Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
Vasárnap. 1961. február 19. ßSKAKMAGVARORSZÄG 3 •* Ülést tudott a, megyei tanács Szombaton reggel a megyei tanács nagytermében ülést tartott a megyei tanács. Napirend előtt meghallgatta Németh Imre tanácstag, a mandá- tumvizsgáló bizottság elnökének beszámolóját arról, hogy a rendkívüli tanácsválasztások során kiket választottak meg a megyei tanács tagjainak. A tanácsülés ezt jóváhagyta. Dr. Ladányi József, a megyei tanács vb. titkára előterjesztése alapján az ülés tudomásul vette a legutóbbi tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Ezek után került sor a tanácsülés napirendjeinek megtárgyalására. Elsőnek az 1961. évi tervfeladatokról és az ezzel kapcsolatos intézkedési tervről szánkóit be Csépányi Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, ismertetve, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatokat, amelyeket januárban és februárban kellett megoldani, hogyan valósították meg. Ezután az intézkedési terv legfontosabb részeit emelte ki. Beszélt a mezőgazdasági termelés alakulásáról és a falu villamosításának kérdéseiről. A napirenddel kapcsolatos vitában felszólalt többek között Busznyák András elvtárs, rámutatva, hogy a mezőgazdasági termelésnek van néhány olyan kulcskérdése, amelyek megoldása a többi feladatokat Is elősegíti. Ilyen például többek között a munkaerő helyes elosztása és a renmegye'dolgozói egységesen követeiül Lumumba Egymás után érkeznek a táviratok, a levelek, a tiltakozások megyénk üzemeiből, községeiből, termelőszövetkezeteiből, amelyek egyöntetűen tiltakoznak Lumumba és harcostársai kegyetlen meggyilkolása miatt. A megye dolgozói követelik a gyilkosok ielelősségrevonását, Hammarskjöld eltávolítását a főtitkári székből, és meggyőződésüket fejezik lei, hogy a kongói nép mégis elnyeri, függetlenségét és szabadságát. A táviratok és a levelek azt bizonyítják, hogy pie- gyénk valamennyi dolgozója mély felháborodást érez az imperialisták és a gyarmatosítók politikájával szemben. Encs község pártszervezete és községi tanácsa tiltakozását fejezi ki a középkori barbarizmus ellen, amely- tyel Lumumbát és közvetlen munkatársait megölték, s táviratukban azt írják: „Kongó népe azonban nem marad egyedül, velük van a békét és az igazságot szerető emberek milliós tábora.” A Mezőkövesdi Járási Tanács dolgozói röpgyűlést tartottak és tiltakozó táviratukat eljuttatták a Külügyminisztériumba. „Részvétünket fejezzük ki a kongói nép nagy gyásza iránt., egyetértünk a Szovjetunió kormányának követelésével” — írják. Cserépfalu község lakossága mély megdöbbenéssel értesült Lumumba aljas meggyilkolásáról. Táviratukban ezt írják: „Sújtsa megvetés azokat, akik. a bilincsbe vert népek véréből akarnak jólétet biztosítani maguknak. Tudjuk, hogy Lumumba népe szabadságáért áldozta életét, s emléke a szabadságszerető emberek szívében örökké élni fog.” A Könnyűgépgyár dolgozói rop gyűlésen fogalmazták meg tiltakozásukat: „Követeljük a nemzetközi jogszabályok alapján a felelősök azonnali, bíróság elé állítását. Ezek az „u,rak” veszélyeztelik a béke és a békés egymás mellett élés elvét.” A Putnoki Téglagyár kollektívája szintén tiltakozását fejezte ki, követelve a gyilkosok ielelősségrevonását. Hammarskjöld eltávolítását és azt írták; „Ha Lumumba nem is él már, a szabadság ügye él Kongóban és győzni fog.” Koliómérnöki előadói konferencia A TIT műszaki szakosztálya 1961. február 21-én (kedd) délelőtt 9 órai kezdettel kohómernöki előadói konferenciát rendez Miskolcon az Értelmiségi Klubban. Tárgy: 1. A magyar kohászat fejlődése. Előadó: dr. Knapp Oszkár, a műszaki tudományok doktora (Bp). 