Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

Péntek, 1961. február 3. ESZAKMAGS ARORSZAG 3 Hozzászólás A termelés pártellenőrzéséről Minden társadalmi rendszerben az uralkodó osztály ha­tározza meg a termelést. Ez a kapi­talizmusban a kizsákmányoló osztály érdekének megfelelően történik. A. proletárdiktatúra időszakában, a megváltozott viszonyoknak megfele­lően szükséges, hogy a termelés az uralkodó osztály, a munkásosztály érdekeinek megfelelően alakuljon. A munkásosztály erről a jogáról nem mondhat le. A munkásosztálynak, hogy meg­felelően tudja irányítani és vezetni a népgazdaság egészét, feltétlenül szük­sége van a marxista—leninista pari­ra. A marxizmus—leninizmus alap­vető tanítása, hogy párt nélkül, a pártvezetése nélkül a munkásosztály nem vívhatja ki, nem tarthatja meg a politikai hatalmat. A párt vezetése nélkül nem lehet felépíteni a szocia­lista társadalmat. A párt vezető szerepe a hatalom kivívása után nem csökken, ellen­kezőleg, növekszik. Növekszik, mert a pártra hárul a. feladat, hogy az osz­tály harcot vezesse, az országot kor­mányozza, a nép jólétéről gondos­kodjék. Ezek nagy felelősséget jelen­tenek a párt számára. Ezek a felada­tok nem mások, mint a szocializmus építésének feladatai, ezt pedig a pártnak vállalnia kell és vállalja is. pír A/ fakad, hogy tiszta párt­C.DDOI munkáról — mint az el­lenforradalom alatt akartak egyesek — nem lehet szó. A párt szervezeteit, ezzel a párt munkáját tehát elsősor­ban a termelés területére kell össz­pontosítani, mivel a gazdaságos ter­melés az alapja a dolgozók életszín­vonala állandó emelésének. A párt vezet és közben a proletár- diktatúra minden funkcióját alkal­mazhatja. (Időnként egyik vagy má­sik előtérbe kerülhet.) Ez a megálla­pítás tehát vonatkozik gazdasági munkákra, ezen belül a termelésre is. A termelés pártellenőrzése nem a szó szoros érte­lemben vett ellenőrzést jelenti, ha­nem a tulajdonviszonyok megválto­zása következtében a gazdasági szer­vező, irányító munkát is magába foglalja. Ilyenformán a termelés pártellenőrzése, tartalmát tekintve több az ellenőrzéstől. Ha az elmondottak alapján vizs­gáljuk a párt végrehajtó bizottságá­nak, valamint alapszervezeteinknek munkáját, tartalmát tekintve jónak kell megítélnünk. A párt végrehajtó bizottsága nem elégszik meg a gazda­sági-műszaki vezetők egyszerű be­számoltatásával. ami igen leegysze­rűsítené a termelés partédén őrzésé­nek tartalmát. A végrehajtó bizott­ság általános munkamódszerévé vált, hogy egy-egy termeléssel összefüggő problémát előzetesen brigád vizsgál meg. A megvizsgálandó terület ve­zetőjét, akkor is meghívjuk a vb ülésére, iia nem párttag. Ezzel a végrehajtó bizottság egy-egy téma vizsgálatánál nem elvontan tárgyalja meg a napirendet, hanem a végre­hajtó személy is el tudja mondani tapasztalatát. A termelési viszonyokban végbe­menő változás érezhető a termelés pártellenőrzésében is. Módszereink között újnak kell tekinteni, ami 1060-ban az év utolsó negyedévében történt. Pártbizottsági ülésen tár­gyaltuk meg a tervteljesítés állását, valamint az év hátralévő hónapjai­ban elvégzendő feladatainkat. A pártbizottsági ülés az ismertetett ne­hézségeik után úgy határozott, hogy a lemaradásunkat az alapanyag kellő biztosításával lehet behozni. Ezért szükséges, hogy az alapanyagot szál­lító vállalat pártbizottságával, vala­mint a minisztériumi pártszervezet vezetőinek bevonásával kérünk segít­séget. Az üzemi végrehajtó bizottság a pártbizottság határozatának eleget tett. ami után érezhetően megjavult az alapanyag ellátásunk. Ennek az intézkedésnek az eredménye lett, hogy az éves tervet túlteljesítettük. A termelés pártellenőrzése legfon­tosabb területének az alapszerveze­tek és pártcsoportok termelésellénőr- zési tevékenységét tartom. A gazda­ságos termelés végrehajtása itt dől el, ezért fontos a pártcsoportok, alap­szervezetek tevékeny munkája. A vállalat területén itt nincs minden rendben. Nem tudtuk egyes alapszer­vezeteinknél éivényre juttatni, hogy a legfontosabb gazdasági tennivalók­kal kell foglalkozni és helyes határo­zatokat kell hozni. Általános hiba­Alapszervezeteink ként mutatkozik, hogy a többé-ke- vésbé elfogadható határozatokkal több gazdasági vezető nem törődik. Pártszervezeteink pedig annak vég­rehajtását nem kellően ellenőrzik, a mulasztókat nem vonják felelősségre. vezető­ségei nem törődnek kellően a pártcsopor- lok termelés ellenőrzésével. A gyakorlati élet viszont azt bizonyítja, hogy a termelés különböző problémáit — főleg nehézségeit — elsősorban azok a párttagok látják, akik közvet­lenül végzik a munkát. A termelést akadályozó és gátló körülményeket ezek az elvtársak tudják leginkább felfedni és megszüntetni. A termelés párlellenőrzése tehát nem csupán a különböző szintű párt­szervek és szervezetek vezetőségei­nek értekezéseitől függ, hanem attól, hogy a kommunisták ezért külön- külön milyen tevékenységet fejtenek lei. Tapasztalható olyan jelenség, hogy pártszervezeteink vezetőségei na­gyobb felelősséget éreznek a terme­lésért, mint a gazdasági vezetőink. Ezen változtatni kell. A gazdasági vezetők felelősségérzetét emelnünk kell, mert csak így valósíthatjuk meg feladatainkat. A VII. pártkongresszus által meg­szabott feladatok végrehajtását csak­is a helyes termelés-pártellenőrzós betartásával lehet végrehajtani. utasitga- tás nél­küli szervező, irányító, ellenőrző munkát jelent.. Gazdasági vezetőink pedig maradéktalanul hajtsák végre a határozatot. A gyakorlati életben nehéz meghatározni, hogy párt- szervezeteink meddig és milyen mó­don avatkozzanak a termelés oroblé- máiba. A gyakorlati végrehajtás ér­vényesítését azonban feltétlenül meg kell hagyni a gazdasági vezetőknek. Pártszervezeteink a gyakorlatban egyre jobban, helyesebben végzik feladatukat, ami biztosíték ötéves tervünk teljesítésére. Mrva József. a Sajóbábonyi Vegyiművek pb. titkára. Védekezés a fagy ellen tg­Ez parancsolgatás,' Egyenletesen termel a Farkaslyuki Bányaüzem A nehézségek ellenére is teljesí­^ telte 1960. évi tervét a Farkas- lyuki Bányaüzem. Pedig az év ele­jén úgy indultak, hogy 2563 tonna szén adósságuk volt a népgazdaság­gal szemben, s egy sor belső dolog akadályozta a termelést. A front vi­tele szinte emberfeletti munkát igé­nyelt. Állandó volt. a vízbetörés. A Kossuth-tárón is nem várt, súlyos geológiai, viszonyok jelentkeztek. Bányatűzzel is vesződtek. Ennek el­lenére az üzem nemcsak teljesítette, de az év végére 2617 tonnával túl is teljesítette a tervet. Hogyan volt ez lehetséges? Az üzemvezetőség szilárd vezetési gyakorlatot honosított meg. Munka­naplót vezetlek minden munkahe­lyen. E naplókba az ellenőrzés so­rán az aknász feljegyezte az utasítá­sát. Így lehetővé vált mindenki szá­mára az ellenőrzés: végrehajtotta-e. a ♦ csapat azt, amit az aknász előirt f számukra. ' Hatékonyabb lett a termelési ági-', táció is. A párt és a szakszervezet', minden égető probléma megoldása-', ban kérte a bányászok segítségét. Jól. ■mozgósítottak. Egy példa: tavaly', augusztusban már mindenki úgy', könyvelte el, hogy nem teljesítik a. tervet. A lemaradás .96 vagon volt. A pártszervezet négy nappal a hó vége' előtt minden munkahelyen röpgyú- lést szervezett, és ismertette a bányá-: szókkal a helyzetet. Kedvezően alakult az összüzemi, teljesítmény is. Az egy főre eső tér-', mclés az 7959. évihez viszonyítva 13. kilóval emelkedett. Javult , a. minő-, ség. 3240 kalóriáról 3310 kalóriát si-'. került elérniük. Ez természetesen', ’nagyban befolyásolta az árbevételi tervet is. Egy tonna szén összbevé­telt terve 303,60 forint volt. Ezt' 310,40 forintra javították. Szép eredményeket értek el az anyagtakarékosság vonalán is. 896, köbméter bányafát takarítottak meg. Ebből újra felhasznállak 156 köb­métert. a TH-gyűrük visszarablásá- val. és újbóli beépítésével 848 ezer forintot jövedelmeztek. Fövágalhajlási tervüket 113, az tlsszvágathajtási tervet pedig 120 szá­zalékra teljesítették. Közel 14 kilo­méter vágatot hajtottak ki az elmúlt esztendőben. Jelenleg tehát 42102 méter nyitott vágat van, amelyből csaknem 30 kilométer korszerűen van biztosítva. jl/lindez alapját képezi az 1961-es L 1 cv feladatai teljesítésének. Az üzem napról-napra eleget tesz az előírásnak. Igaz, hogy az ez évi terv 11 százalékkal kevesebb a múlt évi­nél, de ez évben fel kell készülniük a jövő évi munkára. A mostani 71 vagon tervvel szemben 1962-ben 96 vagon szenet kell adniuk naponta. A januári hónapot 108 százalékos eredménnyel zárta az üzem. És a vállalást is szépen teljesítik. Az első negyedévben 200 vagonnal több sze­net ajánlottak fel terven felül. Ebből csupán egy hónap alatt már 160 va­gon szenet adtak. Örvendetes tény, hogy sokat javult a munkafegyelem. Az elmúlt hónap­ban jóformán alig fordult elő fegye­lemsértés. Minden dolgozó verseny­ben áll, és a verseny eredményét na­ponként olvashatjuk a hirdetőtáb­lán. A farkaslyuki bányászok nemcsak a tervek teljesítéséért éreznek fele­lősséget, hanem a falu fejlődéséért is. Az ö munkájuk és fáradozásuk eredményeként két község. Lénárd- daróc és Sáta dolgozó parasztsága az ősz folyamán a szövetkezet útjára lépett. Jóleső, nyugodt érzés fogja hatal­mába az embert, amikor a farkas­lyuki bányászok munkájáról hall. Derék, jól összeszokott kollektíva fogott egybe, amely képes lesz na­gyobb feladatok megoldására is. Török Alfréd r▼▼▼▼▼▼»ffffffwwwwwwwwww Téli, védő-ruhába „öltöztették” a Nagymiskolci Állami szirmai gyümölcsfáit. Gazdaság Uj technológiákat sajátítanak el, termelékenyebb eljárást alkalmaznak Tíz éve főzi az acélt a Lenin Kohá­szati Művek martinüzemében Vissi Aladár olvasztár brigádvezető. Pon­tos, fegyelmezett munkájával kiérde­melte, hogy rendszerint azoknak az olvasztóknak irányításával bízzák meg. amelyekben kényesebb minő­ségű acélt készítenek. A múlt évben a hozzá beosztott három fiatal ol­vasztárral együtt, úgy határoztak, hogy ők is résztvesznek a szocialista brigád címért indított vetélkedésben. A vállalt 13 helyett 14,4 tonna acélt olvasztanak óránként. A fűtőanyag felhasználásuk és selejtjük is kisebb, mint amennyire felajánlásuk szól. De a jelenlegi jó eredményeiknél nem akarnak megállni. Több, figyelemre­méltó terv megvalósítására vállalkoz­tak. Gazdaságossági és üzemi érde­kek például azt kívánják, hogy a ke­mence fűtésénél csők ken tsék as ola j felhasználást s növeljék a magas fűtőértékű, ol­csóbb földgáz használatának arányát. Vállalták tehát, hogy ennek az új tüzelési módszernek technológiáját megtanulják, a műszaki vezetők út­baigazításai, tanácsai révén fokozato­san elsajátítják. Vállalták továbbá, hogy a . kemencéjük automatizálásáig megismerkednek az idevonatkozó szakirodalommal, résztvesznek az üzem műszaki dolgozóinak ilyen vo­natkozású előadásain, megbeszélé­sein. Azt is elhatározták, hogy az üzem műszaki fejlesztési tervei közül kemencéjüknél ők alkalmazzák első­ként az úgynevezett három üstös csapolási módot. Ez azt jelenti, hogy az eddigi kettő helyett egyszerre három üstbe öntik a folyékony aeélt Az új módszert — terveik szerint — már áprilisban bevezetik s a műsza­kiak számítása szerint ennek révén az eddigi kilencven helyett egyszerre körülbelül 120 tonna acélt csapolhat­nak majd az I-es számú martin- kemencéből. A Vissi ifjúsági olvasztár brigád tagjai gondot, fordítanak ismereteik gyarapítására, műveltségük növelé­sére is. Vissi Aladár jelenleg bizalmi- akadémián vesz részt, Kecskés Mik­lós a kohóipari technikumba iratko­zott be. másik két társuk pedig KISZ politikai oktatásra jár. Takaréktűzhelyben is tökéletesen égő dióbrikettet gyártanak Százezer tonnával növelik a brikett-termelést Az idén tíz százalékkal növelik a brikettgyártást. A Brikett-termelő és Széndűsító Vállalat valamennyi üze­mét fejleszti, hogy százezer tonnával megnövelt évi tervét teljesíthesse. Legnagyobb mértékben a nagymá- nyoki brikettgyár teljesítőképességét fokozzák. Négy és félmillió forintos beruházással új présgép-egységet szerelnek fel. ez cgyharmadával nö­veli a gyár kapacitását. Minden gyárban felújítják a régi berendezé­seket. A mezőgazdaság szocialista átala­kulása, a termelőszövetkezeti pa­I egyen bármily *— szép is az elgon­dolás. a jövőt megcsil­lantó terv. ha hiány­zik a teremtő akarat, a sok egyszerű, hétköz­napi tett. A sárospata­ki Rákóczi Termelő­szövetkezet tagjai 'ól tudják ezt. Aki elhalad mozgal­mas tanyaközpontjuk mellett, maga is meg­győződhet róla. A szép. napfényes augusztus 20-án. amikor a pata­kiak nagyrésze ünnep­lőben sétált az utcán, a tsz tanyáján zúgott a cséplőgép. Szinte úgy kellett minden percet ellopni a rossz idő elől. Tudták, hogy az éle­tet mentik az esőtől, de tudták azt is. hogv a munkának a zár­számadáskor látják hasznát. Erre gondol­tak akkor is amikor a tiszakarádi földüikről térdig érő vízből men­tették a kereszteket 42 lagia volt ekkor még a tsz-nek. mégis 96-an szorgoskodtak. Az ara­A jó eredmények titka lássa! egyidőben be­érett a borsó, s a tsz tagjai nem restelltek éifélkor kimenni a ha­tárba. hogy reggelre, mire a harmat felszá­rad. a borsóval végez­ve. a gabonában vág­ják a rendet. S év vé­gén 38.27 forintot fi­zettek egy munkaegy­ségre. Keményen kellett dolgozni, hogy a sem­miből egy felszerelt gazdaság jöjjön létre. Az alakulásnál a tsz- nek nem volt egy ko­cadisznója. birkája sem. tehenük csak hét. férőhely pedig nagyon szűkén akadt. Most 350 anyajuh legel a határban, fejnek 15 te­henet. építettek egv 20 férőhelyes sertésfiaz- tatót. egy öt és fél va- gonns kukoricagórét. Miután az eltelt he­tekben megmozdult a falu népe és Sárospa­takon is a tsz-t válasz­totta mindenki, a Rá- kóczi-beliek arra gon­dollak hogy illően fo­gadják az új belépő több mint 200 csalá­dot. Vásároltak egy bielorusz traktort, oe- dik tudták, hogv így csökken a kiosztható összeg. Mégis megvá­sárolták. Arra gondol­tak. hogy a befektetés ebben az évben gyor­san meghozza a hasz­nát. Sok vasárnap telt el munkával az elmúlt évben, de megérte. A tagok nagyobb része a nehéz év ellenére is igen iól keresett Ko­mái- András egész évi jövedelme a háztájin kívül 17 ezer forint volt. Medve Gábor henész javára 665 munkaegységet. írtak az elmúlt évben, s igy havi keresete elérte a 2000 forintot. — Sokat dolgoztunk, de elégedettek a tag­jaink — sorolja a nagy munka után Ko­vács Ferenc tsz-elnök. Nálunk tértvleg a szor­galom győzött. Volt úgy — emlékezik visz- sza —. hogy a csiz­mánkat lehúzta a sár. amikor a kukoricát hordtuk ki a földről, s a lábbelit más hozta utánunk . . . Fvl egváltozott szelle­* 1 mű. jövőbe látó emberek kellettek eh­hez. hogv le tudtak mondani a kényelem­ről a közös ügyért, künden jel arra vall. hogv ebben a gazdasá­gi évben még inkább megerősödik a Rákó­czi Tsz. Létszámban, földterületben gyarp-. podtak. Ha az új ta­gok is követik a régi­ek példáiét, a Rákóczi Tsz biztató jövő előtt áll. rasztság színvonalasabb, igényesebb életmódja következtében falun is mind több brikettet vásárolnak és ezzel fűtik a takaréktűzh el .veket. A tapasztalat szerint azonban a jelen­legi szemnagyságú, 50—60 gramm súlyú brikettfajták a gyenge huzatú, szűk tüzterú takaréktúzhelyekben tö­kéletlenül égnek el, gyenge hőt fej­lesztenek. mert nem izzanak át egé­szen. A vállalat ezért az idén úgy alakítja a brikett formáját és súlyát, hogy kedvezőbb hatásfokkal tüzel­hessék el takaréktűzhelyekben is. Az eddigi 50—60 grammos szem- nagyságú brikett helyett nagy meny- nyiségben gyártanak 20—25 gram­mos, diónagyságú brikettet, amely nagyobb égési felületet képez, tclje- ♦sen átizzik, ezért a jobb hatásfokkal, ^gazdaságosan, tökéletesen elég a ta- karéktűzh elvekben. Kilencezer kiállító a lipcsei vásáron Az idei lipcsei tavaszi vásárt már­cius 5-től 14-ig tartják meg, kb, 300 000 négyzetméternyi kiállítási te­rületen, Az idei tavaszi vásárra öt­ven országból 9000 kiállító jelentke­zett. A kiállítás áttekintést nyújt majd a gépipar, a készülékeket gyártó ipar, az elektrotechnika, a jármű­ipar, a finommechanika, a kohászat és a nehézvegyészet összes ágainak fejlődéséről. Az NDK kiállítása különösen a gépipar és a finommechanikai ipar exportkínálatát mutatja be. A tavaszi nemzetközi vásár leg­nagyobb külföldi kiállítói közé tar­tozik a Szovjetunió. Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország, to­vábbá Nagy-Britannia. Franciaország, Ausztria, Svédország. Belgium és Sr>ájc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom