Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

ESZAKMAGYAROftSZAG

Vasárnap, 1961. február 19.

Az a húsz forint...

jl/lcgcsordult az eresz február közepére. Ahol nem ér a szél, akár kiscsirkék is napozhatnának. A legyesbényei Alkotmány Tsz udvarán már sárrá dagasztotta a sok ember a felengedett földet. Bokáig érő patakocska zuborog végig az udvaron, hordja a telet a háztetőkről, lopja a tavaszt az emberek szívébe-lel- kébe. Akiket otthon marasztalt a tél, már be-bekukkantanak a tsz-irodába, hátha álcád valami tennivaló a közös portája körül. A pince sarkig tárt ajtaján asszonyt terefere szűrődik ki a ■napfényes udvarra — válogatják az űltetnivaló burgonyái.

Amikör betoppanok az irodába, az ott lévő néhány ember abbahagyja a maguk közöli való beszélgetés témáját, s kíváncsian kérdezik, mi járatban vagyok. Megmondom.

— Kérdezzenmi válaszolunk — kínál székkel Molnár József, aki most az elnököt helyettesíti, ' —- Mire kiváncsi az elvtárs?'

— Legszívesebben arra . lennék. kiváncsi,'.amiről eddig. beszélgettek,

— A tnagunk dolgairól folyt. a.szó," ■nem volt abban .Semini, különös, arról nem lehet cilaket-iriir, — mondják nevetve. ;

— Írjon csak arról, fiam — korno- lyodikfßl Kovács János bácsi -—, .hogy minket nem hallott veszekedni senki az elmúlt esztendőben. Bizony -nem, hogy jó órában mondjam! Ahová a brigádvezeiö irányított, odament mindenki.

— Ennek is megvan a maga fettétele. A tagság bizonyára megbízik, a brigádvezetőkben, hogy jól csinálják a dolgukat, érdemes hallgatni rájuk — segítem tovább a beszélgetésünket, ' ■

— Azért állítottuk őkét az élre, mert okosabbnak tartottuk őket nálunknál — jelentette ki idős Zavod- nyik János bácsi, magától értetődő természetességgel. Aztán megfeszül a loabát a .mellén. — Meg azt is írhatja, hogy én mennyi munkaegységet szereztem.

A többiekböl kitör a, nevetés. Nézd már te,, hogy dicseliszik az alyus! No, de van is mire! A lányával 569 maii- Itaegységet „kapar,tok” össze. Az öreg nem veszi rossz néven a nevelést, de hogy mpgse tartsák önzőnek dicsekvésében, sorolja, hogy itt mindenki iparkodott, másokat is megillet a dicsérő szó. Van nekik egy idős nyug-. dijamk^in^-M-'feyölc»jifi^.'féle: jár. Irt. az még a. minisztériumba is, hogy nem jól okoskodiák ki odafent azt az öregségi /járulékot, nem lehet 120 munkaegységnél többet dolgozni, mert akkor odavan az a 260 forint.

— A íjász forint tette ezt velünk.

JS iderül, milyen húsz forintról

van szó. Ebben az évben 20 forint előleget .fizetett az Alkotmány. 1059 végén a kislétszámú tsz szinte

ináról holnapra 227 tagra szaporodott. Nagy volt a bizonytalanság az új tagokban. Gyakran mondogatták: dolgozunk, törjük magunkat, de hogy miért, azt csak az év végén tudjuk meg, ez meg olyan, mint a zsákbamacska: vagy van valami benne, vagy nincs. A vezetőség elhatározta, hogy kedvet csinál a munkához, havonta 20 forint előleget fizetnek egy munkaegységre. Az első előlegosztás maga- biztossággal töltötte el az embereket, a második meg éppenséggel olyan örömet okozott, hogy — mint mondják — akár a hegyet is el leheteti volna hordatni velük. Sokan kijelentették, hogy ha többet se kapnának, már ez is valami.. érdemes dolgozni érte... Persze többet is kaptak, mert néhány fillér híján 40 forintot ért az Alkotmányban egy munkaegység.

Idős Gergely András nyitja ránk az. ajtót. Vízért jött, sietős a dolga, de azért, megáll egy pillanatra, hallgatózik mérői folyik a szó.

.— Te is tegyél valamit hozzá, Gergely — szólnak rá.

— No, akkor leülök már egy kicsit, majd megraknak érte a küldőim — ■telepedik le mellém —. írja no, hadd •szabadulok minél hamarabb. Kaptam 16 mázsa 40 kiló kukoricát, búzát több, mint nyolc mázsát, az árpa . is több volt négy mázsánál, és csak az előleg pénzem 7 ezer forint volt; novemberben például 57 munkaegységet hoztam össze.

— De azt nem egyedül! — kiáltanak közbe.

— Igaz, ami igaz, a. feleségem is segített, de csak az enyém az, nem igaz?

ji/íegint kopogtatnak, Takács Istvánná. a „csirke-parancsnok” jön. a járandóságért. Kórházban volt, nem tudta felvenni a decemberi munkaegység-előlegét. Bató József pénztáros' a kezébe olvassa, a. pénzt, 761 forintot.

— Ne ezt írja —• fogja meg a kezemet — Kaptam én ettől többet is. Októberben 1800 forint előlegből csak 9 forintot adtam vissza. Irigy lik is tőlem a sok munkaegységet, pedig itt isiennevében senkinek se írnak pontot, én se loptam.

— Aki szeret dolgozni, az megtalálja a termelőszövetkezetben a számítását — mondja Bató elvtárs, mintegy elméleti összegezésként. — Aki csak úgy száz-százhúsz munlcacgysö- get keres egy esztendőben, az ne is mondja magát tsz-tagnak, annak, ha 100 forintot érne egy munkaegység, akkor is kevés jutna.

Sápis András növénytermesztési brigádvezető visszalcanyaritja a beszélgetést az elmúlt nyárra.

.— Az eredmények nem a semmiből lesznek, minden forint mögött munlca., sok-sok fáradozás rejlik. Mi- nálunk este 11-ig zúgott a cséplőgép és reggel 3-kor már talpon volt az egész tagság. Meg is mentettünk minden szem gabonái. Akár hiszi, akár nem, három hét alatt végeztünk az aratással és a csépléssel. Olyan fáradtak voltunk, hogy no, de tudjuk, mért nyomjuk a gombol. Még az iskolás gyerekek is segítettek, hordták a kévéket, gyűjtötték a takarmányt,

— Tény az, hogy tőlünk nem kívánkoznak el a fiatalok. Két. fiatal hagyott itt minket, de azok is visszajöttek. Most majd veszünk a harminctagú KISZ-szervezetnek televíziót, van zenekaruk, szórakozzanak is a munkájuk mellett — mondja Molnár elvtárs.

f 'supa derű. bizakodás az Alkotmány Tsz tagsága. Bízik a vezetőségben, s a. vezetőség tudja, hogy mindenben számíthat a tagság szorgalmas támogatására. A húsz forintos előleg „csodát” művelt, mert az emberek élni, boldogulni akartak.

— Nem festettem rózsásabbra az Alkotmány-beli hangulatot, mint amilyen valóban. Az emberek felemelt fejjel járnak, s büszke magabiztossággal mondják: boldogulunk, mert megdolgozunk érte.

Gulyás Mihály

200.000 mázsával több cukorrépa a íaMözlien

•A Borsod megyei'Taktaközbcn évtizedes hagyományai vannak már a cukorrépa termesztésnek. A községeik szántóterületének több mint 10 százalékán termesztik ezt a fontos ipari növényt.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán Takialföz dolgozó parasztjai is a nagyüzemi gazdálkodás útját választották, s tavasszal már a közösen kialakított táblákba vetik a cukorrépa magot. Bár a répatermő területet nem növelik, a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel élve, a korábbi évek 130—140 mázsás termésével szemben az idén 180—200 mázsás átlagtermést akarnak elérni.

Ez pedig hatalmas többlettermelést jelent.

Ennek elérésére egyes helyeken, mint például Taktabájon, Taktalce- nézen. külön cuikorrépatermelő brigádokat szerveztek. Ezek vezetői kiváló cukorrepatermelők. Más községekben, mint Tiszalúcon, Tiszalu- dányban a tsz-tagolk most is akkora cukorrépa terület gondozását vállalták, mint egyéni gazda korukban. A közös táblából kihasított „családi parcellákon” terven felül termelt cukorrépa után prémiumot adna'k a művelőknek. A nagyüzemi táblákon gépek segítségével végzik el a műtrágyázást, továbbá tervezik a védekezés és a répaszedés gépesítését is.

A legkisebb faluba is eljutott a megyei nőtanács kezdeményezése a2 intenzivebb baromfitenyésztésről Nagy az érdeklődés a tsz-ek és a falusi asszonyok részéről a csibenevelés iránt. Nemcsak azért, mert a csirke Idváló pecsenyehűst szolgáltat, de kifizetődő a nevelése is. Vajon számolnak-e a megnövekedett kereslettel megyénk keltetőállomásai? Felkerestük az Olaszliszkai Víziszár- nyastelepet, s megkérdeztük Karajz Miklós telepvezetőt, mit várhatunk a teleptől?

— Február 6-án résztvettem egy járási ankéton, ahol azt tapasztaltam. hogy komoly az érdeklődés a baromfitenyésztés iránt. Az asszonyok nemcsak fogadkoztak, ■ hanem cselekednek is. Biztató lehetőségei vannak a csibenevelésnek. Most, hogy megyénk valamennyi községében termelőszövetkezet alakult, a közösbe bevitt állatok után felszabadultak az istállók. Több helyen ki lehet használni a padlásos juhhodá- lyokat — hiszen a birkákat tavasszal kihajtják a mezőre, s a juhhodály egész nyáron szabad. A lehetőségek közé tartozik az is, hogy a tagok a tsz-től kapott naposcsibéket munkaegység ellenében otthon nevelhetik. Igen kifizetődő a csibenevelés. Ha az elhullás nem haladja meg a 4—5 százalékot, 10 hetes korra, RO—90 dekás súly esetén, 10—12 forint az egy csirke felneveléséből származó jövedelem. A nagyüzemi nevelés természetesen más eszközöket, módszereket kíván. Fontos; hogy a takarmánykeverék megfelelő legyen. A fiatal aprójószágokat csibetáppal kell ellátni, majd fokozatosan lehet a kukoricát és más növény magvakat etetésre használni.

— Hány csibét ad a keltetöállomás? .

— 196'0-ban 347 ezer naposcsibét

adtunk el, ebben az évben azonban a megnövekedett kereslet miatt 100— 150 ezer darabbal többet. Már hoz- zákezdtünk a keltetéshez: március elsején 25 ezer darab naposcsibét tudunk átadni a termelőszövetkezeteknek, a vásárlóknak. Április 1-én újabb két keltetőgépet helyezünk üzembe, s ez biztosítja azt a többletet, amit az idén adunk. A gép üzembehelyezésével felsorakozunk a legnagyobb keltetőállomások mellé. Tőlünk vegyesfajtájú csirkéket lehet vásárolni, tenyésztésre; a sárospataki keltetőállomás biztosítja a tsz-ek- nek a törzsállomány kialakításához

Lelle kisközségben szüle^

február 20-án. Már fiatalon sok olyan igazságot felismert, amelyeket a hivatalos szociáldemokrata mozgalom nem volt hajlandó tudomásul venni. Erdélyben élve tapasztalta a nemzetiségiek elnyomását, látta a földnélküli parasztság és a munkások helyzetét. Diákkorában házitanítója volt az akkor még gimnazista1 Ady Endre. Később olvasta Ady Endrének az orosz forradalomról szóid írását — ez keltette fel érdeklődését az orosz forradalom iránt. Egyetemi évéi idején újságíró lett, s akkor ismerkedett meg a tudományos szocializmus alapítóinak írásaival. '

Az első Világháború kitörésekor az orosz frontra került. 1916-ban fogságba' esett és a tomszkr hadifogoly- táborba szállították. Itt már egy for- raddlmi csoportot talált, melynek vezetői1: Szilágyi Imre, dr. Münnich Ferenc, dr. Reiner Károly és mások. Ez á forradalmi csoport kapcsolatot teremtett a szibériai bolsevik szervezetekkel'és igy jutottak először Lenin' néhány írásához.

A cár elűzetése után a bolsevik szervezetek követelésére kinyíltak a hadifogolytáborok kapui. Bizonyos feltételek mellett a hadifoglyok városban élhettek. Kun Béla és fogoly- társái is beköltöztek a városba és felvételüket kérték a helyi bolsevik pártszervezetbe. Ezzel még a Nagy Októberi . Szocialista Forradalom győzelme előtt .tagjai lettek a Bolsevik Pártnak.

1917 végén Kun Béla Pétervárra utazott, ott megismerkedett Leninnel és a forradalom többi vezetőivel. Megismerte a bolsevik vezetés módszereit és a lenini politika lényegét. Mikor a szovjet kormány Moszkvába költözött, Kun Béla velük tartott. 1918. március 24-én megalakult az első magyar kommunista szervezel, mint az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja, melynek elnöke Kun Béla elvtárs lett. Szamuely Tiborral együtt részt vett ti magyar,' német és cseli nyelven megjelenő „Nemzetközi Szocialista”, majd a „Szociális Forradalom” című magyar kommunista lap megKUN

BÉLA

születésének 75. évfordulójára )

alapításában és irányításában. Brosúrái közül a „Mit akarnak a kommunisták?” és a „Mi a Tanácsköztársaság?” címűék különösen kiemelkedők voltak, mert programot adtak a már forrásban lévő, de még nem

postát, s a győzelem után őrt ülitek a Kreml bejáratánál.

Magyarországon is forradalmaso- dott a helyzet. 1918. októberében a Nemzeti Tanács vette át a hatalmat, amely az antant segítségével akarta

kiforrott magyarországi forradalmi mozgalomnak.

1918 áprilisában iSSSSSi

tartott a hadifoglyok több mint 400 küldötte. A kongresszus egyik előadója Kun Béla volt. Amikor megalakult az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő Külföldi Csoportok Szövetsége, Kun Bélát választotta elnökéül. -Amikor 1918 nyarán az eszerek ellenforradalmat szerveztek Moszkvában, leverésében komoly szerepük volt a magyar vöröskatonáknak, ők foglalták vissza Kun Béla elvtárs vezetésével a főmegoidani a soronlévő kérdéseket. A Szociáldemokrata Páx't nem volt képes a forradalmi helyzetet kihasználni, mert továbbra is a burzsoázia szekértolója volt. Csupán apróbb reformokat és csigalassúságú földreformot „tervezett”. Novemberben tért haza Kun Béla elvtárs. Kezdeményezésére és tevékeny részvételével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Vezetésében részt vettek Oroszországból hazatért harcostársai, Szamuely Tibor, Jancsik Ferenc, dr. Münnich Ferenc, továbbá az itthoni harcosok: Alpári Gyula, Korvin Ottó, Rudas László,

Rákosi Mátyás és mások. 1918. decemberében megjelent a Kommunista Párt lapja, a „Vörös Újság”. A Kommunista Párt népszerűsége és befolyása nagyon gyorsan nőtt. A proletariátus gyorsan felismerte, hogy ez az ő igazi pártja. Kun Béla a munkások és katonák között véglett szervező és ngitációs munkát, ezzel nagymértékben növelte a párt befolyását és neve szinte zászló lett. A fejlődés olyan gyorsiramú volt, hogy a párt ezt nem is tudta szervezetileg rögzíteni.

Sok olyan munkás volt, aki a kommunista párt programját magáévá tette, de továbbra is az SZDP tagja maradt.

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-én alakult meg. Kun Béla elvtárs a 133 napos tanácsuralom idején éjt nappallá téve dolgozott, lelkesen harcolt a proletariátus hatalmának megszervezéséért és védelméért. Nagyon sok helyre látogatott el és a helyszínen segített a problémák megoldásában. Miskolcon is volt, még most is sokan emlékeznek a tetemvári forróhangulatú gyűlésre, ahol többek között a következőket mondotta: „A proletárdiktatúra leverésével itt nem. demokrácia, hanem fehérterror következne, úgy mint Ukrajnában és Finnországban, mert. a burzsoá demokráciát Andrássy Gyula és Bethlen István... hirdetik, akik a. szegedi öntudatos munkásságot bebörtönzik és üldözik. A diktatúra, csak a burzsoáziával szemben jelent diktatúrát, magának a proletárságruik azonban demokráciát.”

A Tanácsköztársaság

bukása után a kis- és nagypolgári pártok, valamint a fasizmus előfu- tárjakénl jelentkező soviniszta egyesületek és fehérterrorista bandák förtelmes rágalmakkal illették a proletariátust, a Kommunista Pártot és mindenekelőtt Kun Bélát. Ezek a vad üvöltözések — és egyidejűleg a

párt önbírálata az elkövetett hibák miatt — egy időre elhomályosították a magyar proletárforradalom csodálatos emlékéi. Nyilvánvaló, hogy történtek hibák is, a kellő tapasztalatok hiányában. „A KMP vezetői (elsősorban én magam) — írja Kun Béla — elkövettük azt u hibát, hogy készpénznek vettük azt, hogy a szociáldemokrata vezérek szavakkal elismerték a kommunisták platformját, a proletárdiktatúrát, a szovjet hatalmat." A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének nemcsak Magyar- országon, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentősége volt. Megszervezésében oroszlánrésze volt Kun Béla elvtársnak.

A Tanácsköztársaság levei'ése után Ausztriában internálták, majd ismét a Szovjetunióba került és a Kommunista Internacionáléban dolgozott. Nevéhez fűződik Lenin elvtárs műveinek idegen nyelveken történt kiadása és terjesztése. Moszkvából tovább segítette az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja munkáját.

Ö volt az első nem orosz marxista, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom módszereit, a leninizmus elveit, megállapításait és gyakorlati intézkedéseit alkalmazta Magyarország munkásmozgalmára.

Ö volt, aki a fiatal Kommunisták Magyarországi Pártja élén szocialista forradalmat, szocialista államot vezetett. Olyan szocialista államot, amely a szovjet néppel szövetségben hadat üzent az imperializmusnak, megváltoztatta Európában az osztályok közötti erőviszonyokat. A Kommunisták Magyarországi Pártja vezette osztály és nép eme hősi harcának eredményeit sem az ideiglenestől győzedelmeskedő ellenforradalom nem semmisítette meg, sem a fasiszta demagógia nem törölhette id a legszélesebb néptömegek érzésvilágából, célkitűzéseiből ée vagyaiból.

1939 november 30~án halt men.

szükséges magyar sárgafajta csibe-; két. Zavartalan munkánkat az is elősegíti, hogy növeltük a tojásbázist. Újabb 4 mintaközség került a tojásadók sorába, s így már 9 községből tudjuk biztosítani a tiszta fajoktól származó, egészséges, tenyésztésre alkalmas tojásokat.

— Mivel segít még a szárnyastelep?

— Sok tekintetben úttörőmunkát végzünk a szárnyasnevelésben. Sokan tudnak a munkánkról, de néha bizonyos közömbösséget is tapasztaltunk. Azt hiszem, a „jég megtört”, mert mind nagyobb az érdeklődés a csibe-, a szárnyasnevelés iránt. Községünk termelőszövetkezeti asszonyainak mintegy 35 főnyi csoportja előadások keretében ismerkedik meg a korszerű nagyüzemi csibenevelés- sel. Szívesen nyújtunk segítséget a neveléssel próbálkozó termelőszövetkezeteknek.

Azt kérjük, ahol most kezdik el a tenyésztést, küldjék el gondozóikat hozzánk, s mi szívesen adjuk át — minden ellenszolgáltatás nélkül 1— az évek során szerzett tapasztalatainkat.

— Mit tudhatunk a híres liszkui

szárnyasnevelésről?

— Tavaly ezer darabos liba és 800 darabos kacsa törzsállománnyal rendelkeztünk. Az idén a kacsatörzs számát ezer darabra emeljük. A ke.l- tetőállomás 35 ezer darab kiskacsát biztosit a tsz-eknek, a vásárlóknak, s így a megyei teljes szükségletet ki tudjuk elégíteni. Libából csak 7 ezer darabot keltetünk, s ezért felhívjuk a tsz-ek figyelmét, hogy szükségleteik nagyobb részét a piacokról biztosítsák. Módunkban áll azonban az. hogy a törzsállomány kialakításához jó tojáshozamú, fajtiszta tojókat és gúnárokat adjunk.

További erőfeszítéseket teszünk azért, hogy biztosítsuk a magyar libák nagyobb tojáshozamát. A tojási átlag 18 darab, s az a célunk, hogy 30—35-re emeljük az átlagot. Állandó felügyelet és gondozás melleti: nevelünk 200 darab törzskönyvezett libát. Tavaly kiválasztottunk 30 darabot, s ebből már 5—6 libánál elértük a 28—30-as tojásátlagot. Ezeket a libákat külön választjuk;' ä a tojásaikból lókéit libákat alkalmazzuk ío- vábbtenyésztésre.

Érdemes baromfival és szárnyasneveléssel foglalkozni, azonban meg kell ismerkedni a korszerű nagyüzemi nevelés módszereivel.

— garami —

Lesz elegendő naposcsibe és kiskacsa

Olasmíisakai híradás