Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1961. febroár 'í&, A lapműveltségénél, írói tájéko- zóddsánál fogva1 az a. szerep Várt volna rá a prózában, amit Ady töltőit be a költészetben. Tö­redékes pályájáért. elsősorban a hazai viszonyuk voltuk a felelősek. Míg egy nagy lírai életműben fel lehetett oldani a■ kar ellentmondá­sait úgy, hogy azoknak benne való visszatükröződése még csuk fokozta a tehetség sugárzását — egy" szűk polgári rétegű országban kifejezet­ten polgári író életművét, ezek az ellentmondások jelentősen asi író. tehetségének értéke alá szorították. Ezért, van az, hogy az oly sok nagy- tehetségű prózaijával jelentkező századforduló (Ambrus, Krúdy. Bródy, majd követőjük l.aczkó Géza) nem tudott útjára bocsátani egyetlen nagyformátumú polgári prózaírói életművet sem. Egyedin a. plebejus szemléletű. Móricz Zstgmand. tudott túljutni ezen a buktatón. A kort,ars Krúdy Gyula jellem­zése villantja fel ezt az ellentmon­dást írói szándék és (innak meg­valósítása között., a. francia. Írókon nevelődött tág látókört, a hazai vi­szonyok közt. alkalmazni nem. tudó, idegenné, „rém ‘tévé’’ váló író élet ­művének alap-ellentmondását: „Tegnap jött meg Párizsból, a ke­zén francia írók kézszorítása, sze­mében egy nagy nemzet látóképe, a kabátja alatt otya.n előkelő ambí­ciók, hogy az ember hirtelen nem tudja megítélni, hogy a magyar író kiskörű mesterségéhez miképpen illene c nagyvilági, hercegi, szinte mesterkélt és szalonías ambíció! Olyan irodalmi igényei vannak, minit Maupassant-nak. és olyan ide-' genszerü és választékos a világnér ze,te, mintha, nem, a Centrál-kávé- házban olvasgatná éjszakánként a párizsi újságot, hanem egy luxus- gőzös szalonjában utazna gazdag, túlfinomull idegzetű arisztokrata hölgyekkel. A.z olvasmánya és a tudása, a zöld. frakkot érdemli, oly pontosan tudja a francia irodalom­történetet, mint senki Magyarorszá­gon, különc,-gyűjtő és költő, a. hely­beli viszonyokat, oly óvatosan és érintés nélkül'ítéli meg, mint egy átutazó, aki fáradt Ítéletet alkotni kicsiny és felejtésre méltó dolgot-- ról." A hogy Ady és a nyugatos költők felfedezték az akkor modern francia Urát, ugyanúgy fedezte fel Ambrus Zoltán a kortárs francia prózát. De míg a költőknél ez csak első állomás volt, a konvenciók alóli felszabadulást, segítette elő, — Ambrus Zoltánnál ez egyúttal az utolsó lépés is. Ady a. jelentékte­lennek Uitszó hazai eseményeket is szimbólikus nagyságúvá tudta fel­emelni, Ambrus Zoltán nem tudta kitapintani a hazai valóság ütő­erét,, nem. tudott megmerülni, az itthoni problémákban. esetlenül mozgott még n. nagy összefüggések vizsgálatakor is. Ez természetesen következik a regény-műfaj törvény­szerűségeiből, Nagyformátumú re­gényt csak egy számbelileg is erős osztály képviselőjének lehet, meg­alkotni, aki előtt világossá váljak, a tcirsadalmi mozgás nagyobb össze­függései. s a főbb típusokat biztos kézzel tudja, kiválogatni. Ambrus Zoltán érdeme, hogy ki­jelölt a hazai tájékozódás számára egy akkor még ismeretlen területet, a század második felében viráozó francúi prózát. Lefordította és tel­kes hangú tanulmányokban ismer­tette meg az olvasóközönséggel Flaubert. Zola. a Govcourt-testvé- rek. valamint Áruitól Prance mű­veit. és mint a Klasszikus Regény- tár' (a mai Világirodalom Klasszi­kusai sorozat előképének) szerkesz­tőié segítette és iránnítolin a hazai vil"nirodaimi tájékozódást. Dicsérettel kell megemlékeznünk regényei. (Solus er Is. Midas táráin. Giroflé és Girofla). valamint novel­lái (Téli sport. A kém) kristályos tisztaságú, példaképeire emlékez­tető választékossáqú stílusáról. Ma már leginkább a pesti vanvnolgár- ságot és az azok ízlését elvtelenül kiszolgáló írókat szatiHréló írásait tartjuk a legérdekesebbeknek .(Ber­zsenyi báró és családja. Kultúra, tüzértánccal). farának egyik legkiválóbb és legjobb stílust? tanulmány­írója és színikritikusa volt. Ha elemzéseivel ma sokszor nem is értünk' egyet — iöf-eo a felfedezés izgalmában elfeledett, lv’-á'ö elem­zéseket kérni)- számon tő'" — fel- készültségét, tá.rrnjszereteiét, biztos ítélő erejét vél - n 1-n—ii i fiipih niluk a mai kritikusai• elé fc Kabdebó Lóránt Illatos fenyősor vezet Széphalmon a Kazinczy-park tőszomszédságában a nagy íróról -elnevezett termelőszö­vetkezet * központjába. Különös ér­zés fogja el a látogatót,, amíg ezt az utat megteszi. Mert. nemcsak a ha­talmas fenyők kellemes gyantasza­gát érzi, hanem a múlt emlékekbe ivódott nehéz levegőjét is. abból az időből, amikor a „szent öreg” csak­nem két évtizeden át ebből a vidéki központból irányította a magyar iro­dalmi életet. Hosszú éveiket 1 öltött Kazinczy Széphalmon, s itt, minden Őrá emlékeztei. Nemcsak a csend, a gyönyörű park, a klasszikus művű múzeum, a szépen góndozoll Sírok, hanem a községben a sok-sok ..tiszta udvar — rendes ház" is. amivel Széphalom a nemrégen lezajlott me­gyei versenyből győztesen került ki, és komoly pénzjutalomban is-része­sül t. Kdjei Jc.110 elnökkel beszélgettünk a tsz-lrodában. s közben • I .ele-bele­néztünk egy-egy rózsaszín fedelű tagsági könyvbe is. niert hiszen a tsz-gazdák munkájának, szorgalmá­nak igazi fokmérői az oda bejegyzett munkaegységek. S az. egyéves közös gazdaság vagyoni helyzetéi, és. a ta­gok elmúlt évi keresetét tanulmá­nyozva megállapíthatjuk.- hogy a Ka­zinczy Ferenc Termelőszövetkezet az első év nehézségei és a fel-felbukkn- nó hibák ellenére is a környék legjobb fiatal tsz-ei'közé tartozik Ez természetesen elsősorban a tsz- gazdák, főképp a széphalmi asszo­nyok szorgalmának, munkaszereteté­nek köszönhető. Ezt maga Kájel elv- társ is így erősítette meg. Elmondot­ta, hogy a 126 tag közül 74 nő. És tavaly az asszonyok nemcsak a nö­vényápolásból, az ősziek betakarítá­sából vették ki részüket, hanem más munkaterületen is felvették a versenyt a férfiakkal. A cséplést pe­dig el se lehetett volna végezni nél­külük. Dicséri is az asszonyokat, kü­lönösen Spotilla Bélánál, özv. Ta­kács Jánosáét. Szabolyik Ján orgiát. Juhász Jánosnét, aki még a zsákolás­tól sem riadt visszö. ha a szükség úgy kívánta. De sok munkaegységet szerzett férjével együtt Svéd János­áé és Hörcsik Andrásné is. A termelőszövetkezeti major most van kialakulóban a község szélén. Már az első évben is jelentős beru­házást végeztek. Építettek egy kor­szerűen felszerelt tehénistállót, ser- tésfiaztatót, magtárt, egy csővázas kukoricaszárítót. Bent a községben néhány nagyobb istállót, csűrt át­alakítottak, és a Lenin Kohászati Művektől kaptak egy traktort. Az építkezésüket nagyban _ hátráltatta az a körülmény, hogy egy évvel ez­előtt, induláskor azt ígérték a szép­halmiaknak: a nyár folyamán át­adják nekik az Allalfox-galmi Válla­lat itteni istállóját. Erre nagyon szá­mítottak. de bosszúságukra az ígé­retből semmi sem lett. Ezt a tervüket felforgatta, s kis időre a kedvüket is lelohasztotta. így aztán későn, csa­lódottan fogtak az új istálló felépíté­séhez, ami csak újévre lett teljesen készen. A másik gond. amivel az elmúlt évben meg kellett. küzdeniük, a munkaerőhiány volt. Szám szerint elegendő lenne ugyan a tagság a 620 hrjldnyi birtok megművelésére, de kevés o férfi munkaerő, mindössze 52. s a. túlnyomó többsé­gük idős. A 40 éven aluliak szánra csupán öl. a többi 60—-70 éves. Igaz. hogy. mindnyájan szorgalmasan dol­goztak, s a 71 .éves Gefferl András, id. Sprencz József, de még a 71? éves Juhász. József is kapált, kaszált a, .mull nyáron, ha úgy hozta magúval a sora. Azért örömmel fogadnák, ha a fiatalok visszatérnének a vasúttól, bányából, az üzemekből, ahol .segéd­munkásként dolgoznak. Hiszen a Ka­zinczy Termelőszövetkezet az első <év kezdeti nehézségei ellenére is jól zárt. S amint Kájel elvtárs .elmon­dotta. ha az aprómagvakból vári ha­szon kiesése miatt nem éri őket kö­zel félmilliós kár. könnyen elérhet­ték volna a 00—05 forintos munka­egységértéket. Ennyit pedig segéd­munkásként. sehol sem tudnak ke­resni a fiatalok. Most, hogy az első év próbáját e>- kerefcen kiállták, még nagyobb biza­kodással lépnek előre az új úton. Ezidén különösen két termelési ágat: az állattenyésztést és a Hegyközben kitűnően bevált aprómagvak ter­mesztését kívánják fokozni. Az ál­lattartás növelésére jellemző adat­ként megemlítjük, hogy míg tavaly csak hat, ebben az évben már 31 marhat* s a múlt évi 62-vel szemben 130 sertést szándékoznak meghíztál- ni szerződéses alapon. Ehhez a ta­karmányuk, is együtt van, hiszen ár­pát 150. kukoricát pedig 40 holdról takarítottak be. Mindent: összevetve megállapíthat­juk, hogy ha nem vált is valóra az elmúlt évben minden tervük a szép­halmiaknak. a Kazinczy Ferenc Termelőszövetkezet gazdái dicsére­tes módon helytálltak az első eszten­dőben. És ez kedvvel, bizakodással tölti el őket, hogy kis gazdaságukat a jövőben még virágzóbbá tehetik a maguk és az ország javára. Méltóképpen nagy' névadójukhoz, Kazinczy Ferenchez . .. (h. j.) A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében 1900—61. telén nagyot lep­lünk előre megyénkben. Nyolc já­rásunk tsz-járás lett. s mintegy 72 ezer család, 77 500 tag lépett a kö­zös gazdálkodás útjára. Megyénk össz-szánlóterülétének R6.-1 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, s ezzel lényegében Borsodban Is be­fejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Termelőszövetkezeteink további jó munkája azonban sok tényezőtől függ. Ilyen tényező, hogy milyenek lesznek a szövetkezetek vezetői, mi­lyen erős lesz a pártszervezet. A tsz- pártszervezetek eredményes munká­ja érdekében a megyei pártbizott­ság mintegy 280 szövetkezeti párt­titkár részére — Szerencsen. sátor­aikul jhelycn, Mezőkövesden és Edc- lényben — egyhetes tanfolyamot rendez. A párttitkár elvtársak a tanfolyamon feldolgozzák a kommu­nista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatát, népgazdaságunk je­lenlegi helyzetét, a párt szövetségi A ili. megyei női képzőművészeti kiállítás A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Borsod megyei Tanács végre­hajtó bizottsága, immár harmadszor rendezi meg a megyei női képzőmű­vészeti kiállítási. A III. megyei női képzőművészeti kiállítás ünnepélyes megnyitása február 33-án délután 6 órakor lesz a. Herman Ottó Múzeum­ban. politikáját falun. Megismerkednek az elvtársak a mezőgazdaság leg­fontosabb feladataival, a munká­jukkal kapcsolatos párt- és kor­mányhatározatokkal, a tsz-ek üzem- szervezésének módszereivel. Az egyhetes tanfolyamon a megyei pártbizottság titkárai, osztályveze­tői. a járási pártbizottságok titkárai, ä megyei tanács vezetői és az ölhó­napos pártiskola tanárai tartanak előadásokat. A tsz-párttilkárok tan­folyama ezen a héten zajlik le. Jililarizmys és revansizmus“ Az MSZMP miskolci városi bizott­sága és a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezésében február 24-én, pénteken délután 3 órakor Günter Domscheid, az NDK rádiója szerkesztő bizottságának tagja „Mi- litarizmus és revansizmus, mint a bonni állam' hivatalos politikája” címmel előadást tart az MSZMP Oprendek Sándor pártszervezetének helyiségében. (Ujdiósgyőr, Marx Ká­roly u. 49. Szikra mozi). Az előadás tartalmát a következő főkérdések alkotják: Az USA, Anglia és Fran­ciaország szerepe a német militariz- mus újjáélesztésében, a nyugatné­met nyílt agresszív politika, a bonni revanspolitika kihatása a nyugatné­met törvényhozás minden területén, végül hogyan támogatja a bonni kormány a Nyugat-Németországban élő fasiszta emigránsokat (különös tekintettel a magyarokra). Az érté­kesnek Ígérkező előadást nagy ér­deklődés előzi meg. Legyei esiperantista eladása Miskolcon I Csütörtökön, 23-án délután 5 óra­ikor a Szákszervezetek Megyei Ta- Inácsa Művelődési Otthonában ki- Ibövítc'' ünnepi összejövetelt tárta­inak a miskolci eszperantisták. Az ISZMT Eszperantó Szakkör rendezé­sében sorrakcrülő összejövetelen I Marius Dastych lengyel újságíró, a [Lengyel Eszperantó Ifjúsági Szövcl- tsóg küldötte vetítettképes beszámo­lót tart az eszperantó mozgalomról lés a varsói, valamint a brüsszeli \ eszperantó kongresszusokon szer- ízeit tapasztalatairól. S• Hangverseny í nagy német zeneszerzők í műveiből É Az NDK Kulturális és TájéhozUt.ló l Irodája, a. Miskolc Városi Tanács és [a Hazafias Népfront* városi bizolt- hága a magyar—német baráti kapcso­latok. elmélyítésére február 27-én, thétfőn este 7 órai kezdettel a Bartók E 13éra Zeneműveszeti Szakiskola hang- [versenytermében nagy német, zene­szerzők műveiből hangversenyt ren- Idez. A koncert műsorán Bach, Beet- ’.hoven. Schumann. Hindemith és Hán­yd művei, szerepelnek. Közreműköd­őnek: a Zeneművészeli Szakiskola vo- [nószenekara Gombás Ferenc'vezénif hetével. Ág Magda, Pekker Zsw, tzsanna, R.öczey Ferenc. Gombás Fe- yenc. G. Pekávdy Mária, a Miskolci [Központi Oratórium Kórus és a Zene­im fineszen Szakiskola -oenekara Jior- ■v&th Kiss László vezényletével. Ifiárttiíkároin tanfolyama r Nyomdaművészeti, tipográfiai kiállítás nyiít Miskolcon A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat vezetősége és Szakkulturúlis Társasága érdekes kiállítást rendezett a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete által szervezett tipográfus tovább­képző tanfolyam hallgatóinak munkáiból. A sajtóbemu­tatóra hétfőn délelőtt került sor. A bemutató előtt Szűcs Andor elvtárs, a nyomda műszaki vezetője el­mondotta: az országban már 50 éve folynak nyomda­ipari. tipográfus szaktanfolyamok. Miskolcon 4 eszten­deje kapcsolódtak be a továbbképzésbe a nyomdászok és igen eredményesen szerepelnek az országos verse­nyeken és kiállításokon.' Mold László kéziszedő például a legutóbbi országos versenyen a II. helyezést érte el. A kiállítás valóban érdekes és tanulságos. Be­mutatja a nyomdászok művészi munkáját, elképzelé­seit, a budapesti és a miskolci nyomdászok mester- műveit, azt a hatalmas fejlődést, melyet a miskolci nyomdászát elért 1811 óta. Ekkor létesítette ugyanis az első miskolci nyomdát Szigeti Mihály, ettől az időtől számítjuk a miskolci nyomdászat történetét. Az ava­tatlan újság-, plakát- vagy könyvolvasó talán elkép­zelni sem tudja, hogyan születik egy-egy könyv cím­oldala, egy-egy plakát terve, hogyan készülnek a mű­vészi kivitelű meghívók, kiadványok, hogyan tervezik a nyomdai termékeket a kéziszedők, akik Miskolcon is magas művészi szintre emelték mesterségüket. A ki­állításon 240 tabló szemlélteti azokat a munkákat, melyeket az ország nagy városaiban. Budanesten, Pécsett és Szegeden már bemutattak. Újévi képeslapok, levélpapírok, színes nyomatok, a Borsodi Nyomdában készült könyvek, az Pari Pedagógiai Főiskola évkönyve, művészi plakátok, a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás képeskönyvei, és szinte felsorolni is lehetetlen, mennyi művészi, tipográfiai mestermű ejti bámulatba a látogatót. Kárpáti György elvtárs. igazgató, megnyitó beszé- : dében .arról is szólott, hogy a miskolci nyomdászok is ; keresik az utat. a nyomdászatban is követni akarják a ; szocialista realizmus elvét, s ez a törekvésük határ­talan lelkesedéssel párosul, mert szeretik mesterségükét. így van, a kiállítás egész anyaga bizonyítja ezt, alj nemes törekvést. A pályázati művekben, a könyveim-] oldalakon és szinte valamennyi munkán érződik, hogy ] a nyomdászok ismerik a mát, a való életet, s nem egy < sikeres müvükben szocialista realista elveken nyugvó; nyomdai, tipográfiai munkát készítettek. A kiállított; tárgyak mentesek a formalizmustól, nem a minden-] áron való újszerűségre törekszenek, hanem művészi j egyszerűséggel, kifinomult érzékkel alkotnak meg egy- ] egy képet, kompozíciót. .; Bátran elmondhatjuk: ez a kiállítás azt is mutatja,; hogy a miskolci nyomdászok nem maradtak le a fő-1 városiak mögött, sőt. sok tekintetben művészi munká- j jukkái megelőzték őket. Érdemes megemlíteni azoknak ; a nyomdászoknak a nevét, akik a tipográfus tovább-; képző tanfolyam keretében sokat' és .jól tanulták a ; miskolci tanfolyamot 'vezető, az ország legjobb tipográ- ; fus, tervező-művészétől. Radies Vilmostól. Mold László. ; Nagy Imre. Bodonyi József. Szécsi László,. Nagy; György, Steiner Gyula, Pócs Imre. Deák Mária, Szűcs; Andor. Strelecz István és a többiek a továbbképző; tipográfus tanfolyamon tanultakat jól hasznosítják a; miskolci nyomdában. Az ő érdemük, hogy a múlt évben ; is 15 művészi kivitelű könyv és sok kiadvány jeleni meg; a Borsod megyei nyomdában, hogy itt készítettek a ] művészettörténeti kiskönyvtár VI—VII. kötetét, mely 1 országosan is nagv érdeklődést váltott ki a művészet- 3 történet .iránt érdeklődők táborában. 3 A budapesti pvomdászok is sikerrel szerepelnek ezen 3 a kiállításon címlapokkal plakátokkal, iniciálé-tipor'rá- 3 fiai tervezéssel, Helyszűke miatt sajnos csak ízelítőt, j pár gondolatot vethettem papírra ebből az érdekes ki-j állításból, melv a hét végéig, várja a nyomdai művészet j iránt érdeklődőket. Talán még annyit: kár. hogy a] meghívott hivatalos szervek vezetői nem vettek részt aj ♦ bemutatón. Ez azonban nem kisebbíti a kiállítás, sike-j rét. melynek megrendezéséért dicséret illeti a Borsod j megyei Nyomdaipari Vállalat vezetőségét és Szakkultu-j rális Társaságát. 1 — szegedi —’ tőtől az L, számú ellenőrző lapot be­fonta és ellene az eljárást megindí­totta. Tizennégy óra 10 perckor Ózd— Királd közötti útszakaszon a Szűcs Imre gépkocsivezető által vezetett autóbusz gondatlan vezetés követ­keztében összeütközött egy tehergép­kocsival. Társadalmi tulajdonban 3 ezer forint kár keletkezett. A rend­őrjéről- Szűcs Imre gépkocsivezető ellen a bűnvádi eljárást megindítot­ta és az I. számú ellenőrző lapot be­ronts. 13 közlekedési fsalese* egy nap alatt A Rendőríőkapilányság, tekintettel a síkos, csúszós időre többször fel­hívta a gépkocsivezetők figyelmét az óvatosabb, körültekintőbb vezetésre. Sajnos, sokan ennek ellenére sem vezetnek óvatosan. Ezért következett be, hogy február 17-én, amikor a szokásosnál is nagyobb köd zavarta a vezetést, egyetlen nap alatt 13 köz­úti baleset történt. Okülásul megem­lítünk néhány balesetet, amelyet kellő körültekintéssel el lehetett volna kerülni. öt óra 45 perckor a Miskolc-repü- lőtéri útelágazásnál Benyiczki János gépkocsivezető, szabálytalan kanya-. rodás következtében kocsijával az« úttest baloldali árkába borult, öten« nyolc napon belül gyógyuló sérülési « szenvedtek. A társadalmi tulajdon-« ban 300 i'orint anyagi kár keletke-« zett. Í Miskolc és Mályj község között az 2 Urban István által vezetett teher-« gépkocsi szabálytalan előzés követ-l keztében, nekiütközött a vele szem-! ben szabályosan közlekedő teher-1 gépjárműnek. A társadalmi tulaj-! don ban 10 ezer forint anyagi kár ke-l lelkezett. A járőr Urbán István gép-! kocsivezetőtől a jogosítványt bevon-! ta, s ellene a bűnvádi eljárást meg-! indította. I Hét óra 40 perckor Miskolc éá Má-; Ivi közötti, útszakaszon Kovalesz La-; jós autóbusszal, sűrű ködben, gyors-; hajtás következtében nekiütközött a; vele azonos irányban közlekedő; Orosz József fuvaros lovasszekeré-l nek. Orosz József lovasszekérhajtó-8; napon túl gyógyuló sérülést szén ve-: dett. ; Hét óra 40 perckor Miskolc belle-! rületén Tóth János gépkocsivezető; személygépkocsival elütötte özv.; Braun Lászlóné miskolci lakost, aki; minden körültekintés nélkül akart az; úttesten keresztülmenni. A baleset; következtében özv. Braun Lászlóné 8; napon túl gyógyuló sérülést szenve-; dett. 8,30 órakor a Mezőkövesd és1 mezőnyárádi útszakaszon Joó Miklós; vontatóvezető pótkocsis vontatóval.! szabálytalan előzés következtében.; nekiütközött egy tehergépkocsi bal-; oldalának. A baleset folytán, a; társadalmi tulajdonban 1500 forint anyagi kár keletkezett, valamint a tehergépkocsin szállított két hízott-; sertés elpusztult, melyből szintén 4; ezer forint anyagi kár származott. A; rendőrjárőr Joó Miklós vonlatóveze­A széphalmi Kazinczy Ferenc Termelőszövetkezet 100 éve született Ambrus Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom