Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
4 ßSZAKMAGTARORSZÄG Szerda* 1361. február 1Negyvenhat mMmaz árvízvédelemre Tavaly, augusztusban egy öreg, Sajó-parti emberrel hozott össze a sors. Már vagy negyven esztendeje él a kicsiny gátőrházban. A fodrozó és az akkoriban egyre emelkedő víz partján aggódva szemléltük a szeny- nyes áradatot- Utitársam szótian volt, csak néha bökött ki egy-egy kurta mondatot a pipája mögül. — Megmondtam! Megmondtam már két héttel ezelőtt, hogy árvíz lesz — jegyezte meg olyan magabiztosan, mint aki mindent lát, mindent tud. — És miből tudta? — Hm. Hát, no, hogy is mondjam csak, gyakorlat keli hozzá. Üsmerni kell a vizet, olvasni tudni a tükréből. — Maga tud olvasni belőle? — Már hogyne tudnék! — Hónapokkal előre is? — Azt már nem. A történetet elmeséltem néhány vízügyi szakembernek. Megértőén bólintottak: az árvizet kiszámítani nem lehet Éppen ezért állandóan tartani kell tőle, védekezni keil ellene. Akkoriban naptáramba feljegyeztem a januári elintézendők közé e szót: „vízügy”. Szándékomban volt egy évre előre tekinteni, s megnézni, hogyan fejlődik az árvíz elleni védelem, miként zabolázzuk meg az áradással fenyegető folyókat. Ha Dubicsány felé jártunk, mindannyiszor emlékezetembe került a feljegyzés, meg az idős gátőrrel történt beszélgetés. Közvetlen a nyári árvíz elvonulta után hatalmas gépmon- strumok kezdtek hozzá a dubicsányi gát erősítéséhez. Elismerően jegyeztem meg magamban, jól halad j a gáterősítés. Felkerestem a napokban Vezse Sándor elvtársat, a Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. Éppen megbeszélés- félére toppantam be, s így nem sokat kellett kérdezősködnöm, szinte önként tárultak elém az árvízvédelem ez évi perspektívái. Borsod-Abauj-Zemplén és Heves megye területén 1961-ben 4ö millió forintot fordítunk különböző vízügyi és vízgazdálkodási munkák elvégzésére. Legfontosabb az árvíz eileni védekezés. Emlékezetes, hogy 1960- ban a nyári árvíz idején Miskolc városát is fenyegette a rakoncátlan Sajó. Már 1961-ben tervbe vették a Sajó Miskolc alatti szakaszának szabályozását. Miskolc és Szirrnabese- nyő között mintegy 3,5 millió forintos költséggel a Sajó nagy kanyarét átmetszik. Távolabb kerül így a várostól, biztonságosabb mederbe, erős gátak közé szorítva a Sajó, így az ott letelepült üzemek vagyonbiztonságát nem veszélyeztetheti az árvíz. A városi tanács megértése nyomán' a kisebb üzemek szennyvízelvezető csatornáit is meghosszabbítják az új Sajó mederig. Ez egy nagyobb lélegzetű munkának első lépcsője lesz. A második ötéves terv soron következő esztendeiben ezt a munkát tovább folytatjuk, — mondotta a Vízügyi Igazgatóság vezetője. Az árvízvédelmi jelentésekben az elmúlt esztendőben sokat szerepeit Gibárt és Vizsoly község neve. A megáradt Hernád itt is nagy területeket öntött el. Ezen a folyószakaszon mintegy 9 kilométer hosszúságban 60 000 köbméter föld megmozgatásával kb. félmillió forintos beruházással gáterősítéseket hajtanak végre. Néhány esztendőben problémát okozott árvízvédelmi szerveinknek a Tisza ároktői szakasza. Mintegy 1200 méter hosszúságban, 40 ezer köbméter föld megmozgatásával, 300 000 forintos hitellel töltésemeiést hajtanak végre. Az 1961-es tervek között nagy tételeket jelentenek a belvízvédelmi munkálatokra előirányzott költségek. Megyénkben főképp csatornarendezéseket hajtanak végre. A Csincse- csatornát Szentistván és 'MezőnagyKÖNYVESPOLC A múzeumépület — a középkori scales — épitéstörténete A Miskolci Herman Ottó Múzeum füzeteinek sorozatában jelent mer) Komáromy József húsz nyomtatott oldalas tanulmánya a múzeum épületéneik építéstörténetéről. A hosszú, alapos kutatómunkáról tanúskodó tanulmány bevezetőben egy 1453. április 22-án kiállított adományozási oklevélre hivatkozik, amely az első, névről ismert miskolci iskolamesternek, Mihály rektornak a személyét megőrizte számunkra. Ennek. a rektornak 1453-ban való létezése a miskolci iskola létezését a XV. század közepére már történelmi ténnyé emeli. Komáromy József tanulmánya a társadalmi és városképi változások részletes elemzése után tér rá a gótikus scola épülésére és további bővítésére. Az iskolaépület keletkezését, építését, további bővítésének fázisait alaprajzi vázlatokkal illusztrálja. 1560 leörül. amikor az egész város áttért a reformált hitre, már ebben az épületben folyt a tanítás. A tanulmány végén a szerző — több képpel és rajzzal illusztráltan — a scola mérmüves kőrácsainak mühelytörlénett jelentőségéről ír. \ A mintegy félezer esztendőn keresztül kibővített ősi iskolaépület napjainkban a Herman Ottó Múzeumnak nyújt szűkös hajlékot. Az avasi templommal együtt a városnak legrégibb épülete. Nagy idegenforgalmi és városképi jelentőséggel bíró műemlék, jellegzetes lezárója a történelmi levegőjű avasalji térségnek. Komáromy József értékes munkája nemcsak a tudományos kutatóknak nyújt jelentős segítséget, de igen értékes tájékoztatást ad mindazoknak, akik Miskolc múltja iránt érdeklődnek. A kiadvány ízléses kiállításáért a Borsodi Nyo'mda. érdemel dicséretet. (b) mihály határában 600 000 forintos költséggel mélyítik. Tiszaval k határában a belvizes területek rendezését a dél-borsodi bclvízrendezési társulattal karöltve, végrehajtják. Elkészül a tiszavalkl íőcsartona, mintegy félmillió forintos hitellel. Ez lehetővé teszi több kisebb mellékcsa- torna megépítését is. A Takta-csatorna Szerencs határában igen sok kellemetlenséget okozott. Ennek rendezésére ebben az esztendőben mintegy 400 000 forintos hitelkeretet biztosított kormányunk. A fiatalok kérésének és érdeklődésének eleget téve, a Bodrogzugban ismét létrehozzuk az 500 személyes KISZ-táborI, amelynek lakói tovább folytatják az elmúlt évben elkezdett csatornázási munkálatokat. Csaknem 1 millió forint költséget igényel e tábor létrehozása s a munkák elvégzése. Nagyméretű folyószabályozási munkák kezdődnek a Hernádon, Hernádkak község határában. 820 000 forintos beruházási hitellel mintegy 3200 tonna terméskövet építenek be a Hernád szabályozásánál. Vizsoly határában 400 000 forintos költséggel elkezdik a partbiztosítást. Hidasnémetinél 700 000 forintos beruházással elkezdődik és befejeződik a vasúti híd biztosítása. Ebben az esztendőben Tiszapalko- nyán a vegyikombinát; építésével előállott új árvízvédelmi feladatokat oldják meg a Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Közel 2 millió forintot költenek e célra, valamint a Tisza e szakaszának kis vizek idején is hajózhatóvá tételére. A Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak örömteljes munkát jelentene, ha arról számolnának be, hogy Borsod megyében 1961-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kérésének elegei, téve, újabb területeket tehetnének öntözötté. Sajnos, csak az Ongai Állami Gazdaság igényel mintegy 200 katasztrális holdon öntözéses gazdálkodáshoz vízrendezési munkákat. Hajdu-Bihar megyében ezzel szemben 1961-ben 14 000 katasztrális holdat akarnak öntözhetővé tenni. Tovább folytatódnak 1961-ben a kis vízfolyások rendezési munkálatai. Legérdekesebb talán az, hogy tovább folytatják Miskolcon a Szinva-palak szabályozását, mintegy 2 millió forintos költséggel. Hasonló munkákat végeznek a Tardona-patak. a Raka- ea, a Tolcsva-patak és több kisebb vízfolyás rendezésénél. A Vízügyi Főigazgatóság dolgozói 1961-ben minden erejüket, tudásukat az árvíz elleni küzdelem szolgálatába állítják. Szeretnék, ha ebben az esztendőben nem kellene oly sokat éjszakázniok és küzdeniük az árral, mint az elmúlt év nyarán. Jelentős anyagi áldozattal, az erők összefogásával minden percben készen állnak, hogy megfékezzék a zabolátlan folyókat, hogy egyre biztonságosabb legyen a borsodi folyók és patakok mentén a munkások, parasztok élete és vagyona. Pásztory Alajos FALU A BOM BOLD ALOM ' (eqtizetek Öröm a mi emrégiben, pontosabban január 20-án a koraesti órákban arra figyeltek, fel a Hoffmann ' Oltó utca lakói, hogy ablakukon bekandikál a. tele Hold. Kitekin- ' lettek s akkor látták, hogy nem is a Hold árasztja a csaknem nappali fényű kékes-zöldes világosságot, hanem az úttest felett felszerelt és immár itt is kigyulladt neoncsövek. ■ Azóta mintha vidámabban su- ; kannának ezen az útvonalon is o. ; gépjármüvek, vígakban ügetnek a fogatok, lovai, és nyugodtabban ; közlekednek az ezelőtt sokat botorkáló gyalogjárók. Különösen ; boldog az öt bérház gyermekserege, ; mert este is világosságban játszhatnak, nem. kell már öl óra láj- I ban bevonulniuk a. lakásokba. ; Vannak, lakásrészek, egyes szobák, ahová olyan élénken, olyan közel- röl világítanak be a neoncsövek, ;; hogy akinek jó a. szeme, még ol- ; vashal is a kellemes „hangulatúiutcánk Isim tágításnál.”, de főzni, tenni,-verrm mindenképpen lehet, mellette, anélkül, hogy villanyt gyújtanának. Szóval még a. villanyszámlán is meg lehet ta.karit.ani — mondjuk — egy-két mozijegyre valót. Most, hogy már egy hete örvendezünk. világos utcánknak, azt hiszem az utca összes lakójának revében is szólhatok, amikor megköszönöm a munkáját, fáradozását azoknak a derék munkásoknak, szerelőknek, akik tél derekán, fagyos időben boszorkányos gyorsasággal varázsolták ide a. mi utcánkba a. hosszú téli éjszakák sötétjét eloszlató sok csöalakxí és sohasem fogyatkozó „teliholdat.”. Magam részéről külön is megköszönöm a közvetlenül konyhánk ablaka elé szerelt neoncsövet, amely ágy érezzük — valahányszor este a. konyhában megfordulunk — be- mosolyog és ránk. köszön: jó estétt itt vagyok. A béke fénye vagyok. H. B A jelvény NAPOK ÖTA a világ érdeklődésének központjában áll a Santa , Maria nevű portugál hajó. Egyik percről a másikra a békés személyszállító hajóóriásból a fasiszta diktatúra elleni harc jelképe lett. Galvao kapitány és társai tettükkel bizonyították: a haladó erők az Ibériai-félszigeten is rohamozzák az elnyomás sáncait. Amikor a Santa Marján történteket olvastam, egy római, olimpiai epizód jutott eszembe. Mi köze — kérdezhetnék — az olimpiának Galvao kapitányhoz? Pillanatnyilag talán furcsán is hangzik, de a kis történet, amely az egyik római penzió ebédlőjében játszódott le, önmagát magyarázza. A penzió, ahol én is laktam, az olimpia idejére nemzetközi találkozó hellyé vált;. Délben az asztalok mellett együtt ebédelt angol és svéd, német és francia, magyar és néger, portugál és olasz. Egyik alkalommal szóba elegyedtem egy portugál fiúval. Az ilyen világeseményeken már jól bevall „nemzetközi nyelven” értekeztünk egymással. Egy ffciesit; németül, egy kicsit angolul, mutogatással segítve, egész jól megértettük egymást. Barátom azt mondta: irigyel minket. Kis ország vagyunk s mégis milyen jói szerepelnek sportolóink. Ezután szinte szükségszerűen egymás hazájára. életünkre terelődött a szó. Inkább én beszéltem, ő nem szívesen vallott hazája viszonyairól. Beszéd helyett epy kis jelvényt húzott elő. Szovjetektől kapta. Kis vörös zászló volt, a nemzetközi munkás- szolidaritás zászlaja. Ismerve Salazar politikai rendszerét, rögtön azt kérdeztem: — Hazaviszed? — Si! — mondta, s máris mutatta: elrejti! — De ez veszélyes, nem? ISMÉT A JELBESZÉDHEZ folyamodott. Először ujjaival rácsot formált, és szeme elé tartotta, majd félreérthetetlen mozdulatot tett. Kört húzott a nyaka köré és felfelé mutatott. Megértettem. — Érdemes kockáztatni? A portugál fiú válaszképpen szivéhez szorította a jelvényt és megsimogatta. Nem szólt most sem, de az a féltő óvatosság, amellyel ellette a jelvényt, minden szónál ékesebben beszélt. Mikor elbúcsúztunk, azt kívántam neki: viselhesse egyszer majd otthon, szabadon a jelvényt Ez a kis epizód is- bizonyítja: Galvao kapitány és 70 társa nem áll egyedül. OU. állnak mögöttük a demokratikus érzelmű, a fasizmust gyűlölő emberek, s ott állnak a portugál kommunisták. ÉS MINDEN BIZONNYAL ott áll az én ismerősöm is, remélve, hogy az a picike zászló egyszer majd nőni kezd, emberek ezrei gyűlnek alája, és meghozza a szabadulást az elnyomottaknak Portugáliában is! Horváth Kálmán — A tavalyinál 18 százalékkal több teljes szobaberendezés és különálló bútor kerül az üzletekbe az. ez évi tervek szerint. Az ebben az évben forgalomba kerülő bútoroknak már 40 százaléka korszerű kisbútor lesz. Ugyanakkor a tavalyinál jóval több variálható ebédlőszoba és dolgozószoba szekrényt, összerakható könyvespolcot, dohányzóasztal káka!, modern vonalú heverőket és kagylófoteleket gyártanak. Dere a környező falvakban köz* ponti szerepet tölt be. Körzeti iskolával is rendelkezik, Hernád- büdre, Gibárt ra innen viszik ki hetenként a filmet, és a kultúrcso- port is gyakran ellátogat a szomszéd községekbe. Igaz, a szomszéd, községek kultúrcsoportjai is visszaadják ezt a látogatást, így teszik színesebbé, változatosabbá egymás kulturális programját. A faluban az igényeknek megfelelő művelődési otthon várja a látogatókat. Nézzük meg most ennek a művelődési otthonnak, a munkáját. — Két szakkörünk van: színjátszó- és táncszakkör — mondja Kristóf József, az általános iskola helyettes igazgatója, aki a színjátszó szakkörnek is a vezetője. — Ezeket a szakköröket hivatalosan mintegy négy évvel ezelőtt, alakítottuk meg. A színjátszókkal először Szigligeti Cigány-ái adtuk elő. Ez az első előadás igen izgalmas volt a szereplőknek is és nekem is, hiszen tulajdonképpen itt mutatkoztunk be a közönségnek. Itt mutattuk meg, hogy mit tudunk. Érdemes volt-e annyi ideig készülődni és a jövőben érdemes lesz-e készülődni. Az előadás jól sikerült. Anyagiakban is, erkölcsiekben is. Az utóbbinak talán még jobban örültünk. Az első előadást aztán több fellépés követte. Az itteni fiatalok a későbbiekben sem féltek a nagyobb lélegzetű daraboktól. Megtanulták a Liliomfit, a Buborékokat és más színműveket is. Ezeket a színdarabokat nemcsak a saját falujukban, hanem más helyeken is h&mutatták. Mi a helyzet most a ultúr csoporttal ? — Bármennyire furcsán is hangzik, mégis így van: évről-évre nehezebben boldogulunk. Egy színdarabol betanítani most például nehezebb, mint az első években volt. — Mi ennek az oka? — Akkor még több fiatal dolgozott itthon és nagyobb létszámú kultúrcsoporttal rendelkeztünk. Könnyebben tudtuk kiválogatni a szereplőket. Most viszont a 60 KISZ-tagunkból körülbelül 25—30 fiatal m,aradi itthon. Természetes, hogy tudunk ilyen létszámú csoporttal is dolgozni, tudunk előadást tanulni, tanulunk is, de mégiscsak „nehezebben megy”, mint régebben. Az első években mégiscsak többet és jobbat tudtunk adni, mint most. — Készül-e jelenleg előadásra a kultúrcsoport? — Igen, február 12-én egy tsz- lárgj/ú. darabot mutatunk majd be. Címe: Menyasszonytánc. Ezzel az előadással már Fügödre is meghívlak bennünket. Persze a környező községekben sem szeretnénk elveszíteni eddigi jó hírnevünket. Éppen ezért lelkiismeretesen készülődünk erre a bemutatásra is. A falu kulturális képéhez szük- ^ séges elmondanunk azt is, hogy az itteni fiatalok 1957-től Tcezdve részt vettek minden kulturális seregszemlén, nagyobbszabá- sú rendezvényen. Ezekről a. seregszemlékről több oklevelet is hoztak. Az elkövetkező időkben ugyanígy részt akarnak venni — és bizonyára is lesznek majd — minden kulturális rendezvényen, mint ahogyan ezt eddig is tették. Mert ha kevesebben is vannak, mint. néhány évvel ezelőtt, ha nehezebben is „megy” a kultúrmun- ka. mégsem halt el. Komoly hiba nincs. Kis létszámú csoporttal is lehet, jól dolgozni. Tervbe vették, hogy szebbé teszik a művelődési otthont is. Nemrégiben vettek új függönyt, a közeljövőben pedig újakkal cserélik ki a régi kulisszákat is. Az inkább szórakoztató jellegű színelőadások mellett természetesen más előadásokat, is tartavak a faluban, amelynek a célja a tanítás, az ismeretkör bővítése. Hogyan? — Az őszi szezon kezdetétől ez- idáig 11 ismeretterjesztő előadást tartottunk — mondja. Kristóf József. — Eleinte kéthetenként tartottunk egy-egy előadást., de ez kevésnek. bizonyult. Most már minden héten van ismeretterjesztés. — Kik az előadók? — Az itteni pedagógusok, a körzetünkhöz tartozó általános iskolák pedagógusai, és minden hónapban kapunk egy járási előadót, is. — Sok hallgatója van az ismeret- terjesztésnek? J/iltozó a. létszám. Egyet azonban minden előadáson könnyű megállapítani: sok a nő. Az asszonyok érdeklődése mintha nagyobb lenne, mint a férfiaké .. . Ha már a tanulásnál tartunk, el kell mondanunk még azt is, hogy a. falu népének egy része részt vesz a. KlSZ-olctatáson és pártoktatáson. A Hazafias Népfront és a tanács dolgozói számára külön is szerveztünk egy előadássorozatot. Még egy jó hír a faluból: ebben a hónapban szerelték fel az első televízió készüléket. A járási párt- bizottság 3000 forintot adott, a hiányzó részt pedig a község tömegszervezetei pótolták. Ily módon is bővül a tanulási és művelődési lehetőség.----------------------------ooo---------------------------H atszáz fonodás színházba készül — 34-374? — Igen. Miskolci Pamutíonoda. — A kultúrfeleJössel szeretnék beszélni. — Tessék. Erős Jó- zsefné beszél. — Hallottuk, hogy csoportos színházlátogatást szerveztek. Szeretnénk. ha erről tájékoztatna . — Már korábban terveztük, hogy egy munkaszüneti napon csoportosan elmegyünk a színházba. Vártuk azt az alkalmas darabot, amelynek megtekintése nemcsak néhány órai szórakozást ad. hanem mondanivalójánál és az előadás színvonalánál fogva hosszú időre emlékezetes művészi élményt nyújt dolgozóinknak. szórakoztatja. neveli őket. segít világnézetük megszilárdításában. A Miskolcon nemrégiben bemutatott Arbuzov-drá- mát találtuk az évad eddisi darabjai közül a legalkalmasabbnak. Megbeszéltül,- a látogatást a KTKZ-szerveze- tünkkel. maid a szakszervezeti bizottság és a KTQ7 közösen kikérte a dolgozók véleményéi A többit már tad>a. — Hallottuk, hogy közel hatszáz jegyet vettek az Egy szerelem története egyik előadására. Ez, a Pamutíono- da létszámát tekintve, igen szép szám. Jó háromnegyed házat jelent a színház nézőterén. — Többet is vettünk volna, de már nem kaptunk, mert más üzemek is voltak olyan élelmesek, mint mi. így is csak a hónap végére, február 26-ára kaptuk a jegyeket. Igaz, akkor legalább vasárnap déi után lesz az előadás és senki nem marad cl róla a munkája miatt. Azt szeretném még ehhez hozzátenni, hogy nemcsak az előadást nézzük meg. hanem a munkás-művész kapcsolatok jobb elmélyítése érdekében találkozni szeretnénk a színészekkel, és meg -iko-juk néz.ni a színháznak a vnsaitón túli részét is. Jóval az előadás kezdete előtt megyünk. hogy időnk lenven szétnézni a kulisszák. öltözők, műhelyek előttünk ismeretlen világában. Meg- ■" ersze a híres világosító berendezést is, meg a zsinórpadlást. Szóval mindent, ami csak a nézőt érdekelheti. Előadás után pedig a művészekkel szeretnénk elbeszélgetni. — A munkás-művész kapcsolatoknak ilyen módon való ápolása bizonyára hasznos lesz és sok élményt nyújt majd a fonodái dolgozóknak. — Még valamit. Az előadás után néhány nappal szeretnénk, ha a színművészek visszaadnák látogatásunkat. Ugyanis nemcsak megnézzük az Egy szerelem története előadását, hanem szeretnénk meg is vitatni. Az üzemben ankétot szervezőn' e célból és arra meghívjuk a darab szereplőit, a rendezői, hogy közösen értékelek. beszéljük meg a látottakat. Ezt a találkozót a dolgozóink már igen várják. Természetesen erre az ankétra meghívjuk és elvárjuk az Északma- gyarország munkatársait is. — Köszönjük »Képen. Ott leszünk (bm)
