Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
ft ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1961. január 15. Az időkihasználás és a termelékenység AZ UTÓBBI IDŐBEN a borsodi szénmedence fizikai és műszaki dolgozói mind gyakrabban használják ezt a kifejezést „veszteségidő” meg „elkerülhetetlen, és elkerülhető kieső idő”. Maga a fogalom nem új. Különféle megbeszéléseken, versenyfelhívások, vállalások szövegeiben előelőfordult „jobban kihasználjuk a munkaidőt” vagy „fokozottabb munkafegyelmet teremtünk meg” és hasonlók. Ez a „veszteségidő” kifejezés azonban minden eddiginél mélyebb tartalmat rejt magában. Az ipari üzemekhez hasonlóan — a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányáiban befejezték, s az ózdvidéki trösztnél most végzik minden munkafolyamatra kiterjedően a munkaidő kihasználás vizsgálatát. Ez a tanulmányozás — mint a Borsodi Szénbányászati Trösztnél befejezett vizsgálat mutatja — felmérhetetlenül nagy segítséget jelent a termelékenység növeléséhez. Röviden: sckezer tonna szenet a közösségnek, s vastagabb borítékot jelent a bá- nyászembernek. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél a munkaidő, illetve a veszteség- idő tanulmányozását az elmúlt év novemberének elején kezdték meg, s december végén fejezték be. A nagy munka elvégzésére egy — mérnökeikből, technikusokból, fizikai dolgozókból, a bérügyi apparátus dolgozóiból álló — brigádot: hoztak létre. A brigád a tröszt 36 aknájában végzett felmérést, figyelme kiterjedt minden munkafolyamatra. Hogy mit mutat a „veszteségidő” vizsgálat? Szalóczi Gyula elvtárs, a brigád vezetője erről így beszél: — Az időkihasználás tanulmányozása azt mutatja, vannak veszteségidők, amelyek egyelőre, vagy adott-körülményeik 'között elkerülhetetlenek, s vannak, amelyek jó munka- szervezéssel, a technológiai fegyelem betartásával, jobb munkafegyelem megteremtésével, a szakmai tudás növelésével elkerülhetők, megszüntethetek. — Mik képezik az „elkerülhetetlen” kiesési időket? — Ez a bányáik sajátosságából adódik. Ide tartozik például a robbanóanyagra várakozás, beszállás, kiszállással eltelő idő. Ez az összes kieső idő egyharmadát adja. •— Miből adódnak az „elkerülhető kieső idők”? — Ide tartozik a munkástól iuggo és a munkástól független kieső idő. A vizsgálat azt mutatja, vannak munkák, amelyeket hanyagság következtében kétszer is el kell végezni. Ilyen például a kilőtt ácsolat helyreállítása. Ez megfelelő lyuk- telepítéssel, „feszkézéssel”, az előírt gyárul,, ukmélység betartásával elkerülhető. Nem egyszer azért akad meg a szénszállítás, azért szünetel a termelés hosszú perceikig, mert valaki, vagy valakik tudatlanságból, vagy hanyagságból nem végezték el lelkiismeretesen munkájukat. — A legnagyobb veszteség ... — ... A LEGNAGYOBB VESZTESÉGET „a munkásoktól független kieső időír” adják. A bányákban igen sok időt rabol el a füstre várás. Ez minden aknában megmutatkozik, de különösképpen a Terv túróban, az Ella aknában, a Szuhakálló II. és az Albertteiepi I. aknában. Mártabá- nyán és a Pálinkástárón például a füstre várás 80—100 percet is kitesz. Hogy mi ennek az oka? Vagy nincsenek megfelelő csőszellőzte Lók, vagy ami gyakoribb, rosszul építik be, lényegében a műszaki vezetők nem gondoskodnak kellően a munkahelyek szellőztetéséről. Sok idő esik ki az üres csillére várás miatt. Elhanyagolják a csillék takarítását, nem gondoskodnak megfelelően