Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

4 ESZAKMAGTARORS25AG Szombat, 1961. február 55. tmm 9mám Javul a betegellátás, enyhül a zsúfoltság Qegíjzetek Uj megyei rendelőintézet nyílik Mindönki, aki megfordult már a megyei rendelőintézetben, tudja, hogy u megyéből és a varos egy ré­széből érkező betegek mindig zsúfo­lásig töltik a folyosókat, s a kezelés­re szorulóknak sokáig kell várakoz- niok, amíg sorrakerülnek, A szakor­vosi ellátásban mutatkozó nehézsé­gek most végre .megoldódnak, leg­alább is nagy részben. Március 1.-én megkezdi működését a Szentpéleri- kapui egészségügyi központban az új megyei rendelőintézel. Ezzel kapcsolatban fordultunk né­hány kérdéssel dr. Naményi László­hoz, a megyei rendelőintézet igazga­tójához. — Mennyiben enyhíti a zsúfoltsá- f/ot az új rendelőintézet'! — A Széntpóteri-kapui intézetnek — válaszolta dr. Naményi László — elsősorban a vidéki betegek- ellátása lesz a feladata. Valamennyi vidéki biztosítottunk és azok családtagjai az új rendelőintézetbe járnak ezen­túl, a Csabai-kapui pedig teljes egé­szében 'a Miskolc I. és IV. kerület betegeinek rendelkezésére áll. Ezt a területi beosztást szigorúan be kell tartani, s akkor a zsúfoltság való­ban enyhül, ha azt még nem is mondhatjuk el, hogy a kérdés telje­sen megoldódott. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a megyében a termelőszövetkezetek szaporodásá­val erősen felduzzadt a biztosítottak száma is. Az új rendelő végered­ményben u legjobb időben kezdi meg működését y— Mennyiben javu-l a betegellátás az új rendelőintézet létrejöttével? — Az új megyei rendelőintézetben valamennyi szakorvosi rendelés meg­található. A legkorszerűbb orvosi gépek, műszerek, berendezések segí­tik a betegek minél jobb, minél tö­kéletesebb ellátását. A nagy egész­ségügyi központnak, amely a Szenl- péteri-kapuban részben. már kiala­kult, részben ezután fog kialakulni, a rendelőintézet egyik legkorszerűbb része lesz. Okvetlenül komoly fejlő­dést jelent, hogy a szakorvosi órák száma 52 órával gyarapszik. Bár még ez sem fog minden igényt kielégíte­ni; de nyugodtak vagyunk, mert az Egészségügyi Minisztérium még ez évben létrehoz egy rendelőintézetet Edelényben, s ez majd újabb köny- nyebbséget jelent a munkában. — Nem lesznek nehézségek a ren­delőintézet megindulásakor? — Mindent megtettünk, hogy' mi­nél simábban és minél hamarabb menjen a vidéki betegek átirányítá­sa. Körzeti orvosainknak külön kör-♦ levelet küldtünk, amelyben közöltük* a szükséges tudnivalókat. A rendelő-? intézetben az egyes szakrendelések? pontos idejét is , megállapítottuk, s? ezt is közöltük a körzeti orvosokkal, j hogy a vidékről beutazó betegek mindig tudják, mikor van rendelés, s esetleg ne jöjjenek hiába. Termé­szetesen az első időkben minden .in­tézkedéstől függetlenül^ előfordulhat­nak zavarok, félreértések, hibák, sí ezért szeretnénk, ha minden beteg,? aki valami hiányosságot észlelt, vu-í lamivel nem volt megelégedve, fel-* keresné az igazgatóságot, hogy tud­junk javítani a dolgon. Ez nemcsak* a betegeknek, hanem nekünk is nagy* könnyebbséget jelentene. Március 1-én tehát megnyílik az új megyei rendelőintézet, s ezzgl — minden valószínűség szerint — javul a betegellátás, kényelmesebb lesz a kezelésre járók dolga, vagyis a me­gye dolgozói ismét nyertek az új in­tézménnyel. Megyei mezőgazdasági konferencia magyar—szovjet mezőgazdaság! napok alkalmából Hazánkban immár hagyományossá váltak a magyar—szovjet mezőgaz­dasági napok, amikoris a magyar szakemberek mind jobban megisme­rik a szovjet mezőgazdaság eredmé­Könyvespolc MEZEI ANDRÁS: TORLÓDÓ IDŐ Mezei András közvetlenül az el­lenforradalom után jelentkezett fia­tat költőink sorában. Szilárd kom­munista meggyőződésről valló, új formákkal bátran kísérletező versei­ből a „Tüzlánc” című antológia adott először ízelítői. Azóta Mezei lírája átment a belső érlelödés és a. formai tisztulás igen jelentékeny és a jövőre nézve is sokat ígérő folya­matán. Verseiben ma már széles té­maskálán nyilatkozik meg világné­zete, és gyermekkorának súlyos em­Ä kontinensek mozgása A kutatások azt bizonyítják hogy kontinenseink a Föld forgása követ­keztében nyugat felé és az Egyenlítő felé tolódnak el. Grönland például évente 36 méterrel távolodik Euró­pától. A Washington és Párizs közti távolság egy év alatt körülbelül négy méterrel lesz nagyobb. 1926-tól 1933- ig Buenos Aires 15 métert „utazott” nyugat felé. A szárazföld különböző részei füg­gőleges irányban is mozognak. Egyes részek lassan a tengerszint fölé' emelkednek, mások lesüllyednek. A partmenti vizek elnyeltek néhány ősi városi és kikötőt a Földközi-ten­ger, a Fekete-tenger, a Perzsa-öböl partján. A Skandináv-félsziget el­lenben évente a tengerszinthez vi­szonyítva egy métert emelkedik. lékei, vagy akár finotnrajzú tájver­sei éppúgy kommunista embersé­gét tükrözik, mint gyengéd hangú, gazdag érzelmű szerelmi és Családi lírája. Verseinek első. önálló gyűjte­ménye öt ciklusból áll. Köztük a „Bolygatott időnk” és a „Memento” adja a. kötet domináló Urai fejezete­it. Az előbbi ciklus Mezei András politikai költeményeit és a munkás- osztály mai életét kifejező verseit tartalmazza, az utóbbi ciklusban a fasizmus szörnyű — gyermekként át­szenvedett — emlékeit idézi örök emlékeztetőül a költő, majd az el­lenforradalom képeivel zárja, le ezeknek, a verseknek a sorát. A kö­tet három másik ciklusa: a szerelem, a magánélet, a belső emberi problé­mák verseit sorakoztatja fel. A poli­tikai költeményeit súlyosabb tema­tikája ezekben a-versekben nyeri el az egyéni közvetlenség sokoldalú és teljesebb hitelét. Mezei András mai fiatalabb korosztályú költőink élvo­nalába tartozik, gz új utak, új törek­vések ígéreteivel teljes, s egyben hi­teles összefoglalója a költő és nem­zedéke eddig megtett művészi, em­beri útjának. (Szépirodalmi Könyv­kiadó.) 1'énzen veti kitüntetés (1 ? ) jVIugy meglepetés volt. Sokáig ” emlékezetes marad az az este, amint ott állt a többszáz ember előtt, szemben az elnöki asztallal, s kissé mégilletödötten, de büsz­kén, jóleső érzéssel szívében, át­vette a piros dobozba zárt kltttn- ■ tetést, Őszintén szólva nem nagyon figyelte, de azért hallotta, az ün­nepség elnökének szavait. Az ünnepséget követő banketten: százan szorongattálc a kezét, s azonnal a mellére tűzték a kitün­tetést, — Milyen szép, hogy illik a mel­ledre, s ha valaki, akkor le igazán megérdemelted. Mindig, tiszta az üzleted, kedves vagy mindenkihez. Gratulálok barátom, őszintén gra­tulálok! Ezt is megérdemelted, bár ’van már kitüntetésed nem is egy. — így beszéltei:. a Darálok, a. kollé­gák., a kartársak. Otthon is nagy elismerést . és nagy feltűnést, keltett persze a ju­talom és a kitüntetés. Gratulált a feleség, gratulállak a vevők és mindenki egyhangúlag megállapí­totta, hogy ha valaki, akkor ö megérdemelte ... így telt. el a gra­tulációk, meleg kézszorítások kö­zepet te három nap. A meglepetés a negyedik napon érte. Piruló arccal, olyan sírva- mosolyogva. papírszelettel a kezé­ben lépett be az üzletbe a vállalat egyik adminisztrátornöje. — Üdvözlet elvtársnő, no mi jól hozott? — fogadta. — Nem is tudom, kinek mutas­sam. vagy kinek mondjam meg. Ili van egy levél, azaz' egy nyugta, fin nem tartom helyesnek, de a. központ, a felsőbb szerv . . . Szóval, nézze meg szaktárs!... Átvette a. levelet. Sokáig nézte. Elolvasta kétszer is Először nem hill a szemének. Talán meg is csípte magát, nem alszik-e. Nem aludt. Ott állt kezében a papírral és a papíron is ott állt kifogástala­nul gépelve a. szöveg: „Az X hónap X-edik napján át­vett Kiváló dolgozó kitüntetésén fizessen készpénzben 28.50 forint, azaz Huszonnyolc forint 50 fillért. Üdvözlettel __sib.” K ezében remegett, a papír. Nem tudta elhinni. Fizetni a kitünteté­sért? Olvasott, képzett ember lé­vén, hosszan kutatott, kuszáit kép­zeletében, hasonló eseteket keres­ve. Emlékezett is. valahol olvasta már. hogy egyesek.pénzen vettek kitüntetést, Ha jól emlékszik. Fran­ciaországban történt és a sajtó nagy botrányt csapolt belőle úgy, hogy a kitüntetést vissza, is vonták. Persze ez más eset, egészen más. Mégis, kissé furcsán fest., hogy va­lakit a jó munkáért kitüntetésre érdemesítenek', s utána kérik a ki­tüntetés árát. Őszintén szólva elő­ször úgy határozott: visszaadja o kitüntetést. Azonban a felesége unszolására és az adminisztrátornő megjegyzésére, hogy: — Ne tegye éppen maga. hiszen mások már fi­zetlek —. odaadta a huszonnyolc ötve net. Am, ha őszintén akar be- ■ szelni — és nem szeret másként — akkor még ma is bevallja nemcsak önmagának, de másoknak is. hogy legszívesebben visszakérné azt a huszonnyolc ötvenöt és koccintana az árá ból valakivel a. további Jó munkára és sikerekre. Nem tudom, ki hogy van vele. lehet töprengeni, gondolkodni a történteken, de úgy érzi az ember: neki van igaza! Bocsánat egy pillanatra. Most tűnik fel a leirt sorok ‘elolvasása után, hogy név. nevek, helységne­vek sehol sem szerepelnek. És so­hase igazi, sohase jó a kitalált tör­ténet, Ezért, ha valakit a név, a vállalat neve érdekel, érdeklődjék a Szövetkezetek Megyei Szövetsé­génél. Tahin ott szolgálhatnak né­mi felvilágosítással!... Barcsa Sándor nyes módszereit. Számos parasztkül­döttség látogatott már cl a Szovjet­unióba, s hazánkban is nagyszámúi szovjet szakember ismerkedett a me-1 zőgazdaság kultúrájával, helyzetével.! Ebből'az alkalomból megyénk me-t zőgazdaságának szakemberei: tsz-? elnökök, mezőgazdászok, a járási la-? nácsok és pártbizottságok vezetőt szakemberei konferenciára gyűltek* össze február 24-én a megyei tanács* dísztermében. A konferencia elnöke,» Csege Géza elvtárs, a megyei párt-, bizottság mezőgazdasági osztályának? vezetője meleg szavakkal köszöntőt-? te a résztvevőket, az elnökség sorai-1 ban résztvevő dr. Máté János élv-X táisat, a 1 öldmüvelésügyi :VIinlszt$ 4* #**.**«. 4 *í„t,**iy<* »♦*.« •♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦*♦»»* rium helyettes' főigazgatóját, dr. Bodnár Ferenc elvtársat, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Bonta Lajosné elvtársat, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkárát, s az el­nökségben helyet foglaló többi ven- dégel. Csege elvtárs bevezető szavai után dr. Máté János elvtárs tartott elő­adást „Az Országos Konferencia anyagának és eredményeinek ismer­tetése” címen. A konferencia másik előadója ■ Busznyák András elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osz- íályának vezetője volt. Előadásában foglalkozott több országos jelentősé­gű mezőgazdasági kérdéssel, a me­gye termelőszövetkezeteinek sajátos problémáival. Az előadásokat hozzá­szólások, vita követte. Az előadások szüneteiben a résztvevők érdeklő­déssel lapozgatták a Könyvterjesztő Vállalat. 180. számú boltjának mező- gazdasági szakkönyveit. Az előadások és a vita részlete­sebb ismertetésére még visszatérünk. Picasso 60 méteres faldekorációja Pablo Picasso a barcelonai építé­szeti kollégium részére új íaldekorá- eiót alkotott. A dekoráció 60 méter hosszú és 4,5 méter magas lesz. Pi­casso barcelonai és kataloníai nép­szokásokat ábrázoló rajzait ráfény­képezik a homlokzat betonjára, majd egy norvég találmány alkalmazású­val, homokfröccsentő gépekkel feje­zik be a munkát. Látogatás a 3~as számú házkezelőségnél Naponta — de különösen szerdán — sokan felkeresik a miskolci 3-as számú házkezelőségel. Szerda a „hajrá-nap”, ekkor van félfogadás. Ilyenkor aztán egymásnak adják a kilincset a panaszosok. Zúg, zsong az egész iroda. Egyszerre többen is mondják panaszukat, mert minden asztalnál más és más veszi lel a jegyzőkönyvet. Az egyik fél tűzhe­lyet igényel, a másik a bergmanozást .sürgeti, a harmadik parkettjavítást kér, a negyedik pedig esőrepedés mi­att reklamál... Vannak, akik csak úgy, piacra menet, vagy onnan jövet benyitnak az irodába és sokszor nyomdafestéket nem tűrő hangon korholják az iroda dolgozóit, mert még mindig nem kapták meg azt. amit igényeltek. A minap szemtanú, voltam. Csak néhányan voltak jelen, de valóságos hangzavart csaptak. Alig lehetett ér­teni a szavukat. Volt, aki még az asztal lapját is verte mérgében. Ritka perc, amikor csend honol a házkezelőségen. Pedig ezt annyira óhajtják az ott dolgozók, mint a nö­vény a napfényt és. a vizet. Ott jár­tamkor sikerült egy ilyen percet ki­Nyáron egy alkalommal kinnjártam a bará- tcrminal Perecesen. Vasárnap este lévén, a szabad­téri színpadon vidám, zenés műsort, adtak. Már messziről hallatszott az ének és a zene. Arrafelé tartottunk, hogy nézelődjünk egy kicsit. A néző­tér teljesen zsúfolt voll, a padok mellett is sűrű sorokban tolongtak az emberek és nagy lelkese­déssel fogadtak, újráztattak minden egyes számot. Valahogyan mi is bepréselödlünk közéjük. Az egyik énekszám után halkan közöltem barátom­mal véleményemét, amely nem volt éppen el­ismerő. Halkan 'közöltem, mégis egyszerre leg­alább öten fordultak felénk, olyan félreérthetet­len tekintettel, amiből