk, gurítunk a vágányokon, összesen 46 sínpáron futnak a kocsik, 300 ember dolgozik itt. Azt mondhatom, hogy a miskolci rendezőpályaudvar a borsodi közle­kedés szívverése. A íclter, fedett kocsi megindul a lejtön lefelé, az automatikusan működő fék­berendezésre. nak már modern, új vagonok, de még nagyon kevés. Az egyre növekvő szállítás most már sürgetőleg követeli Ebben az épületben helyezték d i hidraulikus gépeket, berendezéseket, a Siemcns­*■— Az is ..érdekesség*’ — veszi át a Szót Mezei térfőnöik —, hogy európai Viszonylatban is a legnagyobb pálya­udvarok közé sorolható az itteni... — Igen — folytatja Farkas állo- másfőnök helyettes — nemrégen járt itt egy bolgár vasutas, aki csodálattal (szemlélte az itteni nagy forgalmat és megjegyezte: Bulgáriában a legna­gyobb állomáson is csak 18 sínpár van. Be nem ez a leglényegesebb. Az országban itt épült fel először a leg­korszerűbb hidraulikus vágányfék, egy toronyból Siemens-gépek segítsé­gével történik a kocsik fékezése. Fe­rencvárosban van még egy ehhez ha­sonló. Az órájára pillant. — Éppen tizennégy óra. Ebben a ífillanatban 725 kocsi tartózkodik a síneken. Nagy részük „feldolgozásra” vár... Arról már írt a megyei lap, hogy nem régen gurítottuk le az egy- rnilliomodik kocsit. Valóban sok itt az érdekesség, s figaza van az állomásfönök-helyettes- Beik. Ez a pályaudvar a borsodi köz­lekedés központja, szívverése. Csak egy a baj: sók a légi, már- Biár alig használható teherkocsi. Az Sm előfordult, hogy fedett kocsikat keDelt lefürószclni, megcsonkítani, a vasöt gyorsabb fejlesztését... Arcunkat pirosra csípte a szél, s bizony belefáradtunk, mire elértük a rendező végét, ahol a partiól lefelé megindulnak a rendezésié váró ko­Failkas Antal felügyelő fürkésző szemekkel néz rám, várja, mit szólok a korszerű berendezésekhez. Mit mondjak: a berendezés egymagában még nem sokat ér emberek nélkül, szakképzett vasutasok nélkül. Ám az irányító toronyban dolgozó vasutasok képzett szakemberek, sokat kö­szönhet nekik a vasút, a borsodi ipar. Éjjel-nappal szüntelenül futnak, gu­rulnak a kocsik, egy pillanatra sincs megállás és... eddig még nem tör­tént karambol. Hogy is mondta Len­gyel István vágányfékkezelő? — Az automata nem téved. Ez persze csak úgy lehetséges, ha az ember sem téved ... Nemrégen legurították az egymil- liomodik kogsit — karambol nél­kül. Nem tévedtek. Ez a íőérdernük az itt dolgozó vasutasoknak, akik nem egyszerűen csak feladatnak te­kintik a rendezői munkát. Jól tudják: itt, a nagy rendezőben dől el. hogyan dolgoznak majd a borsodi üzemek, milyen az anyagellátás. Indulunk visszafelé. Szerelvények haladnak egymás mellett, mésszel, berzékiek egy esztendeje A rcndezöpályaudvar távlati képe, a tehervagonok százaival. csík. A vágányok között hidraulikus fékek vannak, emberi erő, fizikai munka kifejtése nélkül, a műszerek fékezik és irányítják a kocsikat a megfelelő vágányra. A technika cso­dálatos alkotása ez, gombnyomásra, egy-egy kar elmozdítására úgy enge­cementtel, érccel, koksszal megra- kottan. Mind a 46 sínpár nyög a sú­lyos teher alatt. Most éppen egy szov­jet érccel megrakott hosszú teher­vonat robog végig a külső vágá­nyon ... Szegedi László A­______. . „ tartották zárszám ­na pokban adó közgyűlésüket a berzéki Egyetértés Tsz tagjai. Az elnök, Geguss István beszámolóját hallgatva úgy tűnt, mintha egy kívül­álló mondta volna- el a véleményéi a. beszámolóban arról, hogy bjzony a berzéki Egyetértés-ben egy kicsit több is lehetett volna az egyetértés­ből. A tagok egy része bizony meg is érdemelte a kritikát, de hát ez for­dítva is érvényes, a vezetőség sem tett meg minden tőle telhetőt; vagy csak ennyire futotta volna az elnök és a vezetőség erejéből? Amikor megkezdték a közös gaz­dálkodást, tavaly február 1-én, a ve­zetőségnek azon fölt a feje, hogyan fog munkát biztosítani a 165 tágnál hiszen mindössze két és fél hold jut egy-egy tagra. — Foglalkozzatok mun­kaigényes növényekkel — tanácsol­ták nekik. Aztán kiderült, hogy bi­zony nem kell ide munkaigényes növény. Nem kapálták meg tisztessé­gesen a kukoricái, a cukorrépát, a takarmányuk túlnyomó többsége tönkrement. A tapasztalat az volt, hogy a munkaigényes, tehát a kapás növényeknél nem érték el a tervezett termésmennyiséget. A furcsa az a do­logban, hogy azért a betervezett munkaegység csak elkelt, söl még meg is tetézték több mint kétezerrel. Az immel-ámmal végzett munka megbosszulta magái — az évvégi osz­tozkodásnál mindössze 26 forint egy­néhány fillért, ért egy munkaegysé­gük. Egyesek azt hajtogatták, hogy az árvíz pusztítása vette el a tagság kedvét a munkától. .4 beszámolóból azonban kiderült, hogy az árvíznek még hire-hamva se volt, de már so­kaknak nem füllött a foga a munká­hoz. Túrái András bácsi. az ellenőrző bizottság elnöke keményen odamon­dogatta a tagságnak a maga igazsá­gát, ő megtette, ami erejéből tellett. Nem kívánt ö többet senkitől, mint amennyit maga is meg bír csinálni. Százhúsz hold őszibúzái például „faros” nélkül kellett elvetni, pedig kétszer is körülszaladta a falut, hogy lányi vagy asszonyt szerezzen a vető- gép után — senki se ment. Egy idős asszony “ mondogatott oda. személy szerint az elnöknek is, aki nagyon jó ember, a légynek se árt, mindenkinek jól akar — de az elnöki tisztségben olykor a sarkára is kell állnia az embernek, merő jóindulattal nem lehet rendet teremteni ott, ahol még tudatilag el­maradott emberek viszály kod nak. A fegyelmi bizottság egy szál szalmát sem tett odébb, pedig lett volna mit csinálnia, de hál nem éppen népszerű dolog <r büntető szankcióknak olykor a saját atyafiával szemben való al­kalmazása, A közösség érdekeinek azonban felül kell emelkednie min­den kicsinyes, rokonizmussal fertő­zött meggondoláson, mert az egész tagság látja kárát egyesek semmit­tevésének. Váradi elvtárs, a járási pártbizott­ság tagja mondotta, hogy nirics Ma­gyarországon talán egyetlen, olyan termelőszövetkezet sem, ahol 145 munkaegység után jól megélhetne valaki, bizony a. berzéki Egyetértés­ben átlagosan ennyi jut eny tagra. Valaki megverte az elnök előtt az asztalt, hogy nám tud megélni a tsz- ben szerzett jövedelméből. Alaposan utánanéztek a dolognak, s kiderült, hogy 11 hónap alatt mindössze 60 napot dolgozott a tsz-ben, ez alatt az idő alatt 180 munkaegységet szerzett. Mit csinált az év többi, mintegy há­romszáz napjában? Hát van valahol ebben az- országban olyan munka­hely, mely hatvan napi munkáért egy esztendőre elegendő bért fizetne? Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondotta fel­szólalásában: — Ne gondolja, itt senki, hogy majd eljönnek a miskolciak és megcsinál­ják a berzékiek helyett a szövetkeze­tei. Mi segítünk, de a munka a tagok­ra vár, nekik kell elvégezni. Itt egy fiatalasszony közbe-közbe kiáltotta a panaszát, s amikor megkérdeztem, mennyi munkaegységet szerzett, ezzel fizetett ki: nekem elég ... Hát ka neki elég, akkor mit panaszkodik?... Ajánlom mindenkinek: nézzen szem­be önmagával, megiett-e mindent a magasabb jövedelem érdekében? Ha úgy gondolja, hogy nem, okuljon be­lőle, vonja le a következtetéseket az elkövetkezendő esztendőre. Nézzen szembe a tagság a vezetőséggel, és fordítva, s nagyon jól. mérlegeljék a tapasztalatokat, nehogy jövőre is csak ennyi jusson osztozkodáskor, Hallottam, január 4-én takarították be kukoricájukat. Vajcn egyéni ko­rukban elöfordult-c ilyesmi? Nem hinném, szégyelltek volna magúkat miatta ... Amondó vagyok, hogy csak addig van helye a vitatkozásnak, amíg el nem vetettek, ültettek; ami­kor már kapálni kell, kapáljanak, váll-váll melleit dolgozzanak a múlt évitől nagyobb darab kenyérért. És a vezetőség álljon a sarkára, ne en­gedje. hogy széthúzás üsse fel a. fejét, -4 rossz szövetkezet nem jó az állam­nak, de a tagságnak se. ,4z itteni eredménytelenség csakúgy szégyene a tagságnak, mint a vezetőségnek. A zárszámadó közgyűlésen való vitat­kozás — eső után köpönyeg. A 26 forintból itt már úgysem Inának negyven forintot csinálni, de lehetett volna belőle annyi, ha már a kezdet kezdetén megfogják a munka végét, Higgadtan, meggondoltan beszéltek. Senki sem arról vitatko­zott. hogy jó-e a szövetkezés. Szép sorjában elmondták, mért nem sike­rült náluk úgy. ahogy szerették volna. Az okok megszüntetésére biz­tatták önmagukat és a vezetőséget, hdgy szövetkezésük második eszten­dejében többre menjenek, messzebb érjenek. G. M. A lakások megbecsüléséről Szinte naponta jelentkeznek la­kásigénylők a tanácsok és más szer­vek vezetőinéL Annak ellenére, hogy nagyon sok lakás épül, még jó ideig lesznek gohdjaink, egy darabig még nem lehet minden igényt kielégíteni. Érthető tehát, hogy akik új lakást kapnak, oly nagy örömmel költöznek be. Vannak azonban — bármily hi­hetetlen is —, akik nem sokra be­csülik lakásukat. Igaz, nincs min­denkinek új, most épült, modem lakása, de legalább nem ismerik a lakáshiány okozta gondokat. A Miskolci Ingatlankezelő Válla­lat: nemrég vizsgálatot tartott 50 la­kásban annak felmérésére, hogy a lakás berendezési tárgyai milyen ál­lapotban vannak. Azt. is írhattam volna: felmérték, hogyan becsülik meg a lakók lakásaikat. Az ered­mény a következő, ötvenből hét he­lyen mindent rendben találtak, így például Nagy Lajos, Hunyadi utca 19.. Magyar Gyula, Örs utca 7.. Vá­rnái József, Oprendek Sándor u. 9., vagy Gcrsey Ferenc Hunyadi utca 19. sz alatti lakosoknál. Tizenhét he­lyen találtak súlyosabb hibákat, a többi lakásban is észleltek rendelle­nességeket. Milyen hiányosságokat tárt fel a vizsgálat? Vegyünk néhány konkrét példát. L. J. Kazinczy utcai lakos, lakásán: ..Műszaki, megállapító& szerint a mos­dó erőszakos leszállítás által lett he­lyéről kimozdítva. A törés friss tö­rés. A bérlő ki is jelentette, hogy oda úgysem szerelik vissza.” Egyik Szé­chenyi utcai társbérletben: „S. Z. építési engedély nélkül, szakszerűt­len módon áttétette az ajtót. Annyira csapkod iák. az ajtót, hogy a fa l ki akar dőlni, tehát életveszélyes.” „T. L. a Bajcsy-Zsilinszky utcai bérház lépcsőházában vágta le « disznót és ezzel károkat okozott.” Még egy pél­dát: „S. I. Felszabadítók úti lakásá­nak ablakai harminc százalékban k* vannak törve. A WC-deszka törött, a konyha melletti kis szobában a vil­lanykapcsoló leszerelve, áram alatt van. a két drót szigeleletlen, életve­szélyes.” Nem sorolom tovább. Eze­ket azért idéztem — akkor-is. ha rö­videbben, vagy jobb fogalmazásban lehetett volna közölni —, mert így írták alá a házkezelőség és a lakóbi­zottság részéről a jegyzőkönyveket, ezalatt szerepel a bérlők sajátkezű aláírása is. Kiderül, hogy a felsoroltak között van olyan is, akit a Népi Ellenőrzési Bizottság egyik vizsgálata alkalmá­val felszólítottak, de még mindig ugyanolyan állapotok uralkodnak la­kásában, mint a vizsgálat idején. Pe­dig az akkor feltárt hiányosságok pótlására már bőven jutott volna idő. Sőt arra is van példa, hogy több figyelmeztetés hangzott el a bérlők­kel való beszélgetések során. Mi a hibák oka ? A nemtörődömség! — Ki lehet-e ezt jelenteni ilyen kategorikusan? — kérdezheti valaki. Igen. Mert az előfordulhat, hogy a lakásban valami eltörik* elromlik, elkopik (akik ezeket a szavakat, elfe­lejtették. azok kedvéért: meghibáso­dik). A gyerekek pajkossága, vagy a háziasszony egy-egy rossz mozdula­ta miatt könnyen előfordul, hogy egy ablak kitörik, elromlik egy zár. vagy elromlik valamt. Ilyesmi na­ponta előfordulhat, de ezt a kárt ki kell javítani, helyre kell hozni. A nemtörődömség mellett van még más ok is. A hibás szemlélet. ,,Én lakom így, nekem nagyón jó így is, senki ne szóljon bele.” Csakhogy valami hi­ányzik az idézőjelek közül, nincs ott, hogy „ebben az állami házban” — lakom. Ez ugyanis nagyon lényeges. Ha valaki saját házában lakik, azt megbecsüli, de az államét a bérlők egy része nem kíméli. Nehogy azt gondolja barid is, hogy az dicséretes dolog lenne, ha valaki saját házát rongálná. De milyen jogon rongálja azt, ami nem is személyi tulajdona? Vannak, akik úgy gondolják, hogy a társadalmi tulajdon védelme csak abból áll, hogy nem lehet: ellopni pénzt, vagy más értéket. Pedig a társadalmi tulajdon védelme nem­csak ebből áll. hanem az állami tu­lajdon megbecsüléséből is. Régebben volt egy mozgalom, amely arra irá­nyult, hogy a lakók megóvják az ál­lami házakat. Táblák hirdették: „Ezt a házat a lakók szocialista megőrzésre vették át.” Ilyeneket most már ritkán látni, ez a mozga­lom valami miatt abbamaradt. Le­het, hogy voltak ebben hibák, de azokat kiküszöbölve, érdemes lenne ismét feleleveníteni. Ismeretes dolog, hogy nálunk — nagyon sok kapitalista országhoz vi­szonyítva — igen alacsonyak a lak­bérek. A dolgozók keresetüknek csak kis hányadát fizetik ki lakbér címén, míg a tőkés országokban a jövede­lem fele, vagy ennél több megy el lakbérre. Ebből azt lehetne követ­keztetni, hogy ezt az aránylag cse­kély összeget mindenki önként, rend­szeresen kifizeti minden hónapban. Ez azonban nincs így. A megyei Né­pi Elenőrzési Bizottság egyik leg­utóbbi vizsgálata kimutatja, hogy’ súlyos hibák vannak a bérleti díjak fizetésénél Miskolcon Hortobágyi Ottó kisiparos 12 hónapra 1209 forinttal, Éblc Já­nosáé cukrász 9 hónapra 1274. Özdon Kasza Olivérné tanítónő 16 hó­napra 1165 forint 60 fillérrel. Sá­toraljaújhelyen Dienes Miklós bádo­gos 26 hónapra 1590, Lászlófi Erzsé­bet magánzó 40 (!) hónapra 3587, Tállyán Budányi József fuvaros 1440, Horváth László módi cipész pedig 16 hónapra 2300 forint lakbérrel tarto­zik az államnak. Ezekből a hátralékokból egyes he­lyeken nagy hiányok halmozódtak fel. Az évi hátralék tekintetében (a NEB-vizsgálat időpontjában) Tokaj­ban 22 835. Mádon 51 000, az Ózdi Városgazdálkodási Vállalatnál 63 839. a Sátoraljaújhelyi Városgazdálkodási Vállalatnál pedig 76 217 forint hiány mutatkozik. Még Miskolc áll a leg­jobban, ahol a hátralék aránya az előírthoz viszonyítva csak 1 százalék. A NEB-.ielentésben olvashatjuk: „A hátralék beszedésének szorgalmazása nem kielégítő az ózdi, sátoraljaúj­helyi és szerencsi községgazdálkodási vállalatoknál és érezhető, hogy az önkéntes lakbérfizetőkkel foglalkoz­nak, míg a notórius vámfizetőkkel szemben nem tesznek meg mindent.” Peditr „a legvanuobb hátralékosok szociális megoszlásából meg-iiarát- hatő. hony a törvényes lehetőségek igénybevételével azok az összegek beszedhetők, hisz többségükben !rf- elégitő keresetük van. Különösen in­dokolatlan és a községi tanácsok liberalizmusát mutatja a nemfieetö kisiparosokkal szembeni eljárás el­mulasztása, mert elég nagy hátralé­kaik vannak,” Ezzel teljesen egyet lehet érteni. Nemcsak az a hibás, aki nem fizet, hanem az is felelő?, aki­nek az lenne a feladata, hogy’ a tör­vényeknek, a rendeletiknek érvényt szerezzen. Hogyan lehet a hibákat megszüntetni ? Tovább is türelmesen magyarázni kell, hogy az állammal szemben kö­telezettségeink vannak (ezeket a la­kások esetében bérleti szerződések rögzítik), amiket be kell tartani, A szerződések együk oldala, hogy a bérlő lakást kap. amelyben lakik; a másik része pedig, hogy óvja ezt a lakást és rendszeresen fizeti a bérleti díjat. Azonban ennek a türelmes ma­gyarázásnak is vége szakad egyszer: mert, ha annak ellenére, hogy vala­kit többször figyelmeztetnek, NEB- vizsgálatot folytatnak Je, a laköbi- zotíság aktivistái felkeresik és be­szélgetnek vele, az Ingatlankezelő Vállalat kötelezi a kár megtérítésére — már nem marad más hátra, mint­hogy’ erőteljesebb rendszabályokéi kell alkalmazni. Nevezetesen, hogy néhány notórius lakásrongálót — aki teljesen megfeledkezik az állammal szembeni kötelezettségére] — szük­séglakásba kell kilakoltatni, s Ott majd rájön, hogy sokkal jobb lett volna megbecsülni a jó lakást. Ez zed az intézkedéssel teljesen egyetértene az emberek többsége és különösen nagy örömmel üdvözölnék azok, akik naponta felkeresik a köPmböző szer­veket, a tanácsok vezetőit, mert nincs lakásuk és, ha nekik juttatnák eze­ket. ők megbecsülnék. Déri Ernő hogy lapos szállítókocsiikat készítse­nek belőlük. Szegényes a MÁV kocsi­parkja, tenni kellene valamit a gyor­sabb fejlesztés érdekében! Igaz, van­delmeslkediik a partról lefutó kocsi, mintha valamilyen láthatatlan erő tartaná vissza az eszeveszett roha­nástól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom