Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
TassSramp, 1961. fehraár 26. \ fiSZ AKM AGY ARORSZÄG < Emlékezés I. P. Pavlovra Bár az élettan nem pótolhatja a föle letűnt, hiszen mások az élettan és mások a lélektan törvényei, mégis ■ma már elképzelhetetlen a pszichológia élettani, pavlovi alapvetés nélkül. ... A Iriologiu, as orvostudomány és a lélektan új korszakának alapjait rakta le. Munkásságának jelentősége természettudományi és világnézeti szempontból Darwin jelentőségével hasonlítható össze. Az agyvclö működésének megismerése forradalmi változást jelentett. ! Élettani irányzata, a nervizmus, mely az idegrendszer befolyásának bizonyítását a szervezet mind több tevékenységére kiterjeszteni igyekszik, a modern orvostudomány alapelvévé vált. Darwin ol vasása vonzotta a természettudomány, nagy elődje, I. M. Szc- csenov „A. nagyagy reflexei” című müvének tanulmányozása pedig az élettan felé. Szccsenov először helyezte d lelki működés tanulmányozását tisztán élettani alapokra, minden idealista nézettől mentesen, Pavlov útja a magasabbrendü idegmű- loödés kutatásáig, az emésztés élettanának vizsgálatán át vezetett. (Utóbbiért kapta meg 1904.-ben a No- bel-díjat.) Szecseivov és Pavlov elölt a. természettudomány megtorpant az agyvclö kutatásának kérdésében. A biológia itt egy másik tudománnyal határos, a lélektannal, u. pszichológiával, A régi lélektanban sok misztikus, idealista elmélet uralkodott, s még természettudósok is kijelentették, hogy a természettudomány a lélektan területén nem illetékes. Pavlov lerakta a materialista lélektan alapjait. Kimutatta, hogy az elő- agyal borító, úgynevezett szürke agy- I kéreg a tudat, gondolkodás, lelki működés szerve, s hogy az idegrendszer- ) töl független lelki működés nincsen. Pavlov az idegműködésben feltét- *• len és feltételes reflexeket különböztetett meg. A gerinctelen és az alacsonyabbrendű gerinces állatoknál a viselkedés főleg az öröklött, feltétlen reflexek formájában megy végbe, de megtalálhatók a fejlettebb gerinceseiénél és az embernél is, ahol a. belső szervek működését hangolják össze az úgynevezett alacsonyabb- rendű idegműködés keretében. A magasabbrendü gerinceseknél egyre nagyobb jelentőséget nyernek az úgynevezett feltételes reflexek, melyeket az állatok, de az ember is, az egyedi élet folyamán szereznek, melyek nem öröklődnek, nem állandók, s lehetővé teszik a változó életkörülményekhez való egyre magasabbrendü alkalmazkodási, A feltételes reflexek az ősi feltétlen reflexek alapján alakulnak ki és központjaik az előagy kérgében vannak. A feltételes reflexeket úgynevezett. jelzőingerek váltják ki. Az agykéreg működését nevezte Pavlov magasabbrendü idegműködésnek, melynek legegyszerűbb, alapvető működési formája a feltételes reflex. Pavlov feltárta a magasabbrendü idegműködés egymással összefüggő, dialektikus kapcsolatban levő alap- folyamatait. Kimutatta, hogy a viselkedés mindig az ingerlés és gátlás harcának eredménye. Az agykéregnek megvan a képessége a környezetből érkező ingerek finom megkülönböztetésére, analízisére, egyúttal a különböző ingerek egységes ingerré való összekapcsolására, szintézisére stb. - . » Bár kísérleteit állatokon végezte, eredményei, megfelelő értékeléssel, az emberi agykéregre is érvényesek. Pavlov kimutatta, hogy mi a közös az állati és emberi idegműködésben, és mi a. különbség. Ezt az 1. és 11. jelzőrendszerről szóló tanítiísában végezte el. Az állatok csak a leörnyezetböl közvetlenül érkező, az érzékszervekre ható ingerekre reagálnak. Ezeltet az ingereket nevezte 1. jelzőrendszernek. Ez megvan az embernél is, s a valóság közvetlen, érzéki visszatük- rözését teszi lehetővé, Az embernél azonban minőségi különbséget jelent az úgynevezett II. jelzőrendszer megjelenése. II. jelzésnek nevezzük a lti- mondott, vagy leirt. szavak jelentését, a beszédei, a nyelvel. A II. jelző- rendszer az I. jelzőrendszeren alapszik, a II. jelzések az I. jelzések szavakban kifejezett jelei. Ez a tanítása szorosan Icapcsolódik Engelsnek „A munka szerepe a majom emberré válásában” című müvéhez. Engels kimutatta, hogy a munka, a közösségben végzett tevékenység tette az embert emberré. A közösségben dolgozóknak mondanivalójuk támadt, s ez hozta létre a beszédet,, nyelvet. Pavlov a beszéd II. jelzőrendszer lényegének feltárásával jelentősen hozzájárult a marxista, ismeretelmélet természettudományos igazolásához'. A II. jelzőrendszer teszi lehetővé az általánosítást, a közvetlen valóságtól való elvonatkoztatást, a fogalomalkotást, az ítéletekben és következtetésekben mozgó, a valóságot mélyebben, hívebben tükröző gondolkodást, A gondolkodó ember nemcsak a valóság megmagyarázására, fogalmakban történő visszatiikrözé- sére képes, hanem a 'tudomány törvényeinek. felhasználása révén, át is tudja alakítani a.zt, a gyakorlattal összefüggésben. Pavlov tanítása fegyver a dialektikus materializmus kezében, az idealista tanítások elleni harcban, amelyek a testet és a lelki működést elszakítják egymástól, s a léleknek a testtől független, önálló lelet tulajdonítanak. Jelentősek Pavlov kutatásai az alvás és álom kérdésében, az idegrendszer típusainak megállapifásában is. Munkáját tanítványai folytatják. Tanítása megtermékenyítette az orvostudományt, annak a modern gyógyászat gyakorlatában nagy jelentősége van. Nemes emberi tulajdonságai lehetővé teszik, hogy különösen az ifjúság elé követendő mintaképül állítsuk. annál is inkább, mert. senki sem. volt nála nagyobb barátja az ifjúságnak. Óráira sereglett az ifjúság, mert. a szemléltető oktatást nagyon fontosnak tartotta. Szerette a fizikai munkái, a, sportot, az „izmok őrét”. Egyszerű, szerény, megértő volt, életerő, vidámság sugárzott belőle. E tulajdonságok a legmélyebb hazafisággal, a nép szere- tetével párosullak, A tudomány terén pontosságot, kitartást, követlcezetes- séget, a ^ tények hangyaszorgalmú gyűjtését és az elemzését követelte meg magától és munkatársaitól is. Pavlov a tudományban kezdettől .lógva materialista volt. A természet lényeihez való szigorú ragaszkodás dialektikus materialistává tette. A szovjet állam kezdettől fogva támogatta kutatómunkáját, Pavlov értékelte is ezt. így irt-: „ ... Bármit teszek, mindenkor arra gondolok, hogy amennyire erőin engedi, mindenekelőtt hazámat, a mi orosz tudományunkat szolgáljam. Ez adja számomra a legerősebb ösztönzést és a teljes kielégülést is.” 'J^anítása az emberiség közkincse lett, s lényege az általános műveltség szerves részévé vált. Nem lehet teljesértékű világképe annak, aki nem ismeri. Kovács Ferenc HÁROM TALÁLKOZÁS Egy rendőrségi ellenőrzés és tanulságai w. ifjúságvédelmi bizottság javaslata alapján még az elmúlt esztendőben született meg a Miskolc Városi Tanács kereskedelmi osztályának 390/1960. sz. utasítása a vcndéglátpipari vállalatok részére. Az‘ utasítás így szól: „Tel kell hívni a vendégek figyelmét, hogy este 22 óra után 16 éven aluli gyérmekckkel lévő szülőket sem SZ° Ugyanakkorán 36/1958. KI-U/BKM VII. lej. 30. 5-nak 2. bekezdése így szól: „13 éven aluliakat nyilvános helyen szeszesitallal kiszolgálA "küliin'íiü'zó iskolai, intézeti házirendek még szigorúbb meg kötöttségeket írnak elő a diákok számára. Az általános szabályok hiteimében 20 óra után diákok csak külön engedéllyel tartózkodhatnak az utcán, vagy nyilvános szórakozóhelyeken. ,, . Vajon ml a helyzet ezzel kapcsolatban a fiatalkorúaknál t.uo- stinkban? Találunk-e éjszaka diákokat, fiatalkorunkat „tiltott 1 lyeken. séikedésük is mértéktartó. Arcukat nem érinthette rn’ég borotva pengéje, fiatalok:. Iskolások minden bizony- nyál. A felszolgáló feltűnés nélkül hívja ki őket a folyosóra. Mint a megszeppent gyerekek, — kicsit csodálkozva, kicsit durcásan, egyikőjük enyhe vállrándítással lépnek hozzánk. Kiváncsiak is. — most mi lesz? — Diákok? — Én nem. .. csaik ok,. — mutat mentegetőzve a három „kisebbre” a íegderekasabb. Persze ő sem lehet több 19—20 évesnél. — Melyik iskolába járnak? — A Gépipari Technikumba. — Hány ad ikosok ? — Most végezzük a IV. osztályt. Kollégisták vagyunk. — Az iskola és a kollégium házirendje nem tiltja a kimaradást? — De igen ... nekünk ki maradási engedélyünk van éjfélig. Mutatják a papírt, a dokumentumot arról, hogy szavuk valóban igaz. Persze valami mégis sántít. A kimaradást a kollégiumból nem a ,,Hági sörözőbe” engedélyezték, hanem az iskolai klubestre. És itt álljunk meg egy pillanatra. Furcsa dolog az, hogy egy iskolai klubest éjfélig tartson. Furcsa annál is inkább, mert — mint ahogy már említettük, — az intézeti szabályok értelmében szülői kísérettel is csak külön iskolai engedéllyel lehetnek otthonuktól távol a diákok este 11 óra után. Ez igen helyes intézkedés. He- tfy.es az is, hogy klubesteket rendeznek a tanuló fiatalok számára, hiszen szórakozni, táncolni vágynak, különösen a 16—18 évesek. Annak a helyessége azonban már vitatható, hogy ezeket: az összejöveteleket éjfélig engedélyezik. Az pedig, hogy egyes diákok a klubest ürügyén nyilvános szórakozóhelyre térnek' be sö- rözni, — egyenesen helytelen. Márpedig megfelelő ellenőrzés nélkül, a kimaradás! engedéllyel a zsebükben erre számos csábító alkalmat, lehetőséget találhatnak. Második találkozás; Kétszeresen is második ez a találkozás. Tudniillik második ezen az estén fiatalkorúval, és második találkozás a kislánnyal is, akiről szó lesz. Kispipa eszpresszó. Zsúfolt, mint: mindig. A zenekar játszik. Csöppnyi Zárszámadó közgyűlés a Miskolci Nőiszabó Ktsz-ben Február 23-án a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Rákóczi utcai helyiségében tartotta évi zárszámadó közgyűlését a Miskolci Nőiszabó Klsz. A mintegy száz főnyi hallgatóság között ott láthattuk a szövetkezet régi dolgozóit, alapitó tagjait, a fiatalokat és a meghívott vendégeket. Egy munkás esztendő sikereit, eredményeit értékelték. — Évi termelési tervünk — mondotta Kocsis D. Ferenc elvtárs, a ktsz elnöke — 6 millió 200 ezer forint volt. E tervet törvénynek tekintettük s azt 713 ezer forint értékben túl is teljesítettük. Ez a mértékutáni munkákból, a konfekciókból, a fimint 1959-ben, így az elmúlt gazdasági évben is szép eredményeket értek el. A félévi értékelés alapján a szövetkezet elnyerte a „Kiváló Szövetkezet” címet s öt dolgozó részesült a „Kiváló szövetkezeti dolgozó” — kitüntetésben. Elmondotta, hogy a jövőben még többet tesznek a szakmai tudás, a szakmai képzettség fejlesztéséért, s hogy mielőbb felzárkózhassanak a fővárosi üzemek mellé, szabászaidat, részlegvezetői kei rendszeresen 'elküldik a budapesti divatbemutatókra. Felszólalt a szövetkezet, zárszám- adó közgyűlésén Koltai Zoltán elv- társ. a KISZÖV megyei elnöke is, A közgyűlés elnöksége nomkész konfekciókból és a bérmunkákból tevődik össze. A mértékutáni termelésben például a tervezett 3 és fél millió forinttal szemben, mintegy 4 millió forintos tervteljesítést ért el a szövetkezet. Termékeink — ezért különösen az 1, 4, 5, 6-os fióikok érdemelnék dicséretet — megálltak helyüket a Mo- dellházban, az Állami Áruházban és a földmű vessző vet keze teltben is. Kocsis elvtárs elmondotta, hogy mindenütt áttértek a minőségi munkára és a tavasszal bemutatott szöVetru- háknak nagy sikerük volt. A beszámoló örömmel állapította meg, hogy 1960-ban, a megrendelők egyetlen panaszt sem tettek és a divatbemutatókat mintegy 2 ezer érdeklődő tekintette meg. Az egyes üzemrészek munkájának értékeléséből kitűnt, hogy a helyes és ésszerű gazdálkodással, a jó munkaszervezéssel, valamennyi üzemrészleg megfelelt a kívánt követelményeknek. Bizonyítja ezt a különböző kereskedelmi vállalatok megelégedése. Az Állami Áruház vezetősége levelet is küldött a közgyűlésnek, megköszönve" a szövetkezet jó munkáját. A ktsz ' mérlegét Lenkei Zoltán főkönyvelő ismertette, majd Reich Lajosné, a szövetkezeti bizottság elnöke a ktsz-nél kialakult munka- versenyről beszélt. Elmondotta, hogy aki elmondotta, hogy 1960-ban a megye szövetkezetei mintegy 360 millió forint termelési értékkel gazdagították népgazdaságunkat. Az elmúlt három év során a Miskolci Nőiszabó Ktsz munkája is felfelé ívelt. Amíg 1958-ban 104, 1959-ben már" 207 és 1960-ban 384 ezer forint nyereséggel záriak. Elmondotta Koltai elvtárs, hogy ez a szép eredmény a dolgozók összefogásából, s a helyes irányítással született meg. Méltán illeti tehát elismerés a szövetkezet minden dolgozóját és elnökét. Koltai elvtárs be*, szélt a jövő nagy feladatairól is. További jó munkával, helyes gazdálkodással biztosítaniok kell az 5 éves terv sikeres teljesítését. A Nőiszabó Ktsz-hez hasonlóan a szövetkezetek legyenek a megye iparának erősségei. A vezetőség beszámolójához' többen szóltak hozzá, mondták el észrevételeiket. Mind a beszámolókból, mind a hozzászólásokból kitűnt: eredményes volt az elmúlt gazdasági esztendő a szövetkezeti dolgozók és a fogyasztó közönség számára is. A jól végzett munka örömével tartották meg ünnepi közgyűlésüket és elhatározták, hogy a következő dolgos hétköznapokon, az 1961-es évben, eddigi tapasztalataikat gyarapítva úgy -dolgoznak, hogy jövőre még gazdagabb zárszámadást tarthassanak. Boróczki Edit asztal mellett fedezzük fel korábbi ismerősünket, B. Katalint, amint éppen égj' zsiráf-sörrel telt poharat eme] az ajkához. Ö az a bájos, szókéba jú kislány, aki előző találkozásunk alkalmával sirt. Álékor két, a rendőrség által jól ismert nő. társaságában feketézett. Most?... — Velem van kérem! — áll mögé harciasán egy alig valamivel idősebb, pirosruhás nő. Aztán tovább csattog. — Csak nincs ellene kifogásuk, hogy a nővérével eljön szórakozni a HUGÓM? Mert ebbe aztán nemigen szólhatnak bele! — Mennyi idős a húga? — 17 éves. — És hány óra van most? — Háromnegyed tizenegy — mondja szusszantás nélkül-. — Az édesapja tudja, hogy itt vannak? Ismeri a kislány ifiultkorj „kalandját”? Nem. nem tudja. És mostmár valahogy szelídebb a hangnem. De a harcias nővér még most sem érti. Nem érti, hogy miért nem hozhatná el magával a bugát, mégha 10 óra elmúlt is. Személyes sérelemként fogadja az „incidenset”*. És mi sem értünk valamit. Tudniillik azt, hogy: a Kispipa eszpresszóban is kint. függ a szabály szerinti tábla, amely a 18 éven aluliak szeszesitallal való kiszolgálását tiltja. Ismerik az utasítást a fiatalkorúakkal kapcsolatosan. Sőt. A kisérőik- kel kapcsolatosan is. Ismerik a kislányt is, tudják: nem töltötte még be a 18 évét. Ennek ellenére a felszolgáló kiszolgálta őket... A nővérkét persze megnyugtatták: amit ö nem ért art majd az édesapjuknak, aki a Lenin Kohászati Müvek központi MEO-jában dolgozik — elmagyarázzák... Harmadik találkozás: A Hámor eszpresszóban már igencsak belemelegedtek a táncba. A sarokban gyermeknyi lány ropja a bu- gi-vugit Féltizenkettő. A. gyereklány fiatalos külsejű, csinos mamájával van itt. H. Ildikó. 15 esztendős. Édesanyja — H. Ferencné, — felháborodik. amiért beleszólnak” nevelési módszerébe. — Mi közük hozzá? Velem van es kész! Különben sincs éjszaka még. .,Csalt” féltizenkettő! — A gyerek jár iskolába?-— Igen. A Herman Ottó Gimnáziumba. Első éves. — S az iskolai szabályzat? — Dehát azt csak nem tilthatják meg, hogy a gyerek velem, az édesanyjával eljöjjön valahová?! Dühösen csodálkozik az édesanya. Csodálkozik, hogy „megtilthatják**. Különösképpen az iskolásoknak, diákoknak. Megtilthatják az iskolában, tilthatják egy városban, egy megyében és az egész országban is. Tilthatják. hiszen kell, hogy tiltsák, amig minden egyes szülő meg nem érti: fiatalkorú gyermekét nem a presszóban, éjszakai mulatóhelyeken kell nevelni. Nem az ottani életre, hanem egy nehezebb, de szebb, becsületes munkáséletre kell felkészíteni. S erre otthon, egészséges környezetben és egészséges körülmények között kell elindulü“., íróval Elöljáróban el kell mondani: örömnél tapasztaltuk, hogy Miskolcon tincsének súlyosabb problémák a iatalkorúakkal, különösképpen pe- lig az iskolásokkal ezen a téren. Bár íz ellenőrzésre — amelyen a rendör- iatóság illetékesein kívül gimnáziumi tanár is resztvett — közvetlenül fizetés utáni szombat estén került sor, ,18 éven aluli és iskolás fiatalokkal csak elvétve, alig két-három helyen találkoztunk 22 óra után. Első találkozás: A „Hági söröző" zsúfolásig tömve, zabád ’asztal sehol. A két helyiség- sn tisztaság uralkodik, a füstöt ’.ónban vágni lehelne. Nehezen „tá- kozódunk” a vendégek között. Az- n szinte egy szene figyelünk fel az yik asztalra. Négy' fiatalember ül ellette, előttük egy-egy. pohár sör. ég • ajig-alig fogyasztottak belőle, tözelük az első pillantásra is ele- í«, modern, de nem ízléstelen. ViI P. PAVLOV 1936 február 27-én, 1 * 25 éve hunyt el a Szovjetunió és as egész emberiség egyik legkiemelkedőbb fiziológusa, élettantudósa, (1849. ssept. 14-én született Rja- zanban.)