a következőket lehetett kiolvasni: ez a mi kultúr csoportunk, amit ők csinálnak, az jó. Mi szeretjük őket, és elvárjuk, hogy aki idejön, az is szeresse és tapsoljon nekik. Vagy pedig menjen másüvé. Most, hogy megint ellátogattam Perecesre, újra. valami ilyen érzést tapasztaltam. Ezek az emberek valóban a magukénak lud,nah itt min­dent: a: kultúrcsoportot, a. könyvtárat, a klubot, szívesen járnak a. rendezvényekre, ép valami sajátos, féltő szeretettel beszélnek . a perecest színjátszókról, zenészektől, láncosokról, általában mindenről, ami az itteni kultúráiéihoz tartozik. Csak néhány képet szeretnék felvillantani u klubból: A könyvtár a. leora esti órákban már kezd benépesülni. A leterített asztalok mellett újságba mélyedő emberek ülnek, az egyik sarokasztahuíl a katalógusban böngész három fiatal. Néha vala­melyikük bekiált a könyvtárba: — „És Anna Frank naplója?” Onnan pedig válaszolnak: „Meg­nézem,” — Később újra: „Thomas Manntóí vagy Stendhalltól?” — „Igen. megnézem.” A könyvtár vezetőjével egy idős ember be­szélget, A perecesi bányászklubban — Tudja, hány könyvet olvastam, én már el innen? Éppen tegnap számolgattam magamban súlyra mérve is van már legalább egy mázsa. Csak valahogy vámot né kérjenek utána ... Na. de nem is tudom■ már, mit vigyek most ki. — Talán... — a vezető egy címet mond. — Azt most hoztam vissza, ki is vitték már. — Akkor pedig... — s egy másik cim követ­kezik. — A, azt a régit? Az 1882-es kiadású. Még ha újabb lenne ... Na mindegy, majd később válasz­tok egyet. — És Szalánezi Vilmos bácsi, az egyik legszorgalmasabb olvasó átballag egy másik szo­bába. Nagy a forgalma ennek a 6000 kötetes könyv­tárnak, hiszen a Perecesen élő embereket innen látják el könyvekkel. Zádorl Imre könyvtárvezető szerint egy-egy kölcsönzés alkalmával átlagban mintegy 350 könyvet visznek ki. A biliárd-szobában is összegyűlt már körül­belül 15—20 ember. Némelyek römicsatát vívnak •— kellő létszámú kibicelövel —, mások a biliárd­asztal körül szurkolnak. Legtöbben a televíziós szobában vannak, ahol az előadást figyelik. A söntés előtt is álldogálnak néhányan, akik talán még azzal sem akarják fárasztani az igen udva­rias és gyors felszolgáló személyzetei, hogy a belső terembe vigyék utánuk a. pohár sörüket, hartem rögtön itt még „melegében” átveszik. Be egy ízléses kis presszót is berendeztek nemrégi­ben, ahol az esti órákban nehéz üres helyet ta­lálni. Igaz, az apró székeik nem váltanak ki egy­öntetű, elismerést; gyakran ad’ másféle, „elisme­résre” okot,' ha egy-pgy megtermetlebb ember a következmények miatt a tervezőt, emlegeti — de azért megszokják ezt is. Ha egy presszóba ilyen felszerelés kell, ám, legyen. Lentebb, a, vasút mellett is vau egy nagyobb helyiség. Itt, próbál a 40 tagú zenekar, most dr. Bánhegyi László karnagy vezetésével. A zenekar tagjai természetesen perecesiek és „mclósok”. A színjátszó csoport, is nagyon gyakran pró­bál, Igaz, nincs megfelelő helyiségük, de annál inkább értékelly.tö. hogy olyan művészegyüttest, tudtak összekrfoácsolni, amelyet már nem kell bemutatni. Mi újság most az együttesnél? — Készülődünk a Miskolci Munkás Színjátszó Napokra — mondja Zudla Pál rendező, aki a művészeti együttes vezetője. — Három rövidehb színdarabot tanulunk, ezekből valamelyiket ül mutatjuk majd be Perecesen, a, másik kettőt pedig Miskolcon. Aztán arról beszél, hogy az együttes tagjai, milyen lelkiismeretesen dolgoznak. Nemcsal: most. a. márciusban sorra kerülő Miskolci Szia- látszó Napokra készülődnek lelkiismeretesen, ha­nem. általában is. Egy kis helyiségben próbálnak, ahol ők maguk fülének be. Kényelmesnek egy­általán nem lehet mondani, még megfelelőnek sem. Egyelőre azonban nincs más. Mégis sok a látogató. Az eredményről pedig már érdeklőd­nünk sem kall, hiszen a perecest együttes az ön­tevékeny csoportok élvonalába tartozik. Közben az asztalunkhoz újabb és újabb em­berek jönnek. Zudla Pali bácsi mindig elmondja azt is, hogy legutóbb milyen szerepben mit alakí­tott tz illet# és milyen sikerrel. Látszik: ö is büszke tanítványodra. Mint ahogy a perecesiek büszkék a maguk kul Hírcsoport, jára. Friska Tibor fogni, ez alatt mondta el a hivatal vezetője az alábbiakat: — Sokan nincsenek semmire te­kintette]. Türelmetlenek, veszeked­nek, kiabálnak, sőt egyesek még fe­nyegetőznek is. Mit tehetünk? Csak azt és annyit adhatunk, amennyit a rendelkezésünkre bocsátanak. Jelen­leg .is többen igényelnek asztalos­munkál, Az igényeket nem tudjuk kielégíteni, mert a mühelynok nincs elég anyaga. Tűzhelyre is például több mint kétszázan jelentették be kérelmüket, ezzel szemben a múlt hónajjban is csak 18 darabot kap­tunk. A keveset nehéz elosztani. S emiatt számtalan esetben rágalmaz­nak bennünket. Azt mondják, hogy a „barátokat” részesítjük előnyben. Pedig nem igaz. .A lehetőségekhez mérten igyekszünk megoldani min­den problémát.' Figyelembe vesszük a szociális helyzetet Is. A múlt év­ben például 5000 igénylést adtak be hozzánk, s mindössze százötvenet nem tudtunk teljesítőm'. Az elmaradt ti gyeket mos t •• i n tézzü k. Alig mondta cl a házkezelöség ve­zetője'ezeket a szavakat, már kopog­tak is az ajtón. Újabb panaszos ér­kezett, de ezt már nem hallgattam ^meg. Deák Jenővel, a házkezelöség jműszaki ellenőrével „terepszemlére” ‘indultunk. A Gizella utca 20. szám alatt Csí- zik Lászlóéihoz nyitottunk be. Ép­pen padlózást végeztek a munkások. — Ügyes emberek — mondta Csí- zikné. — Heggel kezdték, s már csak­nem kész az egész szoba padlózata. De nein így vélekedett az ugyan­csak a Gizella utcában lakó özvegy Poprádi Károlyné. — Tíz éve kérem, hogy javítsák meg a parkettot, de engem mindig elkerülnek. Egy másik lakásban Koza Péterné elismeréssel beszélt a házkezelöség munkájáról Hasonlóan nyilatkozott Tief Gézár csabai lakos, Molnár Andrásné a Felszabadítók útjáról, Horváth József a Lévay utcából. Többen panaszkodtak. És az is igaz, hogy jogos az igényük. Egyszerre azonban mindenki problémáit néni tudja kielégíteni a házkezelöség. Meg kel! ezt érteni apnál is inkább, mert a múlt társadalom igen siral­mas állapotban lévő épületeket ha­gyott ránk „örökségül”, (török) Értesítés A Vasutasok Szakszervezetének vezető­sége értesíti a MÁV n5rugdíjasokat, hogy március 1-től minden szerdán 8—12 óráig fogadónapot; tart a miskolci Gömört Pá­lyaudvar szakszervezeti bizottságának helyiségében. A fogadást Lengyel Gyula MÁV ftrws* dij^s tartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom