Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szívből üdvösöljük hazánkban Novotny elvtársat. ff csehszlovák küldöttséget! XVII. évfolyam, 44. ssám Ara: 50 fillér 1961. február 21. hedd A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly októberben hozott határozatában megállapította, hogy lehetséges és szükséges a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a tömeges számszerű fejlesztés befejezése. A, határozat végrehajtása eredményeként, újabb 340 'ezer dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A közös gazdaságokba most. behozott összes földterület meghaladja az 1,7 millió katasztrális holdat. Ezzel a , VII. pártkongresszus határozatát megvalósítva, mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakításában: as ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben egymillió kétszázezer dolgozó paraszt, kereken kilencmillió kát. hold földön gazdálkodik. Az ország szántóterületének kereken S0 százaiéira a. szocialista szektorhoz tartozik. Ebből az állami gazdaságok részesedése 14, a mezőgazdasági fermelö- szövetkezeteké 72 százalék, az egyszerűbb szövetkezetekre mintegy 3 százalék jut. Az ország 3273 városából és községéből 3055 lennelőszo vetkezeti város és község. L A termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásával létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot viszonylagos elmaradottságából kiemeljük, az ország fejlődését meggyorsítsuk, E győzelem következtében fejlődésének új szakaszába lép az egész magyar nép és maga a dolgozó parasztság. A falun végbement sikeres forradalmi átalakulás a marxista—leninista elmélet, a népet szolgáló kommunista politika gyakorlati eredménye. Bizonysága annak, hogy a vnupkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen irányította és vezette a mozgalmat. Az elért, eredményekért élismerés illeti mindenkeiőtt a munkásosztályt, amely nagy «áldozatkészséggel, politikai és anyagi segítséget nyújtott szövetséges társának, a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésben. A tisztelet hangján kel] szólni arról a sok ezer üzemi munkásról. aki szocialista lelkesedéstől hajtva, hóban-sárban, ;ió és tossz időben hosszú éveken át részt vett a falu szocialista átalakításának nagy munkájában, segített a dolgozó parasztoknak kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. Megbecsüléssel adózunk a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek, a szövetkezeti parasztság, legjobbjainak, állami gazdasági, gépállomási dolgozóknak, a falusi értelmiségieknek, pedagógusoknak, agronómusoknak és más falusi dolgozóknak,1 a társadalmi munkásoknak, akik nagy érdemeket szereztek áldozatos, türelmes felvilágosító munkájukkal. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmében döntő szerepe volt a kis- és középparasztok elhatározásának, akik a munkásosztály s a legöntudatosább falusi dolgozók segítségével — sokszoi' nehéz töprengés és belső vívódás árán — szakítani tudtak a kistulajdonosi múlttal, és a párt tanácsát követve, ráléptek a boldogabb életet, biztosabb jövőt hozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás, a szocializmus útjára. A dolgozó parasztok szövetkezetekbe tömörülése biztosítja az új, egységes szocialista parasztosztály kialakulását. De már most megerősödött és magasabb szintre emelkedett a munkásparaszt szövetség, amelynek tartalma és célja a néphatalom védelmén túlmenően á szocializmus felépítése. Nagy lépés e~ előre a szilárd, egységes szocialista társadalom■ megteremtésében. II. A Magyar Népköztársaság az elmúlt két évben nagy erőfeszítések árán biztosította pzbkat a legfontosabb anyagi eszközöket. amelyekéi a mezőgazdaság szocialista átalakításában bekövetkezett gyorsabb fejlődés megkövetelt. Erőteljesen növekszik a termelőszövetkezetek beruházása saját eszközeikből is. Ezzel együtt a hároméves tervben mezőgazdasági beruházásokra mintegy 16 milliárd forintot fordítottunk. 75 százalékkal többet az eredeti előirányzatnál. A termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel ; nagyarányú új építkezéseket valósítottak meg, s több ezer kisüzemi épületet; alakítottak át a közös állatállomány számára. Ennek eredményeként a hároméves terv ideje, alatt — a terveket túlszárnyalva — felépítettek mintegy félmillió sertés és 350 ezer szarvasmarha elhelyezésére szolgáló férőhelyet. A nagyarányú építkezések, ellenére a termelőszövetkezetek .ietbütös része még férőhelyhiánnyal küzd. s számos helyen az alapszabály szerint közösbe viendő jószágok egy része az előfeltételek megteremtéséiig a háztáji gazdaságban marad. Mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában még korántsem érte el a gépesítettségnek, a műtrágyaellátásnak azt. a fokát, amely szükséges és kívánatos lenne. Mégsem becsülhető le az az eredmény — sőt, büszlkék lehetünk rá —, amelyet e tekintetben az elmúlt években elértünk. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 ezer traktort, 2100 gabonakombájnt kapott. A traktorok száma 50 százalékkal, a kombájnoké 66 százalékkal nőtt 1957-hez képest. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság vmniegy kéímiljió tompa műtrágyát használt fel, több mint; kétszeresét az 1955—1957. értnek. Ennek következtében az egy kát. hold szántó-, kert-, szőlőterületre jutó műtrágyamennyiség tavaly-' meghaladta a 75 kilogrammot, az 1957. évi 35,7 kilogrammal szemben. A mü- trágyaellátás az idén országoson 30 százalékkal növekszik. Olyan rpély társadalmi . átalakulásnak, mint amilyen a magyar faluban az elmúlt években végbement. eíkerülhetetlten velejárója, hogy a termelés és az áruellátás bizonyos területein zökkenők, átmeneti nehézségek keletkezzenek. Három év alatt az időjárás .következtében egy Iközepe6. egy jő és egy gyenge esztendőnk, volt. Mindezek ellenére a mezőgazdaság össztermelése a hároméves terv időszakában több mint tizenegy százalékkal haladta meg az 1955—1957. év! átlagot, a felvásárlás pedig mintegy- 15 százalékkal növekedett az 1957. évi szinthez mérten. 111. A tömeges számszerű fejlesztés 'befejezése- után kialakult új helyzet azt a követelményt állítja elénk, hogy minden erő- feszítésűnHeet az elért, eredmények megszilárdítására összpontosítsuk. Ez most a fő feladat.. A termelőszövetkezetek szervezeti, politikai megerősítésére, az eredményes belterjes gazdálkodás kialakítására, a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerének felépítésére kell törekednünk, hogy teljessé .tegyük, a mező- gazdaság szocialista átalakítását. Pártszervezeteink, tanácsaink, társadalmi szervezeteink fokozottan figyeljenek arija. hogy jól vezetett és jól működő termelőszövetkezetek alakuljanak ki mindenütt. Azok érjenek el mielőbb nagy hozamokat és adjanak több árut az országnak! Az idei népgazdasági terv a mezőgazdaság szamára a termelés 7,9, a felvásárlás 9,1 százalékos növelését írja elő á tavalyi ténylegesen elért szinthez képest. E terv teljesítése az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket, jobb munkát, jobb vezetést követel. A-legközvetlenebb tennivaló: a helyes tervkészítés, a jő üzem terv elkészítése. Termelőszövetkezeteink idei ütemtervüket a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el. hogy magasabb terméshozamok elérésével, a közös és háztáji termelés együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését, s így a szövetkezeti tagság nagyobb jövedelmét, magasabb élet színvonalát. A soron következő termelési feladatok: az őszi gabonavetések gondos kora tavaszi ápolása, a fagyok által .elcsigázott vetések fejtrágyázása, hengerezése, simítózása, majd ezt követően. a lehetőségekhez mérten, a vetések gyomtalanítása. Nagyon fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink legfőbb takarmánynövényünkből, a kukoricából legalább olyan arányban vessenek, mint tavaly. Az őszi rendkívüli esős időjárás miatt a tervezettnél némileg kisebb a kenyérgabonából elvetett terület. Ezen a területen elsősorban napraforgót; továbbá kukoricát és koneervipari II. Tovább kell erősíteni a termeióssiövetkezetj