Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
10 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1301. január 1. Az új esztendő legelső gíosszája ire a nyájas, vagy kevésbé •”* nyájas olvasó ezeket a sorokat olvassa, az idő kereke nagyot lépett előre és az olvasó, akár tetszik neki, akár nem, egy esztendővel öregebb lelt. (Hölgyek esetében csak idősebb?) Még módja sem nyílik az olvasónak végigolvasni az alábbi okfejtéseket, máris csengetnek az előszobaajtón. Ne tessék megijedni, nincsen semmi különösebb, csak két bácsika áll ott illedelmesen, levett kalappal, különböző szeszipari termékek illatát lehelve, és közlik, hogy ők a szemetesbácsik és ha már egész esztendőben alig lehet őket látni, most eljöttek, hogy boldog új esztendőt kívánjanak. Ilyenkor, ha van humorérzék az olvasóban, visszakívánja nekik ugyanazt, ha nem, legalább 5 forinttal lesz szegényebb. Bár a jókívánságot visz- szautasiatni sosem ajánlatos, mert hiszen sosem árt, ha jót kívánnak az embernek és ez a jókívánság, különösen az új év hajnalán üdvös, mint azt a régi álmoskönyvek mondják. Ennek az újévi jókívánságnak és a szerencse újév hajnalán való fülönragadásának a vágya vezérelte azt a miskolci lakótársunkat is, aki az új év első percében egy alkalmi kéményseprővel találkozott az egyik vendéglátó- ipari intézményben, 10 forint ellenében meghúzgálta egy visítozó malac farkát, majd elindult a nagy éjszakában, görcsösen fogva mű- bőrkabátja mandzsettáján a gombot, — mivel a mübörkabáton má- sütt gomb nincsen, — hogy szerencséjét biztosítsa. Arról már eleve lemondott, hogy négylevelü lóheréi is találjon a miskolci aszfalton, patkót is csak mákkal, vagy dióval töltve látott a cukrászdákban, de legalább egy szürke lóval szeretett volna találkozni. Egymás után jöttek a sárga villamosok, a kék autóbuszok és az almazöld színű Moszkvics-taxik, de — az isten akárhova tegye ezt a közlekedési szabályzatot, — egész Miskolc belterületén nem volt képes egy lovat találni, akitől pedig ló után érdeklődött, mindenféle csúnyaságot mondták neki újév reggelén. Hát mindezt csak úgy mondtam, hogy ne bosszankodjék az olvasó, ha. újra szól a csengő az előszobában és egy kéményseprőruhás borravalóvadász álldogál ott, és mondja a buékot, mert. ezen túl kell esni. És mire becsenget még 28 kéményseprő, 30 alkalmi népzenész, meg a viceházmester kis- öcsikéje addigra már egészen megszokja, hogy mindenki őt tiszteli, öt szereti és mindenki neki kíván Boldog Új Esztendőt. Nem tudom, hogy a kedves olvasó hogyan és hol töltötte az elmúlt éjszakát, üzemi összejövetelen, családi pikniken, duhaj cukrászdában, vagy intim kettesben, esetleg családi körben, vagy vedig — amire még gondolni is bűn. saját ágyában fekve, mert mindegyik variáció után másként és másként folytatódik a mai nap, az új esztendő első délelöttje. Nincs helyünk a variánsokat felsorolni, mert hiszen Szilveszterig sem lennénk készen, mindenesetre, ha abba a ritka emberfajába tartozik, amelyik aludt az elmúlt éjszaka, most tegye le az újságot, menjen ki a városba és nézze meg, mennyi k.ókadt, kifacsart citromhoz hasonló ember kóvályog és köszönti az új esztendőt főfájással, gyomorégéssel, álmosan. Aki egész éjszaka aludt, egy rövid óra alatt behozhatja a fórjukat, délre a fejfájást, a gyomorégést egyaránt beszerezheti, viszont az éjszakáját kényelmesen átaludta. Amelyhez hasonló jókat és boldog új esztendőt kívánok. (b) SZflKttlfíG VOfíORSZfíG Az olimpia éve után, újabb feladatok előtt áll a magyar sport Régi szokás, hogy az új esztendő küszöbén visszapillantunk az elmúlt év eseményeire, megvizsgáljuk: egy év alatt milyen eredmények fémjelezték a magyar sport útját. Fibúcsúzva az ó-évtől, az élményektől, az izgalmakkal és érdekességekkel teli küzdelmektől, előre nézünk és lij terveket szőve, reményekkel köszön tjiik az új esztendőt. Az elmúlt, 1900-as év az olimpia éve volt. A világ fiatalsága találkozott a téli és a nyári olimpiai játékokon, ahol hatalmas vetélkedés után új olimpiai bajnokok születtek, dicsőséget hozva hazájuknak, népüknek. Először Squaw Valleybcn a téli játékokon találkoztak a különböző nemzetek sportolói. Harminc ország hétszáz versenyzője vett részt a téli olimpián. Bár nagyon messze zajlottak az események, az olimpia jelentősege nap. mint nap felkeltette a magyar sportemberek érdeklődését. Ezen az olimpián fényes szovjet siker született. A Szovjetunió sportolói, megelőzve a nagy múlttal rendelkező és a téli sportot azelőtt valósággal kisajátító államokat, nagyszerű győzelmet arattak. A magyar sportolók nem értek el számottevő eredményt, de jelenlétük azt igazolta, hogy Magyarország odaadó híve az olimpiai eszmének és mindenkor támogatja azt. A téli olimnia után az egész világon folytatódott a nagy készülődés a XVII. Nyári Olimoiára Rómába. A magyar sporto'ók egymás után érték el a szebbnél-szebb cerdmcnyekct és a sportszerető magyar dolgozók reménykedve tekintettek az olimnia felé. Valamennyiünknek élénken emlékezetében él még a római olimpia minden mozzanata. A színpompás megnyitó ünnepségtől kezdve a felejthetetlenül szép záróünnépé- lyig az olimpia minden napja újabb és tíiabb izgalmakat hozott az érdeklődőknek. Csodálatos versenyek, hatalmas meglepetések tették izgalmasabbá és érdekesebbé ezt az olimpiát minden eddiginél. A szovjet sportolók ezúttal is igazolták kiváló képességeiket és a neipgeteft nemhivatalos pontversenyében nagy fölénnyel lettek az elsők. A magyar sportolókat elkísérte erre az olimpiára az itíhonmara- dottak féltő szcrctcte, megbecsülése. És a magyar sportolók nem vallottak szégyent a világ legjobb sportolóinak nagy vetélkedésén. Emlékezzünk vissza, itthon milyen tomboló lelkesedéssel vettünk tudomásul cgj’-cgy győzelmet, milyen elérzékenyülve hallgattuk a himnuszt, amikor győzteseink a dobogó legmagasabb fokán álltak és népköztársaságunk címeres lobogója magasba kúszott a középső árbocon. Boldogság töltött cl valamennyiünket, amikor Parti János megnyerte az olimpiai bajnokságot. Öt követték a többiek. Németh Ferenc lett az egyéni öttusa bajnok és Nagy Imrével, Bal- ezó Andrással együtt az öttusa csapatbajnokságban győzedelmeskedtek. Török Gyula ökölvívásban folytatta azt a győzelmi sorozatot, amely az 1938-as olimpia óta egyszer sem szakadt meg. És végül, de nem utolsó sorban a kardvívók! Kárpáti Rudolf ragvogó egyéni győzelme után a kardcsapat tagjai is elsők lettek a minden eddigi olimpia legerősebb döntőjében. A Borsod megyei és a miskolci sportemberek valósággal együtt éltek az olimpián résztvevő magyar versenyzőkkel. A miskolci versenyzők is ott voltak ezen az olimpián. helytálltak, mint ahogyan igen jól szerepelt az egész magyar csapat, összeredméoyükkel sok olyan országot előztek meg a magyar sportolók, amelyek népességben jóval nagyobbak nálunk. Sikeres volt tehát az olimoiai szereplés. megelégedés töltötte el a sportközvélemcnyt. Az olimpia évében sok más sportesemény, köztük nemzetközi viadalok is azt igazolták, hogy a magyar sport mindjobban magára talál és méltó ellenfele a legjobbaknak is. Többtízezer magyar fiatal és idősebb, az elmúlt esztendőben az olimoiai jelvényszerző versenyeken vett részt, ezzel is igazolva az olimpiai eszme ápolását és a legszélesebb rétegek sportszeretőiét. Lezártunk egy sikerekben gazdag esztendőt és most az új év küszöbén pillantsunk előre azokra a feladatokra, amelyeket 19Gl-bcn kell megvalósítanunk. Legdöntőbb é" talán a legszebb feladat ebben az évben a Kilián Testnevelési Mozgalom létrehozása, ennek az új jelvényszerző mozgalomnak megvalósítása. Május l-től az lij jelvényért indulnak küzdelembe a magyar sport barátai. A mozgalom nagyszerű távlatokat teremt a rendszeres sportolás megvalósítására és népszerűsítésére. Fő célja, hogy a rendszeres testedzés segítségével is hozzájáruljon olyan fiatalok és dolgozók neveléséhez, akik úgy szeretik hazájukat, mint Kilián György szerelte, akik erős akarattal, sportban edzett, szívós fizikummal képesek küzdeni népünk jövőjéért, a szocializmus felépítéséért. A Kilián Testnevelési Mozgalom sikere előbbreviszi szocialista testkultúránk fejlődését, hozzájárul sport- mozgalmunk eredményességének fokozásához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség első kongresszusának határozata is síkra száll az új jelvény- szerző mozgalom mellett, hangsúlyozva, hogy „az MSZMP művelődéspolitikájának értelmezése a testnevelési és sportmozgalomban” című tézisek alapján rendszeresebbé és hatékonyabbá kell tenni a sportolók fizikai, politikai és erkölcsi nevelését. A magyar snort egész területén a további fejlődés a fontos cél. Természetesen csak akkor biztosított a töretlen előrehaladás, ha az új esztendőben jól képzett sportemberek irányítják majd a fiatalok sportolását. Bizalommal tekinthet minden magyar sportember az 19fil-es esztendő elé. A magyar testkultúra* amely a szocialista kultúra egyik lényeges része, minden bizonnyal tovább fejlődik és a sport, a dolgozó ember szolgálatában újabb határozott lépéseket tesz, hogy egészséges, edzett, jókedvű emberek mozgalmává váljék. A további fejlődéshez, megyénk és Miskolc város sportjának megerősítéséhez valamennyi sportvezetőnek, sportolónak és sportkedvelőnek sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk. Leskó Pál | Hárman űz elmúlt év legjobbjai közül i Újabb lépést lett előre a népszerű Imiskolci kislány. Grigássy Enikő az f elmúlt esztendőben igazolta, hogy az f egyik legtehetségesebb magyar aszta- fliteniszező. Amikor legutóbb beszél- ‘ gettünk vele. elővette az „édes kicsi fnapiócskámat”, amelyben szépen fel jván sorolva minden mérkőzése, miniden versenye. Nos, a „tigrisbébi” — kézt a nevet Moszkvában kapta — f beváltotta a szerepléséhez fűzött Terményeket. A ragyogó eredmény-soro- )zat után újabb feladatok előtt áll Í Babci. Vajon mit vár az 1961-es évtől? Elsősorban a tanulmányi eredményemmel vagyok elégedetlen. Pedig r nálam első a tanulás, azután — jö- ihet a sport. Ha a félévi bizonyítvá- knyom kicsit gyengébb lesz a vártnál, [arra törekszem, hogy az év végére Meies legyek. Sok versenyem lesz az fúj esztendőben. Szorgalmasan kéjszülők majd. az edzéseken lelkils- i meretes leszek, mert nagy vágyam, hogy kijussak az ifjúsági Európa 'bajnokságra. Nem „sietem” el a dol- '‘got, hiszen még nagyon fiatal va- fgyok... ^ Elmondja még. hogy rendszeres \úszóedzésekkel erősiti magát és végtelenül boldog lesz, ha 1961-ben olyan eredményeket ér majd el, amellyel 'még a legszigorúbb kritikusok — lApukáék is elégedettek lesznek. Amikor szádhoz emeled a pohara a lágycsillogású itallal s az óra elüt az utolsót, az évet-bevégzőt, csendet borzongás fut át rajtad. Megborzongsz egy pillanatra a: éjféli óraütéskor, de borzongásáé nem félelem és nemcsak a „múlna! az évek” szomorkás beletörődése. Izgalom is a borzongásod, meglegyint a felmérhető és mégis titokzatos Jövő És talán a diadal bódító öröme ií megborzongat, mert az év, ami e pillanatban már voltaképpen múlttá vált, dús volt, Téged gazdagító, Téged igazoló. Téged dicsérő. így hát — egy év annyi mindent hozhat egy ember életébe, hogy azt felmérni hiába próbálná akárki. Két mérföldkő között az út mindig egyforma hosszú, de nem egyforma azoknak szemében akik megteszik. • Ha megpróbálkoznék mégis valamiféle felméréssel, a kis Zsolttal kellene kezdenem. Különös, nevezetes dolog éppenséggel nem történt vele, érkezése is csak a családban volt szenzáció, minthogy ő az első gyerek. Új fehér ágy, puha takarók, csil- logókerekű kocsi, leérek kék csörgő és egy sereg kedvesképű játékállat várta a kisfiút otthon. Zsolt apja fiatal munkás, anyja is dolgozik, így aztán bölcsödébe került. A napjai ettől kezdve kettéosztódtak. Délelőtt a fehérfalú teremben tartózkodott, ahol sok kicsi ágy sorakozik egymás mellett és feherkendös nénik hajoltak fölé. Délután a halványzöldfalú kis szobában találta magát, ahol mindig ugyanaz a két arc hajolt fölé. Mit kapott Zsolt élete első évétől? Három hímzett pólyát, vagy húsz pelenkát, egy sereg játékot, kiságyat, félnapi kellemes tartózkodást a bölcsödében, ami csak néhány forintjába került az édesapjának. Aztán kapott tejet, jóízű tápszereket, sok vitamint. ha. betegség fenyegette elegendő gyógyszert, és kapott oltásokat az életét veszélyeztető nagy betegségek ellen, még Sabin-oltást is, hogy sose legyen belőle paralizistöl megrokkant, nyomorék ember. És mirideze- ken felül mit kapott még a kis Zsolt ettől az évtől? Nyugodt felnövekedésnek, egészséges, erős gyermekké válásnak, vágyai megvalósulásának, játéknak, sportnak, tanulásnak lehetőségét, szép, jó, gazdag lehetősé- gelcet — tehát Jövőt, amely már neki, a kiságyban szundikáló kisfiúnak is biztosítva van, bár még csak azt tudja mondani, hogy papa meg mama, s még csak egy jópaitása van, egy nagypocakos, sárga sípoló kacsa ... © Józsi bácsi pedig, aki együtt született a századdal és együtt köszön el a munkától az 1960-as évvel, az út végén áll. Ha a gyárra és a munkatársakra gondol, szomorú lesz kicsit, s így inkább a kis kert, a két kis unoka körül járnak gondolatai. Nelci, a világoskékszemű, öszülö- hajú Józsi bácsinak ez az év, a hatvanadik dicsőségére válik, éppúgy mint az ezelőttiek. De sok forintot, adott két keze munkája az ország-' nak, s mennyi szeretetet, jótanácsot, { segítést a szavai a fiataloknak! Nemi lehet ezt súlyra lemérni, sem más- milyen mértékkel kifejezni. Talán) nem is mindenki gondol rá, nem is] mindenki köszöni meg Józsi bácsi- i na.1c s a többieknek, akik hozzá ha- \ sonlóan a munkától búcsúznak el azt esztendőnek a végén. De Józsi] bácsi nem is vár ilyenfajta köszöne-1 tét, s mégcsak azt sem várja, hogy* megcsinálja helyette valaki a méríe-\ get. { Tudja, hogy ö is kapott ettől azj évtől sokmindent. Kapott kenyereit és ruhát, jó bért a munkájáért. Ka-1 pott kitüntetést azért a többletért,1 amit a szívéből és eszéből telhetőén* a munkáján túl adott. Kapott gondos| ápolást, mikor beteg volt. s kapott^ annyit, mikor beteg volt, hogy ret-i tegni a holnaptól eszébe sem jutott.. Kapott két szép, békés, gondtalan,* kellemes hetet, amikor reggel kilenc-f kor kalcaót ihatott az üdülő étterme ben és horgászhatott kedvére nap-l estig. Kapott aztán még valamit annyi nyugdíjat, hogy abból nemcsak1 élni lehet, hanem mozit nézni eny-S két könyvet megvásárolni, horgászni.I ha kedve tartja és mén nz unokáinak * is meglepetést szerezni néhanapján.. I * t Egy kis ember, aki még csak az) első útjelző kőhöz érkezett el, s egy k idős ember, aki a hatvanadikhoz.1 Egyik még nem tudja, a másik na-J qyonis: hogy ez az év mit adott neki.) H°gy így év, ez a rövid idő is még) hosszú is, hogy a megtett utat nem) a megszámolt percek mérik igazán,1 hanem mindaz a gazdagság, tapasz-T tálát, megszerzett jó, megélt öröm,) ami a percekbe belefér. ) S az év, a két mérföldkő közötti) út, amely Szilveszter éjszakáján) múlttá válik, mindenkinek hozott) valamit. Nemcsak az egyéveseknek) s nemcsak a hatvanesztendősöknek,) hanem leginkább azoknak, akik egy-) nél több, de hatvannál kevesebb) évet hagytak maguk mögött. S azi becsület és őszinteség dolga, hogy kiT hogyan, milyen mérleggel lépi át azl ezerkilcncszázhatvanadik esztendőI végét jelző mérföldkövet. Hallania Erzsébet 4 Mindössze húsz esztendős Sólymost Ernő, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb ígérete. Lyukótetö- ről indult el és a magyar válogatottban kötött ki. Közben igen sokszor az ifjúsági, majd utánpótlás és az olimpiai csapat tagjaként öregbítette a magyar labdarúgás, — közelebbről, a diósgyőri sport hírnevét. ElőtiürJc nőtt fel a népszerű „Pikszi”, aki magatartásával, nagyszerű emberi tulajdonságaival már fiatalon is példaképe lehel más sportolóknak. Munkahelyén szeretik, megbecsülik, mert Solymosi Ernő elsősorban a munkahelyén akar helytállni, csalt azután a sportpályán. — Életem legboldogabb pillanata az volt, amikor magamra öltöttem népköztársaságunk címeres mezét. Ügy érzem, hogy nem keltettem csalódást és két allcalommal bizonyítottam be, hogy a szakvezetők mindenkor számíthatnak rám. Az addiginál fokozottabban készülök az 1961. évi faládátok megoldására. Tudom, hogy a szakvezetők bíznak bennem és én ezt jó játékkal, sportszerű magatartással szeretném meghálálni. Ezúton is szeretettel köszöntök minden diósgyőri és miskolci szurkolót és sportsikerekben gazdag új esztendőt kívánok uiinüen magyar sportembernek. Szabó Mártának, az igen tehetséges teniszezőnek a legsikerültebb éve volt I960. A magyar ranglistán a másodosztályúalc közölt sorolták és 56. volt a sorrendben. A végtelenül szerény és szorgalmas kislány az egyik szép eredményt a másik után érte el és ma már úgy beszélhetünk róla, mint az első osztályú versenyzők egyik „mumusáról”. Márti is első osztályú lett és a legjobb húsz magyar teniszezőnö között van. Bajnokságokat nyert, köztük országos versenyen és bajnokságban is első lett. A diósgyőri kislány nem okozott csalódást az elmúlt évben. Mit vár az új évtől? — Nagyon szeretnék jól leérettségizni. Persze, tanulmányaim jó végzése mellett tovább szeretnék fejlődni kedvenc sportágamban, a teniszben is. 1960-ban ízlettem meg először a győzelem, nagyszerű érzését Ez további lelkiismeretes munkára, az edzések pontos látogatására ösztönzött engem. Brosszmann Zsóka az ideálom, jó volna mindenben követni öt... Márti hét esztendeje hódol a „fehérsport" örömeinek. Vezetői szerint nagy jövő előtt áll. Szorgalma, szerénysége példamutató. Sok sikert ét győzelmet kívánunk neki az 1961-es évben. dkö oek