2. A magyar kohászat cs a második ötéves terv. Előadó: Tóth József, a KGM Iparpolitikai Főosztály főmérnöke. Mindkét előadást vita követi. Az érdeklődőket szeretettel várja a rendezőség; dclkczósre álló gépi kapacitás helyes kihasználása. Behatóan elemezte az állattenyésztés legfontosabb feladatait. Kukucska János elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a terv nagyon jó, az intézkedési terv a legfontosabb feladatokat tartalmazza, de mindezek megvalósítása embereken múlik, ezért nagyon gondosan meg kell szervezni azok tevékenységét, akik ezt a tervet valóra váltják. Szervezetten kel! felhasználni az összes rendelkezésre álló erőt cs harcolni kell a közömbösség ellen, ami több helyen gátolja a tervek teljesítését. A m-gyei pártbizottság és megyei tanács együttes ülésének határozatai alapján úgy kell dolgoznunk. hogy az élenjárók színvonalára emelőik az elmaradottakat is. Végül néhány javaslatot tett a terv módosítására. Több felszólaló elvtárs részletesen elemezte a tavaszbúza vetés fontosságát és rámutatott, hogy azokon a szántóterületeken, ahol erre lehetőség van, pótolni kel! a múlt év őszői\ hekövetkezett rossz időjárás miatti hiányokat. A vitában résztvevők hangsúlyozták, hogy rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a napraforgó termelésre. Különösen a vitában felszólaló Éliás elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium tervosztályának helyettes vezetője mutatott rá, hogy egyes termelőszövetkezeteink sokféle mezőgazdasági kultúra termeléséhez fognak hozzá és igy a. nagy táblák adta lehetőségeket nem tud iák maximálisan kihasználni. Sokkal célszerűbb például a napraforgótermelésnél is a nagyüzemi termelés meghonosítása. A következő napirend a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság I960, évi munkájáról szóló beszámoló és az 1961-es feladatok megvitatása volt. Maezkó György elvtárs, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vezetője beszámolójában részletesen elemezte az 1960-as tapasztalatokat, amelyek nagy eredményeket jelentettek az egész népgazdaság számára. Javult a vizsgálatok mennyisége és színvonalai növekedett a Népi Ellenőrzési Bizottságoknak a tömegekkel való kapcsolata. A bizottságok aktivistái jó munkát végeztek. A beszámolót vita követte. A megyei tanácsülés valamennyi napirenddel kaocsolafban határozatokat hozott, befejezésül szervezeti kérdéseket tárgyalt. Két nép barátságából született Nincs a. világpiacin ellenfelük Tíszapalkonya. Mind gyorsabban változik a ■ táj képe. A magasbalörő betonoszlopok, épületelc mar-mar teljesen eltakarják a tiszaparti fűzeseket. Ilyenkor télen is szaporán halad a munka, az építők épben úgy dolgoznak, mintha nyár lenne. Igaz, nehezebb a munka, de sokat segítenek a gépeik. A habarcsban, a sokszor bokáig vagy lábszárig érő sárban mit kezdhet az ember gépek nélkül? Ott, -dx épülő vegyikombinát egyik épülete mögött éppen most indul el súlyos tértiével egy lánctalpas, 10 tonnás emelőgép. Könnyen Veszi a terepet, pedig ugyancsak súlyos terhet emel a magasba. A gép hivatalosan 10 tonna súly emelésére van méretezve. de bizony gyakran többet emel... A túlsó oldalon is megjelenik egy hernyótalpas emelőgép. Az is 10 tonnás. Kíváncsian figyeljük, hogyan gyűri maga alá a sártengert a hatalmas gépkolosszus. Könnyen.' Másfajta lánctalpas elakadna az ilyen nehéz terepen, ennek a gépnek úgy látszik nem nehéz a feladat Hosszú csíkot hagy maga után a „vendégmarasztalóban’’. i— Milyen gépek? Ügy tűnik, mintha éppen erre. a terepre készítették volna őket. A főépítésvezető, Kovács Lajos elvtárs mosolyog. — Aki csak egy kicsit is ért a gépekhez, megállapíthatja, hogy ezek rendkívül erős „masinák”. Szovjet gépek, mind tökéletes konstrukció. Nem is tudom, mi lenne velünk nélkülük ebben a „mocsárban”. Az építőipar sokat köszönhet ezeknek a szovjet gyártmányú gépeknek... — Drága gépek, — veszi át a szót Párkányi Zsigmond, a 31. Állami Építőipari Vállalat tiszapalíkonyai főgépésze. Egy pillanatig'számol, aztán azt mondja: — Egy ilyen 10 tonnás emelő ára kb. 170—190 ezer forint. De igazi értékét nem is lehet kifejezni. A harmadik gép kisebb, mindössze 5 tonnás. Fürgén mozog a sárban. Betonoszlopokat, tartókat emel a magasba. i — Ezekkel a gépekkel meggyorsult az építkezés — folytatja a főépitésve- zető, s még mondana valamit, amikor az épület sarkán feldübörög egy hernyótalpas vontató. Csak úgy dagasztja a sarat. Kocsit vontat maga után, a kocsin súlyos vasbetonelemek. A sárban éppúgy halad, mintha betonúton menne. — Ez 40 lóerős, — mondja a főgépész. — de többet is elbír. Azt. tapasztaljuk, hogy a szovjet gépek sokkal többet bírnak, nagyobb a kapacitásuk, mint ami a papíron hivatalosan szerepel. S ez bizony jó dolog. De mást is tapasztaltunk. Ezek a gépek azért jóik, tökéleteseik, mert van bennük anyag. A szovjet gép gyártó ipar jó anyagokat tesz a gépekbe. — Én talán úgy fogalmaznám meg — szól a íöépítésvezető, — hogy ezek a szovjet gépek, és általában a szovjet gépek — biztonságosan vannak méretezve. — Én meg azt mondom, — veszi át ismét a szót a főgépész, Párkányi elvtárs —•„ hogy ezeknek a gépeknek nincs a világpiacon .ellenfelük. Sok géppel volt már dolgom, de ilyen erős konstrukciókat még nem láttam. 1— Hogyan szállították ide ezeket a nagy gépeket? — Nem volt könnyű — folytatja a főgépész. — Hatalmas. 16 kerekes szállítókocsikon hozták őket Pnlko- nyára. — Volt itt egy 12 tonnás, gumikerekes, gémmel ellátott emelőgép is, — magyarázza Kovács Lajos —, de elvitték más vállalathoz. Az volt aztán a mozgékony, gyors gép! Pillanatok alatt helyet változtatott, és oly könnyedén, finoman tette le a tárgyakat a földre, mintha egy ember egy órát. vagy hímestojnst rakna a durva talajra. Ez a gép is sok kiváló tulajdonsággal rendelkezett. Hidraulikája szokatlanul jól működött. — Ezeknek a gépeknek a segítségével épült fel az igazgatósági épület, a laboratórium és számos épület készül a vegyiműveknél. S talán még annyit — fejezte be a beszélgetést a főépítésvezető —. a munkások is nagyon megszerették a szovjet gépeket. Nem csoda. Jó segítőtársaknak bizonyultak a tiszapalkonyai építkezéseken. Jó lenne, ha minél több lenne belőlük. . Ssc*«di Hosszú ideig meredeztok az állványok a Széchenyi utca 48. sz. bérház iront- 1“’*' Több mint cfíy éve az .díványokat leszereltek, — nyilván befejeződött az épület renoválása. Azóta a kapu körül óriási darabon látható ez. a vakolatlan falrész, — „épületes látványt” nyújtva m arra,járóknak. A Tiszapalkonyai Hőerőmű igazgatóját keresem. A titkárnő tárcsáz, majd beszél a telefonon, és szívélyesen közli: — Az igazgatói elvtárs mindjárt itt lesz. Szórakozottan nézdegélem az iroda berendezését, a falra akasztott képeket.. Valami megragadja a figyelmem: egy tabló. Az erőmű csehszlovák építőit, ábrázoló képek vannak rajta, egyikük éppen kormánykitün- tetést vesz át. Nézem, nézem a képet s azon töprengek, vajon miért kapott terem elektrikusai már annyira megszokták, hogy a magyar és külföldi lapok fotóriporterei felkeresik őket, lefényképezik a nagyszerű alkotást, hogy ilyen tanácsot adnak fotóriporterünknek: — Oda tessék állni, onnan szoktak bennünket fényképezni. A Tiszapalkonyai Hőerőműnek van még egy érdekessége — s egyetlen az országban — a hővezényló terem. Érzékeny műszerek, gépek, automatikusan, távirányítású műszerekkel irányítják a terhelést. Ebben a korszerű Szemben a kazánok fűtése távvezérléssel történik. A bérén dezés a maga nemében egyedülálló az országban. iparnak nyújtott segítséget. Megtehettük volna, hogy magyar turbinákat állítsunk be. Ám abban az időben, amikor megkezdték az 50 megawattos gépek szerelését, a magyar ipar még csak 32 megawattos gépeket tudott gyártani. Nekünk mindenképpen gazdaságosabb volt az óriásgépek beállítása. — Az egész berendezés a csehszlovák ipar alkotása? — A kazánok, szállítási berendezések, turbinák, generátorok, villamosberendezések nagyrésze csehszlovák. Csehszlovák mérnökök, technikusok és szerelők vettek részt — a magyar építők mellett — az erőmű üzembehelyezésében. — Hogyan dolgozik az erőmű? — Az ország legnagyobb, legmodernebb erőművében minden modern, robosztus óriás. Hatalmas a turbinacsarnok, és az óriási csarnokban nagy süvítessél, dübörgéssel dolgoznak az 50 megawattos turbinák. Ebből három csehszlovák. A negyedik — a baráti tapasztalatok segítségével — már magyar alkotás. Modern a villamos-vezénylőterem, ahol gyakran cseng a telefon: Budapest, Szolnok több vagy kevesebb áramot kór. Egy kapcsolás és kigyúl a buda-, Tiesti nagykörúton a fény. A vezénylőturbina rekonstrukcióját júliusban, a III, gép rekonstrukcióját pedig szeptemberben kezdik meg. A munka elvégzéséhez mindkét ország dolgozóinak a legtökéletesebb együttműködésre lesz szüksége. Az eddigi tapasztalatok alapján ebben az együttműködésben nem is lesz hiba. Mit jelent ez a korszerűsítés? Csak milliókban lehet várható eredményét kifejezni. A korszerűsítéssel elért hatásfoknövelés évente a két gépnél 4—5 millió forintos megtakarítást eredményez. Érdemes ’a baráti tanácsra hallgatni. Nagyon szép, impozáns látvány a Nagy-Alföld nyúlványán, á síkságból kiemelkedő erőmű. Négy kéménye a magasba nyúlva ontja a kazánok füstjét, egyenletesen, megszokott ütemben dolgoznak a gépek, s 150— 200 megawatt villamosenergia árad szét a távvezetékeken az ország elektromos vérkeringésébe. Nagy alkotás, nagy dolog ez. A két nép együttműködéséből született, s a két nép együttműködését hirdeti. Csorba Barna Fotá: Szabadot! György Az erőmű vezénylő terme. Innen Itü’cik nz áramol a fővárosba cs az ország különböző részeibe. ez a csehszlovák elvtárs nálunk kormánykitüntetést.. Merengésemből az erőmű fiatal igazgatójának szavai zökkentenek ki. — Érdekli a kép? — Nem is annyira a kép, mint inkább az, milyen szerepük van a csehszlovák elvtársaknak az erőmű építésében. Elgondolkozik. Pár évet vissza kell ugranunk ... Az Országos Tervhivatal 1951-ben határozta el a Tiszapalkonyai Hőerőmű létesítését. Az államközi szerződések értelmében a csehszlovák Energoprojekt és a magyar Erőterv közösen készítették el a terveket. A berendezések szállítását a Csehszlovák Köztársaság vállalta.’ Ez igen előnyös volt számunkra. — Miért? — Az ipar fejlődése gyorsabb volt, mint az energiaberendezések fejlődése. Azzal, hogy csehszlovák segítséggel megépült egy 200 megawattos erőmű, az egész ország energiaellátása megjavult. így a baráti nép közreműködése az egész magyar A baráti ország szakembereinek tapasztalatai, tanácsai alapján az erőmű dolgozói már megismerték az „áramgyár” titkait. Nagyszerűen bánnak a rájuk bízott gépekkel, műszerekkel. Sorra alakulnak a szocialista brigádok, amelyek kiváló eredményeket érnek el. Az elmúlt év során a hőerőműben 1 milliárd 460 millió kilowattóra energiát termeltek. Az erőmű — első félév eredményei alapján — élüzem lett, a második félév eredményeivel is elnyerte az élüzem címet. Az erőmű kész. Működik. A kapcsolatok a hőerőmű és a csehszlovák ipar dolgozói között azonban ma sem szűntek meg. Ebben az évben nagy korszerűsítést hajtanak végre az erőműben. Ugyanis a baráti ország szakemberei tudományos vizsgálatok alapján olyan megállapításra jutottak, mely szerint némi korszerűsítéssel, három százalékkal növelni lehet a gépek hatásfokát, teljesítményét. Az „áramgyár” és a plzeni Lenin Művek között létre is jött egy magállapodás. így az I-es \