demokráciát, hogy a tagság jobban magáénak érezze szövetkezetét. Rendszeresen meg kell tartani a közgyűléseket és tájékoztatni a tagságot, a szövetkezeti gazdálkodás fontos kérdéseiről, és megtárgyalni vele a tennivalókat. A politikái öntudat fejlesztése. ;s .szövetkezeti parasztság szocialista nevelése mellett-'az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a munka szerinti elosztás élvén alapuló, a munkaegységrendszer kiegészítő, hatékonyabb anyagi ösztönzését: megvalósító jövedelemelosztás!. díjazási formák és módszerek, továbbá a rendszeres előlegezés elterjesztésére. Ez a termelőszövetkezetek egy részében meglevő munkaerőhiányt is csökkenti. Minden termelőszövetkezetben tovább kell folytatni e rendszeres, szervezett politikai felvilágosító munkát. Gondoskodni kell arról,. hogy a , termelőszövetkezeti tagok az őket foglalkoztató kérdésekre megfelelő felvilágosítást kapjanak. Valamennyi termelőszövetkezetben létre kell hozni a párt- es a KISZ-szervézeteket. és emelni munkájuk színvonalát. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, megteremtette annak a lehetőségét, hogy a párt VII. kongresszusa határozatának szellemében meggyorsítsák a mezőgazdasági termelés fejlesztését és jobban kielégítsük az ország lakosságának élelmiszerigényei!, ellássuk az ipari nyersanyaggal, növeljük exportunkat. Most nyílt meg a lehetősége, hogy megvalósítsuk a parasztság régi álmát és jobb. műveltebb életmódot biztosítsunk a falu népének. S most; válik lehetővé az is, hogy a tudomány vívmányait á nagyüzemi szocialista gazdálkodásban a tudósok, szakemberek segítségével a legszélesebb körben a •gyakorlatba ültessük át. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, pár ;ió munkás év alatt, elsősorban tehetséges, szorgalmas parasztságunk erőfeszítései nyomán nagy eredményeket; érhetünk el céljaink valóra váltásában. Szövetkezeti parasztságunk s mindazok, akik 'kivettek részüket a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcból, a továbbiakban, is fordítsák minden erejüket e eSok elérésére — saját boldogulást* és egész társadalmunk -íteváre, növénye&et vessenek. Az .összes növénykultúráknál jobb minőségű munkát kell végezni, mint tavaly! A kukoricatermcsztés- ben, csakúgy, mint a termelés egyéb fontos területein, igen nagy segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezetek ifjúsági munkacsapatai, a KISZ által szervezett termelési verseny- mozgalomban. Több húst, tejet, és, tojást kell adni az. országnak, útibban kell szorgalmazni a sertéshizlalási szerződéskötéseket, mind s közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Az állomány növelése végett, meg kell javítani a tenyésztői munkál, a tártát! körülményeket és a gondozói munka színvonalát. A szarvasmarha-tenyésztésben az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tenyésztői munka megjavítására, a borjak, különösen a tehénnek szánt üszoborjuk felnevelésére. Nagy ü gyeiül el kell szentelni a baromfitenyésztésre és tojástórme- lésre. A közös gazdaságokban kisebb befektetéssel, egyszerű megoldásokkal gyorsan komoly eredményeket lehet elérni a baromfinevelésben, a toj,őstermelés ben. A tavalyi ■ koca- és az idei sertéshizlalási akcióhoz hasonlóan, a baromfi tenyésztés és nevelés fellendítésére is végezzünk széleskörű gazdasági szervező munkát. Ebben sokat tudnák segíteni a tersnelő- saövetfcezeti asszonyok és a falusi nötanácsok. Az eddigieknél is jobban kell felhasználni a háztáji gazdaságok kihasználatlan épületeit. Meg kell szervezni, hoey a .szövetkezeti tagok, a közös gazdaság számára végezzenek szerződéses .baromfiV. ’ sertés- és szarvasmarhanevelést--és- hizlalást. A termelőszövetkezeteik rendelkezésére álló sajtit és államj any ágii erőforrásokat továbbra is olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek a legjobban szolgálják a termelőszövetkezetek gazdasági megalapozását, gazdálkodásuk gyors- fejlesztését, a tagok jövedelmének növelését, és összhangban áll - nak a népgazdaság érdekeivel.