a rossz csillék kijavításáról, nem szervezik meg kellően a szállítást. Gyakoriak az üzemzavarok — a villamos- és a szállítási berendezések felmondják a szolgálatot —, amelyeket megelőző karbantartással, gondosabb ellenőrzéssel el lehetne kerülni. Gyakran előfordul az is. hogy a műszaki vezetés nem biztosítja az anyagot, s a bányászoknak 100—200 méterre kell elmenniök a sínért, vagy az ácsolathoz szükséges fáért. A „veszieségidő” és okainak vizsgálata azt mutatja, hogy a bányák- oan nagyon sok a „rejtett” (nem is annyira rejtett!) tartalék, lehetőség van a termelés és a termelékenység fokozására. Már maga a lehetőségek megismerése, ismertetése is sokat jelent. Ezen kívül mit akarnak tenni, mit tettek a veszteségidő lecsökkentéséért? Az első lépés mindenekelőtt az volt, hogy a szükséges intézkedések végrehajtására — a bányaművelési, a gépikísérleti, a gépészeti osztály, valamint a határozat végrehajtásával foglalkozó csoport vezetőjéből — négytagú „vezérkart” hoztak létre. Ez a brigád értékelte a vizsgálat tapasztalatait, s megbeszélte a tennivalókat az aknák' főmérnökeivel. A főmérnökök, bányamesterek — helyi párt- és szakszervezeti titkárok bevonásával — intézkedési terveket készítenek. Ezek egyrésze már el is készült. A kazincbarcikai bányaüzem intézkedési terve például részletesen behatóan foglalkozik azzal, hogy az aknák egyes munkahelyein milyen módszerrel — légösszekötőkkel, ventillátorok beépítésével —. hogyan biztosítja a jobb levegőellátást. A gyakori kötélhibák, kötélszakadások megszüntetése végett többek közölt szakmai oktatásban részesítik a szál litási dolgozókat. A csopoidos mun kahelyek közelében csilletárolót építenek, hogy esetleges szállítási zavarok ne akadályózzák a termelést. A VEZETŐSÉG FELÜLVIZSGÁLJA az intézkedési terveket — megfelelően biztosítja a veszteségidő megszüntetését, illetve a termelékenység emelését. — Ha szükséges, kiegészíti, segíti, ellenőrzi végrehaj tását. A négytagú brigád a három legnagyobb gonddal küzdő aknában — valószínűleg a Feiketevölgy, a Szuhakálló Il-es, a Sajószenípéter II-es aknában — közvetlenül irányítja a szükséges intézkedések végrehajtását. Öt aknában a területi főmérnök, gépészeti és a gépkísérleti szakemberek segítenek a veszteségidő felszámolásában. Egyébként mind az említett, mind a többi aknában — műszaki vezetők, fizikai dolgozók, a párt- és a tömegszervezetek segítségével — tömegmozgalommá tették a veszteségidö megszüntetését. Tudomány-Technika Vlagyimir Feszenkov akadémikus, a neves szovjet csillagász az Ogo- nyolc újévi számában feltételezi, hogy a Marson végbemegy valamiféle szerves anyag fejlődése. Tagadhatatlan, írja Feszenkov, hogy a Marson van valamilyen szeiyes elet, természetesen a legegyszerűbb tormájában. A tudós feltevését arra alapozza, hogy színképelemzés segítségével a Marson CH-lípusú szerves molekulát fedeztek fel. A színképben ez a molekula csupán akkor jelentkezik, amikor zöldellnek a Mars „oázisai . A vöröses pusztaságokban ezt a molekulát nem lehet észlelni. Feszenkov akadémikus a továbbiakban azt a meggyőződését hangoz atia hogy a Marson magasabbrendu élet nem lehetséeas. mivel a bolygón nincs szabad oxigén és hiányozna! az atmoszféra egyéb fizikai és vegyi saiátosságai. * A Szovjet Tudományos Akadémia közlövA’ánnk legújabb száma közli Vlagyimir Feszenkov akadémikusnak és Jevgenyij Krinov meteorit kutatónak azt az új feltevését, hogy a kozmikus test, amehjnek becsapódását 1906. június 30-án Szibériában megfigyelték, s amely „tunguzkai meteorit” néven vált ismeretessé, nem közönséges meteorit, hanem egy üstökösnek a magva. A két tudós szerint a meteorit röppályájáról feljegyzett adatok arra engednek következtetni, hogy nagy gyorsasággal repült a Föld forgásával ellentétes irányban. Ez szent csak üstökösök sajátossága, meteoritek, amelyek aszteroidok nia- radványai, azonos irányban haladnak, mint a Föld. Az új tanulmány oh alapján bebizonyílottnak tekinthető hogy a tunguzkai meteorinál egyidejűleg a légtér magasabb rétegeibe finom por hatolt be, amely lényegesen felerősítette a fényjelenségeket. A Szovjet Tudományos Akadémia 1961. nyarán expedíciót indít a tunguzkai meteorit becsapódásának he lyére. A Szovjetunióban Szumiban elkészítették egy távirányítású automata szivattyúmű terveit. Ez a mű órán ként 4000 köbméter kőolajat szivaty- tyúz át 150—200 kilométer hosszú vezetéken. A távirányítású szivattyú művet ahhoz az olajvezetékhez tér vezték, amely a Szovjetunióból Ma gyarorszúgra, az NDK-ba, ^ Lengyel országba és Csehszlovákiába juttat majd el kőolajat. Az angliai Watjordban a Nuclear Equipment gyár bemutatta atommeghajtású robotemberét, amely sok más tudománya mellett kávét is tud. felszolgálni. Az N. E. 9. jelzésű ké szülék komoly hivatása persze nem az, hogy a kávéscsészét egy csinos színésznő szájához emelje, — bár televízió riportban ezzel mutatkozott be —, hanem az, hogy négy kg súlyig térjedö. rádióaktív anyagokat ke zeljen a legnagyobb angol és ameri kai atomkutató intézetekben. A faluban már tél van Hemutalták Miskolcon irtass drámáját & A dolgozók bejelentéseinek intézéséről Űíftássaf tízezer tonnával több hengereit ace! A pártszervezetekhez, a tömegszervezetek és az állam- l hatalmi szervekhez naponta közvetít a posta olyan ■ leveleket, amelyek a munka során elkövetett hibákat, egyes vezetők helytelen magatartását, a népi vagyon ; herdálását, a bürokráciát vagy éppen egyes dolgozók «ügyes-bajos dolgát teszik szóvá. A megyei pártbizottsághoz például 1960-ban közel ezer írásos beadvány, ■ az első kerületi tanácshoz 1960 január 1-től szeptem- ; bér 1-ig, csak lakásügyi panasz, 369 érkezett. Az j SZTK Megyei Alközpontjában a múlt év kilenc hó- ; napjában 624 panaszos beadványt iktattak, a területi > egyeztető bizottságnak pedig az elmúlt két évberj I havonta 70 munkaügyi vitát továbbítottak. ; A panaszos levelek mellett igen sokan keresik fel E személyesen is a különböző szerveket. A megyei párt- E bizottság tanácsadó irodáját naponta 15—20 ember, E — piaci napokon még ennél is több — keresi fel. t Többen fordulnak meg naponta a tanácsoknál, a l szakszervezetnél, az újságnál. E Noha valamennyi szervtől sok munkát igényelnek ► a dolgozók beadványai, mégis szívesen fogadják azo- E kát. Szívesen fogadják, mert a dolgozók észrevételei, t kritikai megjegyzései eredményesebbé teszik a mun- | kát, hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan vezetőink legye- £ nek, akik. élvezik a néptömegek bizalmát, kiküszöböli lik a bürokráciát, gyorsabbá teszik az ügykezelést. | Szívesen fogadják a párt-, a tömegszervezetek és »államhatalmi szervek a dolgozók beadványait azért £ is, mert minél többen mondanak kritikát, kérnek »segítséget problémájuk megoldásához, annál jobban fáz bizonyosodik be, hogy a széles néptömegek bíznak |e szervekben, magukénak tekintik, elismerik veze♦ tőiknek az ott dolgozó elvtársakat. | Hogy mennyire fontos a dolgozók bejelentéseinek lés kérelmeinek lelkiismeretes intézése, mi sem bizo- X nyitja jobban, mint hogy pártunk Központi Bizott- xsága határozatban is rögzítette az ezzel kapcsolatos I tennivalókat. Kimondja a határozat, hogy a dolgozók | bejelentéseit, panaszait, kérelmeit harminc napon | belül ki kell vizsgálni, a más szervekre tartozó ügye- Jket hét napon belül továbbítani kell. Persze vannak | olyan ügyek, panaszok, beadványok is, amelyeket * érdembelileg nem tudnak az illetékes szervek ennyi Gazdagították iskolájukat a diósgyőri kohászati technikum tanulói idő alatt elintézni, de erről minden esetben értesíteni kell a bejelentőt. A rlrrlnn-rAh bejelentéseivel való íoglalko« aoigozOK Zást, intézést vizsgálva megállapíthatjuk: az utóbbi két-három évben nagyot léptünk előre. Igen örvendetes előrelépés tapasztalható a bejelentések területén is. Egyre több a közérdekű bejelentés, az olyan kritikai megjegyzés, amelynek felülvizsgálásából és a hibák megszüntetéséből nem egy személynek van haszna, hanem az egész népgazdaságnak. Ez azt bizonyítja, hogy a panaszttevők azért fordulnak segítségért az illetékes szervekhez, mert felelősséget éreznek a szocializmus építésének ügyéért. Az illetékes szervekhez érkezett levelekből az is megállapítható, hogy javult a beadványok tartalmi megoszlása. Egyre több az ipari és mezőgazda- sági termeléssel kapcsolatos észrevétel, az olyan kritikai megjegyzés, amelyet ha kiküszöbölnek, meggyorsul a munka, jobban lehet takarékoskodni. Az illetékes szervekhez érkezett bejelentések intézésénél a legnagyobb eredmény, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően, a munkáslevelekre időben válaszolnak s az illetékesek minden lehetőt megtesznek az ügy elintézése érdekében. A párt- és tömegszervezeteknél, valamint; az állam- hatalmi szerveknél dolgozó elvtársak többsége — politikai jelentőségének megfelelően — lelkiismeretesen foglalkozik a hozzájuk forduló dolgozók ügyével. Megfelelően foglalkoznak a dolgozók beadványaival, panaszaival, azok megválaszolásával, elintézésével a kazincbarcikai, ózdi járási pártbizottságon, a miskolci IV. kerületi tanácson dolgozó elvtársak. Előrelépés tapasztalható az illetékes szerveknél a beadványok nyilvántartásában, abban, hogy ha a panaszt más szervhez továbbítják, arról értesítik a bejelentőt. Nagyon helyes törekvés az, hogy a szervek a beadványok, panaszok érdemi elintézésére helyezik a fősúlyt. Előrelépés tapasztalható abban is, hogy csak a legritkább esetben éri megtorlás a panasztevőket. Ez annak köszönhető, hogy ha az illetékes szervek ilyenről tudomást szereznek, beosztásra való tekintet nélkül szigorúan eljárnak. Örvendetes eredmény, hogy egyre kevesebb a rágalmazó beadvány s csökkent a névtelen levelek száma is. három évben két és félmillió forint? értékű létesítménnyel, berendezéssel? gazdagodott az intézet. Munkásságuk* elismerésre talált országosan is. A? középiskolák versenyében ugyanis? az utóbbi három évben egyszer első,? egyszer pedig második, illetve har-J madik helyezést értek el értékes i társadalmi tevékenységükkel. ] A diósgyőri kohász technikusjelöl-i tek az új évben is hűek akarnak] maradni nemes hagyományaikhoz.] Az idén a különböző kohászati mé-i rések korszerű körülmények között] történő megoldására műszerszobát] építenek és látnak el a szükséges! műszerekkel, mérési eszközökkel —< szintén saját erőből. Enneik értékei is meghaladja majd a nyolcszázezer« forintot. ^ A diósgyőri Gábor Áron Kohóipari Technikum tanulói évről-évre szorgalmasan dolgoznak szabad idejükben, hogy gyarapítsák, gazdagítsák iskolájukat. Végsőfokon pedig hogy önmaguk számára megkönnyítsék a korszerű kohászkodás elméleti és gyakorlati elsajátítását. 1958-tól — csaknem önerőből — társadalmi munkával formázó- és öntőműhelyt, kúpoló kemencéket, rajz- és tantermet építettek. Ezenkívül vagy hetven értékes műszert, gépet készítettek, amelyek mind igen fontosak az okításhoz. Nemes törekvésüket — anyaggal és más módon is — segítette a Lenin Kohászati Művek vezetősége, de zömében az iskola mintegy négyszáz diákjának és az oktatóknak önzetlen, áldozatkész munkája eredményezte, hogy az utóbbi üzem egy műszaki dolgozókból állói csoportja a hűtőráma bővítését és] egy újabb daraboló olló üzembe-i helyezését javasolta. Az újítást el-] fogadták s ezáltal — a számítások] szerint — évente tízezer tonna acél-« lal hengerelhetnek többet. A bővítés^ révén ugyanis az eddigi öt százaié-] kot is meghaladó üzemállást kikü-] szöbölhetik. Az újítás azért is érté-; kés. mert az viszonylag kis költség-] gél bevezethető. ? A Lenin Kohászati Művek középhengerművében a termelés-növekedés következtében a hengersorok alól kikerülő hengerelt acélok kikészítése, továbbbítása az utóbbi időkben már nehézkessé, vált. Az úgynevezett hűtőrámán — a többlettermelés révén — ugyanis az anyag felhalmozódott, , így a hengereik üzemelését lassítani kellett, míg a hengerelt .darabokat a- kikészítő részbe eljuttatták. Ennek megszüntetésére az Pénteken este mutatták be a Miskolci Nemzeti Színházban Alexc.i Arbuzov Egy szerelem története című kétrészes drámáját, amelyet nemrégiben mutatott be Irkutszki történet címmel Budapesten a Nemzeti Színház, valamint néhány vidéki színház. A rendkívül mély, emberi, a szocializmus útján járó emberek mindennapjait, örömét, bánatát, s benne szerelmét kitűnően ábrázoló művet a bemutató közönsége a miskolci színházban ritkán tapasztalt nagy tetszéssel fogadta, és az előadás végén a szereplőket nemcsak a függöny elé tapsolta, hanem a már leeresztett vasfüggöny elé is többször ki kellett sorakozniuk, hogy a szűnni nem akaró tetszésnyilvánítást megköszönjék. A bemutató előadáson megjelent Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke és Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az előadás részletes értékelésére a későbbiekben térünk vissza. H iába, a telet nem lehet letagadni. Különösen a községekben nem. Igaz, hogy a zörgő kocsikat még nem cserélték fel simán sikló számokra, igaz, hogy még nem lcöszönget fazékkalapjával a piros orrú hóember, a házak sem vették fel hóprémes sapkájukat, de mégiscsak tél van. A föld pihen. Álomra készül. Kiadta termését és pihen. Az emberek is téli életet élnek. Tanulnak, szórakoznak, pihengetnek. Erre ilyenkor mégis csak több idő jut, mint nyáron. Milyen is ez a téli élet itt Négyesen? Erről beszélgetünk Kiss Istvánnéval, az általános iskola igazgatójával. Flol is kezdjük? — Talán a legfontosabbnál — szól — az ismeretterjesztésnél. Bizonyára mindenki tudja, mégis elmondom, hogy az ismeretterjesztő előadásokat az őszi, téli szezonban tudjuk a legsikeresebbekké tenni. Így van ez minden faluban. Nálunk is. Még azt is elmondhatom, hogy nálunk szinte évről évre nagyobb az_ érdeklődés ezek iránt az előadások iránt. Most már minden kedden tartunk ismeretterjesztést. A járás mindig megfelelő képzettségű előadókat küld ki és ez nagyon fontos. — Sokan látogatják ezeket az elő- ' adásokat? — Ha azt mondom, hogy harmin- ' can, negyvenen, ez nem tűnik sok- ■ nak. Pedig a mi falunkhoz mérten 1 ez szép szám, már pedig mi természetesen csak a falunkhoz múrhet- ; jük... És az előadások érdekesek, lekötik a hallgatók figyelmét, soha I nem hagyja ott senki. Szóval, ahogy . mondani szokás, az ismer etter je sz- . tés „jól megy.” L — Hol tanulnak még? — Elkezdődtek az ezüstkalászos . tanfolyamok is. Ennek a tanfolyam- ■ nak az előadásaira hetenkint kétszer gyűlnek össze az emberek, hogy gya- ’ rapítsák tudásukat: Sokat lehet eze- , ken az estéken is tanulni. Jelenleg 24 „rendes” hallgatója van a tanfolyamnak, de ennél minden előadáson j töh’—n vannak. A tán szervezési kérdésekről is ** szó esik. Természetes, hogy „magától” nem megy semmi. Az ismeretterjesztő előadásoknál különösen szükség van a jó értelembe vett szervező munkára. Hiszen a falu népét tájékoztatni kell az előadásokról, 1 a kezdés időpontjáról és még sok minden másról. Ehhez szükséges 7 többek közt azt is, hogy a pedagógu- 1 sok — akik nagyon sokat tehetnek a falu kulturális életéért — jó kapcsolatban legyenek a szülőkkel. Nyv- godt lelkiismerettel mondhatjuk Négyesen ezzel nincs baj. Emellet szólnak az eredmények is. De térjünk vissza eredeti témánk hoz. Milyenek a téli esték Négyesen' — Vasárnaponként a fiatalok ct KISZ-helyiségbe járnak, ahol egyitt töltik az időt. A tanács s a müveS- dcsi otthon rendezettebbé tette a helyiséget. A múlt évben készíttetik 8000 forintért kulisszákat. Esetenlcéit ebben a művelődési otthonban toriunk különféle kulturális rendezve, nyékét. A KISZ-nek van egy szín játszó csoportja és tánccsoportja i:. Legutóbb karácsonykor tartottal műsort. Nem rossz ez az együtt,£■„ Nemrégiben mutatták be például 'i „Pettyes”-t, méghozzá egész ügyeset. De az iskoléisok sem akarnak lemi- radni mögöttük. Az úttörőknek ,s van egy színjátszó és három táncest- portjuk. A KISZ-fiatalok és az útU- rölc között különben jó a kapcsoló/. A kiszesek gyakran felkeresik íz úttörőket az iskolában is, eljárnak íz örsi foglalkozásokra, Aztán a fiataloknak még egy hasznos időtöltéséről szólt Kiss Istvánná igazgató. „A világtérkép előtt" című előadássorozat nagyon hasznosunk bizonyul. Ezeket az előadásokat Papp József, a községi tanács dolgozója tartja. Televízió is van már a tanácson és talán mondani sem kell, igen nagy a népszerűsége. A téli esték hasznos foglalkozásai közé tartozik az olvasás is. Télen szinte ugrásszerűen nő a könyvtárak forgalma. Ez teljesen érthető is, hiszen a falusi emberek a nyári hónapokban nem igen érnek rá olvas — Könyvtárunkban 340 köí Pt könyv van — mondja Kissné elviárs, aki egyben könyvtáros is. — A járási könyvtár munkatársainak csak köszönni tudom azt a gondos, lelkiismeretes munkát, amivel állandóan segítenek bennünket, főleg a könyvcserék formájában. Gyorsan és jól válogatottan kapjuk a köteteket. — Sokan olvasnak? — Igen. Az elmúlt negyedévben 320 kölcsönzés volt. — Milyen könyveket keresnek? — Általában szépirodalmat. De egyre gyakrabban keresik a szakkönyveket is. És természetesen itt is többet olvasnak az emberek, mint nyáron. Hosszúak az esték. Az emberek már téli életet élnek a faluban. Priska Tibor
